Alsó tagozaton tanító pedagógusok szaklapja. Tanterem. a szabadban 2011 / 1. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alsó tagozaton tanító pedagógusok szaklapja. Tanterem. a szabadban 2011 / 1. szám"

Átírás

1 Alsó tagozaton tanító pedagógusok szaklapja Tanterem a szabadban 2011 / 1. szám

2 TARTalom rajzpályázat A rajzpályázat nyertesei Az alsós kommunikációs és művészeti kiadványok elméleti pedagógiai háttere és módszertani alapjai A projektpedagógia színtere az erdei iskola Módszertani segédletek Forrás tankönyvcsalád Környezetismeret 3. és Kapcsolj 2.-ba! Tanulási problémák gyakori alapja a beszédészlelés irodalmi arcképtár Kalendárium FEJLESZTÉS ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS MATEMATIKAÓRÁN OK! Magyarország, OK! digitális oktatás! Matematika 2. OK! Könyv Gyerekjáték Interaktív tananyag Kezdőbetűk Interaktív tananyag Báb és dráma projekt elsősöknek megfázás és betegség Részképességek fejlesztése matematikaórán II Ismertető a Közös többszörösről Kis kezek, nagy számok A koalamacitól a tengerimalacig Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Hedvig Olga Lapszerkesztő: Mohácsi Flóra Lapmenedzser: Gergely Eszter Műszaki szerkesztő: Haász Anikó Tördelés: Interneon Kft. Fotók, ábrák: Műszaki Kiadó, Flickr.com: hkxforce, Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, Ann Lundin, Csebán Linda ISBN X ISSN Azonosító szám: MK X Nyomta és kötötte: Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató

3 rajzpályázat A Rajzpályázat nyertesei A Benedek Elek születésnapjára kiírt, szakfolyóiratunk őszi számában meghirdetett rajzpályázatunk igen nagy érdeklődést váltott ki, és hatalmas sikerrel zárult számtalan szebbnél szebb rajz érkezett kiadónkhoz. Ezúton is köszönjük a pályaműveket! A rajz és vizuális nevelés szakértőkből és kiadói szakemberekből álló szakmai zsűrinek egyáltalán nem volt könnyű dolga, de a döntés megszületett: 1 2. osztály: II. helyezett I. helyezett III. helyezett Bolla Myrtill Fanni Várkonyi Réka Ilona Jauck Viktória I. helyezett 3 4. osztály: II. helyezett III. helyezett Szőke Laura Fekete István Gábor A dobogós helyet elért pályázókat a Műszaki Kiadó kiadványaiból összeállított, sok-sok olvasnivalót és interaktív tananyagot tartalmazó taneszközcsomaggal ajándékozzuk meg a következő értékben: III. helyezett: Ft értékű könyvcsomag Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: Ft értékű könyvcsomag Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: Ft értékű könyvcsomag Ft értékű interaktív tananyag Szeretnénk gratulálni a helyezettek rajzait beküldő pedagógusoknak, a gyerekeket áldozatos munkával felkészítő tanítóknak, ezért őket is megajándékozzuk egy-egy értékes könyvcsomaggal. Reméljük, örömüket lelik benne! Gömöri Pannának, a közönségszavazatok 1-2. osztályos kategóriájának nyertesének a pályaműve újságunk címlapján kapott helyet. Gratulálunk! A nagy érdeklődésre való tekintettel ÚJ RAJZPÁLYÁZAT 1 2., illetve 3 4. osztályos tanulók számára Zalánfi Csilla A feladat: illusztráció készítése Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verséhez. A vers megtalálható a Forrás Irodalmi kincsestár 2.-ben, a KOMP Betűn innen, betűn túl Ábécés olvasókönyvében, valamint a honlapunkon is (www.muszakikiado.hu). A pályázatokat a -címen, vagy a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út postacímen fogadjuk. A borítékra írják rá: Hívószó, rajzpályázat. A pályázatok beérkezésének végső határideje március 1. A pályázaton kérjük pontosan feltüntetni a nevet, az évfolyamot és az iskola címét, telefonszámát. Az eredményről honlapunkon április 4-étől, illetve következő számunkban számolunk be. A nyerteseket postai úton is értesítjük. 1

4 KOMP oktatási program és taneszközrendszer Mozgó híd tanulás és tanítás között AZ ALSÓS KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MŰVÉSZETI KIADVÁNYOK ELMÉLETI PEDAGÓGIAI HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI A KOMP oktatási program és taneszközrendszer onnan nyerte nevét, hogy kooperálásra készteti, vagyis a két part között ingázó komphoz hasonlóan összeköti a gyerekeket nemcsak egymással, hanem a tanítóval és a szülőkkel is. Kapcsolatot teremt az iskola és az iskolán kívüli környezet, a megváltozott világ között. A KOMP onnan is kapta nevét, hogy KOMPetencia alapú tanulási eljárásokat és metodikát alkalmaz, és célja a KOMPlex készség- és képességfejlesztés. A KOMP KOMPlett oktatási programot nyújt a tanítók számára KOMPakt módon. De hogyan is éri el mindezt a KOMP? Az alsós kommunikációs és művészeti kiadványok elméleti pedagógiai és módszertani hátterének összefoglalására kértük dr. N. Császi Ildikó módszertani vezetőt, a fejlesztőgárda egyik szerzőjét. Az RJR [ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás a szerk.] tanulási modell a konstruktivizmus és metakogníció elméletére épül. A konstruktív pedagógiai elmélet (Nahalka István, 1997.) lényege, hogy az emberi megismerés nem az információk tárolását jelenti a tudatban, hanem a tudás létrehozása, bővítése, konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként a megismerő elmében zajlik a már birtokolt tudás bázisán. A konstruktív gondolkodásmódban alapvető szerepet játszik a tapasztalatokat értelmező, megismerő ember. Az ember tudatában létező mentális térkép vagy világmodell fogadja be az új ismereteket úgy, ahogy azt képes beilleszteni a meglévő ismeretek közé, vagyis saját struktúrájának megfelelően konstruálja meg az új ismereteket. Ennek a gondolkodásnak lényeges eleme a bennünk lévő modell, amely bizonyos pontossággal tükrözi a világot. Az induktív ismeretszerzési eljárásokkal (pl. a felfedeztetés alkalmazására épülő módszerekkel) szemben a gyermek meglévő kognitív struktúráiból kiinduló tanulási folyamatokat helyezi előtérbe. A gyermeket konstruktivista értelemben aktív tevékenységre kell serkenteni, vagyis úgy kell cselekedtetni, hogy az mozgásokhoz vezessen a gyermek belső világában is. Ez általában fizikai cselekvést is jelent, de elsősorban a meglevő szellemi struktúrák mozgását, hiányok pótlását, átalakítását, újraépítését. Kiemelt jelentősége van a tanulásban a társas viszonyoknak, hiszen ezek a konstrukciók nem teljesen egyéni produkciók, ezekben szerepet játszanak a tanár mellett a diáktársak is. Fontos szerepe van a csoportos és páros munkának, főleg akkor, ha ezek erős kommunikációs kényszerrel hatnak. A metakognitivitás az emberi intelligencia legfontosabb része, ez az a mód, ahogyan eljutunk gondolatainkhoz, érzéseinkhez. Új ismereteinket a tanulás, azaz a személyes tudás megteremtése, megkonstruálása során beépítjük a már meglévő tudásrendszerünkbe, ezért a saját tudásunkról, a saját tanulásunkról való tudásunk az eredményes és hatékony tanulás egyik alapfeltétele. Az új jelentések megteremtéséhez, feltárásához interaktív és reflektív magatartásra van szükség, azaz folyamatosan át kell strukturálnunk meglévő tudásrendszerünket (Bárdossy Ildikó et al., 2002). Az ún. RJR-modell három fázisa foglalja magában a tanulási folyamatot. A ráhangolódás (R) az első fázis. A folyamat ezen szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előismeretek felidézése, a motiváció, a problémafelvetés. A második szakasz a jelentésteremtés (J). Ebben a fázisban kerül sor az új ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsolására, strukturálására. A harmadik szakasz a reflektálás (R). Ekkor szilárdulnak meg, válnak maradandóvá az új ismeretek azáltal, hogy a diákok számot adnak a szerzett új ismeretekről, tapasztalatokról; megosztják egymással a gondolataikat, saját nyelvükön megfogalmazva a tanultakat. A tanulók és a tanár egyaránt szembesül az eredményekkel, illetőleg az esetleges problémákkal. A kritikai gondolkodás fejlesztése (RWCT) az a komplex gondolkodási folyamat, amely az információ megszer- 2

5 zésével kezdődik és a döntés meghozatalával ér véget. Egyfajta kérdezésközpontú tanítás-tanulási folyamat, leghatásosabb eszköze a kérdésfeltevés. A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme. A tanulóktól azonnali választ vár, függetlenül attól, hogy verbális vagy nonverbális formában, illetve milyen mondatban realizálódik. Interaktív kapcsolat csak akkor alakulhat ki tanár és diák között, ha a diákok is kérdeznek, illetve kérdezhetnek. Ez természetesen minden oktatási szinten igaz. A terméketlen, rossz kérdés érintetlenül hagyja a gondolkodást. A helyes kérdésfeltevés híd a tanítás és a tanulás között. Az olyan kérdések, amelyek a tanulók gondolkodását egyszerűen a lecke felmondására késztetik vagy kényszerítik, azt hitetik el a tanulóval, hogy saját gondolkodása fölösleges. Az ösztönző kérdések emelik a tanulók gondolkodási szintjét, és abban erősítik meg őket, hogy gondolkodásuk igenis értékes. Az ilyen kérdéstípusok gyakorlásával a tanulók megtapasztalják, hogy a tudás sohasem merev, a gondolatok pedig nagyon is képlékenyek. Ezért a tanulókat reflektálásra, találgatásra, átalakításra, elképzelésre, alkotásra, mérlegelésre biztatjuk. A jó kérdések fejlesztik a gyerekek ismereteit, szókincsét, értelmi képességét. A jó kérdés definíciójába beletartozik, hogy intellektuális követelményt állítson elénk, Piaget szóhasználata szerint: kognitív konfliktust ösztönözzön. A kérdezés célja, funkciója szerint megkülönböztetünk: érdeklődés- és figyelemfelkeltő; diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező; instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt, érzelmeket feltáró kérdéseket. Az elvárható válasz jellege szerint pedig konvergens kérdéseket (ezekre egyetlen vagy néhány jól körülhatárolt válasz adható, a tanulótól általában korábbi ismereteinek felidézését igényli), illetve divergens kérdéseket, amelyekre több egyaránt jó válasz adható (Falus, 2003). Robert Fisher szerint a kérdések alapvetően vagy gondolkodásra késztetik a gyereket, vagy pedig ellenőrzik az ismereteket. Előbbiek kíváncsiságot és érdeklődést keltenek, illetve gondolatokat, érzéseket és tapasztalatokat hívnak elő, miközben összpontosítják a figyelmet vagy vitát gerjesztenek, utóbbiak pedig ellenőrzik a megértést, és rátapintanak a nehézségekre, vagy ismétlik a tanultakat és kapcsolják az új tananyaghoz (Robert Fisher, 1999: 30.). A gyerekek kérdései indítják el a közös gondolkodást, a tanár a rendszerezésben, az álláspontok következetes kifejtésében és az összehasonlításban segít saját kérdéseivel, ezáltal tudja irányítani a beszélgetést, és tud mintát szolgáltatni a gyerekek számára a gondolkodáshoz. Programunkban ügyeltünk a változatos kérdésfeltevésre, hogy ne csak ismeret-ellenőrző kérdésekkel, hanem minél több gondolkodásra késztető kérdéssel is találkozzanak a gyerekek. A befogadás-központú irodalomtanítás (Bókay Antal) elmélete abból indul ki, hogy az irodalom tanításának úgy kell felépülnie, hogy az egyes ember hermeneutikai fejlődését kövesse. Ez a diákok élményvilágára épül, megvalósításához feltétlenül ismerni kell az adott korosztály, esetünkben a 6 10 éves gyermek élményvilágát, s ezen élményeket kiváltó (művészeti) jelenségeket (videoklip, akciófilm). Az ilyen szemléletű irodalommegközelítés az egyén önismereti fejlődését támogatja, s nem alapelve a közös tudás. Az élmény az ember érzelemmel telített, belsővé vált tapasztalata a körülötte lévő világról. Ez a tapasztalat azután törvénnyé is válhat, hiszen hozzá mérheti magát az ember. Az irodalom mint művészet az effajta belső törvények megalkotását segíti elő. Az élményközpontú tanítás magára a befogadóra koncentrál, és az irodalmi mű kibontásakor a személyes élmény felszabadítására törekszik, úgy gondolja, hogy a mű legfontosabb emberi üzenete önmagunk megismerése. A tanító fő feladata fejleszteni a tanulókban az empatikus érzékenységet, hogy mélyebben meg tudják érteni magukat és másokat (vö. Zrinszky László, 2002.). Ez arra a gadameri tézisre reflektál, amely szerint azáltal tudatosíthatjuk leginkább a másik másságát, annak individualitását, ha magunkat helyezzük a helyébe. Az élményközpontú irodalomtanítás (Fűzfa Balázs) olyan szemléletmód, mely mindenekelőtt az irodalommal kapcsolatos élményszerzést tartja fontosnak. A tanítási folyamatot elsősorban nem az intellektuális teljesítmény, hanem az érzelmi-értelmi gazdagodás, a melegség, a szeretet felől tekinti. A mű közvetítette értékek közül azok a legfontosabbak, melyeket a diák akár egész életére szólóan magával visz, s választási, döntési helyzeteiben majd segíteni tudják őt. Egyfajta magatartásminták ezek, erős töltésű szimbólumok, emberi határhelyzetek emlékei, érzelmileg telített, gazdag szövegek vagy egyszerűen csak hangzó szépségükkel megragadó szavak, mondatforgácsok. Ezt a folyamatot már alsó tagozatos korban meg kell ízlelniük a diákoknak, erre már akkor érzékennyé kell tenni a tanulókat. Ebből kifolyólag tanítási programunk alapelve a problémacentrikusság, amelyben a tanítási folyamatot kell olyan kreativitást-nyitottságot lehetővé tevően megtervezni, hogy a diákok saját szubkultúrája és élményvilága is megjelenhessen. A pedagógus egyfelől arra törekszik, hogy tanítványaiban a személyes élmények asszociációs sorát elindítsa, amelynek eredményeképpen felfedezik a mű által önmagukat, másfelől az is a célja, hogy tanítványai képesek legyenek önmaguk felismerésének megfogalmazására szóban és írásban is. E cél eléréséhez a legmegfelelőbb módszer a cselekedtető, bevonódásra, érintettségre, saját élményre törekvő drámapedagógia (Gabnai Katalin). 3

6 Valamennyi irodalmi alkotás esetén alkalmazható (vers vagy próza, lírai alkotás vagy dráma, népmese, monda, novella, regény), a lényeg az, hogy ne a mű illusztrálása történjen, hanem az adott világba való belépés után önálló, egyéni döntések szülessenek. A drámapedagógia eszköztárát mindenki szabadon használhatja, egymás ötleteit, játékait, óraterveit kötetlenül átvehetik egymástól a drámatanárok (Baji-Gál Ferencné), hiszen a feladatuk az, hogy a tanult, látott elemek alapján létrehozzák saját óratervüket, de maga az óra teljes valóságában csak az adott helyen, időben és a döntéshozó szerepkörű résztvevőkkel fog létre jönni. A drámapedagógia csak a közvetlen tapasztalás útján ismerhető meg igazán, és létformája is maga az élményszerző gyakorlat. A kooperatív tanulás (Spencer Kagan) vagy inkább életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. Ellentétben áll a versenyszellem hangsúlyozásával, ahol az egyének a csoport többi tagját igyekeznek túlszárnyalni. Előfeltétele a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus. A kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a verseny helyett együttműködést hirdető szemléletet átviszik az élet más területeire is, ami alapvetően meghatározza az emberekkel való kapcsolatukat. A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek, az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, tehát nem csak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is (Benda József, 2002). A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül, amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem szortírozza, rendszerezi, átalakítja, újjáteremti. A kooperatív tanulási forma ahogy a többi cselekvő tanulási forma is a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi, hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját, konstruktivitását. A tanítás helyett a (tapasztalati) tanulásra kerül a hangsúly. A tudás forrása nemcsak a tanító és a tankönyv, hanem a komplex nevelési helyzet is. A kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási órákon megváltozott tanári szereppel jár együtt. A tanár felszabadul a hagyományos ismeretközlő szerep alól, és egyrészt segítőként, támogatóként mint a tanulókkal együtt dolgozó munkatárs vesz részt a csoportok munkájában, másrészt koordinátorként irányítja is azt. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása a tanórákon lehetővé teszi a különféle képességű, felkészültségű és érdeklődésű tanulók individuális tanulását, egyéni tanulási utak kialakítását. A résztvevők informális véleménycseréje egyrészt segíti a tanulást elősegítő oldott, játékos légkör kialakulását, másrészt elősegíti a témára való ráhangolódást. A gyakorlat további célja a pedagógusok tanulókkal szembeni pozitív attitűdjének kialakítása: elsősorban ne a hiányosságaikra, hanem erősségeikre, fejleszthető és fejlesztendő pozitív tulajdonságaikra figyeljenek fel. A kooperatív tanulási formák alkalmazásának célja nem a hagyományos módszerek felváltása, hanem azok kiegészítése. N. Császi Ildikó Szakirodalom Baji-Gál Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása: foglalkozásminták az alsó tagozaton. Pedellus, Debrecen, Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és a reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs Budapest, Benda József: A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei Magyarországon II. Új Pedagógiai Szemle, 2002/10. sz. Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei Vázlat az irodalomtanítás elméletéhez. In: Sipos Lajos főszerk. Irodalomtanítás az ezredfordulón. Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 1998, Falus Iván szerk. Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Fűzfa Balázs: Az élményközpontú irodalomtanítás néhány lehetősége. In: Sipos Lajos főszerk. Irodalomtanítás az ezredfordulón. Pauz Westermann Kiadó, Celldömölk, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Budapest, Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet Kft., Nahalka István: Konstruktív pedagógia egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, , 3., 4. sz. Zrinszky László: A hermeneutika pedagógiai megértéséről. In: Iskolakultúra, 2002/12:

7 Kell egy hely, ahol tudatosul bennünk, hogy rajtunk is múlik, milyen környezetben élünk. A projektpedagógia színtere az erdei iskola A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, valamint a Szövetség az Erdei Iskolákért Egyesület közreműködésével egy olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely segítséget kíván nyújtani minden óvoda és iskola pedagógusának az erdei iskola tanulásszervezési formájának mind sikeresebb megvalósításában. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtuk a lehetőséget írja Pájer Sándor, a Szövetség az Erdei Iskolákért Egyesület elnöke, hogy a hívószóban időről időre lehetőségünk lesz ismereteinket átadni az erdei óvodákról és az erdei iskolákról. Cikksorozatunkból megismerkedhetnek az erdei óvoda és iskola meghatározásával, hogy kit nevezünk erdei óvoda-iskola szolgáltatónak, illetve mi is az erdei óvoda-iskola szolgáltatás. Felvállalva elkötelezettségünket, többek között a környezeti nevelés és az egészséges életmódra való nevelés területén kívánjuk bemutatni, miképpen lehet és kell megvalósítani e célokat az erdei óvodákban és iskolákban. Foglalkozni fogunk a szolgáltatások minősítési eljárásával is, a minősítési folyamatban önkéntesen részt vevő, feladatokat felvállaló szervezetekkel és az ehhez kapcsolódó akkreditált képzésekkel. Tájékoztatást kívánunk adni a témákhoz kötődő rendezvényeinkről is. MIKROKOZMOSZ Hogy diákjainkból az életben jártas, eligazodni képes felnőttek váljanak majd, a tanteremhez kötött, tantárgyakra szabdalt oktatásban szükséges egy hely, ahol a világ egységes egésszé áll össze a gyerekek számára. Ahol megtapasztalhatják a természet nagyszerűségét, rácsodálkozhatnak az élet bonyolultságára, ahol közel kerülhetnek a növényekhez, az állatokhoz. Ahol megismerhetik a környék történetét, felfedezhetik annak nyelvi, kulturális érdekességeit, hagyományos mesterségeit. Ahol találkozhatnak olyan emberekkel, akik jó gazdái a rájuk bízott területnek, jószágoknak akik életükkel, viselkedésükkel példát mutatnak. Kell egy hely, ahol tudatosul bennünk, hogy rajtunk is múlik, milyen környezetben élünk. MAGYARÁZAT A TENGERIMALACRÓL A tengerimalac igen kedves kis élőlény. Első hallásra úgy tűnhet, mintha élőhelyéről kapta volna a nevét, de aki ismeri, pontosan tudja, hogy nem a tengerekben él, de nem is malac, hanem rágcsáló. Mégis ez a neve 1. Ilyen furcsa kifejezés az erdei iskola is. Nem feltétlenül erdőben szerveződik, hiszen vízparton, füves élőhelyen, sőt települési környezetben is lehet erdei iskolázni. Nem is igazi iskola, mivel a hagyományos tanórai tanulás formáit és kereteit tudatosan átlépni törekszik. Az erdei iskola egyszerre három fogalmat is jelöl: egy sajátos tanulásszervezési módot, annak megvalósítását biztosító szolgáltatást, valamint a tanulócsoportot befogadó helyszínt, objektumot. 2 A PROJEKTPEDAGÓGIA SZÍNTERE Projektekkel találkozunk a munkahelyeken, a gazdaságban. Tulajdonképpen projekt a nyári utazás megszervezése, a karácsony, a születésnapi összejövetel. A mindennapi életben természetes, hogy kihívásoknak kell megfelelnünk, hogy cselekvéseinket azok sikere értékeli, hogy tetteink motívuma maga az elfogadott és megértett cél elérése, érdekeink érvényesítése. A projekt tulajdonképpen nem más, mint valamilyen kihívásra építő, a cél által vezérelt, annak sikeres elérésére késztető, eredményesen együtt alkotó tevékenység. Az erdei iskolák a helyszín lehetőségeire építve általában ezt a tanulásszervezést alkalmazzák. Így szerveződnek az egy-egy téma körüljárását, feldolgozását célul tűző programnapok, témahetek. 3 Lehoczky János, a fiatalon elhunyt környe- 1 Tengerimalac nevének eredetére vonatkozólag magyarázat található a nyelvlelő című rovatunk A KOALAMACITÓL A TENGERIMALACIG című cikkében a szerk. 2 Forrás: Lehoczky János: Égig érő tanterem. 3 Forrás: Lehoczky János: Zsongárkodás, avagy tanítási projektek a környezeti nevelésben 5

8 zeti nevelő, pedagógus mondatait idéztük. (Az ő nevéhez kötődik az évente kiosztott díj, amellyel az emlékéhez méltó munkásságot folytató erdei iskolázókat, környezeti nevelőket jutalmazzák a szerk.) TANKÖNYV HELYETT TÁVCSŐ Az erdei iskolázás az iskola pedagógiai programjának integráns része, a helyi tanterv céljainak megvalósítását szolgálja a szorgalmi időben, alapvető célja ugyanúgy a tanulás, mint a hagyományos tantermi oktatásé. Ám az erdei iskolában a tanulás-tanítás módja, tárgya és eszközei eltérnek a tanteremben megszokottaktól. A tanítás-tanulás folyamata itt a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően eltérő közegben történik. A gyerekek a programok során egy adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva, tapasztalva tanulhatnak. A tanulás tárgya az ember és környezete kapcsolatának, s e kapcsolat összefüggéseinek megismerésére és megértésére épül. Az ismeretek átadása a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére alapoz. Míg a hétköznapok során a tananyag elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskola a közvetlen, természetes megismerés folyamatát és eszközeit kínálja. A megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. Az erdei iskolai program színteret nyújt a szociális tanuláshoz, segíti a személyiség- és közösségfejlesztést. Az ismeretszerzés folyamata főként együttműködő tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására épül. Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként, s ez kedvez a drámapedagógiai eszközök használatának. JÁTÉK ÉS TANULÁS Az erdei iskolában a tanulás és szabadidő nem válik el élesen egymástól. A jó erdei iskola program úgy tanít, hogy a gyerekek miközben felszabadulnak a megszokottá vált napi terhelés alól szinte észre sem veszik, mennyi tudással gyarapodnak, ismereteik bővülése mellett fejlődik együttműködési, kommunikációs, problémafelismerő és -megoldó képességük is. Fejlődik az önismeretük, nő az önállóságuk és a felelősségérzetük. Megtapasztalhatják a felfedezés és az alkotás örömét. Örök barátságot köthetnek a természettel, amely látni, szeretni, érteni, dönteni és cselekedni tanítja őket. HAZAVIHETŐ ÉRTÉKEK Az erdei iskolázás élménye nem csak a gyerekeké, eredményei az egész iskolai közösségre kihatnak. A gyerekek megnyílnak, ezáltal jobban, más oldalukról is megismerhetők lesznek. A pedagógusok kötetlenebb körülmények között taníthatnak, és ők is új módszertani fogásokat sajátíthatnak el, élhetnek a kreatívabb oktatásszervezési módszerekkel. Az erdei iskolából hazakerülnek azok az értékek és tapasztalatok, amelyekre szert tettek a diákok és a tanárok egyaránt. Amennyiben az iskolai közösség ezeket az élményeket meg tudja osztani egymással, ha be tudja építeni az iskola programjába, módszertani eszköztárába, akkor hagyomány teremtődhet, amelyre új kezdeményezések épülhetnek a jövőben. Javulhat a munkahelyi légkör, illetve jó irányba befolyásolja az iskolafenntartó és a szülők véleményét az iskoláról. Mécs Csaba Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége 6

9 Taneszközfigyelő Módszertani segédletek Forrás tankönyvcsalád A Forrás tankönyvcsalád amellett, hogy valódi értékeket képviselve élményt nyújt az alsó tagozatos kisdiákok számára, a pedagógusok részére is olyan módszertani segédleteket kínál, melyek segítségével még élvezetesebbé válhat a tanulás-tanítás folyamata. Minden évfolyam tankönyveihez tartozik egy-egy Kapcsos tanítói kézikönyv, melyek követik a tankönyvek tematikáját és módszertanát. A Forrás könyvek tanítói kézikönyvei gazdag módszertani repertoárt felvonultatva nyújtanak lehetőséget a pedagógus számára, hogy osztályuk képességeihez, fejlettségi szintjéhez igazodva tervezhessék meg az órai munka menetét. A kézikönyvek a szerzők és más gyakorló pedagógusok javaslatai, ötletei nyomán nyerték el végső formájukat. A kapcsos formátum lehetővé teszi a lapok cseréjét, másolását, a kézikönyv tetszőleges bővíthetőségét. A kapcsos tanítói kézikönyveket évről évre bővítjük a szerzők ötletei alapján ben a kézikönyvek a tanmeneteket kiegészítendő könnyített, alternatív tanmenetjavaslatokkal bővültek, amelyek lehetővé teszik az esetlegesen szükséges lassabb ütemű haladást, megkönnyíthetik a differenciálást, segítve ezáltal az SNI-s gyermekek integrációját. A tankönyvcsalád fókuszához hasonlóan a tanítói kézikönyvekben is kiemelt szerepet kaptak a szövegalkotási és szövegértési készséget fejlesztő gyakorlatok. Minden évfolyam számára bőséges mennyiségű gyakorlatot, játékos feladatokat, felmérőket (és a hozzájuk tartozó javítókulcsokat) tartalmaznak. Megtalálható bennük még javaslatok gyakorlóórákra, illetve fogalmazásórákra is, valamint kiegészítő, fénymásolható feladatlapok, szómagyarázatok, de a tankönyvekben szereplő történelmi személységekről, szerzőkről szóló háttér-információk is. A 2010-es bővítés során szemelvényeket válogattunk a nemrég megjelent Irodalmi arcképtárból. 7

10 Környezetismeret 3. és 4. Kiadónk a KOMP tankönyvcsalád részeként új Környezetismeret tankönyvekkel rukkolt elő az 1. és a 2. évfolyamon. A folytatás sem marad el megjelentek a 3. és a 4. évfolyam tankönyvei is. E könyvek szerzői, Karlné Menráth Réka és Néder Katalin az alsóbb évfolyamokon megkezdett alkotómunkát folytatták: kapcsolódnak az elsősök és másodikosok által már tanult ismeretanyaghoz és pedagógiai koncepcióhoz, a könyvek szakmai színvonala és kiállítása sem marad el a már tankönyvvé nyilvánított évfolyamok taneszközeitől. A szerzők mindketten elhivatott környezeti nevelők, erdei iskola szakértők. Néder Katalin 15 éve biológiát, kémiát, természetismeretet, egészségtant tanít Visegrádon, a Dunakanyar Erdei Általános Iskolában. Több mint 20 éve foglalkozik kisiskolások környezeti nevelésével, erdei iskola szakértő, illetve a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület elnöke. Karlné Menráth Réka 2004 óta a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gyakorlott környezeti nevelője. Ezen kívül erdei iskolát, témaheteket, terepgyakorlatokat szervez, pályázatokat ír. A tankönyvek írásakor a szerzők arra törekedtek, hogy felhasználják a gyerekek korábban megszerzett tudását, erre építkeznek az új ismeretek. Az első két évfolyam tankönyveihez hasonlóan az új kiadványok is munkatankönyvek, amelyekben kiemelkedő szerepet játszik az aktív gondolkodtatás, az öntevékeny munkáltatás, a kísérleteztetés, a készségfejlesztés, lehetővé téve ezáltal egy-egy téma komplex feldolgozását. A leckék felépítésére jellemző, hogy a motivációt elősegítő bevezető után az új, elsajátítandó ismereteket tartalmazó rész következik, amely szövegeket és feladatokat is tartalmaz. Ezek alkalmasak arra, hogy a tanulók a közvetlen környezetükről tapasztalatokat gyűjtsenek, felismerjék az értékeket, ha szükséges, gondoskodjanak megőrzésükről, érzékenynyé váljanak a problémák iránt. A tankönyvek útmutatásával a gyerekek lakóhelyén túlmutató, az ember által, illetve a természet által létrehozott környezet szintén megismerhető, felfedezhető. Az elemi természettudományos műveltség megalapozására a tankönyvek megfigyeléseket, kísérleteket, vitára, érvelésre buzdító, kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaznak. Sok vizsgálat található az állatok, növények, az élettelen természet felfedezésére. Harmadikban a tanulók tapasztalataikat elsősorban rajzban rögzítik, szóban fogalmazzák meg, negyedik osztályban a játék és a tapasztalatszerzés fokozatosan kibővül a vizsgálatok tudatos megtervezésével, végrehajtásával. A negyedikes könyvben sok fejezetben szerepel Tudod-e? című rész, amelyekben a tananyaghoz kapcsolódó érdekességekről olvashatnak a tanulók. A leckék végén rövid öszszefoglaló található, és minden nagyobb témakört gyakorló feladatsorok zárnak. 8

11 Taneszközfigyelő KAPCSOLJ 2.-BA! A Kapcsolj-sorozat célja, hogy a megszokott iskolai feladatoktól eltérően úgy jelenjenek meg a matematikai tartalmak, hogy felkeltsék a gyermekek érdeklődését, a tanulás nehéz folyamatát izgalmas játékká változtathassák. A Kapcsolj 2.-ba! példái kötődnek az 1. osztályos tananyaghoz, de azon túlmutatva, annál mélyebben dolgozzák fel azt és segítik az 1. osztályos ismeretek átgondolását, rendszerezését, mindeközben nem kívánják meg a 2. osztályos tananyag ismeretét. A kiadvánnyal a tanulók matematikai kompetenciájának széles körű fejlesztését tűztük ki célul úgy, hogy az érdekes és vonzó időtöltés lehessen. A Kapcsolj 2.-ba! az 1. osztály végén, a 2. osztály elején, illetve a matematikafeladatokat rejtvényekként kedvelő gyerekeknek nyári gyakorló helyett, irkafűzéssel, mintegy rejtvényújságként akár szünidőre is ajánlott. A sorozat szerzőinek célja nemcsak a tehetséggondozás, hanem azoknak az érdeklődő, vagy ezen sorozat által érdeklődni kezdő gyerekeknek is példatárakat kíván nyújtani, akik szeretnek matematikát játszani, szeretik a sokszínű érdekes feladatokat, akik a feladatok megoldása révén még okosabbá szeretnének válni, akik az adott osztályfokon tudásukat szórakozva szeretnék fejleszteni. A kiadvány elősegíti a részképességek szilárd rendszerének megalapozását, kialakítását, a matematikai készségek, tartalmak elsajátítását a megfelelő eszközökkel és módszerekkel, a tantárgy iránti pozitív attitűd megteremtését. Az 1. évfolyam tananyagának elmélyítése kapcsán megtalálhatók mindazok a feladatok, amelyek biztosítják a számolási, mennyiségi következtetési, becslési, mérési, mértékegység-váltási, szövegesfeladat-megoldási készség, valamint a gondolkodási, a kommunikációs, a tudászszerző és a tanulási képesség fejlesztését. A feladatok utasításait a tanulók általában felnőtt segítségével kaphatják, illetve a már kialakult olvasáskészséggel rendelkezők önállóan értelmezik, ezért ezeket szótagolás nélkül szedtük. Azokat a szövegeket szedtük szótagolva, amelyeket feltétlenül minden gyereknek értelmeznie kell, hogy a tudatos szövegbefogadás és a matematikai szövegértelmezés fejlesztését ne gátolja az, ha még első osztály végére nem alakult ki az összeolvasás, a szótagok szintetizálásának készsége a folyó szövegekben. A kiadvány kapcsolódik bármely az adott évfolyamokon használt matematikakönyvhöz, és jól kiegészíti azokat, így mindenféle tankönyvből tanítók eredményesen használhatják a tanulók fejlesztésére az 1. tanévet összefoglaló, áttekintő ismétléskor. 9

12 A beszédészlelés tanulási problémák gyakori alapja Az észlelés egyes részfolyamatainak kialakulása a gyermek hétéves koráig lezajlik és lezárul. Ha a csecsemővagy kisgyermekkori fejlődés során valamilyen betegség (pl. gyakori náthás állapot, fülgyulladás stb.) akadályozta a hallás ép működését, s ezáltal a beszédészlelés fejlődését, akkor abban kisebb-nagyobb elmaradás jöhet létre az életkori szinthez képest. Ez az elmaradás a későbbiekben egyre súlyosabb problémákat okoz. TESSÉK? MIT MONDTÁL? Gabika, mi újság az iskolában? Tessék? Anyuka sóhajt egyet, majd újra belekezd: Azt kérdeztem, Ja, semmi különös vág közbe hirtelen a gyerek. Képzeld, anyu, dogát írtunk töriből! Na, és hogy sikerült? Nem tudom, amit leírtam, az azt hiszem, jó lett, csak olyan sok feladat volt, nem tudtam befejezni. De Gabika nem csak otthon kérdez vissza, gyakran az iskolában is figyelmetlen. Nem vesz részt aktívan az órai munkában, nem mindig írja fel a leckét, így sokszor hiányos a házi feladata panaszkodnak a tanárok. A szülő is látja, hogy valami nem stimmel, el van keseredve. Az első és második osztályban még csak az volt a baj, hogy valamivel lassabban dolgozott a többieknél. Mindenki azt hitte, majd beérik, majd kinövi. Egyébként olyan okos! Jó gondolatai vannak, érdeklődő, bár néha váratlanul leblokkol. Ahogy azonban teltek az évek, a teljesítménye ingadozóvá vált, és a bizonyítványa egyre romlott. A helyesírása is nagyon gyenge, és sajnos nem mindig érti meg, amit olvas. Valahogy rendszeresen a képességei alatt teljesít. A gyereknek közben egyre kisebb az önbizalma, egyre inkább utálja az iskolát, ahol ritka kivétellel csak kudarcélménye van. Rágja a körmét, magatartási gondok jelentkeznek nála, fáj a feje, fáj a hasa (az orvos nem találja az okát) Ha tovább követjük a probléma útját, világosan láthatóvá válnak a beszédészlelési elmaradás hosszú távú következményei. Az iskoláskor elején elég jól körülhatárolhatóan az írás és az olvasás megtanulásában jelentkeznek a gondok, amelyek később fokozatosan tanulási zavarrá növik ki magukat. Hiszen a harmadik osztálytól, majd a magasabb évfolyamokon egyre inkább eszközként várják el az írás és az olvasás készségszintű használatát, azok gyakoroltatására, fejlesztésére pedig már kevés idő marad. Fontos lenne tehát még akkor tenni ezen alapkészség optimális szintjének elérése érdekében, amikor némi odafigyeléssel, szakszerű gyakorlással külön terápia nélkül is elő tudjuk segíteni a gyermek fejlődését. BESZÉDÉSZLELÉS A beszédészlelés beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése, azonosítása írja Gósy Mária egyetemi tanár, az MTA Nyelvtudományi Intézete Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriumának vezetője. A beszédészlelés függ a hallás ép működésétől, valamint alapját képezi a megértés magasabb szintű működésének. Az észlelés egyes részfolyamatainak kialakulása a gyermek hétéves koráig lezajlik és lezárul. Ha a csecsemő- vagy kisgyermekkori fejlődés során valamilyen betegség (pl. gyakori náthás állapot, fülgyulladás stb.) akadályozta a hallás ép működését, illetve a beszédészlelés fejlődését, akkor abban kisebb-nagyobb elmaradás jöhet létre az életkori szinthez képest. Ez az elmaradás aztán a fent leírtakhoz hasonló, és az életkor előrehaladtával egyre súlyosabban jelentkező problémákat okoz. A nátháról A nátha az a betegség, amelyre leginkább csak kellemetlen, de nem különösebben veszélyes betegségként szokás tekinteni. Az orvos sem ír fel mást, mint némi orrcseppet és köptetőt. C-vitamint, teát meg gőzölést ajánl maximum. Pedig a váladék, amely ilyenkor az orr- és az arcüregben képződik, bekerül az ún. fülkürtbe is, akadályozva ezzel a tiszta hallást. Ez a beszédészlelés minőségét negatívan befolyásolja. Különösen veszélyes ez hétéves kor alatt, amikor is a gyakori náthás állapot a beszédészlelés fejlődésében elmaradást okozhat. Ezért nagyon fontos megtanítani a gyerekeket a helyes orrfújásra, és nagyon komolyan venni a náthás, taknyos állapotok mielőbbi kikúrálását. Érdemes a régi módszerek mellett (mint pl. sós vízzel való gőzölés) az olyan modern eszközöket is bevetni, mint a porszívó-orrszívó, amelyet eredményesen használhatunk bármilyen korú gyermeknél. Akinél akár csak egy kicsit is lassúbb a hangok megkülönböztetésének képessége, vagy azok sorrendjének helyes észlelése, esetleg a rövid távú verbális (szóbeli) memóriája gyengébb, az a tanítási órán az elhangzó magyarázatok, a tanári utasítások egy bizonyos részét tudja 10

13 csak feldolgozni. Nyilvánvaló, hogy az anyag megértésének, illetve a feladatok megoldásának szintje sem lesz megfelelő. Az említett működések csendben, zavaró körülmények nélkül még megfelelőek is lehetnek. De elég némi órai alapzaj, egy kissé náthás vagy fáradt tanár, aki nem elég tisztán vagy nem megfelelő hangerővel beszél, vagy akár a kudarctól való félelem, és a tanuló akár az óra 30-50%-áról is lemaradhat. Egy beszédészlelési gondokkal küzdő gyereknek sokkal nagyobb energiájába kerül odafigyelni az órán, hiszen az információ feldolgozása nagyobb erőfeszítést jelent számára, így nem csoda, hogy hamarabb ki is fárad. Az ún. koncentrációs zavarok nagy részének hátterében is valójában ez áll. A környezeti zaj A 85%-os szótagérthetőséghez legalább 25 db-lel kell a zaj felett maradni. Ha ez a különbség csak 10 db, akkor a szótagérthetőség kb. 55%-ra csökken! Ha pedig a tanár fáradt, és kicsit halkabban beszél, máris ez a helyzet áll elő. (Szótagérthetőség: 100 elhangzott szótagból mennyit lehet megérteni a teremben.) DIAGNoSZTIKA ÉS TERÁPIA Az alsó tagozaton két jellegzetes hibát szoktak elkövetni az írási vagy olvasási nehézségek megítélésében. Az egyik, hogy nem fordítanak rá kellő figyelmet, arra várnak, hogy a gyerek majd magától kinövi. Ez a legtöbbször nem következik be, csak a későbbi tanulási problémák elfedik a korábbi tüneteket. A másik ma már szinte divattá vált, hogy szakszerű vizsgálatok nélkül diszlexiának, diszgráfiának kiáltják ki a problémát. Pedig sok esetben nem arról van szó, bár a tünetek hasonlók. Különös nehézséget okoz a probléma felismerése akkor, ha a gyermek egyébként magas intelligenciával, jó értelmi képességekkel rendelkezik. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy az intelligencia a beszédészleléstől részben független. Az észlelési elmaradással küzdő gyerekek sokszor nagyon is okosak, gondolkodási, logikai és más értelmi képességeikkel semmi baj nincs. Azonban minél intelligensebb egy gyerek, annál jobban megtanulja más részképességek bevonását, melyekkel kompenzálja, helyettesíti a rosszul vagy lassabban működő észlelési folyamatokat. Megesik, hogy a gyerek asszociációs képességének fejlettsége, ismereteinek, szókincsének viszonylagos bősége miatt a szövegértése sokáig megfelelőnek tűnik, valamelyik magasabb évfolyamon azonban váratlanul egyre gyengébben teljesít. Jellemzően ez az ötödik osztály, amikor több új tantárgy újszerű szókincsét kell a tanulóknak elsajátítania, ráadásul a számukra eddig ismeretlen tanárok beszédmódjához, tanítási stílusához, elvárásaihoz való kényszerű alkalmazkodással egy időben. DIFER Az iskolarendszerbe lépő gyerekek között néha többévnyi fejlettségbeli különbség is kimutatható. Vannak olyan gyerekek, akinek a fejlettségi szintje az iskolába való belépéskor csak a 4-5 évesek szintjének felel meg. Az ebből adódó hátrányukat az iskolában legtöbbször nem képesek behozni, ezért nagyon fontos, hogy a pedagógusok szakszerű figyelmet fordítsanak az óvoda iskola közötti átmenet időszakában elvégezhető vizsgálatokra. Az első osztályt kezdő gyermekek több mint fele 4 (!) kialakulatlan beszédhanghallási készséggel rendelkezik, náluk az ún. elemi alapkészségek (ezeknek része a beszédhanghallás, ami a beszédészlelés meghatározó eleme) fejletlenek. Az iskolakezdés kritikus alapkészségeinek vizsgálatára fejlesztette ki munkatársai segítségével Nagy József, a neveléstudományok doktora a DIFER programcsomagot (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer). Ez egy olyan programcsomag, amely segíti az óvodai és iskolai készségfejlesztő munkát, s amelynek kritériumrendszerét a készségek optimális fejlettségi szintje adja. A DIFER-tesztekkel végzett mérésekhez nem szükséges külön szakképzettség, elegendő a magas színvonalú pedagógiai felkészültség, valamint a tesztek használatának kellő ismerete. A DIFER vizsgálati módszerének általános, minden gyermekre kiterjedő alkalmazása az iskolába lépés előtt az óvodában, esetleg közvetlenül az iskolakezdéskor hozzájárulhatna a beszédészlelési elmaradás felismeréséhez is a többi alapvető fontosságú képességterület szűrése mellett. 4 Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Alkotószerkesztő: Nagy József. Mozaik Kiadó, Szeged,

14 A GMP BESZÉDPERCEPCIÓS DIAGNOSZTIKA ÉS TERÁPIA Gósy Mária a beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának vizsgálatára kidolgozta az ún. GMP diagnosztikai módszert. Ezzel a vizsgálattal pontos képet alkothatunk egy gyermek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatainak működéséről, a beszédészlelés ún. alsó szintjeiről (akusztikai, fonetikai, fonológiai szint) és más részfolyamatairól is. Ilyen részfolyamatok például a hangok sorrendiségének észlelése (szerialitás), a jel és alak megfeleltetése (transzformáció), a beszédhang-megkülönböztetés, a szóaktiválás, a rövid távú vizuális és verbális memória, az agyfélteke-dominancia (lateralizáció) stb. A fentiekhez kapcsolódik a beszédmegértés vizsgálata is (mondat- és szövegértés szintjei). A vizsgálat egy CD-lejátszós magnó és néhány más, egyszerű eszköz segítségével, csendes, nyugodt körülményeket biztosítva nagyjából fél óra alatt elvégezhető. Ma már egyre több óvoda- és fejlesztőpedagógus, valamint tanító rendelkezik a GMP alkalmazásához szükséges végzettséggel, amely egy akkreditált tanfolyam elvégzése során megszerezhető. A szintén Gósy Mária professzornő által kidolgozott (majd dr. Schneider Júlia és dr. Simon Ferenc, a győri Beszédpercepció Diagnosztikai Laboratórium gyermekorvosai által továbbfejlesztett) hatékony terápia pontosan az érintett területek célirányos gyakoroltatásával, egyszerű, játékos feladatokkal eredményesen fejleszti és hozza életkori szintre az adott működéseket. Ezt a terápiát a szülő segítségével, bevonásával végezhetjük a legeredményesebben. Napi perces, a gyermek szintjéhez szabott játékos feladatokkal általában egy-másfél év alatt elérhető a szükséges korrekció. Igaz, az eredményesség alapfeltétele a következetes rendszeresség. Azonban ha tisztában vagyunk vele, hogy a beszédészlelési és -megértési zavarok hosszabb távon már közvetlenül érinthetik a gyermek értelmi szintjének a fejlődését és a személyiség alakulását, akkor világossá válik, hogy az erőfeszítések idővel meg fognak térülni. MIT TEHET A SZÜLŐ? Egyrészt fontos odafigyelni a már csecsemő- vagy óvodáskorban észrevehető figyelmeztető jelekre. Ilyenek lehetnek például, ha a gyermek csak kétéves kora után kezd beszélni, ha az átlagosnál jobban torzítja a szavakat, ha nagyon szegényes a szókincse, ha sokszor visszakérdez, ezért a szülők úgy érzik, mintha nem figyelne oda stb. Másrészt otthoni körülmények között is elvégezhető néhány egyszerű, rövid beszédészlelési vizsgálat. Ilyen például, ha nyugodt, csendes körülményeket teremtve megkérjük a gyermeket, ismételjen el utánunk néhány szót. Lehetőleg úgy ejtsük ki a szavakat, hogy ne lássa szájmozgásunkat (forduljunk el), és olyan magyar szavakat válasszunk, melyeket a gyermek még nem ismer (pl. gödölye, kasornya vagy más ritkán használt, esetleg népies kifejezéseket). Ha ez jól megy, érdemes ugyanezt kipróbálni idegen szavakkal (laterális, bibliotéka stb.), majd értelmetlen hangsorokkal is (pl. hafrida, gantert, lindófen stb.). Ha bármelyik típusnál több esetben pontatlan az ismétlés, a gyermek visszakérdez vagy bizonytalankodik, érdemes először a pedagógussal, majd szakemberrel is konzultálni. (Természetesen ennek a kis tesztelésnek akkor van értelme, amikor a gyermek egészséges, nincs megfázva.) Fontos felhívnunk a szülők figyelmét, hogy ne szégyelljenek szakemberhez fordulni, mert csak az időben felismert problémát lehet eredményesen kezelni, ez gyermekük érdeke. Szintén a család hatáskörébe tartozik a gyermekek nyelvi készségeinek megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges mindennapi beszélgetés. Ennek hiánya semmiféleképpen, semmilyen módon (pl. tévéztetés ) nem pótolható. Turai Julianna 12

15 Forrás könyvek Irodalmi arcképtár Kölcsey Ferenc ( ) Zelk Zoltán ( ) Adatok a kiadványról: Cím: Irodalmi arcképtár Azonosító: FK-100 Grafikus: Budai Tibor Méret: 202 x 285 mm; 47 lap Himnusz Tavaszi dal Az Irodalmi arcképtár 47 író arcának rajzát és legnépszerűbb művének illusztrációját tartalmazza Budai Tibor grafikusművész ábrázolásában. A művészi igényességgel készült akvarellrajzok finom és árnyalt kidolgozású képi világa erősíti egy-egy vers, mese gondolati hangsúlyait, tematikájában a 6 11 éves gyermekeknek szóló magyar és világirodalom remekműveiből válogat Ezópustól Csukás Istvánig. Az arcképtár gazdag teret kínál az anyanyelvi és irodalmi tapasztalatszerzéshez, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. Célja, hogy az alsó tagozatos magyarnyelv- és irodalomórákat színesebbé tegye, használatával a gyermekek könnyebben megismerhessék, hozzáköthessék a szerzők arcképét a mesékhez, versekhez. Megismertet az írók, költők arcképével. Segítséget nyújthat az olvasás megszerettetéséhez. Fejleszti a vizuális kultúrát és az esztétikai érzéket. Áprily L ajos ( ) T atay Sándor ( ) Ürgék Kinizsi Pál 13

16 Kalendárium Január 22. A magyar kultúra napja A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, és a pedagógusokat 1993-tól e napon tüntetik ki. Február 21. Az anyanyelv nemzetközi napja Az anyanyelv nemzetközi napja minden év február 21.-én kerül megünneplésre. Az anyanyelv napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a világon mintegy beszélt nyelv védelmére. Március 15. Nemzeti ünnep Az es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt ben először volt munkaszüneti nap től hivatalos nemzeti ünnep, ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat is. Március 22. A víz világnapja Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Április 2. Gyermekkönyvek nemzetközi napja 1967 óta tartják világszerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. Megünneplésének célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket. Április 11. A költészet napja Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Április 22. A Föld napja Az első ünnepre április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. A felhívásra hazánkban is megalapították a Föld Napja Alapítványt, és 1990 óta itthon is egyre többen érzik úgy, hogy legalább ezen a napon tenniük kell valamit környezetük érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatokon vesznek részt, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. 14

17 La F ontaine ( ) A róka meg a sajt

18

19

20 Nyitnikék Szabó Lőrinc ( )

OK! Könyvek A digitális tankönyvek új generációja

OK! Könyvek A digitális tankönyvek új generációja OK! Könyvek A digitális tankönyvek új generációja A Műszaki Kiadó évek óta dolgozik azon, hogy a mai kor kihívásainak megfelelően a modern oktatástechnológiák teremtette lehetőségeket legteljesebb mértékben

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM A KÍSÉRLETI TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZETEK KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS FELÉPÍTÉSÉRŐL A tankönyvsorozat

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

Részletesebben

Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei. Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre?

Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei. Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre? Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre? Az OFI mint tankönyvkiadó 2014. október 1-jén az OFI átvette a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. és az Apáczai

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése HEFOP/2005/3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP-3.1.3 A program megvalósítása

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2012. 3-4. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/12/borhegyi-peter-az-apaczai-kiado-uj-kozepiskolastortenelemtankonyvei-04-03-12/

Részletesebben

Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit

Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője A szöveg tartalma A szöveg

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1 A szövegértés mellett a kompetenciamérés másik nagy egysége a matematikai és logikai kompetenciákra épülő feladatok szép számú halmaza. (Gyakran talán

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy 1. 1. A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

Ady Endre Általános Iskola

Ady Endre Általános Iskola Bemutatkozunk Ady Endre Általános Iskola 1 Zöld iskola Művelődésért díjat elnyert iskola Kiadja: Ady Endre Általános Iskola 1188 Budapest, Ady Endre utca 46-50. Telefon: 291-6336 E-mail: ady.gyakorlohely@gmail.com

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ elvégzett és tervezett szakmai feladatai. Kindruszné Munkácsi Ágnes főosztályvezető

Az Oktatási Hivatal Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ elvégzett és tervezett szakmai feladatai. Kindruszné Munkácsi Ágnes főosztályvezető Az Oktatási Hivatal Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ elvégzett és tervezett szakmai feladatai Kindruszné Munkácsi Ágnes főosztályvezető Oktatási Hivatal Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ 4400

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév Tematika az Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. című tantárgyhoz (A nyelvtan és a helyesírás, valamint a fogalmazás tanítása) ELTE TÓFK 2014/2015. tanév Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III.

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BUDAPEST XXIII. KERÜLETI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GYÖNGYHALÁSZOK - TEHETSÉGPONT Cím: 1237 Budapest, Soroksár-Újtelep Nyír u. 22. Tel.: 283-13-82 E-mail: fiai@feketei-bpny.sulinet.hu

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna julim@de-efk.hu Multimédia az oktatásban 2009 Debrecen, 2009. június 25. Kompetencia A kompetencia

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben