A magyar lótenyésztés. A magyar lótenyésztés időszerű kérdései

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar lótenyésztés. A magyar lótenyésztés időszerű kérdései"

Emma Ballané
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 A magyar lótenyésztés A magyar lótenyésztés időszerű kérdései Tarpataki Tamás helyettes államtitkár Agrárminisztérium A történelmünk, mezőgazdasági kultúránk, és az országimázs szerves része. Hagyományokban bővelkedő, tradicionális értékekkel rendelkezik. Herceghalom, március 20. A ló - bár jogi értelemben a gazdasági haszonállatok körébe tartozik és a lótenyésztés a mezőgazdaság egyik speciális ágazata - nem tekinthető klasszikus értelemben mezőgazdasági terméknek, hiszen a gazdasági haszonállatok és az ember társállatainak legértékesebb tulajdonságait egyesíti magában. A lótenyésztés, lótartás jelenlegi célja Sport (versenysport) Szabadidő hasznos eltöltése (hobby) Idegenforgalom vidéki foglalkoztatás Egészség rehabilitáció Oktatás és nevelés Kulturális hagyományok ápolása Környezetvédelem Az állam szerepe a lótenyésztésben Nagy múltú állami ménesek (Mezőhegyes, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad) fenntartása Régi magyar őshonos lófajták fenntartása Központi információs adatbázis üzemeltetése A minőségi lótenyésztést ösztönző támogatások Az ágazat érdekeit védő jogszabályi környezet megteremtése Állami ménesek feladata A nagy múltú ménesekben kitenyésztett, régi magyar lófajták megőrzése, fenntartása Ménvonalak, kancacsaládok fenntartása Magántenyésztők részére megfizethető, minőségi tenyészanyag előállítása és tenyésztési szolgáltatások nyújtása Üzemeltetés, fejlesztés, műemlékvédelem

2 Központi adatbank, informatikai rendszer Az állattenyésztés, így a lótenyésztés informatikai rendszerének folyamatos fejlesztése mind az állam, mind a civil szféra számára alapvető fontosságú feladat A magyar ló nyilvántartás a teljes magyar lóállomány nyilvántartását lehetővé teszi 2005-től az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerből kerül kiadásra az igénylők részére a lóútlevél A lótenyésztési támogatások gyors elbírálásához nélkülözhetetlen A minőségi lótenyésztést ösztönző támogatások Az agrártámogatások célja a folyamatos és kiszámítható bevétel nyújtása a gazdálkodóknak, ösztönzik beruházásaikat ennek köszönhetően javítják likviditásukat, csökkentik a pénzügyi kockázatokat, jövedelembiztonságot nyújtanak, illetve javítják a versenyképességüket. (KAP) A nemzeti támogatások területén a tárca az elmúlt években jelentős intézkedéseket valósított meg egyrészt a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének megemelésével, másrészt új intézkedések bevezetésével. Nemzeti támogatások Az átmeneti nemzeti támogatások (KAP ÁNT) rendszerét az AM 2020-ig mindenképpen fent kívánja tartani A tenyésztésszervezési feladatoknak évi 750 millió forintos támogatási keretösszege évre 1,3 milliárd forintra növekedett és a 2019 évi keret is 1,3 milliárd Ft Nemzeti támogatások A támogatás hatékonyan segíti a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatok végrehajtását Cél a megemelkedett támogatási szint fenntartása A tenyésztésszervezési feladatok támogatására évben kifizetett Ft-ból 14 lótenyésztő és 1 szamártenyésztő szervezet összesen Ft támogatásban részesült További támogatások VP Trágyatárolók építése (megjelenés: november 20.) A felhívás célja, hogy az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak. Az összesen beérkezett 696 db kérelemből 41 db kapcsolódik lótartással foglalkozókhoz. Közülük jelenleg 15 db rendelkezik lekötött forrással, összesen 0,28 milliárd Ft értékben. VP Állattartó telepek korszerűsítése (megjelenés: március 25.) A felhívás célja többek között lótartás támogatása volt: az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények kialakításának, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésének támogatása. Az összesen beérkezett 181 db kérelemből 85 db kapcsolódott lótartással foglalkozókhoz. Közülük jelenleg 49 db rendelkezik lekötött forrással, összesen 1,84 milliárd Ft értékben.

3 VP Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása (megjelenés: ) A felhívás többek között az állattartással foglalkozók számára kínált támogatási lehetőséget épületek, építmények energiahatékonyság fokozását célzó korszerűsítésére, felújítására, valamint megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására. Az állattartó gazdaságok kapcsán beérkezett 318 db kérelemből 17 db kapcsolódik lótartással foglalkozókhoz. Közülük jelenleg 10 db rendelkezik lekötött forrással, összesen 0,2 milliárd Ft értékben. VP A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése (megjelenés: december 29.) Az alacsony mal rendelkező védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú - baromfifélék esetén vegyes ivarú - állományának a fajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményekhez hasonló, in situ feltételek közötti, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül. Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése Összesítő adatok: Bent lévő igény: 18,03 Mrd Ft Forráslekötés determinációval: 14,51 Mrd Ft Kifizetett: ( ig) 3,73 Mrd Ft Megjegyzés: 5 év alatt folyamatos kifizetés Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése Részletezve (lótartó adatok): In situ támogatási kérelem (TK1) Beérkezett kérelmek száma Kérelem állapota Lekötött támogatási összeg 5 évre Mrd Ft 737 támogatott 2,1 Részletezve (lótartó adatok): In situ támogatási kérelem (TK2) Kifizetési kérelem (KK) 2017 Érintett kérelemszám Kérelmezett Elfogadott Jóváhagyott összeg millió Ft Fajta gidrán ,4 hucul ,2 kisbéri félvér ,3 lipicai ,7 furiosonorthstar ,27 nóniusz ,7 magyar hidegvérű ,33 shagya arab ,54 Összesen ,44

4 Kifizetési kérelem (KK) 2018 Fajta Érintett kérelemszám Kérelmezett Elfogadott Jóváhagyott összeg millió Ft gidrán ,56 hucul ,1 kisbéri félvér ,2 lipicai ,8 furiosonorthstar ,6 nóniusz ,2 magyar hidegvérű ,0 shagya arab ,23 Összesen ,69 Közös Agrárpolitika 2020 után Az Európai Bizottság javaslata szerint 2021 és 2027 között Magyarország - közvetlen kifizetésekre 2018-as árakon pedig 16,4%-kal kevesebbet fordíthatna - vidékfejlesztésre as árakon pedig 26,61%- kal kevesebb uniós forrást tudna felhasználni - okok: Brexit és migráció KAP részarány : 37.6% (EU-28) -2020: 34.7% : 28.5% (EU-27) -2027: 26.9% Közös Agrárpolitika 2020 után - menetrend Új állattenyésztési szabályozás Az EU állattenyésztési rendelete (közvetlen hatály) 2016/1012 EU rendelet a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről. Két végrehajtási rendelete: a Bizottság 2017/716 végrehajtási rendelete az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elismert tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek névjegyzékeiben feltüntetendő információk közlésére szolgáló minták tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, a Bizottság 2017/717 végrehajtási rendelete az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tenyészállatok és szaporítóanyagaik származásiigazolás-mintái tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról. Új állattenyésztési szabályozás Az EU állattenyésztési joganyagának változása következtében az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvényt és végrehajtási rendeleteit új joganyag váltja fel Cél: az uniós állattenyésztési rendelet által szabott keretek között az ágazat érdekeit védő szabályozási környezet megalkotása a közösségi jog által szabályozott és nem szabályozott állatfajok tenyésztésszervezési kereteinek megteremtése.

5 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáinknak védelme kiemelt cél az új törvényben is. A jogalkotói szándék: a hazai állatgenetikai erőforrásaink ne szűküljenek be, azok fenntartását külföldi tenyésztőszervezetek ne veszélyeztessék. Az EU rendelet alapján a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre, valamint a rendeletben szabályozott fajok esetében az egy fajtára vonatkozóan több tenyésztőszervezet részére történő elismerés kiadására lehetőséget kell biztosítanunk, azok azonban csak és kizárólag szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett végezhetik tevékenységüket. Az Agrárminisztérium állattenyésztés, így a lótenyésztés fejlesztését célzó tervei 2020 után is termeléshez kötött támogatások, a piaci programok és a nemzeti támogatások fenntartása, kiszámítható kifizetése alapvető feladat. Az állattenyésztés kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fenn kell tartanunk a lehető legmagasabb szintű állategészségügyi státuszt hazánkban. Az intenzív állattenyésztés számára szükséges a folyamatos technológiai fejlesztések támogatása a versenyképesség növelése érdekében. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az