Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály

Átírás

1 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának F Ő É P Í T É S Z E 1239 Budapest, Hősök tere 12. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Jelentés a főépítész közötti tevékenységéről Előterjesztő: Tóth András mb. főépítész Az előterjesztést készítette: Tóth András mb. főépítész Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Az előterjesztést megtárgyalja: dr. Spiegler Tamás osztályvezető Vagyonkezelési Osztály, Kisné Stark Viola osztályvezető Beruházási és Városüzemeltetési Osztály, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Testületi ülés időpontja: szeptember 11. Ellenjegyzők: Jogi szempontból ellenőrizte: Vittmanné Gerencsér Judit osztályvezető Szervezési és Ügyviteli Osztály Kovátsné dr. Prohászka Beáta osztályvezető helyettes Beruházási és Városüzemeltetési Osztály

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. b) pontja szerint az önkormányzati főépítész évente tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a rendezési eszközök hatályosulásáról, tapasztalatairól, továbbá négyévente összefoglaló jelentést készít. A január 1. napján hatályba lépett jogszabályi változások következtében a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata szükségessé vált januárban a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a főváros új településszerkezeti tervét (a továbbiakban: TSZT), valamint az új fővárosi rendezési szabályzatot (a továbbiakban: FRSZ). Ezen tervek elfogadásával a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Fővárosi Közgyűlés rendelet (a továbbiakban: BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) hatályát vesztette, azonban a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (a továbbiakban: KVSZ), önálló építési szabályzatok hatályon kívül helyezéséig az előírásaik még alkalmazhatók. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezése alapján a december 31-én hatályban lévő KVSZ, önálló építési szabályzatok és a hozzájuk tartozó szabályozási tervek (a továbbiakban: KSZT) legfeljebb december 31-ig alkalmazhatók (az eredetileg rögzített határidő december 31 volt, de a rendelkezést idén augusztusban módosították), vagyis a meghatározott időpontig gondoskodni kell új kerületi építési szabályzat (a továbbiakban: KÉSZ), valamint annak mellékletét képező új KSZT jóváhagyásáról. A közötti időszak meghatározó eseménye a fent leírtak alapján az új KÉSZ és a hozzá tartozó KSZT kidolgozása volt, melynek több üteme már elkészült, de a teljes közigazgatási területre vonatkozóan az összes ütem kidolgozása még nem fejeződött be. A Korm. rendelet vonatkozó előírása szerint a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel ún. partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. Az előírásnak megfelelően a partnerségi egyeztetés szabályait a Képviselő-testület 9/2015.(II.27.) rendeletével jóváhagyta. Ezt követően a Képviselő-testület 470/2015.(IX.15.) határozatával elfogadta a kerület új integrált településfejlesztési stratégiáját (ITS), majd 208/2016.(V.10.) határozatával elfogadta a kerület új településfejlesztési koncepcióját (TFK) és a hozzá kapcsolódó Kerületi Örökségvédelmi Hatástanulmány (KÖH) is felülvizsgálatra került. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény hatályba lépése után a településrendezési eszközökkel összefüggésben új, a településképi követelmények meghatározásával kapcsolatos szabályok kerültek bevezetésre, ezért a Képviselő-testület 9/2017.(III.23.) rendeletével új partnerségi egyeztetési szabályokat hagyott jóvá. Az új szabályok alapján lefolytatott partnerségi egyeztetést követően 2017 évben a Képviselő-testület 523/2017.(XII.05.) határozatával elfogadta Soroksár településképi arculati kézikönyvét (TAK) és erre alapozva 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendeletével megalkotta Soroksár településkép védelméről szóló rendeletét (TKR). A TKR jóváhagyásával egyidejűleg a KVSZ is módosításra került, mivel a KVSZ-ben rögzített, településképpel kapcsolatos szabályokat a Korm. rendelet előírása szerint a TKR-ben kell szerepeltetni. A TKR-ben lehet meghatározni többek között a megjelenéssel, anyaghasználattal kapcsolatos

3 3 szabályokat, míg a KÉSZ a Hová, mit és mekkorát lehet építeni? kérdésre ad egyértelmű és egyszerű válaszokat. A két rendelet mellérendelt viszonyban áll egymással. A évi négyéves főépítészi összefoglaló jelentés előterjesztése óta eltelt időszakban a következő szabályozási tervek egyeztetése fejeződött be, melyeket a Képviselő-testület rendelettel hagyott jóvá: 18/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerület Soroksár Gyár köz Apostolhegy dűlő Jakab apostol utca Haraszti út Vágó utca Vágó köz Tusa utca Horgászpart által határolt terület szabályozási tervének módosítása (Szamosi Mihály sporttelep) 39/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerület Soroksár Dobó utca Felsődunasor (185025/3) hrsz- ú közterület Táncsics M. u. Hősök tere Kisduna u. Vecsés u. - Táncsics M. u. Gyáli patak Ráckevei-Soroksári Duna Molnár szigeti holtága által határolt terület szabályozási tervének módosítása (Gyáli patak és a Dobó utca közötti Duna parti tömbök) 40/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerület Soroksár Grassalkovich út Házikert utca Orbánhegyi dűlő Haraszti út belterülethatár - MÁV által határolt terület (Orbánhegy és környéke) 26/2017.(IX.22.) önkormányzati rendelet: Grassalkovich út - Gyáli patak - Ráckevei- Soroksári Duna Molnár-szigeti mellékága- Ráckevei-Soroksári Duna - kerülethatár - MÁV-Kelebiai vasútvonal által határolt terület kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (KÉSZ 1.a ütem - Soroksár felső, Duna melletti terület) 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet: Ráckevei-Soroksári Duna - Ráckevei- Soroksári Duna Molnár-szigeti mellékága - Ráckevei-Soroksári Duna által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (KÉSZ 1.b ütem - Soroksár felső, Molnár-sziget területe) A évi négyéves főépítészi összefoglaló jelentés előterjesztése óta eltelt időszakban a következő KVSZ módosítások jóváhagyására került sor: 34/2015.(XI.20.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerület, Horgásztó területére vonatkozó szabályozási terv hatályon kívül helyezéséről 11/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerület, M5 autópálya Gyál és Pestszentimre között található rekultivációs területre vonatkozó KVSZ módosítás 31/2016.(XII.16.) önkormányzati rendelet: Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ) szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére (jogszabályi harmonizáció érdekében történő felülvizsgálat) 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet: Soroksár településkép védelméről szóló rendelete Egyeztetés, illetve kidolgozás alatt lévő szabályozási tervek: Grassalkovich út MÁV-Kelebiai vasútvonal közigazgatási határ Temető sor Szentlőrinci út Közöslegelő dűlő Vecsés út által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (új KÉSZ 1.c ütem - Soroksár felső, központi terület)

4 4 Szentlőrinci út Közöslegelő dűlő Vecsés út Túri István út M51 autóút M5 autópálya Dózsa György út közigazgatási határ által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (új KÉSZ 3.a ütem - Újtelep és M5 autópálya térsége, bevásárlóközpont és a botanikus kert környékének területe) Temető sor Szentlőrinci út közigazgatási határ által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (új KÉSZ 3.b ütem - Újtelep és M5 autópálya térsége, lakótelep és környékének területe) Ráckevei-Soroksári Duna Gyáli patak Grassalkovich út Vecsés út MÁV- Kelebiai vasútvonal közigazgatási határ által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (új KÉSZ 2.a ütem Soroksár alsó, Duna és a vasút közötti terület) MÁV-Kelebiai vasútvonal Vecsés út Túri István út M51 autóút közigazgatási határ által határolt területre vonatkozó kerületi építési szabályzat és szabályozási terv (új KÉSZ 2.b ütem Soroksár alsó, vasút és az M51 autóút közötti terület) A rendezési eszközök hatályosulásával kapcsolatos tapasztalatok: Rendezési tervek alatt elsősorban a helyi építési szabályzatot és a szabályzat részét képező kerületi szabályozási terveket szokásos érteni, ugyanakkor településfejlesztési és településrendezési szempontból meghatározó jelentőségű, hogy a kerület számára rendelkezésre állnak egyéb tervek is: kerületi Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Tanulmányterv (2007), Kerületi Közlekedésfejlesztési Koncepcióterv (2008), a 2015-ben jóváhagyott kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS), illetve a Kerületi Településfejlesztési Koncepció (2016). A településrendezést alapvetően meghatározó, fent felsorolt terveken kívül évben újabb településfejlesztési tervek kerültek kidolgozásra, elkészült a Molnár-sziget közlekedéshálózati koncepciója, valamint a Meder utca és a Fűzfás utca közötti parti sávra vonatkozó környezetalakítási terv. Előbbi terv figyelembevételével kerülhet sor a külterületi rész feltárására, illetve a gyalogos-, kerékpáros-, és gépjárműforgalom egymást nem zavaró módon történő lebonyolítására, utóbbi pedig a part menti közterület kialakítását határozza meg évben a Molnár-sziget közlekedéshálózati koncepciójával, a Molnár-szigeti parti sávra vonatkozó környezetalakítási tervvel összhangban elkészült a Molnár-sziget déli csücskére vonatkozó környezetalakítási és beépítési terv évben közlekedési hatástanulmány is készült, mely azt vizsgálta, hogy a és hrsz.-ú ingatlanok beépítése esetén (volt Aranykereszt ápoló otthon telkei) milyen forgalmi növekedés várható funkciótól függően a környék utcáiban. Ugyanebben az évben elkészült Soroksár kerékpárforgalmi hálózati tanulmányterve is, amely alapjául szolgált a Fővárosi Önkormányzattal, a BKK-val, a XVIII. és XXI. kerületekkel alkotott konzorciumi megállapodás keretében benyújtott Dél-budapesti kerékpárosbarát fejlesztések című támogatási kérelmünkhöz. A kérelmünk alapján támogatásban részesültünk, így a kerületünkben a tervek szerint több mint 7 km új kerékpárút épülhet (a teljes érintett szakasz 9690 m), továbbá kerékpárosbarát fejlesztésekre kerülhet sor a kerületközpont, illetve Újtelep városrészeken. A KVSZ 7 önálló építési szabályzattal (és szabályozási tervvel) rendelkező kerületrészt és az új KÉSZ által érintett területeket leszámítva a kerület teljes közigazgatási területére vonatkozik. A KVSZ rajzi mellékletét képezi 21 db kisebb kerületrészre vonatkozó kerületi szabályozási terv (a továbbiakban: KSZT) illetve jóváhagyásra került még 2014-ben további 2 db területre vonatkozó KSZT, azonban ezek akkor léphetnének hatályba, ha a területekkel kapcsolatos településrendezési szerződések aláírásra kerülnek és hatályba lépnek. A KSZT-vel

5 5 nem rendelkező területekre a KVSZ övezeti tervlapja alapján határozható meg az építés, valamint a telekalakítás feltételei. Az előző négyéves összefoglaló jelentéshez képest a rendezési tervek végrehajtásával kapcsolatos jelentősebb változások: A befejező fővárosi csatornázási program keretében zajló közműépítések kapcsán Orbánhegyen nagy mértékben megvalósult a településrendezés, számos közterület lejegyző változási vázrajz készült, jól haladnak az új utcanyitások, azonban még mindig hiányzik néhány közterület megnyitása, illetve szélesítése. A földhivatali alaptérképen már nagyon jól látható, hogy a Harmónia utca egyes szakaszai (az elején, valamint a Házikert utca felőli részén), továbbá a vasút melletti területek kivételével a többi utcanyitás egy-két telket leszámítva már teljes szélességben végrehajtásra került. Újtelepen a Nevelő és az Apró utca folytatásának kiszabályozása a Fatima utca felől hosszú szünet után újra indult, hiszen lezárult az a per, ami miatt elakadt az utcanyitás. A közös tulajdonú lakótelepi tömbök közül azoknál, melyek a Sportcsarnok közművesítése révén közművel ellátottak lettek, elkészültek azok a telekalakítási változási vázrajzok, melyek alapján kizárólagos kerületi, ill. fővárosi tulajdonú telkek kialakíthatók, de a fővárossal sajnos az évek óta húzódó egyeztetések ellenére még mindig nem sikerült megállapodni a folytatást illetően. Az Apostolhegyi szabályozási terven jelölt utcanyitásokhoz, közterület-szélesítésekhez elkészült az összes szükséges telekalakítási vázrajz, a telekalakítási eljárások folyamatosan indulnak, de még több helyen végrehajtásra várnak a tervezett szabályozások. Kialakult ugyanakkor a szabályozási tervben jelölt telkek szabályozásával a Vágó köz és a Sportpálya utca találkozásánál egy új edzőpálya a soroksári futballcsapat részére, további telkek rendezésével, összevonásával pedig folyamatban van egy újabb edzőpálya előkészítése. A Hősök tere vasút felőli végén (ahol az ITS célkitűzései között jelentős városközponti területfejlesztés szerepel) a leendő Rendőrkapitányság területének rendezésén kívül a volt építőanyag kereskedéssel érintett tömb is kialakult, kizárólagos önkormányzati tulajdonba került, viszont a leendő Rendőrkapitányság és a vasút közötti részen a szabályozási terv szerint még hátra van néhány telek szabályozása, összevonása. A tervezett külön szintű vasúti aluljáró kialakításához szükséges terület biztosítását az elkészült, de még jóváhagyásra váró új szabályozási terv már tartalmazza, ezzel összhangban a vasútvonalat keresztező aluljáró és kapcsolódó úthálózat komplett engedélyezési terveinek kidolgozása is folyamatban van. A Péteri majorban a volt sportpálya környékén részben kialakult új lakófejlesztésre váró telkek mellett a munkahelyi részen még hátra van egy feltáró út kiszabályozása, valamint a telkek rendezése. A Dél-pesti szennyvíztisztító telep fejlesztési területén zagytér kialakítását biztosító, január 1-től hatályát vesztett szabályozási terv helyett az új KÉSZ 1.a ütem területére vonatkozó szabályozási tervben került rögzítésre a zagytér kialakításához szükséges terület. A településrendezés alapjában véve az önkormányzatok anyagi lehetőségének függvényében vállalható önkormányzati feladat, de az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 30/A. -ában foglaltak szerint a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítása érdekében településrendezési szerződés is köthető, így pl: a szabályozás, kisajátítás, közműépítés, útépítés, leendő közterületek telkeinek művelés alóli kivonásának költségei nem csak saját forrásból biztosíthatók. Kerületünk már több alkalommal kötött településrendezési szerződést (pl: AUCHAN bevásárlóközpont melletti terület belterületbe vonása, volt Dugattyúgyűrű-gyár

6 6 területén tervezett lakópark megvalósítása), egyeztetések folytak a Soroksári elkerülő út menti fejlesztési terület I-II. ütemével kapcsolatban is, ugyanis a területre vonatkozó KSZT hatályba lépéséhez településrendezési szerződés megkötése szükséges, azonban az eltelt több mint 3 év alatt erre nem került sor, és sajnos már érdemi egyeztetések sincsenek a felek között. Településrendezési szerződéssel érintett fejlesztések közül idáig megvalósult a Nagykőrösi út Bevásárló utca közúti kapcsolatának kiépítése, de a lakópark megépítésére egyelőre nem került sor, mert a beruházást tervező fejlesztő cég felszámolásra került, a jogutód céggel ugyan kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt, azonban érdemi egyeztetéseket mindezidáig nem tudtunk folytatni. A külső finanszírozó különösen olyan területeken jelent nagy segítséget, ahol nem elég a meglévő, kialakult telkekre új építési szabályok meghatározása, vagy a meglévő szabályok módosítása, hanem a terület rendezéséhez először építési telkek, valamint közterületek, infrastruktúra hálózatok kialakítása, kiépítése is szükséges. Sajnos pl. Orbánhegyen, Apostolhegyen azért húzódik el a KSZT-k végrehajtása, a területek rendezése, mert korábban beépítésre nem szánt területek alakulnak át külső támogatás nélkül. Meg kell azonban jegyezni, hogy általában gazdasági területek esetében fordul elő ilyen területfejlesztést segítő külsős támogatás, lakóterületeken nem jellemző, de azért akadt már hasonló segítség (pl: a Virágvölgy lakóparknál, ahol a szabályozási terv szerint már kialakultak az új tömbök, közterületek és már számos új társasház is felépült). A rendezési tervek megvalósulása, végrehajtása továbbra is elsősorban pénzügyi kérdés. A szabályozással érintett közterületek kialakítása jellemzően nem műszaki akadályokba ütközik, elsősorban azon múlik, hogy az adott évi költségvetésben mekkora összeg áll rendelkezésre az új utcák kialakítására, az esetlegesen érintett épületek szanálására, valamint a tulajdonosok kártalanítására. A KSZT-k szakmai szempontból hosszútávon biztosítják a területek rendezését, módosításukra csak néhány esetben többnyire a korábban még nem kellően átgondolt fejlesztői igények pontosítása miatt van szükség. Fontos azonban kiemelni, hogy az ITS végrehajtásával összefüggésben létrehozott, hivatalon belüli Kerület- és Ingatlanfejlesztési Koordinációs Kabinet működésével a kerületi fejlesztések koordinálása, előkészítése ütemezetten zajlik, így a rendezési tervek végrehajtására is gyorsabb ütemben kerülhet sor. A január 1. napján hatályba lépett jogszabályi változások következtében önkormányzati rendelet megalkotása esetén új településrendezést segítő eljárások bevezetésére is lehetőség nyílt, azonban elsősorban a személyi állomány hiánya miatt (ezen többletfeladatok hatékony ellátására a főépítész egy személyben nem képes) a vonatkozó rendelet nem került megalkotásra. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény hatályba lépése után azonban kötelezővé vált minden Önkormányzatnak saját településkép védelmi rendelet megalkotása, így a Képviselő-testület 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendeletével nálunk is bevezetésre került a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás és a szakmai konzultáció jogintézménye, melyek elősegítik az épített környezet minőségi alakítását. Szerencsére a személyi állomány 1 fő városrendezési ügyintéző státusz betöltésével bővült, de ennek ellenére arra még most sincs kapacitás, hogy minden esetben valamilyen településképi megjelenéssel kapcsolatos eljárás kerüljön lefolytatásra. A TKR-ben ennek megfelelően mértékletesen kerültek meghatározásra azok az esetek, amikor kötelezően kell lefolytatni településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárást, illetve csak néhány esetben került előírásra a kötelező szakmai konzultáció, így a helyzet egyelőre kezelhető.

7 7 Az Étv 6/A. (3) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat építésügyi feladatát a főépítész közreműködésével látja el. A Korm. rendelet alapján a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárások szerinti feladatokat a polgármester a főépítész vagy a helyi tervtanács igénybevételével gyakorolja. Tervtanács A jogszabályi változások révén a tervtanácsi rendszer január 1-től átalakult. A településrendezési tervek véleményezési joga a területi településrendezési tervtanácsokhoz került, a korábban működő kerületi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki tervek jelentős része pedig a központi, vagy a területi építészeti-műszaki tervtanácshoz. Részben az említett hatáskörváltozás miatt, részben a megváltozott tervtanács működtetésére vonatkozó előírásokból adódó többletköltségek miatt május 1-től kerületi tervtanácsot nem működtetünk. A településrendezési eszközök hatályosulásával kapcsolatban összességében kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló tervek megfelelőképpen biztosítják Soroksár fejlődését, ugyanakkor a folyamatosan változó körülmények (magasabb szintű jogszabályi változások, gazdasági helyzet, építtetői igények változása, pályázati lehetőségek stb.) figyelembevételével a tervek időnkénti felülvizsgálata szükségszerű. Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől az előterjesztés szíves megtárgyalását, jelentésem elfogadását. Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének /2018. (XI.11.) határozata az önkormányzati főépítész rendezési eszközök hatályosulásáról, tapasztalatairól szóló négyéves összefoglaló jelentésének elfogadásáról A Képviselő-testület úgy dönt, hogy I. az önkormányzati főépítész rendezési eszközök hatályosulásáról, tapasztalatairól szóló négyéves összefoglaló jelentését elfogadja. II. az önkormányzati főépítész rendezési eszközök hatályosulásáról, tapasztalatairól szóló négyéves összefoglaló jelentését nem fogadja el. Az előterjesztést a Képviselő-testület saját hatáskörében, döntési joggal tárgyalja. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Budapest, augusztus 24. Tisztelettel: Tóth András mb. főépítész Melléklet: 1 pld. hatályos KSZT-k térképi lehatárolása

8 8 Egyeztető lap a Jelentés a főépítész közötti tevékenységéről című Képviselő-testületi előterjesztéshez 1. Az előterjesztés egyeztetve: dr. Spiegler Tamás Vagyonkezelési Osztály, osztályvezető Észrevételt nem teszek. Budapest, augusztus 27. dr. Spiegler Tamás aláírás 2. Az előterjesztés egyeztetve: Kisné Stark Viola Beruházási és Városüzemeltetési Osztály, osztályvezető Az előterjesztéssel egyet értek. Budapest, augusztus 28. Kisné Stark Viola aláírás