TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

Átírás

1 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások napenergia, szél, hullámenergia stb. élő szervezetek (önreprodukció) termőföld vízrendszerek, légköri folyamatok Halállomány növekedése (t) A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat G(P*) G(P ) P 0 P* P P 0 kipusztulás P* opt. készlet P max eltartó képesség G(P ) fenntartható hozam G(P*) max. fenntartható hozam P max Halállomány (t) A halpopuláció növekedési üteme (millió db / időegység) 2 1 A biológiai növekedési törvény A Halpopuláció (millió db)

2 A biológiai növekedési törvény a mennyiségi növekedés függ: az erőforrás induló méretétől (egyedszám) a környezet eltartó képességétől a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális Kimerülő erőforrások reciklálhatók (fémek) nem reciklálhatók (fosszilis energiahordozók) A kimerülő erőforrások optimális használata (Hotelling-modell) A kimerülő erőforrások optimális használata (Gray-modell) Ár, hktg. Ár, hktg. P - MC MC P P - MC MC P=P(Y) Y* Y** mennyiség Y* Y** mennyiség

3 Hotelling-szabály A kimerülő erőforrások felhasználása akkor optimális (haszonmaximáló), ha a bérleti díj (royalti, határprofit) jelenértéke állandó. az ár a t-edik időszakra: P t = MC + (P 0 -MC)*(1+r) t (P 1 - MC) / (1 + r) = (P 0 -MC) általánosan (P t -MC) / (1 + r) t = (P 0 -MC) Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása Gazdaságos Gazdaságtalan Szubmarginális Paramarginális Felderített Reménybeli Igazolt Következtetett Hipotetikus Spekulatív Felmért Jelzett A E B Készlet G F Ásványvagyon D H C Növekvő mértékű műrevalóság (gazdaságosság) Készlet: adott technológiai feltételek mellett adott pillanatban gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon Ismertségi fok növekedése

4 A statikus készletmutató azon évek száma, amíg az adott erőforrás ki nem merül statikus készletmutató = jelenlegi készlet/ jelenlegi fogyasztás A készletet befolyásoló tényezők 1. Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc 2. Kitermelési költségek csökkenése Pl. kőolajkút kiépítése, nagyobb arányú felhozatal kén bányászat: hagyományos módon vagy forró gőzzel A készletet befolyásoló tényezők 3.Feldolgozási technológiák fejlődése Lasky-szabály: a minőségi követelmény (érc fémtartalma) lineáris csökkenése mértani készletnövekedést eredményez Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég 4.Jogi szabályozás A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.) 1. Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata 2. Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál; természetes gumi, műgumi; fém, társított műanyag

5 A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 3. Külkereskedelem 4. Újrahasznosítás Ólom: 1920: 8 %, 1976: 42 %, 2000: 50% (arany, alumínium, acél - 33%) Fontos: a primer nyersanyag ára, egyéb intézkedések 5. A nyersanyag- és energiafajlagosak csökkenése Környezetértékelés Miért fontos a környezet pénzbeli értékelése? a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak fontos az alternatívák összehasonlításánál Környezetértékelés Nehéz, mert a természeti erőforrások: gyakran közjavak nem csak a használatuk miatt értékesek a ktg./hasznok különböző szinteken jelentkezhetnek

6 Magán és közösségi javak A JAVAK KÖRE Jellemzők Tiszta magánjavak Kizárható, osztható Tiszta magánjavak Kvázi magánjavak Kvázi közjavak KÖRNYEZETI JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Tiszta közjavak A pénzbeni értékelés jövője A fogyasztásban versengő, a kizárás egyszerű Áru: veszik és adják a piacon, piaci értéke ismert Jellemzők A pénzbeni értékelés jövője Kvázi magánjavak Kizárható, nem osztható Éves, vagy rendszeres fizetség ellenében szolgáltatják Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék Jellemzők A pénzbeni értékelés jövője Kvázi közjavak Nem kizárható, részben osztható Közösségi javak, mint pl. tengerparti fürdők, parkok, amelyek egyre inkább magánjavakká válnak, ahogy nő a túllátogatottságuk, elérik az eltartó képességüket Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék

7 Jellemzők A pénzbeni értékelés jövője Közjavak Nem kizárható, nem osztható Nem versenyeznek a fogyasztásban és nem zárható ki a fogyasztásukból senki Nem áruk: a helyettesítő értékelő módszerek komoly nehézségekbe ütköznek A természeti erőforrások értékösszetevői A teljes gazdasági érték (TGÉ) A TGÉ magában foglalja mindazokat a magyarázatokat, amiért az ember értékesnek tarthat egy jószágot. Teljes gazdasági érték (TGÉ) A természeti erőforrások hasznainak megjelenési tere személyes használattal összefüggő értékek személyes használattól független értékek Helyi hasznok kitermelhető termékek, rekreáció stb. Közvetlen h. vadászat, halászat, fakitermelés, rekreáció Közvetett h. erózió elleni védelem, árvízveszély csökkentése, talajképző folyamatok, széndioxid megkötés, tápanyagkörforgás, ökoszisztéma stabilitás Választási lehetőség a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a természetvédelmi területek megőrzését. Örökségi érték megőrizzük ezeket a jövő generáció számára csökken a személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés Létezési érték tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden élőlénynek Nemzeti hasznok vízháztartás szabályozás, költöző madarak pihenőhelye stb. Globális hasznok genetikai információ, ritka élőhely stb.

8 Ki részesül a természeti értékek megőrzésének hasznaiból? Élőhelyek értékei helyi szint nemzeti szint globális szint közvetlen haszn. x (x) közvetett használat erózió árvízveszély szén-dioxid diverzitás x x x x (x) (x) xx xx választási lehetőség x xx xxx használattól független x xx xxx egyre nehezebb az értékelés Az elfogadott értékelési módszerek A jelenlegi magatartáson alapuló A jövőbeni magatartáson alapuló Hagyományos piac Implicit piac Konstruált piac A termelékenység változása Kiesett jövedelem számítása Védekezési ráfordítások Helyettesítési költség Árnyék projekt Utazási költség módszer Kereseti különbségek Ingatlan értékek Mesterséges piac Feltételes értékelés A termelékenység változása A környezeti javak értékelésére szolgáló módszerek bemutatása a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján(pl. erdőkivágás erózió) magyar példa: a Bős-Nagymarosi Vízlépcső miatti szigetközi területek értékcsökkenésének becslése a búza terméshozamának csökkenése és az ebből adódó jövedelem-kiesés alapján (piaci árral)

9 Kiesett jövedelem Betegség vagy haláleset miatt kiesett termelés = kiesett jövedelem + eü-i ellátás vagy a megelőzés költségei pl. baleseti kockázat értéke Védekezési /megelőzési ráfordítások Mekkora áldozatot vagyunk hajlandóak hozni a tisztább környezetért (egyéni vagy társadalmi szinten) Például a csöndes környezet értéke = a zajvédő falak beruházási és fenntartási költségeivel Helyettesítési költségek módszere a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke példa: a BNV következtében a Duna víztisztító képessége csökken, ezt a szennyvíztisztító kapacitás növelésével lehet helyettesíteni (a többlet költségek adják ennek a funkciónak az értékét) Vagy: más vízbázisból kell ivóvizet szolgáltatni, ennek többletköltségei lehetnek Helyreállítási költségek módszere A helyreállítás költségei adják meg az erőforrás megőrzésének/létezésének hasznait Példa: Kis-Balaton Csak alsó becslést ad (feltételezés: a költségek legalább akkorák, mint az elhárítás haszna) Előnye, hogy egyszerűbb becsülni, mint a környezeti károkat

10 Árnyék projekt módszer egy projekt megvalósítása negatív változást eredményez egy erőforrásban, és újabb projekt szükséges annak kiküszöbölése érdekében Azon projekt költsége, amelynek célja egy másik projekt által okozott környezeti károk felszámolása példa: a vizes élőhelyek helyreállítása a Ramsar-i Egyezménynek megfelelően (a leromlott élőhely helyreállítása, az elvesztett élőhely újbóli kialakítása); erdőtelepítés Utazási költség módszer a rekreációs érték becslésére alkalmas ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége Hedonikus (ingatlan érték) ármódszer Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége Kereseti különbségek Veszélyes munkahelyeken a bér tartalmazza a többlet-kockázatok és az esetleges foglalkozási ártalmak ellenértékét Így a tiszta környezet értéke becsülhető

11 Mesterséges piac Szimulációs játék (kísérleti körülmények között teremtett piac) pl. háztartási víztisztító készülék árusítása különböző árakon Feltételes értékelés Az egyéneket direkt módon megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásért. Haszon átvitel egy konkrét értékelési módszer eredményeit használjuk fel az eredetitől (időben vagy térben) eltérő helyzetre, amely a lehető legnagyobb mértékben hasonlít az eredetihez számos típusa létezik Mo.: flóra és fauna változásának értékelése a Szigetközben a BNV megépítése (és a Duna elterelése) miatt (alap: osztrák fizetési hajlandóság vizsgálat) Környezeti kockázatok

12 A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg. R(x) = P(x) * D(x), ahol R(x) az x környezeti esemény kockázata P(x) az esemény bekövetkezési valószínűsége D(x) a bekövetkezett esemény okozta kár Elfogadható kockázat társadalmi kategória minél nagyobb a várható kockázat, annál nagyobb a társadalmi hajlandóság a kockázat mérséklésére a kockázatok értékelése a társadalom helyzetétől/körülményeitől függ A kockázatok diszkontálása A kockázati dilemma időben: minél későbbi időpontra tehető a kockázatos esemény bekövetkezése, annál inkább alulértékeljük térben: minél távolabbra tehető a kockázatos esemény bekövetkezése (földrajzilag, rokonsági fok alapján), annál inkább alulértékeljük Melyiket válasszuk? egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű megoldást?

13 A kockázateloszlás két hipotetikus üzem esetén log. skála 10-2 B A vállalati környezetvédelmi funkció szerepköre a vállalat működésének környezeti kockázata alapján esetszám / év A A sérültek száma balesetenként log. skála A tevékenység külső környezeti kockázatai (exogen kockázat)