Készítette: Tóth Dénes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Tóth Dénes"

Átírás

1 A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevık, illetve potenciális mentoráltak jellemzıinek feltárása - - munkaerıpiaci érvényesülésük, illetve sikeres életvezetésük tükrében Készítette: Tóth Dénes A kutatásban közremőködtek: Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola Artemisszió Alapítvány Ec-Pec Alapítvány Magyar Tartalomipari Szövetség Zöld Kakas Líceum Készült az EQUAL támogatásával Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola Nyíregyháza 2008

2 Tartalomjegyzék Bevezetı. 3 Mentoráltak és potenciális mentoráltak 3 A sikeres és kevésbé sikeres életvezetéső, illetve a különbözı hátrányos helyzető csoportokhoz tartozó mentoráltak közötti eltérések 7 Kutatási koncepció és hipotézisek 10 Módszer 10 Vizsgálati személyek 10 Vizsgálati eszközök 12 Eljárás 15 Eredmények. 15 Önkitöltı kérdıívek 15 Segítık által kitöltött kérdıívek 34 Segítıkkel folytatott interjúk tapasztalatai 53 Megvitatás 55 A hátrányos helyzető célcsoportok demográfiai sokszínősége 55 A munkavégzés jellegzetességei 55 Életminıség és gazdasági aktivitás 56 A segítık által adott jellemzések jellegzetességei 57 A hátrányos helyzető csoportok személyisége és konfliktuskezelési módja 58 Összefoglalás 59 Bibliográfia.. 60 Mellékletek

3 Bevezetı Az utóbbi évtizedben hazánkban is egyre inkább teret nyer az a szemlélet, amely a hátrányos helyzető csoportok problémáinak kezelését nem a szegregációban, hanem a minél nagyobb fokú társadalmi integráció elısegítésében látja. A társadalmi integráció egyik kulcsfontosságú eszközeként pedig nagy hangsúlyt kap a munkaerı-piaci szerepvállalás elımozdítása, a hátrányos helyzetőek öngondoskodásának fejlesztése mind a munkaerı-piaci környezet, mind a hátrányos helyzetőek felkészítésén, szemléletformálásán keresztül. A hátrányos helyzető csoportokra nézve ezen elképzelés mögött az a két sokszor expliciten nem megfogalmazott alapfeltevés húzódik, hogy egyrészt a hátrányos helyzető csoportok tagjainak többsége megfelelı feltételek fennállása esetén képes az átlaghoz képest legalább egyenértékő munkát végezni, másrészt a munkaerı-piaci részvétel révén életminıségük javul 1. Nagyon hamar bebizonyosodott, hogy ez a folyamat nem lehet sikeres uniformizált, mindenkit azonosnak tekintı eszközök és intézmények mőködtetésével: erre utal a munkaerıpiaci programok, a munkaügyi központok által nyújtott szolgáltatások korlátozott eredményessége is (Sebık, 2007). Be kell látni, hogy a hátrányos helyzető csoportok, illetve maguk a csoporttagok is a munkaerı-piacra lépéskor eltérı problémákkal szembesülnek. A csoportok közötti és a csoportokon belüli heterogenitás is olyan fokú, ami a segítés módját a személyes, egyénre szabott formák irányába tolja el. Ez jól tetten érhetı a mentorok, a mentorálás szerepének elıretörésében. Egyelıre sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem letisztult, hogy kit tekintünk mentornak, illetve milyen segítési formát és tartalmat nevezünk mentorálásnak. A jelen kutatásban mentoráltnak, illetve potenciálisan mentoráltnak tekintünk minden olyan, hátrányos helyzető csoporthoz tartozó személyt, aki a munkaerı-piaci szerepvállalásához hivatásos, személyes segítséget vesz/vett igénybe, illetve ilyen segítség igénybevételével vélhetıen emelkednének a munkaerı-piaci szerepvállalásának esélyei. A bevezetı további részében tömören bemutatjuk a kutatásban résztvevı hátrányos helyzető csoportok alapvetı demográfiai jellemzıit. Ezután a szakirodalmi adatok áttekintésével összefoglaljuk azt, hogy a felmérések szerint milyen összefüggés mutatkozik egyes személyes jellemzık és a munkaerı-piaci szerepvállalás vagy a sikeres életvezetés között. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy személyes jellemzık alatt ebben a tanulmányban leginkább pszichológiai jellemzıket értünk, azaz megközelítésünk elsısorban pszichológiai. A pszichológiai nézıpont mellett a szociológiai, illetve az értelmileg akadályozottak kapcsán a gyógypedagógiai szemlélet is felbukkan, de ezen területek szakértıi számára ezen szempontok kifejtése felvállaltan rövidnek, esetenként hiányosnak tőnhet. Végül a bevezetı lezárásaként, a szakirodalom tükrében megfogalmazzuk azokat a hipotéziseket, amelyek kutatásunkat vezérelték. Mentoráltak és potenciális mentoráltak A kutatásunk fókuszában öt célcsoport jellemzıinek feltárása állt: tanulásban akadályozottak (enyhe fokban értelmi fogyatékosok), idısebb munkavállalók, hátrányos helyzető fiatalok, romák, menekültek. Ez az öt célcsoport a hátrányos helyzető csoportok igen széles palettáját lefedi: mind a hátrányos helyzet jellegét, komplexitását és súlyosságát, mind az életkort, mind 1 A jelen kutatásunk szempontjából nem releváns, de természetesen az alapprobléma szempontjából nagyon jelentıs az az aspektus, amit akár a harmadik alapfeltevésnek is tekinthetünk: az állam azaz a társadalom számára ez az aktív segítés mind financiálisan, mind eredményét tekintve hatékonyabb, mint a passzív forma, azaz a segélyezés. 3

4 a munkaerı-piaci tapasztalat mértékét, mind a végzettséget és szocioökonómiaiszociokulturális hátteret tekintve, így együttesen a hátrányos helyzetőek széles körét reprezentálják. Ezt támasztja alá az a közelmúltban végzett kutatás is (Horváth és mtsai, 2006), amelyben a megkérdezett 400 vállalati vezetı döntı többsége szerint leginkább az etnikai hovatartozás (85%), a fogyatékosság (84,5%) és az életkor (83,8%) alapján érvényesül hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Tanulásban és értelmileg akadályozottak Az utóbbi évtizedben a hazai gyógypedagógiában általánossá vált az enyhe fokú értelmi fogyatékosság elkülönítése a mérsékelt, súlyos vagy legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékosságtól, bevezetve a tanulási akadályozottság és az értelmi akadályozottság fogalmát. Az elıbbi esetben tehát az értelmi fogyatékosság helyett az annál tartalmilag bıvebb tanulási nehézségre helyezıdött a hangsúly, továbbá a fogyatékosság helyett a kevésbé deficit-orientált akadályozottság fogalma lépett. Így a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek [illetve felnıttek], akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethetı gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezıtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. (Mesterházy, 1998, 54. o.). Mivel az értelmi fogyatékossággal kapcsolatos publikációk nem feltétlenül ezen fogalmi distinkció mentén tárgyalják az egyes csoportok jellemzıit, ezért a továbbiakban mi sem kizárólag a tanulásban akadályozottakra vonatkozó kutatási eredmények bemutatására fogunk szorítkozni. Ilyen esetekben az értelmi fogyatékkal élık kifejezést használjuk átfogó megnevezésként. A évi országos népszámlálási adatok szerint (Tausz és Lakatos, 2004) Magyarországon a népesség 5,7 százaléka vallja magát fogyatékosnak, ezen belül az értelmi fogyatékkal élık aránya 9,9 százalék (azaz a teljes népességre vetítve arányuk kb. 0,5%). Ettıl nagyon eltérı értéket kapunk, ha az oktatási szempontú statisztikai nyilvántartásokra támaszkodunk, hiszen ezek alapján az általános iskolába járó gyerekek kb. 3,5%-a számít értelmi fogyatékkal élınek (Bánfalvy, 2003). Magyarországon a fogyatékkal élık valamennyi csoportjára igaz, hogy a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony (9%), de az értelmi fogyatékkal élıké még ezen belül is alacsonynak számít (7%). Az értelmi fogyatékkal élık foglalkoztatásával szembeni ellenállást mutatja az is, hogy a kétszáz legnagyobb árbevételő hazai vállalat 58 százaléka ugyan alkalmaz megváltozott munkaképességő személyeket, de ezen vállalatoknak is csupán 3,8 százaléka foglalkoztat értelmi fogyatékkal élıket (Keszi, Komáromi, Köncezi, Vicsek, 2002). Idısebb munkavállalók Az öregedı társadalmakban változatlan foglalkoztatási struktúra esetén egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania a társadalom egyre szélesebb rétegét. Ezért napjainkban a fejlett államok foglalkoztatáspolitikájának egyik legnagyobb kérdése, hogyan oldható meg a gazdasági aktivitás minél késıbbi életkorig történı kitolása. A probléma súlyát érzékelteti, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság külön ajánlást fogalmazott meg a tagországok számára az ún. gazdasági aktivitás melletti öregedésrıl. Az ennek keretében kitőzött célszámoktól Magyarország jócskán elmarad: az éves korosztály foglalkoztatási aránya 2003-ban mindössze 25,6 százalék volt (EU-átlag: 40%, cél: 50%). Noha nem teljes az összhang abban, hogy kit tekintenek idısnek, a hazai kutatásokban többnyire a éves korosztályt szokás idısebb (vagy idısödı) munkavállalóként kezelni. Akár 45 évnél, akár magasabb életkornál húzzuk meg a határt, az idısek egyértelmően 4

5 hátrányos helyzetőnek számítanak a munkaerı-piacon (Adler és mtsai, 2003). Végzettségük átlagosan alacsonyabb, mint a éves korosztályé, és nagyobb arányban dolgoznak a mezıgazdaságban és az iparban, mint a szolgáltató ágazatban, amelyek a foglalkoztatottság szempontjából kedvezıtlenebb ágazatok. A 45 éven felüli, munkanélkülivé váló dolgozók többsége alacsonyabb iskolai végzettségő, 40 százalékuk az iparban vagy az építıiparban dolgozott (Domokos és mtsai, 2006). A munkaadók többsége munkaerı-felvétel esetén inkább a fiatalabb korosztályokat preferálja, elbocsátásnál viszont számarányukhoz képest felülreprezentáltak az idısebbek (Adler és mtsai, 2003). A munkahelyüket elvesztı idısek az átlagosnál sokkal nehezebben jutnak újra munkához, 40 százalékuk több mint 10 hónap után tud csak elhelyezkedni. Különösen 50 éves kortól nagyon sokan válnak inaktívvá, azaz kilépnek a munkaerıpiacról (ez okozza azt, hogy a nagyon alacsony foglalkoztatottsági arány ellenére a munkanélküliek aránya nem magasabb az átlagosnál az idısebbek körében). Hátrányos helyzető fiatalok Igen változatos, hogy a szakirodalom kit tekint hátrányos helyzető fiatalnak. A megfogalmazásokban általában közös, hogy a hátrányos helyzet mindenképpen relatív fogalom, azaz a normál kortársakhoz képest értelmezhetı. Az Európai Bizottság által meghirdetett Fiatalok akcióban program bennfoglalási stratégiájában a program célcsoportjaként azokat éves fiatalokat jelölik meg, akik olyan helyzetekkel-korlátokkal szembesülnek, amelyek gátolják részvételüket az oktatásban, vagy a társadalmi beilleszkedés bármely vonatkozásában (http://ec.europa.eu/youth/pdf/doc399_en.pdf.) A dokumentum a következı szempontokat említi: Szociális hátrány: diszkriminációval szembesülı fiatalok, alkohol- vagy drogfüggık, árvák, alacsony szociális kompetenciával rendelkezık stb. Gazdasági hátrány: alacsony jövedelmőek, tartósan munkanélküliek, otthontalanok, szociális ellátórendszer által támogatottak stb. Fogyatékosság: szellemi, fizikai, érzékszervi vagy egyéb fogyatékossággal élık Oktatási hátrány: tanulási zavaros fiatalok, oktatásból kiesık, alacsonyan képzettek, gyenge iskolai teljesítményőek stb. Kulturális eltérések: immigránsok vagy menekültek, vagy ilyen családokban nevelkedı fiatalok, nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjai stb. Egészségügyi problémák: krónikus betegségben szenvedık, súlyos betegek, pszichiátriai betegek stb. Földrajzi hátrány: az ország távoli vagy fejletlen területein élık, problémás városrészekben élık, gyenge infrastrukturális ellátottságú területeken élık stb. Magyarországon a hátrányos helyzető fiatalokkal foglalkozó tanulmányok leginkább a roma fiatalok, az oktatásból kimaradók és a rossz szocioökonómiai hátterő fiatalok csoportjaival foglalkoznak. Nagyon gyakori, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzető fiatal több más szempontból is hátrányos helyzetőnek minısül, ezt fejezi ki a korábban gyakran használt halmozottan hátrányos helyzető megjelölés. Egyes becslések szerint a középiskola tanulók körében a szakmunkásképzıbe járó tanulók 12%-a, a szakközépiskolába járók 2%-a, és a A hátrányos helyzető fiatalok körében a munkanélküliségi ráta jelentısen meghaladja a teljes munkaképes korú lakosság ugyanezen értékét. Ez egyrészt köszönhetı annak, hogy a hátrányos helyzető fiatalok általában alacsony iskolai végzettséget szereznek, és a munkanélküliség az érettségivel nem rendelkezık körében hatványozottan magasabb, mint az érettségivel vagy felsıfokú végzettséggel rendelkezık csoportjában. Másrészt a munkaerıpiacon elhelyezkedı fiatalok nagy hányada nem a tanult szakmájában dolgozik, ami többnyire a korán induló önfenntartási kényszerbıl, nem pedig tudatos választásból ered. 5

6 Romák A cigányok a rendszerváltás igazi vesztesei írja Kertesi Gábor, a cigányság helyzetévek foglalkozó társadalomkutatók egyik ismert alakja (Kertesi, 2000., 425. o.). A szocializmusban az ötvenes-hatvanas években indult el az a folyamat, amely a cigányság fokozatos felzárkózását eredményezte. A megindult szocialista iparosítás ugyanis hatalmas mennyiségő segédmunkás és betanított munkás számára kínált munkalehetıséget, mellyel a cigány népesség legnagyobb része élni is tudott re a romák és nem romák aktivitása alig tért el egymástól, és csaknem teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk (Kemény és mtsai, 1976). Az állandó kereset révén a cigány családok számára is elérhetıvé vált (fıként a hitelképesség révén) saját lakás vásárlása, az életkörülményeik javultak, fokozatos asszimilációs folyamat indulhatott meg. Ezt törte ketté a szocialista politikai és gazdasági rendszer bukása. A piacgazdaság megjelenése ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a szocializmusban kiépült foglalkoztatási rendszer életképtelen. A piaci alapon mőködı vállalatok számára már a profit (illetve sok esetben a túlélés, a csıd elkerülése) vált meghatározóvá, amely összeegyeztethetetlen volt a segéd- és betanított munkások tömeges alkalmazásával. És mivel a cigány foglalkoztatottak szinte kizárólag ezen csoportokba tartoztak, egyik pillanatról a másikra tömegesen váltak munkanélkülivé, és sajnos az újbóli elhelyezkedésük esélye minimálisra csökkent. A romák munkaerı-piaci hátrányának legfıbb okaként az alacsony iskolai végzettséget jelölik meg (Kovay, Zombori, 2000). A romák végzettsége ugyanis hiába javul a korábbihoz képest, a népesség átlagához képest elmaradásuk így is egyre nagyobb: 2003-ra a roma fiataloknak már 14 százaléka járt érettségit adó középiskolába (tíz évvel korábban ez az érték 6% volt), de ekkorra a teljes lakosságban már 80% volt ez az arány (Kertesi, Kézdi, 2006). A roma fiatalok többsége tehát napjainkban is olyan képzettségre tesz szert (8 általános, szakiskola), amely képzettségek esetén a késıbbi munkanélküliség esélye sokszorosa az érettségi vagy magasabb végzettségnél tapasztalhatóhoz képest. Tovább súlyosbítja a roma népesség munkaerıpiaci helyzetét a földrajzi elhelyezkedésbıl fakadó hátrány. A cigány migráció célpontjai a szocializmusban az intenzíven iparosodó területek voltak, azonban a rendszerváltás itt okozta a legnagyobb gondokat. Azaz a romák éppen azokon a területeken vannak többségben, ahol a munkanélküliség egyébként is jóval az országos átlag fölötti. Ehhez társul az is, hogy a romák még mindig nagyobb számban élnek a sokkal kevesebb munkalehetıséget biztosító kistelepüléseken és aprófalvakban, mint az elhelyezkedés szempontjából kedvezıbb városokban (Kovay, Zombori, 2000). Menekültek Az évi genfi egyezmény szerint menekültnek kell tekinteni azt, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyızıdése miatti üldözéstıl való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstıl való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstıl való félelmében nem akar oda visszatérni. Az március 1-jétıl hatályba lépett Menedékjogi Törvény óta évente en kérnek hazánkban menedékjogot, akik közül menedékkérı kapja meg a menekültstátuszt 2 (Kováts, 2003). A menekültstátusszal rendelkezık átlagéletkora 2002-ben 28 év volt. A éves korosztályt tekintve a hazai adatokhoz viszonyítva kiugróan magas a felsıfokú 2 A menedékkérık jelentıs része az eljárás befejezése elıtt véglegesen elhagyja az ország területét, azaz csak tranzitállomásként használja Magyarországot. 6

7 végzettségőek aránya (28%), de igen jelentıs az alulkvalifikáltak száma is (35%-uk rendelkezik maximum 8 általános végzettséggel). A menekültek foglalkoztatottságáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a menekültek egyértelmően hátrányos helyzetben vannak a munkaerıpiacon. Egyrészt sokuknál hiányzik a magyar nyelv ismerete, másrészt problémás a külföldi végzettség elismertetése is emiatt a magasabb végzettségőek is többnyire fizikai munkát végeznek. További nehézséget jelent az elhelyezkedésben a magyar lakosok markáns idegenellenessége (Dencsı, Sik, 2007): a megkérdezettek 27%-a szerint menedékkérınek nem lenne szabad betennie a lábát Magyarországra, és a 67%-ot kitevı mérlegelık is valójában erıteljes ellenérzéssel viseltetnek egyes nációk iránt (pl. a pirézeket amely egyébként nem létezı, csupán a kutatók által kitalált népcsoport nem látná szívesen a mérlegelık 68%-a). Egy ban végzett felmérésben a megkérdezett menekültek és menedékkérık többsége (79%) azt a választ adta, hogy még nem dolgozott Magyarországon 3. A sikeres és kevésbé sikeres életvezetéső, illetve a különbözı hátrányos helyzető csoportokhoz tartozó mentoráltak közötti eltérések Élettel való elégedettség, életminıség Az elégedettség, boldogság, életminıség a sikeres életvezetés egyik operacionalizált mutatójának tekinthetı. A hátrányos helyzető személyek életminıségének mind objektív, mind szubjektív mutatói elmaradnak az átlagtól. Magyarországon általában igaz, hogy az emberek elégedettsége jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió más országaiban (Veenhoven, 1996), de a hátrányos helyzető csoportokra ez még inkább érvényes. Ennek okai sokrétőek: pl. a bizonytalanság-érzet általában erısen csökkenti a szubjektív életminıséget (Molnár és Kapitány, 2006, Fekete, 2007); hasonló hatású a rossz egészségi állapot; de csökkentheti az elégedettséget a társadalmi elutasítottság érzése is. A hátrányos helyzető csoportok azonban nem feltétlenül rendelkeznek azonos életminıségértékekkel, különösen, ha az életminıséget nem egységes mutatóként tekintjük, hanem az egyes komponenseket (egészség, társas kapcsolatok, gazdasági aktivitás, pszichés egészség stb.) külön kezeljük. Az életkor növekedésével például Magyarországon az elégedettség fokozatosan csökken, amiben nagy szerepe van a romló egészségi állapotnak (Murinkó, 2007). A fiataloknál viszont komoly problémaként jelentkezhetnek a munkával, anyagi helyzettel kapcsolatos családi gondok. Az anyagi helyzet kapcsán érdekes jelenség, hogy a létminimum fölött a jövedelem emelkedése nincs kapcsolatban az anyagi helyzettel való elégedettség fokával. E tekintetben sokat számít, hogy az illetı számára mennyire fontosak a materiális értékek (minél fontosabb, annál valószínőbb a relatív elégedetlenség), vagy hogy milyennek látja helyzetét a környezetéhez képest, illetve milyen bizonytalannak érzi a jövıbeli anyagi helyzetét (Molnár és Kapitány, 2006). A munkavállalók szubjektív életminısége általában magasabb, mint a munkanélkülieké vagy a gazdaságilag inaktívaké (Molnár és Kapitány, 2006). A munka ugyanis számos pozitív hozadékkal bír: ide sorolható az önbecsülés növekedése, az anyagi erıforrások biztosítása, kapcsolatok kiépítése, értelmes célok megléte (ez utóbbi az egyik legfontosabb védıfaktor, ld. Kopp, 2006). Különösen erıteljes hatása lehet a munkának különösen, ha az nyílt munkaerıpiaci foglalkoztatottságot jelent a szellemi fogyatékkal élıkre (Eggleton és mtsai, 1999, Stephens és mtsai, 2005). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a munkavállalás akár 3 Hozzá kell tenni, hogy 57 százalékuknak a Magyarországra érkezésük elıtti idıszakban sem volt még munkája. 7

8 csökkentheti is a szubjektív életminıséget, amely visszavezethetı lehet például a munkán kívüli kapcsolatok leépülésére vagy a rutinmunka miatti fásultságra, elidegenedésre is (Varga, 2007). Öndetermináció Az öndetermináció tömören fogalmazva egy személy kapacitása és joga arra, hogy kontrollálja és irányítsa saját életét (Wehmeyer, 2003, 68. o.). Az öndetermináció olyan elemekbıl tevıdik össze, mint a személyes preferenciák, érdeklıdés, erısségek és gyengeségek tudatosultsága, tevékenységek kezdeményezése és végigvitele, döntések értékelése és ennek alapján a viselkedés megváltoztatása, céltudatosság, kommunikációs készségek, problémamegoldás, büszkeség, önmagunk megvédése és önértékelés stb. (Field és mtsai, 1998, hivatkozza Wehmeyer, 2003). Az öndetermináció különösen népszerő kutatási témává vált a szellemi fogyatékossággal élıkkel, a hátrányos helyzető tanulókkal, illetve az idısekkel foglalkozó külföldi szakirodalomban. Kutatások sorozata igazolta, hogy azok a tanulásban és értelmileg akadályozott fiatalok, akiknek öndeterminációja magasabb szintő, az iskola befejezését követıen nagyobb valószínőséggel élnek önállóan, nagyobb arányban foglalkoztatottak, illetve jobban keresnek (Wehmeyer, 2003), és életminıségük is magasabb (Lachapelle és mtsai, 2005). Hasonló pozitív összefüggések nemcsak hátrányos helyzetőek, hanem például tanulók esetén is kimutathatók (Field és mtsai, 1998). Fontos észben tartanunk, hogy az öndetermináció nemcsak a személy kapacitásától, hanem a környezete által biztosított lehetıségektıl is függ. Hiába képes és motivált valaki arra, hogy autonóm, öndeterminált módon tevékenykedjen, ha erre környezete nem ad lehetıséget. Ebbıl a szempontból különösen hátrányos helyzetőek a tanulásban vagy értelmileg akadályozottak, hiszen nagyon gyakran élnek erısen restriktív környezetben (ami eredhet akár túlféltésbıl, túlóvásból is). Motiváció, életcélok Az öndeterminációval kapcsolatba hozható a motiváció kérdésköre. Az életminıség tárgyalásánál már említettük, milyen fontos a pozitív szubjektív életminıség szempontjából az, hogy rendelkezzünk értelmes célokkal, vagy másképp fogalmazva: értelmesnek tekintsük életünket. Az, hogy milyen jellegő célokat követünk, milyen értékeket tartunk fontosnak, nagyban függ a külsı vs. belsı motivációtól. A külsıleg, extrinzik módon motivált viselkedést elsısorban a külsı megerısítés vágya hajtja, azaz ilyenkor a hangsúly a viselkedés outputján, nem pedig magán a viselkedésen van, ellentétben a belsı, intrinzik motivációval (Ryan és Deci, 2000) 4. Így például az extrinzik életcélok közé sorolható a gazdagság, hírnév utáni vágy, míg intrinzik életcél a személyes növekedés, a társadalmi hasznosság iránti aspiráció. A kutatások szerint a domináns extrinzik motiváció alacsonyabb lelki egészséggel, szubjektív jólléttel párosul, míg az erıteljesebb intrinzik motiváció esetén a kapcsolat éppen fordított (V. Komlósi és mtsai, 2006). Sajnos nagyon korlátozott azon hazai empirikus kutatások száma, amelybıl következtethetnénk a korábban bemutatott hátrányos helyzető csoportok motivációs struktúrájára. Az Ifjúság 2000 kutatás eredményei szerint a fiatalok körében az alacsonyabb iskolai végzettségőektıl a magas végzettségőek felé haladva a munkavállalás kapcsán egyre inkább háttérbe szorul a pénz fontossága, és elıtérbe kerül a munka jellege és a hivatás. Ez azt valószínősíti, hogy az alacsonyabb végzettségő (így hátrányos helyzetőnek tekinthetı) 4 Az intrinzik motiváció legismertebb kutató, Deci és Ryan Öndeterminációs Elméletnek hívják elméletüket, amely az emberi motiváció átfogó elmélete kíván lenni. Az öndetermináció ilyen felfogása azonban tartalmilag bıvebb és némileg más hangsúlyú, mint ahogyan azt fentebb értelmeztük. 8

9 fiataloknál inkább jellemzı az extrinzik motivációk túlsúlya. Ez különösen nagy feszültséghez vezethet amiatt, mert éppen ez az a csoport, amelynél a meggazdagodás, a mások általi elismertség valószínősége igen alacsony. Személyiség, társas kompetenciák Gyakori tapasztalat, hogy ha maga a munkafeladat nem is kíván meg jó szociális kompetenciákat, az állás megszerzésének esélyét nagyban növeli a kiterjedt kapcsolati háló, illetve a fejlett társas kompetenciák (kommunikációs készség, empátia, extraverzió stb.) Az állás megtartásában pedig különösen alacsonyan kvalifikált munkakörök esetén kiemelten fontos a normakövetı viselkedés, a közösségi (és vállalati, illetve társadalmi) szabályok tiszteletben tartása. Hasonlóan elınyösnek tekinthetıek olyan személyiségjegyek, mint az érzelmi stabilitás vagy erıs önkontroll. Sajnos meglehetısen kevés olyan kutatásról tudunk, amelyikben szisztematikusan vizsgálták volna azt a kérdést, hogy van-e eltérés az egyes hátrányos helyzető csoportok jellemzı személyiségprofilja között, vagy van-e különbség a sikeres és kevésbé sikeres életvezetésőek személyiségprofilja között, illetve léteznek-e ilyen csoportprofilok egyáltalán. Az egyik kivétel egy olyan hazai vizsgálat, amelyben felsıoktatásban tanuló roma hallgatók megküzdési módjait és személyiségét mérték standard tesztekkel (Mendi, 1999). A teszteredményeket a hallgatói standard értékekkel összevetve a szerzı azt találta, hogy a roma hallgatók megküzdésére inkább az adaptív, problémafókuszú megoldási módok a jellemzık, illetve dominánsabbak, szociábilisabbak és önállóbbak, viszont kevésbé megbízhatóak és normakövetıek, mint nem-roma társaik. A kérdést természetesen komplikálja, hogy a személyiség nem állandó: gyakori jelenség például, hogy a munkanélkülivé váló személy énképe egyre negatívabbá válik, személyisége folyamatosan torzul, ami súlyos depresszióhoz, alkoholizmushoz vagy agresszióhoz vezethet. Hasonló hatás figyelhetı meg az oktatásból kisodródó vagy marginalizálódó fiatalok körében is. Ezzel ellentétben az elhelyezkedés hozzájárulhat a személyiség fejlıdéséhez. Egy amerikai vizsgálatban (Stephens és mtsai, 2005) például azt találták, hogy azok az értelmi fogyatékkal élık, akik sikeresen elhelyezkedtek, már egy év munkaviszony után is jelentısen több adaptív viselkedésformát mutattak ráadásul a változás nagyobb volt akkor, ha nyílt munkaerı-piaci álláshoz jutottak, mintha támogatott munkahellyel rendelkeztek, ami viszont elınyösebb volt a védett munkahelynél. A változás iránya éppen fordított volt azoknál, akik munkanélkülivé váltak, vagy a nyílt munkaerıpiac felıl a védett munkahely felé váltottak. Intelligencia Az intelligencia különösen komplexebb munkakörök esetén bizonyítottan megbízható elırejelzıje a munkahelyi teljesítménynek (összefoglalóul ld. Gottfredson, 1997). Szellemi fogyatékkal élıknél szintén kimutatható, hogy a magasabb intelligencia, illetve a jobb kognitív képességek (pl. emlékezet, figyelem) növelik az elhelyezkedés esélyét (Su és mtsai, 2007). Szintén viszonylag magas a korreláció az intelligencia és a tanulmányi jegyek, illetve a legmagasabb iskolai végzettség között. A magasabb intelligencia továbbá nemcsak a munka során, hanem a mindennapi életben is elınyös. 9

10 Kutatási koncepció és hipotézisek A kutatásunk célja többrétő volt. Egyrészt feltáró, exploratív jelleggel olyan empirikus, kvantitatív adatokat akartunk győjteni egyes hátrányos helyzető csoportokról, amelyek alapján a csoportoknak nem csupán szociológiai, hanem pszichológiai jellemzıire is következtethetünk. Másodsorban olyan összehasonlításokat terveztünk, amelyek választ adhatnak arra a kérdésre, hogy a foglalkoztatottak és nem foglalkoztatottak, illetve a magas és alacsony életminıségőek pszichés jellemzıi hogyan térnek el egymástól. Harmadrészt vizsgálni kívántuk azt, hogy a gazdasági aktivitás vagy az életminıség foka szerint képzett alcsoportok közötti különbségek hasonlóan alakulnak-e az egyes célcsoportokban, vagy az egyes hátrányos helyzető csoportoknál a gazdasági aktivitás / életminıség és a pszichés jellemzık közötti kapcsolatrendszer eltérı mintázatot mutat. Negyedrészt foglalkozni akartunk azzal a kérdéssel, hogy a mentoráltakkal foglalkozó segítık mennyire ismerik klienseiket, mennyire képesek pontos jellemzéseket adni róluk, illetve mennyire hagyatkoznak saját. Hipotézisek: 1. A célcsoportok (tanulásban akadályozottak, idısebb munkavállalók, hátrányos helyzető fiatalok, romák, menekültek) pszichés jellemzıi (öndeterminációja, motivációs struktúrájára, személyisége, intelligenciája) eltérnek mind a populációs átlagtól, mind egymástól. 2. A sikeresebb személyek öndeterminációja magasabb, dominánsan intrinzik motiváltak, társas készségeik jobbak, fegyelmezettebbek, intelligensebbek, mint a kevésbé sikeres személyek. 3. Az egyes célcsoportok nemcsak pszichés jellemzıikben térnek el egymástól, hanem a sikeresség és a jellemzési szempont interakciója is megfigyelhetı. 4. A segítık által adott jellemzésekben következetes torzítás fog megjelenni, amely a fentebbi hipotézisek erıteljesebb teljesülésének irányába mutat, és inkább sztereotípiákat, elızetes elvárásokat, semmint valós jellemzést tükröz. Módszer Vizsgálati személyek A kutatásunk fókuszában öt célcsoport jellemzıinek feltárása állt: tanulásban akadályozottak (enyhe fokban értelmi fogyatékosok), idıs munkavállalók, hátrányos helyzető fiatalok, romák, menekültek. Ezen öt célcsoport közül az elsı négy célcsoport tagjait kértük meg kérdıívek kitöltésére (önkitöltı minta). A menekültek célcsoportjáról a menekültekkel foglalkozó segítık kérdıíves megkérdezése révén szereztünk adatokat, és hasonló módon további adatokhoz jutottunk a tanulásban akadályozottakkal és a romákkal foglalkozó segítık által (segítıi minta). Mivel az erıforrások szőkössége miatt nagymintás, reprezentatív vizsgálatra nem kerülhetett sor, ezért igyekeztünk jól körülírható, egy-egy meghatározó momentumban közös jegyekkel bíró csoportokat megkeresni. 10

11 Önkitöltı minta A tanulásban akadályozottak csoportja egy nyíregyházi szakiskola egykori tanulóiból állt. A szakiskolában kifejezetten tanulásban akadályozott fiatalokat oktatnak, akik sütıipari munkás, ABC eladó és dísznövénytermelı szakmák közül választhatnak. A kérdıívet 40 személlyel vettük fel, akik közül 20-an állással rendelkeztek, és rendszeresen munkát végeznek. A 20 másik fiatalnak hét fı kivételével még soha nem volt állása. A mintában szereplık demográfiai jellemzıit az Eredmények részben mutatjuk be (1. számú táblázat). Meg kell jegyeznünk, hogy a tanulásban akadályozott fiatalok között leginkább szociokulturális okokra visszavezethetıen (Csanádi és mtsai, 1978) országos szinten is erısen felülreprezentáltak a cigányok, és ez a vizsgálatba bevont szakiskolára is igaz: a tanulók százaléka cigány származású. Noha a származásra kérdıíveinkben nem kérdeztünk rá, de kétségtelen, hogy ez a célcsoport átfedést mutat a 4. (roma) célcsoporttal. Az idıs munkavállalókat a Magyar Tartalomipari Szövetség által szervezett mentori képzés egykori résztvevıibıl verbuváltuk. Az eredetileg elérni kívánt 30 fı helyett mindösszesen 19 személytıl kaptunk vissza kitöltött kérdıívet. Közülük 13-an dolgoznak, míg 6-an munkanélküliek. A személyek további demográfiai jellemzıit az 1. számú táblázat tartalmazza. A hátrányos helyzető fiatalok mintája két intézmény, egy fıvárosi és egy szekszárdi alapítványi szakközépiskola tanulóiból tevıdik össze. A fıvárosi iskola elsısorban más iskolákból kimaradt tanulók számára ad második esélyt, míg a szekszárdi iskola hátrányos helyzető diákokat képez. A két iskolában összesen 85 diák töltötte ki a kérdıíveket (ld. 1. számú táblázat). A roma csoport tagjai úgynevezett roma koordinátorok, akiket több szervezet összefogása eredményeként, egy EQUAL esélynövelı projekt keretén belül képeztek. A roma koordinátorok alkalmazásának célja, hogy az intézmények olyan szakszerő alkalmazottakat foglalkoztassanak, akik az intézmény és a pedagógusok képzett segítıtársaivá válnak a szülıkkel való jó kapcsolat és együttmőködés kialakításában, a roma kultúra iskolai megismertetésében, az integrált nevelés helyi megvalósítása során felmerülı problémák megoldásában. Eredetileg 35 fı vett részt a programban, de az idıs munkavállalók célcsoportjához hasonlóan itt sem sikerült mindenkitıl választ kaptunk. A mintában végül 18 fı szerepelt, közülük 7 személynek van állása, 11-en munkanélküliek (ld. 1. számú táblázat). Az utóbbiak túlnyomó többsége (kilenc fı) a roma koordinátori szerzıdés lejárta miatt vált munkanélkülivé, miután a továbbfoglalkoztatásukat munkaadójuk nem vállalta, és nem sikerült más állást találniuk. Segítıi minta A tanulásban akadályozottakkal foglalkozó, kérdıívünket kitöltı segítık mindannyian a Göllesz Viktor Szakiskola és Általános Iskola munkatársai. Tizenegy segítı fejenként kettı, azaz összesen 22 klienst jellemzett, akik közül négyen az önkitöltı mintában is szerepeltek. A 22 személy közül 10-en dolgoznak, míg 12-en nem rendelkeznek állással. Demográfiai jellemzıiket a 9. számú táblázatban foglaltuk össze. A roma koordinátorokkal foglalkozó segítık közül hatan küldték vissza a kérdıíveket, így 11 személyrıl kaptunk jellemzéseket (az egyik segítı csupán egy kliensét jellemezte); közülük öten aktív dolgozók, hatan munkanélküliek. A csoport többi demográfiai jellemzıje a 9. számú táblázatban olvasható. Meg kell jegyeznünk, hogy a segítıi mintában szereplı 11 roma koordinátor közül öten az önkitöltı kérdıívet is kitöltötték. Nyolc menekültekkel foglalkozó segítıtıl összesen 16 személy jellemzését kaptuk meg; közülük kilencnek van munkahelye. A csoportról bıvebb demográfiai információkat tartalmaz a 9. számú táblázat. A kérdıíves kutatás kiegészítéseként kilenc, menekültekkel 11

12 foglalkozó segítıvel strukturált interjút folytattunk. A segítık közül öten a budapesti Menedék Egyesületnél, ketten a békéscsabai menekülttáborban, ketten a debreceni befogadóállomáson dolgoznak, és átlagosan közel öt éve foglalkoznak menekültekkel. Vizsgálati eszközök Demográfiai és munkavégzésre vonatkozó kérdıív A demográfiai és munkavégzésre vonatkozó adatok lekérdezésére saját kérdıívet szerkesztettünk. A demográfiai részben a kitöltıtıl olyan adatok megadását kértük, mint a nem, életkor, iskolai végzettség, lakhely, gazdasági státusz, szülık végzettsége és gazdasági státusza. A munkavégzés kapcsán a végzett munka és a munkahely mellett rákérdeztünk többek között arra, hogy hátrányos helyzetőnek érzi-e magát a személy a munkaerıpiaci elhelyezkedés tekintetében, milyen segítséget kapott az elhelyezkedéshez, milyen szempontokat tart fontosnak egy állás megítélésekor, milyen az ingázási hajlandósága, stb. A demográfiai és munkavégzésre vonatkozó kérdıíveknél eltekintve a megfogalmazás módjától ugyanazokat a kérdéseket tettük fel az önkitöltı és a segítıi változatban is. Az önkitöltı változatot az I. számú melléklet tartalmazza. Életminıség-kérdıív Az élettel való elégedettséget a Ferrans és Powers által kifejlesztett Életminıség Index kérdıívvel mértük (Ferrans és Powers, 1985; bıvebb információ: A kérdıív általános verziója mellett a szerzık kidolgoztak olyan változatokat is, melyek elsısorban páciensek életminıségének megállapítására, a kezelés hatásának ellenırzésére szolgálnak; kutatásunkban az általános verziót használtuk, mégpedig az eredeti angol nyelvő kérdıívet fordítottuk le magyarra (ld. II. számú melléklet). Az Életminıség Index kérdései négy skála köré szervezıdnek, ezek az egészség és életvezetés, társas és gazdasági terület, lelki-spirituális terület, család. A kérdések nemcsak az elégedettségre, hanem az adott szempont szubjektív fontosságára is vonatkoznak. A kérdıív így 2*33 itemet tartalmaz; a skálapontszámokat a fontossággal súlyozott elégedettség-értékek adják. A négy skálapontszámból kiszámítható a teljes életminıség index. Számos független tanulmány megerısítette az Életminıség Index kérdıív megbízhatóságát és érvényességét (összefoglalóul ld. az amerikai mellett többek között spanyol, norvég és kínai mintán is. Sajnos a teszt magyarországi elterjedése egyelıre várat magára, ezért erre a kérdıívre vonatkozóan nincsenek reprezentatív adataink a magyar lakosságra nézve. A kérdıív segítıi változatában arra kértük a kitöltıket, hogy ítéljék meg, hogy mennyire elégedett az illetı az egészségével, életvezetésével, társas helyzetével, egzisztenciájával, lelki egyensúlyával és családjával, illetve pontozzák azt is, hogy véleményük szerint objektíven mennyire magas színvonalúak ezek az elemek az illetı életében. Öndetermináció-kérdıív Az öndetermináció méréséhez az AIR Öndeterminációs Skálát (Wolman és mtsai, 1994, letölthetı: használtuk, amely az értelmileg akadályozottakkal kapcsolatos nemzetközi kutatások egyik legnépszerőbb kérdıíve. A kérdıívnek létezik önkitöltı, tanári és szülıi változata is, melyek közül az önkitöltı és szülıi változatot fordítottuk magyarra (ld. III. számú melléklet). A szülıi változatnál az állításokat 12

13 értelemszerően úgy fogalmaztuk át, hogy azok ne gyerekre vonatkozzanak, hanem semlegesek legyenek. Innentıl kezdve a kérdıv ezen verziójára mint segítıi változatra fogunk hivatkozni. Az AIR Öndeterminációs Skála önkitöltı változata 6-6 kérdést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a személy mennyire képes arra, hogy öndeterminált legyen, mennyire szeret öndeterminált módon viselkedni-gondolkodni, mennyire lehet öndeterminált a munkahelyén (vagy tanulók esetén az iskolában) és mennyire lehet öndeterminált otthon. Az elsı két alskála tehát az öndeterminációs kapacitásra, míg a másik két alskála az öndetermináció lehetıségére vonatkozik. A kapacitás és lehetıség skálapontszámok átlagolásával képezhetı a teljes öndeterminációs pontszám. A segítıi változat az önkitöltıtıl csupán abban tér el, hogy nem tartalmaz az érzésekre vonatkozó kérdéseket, tehát csupán 6*3 kérdésbıl áll. Motiváció-, életcélok-kérdıív Az életcélok feltérképezésére az Aspirációs Index kérdıív (Kasser és Ryan, 1996) hazai adaptációját használtuk (V. Komlósi és munkatársai, 2006). A kérdıív hét általános életcélt, vagy másképpen tekintve motivációt mér, melyek két faktorba vonható össze: a gazdagságra, hírnévre és imázsra vonatkozó aspirációk tartoznak az extrinzik faktorhoz, míg a növekedésre (fejlıdésre), a kapcsolatokra, a társadalomra és az egészségre vonatkozó aspirációk adják az intrinzik faktort. Az extrinzik faktor tehát alapvetıen a külsıleg meghatározott, míg az intrinzik a belsı motiváció erejét jelzi. A kérdıív kategóriánként 5 itemet tartalmaz, így összesen 35 kérdésbıl áll, melyek mindegyikére három szempontból kell válaszolni: mennyire fontos (fontosság), milyen valószínőséggel valósul meg a jövıben (valószínőség), és mennyire valósult meg a jelenben (megvalósultság). A kérdıív nagy elınye, hogy Magyarországon is standardizálták, így ismertek az egyes aspirációk és a faktoroknak a magyar népességre vonatkozó leíró statisztikái. A segítıi változatban az egyes aspirációkat kellett megítélni a három szempont szerint, így az 7*3 kérdésbıl állt. Személyiség-kérdıív A hazánkban is adaptált személyiségtesztek közül a jelen vizsgálathoz a CPI (Kalifornai Személyiség Leltár) kérdıív rövidített változatát használtuk, bizonyos tételeket kihagyva. A CPI 300 kérdésbıl álló változatának hazai adaptációját Oláh Attila végezte (Oláh, 1985). CPI az egyik legnépszerőbb személyiségteszt Magyarországon, egyaránt használják tudományos kutatásokban és a munka világában. A jelen kutatásban a teljes kérdıív-battéria terjedelmének racionalizálása érdekében kénytelenek voltunk tovább rövidíteni a személyiségkérdıívet. A rövidítés elsı lépéseként a teszt 21 alapskálája közül kiválasztottuk azokat, amelyek a kutatásunk szempontjából várhatóan a leginkább relevánsak. Ezek alapvetıen azok, amelyek a társas készségek, az önismeret-önkontroll, illetve a teljesítménymotiváció szintjét jelzik. Ez alapján a következı skálákhoz tartozó itemeket hagytuk meg: szociabilitás, önelfogadás, jó közérzet, szorongás, felelısségtudat, szocializáltság, énerı, teljesítményelérés konformizmus útján (külsı teljesítménymotiváció), teljesítményelérés függetlenség útján (belsı teljesítménymotiváció). Így a végsı változat 178 itemet tartalmazott. A segítıi kérdıívben a korábban ismertetett módon kiválasztott 9 skála mentén kellett a segítıknek a személyeket jellemezniük, 1-tıl 6-ig értékelve azokat. 13

14 Társas és érzelmi intelligencia kérdıíve A személyek konfliktuskezelési stílusának, szociális és érzelmi intelligenciájának mérésére az Oláh Attila által kifejlesztett Szociális és Érzelmi Intelligencia kérdıívet (SZEMIQ) alkalmaztuk (Oláh, 2005). A SZEMIQ egy olyan félprojektív teszt, amely 35 rajzolt ábrát és ábránként 5 válaszlehetıséget tartalmaz. A személynek minden egyes kép esetén azt kell eldöntenie, hogy szerinte mi történik a képen. Mivel a képekhez tartozó állítások olyanok, hogy közülük pusztán az ábra alapján bármelyik igaz lehet, a személy választása sokkal inkább saját szociális-érzelmi interpretációjának kivetülése, mint magának a képnek a jellemzıje. A tételek 10 skálát határoznak meg, ezek a szenzitivitás, akaratgyengeség, emocionális inkompetencia, empátiahiány, társas inkompetencia, konstruktív megküzdés, menekülı-támaszváró magatartás, támadó magatartás, önregulációs képesség és önbüntetésre való hajlam. A kérdıívet igen nagy elemszámú, összesen 3665 fıs mintán standardizálták, és a teszt megbízhatósági és érvényességi mutatói is kedvezıek. Fontos eredmény, hogy a SZEMIQ nem korrelál sem az ún. Big Five személyiségfaktorokkal, sem az intelligenciával. A segítıi változatban azt kértük a segítıktıl, hogy a kérdıív 10 skálája mentén jellemezzék a személyeket, 1-tıl 6-ig pontozva. Intelligenciateszt Az önkitöltı mintában az intelligencia mérésére a Raven Standard Progresszív Mátrixok teszt szolgált. A Raven-teszt az egyik legáltalánosabban használt nemverbális intelligenciateszt; a szabályszerőségek felismerését, logikus gondolkodást méri. A teszt 5 sorozatot tartalmaz, melyek egyre komplexebb szabályok szerint kialakított ábrákat tartalmaznak, sorozatonként 12-t. Egy sorozaton belül is a próbák egyre nehezednek. A próbákban egy hiányos ábrát teljessé tevı mintát kell kiválasztani hat lehetséges minta közül. A Raven Standard Progresszív Mátrixok elsısorban az alsó és középsı intelligenciatartományban mér pontosan, átlagon felüli intelligencia esetén érdemes a Raven Haladó Progresszív Mátrixok tesztet használni. A célcsoportok összehasonlíthatósága érdekében minden csoportban a Standard Progresszív Mátrixok tesztet vettük fel. A segítıi mintában az intelligencia becslésére saját kérdıvet szerkesztettünk, melyek a hagyományosan legfontosabbnak tartott intelligencia-összetevıkre vonatkozó ítéletek meghozatalát kívánták a segítıktıl (ld. IV. számú melléklet). A tíz kérdés közül kettı (kifejezıkészség, szókincs) a verbális intelligenciát, négy kérdés (gyors felfogás, tanulékonyság, logikus gondolkodás, elvont gondolkodás) a performációs intelligenciát méri, míg egy-egy kérdéssel az emlékezetre, koncentrációra, általános mőveltségre és általános intelligenciára kérdeztünk rá. Strukturált interjú A strukturált interjúhoz elıre rögzítettük a kérdéseket (ld. V. számú melléklet). A kérdések három nagy részre bonthatók: a kérdések elsı csoportja az interjúalanyra vonatkozik; a második kérdéscsoport a kliensek munkaerıpiaci szerepvállalát firtatja; a harmadik kérdéscsoport a dolgozók és munkával nem rendelkezık személyes jellemzıire kérdez rá. 14

15 Eljárás Az önkitöltı kérdıíveket az idısebb munkavállalók és a roma koordinátorok postai úton kapták meg, és önállóan töltötték ki. A fiatalok egy tanóra keretében, az osztályfınök jelenlétében válaszolták meg a kérdéseket. A tanulásban akadályozottakkal egyénileg vettük fel a kérdıívet, és a kérdezıbiztos segített a kitöltınek értelmezni a bonyolultabb, a kitöltı számára nehezebben értelmezhetı kérdéseket. Eredmények Önkitöltı kérdıívek A kutatás adatgyőjtési szakaszának végére négy célcsoportból (tanulásban akadályozottak, idısek, hátrányos helyzető fiatalok és romák) összesen 162 személy töltötte ki az önkitöltı kérdıív-battériát. Az adatok számítógépes rögzítése után következett az adatbázis tisztítása, egyes változók válaszainak újrakódolása. Sajnálatos módon a kérdıívek felvételébe fektetett jelentıs energia ellenére a végsı adatbázis igen sok hiányzó adatot tartalmazott. A személyek többsége bizonyos kérdıívekre egyáltalán nem, vagy csak hiányosan válaszolt. Végül úgy döntöttünk, hogy nem alkalmazunk imputálást, azaz a hiányzó adatokat nem pótoljuk statisztikai módszerekkel. Emögött az a feltevés húzódik meg, hogy az adott kérdıívet hiányosan kitöltık nem különböznek szisztematikusan a teljeskörően válaszolóktól. Ez az eljárás ugyanakkor azzal járt, hogy a használható mintaelemszám az elemzések többségében körülbelül 100 fıre tehetı, ami csökkenti az alkalmazott statisztikai próbák erejét. Másrészt a különbözı kérdıívek együttes elemzése lehetetlenné vált amiatt, hogy nagyon kevés személy válaszolt teljeskörően valamennyi kérdıívre. Viszont úgy gondoljuk, hogy ez a létszám még mindig elégséges ahhoz, hogy egy eredendıen exploratív célú kutatásban érvényes és megbízható eredményeket szállítson, és esetleg késıbbi, jobban fókuszált felmérések számára kiindulópontként szolgáljon. A minta demográfiai jellemzıi: Az 1. számú táblázat a minta legfontosabb demográfiai adatait mutatja be. A táblázatról leolvasható, hogy az egyes célcsoportok statisztikailag valamennyi vizsgált demográfiai jellemzıben eltérnek egymástól. (A keresztgyakorisági táblákat Khi-négyzet próbával, az életkort Kruskal-Wallis-próbával elemezve.) Ezen eltérések egy része magától értetıdı, ilyen például az, hogy az életkori átlagok erısen különböznek: az Idısek csoportjában az átlag 52 év, míg a Fiatalok esetén ugyanez az érték 17 év, vagy hogy az egyes célcsoportokhoz tartozó személyeket a kutatásban részt vevı partnerek saját mőködési területüknek megfelelıen toborozták. Más szempontok esetén a különbségek a mintába tartozó személyek kiválasztásai módjával vannak vagy lehetnek összefüggésben (ilyen pl. a Roma és az Idısek csoportjában a nık felülreprezentáltsága), míg egyes szempontok esetén a különbség valószínőleg a valós sokaságra nézve is igaz. Ez utóbbira lehet példa a Roma 15

16 csoport esetén a szülık feltőnıen alacsony iskolai végzettsége a többi csoportnál tapasztalthoz képest. A csoportok között tehát nemcsak a hátrányos helyzet jellegét illetıen találunk eltéréseket, hanem számos más jellemzıben is. Ezt végig észben kell tartanunk, amikor a késıbbiekben az egyes kérdıívek elemzésekor kapott eredményeket értelmezzük. Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Összesen Csoportok közötti eltérés Lakhely Nyíregyháza és vonzáskörzete Budapest és vonzáskörzete Budapest és Szekszárd, ill. vonzáskörzetük vegyes - - A minta elemszáma (fı) Nem Családi állapot férfi (fı) ** nı (fı) NA (fı) egyedülálló (fı) ** házas vagy élettársi kapcs. (fı) elvált (fı) özvegy (fı) NA (fı) 5 5 Iskolai végzettség 8 általános (fı) ** szakiskola (fı) szakközépiskola v. gimn. (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) Gazdasági aktivitás van munkája (fı) nincs munkája (fı) még nem volt munkahelye (fı) NA (fı) 5 5 Anya gazdasági aktivitása aktív dolgozó (fı) ** munkanélküli (fı) nyugdíjas, leszázalékolt (fı) GYES/GYED (fı) egyéb (fı) NA (fı)

17 Apa gazdasági aktivitása Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Összesen Csoportok közötti eltérés aktív dolgozó (fı) ** munkanélküli (fı) nyugdíjas, leszázalékolt (fı) GYES/GYED (fı) egyéb (fı) NA (fı) Anya iskolai végzettsége kevesebb, mint 8 általános (fı) ** 8 általános (fı) szakiskola (fı) szakközépiskola v. gimn. (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) Apa iskolai végzettsége kevesebb, mint 8 általános (fı) ** 8 általános (fı) szakiskola (fı) szakközépiskola v. gimn. (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) Életkor átlag (év) ** szórás (év) számú táblázat: A minta demográfiai jellemzıi célcsoportonkénti bontásban és összesítve (NA=nincs adat). Az utolsó oszlop azt jelzi, hogy a célcsoportok között az adott szempont (pl. iskolai végzettség) szerint van-e szignifikáns különbség (*: p<0,05; **: p<0,01). A késıbbi elemzések szempontjából fontos tisztázni azt is, hogy kit tekintünk dolgozónak és nem dolgozónak, különös tekintettel a hátrányos helyzető fiatalokra, akik mindannyian tanulók. Dolgozónak tekintjük tehát innentıl mindazokat a személyeket, akiknek a vizsgálat idıpontjában van állása, akár hivatalos munkaviszonyról, akár nem bejelentett foglalkoztatásról van szó. Nem dolgozók azok a személyek, akiknek a vizsgálat idıpontjában nincs állása, kivéve azokat a hátrányos helyzető fiatalokat, akik soha nem dolgoztak. A gazdasági aktivitás szempontjából képzett csoportok demográfiai jellemzıit összehasonlítva nem találtunk szignifikáns különbséget egyik mutatóban sem, kivéve, hogy a dolgozók és nem dolgozók csoportjában eltér az anya és apa iskolai végzettségének eloszlása (Khi2 próbával tesztelve, p<0,05). Viszont az iskolai végzettségek átlaga, pontosabban mediánja nem különbözik szignifikánsan (Kruskal-Wallis próba, p>0,1). 17

18 Végül a demográfiai adatok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy milyen erıteljesen jelentkezik a mintában az az általános tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetőeknél nagyon gyakori a hátrányos szocioökonómiai háttér, azaz a szülık alacsony iskolázottsága és gazdasági inaktivitása. A jelen mintában szereplı, és a szülıkrıl információt adó személyek 65%-ánál az anya legmagasabb iskolai végzettsége szakiskola vagy alacsonyabb, és az apáknál szintén hasonlóan rossz mutatóval találkozunk (68%). A gazdasági aktivitást tekintve az anyák 16%-a munkanélküli, azaz körükben a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot. A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményei: Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Összesen Csoportok közötti eltérés Hátrányos helyzetőnek vallja-e magát igen (fı) ** nem (fı) Khi2(3)=54,44, NA (fı) Jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyének jellege tulajdonforma szerint jellege támogatottság szerint A végzett munka jellege Az alkalmazás jellege Felvétel módja magán (fı) ** állami (fı) Khi2(6)=38,87 saját vállalkozás (fı) NA (fı) védett (fı) ** támogatott (fı) Khi2(6)=24,29 nyílt munkaerıpiaci (fı) NA (fı) fizikai (fı) ** szellemi (fı) Khi2(3)=73,69 NA (fı) bejelentett (fı) ** nem bejelentett (fı) Khi2(3)=25,75 NA (fı) ismerıs segített (fı) ** családtag segített (fı) Khi2(12)=27,35 munkaügyi központ segített (fı) civilszervezet vagy iskola segített (fı) önállóan (fı) NA (fı)

19 Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Összesen Csoportok közötti eltérés Foglalkoztatás idıtartama kevesebb, mint 1 hónap (fı) ** 1-3 hónap (fı) Khi2(12)=34, hónap (fı) hónap (fı) több, mint 1 év (fı) NA (fı) Legfeljebb mennyit hajlandó utazni a munkahelyére (N=96 fı) távolság (km) átlaga és szórása 28 (43) 39 (27) 54 (62) 50 (31) 43 (49) idı (óra) átlaga és szórása 0,9 (0,7) 1,2 (0,6) 1,7 (1,5) 1,4 (0,9) 1,3 (1,1) ** F(3,95)=4,43 Elvárt minimum nettó átlag (Ft) * kereset (N=103 fı) szórás (Ft) F(3,105)=3,67 Méltányosnak vélt nettó átlag (Ft) kereset (N=113 fı) szórás (Ft) Mennyire tartja fontosnak, hogy állása legyen (1-min, 5-max) (N=99 fı) átlag 4,5 4,7 4,5 4,9 4,6 + szórás 0,6 0,6 0,7 0,2 0,6 F(3,110)=2,62 2. számú táblázat: A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményei célcsoportonkénti bontásban és összesítve (NA=nincs adat). Az utolsó oszlop azt jelzi, hogy a célcsoportok között az adott szempont (pl. kereseti igény) szerint van-e szignifikáns különbség (+: p<0,1, *: p<0,05; **: p<0,01). Meglepı módon a célcsoportok nagyon különböznek abban, hogy tagjaik mennyire vallják magukat hátrányos helyzetőnek. Az idıs munkavállalók szinte mindegyike hátrányos megkülönböztetésrıl számol be, csakúgy, mint a romák kétharmada, míg a tanulók vagy a tanulásban akadályozottak többsége nem érzi azt, hogy ı a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetben lenne. A dolgozók és nem dolgozók szinte teljesen azonosan válaszoltak erre a kérdésre. A jelenlegi (vagy nem dolgozóknál a legutóbbi) munkahely és a végzett munka jellegét tekintve szintén eltérıek a célcsoportok, de ez valószínőleg a mintaválasztás módjának tudható be. Valós problémát jelezhet viszont az, hogy a munkát vállaló hátrányos helyzető fiataloknak csak kis hányada dolgozik legálisan, bejelentett alkalmazottként. A dolgozók és nem dolgozók válaszait összevetve a munkahely jellegében és a fizikai/szellemi munka arányában nincsen szignifikáns különbség a két csoport között. Viszont szignifikáns eltérés mutatkozott abban, hogy a nem dolgozók között többen dolgoztak úgy, hogy nem voltak bejelentve (Khi2(1)=10,71, p<0,01). Elgondolkoztató eredmény született az álláskeresést és az állásba való felvétel módját firtató kérdésre. A válaszolók többsége ismerıs révén jutott munkához, ami a kapcsolatépítés fontosságára hívja fel a figyelmet. Örvendetes a civilszervezetek, illetve a tanulásban akadályozottaknál a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola nyújtotta segítség hatékonysága. Különösen a tanulóknál tapasztalható az önálló, külsı segítség nélküli sikeres munkakeresés. 19

20 Azonban a teljes mintában mindösszesen egy olyan válaszoló akadt, aki munkaügyi központ révén kapta meg az állást. Egy külön kérdésre, amely a munkaügyi központok hatékonyságára vonatkozott, 55 válasz érkezett. Az 55 személybıl 43 eredménytelennek ítélte a kapott támogatást, 11 válaszoló szerint a munkaügyi központ valamennyit segített, és egyetlen személy vélte eredményesnek a munkaügyi központhoz fordulást. Az álláshoz jutás módjában a dolgozók és nem dolgozók nem térnek el egymástól. A foglalkoztatás idıtartamára valamennyi célcsoportban a hosszú távú foglalkoztatás a leginkább jellemzı, kivéve a fiatalokat, akik többségében szezonális vagy alkalmi munkát végeznek. Érdekes ugyanakkor, hogy közülük is viszonylag sokan, nagyjából a válaszolók negyede egy éven túli foglalkoztatásról számolt be. A dolgozók szignifikánsan hosszabb ideje foglalkoztatottak, mint amennyit a nem dolgozók töltöttek korábbi állásukban (Khi2(4)=11,85, p<0,05). Az eltérés elsısorban abból fakad, hogy a dolgozók körében lényegesen nagyobb az egy éven túl foglalkoztatottak aránya (47% vs. 34%), míg a nem dolgozóknál viszonylag jelentıs az egy hónapnál rövidebb ideig foglalkoztatottak aránya (21% vs. 3%). 3,0 2,5 utazási idı (óra) 2,0 1,5 1,0 dolgozik nem dolgozik 0,5 0,0 tan. akad. idıs fiatal roma célcsoport 1. számú ábra: Az utazási idıvel mért ingázási hajlandóság eltérése az egyes célcsoportok esetén a dolgozók és nem dolgozók között. (A függıleges vonalak minden ábrán a standard hibát jelölik.) A munkavállalás szempontjából, különösen a munkalehetıségekben szőkölködı régiókban igen fontos lehet az, hogy a munkát keresı hajlandó-e a lakhelyétıl távol dolgozni. A válaszolók átlagosan legfeljebb 43 km-re (1,3 órára) lennének hajlandóak utazni, ami alacsony ingázási hajlandóságra utal. Meg kell viszont jegyezni, hogy az egyes célcsoportokon belül is igen nagy eltérések voltak a megadott értékekben, amit a magas szórás jelez. Többszempontos varianciaanalízist futtattunk annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy az egyes célcsoportok, illetve a gazdasági aktivitás szerinti két csoport között van-e különbség az ingázási hajlandóságban. A távolságot tekintve sem a szempontok fıhatása, sem az interakciója nem lett szignifikáns, tehát nincsenek jelentıs eltérések az egyes csoportok között. Az utazási idınél már más a helyzet. A célcsoportok ingázási hajlandósága szignifikánsan különbözik (F(3,95)=4,43, p<0,01). A páronkénti összevetésben a Tukeypróba eredménye alapján a fiatalok szignifikánsan több idıt lennének hajlandóak utazással 20

21 tölteni, mint a tanulásban akadályozottak (p<0,05). A gazdasági aktivitás fıhatása nem szignifikáns, de a másik szemponttal való interakciója már annak bizonyult (F(3,95)=3,08, p<0,05), amit a 1. számú ábrán mutatunk be. A szignifikáns interakciót az okozza, hogy az utazási idı csak a fiataloknál különbözik a dolgozók és nem dolgozók között, náluk viszont jelentıs a különbség (Tukey: p<0,05). Hasonló elemzést végeztünk az elvárt minimum kereset csoportközi eltérésének kimutatására is. Az eredmények szerint a célcsoportok különböznek egymástól (F(3,105)=3,67, p<0,05), mégpedig az idısek átlagosan szignifikánsan nagyobb keresetért hajlandóak dolgozni, mint bármelyik többi csoport (Tukey: p<0,05). A dolgozók és nem dolgozók kereseti igénye sem az egyes célcsoportokban, sem az együttes mintában nem tér el egymástól. A kereseti igények abszolút nagyságát tekintve elmondható, hogy nem jellemzıek az irreális igények; sıt, a romák és a tanulásban akadályozottak többnyire a minimálbérhez közeli összeget adtak meg. A méltányosnak vélt kereset nagysága a többszempontos varianciaanalízis szerint nem tér el a vizsgált csoportokban. A szignifikáns hatás hiányát valószínőleg az okozta, hogy jóllehet a célcsoportok átlagai között feltőnı különbség mutatkozik (vessük össze például az idısek Ft-os igényét a romák átlagosan Ft-os adatával), az igények szórása igen nagy. Különösen a fiatalok válaszaiban bukkanhatunk szélsıséges összegekre (a maximum érték Ft). A fiatalok nem kellıen megalapozott vágyait tükrözi az is, hogy arra a nyitott kérdésre, amelyben a méltányosnak tartott pozíció felıl érdeklıdtünk, a válaszoló fiatalok fele (15-en a 30-ból) vezetıi pozíciót írt, többen a vezérigazgató vagy elnök titulust használva. Végül a munkavállalás kapcsán rákérdeztünk arra is, hogy mennyire fontos az illetınek az, hogy állása legyen. A válaszokat egyestıl (egyáltalán nem) ötösig (nagyon fontos) kódoltuk. A varianciaanalízis a célcsoport marginálisan szignifikáns fıhatását jelzi (F(3,110)=2,62, p<0,06), ami a roma munkavállalóknak a többiekét is meghaladó, rendkívül magas átlagának (4,9) köszönhetı. A dolgozók és nem dolgozók ugyanolyan fontosnak tartják, hogy állásuk legyen (mindkét csoport átlaga 4,6). A munka szerepének fontossága kapcsán a személyeket megkértük arra is, hogy rangsoroljanak 12 olyan szempontot, amelyek egy állásban fontosak lehetnek. A szempontok rangsorbeli pozíciójának elemzésére ismételt méréses varianciaanalízist futtattunk Greenhouse-Geisser korrekcióval; a within-subject faktor a szempont, a between-subject faktorok pedig a célcsoport és a gazdasági aktivitás voltak. Az eredmények szerint (ld. 2. számú ábra) a szempontok rangsorbeli pozíciója szignifikánsan eltér egymástól (F(11,1133)=62,91, p<0,01), és az egyes célcsoportok részben eltérıen rangsorolják a szempontokat (F(33,1133)=3,29, p<0,01). Páronkénti összevetésben a roma csoport fontosabbnak tartja a társadalmi hasznosságot, mint a tanulásban akadályozottak és a fiatalok, illetve a fiatalokhoz képest kevésbé fontos számára, hogy másokat irányíthasson (Tukey: p<0,05). Ugyanakkor ha a célcsoport helyett a gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk a szempontok rangsorát, nem találunk szignifikáns különbséget. 21

22 fontosság (átlagos pozíció a rangsorban) tan. akad. idısek fiatalok romák 1) biztos munkahely 2) szívesen végzett feladatok 3) magas fizetés 4) szakmában maradni 5) jó kapcsolatok a társakkal 6) lehetıség a fejlıdésre 7) fizikailag nem megterhelı 8) önálló munkavégzés 9) szellemileg nem megterhelı 10) társadalmilag hasznos 11) nincs túlóra 12) beosztottakat irányíthat Szempont 2. számú ábra: Melyek a legfontosabb szempontok egy állás esetén? (A szempontok sorrendje a tengelyen a teljes minta alapján felállított rangsornak felel meg. 1=legfontosabb, 12=legkevésbé fontos) Az életminıségre vonatkozó kérdıív eredményei: Az élettel való elégedettséget, a szubjektív életminıséget mérı Életminıség Kérdıív leíró statisztikáit mutatja a 3. számú táblázat. A kérdıív négy skálából számított életminıség pontszám alapján (medián=18,1) a mintát két közel egyenlı nagyságú csoportra bontottuk. Erre a két csoportra a továbbiakban mint alacsony és magas életminıségő csoportra fogunk hivatkozni. Fontos viszont tisztázni azt, hogy a magas életminıségő csoport sem feltétlenül tekinthetı abszolút értelemben sikeresnek, csupán a másik csoporthoz képest nevezzük ıket annak. A korábban ismertetett módon az Életminıség Kérdıív skáláit is ismételt méréses varianciaanalízissel elemeztük, a skálákat within-subject faktorként, a célcsoportokat és a gazdasági aktivitást pedig between-subject faktortként szerepeltetve. A célcsoporthoz tartozás fıhatása szignifikánsnak bizonyult (F(3,98)=4,63, p<0,01), azaz az egyes célcsoportok eltérı életminıséggel jellemezhetık (ld. 3. számú ábra). A Tukey-próba alapján a fiatalok életminısége alacsonyabb, mint a tanulásban akadályozottaké vagy a romáké. 22

23 Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Dolgozó Nem dolgozó Teljes minta Elemszám (fı) Egészség és átlag 19,4 17,6 16,4 19,8 17,5 18,5 18,0 életvezetés szórás 4,2 4,1 4,8 5,2 4,4 5,1 4,8 Társas és gazdasági átlag 19,1 17,1 15,6 17,4 17,7 16,6 17,1 helyzet szórás 3,8 2,9 4,9 4,2 4,4 4,4 4,4 Pszichikai jóllét Család átlag 21,9 16,9 17,1 20,0 18,7 19,2 18,9 szórás 4,2 5,2 6,6 4,9 5,8 5,9 5,8 átlag 20,8 20,3 17,0 21,7 18,8 20,1 19,4 szórás 4,0 6,4 5,9 6,4 5,3 6,3 5,8 Életminıség átlag 20,1 17,7 16,4 19,6 18,0 18,4 18,2 (a négy skála átlaga) szórás 3,3 3,8 4,8 4,6 4,3 4,7 4,5 3. számú táblázat: Az Életminıség Kérdıív skáláinak átlaga és szórása a célcsoportokban, a dolgozók és nem dolgozók csoportjában és a teljes mintában Életminıség tan. akad. idısek fiatalok romák Célcsoport 3. számú ábra: A célcsoportok életminıségének átlagai. Szintén szignifikáns lett a skála-fıhatás is (F(3,294)=11,84, p<0,01), azaz a személyek eltérı mértékben elégedettek az életminıség egyes összetevıivel, de ami lényegesebb, hogy a skála és a gazdasági aktivitás faktorok interakciója szintén erıs szignifikáns (F(3,294)=4,16, p<0,01). Ahogyan az a 4. számú ábráról leolvasható, míg a dolgozók esetén a négy skála kiegyensúlyozott, az értékek közel azonosak, addig a nem dolgozók a társas-gazdasági helyzetükkel viszonylag elégedetlenek, de a többi skálán magasabb értéket értek el. A dolgozók és nem dolgozók skálapontszámai azonban páronkénti összevetésben nem különböznek egymástól. 23

24 Skálapontszám dolgozó nem dolgozó 8 Egészség, élet vezet és P szichés elégedet tség T ársas-gazdasági helyzet Skála Család 4. számú ábra: Az Életminıség Kérdıív skáláinak eltérése a dolgozók és nem dolgozók csoportjában. Az öndeterminációra vonatkozó kérdıív eredményei: Az Öndetermináció Kérdıív Kapacitás és Lehetıség skáláinak, illetve a kettı átlagolásával számított Öndetermináció skálájának leíró statisztikáit a 4. számú táblázat tartalmazza, célcsoport szerinti, gazdasági aktivitás szerinti és életminıség szerinti bontásban egyaránt. Elemszám (fı) Kapacitás Lehetıség Öndetermináció átlag szórás átlag szórás átlag szórás Célcsoport Tanulásban akadályozott 40 3,8 0,7 3,8 0,6 3,8 0,6 Idıs 17 3,7 0,6 3,4 0,4 3,6 0,4 Hátrányos helyzető fiatal 47 3,7 0,6 3,6 0,6 3,6 0,5 Roma 18 4,0 0,7 3,9 0,7 3,9 0,6 Gazdasági Dolgozó 62 3,7 0,7 3,6 0,5 3,7 0,5 aktivitás Nem dolgozó 60 3,9 0,6 3,7 0,7 3,8 0,6 Életminıség Magas 64 3,9 0,6 3,8 0,6 3,9 0,5 Alacsony 58 3,6 0,7 3,5 0,6 3,6 0,5 Teljes minta 122 3,8 0,7 3,7 0,6 3,7 0,5 4. számú táblázat: Az Öndetermináció Kérdıív skáláinak átlaga és szórása az egyes csoportokban. 24

25 A kérdıív skáláinak ismételt méréses varianciaanalízissel végzett elemzése azt az eredményt hozta, hogy a dolgozók tendenciaszinten szignifikánsan alacsonyabb (!) öndeterminációval jellemezhetık, mint a nem dolgozók (F(1,110)=3,15, p<0,1). Az életminıség szerinti csoportbontásban a várt eredmény adódott, hiszen a magas életminıségő csoport tendenciaszinten szignifikánsan magasabb öndeterminációt mutat, mint az alacsony életminıségő csoport (F(1,110)=3,18, p<0,1). A célcsoportok között az öndetermináció skáláiban nincsen szignifikáns különbség. Végül a teljes mintában a Kapacitás és Lehetıség skálák átlaga tendenciaszinten eltér, méghozzá a Kapacitás javára (F(1,110)=3,39, p<0,1). Az aspirációra vonatkozó kérdıív eredményei: Az általános, hosszú távú életcélok fontosságát, elérésük valószínőségét és jelenbeli megvalósultságát mérı Aspirációs Index kérdıív skáláinak leíró statisztikáit mutatja az 5. számú táblázat. Az Aspirációs Index két fı skálája az intrinzik skála, amelyhez a fejlıdésnövekedés, a kapcsolatok, a társadalmi hasznosság és az egészség alskálák tartoznak, illetve az extrinzik skála, amely a gazdagság, hírnév és imázs alskálákból áll. A kérdıív skáláinak varianciaanalízisét elıször együttesen, majd külön-külön végeztük a fontosság, a valószínőség és a megvalósultság szempontjából kapott adatokra. Az együttes elemzés megerısítette, hogy a skálák a fontosságtól a megvalósultság felé haladva fokozatosan csökkennek (F(2,198)=89,24, p<0,01), ami az intrinzik és extrinzik aspirációkra is igaz, páronkénti összevetésben is szignifikáns különbséggel társulva (Tukey, p<0,05). 25

26 Elemszám FONTOSSÁG VALÓSZÍNŐSÉG MEGVALÓSULTSÁG Intrinzik Extrinzik Intrinzik Extrinzik Intrinzik Extrinzik (fı) átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás Célcsoport Tanulásban akadályozott 38 5,7 0,8 4,5 1,2 5,0 0,7 3,9 1,0 4,5 1,0 3,5 1,3 Idıs 18 6,0 0,8 3,4 1,3 4,6 1,0 2,8 1,0 4,4 1,1 2,7 0,9 Hátrányos helyzető fiatal 39 5,6 1,0 5,0 1,1 4,9 1,0 4,3 1,0 4,4 1,1 3,9 1,1 Roma 16 6,5 0,3 4,3 0,9 5,5 0,6 3,7 0,8 5,2 0,6 3,4 0,7 Gazdasági Dolgozó 56 5,8 0,9 4,3 1,3 4,9 0,9 3,8 1,3 4,6 1,1 3,6 1,3 aktivitás Nem dolgozó 55 5,9 0,8 4,6 1,2 5,1 0,8 3,9 0,9 4,5 1,0 3,4 1,0 Életminıség Magas 62 6,1 0,7 4,6 1,2 5,3 0,8 4,0 1,1 4,8 1,0 3,6 1,2 Alacsony 49 5,6 1,0 4,3 1,3 4,6 0,9 3,7 1,1 4,2 0,9 3,3 1,1 Teljes minta 111 5,9 0,9 4,5 1,2 5,0 0,9 3,9 1,1 4,6 1,0 3,5 1,2 5. számú táblázat: Az Aspirációs Index kérdıív intrinzik (fejlıdés, kapcsolatok, társadalom, egészség) és extrinzik (gazdagság, hírnév, imázs) életcélok fontosságát, elérésük valószínőségét és jelenbeli megvalósultságuk fokát mérı skálák átlaga és szórása az egyes csoportokban, illetve a teljes mintában A szempontok külön-külön történı elemzése során azt kaptuk, hogy akár a fontosságot, akár a valószínőséget vagy a megvalósultságot tekintjük, az intrinzik aspirációk mindig erıteljesebbek, mint az extrinzik aspirációk (min. F=230,98, p<0,01). Továbbá mindhárom esetben szignifikáns interakciót találtunk a skála és célcsoport faktorok között (min. F=13,47, p<0,01): a tanulásban akadályozottak és különösen a fiatalok viszonylag erıs extrinzik aspirációkkal rendelkeznek a másik két célcsoporthoz képest, bár még náluk is az intrinzik aspirációk az erısebbek (Tukey, p<0,05). (Az intrinzik aspirációkban nincs különbség a célcsoportok között.) Végül érdekes, tendenciaszinten szignifikáns interakció mutatkozott a skála és az életminıség faktorok között, de csak a valószínőség és a megvalósultság szempontjából (min F=3,24, p<0,1): a magas életminıségő csoportba tartozóknak szignifikánsan erısebbek az intrinzik aspirációi, mint az alacsony életminıségő csoport személyeinek (Tukey, p<0,05), de az extrinzik aspirációiban a két csoport nem különbözik. 26

27 A CPI személyiségteszt eredményei: A CPI kilenc skálájának leíró statisztikáit a 6. számú táblázat tartalmazza. A táblázaton feltüntettük azt is, hogy az egyes csoportok mely skálákban térnek el szignifikánsan a populáció átlagától. A CPI skálái úgy lettek kialakítva, hogy a populációs átlagnak mindig 50 pont felel meg, míg az egységnyi szórás 10 pont. Tanulásban akadályozott Célcsoport Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Dolgozó Gazdasági aktivitás Életminıség Nem dolgozó Magas Alacsony Teljes minta Elemszám (fı) Szociabilitás Önelfogadás Jó közérzet Szorongás Felelısségtudat Szocializáltság átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás Énerı átlag szórás Teljesítményelérés konformizmus átlag útján szórás Teljesítményelérés átlag függetlenség útján szórás számú táblázat: A CPI személyiségteszt kilenc skálájának csoportonkénti átlaga és szórása. (A félkövérrel szedett számok azt jelzik, hogy a skálapontszám szignifikánsan [egymintás t-próba alapján, p<0,05] eltér a sztenderdtıl [50 ponttól].) 27

28 A személyiségteszt skáláival mint within-subject faktorral, illetve a három csoportosító változóval (célcsoport, gazdasági aktivitás, életminıség) mint between-subject faktorokkal ismételt méréses varianciaanalízist végeztünk, a szabadságfokokra Greenhouse-Geisser korrekciót alkalmazva. A skála faktor fıhatása szignifikánsnak bizonyult (F(8,896)=30,23, p<0,01), azaz a teljes mintában a skálák átlagos pontszámai eltérnek egymástól. Lényegesebb azonban, hogy a skála faktor szignifikáns interakcióban van a célcsoport (F(24,896)=8,18, p<0,01) és életminıség (F(8,896)=2,07, p<0,05) faktorokkal. Ezeket az interakciókat mutatja be az 5. és 6. számú ábra. A post-hoc páronkénti összevetésekben a következı szignifikáns különbségek adódtak: 1) a fiatalok közérzete rosszabb, mint bármelyik másik csoporté, 2) a fiatalok szorongóbbak, mint az idısek vagy a romák, 3) a fiatalok kevésbé szocializáltak, mint a romák vagy a tanulásban akadályozottak, 4) a fiatalok énereje kisebb, mint az idıseké vagy a romáké, 5) a tanulásban akadályozottak konformista teljesítménymotivációja magasabb, mint a fiataloké, 6) a magas életminıségőek szociábilisabbak, jobb közérzetőek, szocializáltabbak és magasabb énerejőek, mint az alacsony életminıségőek. A gazdasági aktivitásnak nem volt szignifikáns hatása, azaz a dolgozók és nem dolgozók személyisége (legalábbis a CPI kérdıív ezen skáláival mérve) nem különbözik. Skálapontszám Szociabilitás Önelfogadás Jó közérzet Szorongás Felelısségtudat Szocializáltság Énerı Konf. teljesítményelérés Független teljesítményelérés tan. akad. idısek fiatalok romák 5. számú ábra: A CPI személyiségteszt kilenc skálájának átlagos pontszámai az egyes célcsoportokban 28

29 magas életminıség alacsony életmin. Szociabilitás Önelfogadás Jó közérzet Szorongás Felelısségtudat Szocial izáltság Énerı Konf. teljesítményelérés Független teljesítményelérés Skálapontszám 6. számú ábra: A CPI személyiségteszt kilenc skálájának átlagos pontszámai a magas és alacsony életminıségőek csoportjában 29

30 A Szociális és Emocionális Intelligencia kérdıív eredményei: A SZEMIQ teszt skáláinak leíró statisztikái a 7. számú táblázatban olvashatók. A skálák úgy vannak kialakítva, hogy a populációs átlag 50, az egységnyi szórás 10 pont legyen. Tanulásban akadályozott Célcsoport Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Dolgozó Gazdasági aktivitás Életminıség Nem dolgozó Magas Alacsony Teljes minta Elemszám (fı) Érzékenység átlag szórás átlag Akaratgyengeség szórás Érzelmi átlag inkompetencia szórás Empátiahiány átlag szórás Társas átlag inkompetencia szórás Megküzdés átlag szórás Menekülıtámaszváró magatartás átlag szórás Támadó átlag magatartás szórás Önreguláció átlag szórás Önbüntetés átlag szórás számú táblázat: A SZEMIQ kérdıív skáláinak csoportonkénti átlaga és szórása. (A félkövérrel szedett számok azt jelzik, hogy a skálapontszám szignifikánsan [egymintás t- próba alapján, p<0,05] eltér a sztenderdtıl [50 ponttól].) 30

31 A SZEMIQ teszt skáláit a CPI személyiségtesztnél ismertetett módon elemeztük. Az ismételt méréses varianciaanalízisben ismét szignifikáns skála-fıhatást kaptunk: a teljes minta alapján a skálapontszámok nem azonosak. Egymintás t-próbával vizsgálva az érzékenység és érzelmi inkompetencia kevésbé jellemzı a hátrányos helyzető személyekre, mint az átlagos populációra, viszont az empátiahiány, az önbüntetés és különösen a menekülı-támaszváró, illetve támadó magatartás mutatói magasabbak a populációs átlagnál (min. t=2,46, p<0,05). Lényegesebb viszont, hogy a skála és a célcsoport (F(27,891)=2,36, p<0,01), illetve a skála és a gazdasági aktivitás faktorok (F(9,891)=2,23, p<0,05) interakciója is szignifikánsnak adódott. Az életminıség faktornak sem a fıhatása, sem más faktorokkal mért interakciója nem bizonyult szignifikánsnak. Az egyes célcsoportok tehát (ld. 7. számú ábra) eltérı szociális és emocionális intelligenciaprofillal rendelkeznek. A skálákon belül az egyes célcsoportokat páronként összehasonlítva a romák szignifikánsan alacsonyabb támadó magatartással jellemezhetık, mint a fiatalok (Tukey: p<0,05). Az egyes célcsoportokon belül a megküzdést a támaszváró és a támadó magatartással összevetve egyedül a fiataloknál találtunk szignifikáns különbséget (Tukey: p<0,01), akikre az alacsony megküzdés és a viszonylag erıteljes támadó magatartás jellemzı. skálapontszám tan. akad. idısek fiat alok romák 30 érzékenység akaratgyengeség érzelmi inkompetencia empátiahiány társas inkompetencia megküzdés támaszváró magatartás támadó magatartás önreguláció önbüntetés 7. számú ábra: A SZEMIQ kérdıív skáláinak átlagos pontszámai az egyes célcsoportokban Az említett skála-gazdasági aktivitás interakció jelzi, hogy a dolgozók és nem dolgozók szignifikánsan eltérı SZEMIQ-profilt mutatnak (ld. 8. számú ábra). Különösen érdekes az az eredmény, hogy a dolgozóknál a menekülı-támaszváró magatartás lényegesen erısebb, mint a megküzdés (Tukey: p<0,05), ezzel szemben a nem dolgozóknál a menekülı-támaszváró magatartás ilyen hangsúlyos megjelenését nem tapasztaltuk, helyette a támadó magatartás dominál az elıbbi kettıhöz képest (Tukey: p<0,05). 31

32 Skálapontszám dolgozók nem dolgozók 30 érzékenység akaratgyengeség érzel mi i nkompetencia empátiahiány társas inkompetencia megküzdés támaszváró magatartás támadó magatartás önreguláció önbüntetés 8. számú ábra: A SZEMIQ kérdıív skáláinak átlagos pontszámai a dolgozók és nem dolgozók csoportjában. 32

33 A Raven intelligenciateszt eredményei: Az intelligenciateszt eredményeit csoportonkénti bontásban a 8. számú táblázat mutatja be. A táblázatban a nyerspontokat adtuk meg, de tájékoztatóul közöljük a hazai (sajnos meglehetısen elavult) standardizáció eredményeit: az átlagos nyerspont alapfokú végzettségőek esetén 34, középfokú végzettségőeknél 46, felsıfokú végzettségőeknél 51 pont. Elemszám Nyers Ravenpontszám (fı) Átlag Szórás Célcsoport Tanulásban akadályozott Idıs Hátrányos helyzető fiatal Roma Gazdasági Dolgozó aktivitás Nem dolgozó Életminıség Magas Alacsony Teljes minta számú táblázat: A Raven intelligenciateszten elért eredmények átlaga és szórása az egyes csoportokban Az intelligencia-pontszámokon többszempontos varianciaanalízist futtattunk, ahol a szempontok a célcsoport, a gazdasági aktivitás és az életminıség voltak. A várakozással összhangban a célcsoport faktornak szignifikáns volt a fıhatása (F(3,85)=20,58, p<0,01). A tanulásban akadályozottak mindegyik más csoportnál rosszabbul teljesítettek (Tukey: p<0,01). Az idısek a fiatalok csoportjánál szintén szignifikánsan jobb eredményt értek el a teszten (p<0,05). A másik két faktor viszont sem a fıhatásokat, sem az interakciókat tekintve nem bírt szignifikáns hatással, azaz a dolgozók és nem dolgozók, illetve a magas és alacsony életminıségőek intelligenciája között nincsen statisztikai különbség. 33

34 Segítık által kitöltött kérdıívek Az adatgyőjtés lezárásakor 28 segítıtıl összesen 55 kérdıívet kaptunk vissza. Mivel a hátrányos helyzető tanulókkal foglalkozó segítıktıl csupán 6 személy jellemzését kaptuk meg, ezt a célcsoportot kizártuk az elemzésbıl. További problémát jelentett, hogy a segítık többsége a megadott instrukcióktól eltérıen nem egy dolgozó, sikeres és egy nem dolgozó, kevésbé sikeres kliensérıl szolgáltatott adatokat; sok segítı két sikeres, vagy két kevésbé sikeres személyrıl adott jellemzést. Ez lehetetlenné tette azt, hogy a gazdasági aktivitás hatásának elemzésekor a dolgozókat és nem dolgozókat összetartozó mintaként kezeljük, így kevésbé erıteljes statisztikai próbákat kellett alkalmaznunk. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a menekültekrıl beérkezett 16 kérdıív közül viszont 14-re igaz volt, hogy a segítık az instrukciónak megfelelı párokról töltötték ki a kérdıíveket. Ezért ezekre a menekültekre bizonyos esetekben elvégeztünk külön elemzéseket is, amelyben a dolgozókat és nem dolgozókat összetartozó mintaként kezeltük. Az elemzés további részében a korábbi mintától való megkülönböztetés céljából a segítık által jellemzett személyekre mint segítıi mintára fogunk hivatkozni. A segítıi minta 9 olyan személyt tartalmaz, akik az önkitöltı mintában is szerepeltek; közülük négyen a tanulásban akadályozott célcsoport, öten pedig a roma célcsoport tagjai. Sajnos ez az elemszám nem ad lehetıséget arra, hogy az önkitöltésen és segítıi jellemzésen alapuló adatok kapcsolatát vizsgálhassuk, így ettıl az elemzések során eltekintettünk. A minta demográfiai jellemzıi: A 49 fıs segítıi minta demográfiai jellemzıit a 9. számú táblázat mutatja be. Tanulásban akadályozott Menekült Roma Összesen Csoportok közötti eltérés lakhely Nyíregyháza és vonzáskörzete Budapest, Debrecen, Békéscsaba vegyes - elemszám (fı) nem családi állapot férfi (fı) ** nı (fı) Khi2(2)=14,87 NA (fı) egyedülálló (fı) ** házas vagy élettársi viszony (fı) Khi2(4)=25,24 elvált (fı) NA (fı) 2 34

35 Tanulásban akadályozott Menekült Roma Összesen Csoportok közötti eltérés iskolai végzettség gazdasági aktivitás anya gazdasági aktivitása apa gazdasági aktivitása anya iskolai végzettsége apa iskolai végzettsége 8 általános vagy kevesebb (fı) ** szakmunkásképzı (fı) Khi2(6)=46,99 szakközépiskola v. gimnázium (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) dolgozik (fı) nem dolgozik (fı) NA (fı) aktív dolgozó (fı) * munkanélküli (fı) Khi2(8)=18,98 nyugdíjas, leszázalékolt (fı) GYES/GYED (fı) egyéb (fı) NA (fı) aktív dolgozó (fı) munkanélküli (fı) nyugdíjas, leszázalékolt (fı) egyéb (fı) NA (fı) általános vagy kevesebb (fı) szakmunkásképzı (fı) szakközépiskola v. gimnázium (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) általános vagy kevesebb (fı) szakmunkásképzı (fı) szakközépiskola v. gimnázium (fı) felsıfokú (fı) NA (fı) életkor átlag (év) ** szórás (év) 3,0 10,4 6,1 8,7 H(2,45)=15,19 9. számú táblázat: A segítıi minta demográfiai jellemzıi célcsoportonkénti bontásban és összesítve (NA=nincs adat). Az utolsó oszlop azt jelzi, hogy a célcsoportok között az adott szempont (pl. iskolai végzettség) szerint van-e szignifikáns különbség (*: p<0,05; **: p<0,01). 35

36 Az önkitöltı mintához képest megfigyelhetı, hogy a segítıi minta három célcsoportja a demográfiai jellemzıit tekintve homogénebb. Szignifikáns eltérést (ld. 9. számú táblázat) a nem, a családi állapot, az iskolai végzettség, az anya gazdasági aktivitása és az életkor változókban találtunk. Ezeket a statisztikákat ugyanakkor a több kategóriát és sok hiányzó adatot tartalmazó változóknál (mint pl. az anya gazdasági aktivitása) fenntartásokkal kell kezelnünk, mivel ezeknél a szempontoknál az elvárt cellagyakoriság alacsony, így a Khinégyzet próba nem ad megbízható eredményt. Csakúgy, mint az önkitöltı mintára, a segítıi mintára is igaz, hogy a személyek szüleinek iskolai végzettsége igen alacsony, és jelentıs köztük a munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak aránya. Ha a csoportosító tényezınek a célcsoport helyett a személy gazdasági aktivitását választjuk, a dolgozók és nem dolgozók között a demográfiai jellemzıket tekintve csak az iskolai végzettség szempontjából találunk szignifikáns eltérést (Khi2(3)=10,67, p<0,05): a dolgozók között nagyobb arányban vannak magasabb végzettségőek, mint a nem dolgozók csoportjában. A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményei: A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményeit célcsoportonkénti bontásban a 10. számú táblázat, gazdasági aktivitás szerinti bontásban a 11. számú táblázat tartalmazza. Tanulásban akadályozott Menekült Roma Összesen Csoportok közötti eltérés Hátrányos helyzetőnek vallja-e magát igen (fı) ** nem (fı) Khi2(2)=18,6 NA (fı) 4 4 Jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyének magán (fı) ** jellege tulajdonforma állami (fı) Khi2(2)=15,62 szerint NA (fı) jellege támogatottság szerint támogatott (fı) ** nyílt munkaerıpiaci (fı) Khi2(2)=25,19 NA (fı) A végzett munka jellege fizikai (fı) ** szellemi (fı) Khi2(2)=22,2 NA (fı) Az alkalmazás jellege bejelentett (fı) * nem bejelentett (fı) Khi2(2)=7,78 NA (fı)

37 Tanulásban akadályozott Menekült Roma Összesen Csoportok közötti eltérés Felvétel módja ismerıs segített (fı) családtag segített (fı) Khi2(8)=13,9 munkaügyi központ segített (fı) civilszervezet vagy iskola segített (fı) önállóan (fı) NA (fı) Foglalkoztatás idıtartama Legfeljebb mennyit hajlandó utazni a munkahelyére kevesebb, mint 1 hónap (fı) hónap (fı) hónap (fı) hónap (fı) több, mint 1 év (fı) NA (fı) távolság (km) 25 (16) 32 (33) 38 (11) 32 (22) idı (óra) 1,0 (0,5) 0,9 (0,4) 1,1 (0,5) 1,0 (0,5) Elvárt minimum nettó átlag (Ft) kereset szórás (Ft) Méltányosnak vélt nettó átlag (Ft) * kereset szórás (Ft) F(2,23)=5,16 Mennyire tartja fontosnak, átlag hogy állása legyen (1-min, 5-max) szórás számú táblázat: A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményei a segítıi mintában, célcsoportonkénti bontásban (NA=nincs adat). Az utolsó oszlop azt jelzi, hogy a célcsoportok között az adott szempont (pl. fizetési igény) szerint van-e szignifikáns különbség (+: p<0,1; *: p<0,05; **: p<0,01). A segítıi mintában a munkavégzésre vonatkozó kérdések többségében feltőnıen hasonló eredmények születtek, mint az önkitöltı minta esetén. A tanulásban akadályozottak többsége a segítık megítélése szerint sem érzi magát hátrányos helyzetőnek a munkaerıpiacon, ellentétben a romákkal és a menekültekkel. A menekültek nehézségeire utalhat az, hogy körükben a segítıi minta alapján viszonylag magas a nem bejelentetten foglalkoztatottak aránya. Az önkitöltı mintához hasonlóan a segítıi mintában szereplık is jellemzıen fizikai munkát végeznek. Különösen a menekülteknél szembetőnı az, hogy noha hárman középfokú, hatan pedig felsıfokú végzettséggel rendelkeznek, mégis csak négyen dolgoznak, illetve dolgoztak szellemi munkakörben. A segítıi mintában szereplık többsége ismerısök révén jutott álláshoz, de nem elhanyagolható a civilszervezetek által nyújtott segítség sem. A 37

38 munkaügyi központ hatékonysága ebben a mintában is kifejezetten alacsony. A foglalkoztatás idıtartamát illetıen mindhárom célcsoportban a hosszabb távú legalább fél, de inkább egy éven túli munkaviszony a jellemzı. Az önkitöltı mintánál leírtakhoz kapcsolódva most is megjegyezhetjük, hogy a célcsoportok tagjainak ingázási hajlandósága mérsékelt: átlagosan 32 km-t, vagy 1 órát utaznának legfeljebb a lakhelyüktıl a munkahelyükig. Hasonlóan mérsékelt azonban a fizetési igényük is: a segítık szerint többségük akár a minimálbérnél alacsonyabb fizetésért is hajlandó lenne dolgozni. A többszempontos varianciaanalízis szerint, ahol a szempontok a célcsoporthoz tartozás és a gazdasági aktivitás voltak, a méltányosnak vélt nettó kereset nem azonos az egyes célcsoportokban. A segítık szerint a menekültek szignifikánsan magasabb fizetésre tartanák magukat érdemesnek, mint a tanulásban akadályozottak (Tukey, p<0,05). A segítık alapos személyismeretére utal, hogy a roma csoport esetén a két minta ezen adata között kevesebb, mint kétezer forint a különbség. A munka személyes fontosságának megítélésében pedig a roma csoportokban tizedre azonos, 4,9-es átlag adódott. Ez azonban nem kirívó érték: hasonlóan magas átlagokat találunk a másik két célcsoportban is. Egy állás vonzóságában szerepet játszó szempontok rangsorolásakor a segítıknek az önkitöltı verziótól eltérıen csupán a jellemzett személy által a három legfontosabbnak és a három legkevésbé fontosnak tartott szempontot kellett megadniuk a tizenkét felsorolt szempont közül. A kétféle eljárás összevethetısége érdekében a segítık hiányzó értékeit az ahhoz tartozó rangszámok átlagával, 6,5-tel helyettesítettük. A személyek rangsorainak átlagolásával szinte ugyanazt a sorrendet kaptuk, mint az önkitöltı kérdıívek esetén: a két sorrend rangszámainak Spearman-féle korrelációs együtthatója 0,93-nak adódott (p<0,01), ami rendkívül erıs kapcsolatot jelent. A segítık tehát képesnek tőnnek arra, hogy a jellemzett személyek preferenciáit felismerjék. A segítıi mintában a skálák mint within-subject és a célcsoport, illetve gazdasági aktivitás mint between-subject faktorok bevonásával ismételt méréses varianciaanalízist végeztünk. Ezúttal is a skála fıhatása szignifikáns lett (F(11,363)=14,7, p<0,01), de az egyes célcsoportok, illetve a dolgozók és nem dolgozók csoportja között nincsen különbség a szempontok rangsorában. A dolgozók és nem dolgozók adatait összevetve csak az ingázási hajlandóságban mutatkozik szignifikáns különbség a két csoport között (ld. 11. számú táblázat): a dolgozók 40 km-t, míg a nem dolgozók maximum 23 km-t lennének hajlandóak utazni a lakhelyüktıl a munkahelyükig. Óvatosan kell viszont eljárnunk a nem szignifikáns csoportkülönbségek esetén, mivel a nem dolgozókra vonatkozóan a változók többségénél magas volt a hiányzó adatok aránya. Ez már önmagában is torzíthatja az eredményeket, másrészt a mintaelemszám csökkenése miatt gyengíti a statisztikai próba erejét. A dolgozó és nem dolgozó menekülteket összetartozó mintaként kezelve, Wilcoxon-próbával teszteltük a két csoport ingázási hajlandósága, minimális és méltányos fizetési igénye és a munka fontossága közti különbség mértékét. Az eredmények szerint az utóbbi változót leszámítva nincsen szignifikáns eltérés a két csoport között, viszont a segítık szerint a dolgozók számára fontosabb, hogy legyen állásuk, mint a nem dolgozók számára (p<0,1). 38

39 Dolgozók Nem dolgozók Csoportok közötti eltérés Hátrányos helyzetőnek vallja-e magát igen (fı) nem (fı) 11 5 NA (fı) 4 Jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyének magán (fı) 18 7 jellege tulajdonforma állami (fı) 6 7 szerint NA (fı) 11 jellege támogatottság szerint támogatott (fı) 7 5 nyílt munkaerıpiaci (fı) 14 7 NA (fı) 3 13 A végzett munka jellege fizikai (fı) szellemi (fı) 3 2 NA (fı) 1 11 Az alkalmazás jellege bejelentett (fı) nem bejelentett (fı) 2 3 NA (fı) 2 12 Felvétel módja ismerıs segített (fı) 11 6 családtag segített (fı) 2 1 munkaügyi központ segített (fı) 0 1 civilszervezet vagy iskola segített (fı) 6 5 önállóan (fı) 3 1 NA (fı) 2 11 Foglalkoztatás idıtartama kevesebb, mint 1 hónap (fı) hónap (fı) hónap (fı) hónap (fı) 7 4 több, mint 1 év (fı) 10 7 NA (fı) 11 Legfeljebb mennyit hajlandó utazni a távolság (km) 40 (27) 23 (10) munkahelyére idı (óra) 1,1 (0,4) 0,9 (0,5) * F(1,23)=4,62 Elvárt minimum nettó átlag (Ft) kereset szórás (Ft) Méltányosnak vélt nettó átlag (Ft) kereset szórás (Ft)

40 Dolgozók Nem dolgozók Csoportok közötti eltérés Mennyire tartja fontosnak, átlag hogy állása legyen (1-min, 5-max) szórás számú táblázat: A munkavégzésre vonatkozó kérdıív eredményei a segítıi mintában, gazdasági aktivitás szerinti bontásban és összesítve (NA=nincs adat). Az utolsó oszlop azt jelzi, hogy a célcsoportok között az adott szempont (pl. fizetési igény) szerint van-e szignifikáns különbség (+: p<0,1; *: p<0,05; **: p<0,01). Az életminıségre vonatkozó kérdések eredményei: Az élettel való szubjektív elégedettség skáláinak átlagait és szórásait a 12. számú táblázat tartalmazza. Tanulásban akadályozott Menekült Roma Dolgozó Nem dolgozó Teljes minta Elemszám (fı) Egészség és átlag 4,4 3,4 4,3 4,3 3,8 4,0 életvezetés szórás 1,1 1,2 1,2 1,0 1,4 1,2 Társas és átlag 3,7 2,6 3,6 3,5 3,1 3,3 gazdasági helyzet szórás 1,0 1,3 1,1 1,2 1,2 1,2 Pszichikai jóllét átlag 3,6 2,9 3,5 3,8 2,9 3,4 szórás 1,3 1,5 1,4 1,2 1,4 1,4 Család átlag 3,7 3,3 4,4 4,0 3,5 3,8 szórás 1,7 1,8 1,5 1,6 1,8 1,7 Életminıség átlag 3,9 3,1 4,0 3,9 3,3 3,6 (átlagolt mutató) szórás 1,1 1,1 0,9 1,0 1,1 1,1 12. számú táblázat: Az életminıségre, az élet adott aspektusával való elégedettségre vonatkozó kérdések átlaga és szórása az egyes célcsoportokban, a dolgozó és nem dolgozó csoportokban, illetve a teljes segítıi mintában. 40

41 Az életminıség négy skáláján ismételt méréses varianciaanalízist végeztünk úgy, hogy within-subject faktorként a skálát, between-subject faktorként a célcsoportot és a gazdasági aktivitást szerepeltettük. A célcsoport faktor fıhatása szignifikánsnak bizonyult (F(2,42)=5,76, p<0,01), mégpedig a post-hoc páronkénti összehasonlítások alapján a menekültek életminısége mind a tanulásban akadályozottakétól, mind a romákétól alacsonyabb. Marginálisan szignifikáns lett a gazdasági aktivitás szempont fıhatása is (F(1,42)=3,93, p<0,06); a nem dolgozók átlagosan kevésbé elégedettek az életükkel. A célcsoport és a gazdasági aktivitás faktorok egymással is interakcióban álltak (F(2,42)=4,38, p<0,05). A szignifikáns interakciót az okozza, hogy a dolgozók életminısége valójában csak a menekültek esetén tér el a nem dolgozókétól (Tukey: p<0,05). A skálák pontszámai szintén különböznek (F(3,126)=5,85, p<0,01). A legmagasabb átlagot az egészség és életvezetés skálán mértük, amely szignifikánsan magasabb a társas-gazdasági helyzettel való elégedettségnél és a pszichés kiegyensúlyozottságnál (Tukey: p<0,0). Végül a skála, célcsoport és gazdasági aktivitás faktorok között szignifikáns hármas interakciót találtunk (F(6,126)=2,28, p<0,05). A 9. számú ábráról leolvasható, hogy a tanulásban akadályozottaknál inkább a pszichés kiegyensúlyozottság és a családdal való elégedettség, a menekülteknél pedig a szubjektíven jobb egészség, életvezetés, társas-gazdasági helyzet és pszichés állapot révén élveznek elınyt a dolgozók a nem dolgozókkal szemben, míg a romáknál egyáltalán nincs eltérés a gazdasági aktivitás szerint. Azonban a Tukey post-hoc elemzés alapján a dolgozók és nem dolgozók közti, skálánként és célcsoportonként számolt páros összevetések egyike sem szignifikáns. Ha a menekülteket külön elemezzük, így az ismételt méréses varianciaanalízisben a gazdasági aktivitást within-subject faktorként kezeljük, lényegében az elızıekkel megegyezı hatást kapjuk: a dolgozók szignifikánsan elégedettebbek az életükkel, mint a nem dolgozók (F(1,6)=33,48, p<0,01) dolgozók nem dolgozók 1 Egészség, életvezetés Társas-gazdasági h. Pszichés állapot Család Egészség, életvezetés Társas-gazdasági h. Pszichés állapot Család Egészség, életvezetés Társas-gazdasági h. Skálapontszám Pszichés állapot Család tanulásban akadályozottak menekültek romák 9. számú ábra: A segítıi mintában az életminıség skálapontszámainak alakulása az egyes célcsoportokban, a gazdasági aktivitás függvényében. A négy életminıség skála átlagolt pontszáma alapján a segítıi mintában is két alcsoportot képeztünk (osztópont: 3,5), akikre a továbbiakban mint magas és alacsony életminıségő csoportokra fogunk hivatkozni. 41

42 Az öndeterminációra vonatkozó kérdések eredményei: A segítıi mintában az öndeterminációra vonatkozó kérdésekre adott válaszok leíró statisztikáit mutatja be a 13. számú táblázat. Ahogyan az a táblázatból kitőnik, ezekre a kérdésekre a roma csoportból mindössze 6 érvényes válasz érkezett, így a további elemzésben a roma csoportot nem szerepeltettük. Az öndetermináció két skálájának, a Kapacitás és Lehetıség skálának within-subject faktorként, illetve a célcsoport, a gazdasági aktivitás és az életminıség csoportosító változóknak mint between-subject faktoroknak a bevonásával ismételt méréses varianciaanalízis futtattunk. Szignifikánsnak bizonyult a gazdasági aktivitás faktor fıhatása (F(1,32)=6,75, p<0,05), de marginálisan szignifikáns az életminıség (F(1,32)=3,86, p<0,06) és tendenciaszinten a célcsoport fıhatása is (F(1,32)=3,20, p<0,1), magyarán a dolgozók öndeterminációs szintje magasabb, mint a nem dolgozóké, és ugyanez a reláció áll fenn a magas és alacsony életminıségőek, illetve a tanulásban akadályozottak és a menekültek öndeterminációja között. Emlékezzünk rá, hogy az önkitöltı mintában a dolgozókat alacsonyabb öndeterminációs szint jellemezte! A képet tovább árnyalja, hogy a gazdasági aktivitás és a célcsoport faktorok interakciója is szignifikáns (F(1,32)=4,40, p<0,05): a tanulásban akadályozottaknál a nem dolgozók és dolgozók között az öndeterminációban nincsen különbség, viszont a menekültek körében a nem dolgozók jelentısen alacsonyabb öndeterminációs szintet mutatnak, mint a dolgozók (Tukey: p<0,01). A célcsoport faktor ezen kívül tendenciaszinten szignifikáns interakcióban van a skála faktorral (F(1,32)=3,05, p<0,1), méghozzá oly módon, hogy a menekültek az öndeterminációs kapacitásukban nem különböznek a tanulásban akadályozottaktól, de a lehetıségeikben hátrányosabb helyzetben vannak náluk (Tukey: p<0,1). Elemszám Kapacitás Lehetıség Öndetermináció (fı) átlag szórás átlag szórás átlag szórás Célcsoport Tanulásban akadályozott 22 3,3 0,8 3,4 0,6 3,4 0,6 Menekült 16 3,0 1,2 2,8 0,8 2,8 0,8 Roma 6 3,7 0,6 3,9 0,6 3,8 0,4 Gazdasági Dolgozó 22 3,7 0,8 3,5 0,6 3,5 0,6 aktivitás Nem dolgozó 22 2,8 0,9 3,0 0,8 3,0 0,8 Életminıség Magas 20 3,7 0,8 3,7 0,5 3,7 0,5 Alacsony 24 2,9 0,9 2,9 0,8 2,9 0,7 Teljes minta 44 3,3 0,9 3,2 0,8 3,3 0,7 13. számú táblázat: Az öndeterminációra vonatkozó skálák átlaga és szórása az egyes csoportokban, a segítıi mintában 42

43 Erısen szignifikáns interakció jelentkezett továbbá a skála és a gazdasági aktivitás faktorok között (F(1,32)=9,72, p<0,01), amit a 10. számú ábrán mutatunk be. E szerint a dolgozók az öndeterminációs kapacitásukban térnek el a nem dolgozóktól (Tukey: p<0,01), lehetıségeikben nem különböznek. A dolgozóknál ez egyben azt is jelenti, hogy számukra a lehetıségeknek a kapacitáshoz képest alacsonyabb volta (Tukey: p<0,05) korlátozó tényezıt jelent. 5 4 Skálapontszám 3 dolgozók nem dolgozók 2 1 Kapac itás Lehetıség 10. számú ábra: Az önmeghatározás skáláinak eltérése a dolgozók és nem dolgozók között, a segítıi mintában Az aspirációkra vonatkozó kérdések eredményei: Az általános, hosszú távú életcélok fontosságára, elérésük valószínőségére és megvalósultságára vonatkozó kérdésekbıl számított intrinzik és extrinzik skálák leíró statisztikáit mutatja az 14. számú táblázat. (Az intrinzik skálákat a fejlıdésre, a társas kapcsolatokra és a társadalmi hasznosságra irányuló aspirációk átlagaként, az extrinzik skálákat a gazdagságra, hírnévre és imázsra irányuló aspirációk átlagaként számoltuk.) A skálapontszámok varianciaanalízisét az önkitöltı mintánál végzett elemzéssel megegyezıen elıször együttesen, majd külön-külön végeztük a fontosság, a valószínőség és a megvalósultság szempontjából kapott adatokra. Az együttes elemzésben az önkitöltı mintánál leírtakkal teljes összhangban azt kaptuk, hogy a skálapontszámok a fontosságtól a megvalósultság felé haladva fokozatosan csökkennek (F(2,72)=15,25, p<0,01), ami az intrinzik és extrinzik aspirációkra is igaz, páronkénti összevetésben is szignifikáns különbséggel társulva (Tukey, p<0,01). A szempontok külön-külön végzett elemzése azt az eredményt hozta, hogy az intrinzik aspirációk mindig magasabbak, mint az extrinzik aspirációk, tehát fontosabbak (F(1,40)=16,89, p<0,01), nagyobb valószínőséggel érhetık el (F(1,40)=30,65, p<0,01), és jelenbeli megvalósultságuk foka is magasabb (F(1,36)=38,92, p<0,01). 43

44 Az aspirációk fontosságának elemzésekor a skálák és az életminıség szignifikáns interakcióját tapasztaltuk (F(1,40)=7,59, p<0,01), sıt tendenciaszinten szignifikáns a skála, célcsoport és életminıség faktorok hármas interakciója is (F(2,40)=2,94, p<0,1). A menekültekre és a romákra jellemzı, hogy az alacsony életminıségőek számára az extrinzik aspirációk fontosabbak, mint a magas életminıségőek számára. Az apirációk megvalósulási esélyét tekintve az intrinzik-extrinzik már tárgyalt különbségén túl két hatás bizonyult jelentısnek. Egyrészt a gazdasági aktivitás szignifikáns fıhatása értelmében (F(1,40)=11,18, p<0,01) a segítık szerint a dolgozók sokkal valószínőbben elérik életcéljaikat, másrészt a gazdasági aktivitás és a célcsoport faktorok interekciója alapján (F(2,40)=4,61, p<0,05) az elızı hatás a menekültek és romák csoportjában jelentkezik, a tanulásban akadályozottaknál nem. Elemszám FONTOSSÁG VALÓSZÍNŐSÉG MEGVALÓSULTSÁG Intrinzik Extrinzik Intrinzik Extrinzik Intrinzik Extrinzik (fı) átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás Célcsoport Tanulásban akadályozott 20 4,7 1,3 4,1 1,0 3,7 1,0 2,8 0,9 3,5 1,1 2,6 1,0 Menekült 16 5,1 1,2 4,4 1,8 4,4 1,5 3,4 1,6 3,7 1,2 2,9 1,3 Roma 9 4,8 0,9 3,0 1,1 4,8 1,1 3,0 1,5 4,3 1,2 2,3 1,5 Gazdasági Dolgozó 22 5,1 1,2 3,9 1,5 4,6 1,3 3,6 1,5 4,2 1,0 3,0 1,4 aktivitás Nem dolgozó 23 4,6 1,2 4,0 1,3 3,8 1,2 2,6 0,9 3,3 1,2 2,3 0,9 Életminıség Magas 21 5,0 1,1 3,6 1,3 4,5 1,4 3,1 1,4 4,3 1,3 2,9 1,4 Alacsony 24 4,8 1,3 4,4 1,4 3,9 1,2 3,0 1,3 3,2 0,8 2,4 1,0 Teljes minta 45 4,9 1,2 4,0 1,4 4,2 1,3 3,1 1,3 3,7 1,2 2,6 1,2 14. számú táblázat: Az aspirációkra vonatkozó kérdések alapján az intrinzik (fejlıdés, kapcsolatok, társadalom) és extrinzik (gazdagság, hírnév, imázs) aspirációk átlaga és szórása az egyes csoportokban, a segítıi mintában Az aspirációk megvalósultsági fokának megítélésében az életminıség (F(1,36)=6,16, p<0,05) szignifikáns és a gazdasági aktivitás marginálisan szignifikáns (F(1,36)=3,95, p<0,06) fıhatása érvényesül, azaz a segítık szerint a magasabb életminıségőek, illetve a dolgozók inkább elérték céljaikat, mint az alacsonyabb életminıségőek, illetve a nem dolgozók. Mivel az aspirációkat az önkitöltésen és a segítıi jellemzéseken alapuló mintában is ugyanazon a skálán (1-7-ig) mértük, ezért a két minta skálapontszámait ebben az esetben közvetlenül is össze lehet hasonlítani. A két minta adatait egyesítve, és az egyesített adatbázisból a mindkét mintában szereplı célcsoportok tagjait (tanulásban akadályozottak és romák) kiválasztva tehát olyan elemzést végeztünk, mely során közvetlenül összevetettük a hat-hat skálapontszámot. Ehhez a mintaelemszámok közötti jelentıs eltérés miatt a Mann- 44

45 Whitney-próbát választottuk. A próba eredménye szerint valamennyi skálán a segítık szignifikánsan különbözı értéket adtak, mint maguk a célcsoport tagjai. Ez azt jeleni, hogy a segítık az intrinzik és extrinzik aspirációknak is mind a fontosságát, mind a megvalósulási valószínőségét, mind a jelenbeli teljesülését körülbelül egy ponttal kevesebbre értékelték, mint az önkitöltık (ld. 11. számú ábra). 11. számú ábra: Az aspirációs skálák pontszámainak alakulása az önkitöltı és a segítıi mintában A személyiségre vonatkozó kérdések eredményei: A segítık által adott személyiségjellemzések leíró statisztikáit a 15. számú táblázat mutatja be. A táblázat értelmezésénél vegyük figyelembe, hogy a skálapontszámok legalacsonyabb értéke 1, legmagasabb értéke pedig 6 lehet, és a jellemzéseket egy átlagos személyhez viszonyítva kellett megadni, így a skálák elméleti középértéke 3,5 pont. Az ettıl szignifikánsan különbözı skálaátlagokat félkövérrel szedtük. A skálapontszámokon végrehajtott ismételt méréses varianciaanalízisben a within-subject faktorként szolgáló skála faktor mellett az eddigieknek megfelelıen a célcsoportot, a gazdasági aktivitást és az életminıséget szerepeltetettük between-subject faktorként, és a kettınel nagyobb szabadságfokú hatásoknál Greenhouse-Geisser korrekciót végeztünk. Az elemzésben a skála faktor (F(8,296)=2,65, p<0,01) és a gazdasági aktivitás faktor (F(1,37)=4,77, p<0,05) fıhatása lett szignifikáns. A gazdasági aktivitás faktor hatását tovább elemezve, a modellbıl kihagytuk a célcsoport és életminıség faktorokat. Ekkor szignifikánsnak (G-G korrekció után tendenciaszinten szignifikánsnak) bizonyult a két faktor interakciója is (F(8,296)=1,76, p<0,1), amelyet a 12. számú ábra szemléltet. Bár a post-hoc elemzések szerint a dolgozók egyetlen skálán sem kaptak szignifikánsan nagyobb értékeket, mint a nem dolgozók, a profilok eltérése mégis egyöntetően azt sugallja, hogy a segítık a dolgozók irányában pozitívabban értékeltek. Erre utal az is, hogy a hétköznapi pszichológiában egyértelmően negatív tulajdonságként kezelt szorongásosságnál éppen fordított irányú az eltérés a két csoport között, mint a többi jellemzıen elınyösnek tartott vonás esetén, ahol mindig a dolgozók csoportátlagai a magasabbak. Az önkitöltı mintában a 45

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

Közintézmények szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2009

Közintézmények szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2009 SORSZÁM*: A kérdezést végzı szervezet kódja*: FOGLALÁS DÁTUMA*: RÖGZÍTÉS HATÁRIDEJE* Közintézmények szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2009 ALMINTA: 1 önkormányzatok

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Toborzás - Álláskeresés. Dr Gısi Zsuzsanna

Toborzás - Álláskeresés. Dr Gısi Zsuzsanna Toborzás - Álláskeresés Dr Gısi Zsuzsanna 1 A toborzás s fogalma és s céljac A toborzás: az emberi erıforr forrás s menedzsment azon résztevr sztevékenysége, amely során n a vállalat/szervezet egy megüresedett

Részletesebben

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében

Részletesebben

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C 1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ:

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PEDAGÓGIAI TUDÁS FELTÁRÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERE 1. INTERJÚ Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Foglalkoztatási modul

Foglalkoztatási modul Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

PÁLYAKEZDİ SZAKMUNKÁSOK A MUNKAERİPIACON

PÁLYAKEZDİ SZAKMUNKÁSOK A MUNKAERİPIACON s o r s z á m PÁLYAKEZDİ SZAKMUNKÁSOK A MUNKAERİPIACON SZAKISKOLA_2009 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy a kérdezés szabályainak megfelelıen jártam el. Az általam

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Verbális adatszerzési technikák. interjú

Verbális adatszerzési technikák. interjú Verbális adatszerzési technikák interjú Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben