A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, október 8., péntek 143. szám TARTALOMJEGYZÉK 275/2004. (X. 8.) Korm. r. Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl /2004. (X. 8.) Korm. r. A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kár - talanításra vonatkozó részletes szabályokról /2004. (X. 8.) KvVM r. Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairó /2004. (X. 8.) KvVM r. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezé - sekben való alkalmazásának korlátozásáról Oldal 64/2004. (X. 8.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról Ára: 1771, Ft A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak hir det mé nye Helyesbítés Tárgy mu ta tó a szeptember hó nap ban ki hir de tett jog sza bá - lyok ról, illetve köz zé tett ha tá ro za tok ról és köz le mé nyek rõl F E L H Í V J U K a tisz telt elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a Magyar Köz löny utol só oldalán közzétett évi elõfizetési árakra.

2 11756 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelete az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl A ter mé sze t vé del mé rõl szóló évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Tvt.) 41/A. -ában, va la mint a 85. -ának a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a kö - vet ke zõ ket ren de li el: A rendelet célja 1. A ren de let cél ja egyes, az Euró pai Kö zös sé gek Na tu ra 2000 há ló za tá ba tar to zó, a ren de let ál tal ki hir de tett, il le tõ - leg ki je lölt te rü le te ken elõ for du ló, a mel lék le tek ben meg - ha tá ro zott kö zös sé gi je len tõ sé gû, va la mint ki emelt je len - tõ sé gû kö zös sé gi élõ hely tí pu sok, va la mint va don élõ nö - vény- és ál lat fa jok élõ he lyé nek meg õr zé se ál tal a bi o ló gi ai sok fé le ség fenn tar tá sá hoz, meg õr zé sé hez szük sé ges sza - bá lyok meg ál la pí tá sa. Fogalmak 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) élõ hely ter mé szet vé del mi hely ze te: mind azok nak az élõ he lyet érõ ha tá sok nak összes sé ge, ame lyek be fo lyás sal le het nek az élõ hely re, illetve annak jel lem zõ ál lat- és nö - vény fa ja i ra (a továb biak ban együtt: faj), hosszú tá von meg ha tá roz va azok ter mé sze tes el ter je dé sét, fel épí té sét és kap cso lat rend sze rét, va la mint jel leg ze tes fa ja i nak hosszú távú fenn ma ra dá sát a 3. -ban meg ha tá ro zott te rü le te ken; b) élõ hely ked ve zõ ter mé szet vé del mi hely ze te: az élõ - hely ter mé sze tes ki ter je dé se, illetve ki ter je dé sén be lül le - fe dett sé ge ál lan dó vagy nö vek szik, va la mint hosszú távú fenn ma ra dá sá hoz szük sé ges sa já tos fel épí té se és kap cso - lat rend sze rei je len leg és a jö võ ben is va ló szí nû leg fenn áll - nak, to váb bá jel lem zõ fa ja i nak ter mé szet vé del mi hely ze te kedvezõ; c) faj ter mé szet vé del mi hely ze te: mind azok nak a ha tá - sok nak az összes sé ge, ame lyek hosszú tá von ki ha tás sal le - het nek a faj el ter je dé sé re és gya ko ri sá gá ra; d) faj ked ve zõ ter mé szet vé del mi hely ze te: a faj ké pes ön ma gát élõ he lyé nek élet ké pes ré sze ként hosszú tá von fenn tar ta ni és a faj ter mé sze tes el ter je dé si te rü le te nem csök ken, va la mint va ló szí nû sít he tõ en nem is fog csök ken - ni, to váb bá je len leg és va ló szí nû sít he tõ en a jö võ ben is meg fe le lõ ki ter je dé sû élõ hely áll ren del ke zés re ah hoz, hogy a faj ál lo má nyá nak hosszú távú fenn ma ra dá sa biz to - sí tott le gyen; e) je len tõs ál lo mány: e ren de let 1 4. szá mú mellékle - teiben meg ha tá ro zott fa jok vagy élõ hely tí pu sok olyan élet ké pes ál lo má nya, amely mennyi sé gé ben, il le tõ leg ál lo - mány sû rû sé gé ben ki emel ke dõ a faj, illetve élõ hely tí pus tel jes ma gyar or szá gi vagy euró pai uni ós ál lo má nyá hoz vi - szo nyít va és az ál lo mány meg õr zé sé re hosszú tá von fenn - áll a le he tõ ség; f) kü lön le ges ma dár vé del mi te rü let: olyan kö zös sé gi szem pont ból je len tõs ter mé sze ti ér té kek kel ren del ke zõ terület, ame lyen az 1. A) szá mú mel lék let ben meg ha tá ro - zott kö zös sé gi je len tõ sé gû ma dár faj, va la mint az 1. B) szá - mú mel lék let ben meg ha tá ro zott vo nu ló ma dár faj je - lentõs ál lo má nya, illetve élõ he lye ta lál ha tó, kü lö nös tekintettel a nem zet kö zi je len tõ sé gû és egyéb vi zes élõ - helyekre; g) kü lön le ges ter mé szet-meg õr zé si te rü let: olyan kö - zös sé gi szem pont ból je len tõs ter mé sze ti ér té kek kel ren - del ke zõ te rü let, amely a 2. A) és 3. A) szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott faj je len tõs ál lo má nya, élõ he lye, va la mint raj ta a 4. A) szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott kö zös sé gi szem pont ból je len tõs élõ hely tí pus ta lál ha tó; h) ki emelt je len tõ sé gû ter mé szet-meg õr zé si te rü let: jel - leg ze tes, kö zös sé gi szem pont ból je len tõs ter mé sze ti ér ték - kel ren del ke zõ te rü let, ame lyen a g) pont ban fog lalt fa jo - kon és élõ he lye ken kí vül a kö zös sé gi szem pont ból ki e mel - ten je len tõs, a 2. B) és 3. B) szá mú mel lék let ben meg ha tá - ro zott faj je len tõs ál lo má nya, élõ he lye vagy a 4. B) szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott ki emelt je len tõ sé gû kö zös sé gi élõ hely tí pus ta lál ha tó; i) me zõ gaz da sá gi par cel la azo no sí tó rend szer ( MePAR): a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá - sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl és az ezzel össze füg gõ tör vény mó do sí - tá sok ról szóló évi LXXIII. tör vény 3. d) pont já ban és a 115/2003. (XI. 13.) FVM ren de let ben sza bá lyo zott azo no sí tó rend szer; j) ki je lölt Na tu ra 2000 te rü let: az e ren de let ben meg ha - tá ro zott el já rás ered mé nye kép pen a Me PAR-ban te ma ti - kus ré teg ként fel tün te tett Na tu ra 2000 te rü let.

3 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A rendelet hatálya 3. Az e ren de let sze rin ti sza bá lyo kat: a) a kü lön le ges ma dár vé del mi te rü le tek re (5. szá mú mel lék let), b) a kü lön le ges ter mé szet-meg õr zé si, il le tõ leg a ki - emelt je len tõ sé gû ter mé szet-meg õr zé si te rü le tek nek je lölt, az e ren de let 6., il le tõ leg 7. szá mú mel lék le té ben felsorolt te rü le tek re (a továb biak ban együtt: je lölt te rü le tek) kell al kal maz ni (a továb biak ban együtt: Na tu ra 2000 te rü - le tek). A Natura 2000 területek kijelölésének célja 4. (1) A Na tu ra 2000 te rü let ki je lö lé sé nek cél ja az azo kon ta lál ha tó, az 1 3. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott, ki je - lö lé sük alap já ul szol gá ló fa jok és a 4. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott, ki je lö lé sük alap já ul szol gá ló élõ he lyek ked ve zõ ter mé szet vé del mi hely ze té nek meg õr zé se, fenn - tar tá sa, hely re ál lí tá sa, va la mint a ki je lö lés alap já ul szol - gáló ter mé sze ti ál la pot és az azt lét re ho zó, illetve fenn tar tó gaz dál ko dás fel té te le i nek biz to sí tá sa. (2) A Na tu ra 2000 te rü le tek (1) be kez dés ben meg ha tá - ro zott cél ját más, kü lö nö sen az or szág tár sa dal mi-gaz da sá - gi fej lõ dé se, illetve a hon vé del mi ér dek szem pont já ból lé - nye ges, tör vény ben vagy a kor mány ren de let ben meg ha tá - ro zott, más fon tos köz ér de ket szol gá ló fej lesz té si cé lok kal össze han gol tan kell meg va ló sí ta ni. (3) A ki emelt je len tõ sé gû ter mé szet-meg õr zé si te rü le - tek ese tén a Na tu ra 2000 te rü le tek hez kap cso ló dó cé lok meg va ló sí tá sát csak ki emelt fon tos sá gú köz ér dek elõz he ti meg. (4) A (3) be kez dés al kal ma zá sa szem pont já ból ki emelt fon tos sá gú köz ér dek nek az em ber i egész ség vagy élet vé - del mét, a köz biz ton sá gá nak fenn tar tá sát vagy a kör nye zet vé del me szem pont já ból ki emelt je len tõ sé gû, illetve az Euró pai Bi zott ság gal tör tént egyez te tés sze rint egyéb hosszú tá von ható, a la kos ság je len tõs ré szé re ked ve zõ ha - tás el éré sét le het te kin te ni. A Natura 2000 területek kijelölési eljárása 5. (1) Amennyi ben az Euró pai Bi zott ság vé le mé nye sze - rint a 3. b) pont ja sze rint je lölt egyes te rü le tek vagy te rü - let ré szek nem fe lel nek meg a kü lön le ges ter mé szet-meg õr - zé si te rü let vagy a ki emelt je len tõ sé gû ter mé sze ti te rü let fel té te le i nek, il le tõ leg to váb bi te rü le tek je lö lé se vá lik szük sé ges sé, a Kormány ren de let ben mó do sít ja a 6 7. szá - mú mel lék le te ket. (2) A Na tu ra 2000 te rü le tek kel érin tett föld rész le tek rõl a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter köz le ményt tesz köz zé a Ma gyar Köz löny ben. (3) Az ál lam i tu laj don ban lévõ hon vé del mi vagyon - kezelésû te rü le tek Na tu ra 2000 te rü let ként tör té nõ ki je lö - lé sé hez a hon vé del mi mi nisz ter egyet ér té se szük sé ges. (4) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott köz le mény köz zé - té te lé tõl szá mí tott 90 na pon be lül az ille té kes nem ze ti park igaz ga tó ság nál (a továb biak ban: igaz ga tó ság) bár ki ész re - vé telt te het arra vo nat ko zó an, hogy a föld rész le ten nem, vagy csak rész ben áll nak fenn a Na tu ra 2000 te rü let té nyil - vá ní tás fel té te lei. (5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ le tel tét köve tõen, és a be ér ke zett ész re vé te lek ér té ke lé se alap ján le ha tá rolt Na tu ra 2000 te rü le te ket a Me PAR-ban tema - tikus ré teg ként fel kell tün tet ni. A Natura 2000 területekre vonatkozó támogatások és kártalanítás 6. (1) A Na tu ra 2000 te rü le ten a 4. (1) be kez dé sé ben em - lí tett cé lok ér de ké ben jog sza bály ál tal vagy az igaz ga tó ság ha tó sá gi ha tá ro za tá ban el ren delt kor lá to zás ese té re járó kár ta la ní tás sza bá lya i ról kü lön jog sza bály ren del ke zik. (2) A ki je lölt Na tu ra 2000 te rü le tek re vo nat ko zó föld - hasz ná la ti elõ írások tel je sí té sé ért járó te rü let ala pú ki fi ze - té sek jú li us 1-jé tõl a Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv - ben és vég re haj tá sát szol gá ló jog sza bá lyok ban ke rül nek meg ha tá ro zás ra. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályok 7. A Na tu ra 2000 te rü let re ha kü lön jog sza bály alap ján vé dett ter mé sze ti te rü let [Tvt. 4. g) pont] a Tvt., va la - mint a vé det té nyil vá ní tó jog sza bály ren del ke zé se it kell al - kal maz ni.

4 11758 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 8. (1) A 7. ha tá lya alá nem tar to zó ki je lölt Na tu ra 2000 te rü le ten foly ta tott föld hasz ná lat rész le tes sza bá lya it a Kormány kü lön ren de let ben ha tá roz za meg. (2) A Na tu ra 2000 te rü let cél ja i nak el éré sét nem ve szé - lyez te tõ vagy nem sér tõ te vé keny ség kor lá to zás nél kül foly tat ha tó. (3) Azon te rü le tek vo nat ko zá sá ban, ame lyek a 4. (2) be kez dés sze rin ti köz ér de ket érin te nek, az ér de kelt miniszterek és a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter kü lön meg ál la po dás ban ren de zik a to váb bi hasz ná lat fel té - te le it. Meg álla po dás hi á nyá ban a te rü let hasz ná la tá ról a Kormány dönt. (4) A 7. ha tá lya alá nem tar to zó ki je lölt Na tu ra 2000 te rü le ten a 4. figye lembevételével ti los en ge dély nél - kül olyan te vé keny sé get foly tat ni, vagy olyan be ru há zást vé gez ni, amely a te rü let vé del mi cél ja i nak meg va ló sí tá sát aka dá lyoz za. (5) A 7. ha tá lya alá nem tar to zó ki je lölt Na tu ra 2000 te rü le te ken foly ta tott, a ter mé szet vé del mi cél lal el len té tes ma ga tar tás ta nú sí tó ját, va la mint en ge dély kö te les te vé - keny sé get a meg ha tá ro zott en ge dély vagy hoz zá já ru lás hiányában, il le tõ leg az en ge dély ben, hoz zá já ru lás ban fog - lal tak tól el té rõ mó don vég zõt e te vé keny sé gé nek foly ta tá - sá tól az igaz ga tó ság amennyi ben más az en ge dé lye zés re jo go sult ha tó ság, annak meg ke re sé sé vel el tilt ja. A te vé - keny ség ti lal ma he lyett kor lá to zás is el ren del he tõ, amennyi ben a Na tu ra 2000 te rü let cél já nak biz to sí tá sá hoz ez is ele gen dõ. (6) Az igaz ga tó ság a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott te - vé keny ség gya kor lá sát fel füg geszt he ti az (5) be kez dés sze rin ti el já rás jog erõs be fe je zé sé ig az in téz ke dés re jo go - sult ha tó ság egy ide jû tá jé koz ta tá sá val, ha a te vé keny ség foly ta tá sa a kö zös sé gi je len tõ sé gû faj ál lo má nyá nak, illetve kö zös sé gi je len tõ sé gû élõ hely sú lyos vagy hely re - hoz ha tat lan ká ro so dá sá nak ve szé lyé vel jár. (7) Az igaz ga tó ság amennyi ben más az en ge dé lye zés - re jo go sult ha tó ság, annak meg ke re sé sé vel kö te le zi a (4) be kez dés sze rin ti ma ga tar tás ta nú sí tó ját az ere de ti ál la - pot hely re ál lí tá sá ra. (8) Amennyi ben az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sá ra nincs le he tõ ség, az igaz ga tó ság a vár ha tó ter mé sze ti kár ral arány ban álló, más Na tu ra 2000 te rü le ten el vég zen dõ, annak cél já ból fa ka dó hely re ál lí tá si és fej lesz té si fel adat - nak a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ma ga tar tás ta nú sí tó - ja ál ta li el vég zé sét ír hat ja elõ. 9. (1) A 7. ha tá lya alá nem tar to zó Na tu ra 2000 te rü le te - ken, amennyi ben azok a Tvt. 4. -ának b) pont já nak meg - fe le lõ ter mé sze ti te rü le tek a Tvt ának (1) be kez dé se sze rint kell el jár ni. (2) Na tu ra 2000 te rü le ten az igaz ga tó ság vagy a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott el sõ fo kú ter mé szet vé del mi ha tó ság en ge dé lye, illetve hoz zá já ru lá sa szük sé ges a) a gyep fel tö ré sé hez, fe lül ve té sé hez; b) a te rü let hely re ál lí tá sá hoz, jel le gé nek, ter mõ föld más célú hasz no sí tá sát ered mé nye zõ te rü let hasz ná lat hoz; c) az er dõk rõl és az erdõ vé del mé rõl szóló tör vény ha - tá lya alá nem tar to zó fa, fa cso port, fás le ge lõn lévõ fa ki vá - gá sá hoz, telepítéséhez; d) ta laj fel szí nen zaj ló, tech ni kai jel le gû sport te vé keny - ség foly ta tá sá hoz. (3) A 7. ha tá lya alá nem tar to zó Na tu ra 2000 te rü let re irá nyuló ha tó sá gi el já rás so rán az igaz ga tó ság vagy a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott el sõ fo kú ter mé szet vé - del mi ha tó ság, szak ha tó sá gi hoz zá já ru lá sa szük sé ges a) te lek ala kí tás, épí tés és hasz ná lat ba vé tel en ge dé lye - zé sé hez; b) nyom vo na las lé te sít mény, elekt ro ni kus hír köz lõ épít mé nyek, to váb bá föld mû épí té se en ge dé lye zé sé hez; c) ví zi mun ka, ví zi lé te sít mény és víz hasz ná lat en ge dé - lye zé sé hez; d) ipar i, me zõ gaz da sá gi, szol gál ta tá si te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges te lep lé te sí té sé nek en ge dé lye zé sé - hez; e) bá nya te lek meg ál la pí tá sá nak, mó do sí tás nak, az ás - vá nyi nyers anyag fel tá rá sá ra, ki ter me lé sé re, va la mint a med dõ há nyó hasz no sí tá sá ra, a ki ter me lés szü ne tel te té sé re, a bá nya be zá rá sá ra vo nat ko zó mû sza ki üzem ter vek és a táj ren de zé si terv jó vá ha gyá sá nak, to váb bá a bá nyá sza ti lé - te sít mé nyek épí té sé nek és üzem be he lye zé sé nek, to váb bá a bá nyá szat tal össze füg gõ víz jo gi ha tó sá gi el já rá sok ban; f) ha lá sza ti ha tó sá gi el já rás ban; g) va das park lé te sí té sé re, ha tó sá gi va dá szat el ren de lé - sé re, te nyész tett vad va dász te rü let re tör té nõ ki en ge dé sé - nek en ge dé lye zé sé re, va dá sza ti idény mó do sí tá sá ra, va la - mint ví zi vad fész ke lé si és vo nu lá si szem pont ból nem zet - kö zi vagy ha zai ki emelt je len tõ sé gû vízi élõ he lye ken a vízivadvadászat rend jé re irá nyuló va dá sza ti ha tó sá gi el já - rás ban; h) az er dõ te le pí té si-ki vi te le zé si terv jó vá ha gyá sá ra, en - ge dély nél kül vagy az en ge dély tõl el té rõ en te le pí tett erdõ fa ál lo má nya fenn tar tá sá nak en ge dé lye zé sé re, er dõ te rü let igény be vé te lé nek en ge dé lye zé sé re, az erdõ te rü let ter ve - zett igény be vé te lé re vo nat ko zó elvi hoz zá já ru lás ra irá - nyuló er dé sze ti ha tó sá gi el já rás ban. (4) Az en ge dé lye zõ ha tó ság a (3) be kez dés sze rint meg - ha tá ro zott el já rás so rán ak kor is kö te les be von ni az igaz ga - tó sá got vagy a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott el sõ - fo kú ter mé szet vé del mi ha tó sá got, amennyi ben a ha tó sá - gi el já rás nem Na tu ra 2000 te rü let re irá nyul, de a ren del ke -

5 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y zé sé re álló ada tok sze rint a Na tu ra 2000 te rü le tek re je len - tõs ki ha tás sal le het ában, va la mint a kü lön kor mány ren de let ben fog lal - ta kat meg fele lõen kell al kal maz ni. 10. (1) Ha tó sá gi el já rás ban el fo ga dás ra ke rü lõ terv jó vá ha - gyá sá hoz, mó do sí tá sá hoz, amennyi ben az az el já ró ha tó - ság ren del ke zé sé re álló ada tok sze rint Na tu ra 2000 te rü let - re je len tõs ha tás sal le het, az ille té kes igaz ga tó ság szak ha - tó sá gi hoz zá já ru lá sa szük sé ges. (2) Az igaz ga tó ság csak ak kor já rul hat hoz zá az (1) be - kez dés ben meg ha tá ro zott terv hez, va la mint a 9. sze rin ti te vé keny ség hez, be ru há zás hoz, illetve egyéb kör nye zet - hasz ná lat hoz, ha meg ál la pít ha tó, hogy azok nem ve szé - lyez te tik vagy ká ro sít ják a Na tu ra 2000 te rü le tet, il le tõ leg a 4. figye lembevételével nem el len té te sek a ki je lö lés cél ja i val. (3) Ha a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek tel je sül nek, a 7. alá nem tar to zó Na tu ra 2000 te rü le te ken az igaz - gatóság, il le tõ leg a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ter mé szet vé del mi ha tó ság a (2) be kez dés sze rin ti en ge dé - lyé nek, illetve hoz zá já ru lá sá nak meg adá sát nem ta gad hat - ja meg. (4) Amennyi ben a (2) be kez dés sze rin ti en ge délyt, il le - tõ leg hoz zá já ru lást a 4. ér tel mé ben meg kell adni, de az a Na tu ra 2000 te rü let ál la gá ra, illetve a raj ta elõ for du ló kö - zös sé gi je len tõ sé gû fa jok vagy élõ hely tí pu sok ter mé szet - vé del mi hely ze té re ká ros ha tás sal le het, a kár oko zás mér - té két a le he tõ leg ki sebb re kell csök ken te ni. Az igaz ga tó - ság a vár ha tó ter mé sze ti kár ral arány ban álló, más Na tu ra 2000 te rü le ten el vég zen dõ, annak cél já ból fa ka dó hely re - ál lí tá si és fej lesz té si fel adat en ge dé lyes ál ta li el vég zé sét fel té tel ként írhatja elõ. (5) A 9. -ban meg ha tá ro zott en ge dé lye zé si el já rá sok - hoz kap cso ló dó kö te le zett sé gek tel je sí té sé re az igaz ga tó - ság vagy az igaz ga tó ság meg ke re sé sé re az arra ha tás - kör rel ren del ke zõ ha tó ság kö te le zi az en ge dé lyest és meg - ha tá roz za a kö te le zett ség tel je sí té sé nek mód ját, az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát, va la mint ha tár ide jét. (6) A Na tu ra 2000 te rü le ten élõ kö zös sé gi je len tõ sé gû faj ál lo má nyá nak, va la mint élõ hely nek ve szé lyez te té se vagy sú lyos sé rel me ese tén az (5) be kez dés, va la mint a 8. (5) (7) be kez dé se sze rin ti ha tá ro zat a jog or vos lat ra te kin - tet nél kül azon nal vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. 11. A Na tu ra 2000 te rü le tek te kin te té ben a kör nye zet vé del - mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 12. A Na tu ra 2000 te rü le tek kel érin tett föld rész let tu laj do - no sa, va gyon ke ze lõ je, hasz ná ló ja ide ért ve a va dá szat ra, il le tõ leg ha lá szat ra jo go sul tat tûr ni kö te les az igaz ga tó - ság nak a vé dett ter mé sze ti ér ték és te rü let ol tal ma, tu do - má nyos meg is me ré se ér de ké ben vég zett köz ér de kû te vé - keny sé gét, így kü lö nö sen a ter mé szet vé del mi ér ték meg - kö ze lí té sét, õr zé sét, ál la po tá nak el len õr zé sét, és a ha tó sá gi tá jé koz ta tó, va la mint el iga zí tó táb lák el he lye zé sét, úgy hogy az a gaz dál ko dást, illetve te rü let hasz ná la tot ne aka - dá lyoz za. 13. A Na tu ra 2000 te rü le te ken a ter mé szet vé del mi elõ - írások meg sér té se ese tén a Tvt a (1) be kez dé sé nek a) és e) pont já ban, (2), (3), (5) és (6) be kez dé sé ben, va la - mint a kü lön jog sza bály ban fog lal ta kat meg fele lõen al kal - maz ni kell. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) Ez a ren de let az Euró pai Kö zös ség aláb bi jog sza bá - lya i nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács va don élõ ma da rak vé del mé rõl szóló 79/409/EGK irány el vé nek 3., 4. cik ke; b) a Ta nács va don élõ ma da rak vé del mé rõl szóló 79/409/EGK irány el vé nek mó do sí tá sá ról szóló 97/49/EK irány elv I. mel lék le te; c) a Ta nács ter mé sze tes élõ he lyek és va don élõ növény- és ál lat vi lág meg õr zé sé rõl szóló 92/43/EGK irány elve 1. cik ké nek d), e), h), i), k) és l) pont jai, va la mint 3., 4. cik ke, 6. és 11. cik ke, to váb bá III. mel lék le te; d) a Ta nács ter mé sze tes élõ he lyek és va don élõ nö - vény- és ál lat vi lág meg õr zé sé rõl szóló 92/43/EK irány elv mó do sí tá sá ról szóló 97/62/EK irány el vé nek I. és II. mel - lék le te. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

6 11760 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 1. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 1. A) számú melléklet Közösségi jelentõségû madárfajok Tu do má nyos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK (GAVIIFORMES) Búvárfélék (Gaviidae) Ga via stel la ta észa ki bú vár Ga via arc ti ca sar ki bú vár Gavia immer je ges bú vár VÖCSÖKALAKÚAK (PODICIPEDIFORMES) Vöcsökfélék (Podicipedidae) Po di ceps au ri tus fü les vö csök VIHARMADÁR-ALAKÚAK (PROCELLARIIFORMES) Vi har ma dár fé lék (Pro cel la ri i dae) Pte rod ro ma ma de i ra ma de i rai vi har ma dár Pte rod ro ma feae zöld-fo ki vi har ma dár Bul we ria bul we rii sza la gos sze re csen hoj sza Ca lo nect ris di o me dea me di ter rán vész ma dár Puf fi nus ma u re ta ni cus ba le á ri vész ma dár Puf fi nus yel ko u an buk do só vész ma dár Puf fi nus as si mi lis kis vész ma dár Viharfecskefélék (Hydrobatidae) Pe la god ro ma ma ri na fe hér ar cú vi har fecs ke Hyd ro ba tes pe la gi cus vi har fecs ke Oce a nod ro ma le u cor hoa vil lás vi har fecs ke Oce a nod ro ma cast ro ma de i rai vi har fecs ke GÖDÉNYALAKÚAK (PELECANIFORMES) Gödényfélék (Pelecanidae) Pe le ca nus onoc ro ta lus Pe le ca nus cris pus Ká ró ka to na fé lék (Pha lac ro co ra ci dae) Pha lac ro co rax aris to te lis des ma res tii Pha lac ro co rax pyg me us GÓLYAALAKÚAK (CICONIIFORMES) Gém fé lék (Ar de i dae) Bo ta u rus stel la ris Ixob ry chus mi nu tus Nycti co rax nycti co rax Ar de o la ral lo i des Eg ret ta gar zet ta Eg ret ta alba Ar dea pur pu rea Gólyafélék (Ciconidae) Ci co nia nig ra Ci co nia ci co nia ró zsás gö dény bor zas gö dény üs tö kös ká ró ka to na desmarestii al fa ja kis ká ró ka to na bö löm bi ka tör pe gém bak csó üs tö kös gém kis kó csag nagy kó csag vö rös gém fe ke te gó lya fe hér gó lya

7 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Íbiszfélék (Threskiornithidae) Ple ga dis fal ci nel lus Pla ta lea le u co ro dia bat la ka na las gém FLAMINGÓ-ALAKÚAK (PHOENICOPTERIFORMES) Flamingófélék (Phoenicopteridae) Pho e ni cop te rus ru ber ró zsás fla min gó LÚDALAKÚAK (ANSERIFORMES) Récefélék (Anatidae) Cyg nus co lum bi a nus be wic kii Cyg nus cyg nus An ser al bif rons fla vi rost ris An ser eryth ro pus Bran ta le u cop sis Bran ta ru fi col lis Ta dor na fer ru gi nea Mar ma ro net ta an gus ti rost ris Ayt hya nyro ca Polys tic ta stel le ri Mer gus al bel lus Oxy u ra le u co cep ha la SÓLYOMALAKÚAK (FALCONIFORMES) Halászsasfélék (Pandionidae) Pan di on ha li a e tus Vágómadárfélék (Accipitridae) Per nis api vo rus Ela nus ca e ru le us Mil vus mig rans Mil vus mil vus Ha li a e e tus al bi cil la Gypa e tus bar ba tus Ne oph ron perc nop te rus Gyps ful vus Aegy pi us mo na chus Cir ca e tus gal li cus Cir cus ae ru gi no sus Cir cus cy a ne us Cir cus mac ro u rus Cir cus py gar gus Ac ci pi ter gen ti lis ar ri go nii Ac ci pi ter ni sus gran ti Ac ci pi ter bre vi pes Bu teo ru fi nus Aqu i la po ma ri na Aqu i la clan ga Aqu i la he li a ca Aqu i la adal ber ti Aqu i la chry sa e tos Hi e ra a e tus pen na tus Hi e ra a e tus fas ci a tus kis hattyú be wic kii al fa ja éne kes hattyú nagy li lik fla vi rost ris al fa ja kis li lik apá ca lúd vö rös nya kú lúd vö rös ásó lúd már vá nyos réce ci gány ré ce Stel ler-pe hely ré ce kis bukó kék csõ rû réce ha lász sas da rázs ölyv kuhi bar na ká nya vö rös ká nya ré ti sas saskeselyû dög ke se lyû fakó ke se lyû ba rát ke se lyû kí gyász ölyv bar na ré ti hé ja ké kes ré ti hé ja fakó ré ti hé ja ham vas ré ti hé ja héja ar ri go nii al fa ja kar valy gran ti al fa ja kis héja pusz tai ölyv bé ká szó sas fe ke te sas par la gi sas ibé ri ai sas szir ti sas tör pe sas hé ja sas

8 11762 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Sólyomfélék (Falconidae) Fal co na u man ni Fal co ves per ti nus Fal co co lum ba ri us Fal co ele o no rae Fal co bi ar mi cus Fal co cher rug Fal co rus ti co lus Fal co pe reg ri nus TYÚKALAKÚAK (GALLIFORMES) Fajdfélék (Tetraonidae) Bo na sa bo na sia La go pus mu tus py re na i cus La go pus mu tus hel ve ti cus Tet rao tet rix tet rix Tet rao uro gal lus Fácánfélék (Phasianidae) Alec to ris gra e ca sa xa ti lis Alec to ris gra e ca whi ta ke ri Alec to ris bar ba ra Per dix per dix ita li ca Per dix per dix his pa ni en sis DARUALAKÚAK (GRUIFORMES) Guvatfürjfélék (Turnicidae) Tur nix syl va ti ca Darufélék (Gruidae) Grus grus Guvatfélék (Rallidae) Por za na por za na Por za na par va Por za na pu sil la Crex crex Porp hy rio porp hy rio Fu li ca cris ta ta Túzokfélék (Otitidae) Tet rax tet rax Chla my do tis un du la ta Otis tar da fe hér kar mú vér cse kék vér cse kis só lyom Ele o nó ra-só lyom Fel degg-só lyom ke re csen só lyom észa ki só lyom ván dor só lyom csá szár ma dár ha va si hó fajd py re na i cus al fa ja ha va si hó fajd hel ve ti cus al fa ja nyírfajd tet rix al fa ja si ket fajd szir ti fo goly sa xa ti lis al fa ja szir ti fo goly whi ta ke ri al fa ja bar na nya kú szir ti fo goly fo goly ita li ca al fa ja fo goly his pa ni en sis al fa ja gu vat fürj daru pettyes ví zi csi be kis ví zi csi be tör pe ví zi csi be ha ris kék fú büty kös szár csa rez nek gal lé ros tú zok tú zok LILEALAKÚAK (CHARADRIIFORMES) Gulipánfélék (Recurvirostridae) Hi man to pus hi man to pus Re cur vi rost ra avo set ta Ugartyúkfélék (Burhinidae) Bur hi nus oe dic ne mus gó lyat öcs gu li pán ugar tyúk Szé ki csér fé lék (Gla re o li dae) Cursorius cursor fu tó ma dár Gla re o la pra tin co la szé ki csér

9 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Li le fé lék (Cha rad ri i dae) Cha rad ri us ale xand ri nus Cha rad ri us mo ri nel lus Plu vi a lis ap ri ca ria Hop lop te rus spi no sus Szalonkafélék (Scolopacidae) Ca lid ris al pi na schin zii Phi lo ma chus pug nax Gal li na go me dia Li mo sa lap po ni ca Nu me ni us te nu i rost ris Trin ga gla re o la Xe nus ci ne re us Pha la ro pus lo ba tus Si rály fé lék (La ri dae) La rus me la no cep ha lus La rus ge nei La rus au do u i nii La rus mi nu tus Csérfélék (Sternidae) Ge lo che li don ni lo ti ca Ster na cas pia Ster na sand vi cen sis Ster na do u gal lii Ster na hi run do Ster na pa ra di sa ea Ster na al bif rons Chli do ni as hyb ri dus Chli do ni as ni ger Alkafélék (Alcidae) Uria aal ge ibe ri cus PUSZTAITYÚK-ALAKÚAK (PTEROCLIFORMES) Pusztaityúkfélék (Pteroclididae) Pte roc les ori en ta lis Pte roc les al cha ta GALAMBALAKÚAK (COLUMBIFORMES) Galambfélék (Columbidae) Co lum ba pa lum bus azo ri ca Co lum ba tro caz Co lum ba bol lii Co lum ba ju no ni ae BAGOLYALAKÚAK (STRIGIFORMES) Bagolyfélék (Strigidae) Bubo bubo Nyctea scan di a ca Sur nia ulu la Gla u ci di um pas se ri num Strix ne bu lo sa Magyar név szé ki lile ha va si lile arany li le tüs kés bí bic ha va si part fu tó schin zii al fa ja paj zsos can kó nagy sár sza lon ka kis goda vé kony csõ rû pó ling réti can kó te rek can kó vé kony csõ rû víz ta po só sze re csen si rály vé kony csõ rû si rály ko rall si rály kis si rály ka ca gó csér ló csér ken ti csér ró zsás csér küsz vá gó csér sar ki csér kis csér fattyú szer kõ kor mos szer kõ lumma ibe ri cus al fa ja fe ke te ha sú pusz tai tyúk nyíl far kú pusz tai tyúk ör vös ga lamb azo ri ca al fa ja ma de i rai ba bér ga lamb szür ke fe jû ba bér ga lamb fe hér far kú ba bér ga lamb uhu hó ba goly kar valy ba goly tör pe ku vik sza kál las ba goly

10 11764 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Strix ura len sis Asio flam me us Ae go li us fu ne re us LAPPANTYÚ-ALAKÚAK (CAPRIMULGIFORMES) Lappantyúfélék (Caprimulgidae) Cap ri mul gus eu ro pa e us SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK (APODIDAE) Sarlósfecskefélék (Apodidae) Apus caf fer SZALAKÓTA-ALAKÚAK (CORACIIFORMES) Jégmadárfélék (Alcedinidae) Al ce do att his Szalakótafélék (Coraciidae) Co ra ci as gar ru lus HARKÁLYALAKÚAK (PICIFORMES) Harkályfélék (Picidae) Pi cus ca nus Dry o co pus mar ti us Dend ro co pos ma jor ca na ri en sis Dend ro co pos ma jor than ne ri Dend ro co pos sy ri a cus Dend ro co pos me di us Dend ro co pos le u co tos Pi co i des tri dacty lus VERÉBALAKÚAK (PASSERIFORMES) Pacsirtafélék (Alaudidae) Cher sop hi lus du pon ti Me la no co ryp ha ca land ra Ca land rel la bra chy dacty la Ga le ri da thek lae Lul lu la ar bo rea Bil le ge tõ fé lék (Mo ta cil li dae) Ant hus cam pest ris Ökörszemfélék (Troglodytidae) Trog lo dy tes trog lo dy tes fri da ri en sis Rigófélék (Turdidae) Lus ci nia sve ci ca Sa xi co la da co ti ae Oe nant he le u cu ra Oe nant he cyp ri a ca Oe nant he ples chan ka Poszátafélék (Sylviidae) Ac ro cep ha lus me la no po gon Ac ro cep ha lus pa lu di co la Hip po la is oli ve to rum urá li ba goly réti fü les ba goly ga tyás ku vik lap pan tyú kaffersarlósfecske jég ma dár sza la kó ta ham vas kül lõ fe ke te har kály nagy fa ko páncs ca na ri en sis al fa ja nagy fa ko páncs than ne ri al fa ja bal ká ni fa ko páncs köz ép fa ko páncs fe hér há tú fa ko páncs há rom uj jú hõ csik vé kony csõ rû pa csir ta ka land ra pa csir ta szi ki pa csir ta kövi pa csir ta er dei pa csir ta par la gi pi tyer ökör szem fri da ri en sis al fa ja kék begy ka ná ri csuk kor mos hant ma dár cip ru si hant ma dár apá ca hant ma dár fü le mü le sit ke csí kos fe jû ná di po szá ta olív ge ze

11 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Syl via sar da Syl via un da ta Syl via me la not ho rax Syl via ru ep pel li Syl via ni so ria Légykapófélék (Muscicapidae) Fi ce du la par va Fi ce du la se mi tor qu a ta Fi ce du la al bi col lis Ci ne ge fé lék (Pa ri dae) Pa rus ater cyp ri o tes Csuszkafélék (Sittidae) Sit ta kru e pe ri Sit ta whi te he a di Fakuszfélék (Certhiidae) Cert hia bra chy dacty la do rot he ae Gébicsfélék (Laniidae) La ni us col lu rio La ni us mi nor La ni us nu bi cus Varjúfélék (Corvidae) Pyrr ho co rax pyrr ho co rax Pinty fé lék (Frin gil li dae) Frin gil la co e lebs omb ri o sa Frin gil la te y dea Lo xia sco ti ca Bu ca ne tes git ha gi ne us Pyrr hu la mu ri na Sármányfélék (Emberizidae) Em be ri za ci ne ra cea Em be ri za hor tu la na Em be ri za ca e sia Magyar név szar dí ni ai po szá ta buj ká ló po szá ta cip ru si po szá ta fe ke te tor kú po szá ta kar valy po szá ta kis légy ka pó fél ör vös légy ka pó ör vös légy ka pó feny ves ci ne ge cyp ri o tes al fa ja tö rök csusz ka kor zi kai csusz ka rö vid kar mú fa kusz do rot he ae al fa ja tö vis szú ró gé bics kis õr gé bics ál ar cos gé bics ha va si var jú er dei pinty omb ri o sa al fa ja kék pinty skót ke reszt csõ rû trom bi tás si va ta gi pinty azo ri sü völ tõ szür ke sár mány ker ti sár mány rozs dás sár mány 1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen elõforduló egyéb, vonuló madárfajok Tu do má nyos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK (GAVIIFORMES) Búvárfélék (Gaviidae) Ga via adam sii VÖCSÖKALAKÚAK (PODICIPEDIFORMES) Vöcsökfélék (Podicipedidae) Ta chy bap tus ru fi col lis Po di ceps cris ta tus Po di ceps gri se ge na Po di ceps nig ri col lis fe hér csõ rû bú vár kis vö csök bú bos vö csök vö rös nya kú vö csök fe ke te nya kú vö csök

12 11766 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név VIHARMADÁR-ALAKÚAK (PROCELLARIIFORMES) Vi har ma dár fé lék (Pro cel la ri i dae) Ful ma rus gla ci a lis si rály hoj sza Puf fi nus gra vis nagy vész ma dár Puf fi nus gri se us szür ke vész ma dár Puf fi nus puf fi nus at lan ti vész ma dár Viharfecskefélék (Hydrobatidae) Oce a ni tes oce a ni cus Wil son-vi har fecs ke GÖDÉNYALAKÚAK (PELECANIFORMES) Szulafélék (Sulidae) Mo rus bas sa nus Ká ró ka to na fé lék (Pha lac ro co ra ci dae) Pha lac ro co rax car bo Pha lac ro co rax aris to te lis GÓLYAALAKÚAK (CICONIIFORMES) Gém fé lék (Ar de i dae) Bu bul cus ibis Ar dea ci ne rea szula ká ró ka to na üs tö kös ká ró ka to na pász tor gém szür ke gém LÚDALAKÚAK (ANSERIFORMES) Récefélék (Anatidae) Cyg nus olor büty kös hattyú An ser fa ba lis ve té si lúd An ser bra chyr hyn chus rö vid csõ rû lúd An ser al bif rons nagy li lik An ser an ser nyá ri lúd Bran ta ber nic la ör vös lúd Ta dor na ta dor na büty kös ásó lúd Anas pe ne lo pe fü tyü lõ réce Anas strepera ken der ma gos réce Anas crec ca csör gõ réce Anas platyr hyn chos tõ kés réce Anas acu ta nyíl far kú réce Anas qu er qu e du la böj ti réce Anas clype a ta ka na las réce Net ta ru fi na üs tö kös ré ce Ayt hya fe ri na ba rát ré ce Ayt hya fu li gu la kon tyos réce Ayt hya ma ri la he gyi réce So ma te ria mol lis si ma pe hely ré ce So ma te ria spec ta bi lis cif ra pe hely ré ce Clan gu la hy e ma lis je ges ré ce Me la nit ta nig ra fe ke te réce Me la nit ta fus ca füs tös réce Bu cep ha la clan gu la ker ce ré ce Mergus serrator ör vös bukó Mer gus mer gan ser nagy bukó

13 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név SÓLYOMALAKÚAK (FALCONIFORMES) Vágómadárfélék (Accipitridae) Ac ci pi ter gen ti lis Ac ci pi ter ni sus Bu teo bu teo Bu teo la go pus Sólyomfélék (Falconidae) Fal co tin nun cu lus Fal co sub bu teo TYÚKALAKÚAK (GALLIFORMES) Fácánfélék (Phasianidae) Co tur nix co tur nix DARUALAKÚAK (GRUIFORMES) Darufélék (Gruidae) Anth ro po i des vir go Guvatfélék (Rallidae) Ral lus aqu a ti cus Gal li nu la chlo ro pus Fu li ca atra LILEALAKÚAK (CHARADRIIFORMES) Csi ga for ga tó fé lék (Ha e ma to po di dae) Ha e ma to pus ost ra le gus Szé ki csér fé lék (Gla re o li dae) Gla re o la nord man ni Li le fé lék (Cha rad ri i dae) Cha rad ri us du bi us Cha rad ri us hi a ti cu la Cha rad ri us les che na ul tii Plu vi a lis squ a ta ro la Va nel lus va nel lus Chet tu sia le u cu ra Szalonkafélék (Scolopacidae) Ca lid ris ca nu tus Ca lid ris alba Ca lid ris mi nu ta Ca lid ris tem minc kii Ca lid ris ma ri ti ma Ca lid ris fer ru gi nea Ca lid ris al pi na Li mi co la fal ci nel lus Lymnoc ryp tes mi ni mus Gal li na go gal li na go Sco lo pax rus ti co la Li mo sa li mo sa Nu me ni us pha e o pus Nu me ni us ar qu a ta Trin ga eryth ro pus Trin ga to ta nus héja kar valy ege rész ölyv ga tyás ölyv vö rös vér cse ka ba só lyom fürj pár tás daru gu vat ví zi tyúk szár csa csi ga for ga tó fe ke te szár nyú szé ki csér kis lile par ti lile si va ta gi lile ezüst li le bí bic fe hér far kú li le bí bic sar ki part fu tó fenyérfutó apró part fu tó Tem minck-part fu tó ten ge ri part fu tó sar lós part fu tó ha va si part fu tó sár já ró kis sár sza lon ka sár sza lon ka er dei sza lon ka nagy goda kis pó ling nagy pó ling füs tös can kó pi ros lá bú can kó

14 11768 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Trin ga stag na ti lis tavi can kó Trin ga ne bu la ria szür ke can kó Trin ga och ro pus er dei can kó Ac ti tis hy po le u cos bil le ge tõ can kó Are na ria in terp res kõ for ga tó Pha la ro pus fu li ca ri us la pos csõ rû víz ta po só Hal far kas fé lék (Ster co ra ri i dae) Ster co ra ri us po ma ri nus szé les far kú hal far kas Ster co ra ri us pa ra si ti cus ék far kú hal far kas Ster co ra ri us lon gi ca u dus nyíl far kú hal far kas Stercorarius skua nagy hal far kas Si rály fé lék (La ri dae) La rus icht hy a e tus ha lász si rály La rus ri di bun dus dan ka si rály La rus ca nus vi har si rály La rus fus cus he ring si rály La rus ar gen ta tus ezüst si rály La rus ca chin nans sár ga lá bú si rály La rus hy per bo re us je ges si rály La rus ma ri nus dol má nyos si rály Ris sa tri dacty la csül lõ Csérfélék (Sternidae) Chli do ni as le u cop te rus fe hér szár nyú szer kõ Alkafélék (Alcidae) Uria aal ge lumma Alca tor da alka Cepp hus gryl le fe ke te lum ma Alle alle al ka bu kó Fra ter cu la arc ti ca lun da GALAMBALAKÚAK (COLUMBIFORMES) Galambfélék (Columbidae) Co lum ba oe nas Co lum ba pa lum bus Strep to pe lia de ca oc to Strep to pe lia tur tur KAKUKKALAKÚAK (CUCULIFORMES) Kakukkfélék (Cuculidae) Cla ma tor glan da ri us Cu cu lus ca no rus BAGOLYALAKÚAK (STRIGIFORMES) Gyöngy ba goly fé lék (Tyto ni dae) Tyto alba Bagolyfélék (Strigidae) Otus scops Asio otus LAPPANTYÚ-ALAKÚAK (CAPRIMULGIFORMES) Lappantyúfélék (Caprimulgidae) Cap ri mul gus ru fi col lis kék ga lamb ör vös ga lamb bal ká ni ger le vad ger le szaj kó ka kukk ka kukk gyöngy ba goly fü les ku vik er dei fü les ba goly rozs dás nya kú lap pan tyú

15 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK (APODIDAE) Sarlósfecskefélék (Apodidae) Apus apus Apus pal li dus Apus mel ba SZALAKÓTA-ALAKÚAK (CORACIIFORMES) Gyur gya lag fé lék (Me ro pi dae) Me rops api as ter Bankafélék (Upupidae) Upu pa epops HARKÁLYALAKÚAK (PICIFORMES) Harkályfélék (Picidae) Jynx tor qu il la VERÉBALAKÚAK (PASSERIFORMES) Pacsirtafélék (Alaudidae) Ga le ri da cris ta ta Ala u da ar ven sis Ere mop hi la al pest ris Fecskefélék (Hirundinidae) Ri pa ria ri pa ria Ptyo nop rog ne ru pest ris Hi run do rus ti ca Hi run do da u ri ca De li chon ur bi ca Bil le ge tõ fé lék (Mo ta cil li dae) Ant hus tri vi a lis Ant hus pra ten sis Ant hus cer vi nus Ant hus pet ro sus Ant hus spi no let ta Mo ta cil la fla va Mo ta cil la cit re o la Mo ta cil la ci ne rea Mo ta cil la alba Csonttollúfélék (Bombycillidae) Bom by cil la gar ru lus Ví zi ri gó fé lék (Cinc li dae) Cinc lus cinc lus Ökörszemfélék (Troglodytidae) Trog lo dy tes trog lo dy tes Szürkebegyfélék (Prunellidae) Pru nel la mo du la ris Pru nel la col la ris Rigófélék (Turdidae) Cer cot ri chas ga lac to tes Erit ha cus ru be cu la Lus ci nia lus ci nia Lus ci nia me gar hyn chos sar lós fecs ke hal vány sar lós fecs ke ha va si sar lós fecs ke gyur gya lag bú bos ban ka nyak te kercs bú bos pa csir ta me zei pa csir ta ha va si fü les pa csir ta par ti fecs ke szir ti fecs ke füs ti fecs ke vör he nyes fecs ke mol nár fecs ke er dei pi tyer réti pi tyer rozs dás tor kú pi tyer par ti pi tyer ha va si pi tyer sár ga bil le ge tõ cit rom bil le ge tõ he gyi bil le ge tõ ba ráz da bil le ge tõ csont tol lú ví zi ri gó ökör szem er dei szür ke begy ha va si szür ke begy tüs ke buj ká ló vö rös begy nagy fü le mü le fü le mü le

16 11770 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Tar si ger cy a nu rus Pho e ni cu rus och ru ros Pho e ni cu rus pho e ni cu rus Sa xi co la ru bet ra Sa xi co la tor qu a ta Oe nant he isa bel li na Oe nant he oe nant he Oe nant he his pa ni ca Mon ti co la sa xa ti lis Mon ti co la so li ta ri us Tur dus tor qu a tus Tur dus me ru la Tur dus pi la ris Tur dus phi lo me los Tur dus ili a cus Tur dus vis ci vo rus Poszátafélék (Sylviidae) Cet tia cet ti Lo cus tel la na e via Lo cus tel la flu vi a ti lis Lo cus tel la lus ci ni o i des Ac ro cep ha lus scho e no ba e nus Ac ro cep ha lus ag ri co la Ac ro cep ha lus du me to rum Ac ro cep ha lus pa lust ris Ac ro cep ha lus scir pa ce us Ac ro cep ha lus arun di na ce us Hip po la is pal li da Hip po la is ic te ri na Hip po la is polyg lot ta Syl via cons pi cil la ta Syl via can til lans Syl via me la no cep ha la Syl via hor ten sis Syl via cur ru ca Syl via com mu nis Syl via bo rin Syl via at ri ca pil la Phyl los co pus tro chi lo i des Phyl los co pus bo re a lis Phyl los co pus pro re gu lus Phyl los co pus inor na tus Phyl los co pus bon el li Phyl los co pus si bi lat rix Phyl los co pus colly bi ta Phyl los co pus tro chi lus Re gu lus re gu lus Re gu lus ig ni ca pil lus kék far kú házi rozs da far kú ker ti rozs da far kú rozs dás csuk ci gány csuk pusz tai hant ma dár hant ma dár déli hant ma dár kö vi ri gó kék kö vi ri gó ör vös rigó fe ke te rigó fe nyõ ri gó éne kes rigó szõ lõ ri gó lép ri gó ber ki po szá ta réti tü csök ma dár ber ki tü csök ma dár nádi tü csök ma dár fol tos ná di po szá ta rozs dás ná di po szá ta ber ki ná di po szá ta éne kes ná di po szá ta cser re gõ ná di po szá ta ná di ri gó hal vány geze ker ti geze déli geze tör pe po szá ta baj szos po szá ta kucs más po szá ta da los po szá ta kis po szá ta me zei po szá ta ker ti po szá ta ba rát po szá ta sár ga fü zi ke észa ki fü zi ke ki rály fü zi ke ván dor fü zi ke Bon el li-fü zi ke si se gõ fü zi ke csilp csalp fü zi ke fi tisz fü zi ke sár ga fe jû ki rály ka tü zes fe jû ki rály ka

17 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Légykapófélék (Muscicapidae) Mus ci ca pa stri a ta Fi ce du la hy po le u ca Õszapófélék (Aegithalidae) Ae git ha los ca u da tus Ci ne ge fé lék (Pa ri dae) Pa rus ater Pa rus ca e ru le us Hajnalmadárfélék (Tichodromadidae) Ti chod ro ma mu ra ria Fakuszfélék (Certhiidae) Cert hia fa mi li a ris Füg gõ ci ne ge fé lék (Re mi zi dae) Re miz pen du li nus Sár ga ri gó fé lék (Ori o li dae) Ori o lus ori o lus Gébicsfélék (Laniidae) La ni us ex cu bi tor La ni us se na tor Varjúfélék (Corvidae) Nu cif ra ga ca ry o ca tac tes Cor vus mo ne du la Cor vus fru gi le gus Seregélyfélék (Sturnidae) Stur nus vul ga ris Stur nus ro se us Pinty fé lék (Frin gil li dae) Frin gil la co e lebs Frin gil la mon tif rin gil la Se ri nus se ri nus Se ri nus cit ri nel la Car du e lis chlo ris Car du e lis car du e lis Car du e lis spi nus Car du e lis can na bi na Car du e lis fla vi rost ris Car du e lis flam mea Car du e lis hor ne man ni Lo xia le u cop te ra Lo xia cur vi rost ra Lo xia py tyop sit ta cus Car po da cus eryth ri nus Pi ni co la enuc le a tor Pyrr hu la pyrr hu la Coc coth ra us tes coc coth ra us tes Sármányfélék (Emberizidae) Cal ca ri us lap po ni cus Plect rop he nax ni va lis Em be ri za le u co cep ha los Em be ri za cit ri nel la szür ke légy ka pó kor mos légy ka pó õsz apó feny ves ci ne ge kék ci ne ge haj nal ma dár hosszú kar mú fa kusz füg gõ ci ne ge sár ga ri gó nagy õr gé bics vö rös fe jû gé bics fe nyõ szaj kó csó ka ve té si var jú se re gély pász tor ma dár er dei pinty fe nyõ pinty csi csör ke cit rom csi csör ke zöl di ke ten ge lic csíz ken de ri ke sár ga csõ rû ken de ri ke zse zse szür ke zse zse sza la gos ke reszt csõ rû ke reszt csõ rû nagy ke reszt csõ rû kar ma zsin pi rók nagy pi rók sü völ tõ meggy vá gó sar kan tyús sár mány hó sár mány fe nyõ sár mány cit rom sár mány

18 11772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Em be ri za cir lus sö vény sár mány Emberiza cia baj szos sár mány Em be ri za ci ne ra cea szür ke sár mány Emberiza rustica er dei sár mány Em be ri za pu sil la tör pe sár mány Em be ri za au re o la ara nyos sár mány Em be ri za scho e nic lus nádi sár mány Em be ri za me la no cep ha la kucs más sár mány Mi li a ria ca land ra sor dély 2. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 2. A) számú melléklet Közösségi jelentõségû állatfajok Tu do má nyos név EMLÕSÖK (MAMMALIA) ROVAREVÕK (INSECTIVORA) Vakondfélék (Talpidae) Ga le mys py re na i cus DENEVÉREK (CHIROPTERA) Patkósdenevér-félék (Rhinolophidae) Rhi no lop hus bla sii Rhi no lop hus eu ry a le Rhi no lop hus fer ru me qu i num Rhi no lop hus hip po si de ros Rhi no lop hus me he lyi Si ma or rú de ne vé rek (Ves per ti li o ni dae) Bar bas tel la bar bas tel lus Mi ni op te rus schre i ber sii My o tis bechs te i ni My o tis blythii My o tis ca pac ci nii My o tis da syc ne me My o tis emar gi na tus My o tis my o tis Repülõkutya-félék (Pteropodidae) Ro u set tus aegyp ti a cus RÁGCSÁLÓK (RODENTIA) Mókusfélék (Sciuridae) Sper mop hi lus ci tel lus Hódfélék (Castoridae) Cas tor fi ber (ki vé ve az észt, lett, lit ván, finn és svéd po pu lá ci ó kat) pi re ne u si pézs ma cic kány Bla si us-pat kós de ne vér ke rek nyer gû pat kós de ne vér nagy pat kós de ne vér kis pat kós de ne vér Mé hely-pat kós de ne vér pi sze de ne vér hosszú szár nyú de ne vér nagy fü lû de ne vér he gyes or rú de ne vér hosszú lá bú de ne vér tavi de ne vér cson ka fü lû de ne vér kö zön sé ges de ne vér ní lu si re pü lõ ku tya kö zön sé ges ürge kö zön sé ges hód Magyar név

19 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Pocokfélék (Microtidae) Mic ro tus cab re rae Mic ro tus tat ri cus Szöcskeegérfélék (Zapodidae) Si cis ta sub ti lis RAGADOZÓK (CARNIVORA) Menyétfélék (Mustelidae) Lut ra lut ra Mus te la evers man ni Macskafélék (Felidae) Lynx lynx (ki vé ve az észt, lett és finn po pu lá ci ó kat) Igazi fókák (Phocidae) Ha li cho e rus gry pus Pho ca his pi da bott ni ca Pho ca vi tu li na PÁROSUJJÚ PATÁSOK (ARTIODACTYLA) Szar vas fé lék (Cer vi dae) Ran gi fer ta ran dus fen ni cus Tül kös szar vú ak (Bo vi dae) Cap ra ae gag rus (ter mé sze tes po pu lá ci ói) Ovis gme li ni mu si mon (Kor zi kán és Szar dí ni án élõ ter mé sze tes po pu lá ci ói) Ovis ori en ta lis op hi on Ru pi cap ra ru pi cap ra bal ca ni ca CETEK (CETACEA) Pho co e na pho co e na Tur si ops trun ca tus HÜLLÕK (REPTILIA) TEKNÕSÖK (TESTUDINES) Szárazfölditeknõs-félék (Testudinidae) Tes tu do gra e ca Tes tu do her man ni Tes tu do mar gi na ta Mocsáriteknõs-félék (Emydidae) Emys or bi cu la ris Ma u re mys cas pi ca Ma u re mys lep ro sa GYÍKOK (SAURIA) Nyak ör vös gyík-fé lék (La cer ti dae) Gal lo tia gal lo ti in su la na gae La cer ta bon na li La cer ta mon ti co la La cer ta schre i be ri Po dar cis lil for di Po dar cis pi tyu sen sis Cab re ra-po cok tát rai po cok csí kos szöcs ke egér vid ra mol nár gö rény hiúz kú pos fóka gyû rûs fó ka bott ni ca al fa ja bor jú fó ka rén szar vas fen ni cus al fa ja be zo ár kecs ke muf lon musimon al fa ja cip ru si muf lon bal ká ni zer ge kö zön sé ges disz nó del fin pa lack or rú del fin mór tek nõs gö rög tek nõs sze gé lyes tek nõs mo csá ri tek nõs kasz pi tek nõs spa nyol ví zi tek nõs ka ná ri gyík in su la na gae al fa ja ibé ri ai he gyi gyík spa nyol zöld gyík Ba le ár-szi ge te ki fa li gyík Pi tyu sen-fa li gyík

20 11774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Vakondgyík-félék (Scincidae) Chal ci des si mo nyi Gekkófélék (Gekkonidae) Phyl lo dacty lus eu ro pa e us KÍGYÓK (OPHIDIA) Siklófélék (Colubridae) Elap he qu a tu or li ne a ta Elap he si tu la Vi pe ra fé lék (Vi pe ri dae) Vi pe ra ur si nii (ki vé ve a Vi pe ra ur si nii ra ko si en sis) fu er te ven tu rai ér ces gyík le me zes uj jú gek kó sza la gos sik ló le o párd sik ló par la gi vi pe ra Magyar név KÉTÉLTÛEK (AMPHIBIA) FARKOS KÉTÉLTÛEK (CAUDATA) Szalamandrafélék (Salamandridae) Chi og los sa lu si ta ni ca ibé ri ai sza la mand ra Mer ten si el la lus cha ni li ki ai sza la mand ra Sa la mand ri na ter di gi ta ta pá pa sze mes sza la mand ra Triturus carnifex al pe si ta ra jos gõ te Triturus cristatus kö zön sé ges ta ra jos gõ te Tri tu rus dob ro gi cus du nai ta ra jos gõ te Tri tu rus ka re li nii bal ká ni ta ra jos gõ te Tri tu rus mon tan do ni kár pá ti gõte Tüdõtlenszalamandra-félék (Plethodontidae) Hyd ro man tes amb ro sii fran cia bar lan gi sza la mand ra Hyd ro man tes fla vus sár ga bar lan gi sza la mand ra Hyd ro man tes ge nei bar na bar lan gi sza la mand ra Hyd ro man tes im pe ri a lis Hyd ro man tes stri na tii Hyd ro man tes sup ra mon tes FARKATLAN KÉTÉLTÛEK (ANURA) Ko rong nyel vû bé kák (Dis cog los si dae) Bom bi na bom bi na Bom bi na va ri e ga ta Dis cog los sus gal ga noi (Dis cog los sus,,je an ne a e -t is be le ért ve) Dis cog los sus mon ta len tii Dis cog los sus sar dus Valódibéka-félék (Ranidae) Rana la tas tei HALAK (PISCES) INGOLA SZERÛEK (PETROMYZONIFORMES) Ingolafélék (Petromyzontidae) Eu don to my zon spp. Lam pet ra flu vi a ti lis (ki vé ve a finn és svéd po pu lá ci ó kat) vö rös ha sú unka sár ga ha sú unka spa nyol ko rong nyel vû bé ka kor zi kai ko rong nyel vû bé ka Tir rén-ten ge ri ko rong nyel vû bé ka olasz bar na bé ka in go la fa jok fo lya mi in go la

21 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Lam pet ra pla ne ri (ki vé ve az észt, finn és svéd po pu lá ci ó kat) Let hen te ron za nand re ai Pet ro my zon ma ri nus (ki vé ve a svéd po pu lá ci ó kat) HERINGALAKÚAK (CLUPEIFORMES) Heringfélék (Clupeidae) Alo sa spp. LAZACALAKÚAK (SALMONIFORMES) Pisztrángfélék (Salmonidae) Hu cho hu cho (ter mé sze tes po pu lá ci ói) Sal mo mac ros tig ma Sal mo mar mo ra tus Sal mo sa lar (csak az édes vi zi ek) (ki vé ve a finn po pu lá ci ó kat) Pócfélék (Umbridae) Umb ra kra me ri PONTYALAKÚAK (CYPRINIFORMES) Pontyfélék (Cyprinidae) Al bur nus al bi dus Ana e cyp ris his pa ni ca As pi us as pi us (ki vé ve a finn po pu lá ci ó kat) Bar bus co mi za Bar bus me ri di o na lis Bar bus ple be jus Chal cal bur nus chal co i des Chond ros to ma ge nei Chond ros to ma lu si ta ni cum Chond ros to ma poly le pis (C. will kom mi-t is be le ért ve) Chond ros to ma so et ta Chond ros to ma to xos to ma Go bio al bi pin na tus Go bio kess le ri Go bio ura nos co pus Ibe ro cyp ris pa la ci o si Le u cis cus lu cu mo nis Le u cis cus so uf fia Pe le cus cult ra tus Pho xi nel lus spp. Rho de us se ri ce us ama rus Ru ti lus al bur no i des Ru ti lus ar ca sii Ru ti lus fri sii me i din ge ri Ru ti lus lem min gii Ru ti lus mac ro le pi do tus Ru ti lus pi gus Ru ti lus ru bi lio Scar di ni us gra e cus pa ta ki in go la ten ge ri in go la nagy he ring fa jok du nai ga ló ca nagy fol tú piszt ráng már vá nyos piszt ráng la zac lápi póc déli küsz ba lin spa nyol már na Pe té nyi-már na olasz már na ál las küsz sö tét ol dal sá vos pa duc ibé ri ai pa duc olasz pa duc fran cia pa duc hal vány fol tú kül lõ ho mo ki kül lõ fel pil lan tó kül lõ olasz csa bak vas kos csa bak gar da me di ter rán csel le fa jok szi vár vá nyos ökle spa nyol konc ér ibé ri ai konc ér gyön gyös konc ér por tu gál konc ér nagy pik ke lyû konc ér le ány konc ér olasz konc ér gö rög ke szeg

22 11776 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Csíkfélék (Cobitidae) Co bi tis elon ga ta Co bi tis ta e nia (ki vé ve a finn po pu lá ci ó kat) Co bi tis tri cho ni ca Mis gur nus fos si lis Sa ba ne je wia au ra ta Sa ba ne je wia lar va ta (Co bi tis lar va ta és Co bi tis cons per sa) HARCSAALAKÚAK (SILURIFORMES) Harcsafélék (Siluridae) Si lu rus aris to te lis FOGASPONTYALAKÚAK (ATHERINIFORMES) Ikrázó fogaspontyfélék (Cyprinodontidae) Ap ha ni us fas ci a tus Ap ha ni us ibe rus SÜGÉRALAKÚAK (PERCIFORMES) Sü gér fé lék (Per ci dae) Gymno cep ha lus ba lo ni Gymno cep ha lus schra et zer Zin gel spp. Gébfélék (Gobiidae) Kni po wits chia pa niz zae Pa do go bi us nig ri cans Po ma tos chis tus ca nest ri ni SKORPIÓHALALAKÚAK (SCORPAENIFORMES) Kölöntefélék (Cottidae) Cot tus go bio (ki vé ve a finn po pu lá ci ó kat) Cot tus pe ti ti GERINCTELENEK (INVERTEBRATA) ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) RÁKOK (CRUSTACEA) Tízlábú rákok (Decapoda) Aust ro po ta mo bi us pal li pes ROVAROK (INSECTA) Bo ga rak (Co le op te ra) Agat hi di um pul chel lum Bol be las mus uni cor nis Bo ros schne i de ri Bup res tis splen dens Ca ra bus ham pei Ca ra bus hun ga ri cus Ca ra bus va ri o lo sus Ca ra bus za wadsz kii Ce ram byx cer do Cor ti ca ria pla nu la Cu cu jus cin na ba ri nus Dor ca di on ful vum cer vae nyur ga csík vágó csík réti csík tör pe csík olasz csík négy ba jusz szá las har csa zeb ra fo gas ponty spa nyol fo gas ponty szé les dur bincs sely mes dur bincs bu có fa jok la gú na géb olasz fo lya mi géb csa tor na géb bo tos kö lön te Pe tit-kö lön te csó ka rák csi nos gom ba bo gár ka szar vas ga néj tú ró euró pai bo rosz bo gár pom pás dísz bo gár be re gi fut rin ka ma gyar fut rin ka vízi fut rin ka zemp lé ni fut rin ka nagy hõs cin cér la pos pud va bo gár skar lát bo gár pusz tai gya log cin cér

23 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Du va li us geb hard ti Du va li us hun ga ri cus Dy tis cus la tis si mus Grap ho de rus bi li ne a tus Lep to di rus ho chen war ti Li mo nis cus vi o la ce us Lu ca nus cer vus Mac rop lea pu bi pen nis Me so sa my ops Mo ri mus fu ne re us Oxy po rus man ner he i mii Pi le mia tig ri na Pro ba ti cus sub ru go sus Pro po mac rus cyp ri a cus Pse u do se ris ci us ca me ro ni Pyt ho kol wen sis Rhy so des sul ca tus Step ha no pa chys li ne a ris Step ha no pa chys subst ri a tus Xy le ti nus tre mu li co la Poloskák (Heteroptera) Ara dus an gu la ris Lepkék (Lepidoptera) Ag ri a des glan don aqu i lo Aryt ru ra mus cu lus Ca top ta thrips Chond ro so ma fi du ci a ri um Clos si a na imp ro ba Co e nonymp ha oe dip pus Co li as myr mi do ne Cu cul lia mix ta Di o szeg hy a na schmid tii Eran nis an ke ra ria Ere bia cal ca ria Ere bia chris ti Ere bia me du sa po la ris Eri o gas ter ca tax Eup hyd ry as au ri nia Glyphip te rix lo ri ca tel la Gorty na bo re lii lu na ta Gra ell sia isa bel lae Hes pe ria com ma ca te na Hy pod ry as mat ur na Lep ti dea mor sei Lig nyop te ra fu mi da ria Lyca e na dis par Lyca e na hel le Ma cu li nea na u sit ho us Ma cu li nea te le i us Me la nar gia arge Tu do má nyos név Magyar név Geb hardt-vak fut rin ka ma gyar vak fut rin ka óri ás csík bo gár szé les ta vi csík bo gár bar lan gi pe ce bo gár kék pat ta nó bo gár szar vas bo gár finn hí nár bo gár észa ki fol tos cin cér gyász cin cér észa ki gom ba holy va at ra cél cin cér rán cos gyász bo gár cip ru si ka ro ló bo gár mál tai gyász bo gár észa ki sár kány bo gár ke rek vál lú ál las bo gár vo na las csuk lyásszú ro vát kás csuk lyásszú rez gõ nyár-ál szú he gyes sar kú ké reg po los ka észa ki fe hér sze mes-bog lár ka ke le ti lá pi ba goly sztyep lep ke ma gyar õszi ara szo ló füs tös gyöngy ház lep ke ezüst sá vos szé na lep ke na rancs szí nû ké nes lep ke vér te si csuk lyás ba goly ma gyar fé sûs ba goly an ker-ara szo ló Lor ko vic-sze re csen lep ke fe ke te sze re csen lep ke skan di náv sze re csen lep ke sár ga gyap jas szö võ lápi tar ka lep ke bu dai sza kál las moly nagy szi ki ba goly spa nyol pá va szem svéd vesszõs bu sa lep ke dí szes tar ka lep ke ke le ti mus tár lep ke füstös õsziaraszoló nagy tûz lep ke lápi tûz lep ke sö tét han gya bog lár ka vér fû-han gya bog lár ka olasz sakk táb la lep ke

24 11778 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Pa pi lio hos pi ton Phyl lo met ra cul mi na ria Ple bi cu la gol gus Poly mi xis ru fo cinc ta iso la ta Po lyom ma tus ero i des Xes tia bo re a lis Xes tia brun ne o pic ta Fo gó lá bú ak (Man to dea) Ap te ro man tis ap te ra Szitakötõk (Odonata) Co e nag ri on hy las Co e nag ri on mer cu ri a le Co e nag ri on or na tum Cor du le gas ter he ros Cor du le gas ter tri nac ri ae Gomp hus gras li nii Le u corr hi nia pec to ra lis Lin de nia tet rap hyl la Mac ro mia splen dens Op hi o gomp hus ce ci lia Oxy gast ra cur ti sii Egyenesszárnyúak (Orthoptera) Ba e ti ca us tu la ta Bra chyt ru pes me ga cep ha lus Isop hya cos ta ta Isop hya stysi Myr me cop hi lus ba ro nii Odon to po dis ma rub ri pes Pa ra ca lop te nus ca lop te no i des Pho li dop te ra trans syl va ni ca Ste no both rus eu ra si us PÓKSZABÁSÚAK (ARACHNIDA) Álskorpiók (Pseudoscorpiones) Anth re no cher nes stel lae PUHATESTÛEK (MOLLUSCA) CSIGÁK (GASTROPODA) Ani sus vor ti cu lus Ca se o lus cal cu lus Ca se o lus com mix ta Ca se o lus spha e ru la Chi los to ma ba na ti cum Dis cu la le a coc ki a na Dis cu la ta bel la ta Dis cus gu e ri ni a nus Elo na qu im pe ri a na Ge o ma la cus ma cu lo sus Geo mit ra mo ni zi a na Gib bu la ni vo sa Hyg ro mia ko va csi Magyar név kor zi kai fecs ke far kú lep ke csün gõ ara szo ló Gol gus-bog lár ka vil lá nyi té li ba goly bal ká ni pöttyös bog lár ka lapp föl di ba goly lep ke szi bé ri ai föl di ba goly lep ke csí kos lé gi va dász déli lé gi va dász dí szes lé gi va dász rit ka he gyi szi ta kö tõ szi cí li ai he gyi szi ta kö tõ at lan ti fo lya mi-szi ta kö tõ lápi szi ta kö tõ le ve les pot ro hú szi ta kö tõ pom pás sár kány szi ta kö tõ er dei szi ta kö tõ na rancs fol tos szi ta kö tõ Si er ra Ne va da-i nyer ges szöcs ke si va ta gi há zi tü csök ma gyar tar sza er dé lyi tar sza Ba ron-han gyász tü csök vö rös lá bú he gyi sás ka ál olasz sás ka er dé lyi avar szöcs ke eu rá zsi ai ré ti sás ka kis le mez csi ga bor dás kö vecs ke csi ga fe le más kö vecs ke csi ga göm böly ded kö vecs ke csi ga bá ná ti csi ga Le a cock-gomb csi ga ro vá sos gomb csi ga ma de i rai disz kosz csi ga qu em pe ri csi ga ír csu pasz csi ga Mo niz-tur bán csi ga ha va si ra gyás csi ga do bo zi pik ke lyes csi ga

25 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Idi o me la subp li ca ta Lam pe du sa imi tat rix Le i osty la abb re vi a ta Le i osty la cas si da Le i osty la cor ne o cos ta ta Le i osty la gib ba Le i osty la la mel lo sa Sad le ri a na pan no ni ca The o do xus trans ver sa lis Ver ti go an gus ti or Ver ti go ge ne sii Ver ti go ge y e ri Ver ti go mo u lin si a na KAGYLÓK (BIVALVIA) Najádfélék (Unionoida) Mar ga ri ti fe ra dur ro ven sis Mar ga ri ti fe ra mar ga ri ti fe ra Unio cras sus Vándorkagylófélék (Dreissenidae) Con ge ria kus ce ri ma de i rai bor dás csi ga kur ta báb csi ga si sa kos báb csi ga bor dás báb csi ga du do ros báb csi ga le me zes báb csi ga tor nai pa tak csi ga sá vos bö dön csi ga hosszú fo gú tör pe csi ga ke rek szá jú tör pe csi ga négy fo gú tör pe csi ga ha sas tör pe csi ga ír gyöngy kagy ló fo lya mi gyöngy kagy ló tom pa fo lyam kagy ló di ná ri kecs ke kö röm kagy ló 2. B) számú melléklet Kiemelt jelentõségû közösségi állatfajok Tu do má nyos név EMLÕSÖK (MAMMALIA) RÁGCSÁLÓK (RODENTIA) Mókusfélék (Sciuridae) Mar mo ta mar mo ta la ti rost ris Pte ro mys vo lans Sper mop hi lus sus li cus Pocokfélék (Microtidae) Mic ro tus oe co no mus are ni co la Mic ro tus oe co no mus me he lyi Magyar név euró pai mor mo ta la ti rost ris al fa ja szi bé ri ai re pü lõ mó kus gyön gyös ürge észa ki po cok are ni co la al fa ja észa ki po cok me he lyi al fa ja RAGADOZÓK (CARNIVORA) Kutyafélék (Canidae) Alo pex la go pus Ca nis lu pus (ki vé ve az észt po pu lá ci ó kat; a gö rög po pu lá ci ók kö zül csak a 39. szé les sé gi fok tól dél re esõ ket; spa nyol po pu lá ci ók kö zül csak a Du e ro tól dél re esõ ket; lett, lit ván és finn po pu lá ci ó kat) Med ve fé lék (Ur si dae) sar ki róka farkas Ursus arctos (ki vé ve az észt, finn és svéd po pu lá ci ó kat) bar na med ve

26 11780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Menyétfélék (Mustelidae) Gulo gulo Mus te la lut re o la Macskafélék (Felidae) Lynx par di nus Igazi fókák (Phocidae) Mo na chus mo na chus Pho ca his pi da sa i men sis PÁROSUJJÚ PATÁSOK (ARTIODACTYLA) Szar vas fé lék (Cer vi dae) Cer vus elap hus cor si ca nus Tül kös szar vú ak (Bo vi dae) Bi son bo na sus Cap ra py re na i ca py re na i ca Ru pi cap ra py re na i ca or na ta Ru pi cap ra ru pi cap ra tat ri ca HÜLLÕK (REPTILIA) TEKNÕSÖK (TESTUDINES) Tengeriteknõs-félék (Cheliniidae) Ca ret ta ca ret ta Che lo nia my das GYÍKOK (SAURIA) Nyak ör vös gyík-fé lék (La cer ti dae) Gal lo tia si mo nyi KÍGYÓK (OPHIDIA) Siklófélék (Colubridae) Co lu ber cyp ri en sis Nat rix nat rix cyp ri a ca Vi pe ra fé lék (Vi pe ri dae) Mac ro vi pe ra schwe i ze ri Vi pe ra ur si nii ra ko si en sis Tu do má nyos név KÉTÉLTÛEK (AMPHIBIA) FARKOS KÉTÉLTÛEK (CAUDATA) Szalamandrafélék (Salamandridae) Sa la mand ra au ro rae Kopoltyúsgõte-félék (Proteidae) Pro te us an gu i nus FARKATLAN KÉTÉLTÛEK (ANURA) Ko rong nyel vû bé kák (Dis cog los si dae) Aly tes mu le ten sis Ásóbékafélék (Pelobatidae) Pe lo ba tes fus cus in sub ri cus Magyar név ro zso mák euró pai nyérc pár duc hi úz me di ter rán ba rát fó ka gyû rûs fó ka saimensis al fa ja tör pe gím szar vas euró pai bö lény spa nyol kecs ke törzs alak ja ab ruz zói zer ge tát rai zer ge ál cse re pes tek nõs le ves tek nõs El Hi er ro-i óri ás gyík cip ru si os tor sik ló cip ru si ví zi sik ló mí lo szi vi pe ra rá ko si vi pe ra sár ga al pe si sza la mand ra bar lan gi vak gõ te mal lor cai ko rong nyel vû bé ka bar na ásó bé ka in sub ri cus al fa ja

27 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név HALAK (PISCES) TOKALAKÚAK (ACIPENSERIFORMES) Tok fé lék (Aci pen se ri dae) Aci pen ser nac ca rii ad ri ai tok Acipenser sturio kö zön sé ges tok LAZACALAKÚAK (SALMONIFORMES) Ma ré na fé lék (Co re go ni dae) Co re go nus oxyr hyn chus (az Észa ki-ten ger bi zo nyos kör ze te i nek anad rom po pu lá ci ói) PONTYALAKÚAK (CYPRINIFORMES) Pontyfélék (Cyprinidae) La di ge so cyp ris ghi gii Pho xi nus perc nu rus FOGASPONTYALAKÚAK (ATHERINIFORMES) Ikrázó fogaspontyfélék (Cyprinodontidae) Va len cia his pa ni ca Va len cia le to ur ne u xi GERINCTELENEK (INVERTEBRATA) ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) RÁKOK (CRUSTACEA) Tízlábú rákok (Decapoda) Aust ro po ta mo bi us tor ren ti um Ászkarákok (Isopoda) Ar ma dil li di um ghar da la men sis he gyes or rú ma ré na mo csá ri csel le fe ke te fol tos fo gas ponty kor fui fo gas ponty kövi rák déli gömb ász ka ROVAROK (INSECTA) Bo ga rak (Co le op te ra) Ca ra bus me net ri e si pa cho lei fel lá pi fut rin ka Ca ra bus olym pi ae olasz fut rin ka Osmoderma eremita re me te bo gár Phry ga nop hi lus ru fi col lis vö rös nya kú ko mor bo gár Pse u do ga u ro ti na ex cel lens nagy fé mes cin cér Ro sa lia al pi na ha va si cin cér Lepkék (Lepidoptera) Cal li morp ha qu ad ri punc ta ria csí kos med ve lep ke Nympha lis va u al bum L-be tûs ró ka lep ke Xy lo mo ia strix észa ki zsom bék ba goly PUHATESTÛEK (MOLLUSCA) CSIGÁK (GASTROPODA) He li cop sis stri a ta aust ri a ca Lam pe du sa me li ten sis Pa la dil hia hun ga ri ca auszt ri ai bor dás ho mok csi ga mál tai or só csi ga ma gyar vak csi ga

28 11782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 3. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 3. A) számú melléklet Közösségi jelentõségû növényfajok Tu do má nyos név Magyar név HARASZTOK (PTERIDOPHYTA) Fodorkafélék (Aspleniaceae) Asp le ni um ja han di e zii ver do ni fo dor ka Asp le ni um adul te ri num bar nás zöld fo dor ka Bor da páf rány fé lék (Blech na ce ae) Wo od war dia ra di cans kú szó lánc páf rány Hópáfrányfafélék (Dicksoniaceae) Cul ci ta mac ro car pa Pajzsikafélék (Dryopteridaceae) Dip la zi um si bi ri cum Dry op te ris fra gans il la tos paj zsi ka Hár tya páf rány fé lék (Hy me nop hyl la ce ae) Tri cho ma nes spe ci o sum kü lön le ges sör te páf rány Durdafûfélék (Isoetaceae) Iso e tes bo ry a na Bo ry-dur da fû Iso e tes ma lin ver ni a na lom bar di ai dur da fû Mé tely fû fé lék (Mar si le a ce ae) Mar si lea ba tar dae ibé ri ai mé tely fû Mar si lea qu ad ri fo lia négy le ve lû mé tely fû Marsilea strigosa bo ros tás mé tely fû Kí gyó nyelv fé lék (Op hi og los sa ce ae) Bot ry chi um simp lex egy sze rû hold ru ta Op hi og los sum polyp hyl lum apró kí gyó nyelv ZÁRVATERMÕK (ANGIOSPERMAE) Híd õr fé lék (Alis ma ta ce ae) Cal de sia par nas si fo lia szí ves le ve lû híd õr Lu ro ni um na tans le be gõ ka na las híd õr Ama ril lisz fé lék (Ama ryl li da ce ae) Le u co jum ni ca e en se ri vi é rai tõ zi ke Narcissus asturiensis apró nár cisz Nar cis sus cal ci co la mész ked ve lõ nár cisz Nar cis sus cyc la mi ne us bó ko ló nár cisz Nar cis sus fer nan de sii Fer nan des-nár cisz Narcissus humilis tör pe nár cisz Nar cis sus pse u do nar cis sus subsp. no bi lis pom pás csup ros nár cisz Narcissus scaberulus ér des nár cisz Narcissus triandrus subsp. ca pax nor man di ai csün gõ nár cisz Narcissus viridiflorus zöld nár cisz Se lyem kó ró fé lék (Asc le pi a da ce ae) Vin ce to xi cum pan no ni cum ma gyar mé reg gyi lok Ér des le ve lû ek (Bo ra gi na ce ae) Echi um rus si cum pi ros kí gyó szisz My o so tis lu si ta ni ca lu zi tá ni ai ne fe lejcs Myosotis rehsteineri Rehs te i ner-ne fe lejcs

29 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név My o so tis re tu si fo lia Omp ha lo des ku zins ky a nae So le nant hus al ba ni cus Ha rang vi rág fé lék (Cam pa nu la ce ae) Ade nop ho ra li li fo lia Asy ne u ma gi gan te um Cam pa nu la zo y sii Ja si o ne cris pa subsp. ser pen ti ni ca Ja si o ne lu si ta ni ca Szegfûfélék (Caryophyllaceae) Are na ria ci li a ta subsp. pse u dof ri gi da Are na ria hu mi fu sa Are na ria pro vin ci a lis Ce ras ti um di na ri cum Di ant hus are na ri us subsp. are na ri us Di ant hus cint ra nus subsp. cint ra nus Di ant hus ma ri zii Di ant hus plu ma ri us subsp. re gis-step ha ni Di ant hus ru pi co la Her ni a ria al gar vi ca Her ni a ria lu si ta ni ca subsp. ber len gi a na Her ni a ria ma ri ti ma Mo eh rin gia la te rif lo ra Mo eh rin gia tom ma si nii Mo eh rin gia vil lo sa Pet ro cop tis gran dif lo ra Pet ro cop tis mont sic ci a na Pet ro cop tis pse u do vis co sa Si le ne fur ca ta subsp. an gus tif lo ra Si le ne hi fa cen sis Si le ne lon gi ci lia Si le ne ma ri a na Szuharfélék (Cistaceae) Cis tus pal hin hae Ha li mi um ver ti cil la tum He li ant he mum aly po i des He li ant he mum ca put-fe lis Fé szek vi rág za tú ak (Com po si tae) Ar te mi sia cam pest ris subsp. bott ni ca Ar te mi sia oe lan di ca Car li na ono por di fo lia Cen ta u rea co rym bo sa Cen ta u rea ga do ren sis Cen ta u rea karts chi a na Cen ta u rea mic rant ha subsp. her mi nii Cen ta u rea pul vi na ta Cen ta u rea roth ma le ra na Cen ta u rea vi cen ti na Cir si um bra chy cep ha lum Cre pis gra na ten sis Cre pis pu sil la Magyar név tom pa le ve lû ne fe lejcs Ku zins ky-bé ka szem al bán eb nyel vû fû il la tos csen gettyû vi rág óri ás ha rang csil lag csö ves ha rang vi rág por tu gál fod ros kék csil lag lu zi tá ni ai kék csil lag vé kony ka ho mok húr el te rü lõ ho mok húr pro ven ce-i ho mok húr di ná ri-hegy sé gi ma dár húr ho mo ki szeg fû por tu gál szeg fû Ma ri zi-szeg fû Szent Ist ván-szeg fû szik la la kó szeg fû al gar vei por ci ka Ber len ga-szi ge te ki por tu gál por ci ka ten ge ri por ci ka tég la vö rös vi rá gú csit ri ve len cei csit ri bo zon tos csit ri nagy vi rá gú cso kor szeg fû Mont sic ci-cso kor szeg fû ra ga csos cso kor szeg fû skan di ná vi ai vil lás hab szeg fû Ba le ár-szi ge te ki hab szeg fû hosszú pil lás hab szeg fû Má ria-hab szeg fû por tu gál szu har ör vös le ve lû ha li mi um spa nyol nap vi rág macs ka fej-nap ra for gó skan di ná vi ai me zei üröm ölan di üröm sza már bo gáncs le ve lû bá ba ka lács er nyõs imo la Sierra de Gador-i imola ve len cei imo la por tu gál út szé li imo la pár nás imo la Roth ma ler-imo la Vin cent-imo la kis fész kû aszat grá nát zör gõ fû apró zör gõ fû

30 11784 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Cre pis tec to rum subsp. nig res cens fe ke te ham vas zör gõ fû Erig eron fri gi dus Si er ra Ne va da-i kül lõ rojt Hy me nos tem ma pse u dant he mis Hyoseris frutescens Le on to don mic ro cep ha lus kis fe jû orosz lán fog Le on to don bo ryi Bo ry-orosz lán fog Le u zea lon gi fo lia hosszú le ve lû imo la Li gu la ria si bi ri ca szi bé ri ai ha mu vi rág San to li na imp res sa la pí tott cip rus ka San to li na se mi den ta ta fo gacs kás cip rus ka Sa us su rea al pi na subsp. est ho ni ca észt ha va si tör pe bo gáncs Se ne cio ja co bea subsp. got lan di cus svéd ja kab na pi ag gó fû Se ne cio ne va den sis Si er ra Ne va da-i ag gó fû Teph ro se ris lon gi fo lia subsp. mo ra vi ca mor va hosszú le ve lû ag gó fû Ke resz tes vi rá gú ak (Cru ci fe rae) Alys sum py re na i cum pi re ne u si ter nye Ara bis sa di na por tu gál ik ra vi rág Ara bis sco po li a na Sco po li-ik ra vi rág Bis cu tel la vin cen ti na Vin cent-ko rong pár Bo le um as pe rum Bras si ca glab res cens ko pa szo dó ká posz ta Bras si ca hi la ri o nis cip ru si ká posz ta Brassica insularis Bra ya li ne a ris szá las le ve lû ha va si zsá zsa Cram be ta ta ria tá tor ján Dip lo ta xis ibi cen sis ibi zai ká nya zsá zsa Dip lo ta xis vi cen ti na Szent Vin ce-ká nya zsá zsa Dra ba ca cu mi num csú csos da ra vi rág Dra ba ci ne rea ham vas da ra vi rág Eru cast rum pa lust re mo csá ri nyur ga szál Ibe ris pro cum bens subsp. mic ro car pa por tu gál el te rü lõ ta tár vi rág Jo nop si di um sa vi a num tos ca nai ál ibo lya Rhyn cho si na pis eru cast rum subsp. cint ra na Si symb ri um ca va nil le si a num mad ri di zsom bor Si symb ri um su pi num he ve rõ zsom bor Thlas pi jan kae Jan ka-tar só ka Sás fé lék (Cy pe ra ce ae) Ca rex ho los to ma Ele o cha ris car ni o li ca sûrû cset ká ka Har mat fû fé lék (Dro se ra ce ae) Ald ro van da ve si cu lo sa ald ro van da Látonyafélék (Elatinaceae) Ela ti ne gus so nei Gus son-lá to nya Han ga fé lék (Eri ca ce ae) Rho do dend ron lu te um sár ga ha vas szé pe Kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Eurp hor bia trans ta ga na ágas ku tya tej Tár nics fé lék (Gen ti a na ce ae) Gen ti a na li gus ti ca li gu ri ai tár nics Gen ti a nel la ang li ca an gyal tár nics ka Gó lya orr fé lék (Ge ra ni a ce ae) Ero di um pa u la ren se gu a dar ra mai gém orr

31 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Pázsitfüvek (Gramineae) Arc tag ros tis la ti fo lia szé les le ve lû sar ki tip pan Arc top hi la ful va Ave nu la hac ke lii Hac kel-zab fû Bromus grossus dur va rozs nok Ca la mag ros tis chaly ba ea Cin na la ti fo lia Co le ant hus sub ti lis hü velyk fû Fes tu ca bri gan ti na por tu gál csen kesz Fes tu ca du ri o ta ga na Fes tu ca ele gans ke cses csen kesz Fes tu ca hen ri qu e sii Fes tu ca sum mi lu si ta na lu zi tá ni ai csen kesz Ga u di nia his pa ni ca spa nyol fü zér zab Hol cus se tig lu mis subsp. du ri en sis lu zi tá ni ai szõ rös nyel vû se lyem per je Mic ro py rop sis tu be ro sa Pse u darr he nat he rum pal lens fakó cso ko lá dé nö vény Puc ci nel lia phry ga no des cser jés méz pá zsit Puc ci nel lia pun gens szú rós méz pá zsit Tri se tum su bal pest re al ha va si arany zab Vízilófarkfélék (Hippuridaceae) Hip pu ris tet rap hyl la négy le ve lû ví zi ló fark Nõ szi rom fé lék (Iri da ce ae) Cro cus cyp ri us ciprusi sáfrány Cro cus hart man ni a nus Hartmann-sáfrány Gla di o lus pa lust ris mo csá ri kard vi rág Iris ap hyl la subsp. hun ga ri ca ma gyar nõ szi rom Iris hu mi lis subsp. are na ria ho mo ki nõ szi rom Szittyófélék (Juncaceae) Jun cus val va tus ko pá csos szittyó Lu zu la arc ti ca sar ki per je szittyó Ajakosak (Labiatae) Dra co cep ha lum aust ri a cum oszt rák sár kány fû Ne pe ta dirp hya gö rög macs ka men ta Ori ga num dic tam nus kré tai szu rok fû Phlo mis bre vib rac te a ta rö vid csé szé jû macs ka he re Phlo mis cyp ria cip ru si macs ka he re Sal via ve ne ris Vé nusz-zsá lya Si de ri tis cyp ria cip ru si sár mány vi rág Si de ri tis in ca na subsp. gla u ca spa nyol szür ke sár mány vi rág Si de ri tis ja va lamb ren sis ja va lamb rei sár mány vi rág Sideritis serrata fû ré szes sár mány vi rág Te uc ri um le pi cep ha lum pik ke lyes fe jû ga man dor Te uc ri um tur re da num spa nyol ga man dor Thy mus car no sus fény lõ ka kukk fû Hü ve lye sek (Le gu mi no sae) Ant hyl lis hyst rix tüs kés nyúl sza pu ka Ast ra ga lus cent ral pi nus al pe si csûd fû Ast ra ga lus tre mol si a nus Sierra de Gador-i csûdfû Ge nis ta do ryc ni fo lia dár da he re le ve lû re kettye Ge nis ta ho lo pe ta la kraj nai re kettye Me li lo tus se ge ta lis subsp. fal lax por tu gál ve té si som kó ró Tri fo li um sa xa ti le szik lai here

32 11786 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Ren ce fé lék (Len ti bu la ri a ce ae) Pin gu i cu la ne va den sis Li li om fé lék (Li li a ce ae) Al li um gro sii Col chi cum are na ri um Hy a cint ho i des vi cen ti na Scil la li tar di e rei Tu li pa cyp ria Mály va fé lék (Mal va ce ae) Kos te letz kya pen ta car pos Tüskéshínárfélék (Najadaceae) Na jas fle xi lis Na jas te nu is si ma Kos bor fé lék (Or chi da ce ae) Ana camp tis ur vil le a na Calyp so bul bo sa Cyp ri pe di um cal ce o lus Gymnig ri tel la ru nei Hi man tog los sum ad ri a ti cum Hi man tog los sum cap ri num Li pa ris lo e se lii Oph rys me li ten sis Pla tant he ra ob tu sa ta subsp. oli gant ha Vaj vi rág fé lék (Oro ban cha ce ae) Oro ban che den sif lo ra Ba zsa ró zsa fé lék (Pa e o ni a ce ae) Pa e o nia cam bes se de sii Pa e o nia clu sii subsp. rho dia Pa e o nia of fi ci na lis subsp. ba na ti ca Pa e o nia par nas si ca Pál ma fé lék (Pal mae) Pho e nix the oph ras ti Mák fé lék (Pa pa ve ra ce ae) Co ry da lis got lan di ca Pa pa ver la es ta di a num Pa pa ver ra di ca tum subsp. hy per bo re um Útifûfélék (Plantaginaceae) Plan ta go al gar bi en sis Plan ta go al mog ra ven sis Kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) Ar me ria ber len gen sis Ar me ria neg lec ta Ar me ria pse u dar me ria Ar me ria so le i ro lii Ar me ria ve lu ti na Li mo ni um do dar tii subsp. lu si ta ni cum Li mo ni um lan ce o la tum Li mo ni um mul tif lo rum Magyar név Si er ra Ne va da-i hí zó ka Ba le ár-szi ge te ki hagy ma ho mo ki ki ke rics Vin ce-kék ha rang bal ká ni csil lag vi rág cip ru si tu li pán Kos te letz ky-mály va haj lé kony tüs ke hí nár kar csú tüs ke hí nár mál tai vi téz vi rág Calyp so-or chi dea ri gó po hár (Bol dog asszony pa pu csa) svéd ha va si kos bor ad ri ai sal lang vi rág bí bo ros sal lang vi rág hagy ma bu rok ke vés vi rá gú tom pa sark vi rág tö mött vi rá gú szá dor gó Ba le ár-szi ge te ki ba zsa ró zsa ró do szi ba zsa ró zsa bá ná ti ba zsa ró zsa gö rög ba zsa ró zsa kré tai da to lya pál ma got lan di kel ti ke skan di náv pi pacs sark vi dé ki mák al gar vei úti fû ibé ri ai úti fû Ber len ga-szi ge te ki pá zsit szeg fû apró pá zsit szeg fû szé les le ve lû pá zsit szeg fû So le i rol-pá zsit szeg fû bár so nyos pá zsit szeg fû lu zi tá ni ai só vi rág lán dzsás só vi rág sok vi rá gú só vi rág

33 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Ke se rû fû fé lék (Poly go na ce ae) Per si ca ria fo li o sa dús le ve lû ke se rû fû Poly go num pra e lon gum tö rök ke se rû fû Rumex rupestris kövi sós ka Kankalinfélék (Primulaceae) And ro sa ce mat hil dae Ma tild-gom ba fû And ro sa ce py re na i ca pi re ne u si gom ba fû Pri mu la car ni o li ca kar ni-al pok be li kan ka lin Pri mu la nu tans bó ko ló kan ka lin Pri mu la pa li nu ri olasz kan ka lin Pri mu la scan di na vi ca skan di náv kan ka lin Sol da nel la vil lo sa pi re ne u si ha rang rojt Boglárkafélék (Ranunculaceae) Aco ni tum fir mum subsp. mo ra vi cum mor va si sak vi rág Ado nis dis tor ta te ke re dett hé rics Aqu i le gia ber to lo nii Ber to lo ni-ha rang láb Aqu i le gia ki ta i be lii Ki ta i bel-ha rang láb Pul sa til la gran dis le ány kö kör csin Pul sa til la pa tens tá to gó kö kör csin Pul sa til la vul ga ris subsp. got lan di ca got lan di kö zön sé ges kö kör csin Ra nun cu lus kyk ko en sis cip ru si bog lár ka Ra nun cu lus lap po ni cus lapp föl di bog lár ka Ró zsa fé lék (Ro sa ce ae) Ag ri mo nia pi lo sa szõ rös pár ló fû Po ten til la delp hi nen sis fran cia pim pó Sor bus te o do rii Te o dor-ber ke nye Galajfélék (Rubiaceae) Ga li um cra co vi en se krak kói ga laj Fûzfafélék (Salicaceae) Sa lix sal vi fo lia subsp. aust ra lis por tu gál zsá lya le ve lû fûz Zsel lér ke fé lék (San ta la ce ae) The si um eb rac te a tum mur vát lan zsel lér ke Kõ tö rõ fû fé lék (Sa xif ra ga ce ae) Sa xif ra ga be ri ca olasz kõ tö rõ fû Sa xif ra ga flo ru len ta al pe si kõ tö rõ fû Sa xif ra ga hir cu lus bu cse csi kõ tö rõ fû Sa xif ra ga os lo ën sis os lói kõ tö rõ fû Sa xif ra ga tom be a nen sis lom bar di ai kõ tö rõ fû Tátogatófélék (Scrophulariaceae) An tirr hi num cha ri de mi spa nyol orosz lán száj Cha e norr hi num ser pyl li fo li um subsp. lu si ta ni cum lu zi tá ni ai kes keny le ve lû tá tos Euph ra sia mar che set tii Mar che set ti-szem vi dí tó fû Li na ria al gar vi a na al gar vei gyúj to vány fû Li na ria co u tin hoi Co u tin ho-gyúj to vány fû Li na ria lo e se lii Lo e sel-gyúj to vány fû Li na ria fla va sár ga gyúj to vány fû Li na ria pse u do la xif lo ra Li na ria ton zi gii Ton zig-gyúj to vány fû Odon ti tes gra na ten sis grá nát fog fû Rhi nant hus oe si len sis észt ka kas cí mer Toz zia car pat hi ca kár pá ti to rok vi rág

34 11788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Ver bas cum li ti gi o sum Ve ro ni ca mic rant ha Bo rosz lán fé lék (Thy me la e a ce ae) Daph ne pet ra ea Szilfafélék (Ulmaceae) Zel ko va abe li cea Er nyõ sök (Um bel li fe rae) An ge li ca pa lust ris Api um re pens At ha man ta cor ti a na Eryn gi um al pi num Hlad ni kia pas ti na ci fo lia Pe tag nia sa ni cu li fo lia Ro u ya poly ga ma Se se li le u cos per mum Tho rel la ver ti cil la ti nun da ta Macs ka gyö kér fé lék (Va le ri a na ce ae) Cent rant hus tri ner vis Ibo lya fé lék (Vi o la ce ae) Vi o la ja u ber ti a na Vi o la ru pest ris subsp. re lic ta Alacsonyabbrendû növények MOHÁK (BRYOPHYTA) Bru chia vo ge si a ca Bryh nia no vae-ang li ae Bux ba u mia vi ri dis Cep ha lo zia ma co u nii Cy no don ti um su e ci cum Di chely ma ca pil la ce um Dic ra num vi ri de Dis ti chop hyl lum ca ri na tum Dre pa noc la dus ver ni co sus En calyp ta mu ti ca Ha ma to ca u lis lap po ni cus Her zo gi el la tur fa cea Hyg ro hyp num mon ta num Jun ger man nia han de lii Man nia tri and ra Me e sia lon gi se ta Not hot hy las or bi cu la ris Ochy ra ea tat ren sis Ort hot he ci um lap po ni cum Ort hot ri chum ro ge ri Pe ta lop hyl lum ralf sii Pla gi om ni um drum mon dii Ric cia bre id le ri Ri el la he li cop hyl la Sca pa nia mas so lon gi Sphag num py la i sii Ta y lo ria ru dolp hi a na Tor tel la ri gens Magyar név por tu gál ökör fark kó ró kis vi rá gú ve ro ni ka szik lai bor osz lán kré tai gyer tyán szil réti an gyal gyö kér kú szó zel ler Cor ti-szem gyö kér ha va si irin gó ma gyar gur go lya há rom erû sar kan tyú vi rág Ja u bert-ibo lya ho mo ki ibo lya zöld ko bold mo ha zöld sep rõ mo ha kar csú arany mo ha szik lai il la tos mo ha al ha va si szõ rös sü ve gû-mo ha

35 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y B) számú melléklet Kiemelt jelentõségû közösségi növényfajok Tu do má nyos név Magyar név HARASZTOK (PTERIDOPHYTA) Pajzsikafélék (Dryopteridaceae) Dry op te ris cor le yi NYITVATERMÕK (GYMNOSPERMAE) Fe nyõ fé lék (Pi na ce ae) Abi es neb ro den sis ZÁRVATERMÕK (ANGIOSPERMAE) Híd õr fé lék (Alis ma ta ce ae) Alis ma wah len ber gii Ama ril lisz fé lék (Ama ryl li da ce ae) Nar cis sus ne va den sis Ér des le ve lû ek (Bo ra gi na ce ae) An chu sa cris pa Lit ho do ra ni ti da Omp ha lo des lit to ra lis Onos ma tor nen sis Symp hy tum cyc la den se Ha rang vi rág fé lék (Cam pa nu la ce ae) Cam pa nu la bo he mi ca Cam pa nu la ge li da Cam pa nu la sa ba tia Cam pa nu la ser ra ta Szegfûfélék (Caryophyllaceae) Are na ria ne va den sis Ce ras ti um al si ni fo li um Di ant hus are na ri us subsp. bo he mi cus Di ant hus di u ti nus Di ant hus lum nit ze ri Di ant hus mo ra vi cus Di ant hus ni ti dus Gypsop hi la pap il lo sa Her ni a ria la ti fo lia subsp. li tar di e rei Mi nu ar tia smej ka lii Si le ne hi ce si ae Si le ne holz ma nii Si le ne orp ha ni dis Si le ne roth ma le ri Si le ne ve lu ti na Libatopfélék (Chenopodiaceae) Bas sia sa xi co la Crem nop hy ton lanf ran coi Sa li cor nia ve ne ta Szuharfélék (Cistaceae) Tu be ra ria ma jor Cor ley-paj zsi ka szi cí li ai je ge nye fe nyõ Wah len berg-híd õr Si er ra Ne va da-i nár cisz fod ros at ra cél fény lõ kõ mag cser je par ti bé ka szem tor nai vér tõ gö rög na dály tõ cseh ha rang vi rág gleccser ha rang vi rág li gu ri ai ha rang vi rág fû ré szes ha rang vi rág Si er ra Ne va da-i ho mok húr szá las le ve lû ma dár húr cseh ho mo ki szeg fû tar tós szeg fû Lum nit zer-szeg fû mor va szeg fû fé nyes szeg fû szem csés fá tyol vi rág pi re ne u si szé les le ve lû por ci ka Smej kál-kõ húr olasz hab szeg fû Holz man-hab szeg fû Orp ha ni des-hab szeg fû Roth ma ler-hab szeg fû bár so nyos hab szeg fû szik lai sep rõ fû ve len cei szik só fû nagy ho mo ki nap ró zsa

36 11790 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Fé szek vi rág za tú ak (Com po si tae) Ant he mis gla ber ri ma csu pasz pi pi tér Ar te mi sia gra na ten sis gra na dai üröm Ar te mi sia la ci ni a ta szel delt le ve lû üröm Ar te mi sia pan ci cii de lib lá ti üröm As ter py re na e us pi re ne u si õszi ró zsa Aster sorrentinii Sorrentin-õszirózsa Car du us my ri a cant hus sok tö vi sû bo gáncs Cen ta u rea alba subsp. held re i chii Held re ich-imo la Cen ta u rea alba subsp. prin ceps eny ves fe hér imo la Cen ta u rea aka man tis cip ru si imo la Cen ta u rea at ti ca subsp. me ga ren sis at ti kai imo la me ga ren sis al fa ja Cen ta u rea ba le a ri ca Ba le ár-szi ge te ki imo la Cen ta u rea bor jae Bory-imola Cen ta u rea cit ri co lor cit rom sár ga imo la Cen ta u rea hor ri da ijesz tõ imo la Cen ta u rea ka lam ba ken sis ka lam pá kai imo la Cen ta u rea lac tif lo ra tej fe hér imo la Cen ta u rea ni e de ri gö rög imo la Cen ta u rea pe u ce da ni fo lia ko csord le ve lû imo la Cen ta u rea pin na ta tol las imo la Cre pis cro ci fo lia sáf rány le ve lû zör gõ fû He lich ry sum me li ten se szal ma gyo pár Ju ri nea cy a no i des ké kes han gya bo gáncs Ju ri nea font qu e ri spa nyol han gya bo gáncs La my rop sis mic ro cep ha la kis fe jû szar dí ni ai bo gáncs Le on to don si cu lus szi cí li ai orosz lán fog Pa la e o cy a nus cras si fo li us Se ne cio elo des spa nyol ag gó fû Ser ra tu la lyco pi fo lia fény lõ zsol ti na Szulákfélék (Convolvulaceae) Con vol vu lus argy rot ham nus kré tai szu lák Con vol vu lus fer nan de sii Fer nan des-szu lák Ke resz tes vi rá gú ak (Cru ci fe rae) Ara bis ken ne dy ae Ken ne dy-ik ra vi rág Bis cu tel la ne ust ri a ca pá ri zsi ko rong pár Bras si ca mac ro car pa nagy ter mé sû ká posz ta Coch le a ria po lo ni ca len gyel ka nál fû Coch le a ria tat rae tát rai ka nál fû Co in cya ru pest ris kövi szik la ká posz ta Co ro no pus na va sii spa nyol var jú láb Dip lo ta xis si et ti a na Al bo rán-szi ge ti ká nya zsá zsa Ery si mum pi e ni ni cum pi e ni ne ki rep csény Ibe ris ar bus cu la fás ta tár vi rág Jo nop si di um aca u le szá rat lan ál ibo lya Sás fé lék (Cy pe ra ce ae) Ca rex pa nor mi ta na Jamsz gyö kér fé lék (Di os co re a ce ae) Bor de rea cho u ar dii Kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Eup hor bia mar ga li di a na ibi zai ku tya tej

37 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Tár nics fé lék (Gen ti a na ce ae) Cen ta u ri um ri gu a lii Cen ta u ri um so me da num Gen ti a nel la bo he mi ca Gó lya orr fé lék (Ge ra ni a ce ae) Ero di um ast ra ga lo i des Ero di um ru pi co la Gu bó vi rág fé lék (Glo bu la ri a ce ae) Glo bu la ria stygia Pázsitfüvek (Gramineae) Poa rip ha ea Sti pa aust ro i ta li ca Sti pa ba va ri ca Sti pa styri a ca Sti pa ve ne ta Sti pa za less kii Ri bisz ke fé lék (Gros su la ri a ce ae) Ri bes sar do um Or bánc fû fé lék (Hy pe ri ca ce ae) Hy pe ri cum aci fe rum Ajakosak (Labiatae) Mic ro me ria ta y ge tea Ne pe ta spha ci o ti ca Thy mus camp ho ra tus Thy mus lo to cep ha lus Hü ve lye sek (Le gu mi no sae) Ast ra ga lus al gar bi en sis Ast ra ga lus aqu i la nus Ast ra ga lus mac ro car pus subsp. lef ka ren sis Ast ra ga lus ma ri ti mus Ast ra ga lus ver ru co sus Cy ti sus ae o li cus Ono nis hac ke lii Vi cia bi fo li o la ta Ren ce fé lék (Len ti bu la ri a ce ae) Pin gu i cu la crys tal li na Li li om fé lék (Li li a ce ae) And ro cym bi um re chin ge ri Asp ho de lus ben to-ra in hae Chi o no do xa lo chi ae Mus ca ri gus so nei Scil la mor ri sii Len fé lék (Li na ce ae) Li num do lo mi ti cum Li num mu el le ri Fü zény fé lék (Lythra ce ae) Lythrum fle xu o sum Kos bor fé lék (Or chi da ce ae) Cep ha lant he ra cu cul la ta Oph rys kots chyi Oph rys lu nu la ta Magyar név spa nyol ezer jó fû kan táb ri ai ezer jó fû cseh tár nics ka csûd fû sze rû gém orr szik lai gém orr pe lo pon né szo szi gu bó vi rág cseh per je ca lab ri ai ár va lány haj ba jor ár va lány haj stí ri ai ár va lány haj ve len cei ár va lány haj Za lesz ki-ár va lány haj szar dí ni ai eg res tû he gyû or bánc fû taj ge to szi kis pe resz lény kré tai macs ka men ta kám for sza gú ka kukk fû fe jes ka kukk fû al gar vei csûd fû bar nás csûd fû cip ru si nagy mag vú csûd fû ten ger par ti csûd fû bi bir cses csûd fû szi cí li ai za nót Hac kel-ig li ce Ba le ár-szi ge te ki bük köny kris tá lyos hí zó ka Re chin ger-für tös li li om Gar dun ha-hegy sé gi asz fo dé lusz cip ru si hó fény szi cí li ai gyön gyi ke Mor ris-csil lag vi rág pi li si len Mül ler-len fod ros fü zény csuk lyás ma dár si sak Kots chy-ban gó fél hol das ban gó

38 11792 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Tu do má nyos név Magyar név Kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) Ar me ria he lo des ve len cei pá zsit szeg fû Ar me ria ro u y a na Ro uy-pá zsit szeg fû Li mo ni um in su la re szi ge ti só vi rág Li mo ni um pse u do la e tum szar dí ni ai só vi rág Li mo ni um stric tis si mum me rev só vi rág Kankalinfélék (Primulaceae) Cyc la men fat ren se fát rai cik lá men Pri mu la apen ni na ap pen ni ne ki kan ka lin Boglárkafélék (Ranunculaceae) Aco ni tum cor si cum kor zi kai si sak vi rág Aqu i le gia py re na i ca subsp. cazorlensis pi re ne u si ha rang láb Con so li da sa mia szám oszi szar ka láb Delp hi ni um ca se yi cip ru si szar ka láb Pul sa til la pra ten sis subsp. hun ga ri ca ma gyar kö kör csin Pul sa til la sla vi ca szlo vák kö kör csin Pul sa til la subs la vi ca szláv kö kör csin Ra nun cu lus we y le ri We y ler-bog lár ka Re ze da fé lék (Re se da ce ae) Re se da de cur si va szár ra fu tó-le ve lû re ze da Ró zsa fé lék (Ro sa ce ae) Py rus ma gya ri ca ma gyar vad kör te Galajfélék (Rubiaceae) Ga li um li to ra le ten ger par ti ga laj Ga li um su de ti cum szu dé ták be li ga laj Ga li um vi ri dif lo rum zöld vi rá gú ga laj Tátogatófélék (Scrophulariaceae) Euph ra sia ge nar gen tea szar dí ni ai szem vi dí tó Li na ria fi cal ho a na Fi cal ho-gyúj to vány fû Li na ria hel le ni ca gö rög gyúj to vány fû Li na ria ri car doi Ri car do-gyúj to vány fû Li na ria tur si ca spa nyol gyúj to vány fû Pe di cu la ris su de ti ca szu dé ták be li ka kas ta réj Ve ro ni ca oe ta ea gö rög ve ro ni ka Bur go nya fé lék (So la na ce ae) At ro pa ba e ti ca an da lú zi ai nad ra gu lya Bo rosz lán fé lék (Thy me la e a ce ae) Daph ne ar bus cu la mu rá nyi bor osz lán Daph ne rod ri gu e zii Rod ri gez-bor osz lán Er nyõ sök (Um bel li fe rae) An ge li ca he te ro car pa fe le más an gyal gyö kér Api um ber me joi Ba le ár-szi ge te ki zel ler Bup le u rum ca pil la re szá las bu vák fû Bup le u rum ka kis ka lae gö rög bu vák fû Eryn gi um vi vi pa rum ele ven szü lõ irin gó Fe ru la sad le ri a na ma gyar föl di hu sáng La ser pi ti um lon gi ra di um hosszú su ga rú bor da mag Na uf ra ga ba le a ri ca Oe nant he co ni o i des bü rök sze rû bor gyö kér Se se li int ri ca tum spa nyol gur go lya Ibo lya fé lék (Vi o la ce ae) Vi o la his pi da szõ rös ibo lya

39 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tu do má nyos név Magyar név Alacsonyabbrendû növények MOHÁK (BRYOPHYTA) Bry o e ryth rop hyl lum cam py lo car pum Mar su pel la pro fun da 4. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 4. A) számú melléklet Közösségi jelentõségû élõhelytípusok 1. TENGERPARTI ÉS SÓTÛRÕ NÖVÉNYZETTEL BORÍTOTT ÉLÕHELYEK 11. Nyílt ten ge ri és ár apá lyos te rü le tek 1110 Ál lan dó an se kély ten ger víz zel fe dett ho mok pa dok 1130 Fo lyók töl csér tor ko la tai 1140 A ten ger bõl apály kor ki emel ke dõ iszap- és ho mok tur zá sok 1160 Nagy, se kély ár apály csa tor nák és -öb lök 1170 Zá to nyok 1180 Gá zok fel tö ré se ál tal ki ala kí tott ten ger alat ti kép zõd mé nyek 12. Ten ger par ti szik lák, ka vi csos és kö ves par tok 1210 Hor da lék sá vok egy éves ve ge tá ci ó ja 1220 Szik la pa dok éve lõ ve ge tá ci ó ja 1230 Az At lan ti- és a Bal ti-part vi dék nö vény zet tel bo rí tott sziklái 1240 A me di ter rán part vi dék szik lái en de mi kus só vi rág fa jok kal (Li mo ni um spp.) 1250 A ma ka ro né zi ai part vi dé ki szik lák en de mi kus flórája 13. At lan ti-part vi dé ki és szá raz föl di sós mo csa rak és ré tek 1310 Sa li cor nia és más egy éves nö vé nyek te le pei isza pon és homokon 1320 Ten ger par ti zsi neg fû gye pek (Spar ti ni on ma ri ti mae) 1330 At lan ti-part vi dé ki sós ré tek (Gla u co-puc ci nel li e ta lia maritimae) 14. Me di ter rán és me leg at lan ti-part vi dé ki sós mo csa rak és ré tek 1410 Me di ter rán sós ré tek (Jun ce ta lia ma ri ti mi) 1420 Me di ter rán és me leg at lan ti-part vi dé ki só tû rõ cser jé sek (Sar co cor ne tea fruticosi) 1430 Só tû rõ és nit ro gén ked ve lõ cser jé sek (Pe ga no-sal so le tea) 16. Bo re á lis bal ti szi get vi lág, ten ger par ti és emel ke dés ben lé võ (szá raz ulat tá vá ló) te rü le tek 1610 Bal ti es ker szi ge tek ho mo kos, szik lás és ka vi csos par ti ve ge tá ci ó ja és part men ti növényzete 1620 Bo re á lis bal ti szi ge tecs kék és ki sebb szi ge tek 1640 Bo re á lis bal ti ho mok par tok éve lõ nö vény ze te 1650 Bo re á lis bal ti kes keny öb lök 2. TENGERPARTI HOMOKDÛNÉK ÉS SZÁRAZFÖLDI DÛNÉK 21. Atlanti, északi-tengeri és balti partvidékek parti dûnéi 2110 Ván dor ló par ti dû ne-kez de mé nyek 2120 Part vo nal men tén ván dor ló dû nék ( fe hér dû nék ) euró pai ho mok nád dal (Am mop hi la are na ria)

40 11794 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 2160 Ho mok tö vis sel (Hip pop hae rham no i des) bo rí tott dûnék 2170 Ho mo ki fûz zel (Sa lix re pens subsp. ar gen tea) bo rí tott dû nék (Sa li ci on arenariae) 2180 Az at lan ti, kon ti nen tá lis és bo re á lis ré gió er dõs dûnéi 2190 Ned ves dû ne kö zök 21A0 Ma cha i rek (* Ír or szág ban) 22. A mediterrán partvidék dûnéi 2210 Ten ger par ti szál ka nyak kal (Cru ci a nel li on ma ri ti mae) bo rí tott álló dûnék 2220 Ku tya tej jel (Eup hor bia ter ra ci na) bo rí tott dûnék 2230 Ten ge ri vi o lás (Mal col mi e ta lia) dû ne gye pek 2240 Szál ka per jés (Bra chy po di e ta lia) dû ne gye pek egy éves növényekkel 2260 Ke mény lom bú bo zót tal bo rí tott dû nék (Cis to-la ven du le ta lia) 23. Idõs és kilúgozódott szárazföldi dûnék 2310 Szá raz, ho mo ki fe nyé rek Cal lu na- és Ge nis ta-fa jok kal 2320 Szá raz, ho mo ki fe nyé rek Cal lu na fa jok kal és fe ke te var jú bo gyó val (Em pet rum nigrum) 2330 Szá raz föl di dû nék nyílt Co ry nep ho rus- és Ag ros tis-gye pek kel 3. ÉDESVÍZI ÉLÕHELYEK 31. Ál ló vi zek 3110 Ho mo kos sík sá gok ás vá nyi anya gok ban rend kí vül sze gény oli go tróf vi zei (Lit to rel le ta lia uniflorae) 3120 A Nyu gat-me di ter rán ho mo kos ta la jú, ás vá nyi anya gok ban rend kí vül sze gény oli go tróf vi zei Iso e tes-fa jok kal 3130 Oli go-me zo tróf ál ló vi zek Lit to rel le tea unif lo rae és/vagy Iso e to-na no jun ce tea vegetációval 3140 Ke mény oli go-me zo tróf vi zek Cha ra-fa jok al kot ta üle dék la kó nö vény zet tel 3150 Ter mé sze tes eut róf ta vak Mag no po ta mi on vagy Hyd ro cha ri ti on növényzettel 3160 Ter mé sze tes disz tróf ta vak és ta vacs kák 3190 Gipsz karszt ta vak 32. Fo lyó vi zek és víz fo lyá sok ter mé sze tes vagy fél ter mé sze tes di na mi ká jú sza ka szai (kis, közepes vagy nagy mederrel), amelyekben a víz minõsége nem mutat jelentõs romlást 3210 Fen nos kan di ai ter mé sze tes fo lyók 3220 Ma gas hegy sé gi fo lyók és part ja ik lágy szá rú nö vény ze te 3230 Ma gas hegy sé gi fo lyók és fás szá rú ve ge tá ci ó juk né met cser mely cip rus sal (My ri ca ria germanica) 3240 Ma gas hegy sé gi fo lyók és fás szá rú ve ge tá ci ó juk par ti fûz zel (Sa lix elaeagnos) 3250 Ál lan dó me di ter rán fo lyók sár ga sza ru mák kal (Gla u ci um flavum) 3260 Al föl dek tõl a hegy vi dé ke kig elõ for du ló víz fo lyá sok Ra nun cu li on flu i tan tis és Cal lit ri cho- Bat ra chi on növényzettel 3270 Isza pos par tú fo lyók rész ben Che no po di on rub ri, és rész ben Bi den ti on nö vény zet tel 3280 Ál lan dó me di ter rán fo lyók Pas pa lo-ag ros ti di on-fa jok kal, Sa lix és fe hér nyár (Po pu lus alba) lombsátrával 3290 Idõ sza kos me di ter rán fo lyók (Pas pa lo-ag ros ti di on) 4. MÉRSÉKELT ÖVI FENYÉREK ÉS CSERJÉSEK 4010 Észak-at lan ti ned ves fe nyé rek ke resz tes han gá val (Eri ca tet ra lix) 4030 Euró pai szá raz fe nyé rek 4060 Ha va si és bo re á lis fe nyé rek 4080 Szub ark ti kus bo kor fü ze sek (Sa lix spp.) 4090 En de mi kus me di ter rán hegy vi dé ki fe nyé rek sün za nót tal

41 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y SZKLEROFILL CSERJÉSEK (MATORRAL) 51. Szub me di ter rán és mér sé kelt övi cser jé sek 5110 Szik lás lej tõk ál lan dó sult xe ro-ter mo fil for má ci ói pusz páng gal (Bu xus sem per vi rens) (rész ben Berberidion) 5120 Hegy vi dé ki has haj tó za nót (Cy ti sus pur gans) for má ci ók 5130 Bo ró ka (Ju ni pe rus com mu nis)-for má ci ók fe nyé re ken vagy mész ked ve lõ gyepekben 52. Me di ter rán fás ma tor ral 5210 Fás ma tor ral bo ró ka fa jok kal (Ju ni pe rus spp.) 53. Me leg me di ter rán- és elõsz tyepp cser jés 5310 Ba bér (La u rus no bi lis)-cser jé sek 5320 Ala csony Eup hor bia-for má ci ók szik la fa lak mellett 5330 Me leg me di ter rán és fél si va ta gi bozót 54. Phry ga na 5410 Nyu gat-me di ter rán szik la te tõ-phry ga na (Ast ra ga lo-plan ta gi ne tum subulatae) 5420 Tö vi ses vér fû (Sar co po te ri um spi no sum)-phry ga nák 5430 Az Eup hor bi e to-ver bas ci on en de mi kus phry ga nái 6. TERMÉSZETES ÉS FÉLTERMÉSZETES GYEPEK 61. Ter mé sze tes gye pek 6130 Vi o le ta lia ca la mi na ri ae-gye pek 6140 Pi re ne u si Fes tu ca es kia szi li kát gye pek 6150 Ha va si és bo re á lis szi li kát gye pek 6160 Ibé ri ai hegy vi dé ki csen ke szes (Fes tu ca in di ges ta) szi li kát gyepek 6170 Ha va si és al ha va si mész ked ve lõ gyepek 6180 Ma ka ro né zi ai me zo fil gye pek 62. Fél ter mé sze tes szá raz gye pek és ala csony cser jé sek 6210 Me szes alap kõ ze tû fél ter mé sze tes szá raz gye pek és cser jé se dett vál to za ta ik (Fes tu co-bro me ta lia) 62A0 Ke le ti szub me di ter rán szá raz gye pek (Scor zo ne ra ta lia villosae) 63. Szkle ro fil le ge lõ er dõk ( de he sas ) 6310 Le ge lõ er dõk örök zöld tölgy fa jok kal (Qu er cus spp.) 64. Fél ter mé sze tes, ma gas fü vû ned ves ré tek 6410 Kék per jés láp ré tek me szes, tõ ze ges vagy agyag be mo só dá sos ta la jo kon (Mo li ni on caeruleae) 6420 Mo li nio-ho los cho e ni on tí pu sú me di ter rán ma gas fü vû rétek 6430 Sík sá gok és a hegy vi dék tõl a ma gas hegy sé gig tar tó szin tek hid ro fil ma gas kó rós sze gély tár su lá sai 6440 Fo lyó völ gyek Cni di on du bi i hoz tar to zó mo csár rét jei 6450 Észa ki bo re á lis mo csár ré tek 6460 A Tro o dos-hegy ség tõ zeg gyep jei 65. Me zo fil gye pek 6510 Sík- és domb vi dé ki ka szá ló ré tek (Alo pe cu rus pra ten sis, San gu i sor ba officinalis) 6520 He gyi ka szá ló ré tek

42 11796 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 7. DAGADÓLÁPOK, ÁTMENETI LÁPOK ÉS RÉTLÁPOK 71. Sa va nyú tõ zeg mo ha lá pok 7120 Deg ra dált da ga dó lá pok, ame lyek még ké pe sek ter mé sze tes úton re ge ne rá lód ni 7130 Ta ka ró lá pok (ki vé ve az ak tí vak) 7140 Tõ zeg mo hás lá pok és in gó lá pok 7150 Tõ zeg ká kás sem lyé kek (Rhyn chos po ri on) 7160 Ás vá nyi anya gok ban gaz dag fen nos kan di ai for rá sok és for rás lá pok 72. Me szes lá pok 7230 Mész ked ve lõ üde láp- és sás ré tek 73. Bo re á lis lá pok 8. SZIKLÁS ÉLÕHELYEK ÉS BARLANGOK 81. Sziklatörmelék-lejtõk 8110 Hegy vi dé ki szi li ká tos szik la tör me lék-lej tõk a hó ha tá rig (And ro sa ce ta lia al pi nae és Ga le op si e ta lia la da ni) 8120 Hegy vi dé ki mész kõ- és mész pa la-tör me lék lej tõk a ha va si ré gi ó ig (Thlas pi e tea rotundifolii) 8130 Nyu gat-me di ter rán és me leg szik la tör me lék-lej tõk 8140 Ke let-me di ter rán szik la tör me lék-lej tõk 8150 Kö zép-eu ró pai hegy vi dé ki szi li ká tos szik la tör me lék-lej tõk 82. Sziklás lejtõk sziklanövényzettel 8210 Mész kõ szik lás lej tõk szik la nö vény zet tel 8220 Szi li kát szik lás lej tõk szik la nö vény zet tel 8230 Szi li kát szik lák a Se do-scle rant hi on vagy a Se do-al bi-ve ro ni ci on dil le nii pi o nír növényzetével 83. Egyéb szik lás élõ he lyek 8310 Nagy kö zön ség szá má ra meg nem nyi tott bar lan gok 8320 Lá va me zõk és ter mé sze tes üre gek 8330 El árasz tott vagy rész ben el árasz tott ten ge ri bar lan gok 8340 Ál lan dó gleccse rek 9. ERDÕK Õs ho nos fa jok ból ál ló ter mé sze tes (ter mé szet kö ze li) er dõ, amely ma gas fák ból ál lo má nyo kat ké pez ti pi kus alj nö vény - zet tel, to váb bá ele get tesz a kö vet ke zõ fel té tel nek: rit ka vagy ma rad vány és/vagy ki emelt je len tõ sé gû fa jok nak ad ott - hont. 90. Euró pa bo re á lis er dõi 9040 Észa ki szu bal pin/szub ark ti kus er dõk moly hos nyír rel (Be tu la pu bes cens subsp. cze re pa no vii) 9050 Alj nö vény zet ben gaz dag fen nos kan di ai er dõk luc fe nyõ vel (Pi cea abies) 9060 A gla ci of lu vi á lis es ke re ken álló, illetve azok hoz csat la ko zó tû le ve lû erdõk 9070 Fen nos kan di ai fás le ge lõk 91. Euró pa mér sé kelt övi er dõi 9110 Mész ke rü lõ bük kö sök (Lu zu lo-fa ge tum) 9120 At lan ti mész ke rü lõ bük kö sök, cser je szint ben Ilex- és néha Ta xus-fa jok kal is (Qu er ci on ro bo ripet ra e ae vagy Ili ci-fa ge ni on)

43 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szub mon tán és mon tán bük kö sök (As pe ru lo-fa ge tum) 9140 Kö zép-eu ró pai al ha va si bük kö sök Acer-fa jok kal és konty vi rág le ve lû sós ká val (Ru mex arifolius) 9150 A Cep ha lant he ro-fa gi on kö zép-eu ró pai szik lai bük kö sei mészkövön 9160 A Car pi ni on be tu li szu bat lan ti és kö zép-eu ró pai töl gye sei és gyer tyá nos-töl gye sei 9170 Ga lio-car pi ne tum gyer tyá nos-töl gye sek 9190 Idõs, mész ke rü lõ töl gye sek ko csá nyos tölggyel (Qu er cus ro bur) ho mo kos síkságokon 91A0 Idõs töl gye sek Ilex- és Blech num-fa jok kal a Brit-szi ge te ken 91B0 Me leg ked ve lõ kes keny le ve lû kõ ris (Fra xi nus an gus ti fo lia)-erdõk 91F0 Ke mény fás li get er dõk nagy fo lyók men tén Qu er cus ro bur, Ul mus la e vis és Ul mus mi nor, Fra xi nus ex cel si or vagy Fra xi nus an gus ti fo lia fa jok kal (Ulmenion minoris) 91K0 Il lír bükk (Fa gus syl va ti ca)-er dõk (Are mo nio-fa gi on) 91L0 Il lír gyer tyá nos-töl gye sek (Eryth ro ni on-car pi ni on) 91M0 Pan non cse res-töl gye sek 91P0 En de mi kus mész ke rü lõ je ge nye feny ves Len gyel or szág ban (Abi e te tum polonicum) 91Q0 A Nyu ga ti-kár pá tok mész ked ve lõ er dei fe nyõ (Pi nus syl vest ris)-erdõi 91R0 A di ná ri-hegy sé gi do lo mit er dei fe nyõ-er dõi (Ge nis to ja nu en sis-pi ne tum) 91T0 Kö zép-eu ró pai zuz mós er dei fe nyõ-er dõk 9 1U0 Szar ma ta sztyep pek feny ve sei 91V0 Dák bükk er dõk (Symp hy to-fa gi on) 92. Mediterrán lombhullató erdõk 9230 Ga lí ci ai-por tu gál tölgy er dõk ko csá nyos és pi re ne u si tölggyel (Qu er cus ro bur és Qu er cus pyrenaica) 9240 Ibé ri a i tölgy (Qu er cus fa gi nea) és al gé ri a i tölgy (Qu er cus ca na ri en sis)-erdõk 9250 Ma ce dón tölgy (Qu er cus tro ja na)-er dõk 9260 Sze líd gesz te nyé sek (Cas ta nea sa ti va) 9270 Hel lén bük kö sök ma ce dón je ge nye fe nyõ vel (Abi es bo ri sii-re gis) 9280 Ma gyar töl gye sek (Qu er cus fra i net to) 9290 Cip rus er dõk (Ace ro-cup res si on) 92A0 Fe hér fûz (Sa lix alba) és fe hér nyár (Po pu lus alba)-ga lé ria er dõk 92B0 Idõ sza kos me di ter rán víz fo lyá sok par ti tár su lá sai pon tu szi han ga ró zsá val (Rho do dend ron pon ti cum), Sa lix és egyéb fajokkal 92C0 Ke le ti pla tán (Pla ta nus ori en ta lis) és ke le ti ámb ra fa (Li qu i dam bar ori en ta lis)-er dõk (Pla ta ni on orientalis) 92D0 Déli fo lyó par ti ga lé ria er dõk és cser jé sek (Ne rio-ta ma ri ce te ae és Se cu ri ne gi on tinctoriae) 93. Me di ter rán ke mény lom bú er dõk 9310 Égei moly hos tölgy (Qu er cus bra chyp hyl la)-er dõk 9320 Olea- és Ce ra to nia-er dõk 9330 Paratölgy (Quercus suber)-erdõk 9340 Ma gyal tölgy (Qu er cus ilex) és ke rek le ve lû tölgy (Qu er cus ro tun di fo lia)-erdõk 9350 Nagy pik ke lyû tölgy (Qu er cus mac ro le pis)-erdõk 9380 Kö zön sé ges ma gyal (Ilex aqu i fo li um)-erdõk 93A0 Kur disz tá ni tölgy (Qu er cus in fec to ria)-er dõ sé gek (Anagy ro fo e ti dae-qu er ce tum infectoriae) 94. Mér sé kelt övi hegy vi dé ki tû le ve lû er dõk 9410 Mész ke rü lõ hegy vi dé ki lu co sok a ha va si ré gi ó ig (Vac ci nio-pi ce e tea) 9420 Ha va si vö rös fe nyõ (La rix de ci dua) és cir bo lya fe nyõ (Pi nus cemb ra)-erdõk 9430 Al ha va si és he gyi kam pós fe nyõ (Pi nus un ci na ta)-erdõk 95. Me di ter rán és ma ka ro né zi ai hegy vi dé ki tû le ve lû er dõk 9520 An da lúz je ge nye fe nyõ (Abi es pin sa po)-erdõk 9540 Me di ter rán feny ve sek en de mi kus Me so ge an-fe nyõk kel 9550 Ka ná ri-szi ge te ki en de mi kus feny ve sek

44 11798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 4. B) számú melléklet Kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusok 1. TENGERPARTI ÉS SÓTÛRÕ NÖVÉNYZETTEL BORÍTOTT ÉLÕHELYEK 11. Nyílt ten ge ri és ár apá lyos te rü le tek 1120 Nep tun hí nár (Po si do ni on oce a ni cae)-ál lo má nyok 1150 Par ti la gú nák 13. At lan ti-part vi dé ki és szá raz föl di sós mo csa rak és ré tek 1340 Kon ti nen tá lis sós ré tek 15. Sós és kalciumszulfátos kontinentális sztyeppek 1510 Me di ter rán sós sztyep pek (Li mo ni e ta lia) 1520 Ibé ri ai kal ci um szul fá tos sztyep pek (Gypsop hi le ta lia) 1530 Pan non szi kes sztyep pek és mo csa rak 16. Bo re á lis bal ti szi get vi lág, ten ger par ti és emel ke dés ben lé võ (szá raz ulat tá vá ló) te rü le tek 1630 Bo re á lis bal ti ten ger par ti rétek 2. TENGERPARTI HOMOKDÛNÉK ÉS SZÁRAZFÖLDI DÛNÉK 21. Atlanti, északi-tengeri és balti partvidékek parti dûnéi 2130 Lágy szá rú ve ge tá ci ó val meg kö tött álló dû nék ( szür ke dûnék ) 2140 Ki lú go zó dott álló dû nék fe ke te var jú bo gyó val (Em pet rum nigrum) 2150 At lan ti ki lú go zó dott álló dû nék (Cal lu no-uli ce tea) 22. A mediterrán partvidék dûnéi 2250 Part vi dé ki dû nék Ju ni pe rus-fa jok kal 2270 Man du la fe nyõ vel (Pi nus pi nea) és/vagy ten ger par ti fe nyõ vel (Pi nus pi nas ter) bo rí tott erdõs dûnék 23. Idõs és kilúgozódott szárazföldi dûnék 2340 Pan non ki lú go zó dott dû nék 3. ÉDESVÍZI ÉLÕHELYEK 31. Ál ló vi zek 3170 Me di ter rán idõ sza kos ta vacs kák 3180 Tur lo ugh-ok 31A0 Er dé lyi hõ for rá sos tün dér ró zsá sok 4. MÉRSÉKELT ÖVI FENYÉREK ÉS CSERJÉSEK 4020 Kö zép-at lan ti ned ves fe nyé rek pil lás és ke resz tes han gá val (Eri ca ci li a ris és Eri ca tetralix) 4040 Szá raz at lan ti-part vi dé ki fe nyé rek nyu ga ti han gá val (Eri ca vagans) 4050 En de mi kus ma ka ro né zi ai fe nyé rek 4070 Tör pe fe nyõ (Pi nus mugo) és bor zas ha vas szé pe (Rho do dend ron hir su tum) cser jé sek (Mu go-rho do dend re tum hirsuti) 40A0 Szub kon ti nen tá lis pe ri pan non cser jé sek

45 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y SZKLEROFILL CSERJÉSEK (MATORRAL) 51. Szub me di ter rán és mér sé kelt övi cser jé sek 5140 Szu har (Cis tus pal hin hae)-for má ci ók ned ves ten ger par ti fe nyé re ken 52. Me di ter rán fás ma tor ral 5220 Ju ju bás (Zy zip hus) fás ma tor ral 5230 Ba bér cser jés (La u rus no bi lis) fás ma tor ral 6. TERMÉSZETES ÉS FÉLTERMÉSZETES GYEPEK 61. Ter mé sze tes gye pek 6110 Mész ked ve lõ vagy ba zo fil var jú há jas gye pek (Alys so-se di on albi) 6120 Szá raz me szes ho mo ki gye pek 6190 Pan non szik la gye pek (Sti po-fes tu ce ta lia pal len tis) 62. Fél ter mé sze tes szá raz gye pek és ala csony cser jé sek 6210 Me szes alap kõ ze tû fél ter mé sze tes szá raz gye pek és cser jé se dett vál to za ta ik (Fes tu co-bro me ta lia) fon tos orchidea-lelõhelyei 6220 Psze u do-sztyepp a The ro-bra chi po di e te á hoz tar to zó fû fé lék kel és egy éves fajokkal 6230 Faj gaz dag Nar dus-gye pek szi li ká tos alap kõ ze tû hegy vi dé ki te rü le te ken és kon ti nen tá lis euró pai te rü le tek domb- és hegyvidékein 6240 Szub pan non sztyep pek 6250 Sík sá gi pan non lösz gye pek 6260 Pan non ho mo ki gye pek 6270 Fen nos kan di ai al föl dek faj gaz dag szá raz és üde fü ves gyepei 6280 Észa ki al var és pre kamb ri u mi mész kö ves szik lap la tók 62B0 Cip rus szer pen tin gyep jei 65. Me zo fil gye pek 6530 Fen nos kan di ai fás ré tek 7. DAGADÓLÁPOK, ÁTMENETI LÁPOK ÉS RÉTLÁPOK 71. Sa va nyú tõ zeg mo ha lá pok 7110 Da ga dó lá pok 7130 Ak tív ta ka ró lá pok 72. Me szes lá pok 7210 Me szes lá pok té li sás sal (Cla di um ma ris cus) és a Ca ri ci on da val li a nae fajaival 7220 Mész tu fás for rá sok (Cra to ne u ri on) 7240 A Ca ri ci on bi co lo ris-at ro fus cae ha va si pi o nír formációi 73. Bo re á lis lá pok 7310 Aa pa lá pok 7320 Pal sa lá pok

46 11800 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 8. SZIKLÁS ÉLÕHELYEK ÉS BARLANGOK 81. Sziklatörmelék-lejtõk 8160 Kö zép-eu ró pa domb- és hegy vi dé ki mész kõ-tör me lék lej tõi 82. Sziklás lejtõk sziklanövényzettel 8240 Mész kõ ha sa dé kok 9. ERDÕK Õs ho nos fa jok ból ál ló ter mé sze tes (ter mé szet kö ze li) er dõ, amely ma gas fák ból ál lo má nyo kat ké pez ti pi kus alj nö vény - zet tel, to váb bá ele get tesz a kö vet ke zõ fel té tel nek: rit ka vagy ma rad vány és/vagy ki emelt je len tõ sé gû fa jok nak ad ott - hont. 90. Euró pa bo re á lis er dõi 9010 Nyu ga ti taj ga 9020 Epi fi to nok ban gaz dag, ter mé sze tes, idõs, lomb le ve lû er dõk (Qu er cus-, Ti lia-, Acer-, Fra xi nusvagy Ul mus-fa jok kal) Fen nos kan dia he mi bo re á lis régiójában 9030 Az emel ke dõ part vi dé kek el sõd le ges szuk cesszi ó ja so rán ki ala kult ter mé sze tes erdõk 9080 Fen nos kan di ai lomb hul la tó mo csár er dõk 91. Euró pa mér sé kelt övi er dõi 9180 Lej tõk és szik la tör me lé kek Ti lio-ace ri on-er dõi 91C0 Ka le dó ni ai er dõk 91D0 Láp er dõk 91E0 Eny ves éger (Al nus glu ti no sa) és ma gas kõ ris (Fra xi nus ex cel si or) al kot ta li get er dõk (Al no-pad ion, Al ni on in ca nae, Salicion albae) 91G0 Pan non gyer tyá nos-töl gye sek Qu er cus pet ra e á val és Car pi nus betulusszal 91H0 Pan non moly hos töl gye sek Qu er cus pu bes censszel 91I0 Eu ro-szi bé ri ai er dõs sztyepp töl gye sek tölgy fa jok kal (Qu er cus spp.) 91J0 A Brit-szi ge tek ti sza fá sai (Ta xus bac ca ta) 91N0 Pan non ho mo ki bo ró kás-nyá ra sok (Ju ni pe ro-po pu le tum albae) 92. Mediterrán lombhullató erdõk 9210 Ap pen ni nek be li bük kö sök Ta xus- és Ilex-fa jok kal 9220 Ap pen ni nek be li bük kö sök kö zön sé ges je ge nye fe nyõ vel (Abi es alba) és bük kö sök szi cí li ai je ge nye fe nyõ vel (Abies nebrodensis) 93. Me di ter rán ke mény lom bú er dõk 9360 Ma ka ro né zi ai ba bér er dõk (La u rus, Ocotea) 9370 Pho e nix-fa jok al kot ta pál ma li ge tek 9390 Cser jés és bo kor er dõ-nö vény zet éger le ve lû tölggyel (Qu er cus al ni fo lia) 9430 Al ha va si és he gyi kam pós fe nyõ (Pi nus un ci na ta)-er dõk gip szen vagy mészkövön 95. Me di ter rán és ma ka ro né zi ai hegy vi dé ki tû le ve lû er dõk 9510 A Dél-Ap pen ni nek kö zön sé ges je ge nye fe nyõ (Abi es alba)-erdõi 9530 Me di ter rán (szub me di ter rán) fe nyõ er dõk en de mi kus fe ke te fe nyõ vel 9560 En de mi kus er dõk bo ró ka fa jok kal (Ju ni pe rus spp.) 9570 Lakk cip rus (Tet rac li nis ar ti cu la ta)-erdõk 9580 Me di ter rán ti sza fa (Ta xus bac ca ta)-erdõk 9590 Cip ru si céd rus-er dõk (Ced ro se tum bre vi fo li ae)

47 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Különleges madárvédelmi területek Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név Agg te le ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 1 HUAN10001 Agg te le ki-karszt 2 HUAN10002 Put nok-domb ság Ba la ton-fel vi dé ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 3 HUBF10001 Mó ri che lyi-ha las ta vak 4 HUBF30001 Észa ki-ba kony 5 HUBF30002 Ba la ton 6 HUBF30003 Kis-Ba la ton Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 7 HUBN10001 Bod rog zug Ko pasz-hegy Tak ta köz 8 HUBN10002 Bor so di-sík 9 HUBN10003 Bükk hegy ség és pe rem te rü le tei 10 HUBN10004 He ve si-sík 11 HUBN10005 Kesz nyé ten 12 HUBN10006 Mát ra 13 HUBN10007 Zemp lé ni-hegy ség a Sze ren csi-domb ság gal és a Her nád-völggyel Du na Drá va Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 14 HUDD10002 Nyu gat-drá va 15 HUDD10003 Ge menc 16 HUDD10004 Bé da-ka ra pan csa 17 HUDD10005 Kis szé ke lyi-domb ság 18 HUDD10006 Pacs ma gi-ta vak 19 HUDD10007 Me csek 20 HUDD10008 Bel sõ-so mogy 21 HUDD10012 Ba la to ni ber kek Du na Ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 22 HUDI10001 Abo nyi ka szá ló er dõ 23 HUDI10002 Bör zsöny és Vi seg rá di-hegy ség 24 HUDI10003 Ge re cse 25 HUDI10004 Jász ka ra je nõi pusz ták 26 HUDI10005 Sár víz völ gye

48 11802 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 27 HUDI10006 Ta tai Öreg-tó 28 HUDI10007 Ve len cei-tó és Dinnyé si-fer tõ 29 HUDI10008 Ipoly völ gye 30 HUDI30001 Vér tes 31 HUDI30002 Zá mo lyi-me den ce Fer tõ Han ság Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 32 HUFH10001 Fertõ-tó 33 HUFH10004 Mo so ni-sík 34 HUFH30004 Szi get köz 35 HUFH30005 Han ság Hor to bá gyi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 36 HUHN10001 Szat már-be reg 37 HUHN10002 Hor to bágy 38 HUHN10003 Bi har 39 HUHN10004 Kö zép-ti sza 40 HUHN10005 Jászság 41 HUHN10008 Felsõ-Tisza Kö rös Ma ros Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 42 HUKM10001 Kí gyó si-pusz ta 43 HUKM10002 Kis-Sárrét 44 HUKM10003 Dé va vá nyai-sík 45 HUKM10004 Vá sár he lyi- és Csa ná di-pusz ták 46 HUKM10005 Cse re bö ké nyi-pusz ták Kis kun sá gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 47 HUKN10001 Fel sõ-kis kun sá gi szi kes pusz ták és tur ján vi dék 48 HUKN10002 Kis kun sá gi szi kes ta vak és az õr je gi tur ján vi dék 49 HUKN10004 Ti sza Al pár-bok ro si ár té ri öb lö ze te 50 HUKN10007 Al só-ti sza völgy 51 HUKN10008 Ba lás tya-szaty maz kör nyé ki ho mok vi dék 52 HUKN30001 Csong rád-bok ro si Sós-tó 53 HUKN30002 Gát éri Fe hér-tó 54 HUKN30003 Izsá ki Ko lon-tó Õr sé gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 55 HUON10001 Õrség

49 2004/143. szám MAGYAR KÖZLÖNY 11803

50 11804 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 6. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Különleges természet-megõrzési területnek jelölt területek Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név Ba la ton-fel vi dé ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 1 HUBF20031 Szent ki rály sza bad ja 2 HUBF20032 Ba la ton ke ne sei tá tor já nos 3 HUBF20053 Csá csi er dõ 4 HUBF20054 Nagy ka por na ki er dõ 5 HUBF20055 Re me te kert Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 6 HUBN20031 Me zõ csá ti Ri gós 7 HUBN20042 Bol do gi Vaj da-rét 8 HUBN20044 Recs ki He gyes-hegy 9 HUBN20062 Kö zép-ipoly-völgy 10 HUBN20079 Rév le ány vá ri er dõk Du na Drá va Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 11 HUDD20008 Or mán sá gi er dõk 12 HUDD20010 Ócsárd-Hegy szent már to mi völ gyek 13 HUDD20017 Mo cso lá di-er dõ 14 HUDD20026 Len gyel-hõ gyé szi er dõk 15 HUDD20033 Nagy haj má si-dom bok 16 HUDD20041 Dél-Ba la to ni ber kek 17 HUDD20043 Ko pasz-dom bi er dõ 18 HUDD20057 So mogy meggy esi er dõ 19 HUDD20059 Ba la ton ke reszt úri-ré tek 20 HUDD20061 Hol lá di er dõ 21 HUDD20065 Töt tö si-er dõ 22 HUDD20067 Szé kely sza ba ri-er dõ 23 HUDD20068 Gyé kény esi er dõk Du na Ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 24 HUDI20001 Ácsi gye pek 25 HUDI20032 Mo csai ür gés le ge lõ 26 HUDI30002 Zá mo lyi-me den ce Hor to bá gyi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 27 HUHN20004 Felsõ Sebes-Körös 28 HUHN20026 Ká posz tás-la pos 29 HUHN20027 Kis-Mo gyo rós

51 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 30 HUHN20028 Cso hos-tó 31 HUHN20029 Lé ta vér te si Fa lu-rét 32 HUHN20030 Fü lö pi láp ré tek 33 HUHN20031 Ha ne lek 34 HUHN20037 Bá tor li ge ti lá pok 35 HUHN20039 Jú lia-li get 36 HUHN20040 Al bert-tó 37 HUHN20041 Apa gyi Fa lu-rét 38 HUHN20043 Pa sza bi ku bik göd rök 39 HUHN20067 Csi kós-lá pos 40 HUHN20079 Pusz ta mi zsei-er dõ 41 HUHN20113 Kis vár dai gye pek 42 HUHN20120 Va jai-tó 43 HUHN20122 Tó có-völgy 44 HUHN20124 Daru-rét 45 HUHN20127 Krasz na-men ti ré tek 46 HUHN20129 Nyír bog dá nyi-rét 47 HUHN20131 Oro si gye pek 48 HUHN20133 Li be gõs 49 HUHN20159 Tu nyog ma tol csi-holt-sza mos 50 HUHN20160 Gõ gõ-szen ke Kö rös- Maros Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 51 HUKM20003 T-erdõ 52 HUKM20011 Kö rös kö zi er dõk 53 HUKM20020 Gye pes-csa tor na 54 HUKM20021 Sarkad-Fás 55 HUKM20022 Kö les-ér 56 HUKM20023 Kor hány és Holt-Kor hány 57 HUKM20024 Oro si töl gyes 58 HUKM20025 Gyan téi er dõk Kis kun sá gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 59 HUKN20010 Sza bad szál lá si ür gés gyep 60 HUKN20012 Sze ge di ür gés gyep Õr sé gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 61 HUON20007 Kö les te tõ 62 HUON20020 Gyön gyös pa tak és a kõ sze gi Al só rét

52 11806 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám 7. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Kiemelt jelentõségû különleges természet-megõrzési területnek jelölt területek Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név Agg te le ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 63 HUAN20001 Agg te le ki-karszt és pe rem te rü le tei 64 HUAN20002 Ra ka ca-völgy és ol dal völ gyei 65 HUAN20003 Bód va-völgy és Sas-pa tak-völ gye 66 HUAN20004 Her nád-völgy és Sa jó lá di-er dõ 67 HUAN20005 Szu ha-völgy 68 HUAN20006 Sa jó-völgy Ba la ton-fel vi dé ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 69 HUBF20001 Ke le ti-ba kony 70 HUBF20002 Pa pod és Mik lád 71 HUBF20003 Kab-hegy 72 HUBF20004 Agár-tetõ 73 HUBF20006 Ti ha nyi-fél szi get 74 HUBF20007 Fe ke te-hegy 75 HUBF20008 Csa tár-hegy és Mik lós pál-hegy 76 HUBF20009 De ve cse ri Szé ki-er dõ 77 HUBF20011 Fel sõ-nyi rá di és Meggyes-er dõ 78 HUBF20012 Sásdi-rétek 79 HUBF20014 Pé cse lyi-me den ce 80 HUBF20015 Mar cal-me den ce 81 HUBF20016 Öreg-he gyi ri vi é ra 82 HUBF20017 Ká dár tai-do lo mit me zõk 83 HUBF20018 Me gye-hegy 84 HUBF20020 Szent György-hegy 85 HUBF20021 Pé ti-hegy 86 HUBF20022 Mo gyo rós-hegy 87 HUBF20023 Haj más kér: Tö rök csa pás 88 HUBF20024 Ber hi dai-lösz völ gyek 89 HUBF20025 Ba da csony 90 HUBF20026 Bo ga ras 91 HUBF20027 Szár-hegy 92 HUBF20028 Ta pol cai-me den ce 93 HUBF20029 Uzsai-er dõ 94 HUBF20033 Dö rög di-me den ce 95 HUBF20034 Ba la ton fü re di-er dõ 96 HUBF20035 Keszt he lyi-hegy ség 97 HUBF20037 Al só Za la-völgy 98 HUBF20039 Nyu gat-gö csej

53 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 99 HUBF20040 Vé tyem 100 HUBF20043 Mura-mente 101 HUBF20044 Ker ka-men te 102 HUBF20045 Szé víz-prin ci pá lis 103 HUBF20046 Ol tárc 104 HUBF20047 Fel sõ Za la-völgy 105 HUBF20048 Ke be le 106 HUBF20049 Dél-za lai ho mok vi dék 107 HUBF20050 Csör nye be rek 108 HUBF20052 Sár víz-pa tak men te 109 HUBF30001 Észa ki-ba kony 110 HUBF30002 Ba la ton 111 HUBF30003 Kis-Ba la ton Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 112 HUBN20001 Bükk-fenn sík és a Lök-völgy 113 HUBN20002 Hór-völgy, Dé li-bükk 114 HUBN20004 Szar vas kõ 115 HUBN20005 Kis gyõ ri Ásott fa-te tõ Csó kás-völgy 116 HUBN20006 Mis kolc ta pol cai Ta tár-árok Vö rös-bérc 117 HUBN20007 Kis gyõ ri Ha lom-vár Csin cse-völgy Cseh-völgy 118 HUBN20008 Vár-hegy Nagy-Eged 119 HUBN20009 Tard kör nyé ki er dõs sztyepp 120 HUBN20010 Szo mo lyai Kap tár-rét 121 HUBN20011 Os to ros-pa tak men ti er dõs pusz ta 122 HUBN20012 Eger bak ta-bá tor kör nyé ki er dõk 123 HUBN20013 He ve sa ra nyo si-fe dé me si domb vi dék 124 HUBN20014 Gye pes-völgy 125 HUBN20015 Iz ra-völgy és az Ar lói-tó 126 HUBN20017 Bor sod bó tai Ko tyin dó-te tõ 127 HUBN20018 Up po nyi-szo ros 128 HUBN20019 Cser nely-pa tak völ gye 129 HUBN20020 Sá tai Tõ kés-völgy 130 HUBN20021 Do ma há za: Han gony-pa tak völ gye 131 HUBN20025 Nagy bar cai Li get-hegy és sa jó ve lez di Égett-hegy 132 HUBN20027 Óz di Har ma ci-dom bok 133 HUBN20029 Gi rin csi Nagy-er dõ 134 HUBN20030 He jõ men te 135 HUBN20032 Ti sza ke szi-mo rot va 136 HUBN20034 Bor so di Me zõ ség 137 HUBN20035 Po rosz lói-szi ke sek 138 HUBN20036 Két út kö zi-le ge lõ 139 HUBN20037 Nagy-Hanyi

54 11808 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 140 HUBN20038 Ke re csen di Be rek-er dõ Ló gó-part 141 HUBN20039 Pusz ta fo gacs 142 HUBN20040 Nagy-fer tõ Gu lya-gyep Ham va já rás szi kes pusz tái 143 HUBN20041 Pé lyi szi ke sek 144 HUBN20043 Ver pe lé ti Vár-hegy 145 HUBN20046 Gyön gyö si Sár-hegy 146 HUBN20047 Mát ra észa ki le tö ré se 147 HUBN20048 Gyön gyös tar já ni Vi lá gos-hegy és Rossz-ré tek 148 HUBN20049 Mát ra bérc Fal lós kú ti-ré tek 149 HUBN20050 Gyön gyös pa tai Ha vas 150 HUBN20051 Nyu gat-mát ra 151 HUBN20052 Ap ci Som lyó 152 HUBN20053 Pe tõ fi bá nyai Ko pasz-hegy 153 HUBN20055 Szent kú ti Me szes-te tõ 154 HUBN20056 Tep ke 155 HUBN20057 Béz ma 156 HUBN20058 Bu já ki Csir ke-hegy és Kán tor-rét 157 HUBN20059 Szan dai Vár hegy 158 HUBN20060 Sós har tyá ni Hen cse-hegy 159 HUBN20063 Ka rancs 160 HUBN20064 Salgó 161 HUBN20065 Gort va-völgy 162 HUBN20067 Szil vás vá ra di Asza ló és Szil vás-pa tak mente 163 HUBN20068 Sa jó mer csei Kört vé lyes-dû lõ 164 HUBN20069 Kesz nyé te ni Sa jó-öböl 165 HUBN20071 Bod rog zug és Bod rog hul lám tér 166 HUBN20072 To ka ji Ko pasz-hegy 167 HUBN20073 Bod rog sze gi Vár hegy 168 HUBN20074 Tállyai Pa tócs-hegy - Sá tor-hegy 169 HUBN20075 Sá ros pa ta ki Man du lás 170 HUBN20077 Er dõ bé nyei-olasz lisz kai ma gyar nõ szir mos sztyepp ré tek 171 HUBN20078 Pá ci ni Mo son na-er dõ 172 HUBN20081 Long-er dõ 173 HUBN20082 Fel sõ reg me ci Rony va 174 HUBN20084 Köz pon ti-zemp lén 175 HUBN20085 Észak-Zemp lén 176 HUBN20087 Bas kói-ré tek 177 HUBN20088 Re gé ci Vár hegy 178 HUBN20089 Füzéri Pál-hegy 179 HUBN20090 Kom lós ka: Mo gyo rós-te tõ, Zsi dó-rét 180 HUBN20092 Tel ki bá nyai Ki rály-hegy 181 HUBN20093 Bózs vai Te me tõ-al ja

55 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név Du na Drá va Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 182 HUDD20001 Ten kes 183 HUDD20003 Fe ke te-hegy 184 HUDD20004 Dél-Zse lic 185 HUDD20006 Szár som lyó 186 HUDD20007 Ke let-drá va 187 HUDD20011 Szek szár di-domb vi dék 188 HUDD20012 Ge res di-domb vi dék 189 HUDD20014 Já nos há zi er dõ és Égett-be rek 190 HUDD20015 Kis ba jo mi er dõk 191 HUDD20016 Észak-Zse li ci er dõ sé gek 192 HUDD20018 Pa ti er dõ 193 HUDD20019 Mer nyei er dõ 194 HUDD20020 Kö zép-me zõ föl di lösz völ gyek 195 HUDD20022 Sza ka dá ti lösz gye pek 196 HUDD20023 Tol nai Du na 197 HUDD20024 Apar han ti sztyepp 198 HUDD20028 Kop pány-men ti ré tek 199 HUDD20029 Kis szé ke lyi-domb ság 200 HUDD20030 Me csek 201 HUDD20031 Fe hér víz 202 HUDD20032 Ge menc 203 HUDD20034 Ba la to nend ré di dom bok 204 HUDD20035 Po gány-völ gyi ré tek 205 HUDD20036 Or da cse hi be rek 206 HUDD20038 Ádán di Fel sõ-hegy 207 HUDD20039 Dé kány-hegy 208 HUDD20040 Ten ge li ci ho mok vi dék 209 HUDD20042 Kö rös he gyi-er dõk 210 HUDD20044 Bo ron ka-mel lé ke 211 HUDD20045 Bé da-ka ra pan csa 212 HUDD20046 Tö rök kop pá nyi er dõk 213 HUDD20047 Vi tyai-er dõ 214 HUDD20049 So mogy tú ri-er dõk 215 HUDD20050 Sze nes le ge lõ 216 HUDD20051 Da rá nyi bo ró kás 217 HUDD20052 Or mán sá gi vi zes élõ he lyek és gye pek 218 HUDD20053 Cso ko nya vi son tai fás le ge lõ 219 HUDD20054 Nyu gat-drá va 220 HUDD20055 Zá kány-õr ti lo si dom bok 221 HUDD20056 Kö zép-drá va 222 HUDD20058 Lát rá nyi pusz ta

56 11810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 223 HUDD20060 Ri nya szent ki rá lyi-er dõ 224 HUDD20062 Nyu gat-drá va-sík 225 HUDD20063 Szen tai er dõ 226 HUDD20064 Ság vá ri dom bok 227 HUDD20066 Pé csi-sík 228 HUDD20069 Pak si ür ge me zõ 229 HUDD20070 Ten ge li ci ré tek 230 HUDD20071 Pak si tar ka sáf rá nyos 231 HUDD20072 Du na szent györ gyi láp er dõ 232 HUDD20073 Szedresi Õs-Sárvíz Du na Ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 233 HUDI20002 Adony-Per ká tai lösz völ gyek 234 HUDI20003 Ala pi ka szá ló ré tek 235 HUDI20004 Aszal-völgy 236 HUDI20005 Bár so nyos 237 HUDI20006 Bel sõ bá rán di lösz völgy 238 HUDI20007 Bes nyõi lösz völgy 239 HUDI20008 Bör zsöny 240 HUDI20009 Bu dai-hegy ség 241 HUDI20010 Bu da ör si ko pá rok 242 HUDI20011 Csé pi gye pek 243 HUDI20012 Csév ha rasz ti ho mok vi dék 244 HUDI20013 Csol no ki lösz gye pek 245 HUDI20014 De be gió-hegy 246 HUDI20015 Dé li-ge re cse 247 HUDI20016 Epö li szar ma ta vo nu lat 248 HUDI20017 Érd-Té té nyi pla tó 249 HUDI20018 Észa ki-ge re cse 250 HUDI20019 Felsõ-Tápió 251 HUDI20020 Ge re cse 252 HUDI20021 Ger je-men te 253 HUDI20022 Gó gány- és Kõ rös-ér men te 254 HUDI20023 Gö döl lõi-domb ság 255 HUDI20024 Tá pió györ gye-új szil vá si szi ke sek 256 HUDI20025 Haj ta men te 257 HUDI20026 Al só-ipoly-völgy 258 HUDI20027 Ke let-me zõ föl di lösz völ gyek 259 HUDI20028 Kir vai lösz gye pek 260 HUDI20029 Ko csi gye pek 261 HUDI20030 Köz pon ti-ge re cse 262 HUDI20031 La jos ko má ro mi lösz völ gyek 263 HUDI20033 Móri-árok

57 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 264 HUDI20034 Du na és ár te re 265 HUDI20035 Nagy kõ rö si pusz tai töl gye sek 266 HUDI20036 Nagy ló ki lösz völ gyek 267 HUDI20037 Nya kas-te tõ szar ma ta vo nu lat 268 HUDI20038 Nyu gat-cser hát és Na szály 269 HUDI20039 Pi lis és Vi seg rá di-hegy ség 270 HUDI20040 Gö döl lõi-domb ság pe rem he gyei 271 HUDI20041 Póc al ja 272 HUDI20042 Rác ke vei Du na-ág 273 HUDI20043 Re kettyés 274 HUDI20044 Sárrét 275 HUDI20045 Szi get hal mi ho mok buc kák 276 HUDI20046 Szé kek 277 HUDI20047 Szi ge ti ho mo kok 278 HUDI20048 Szo mó di gye pek 279 HUDI20049 Szent györgy pusz ta 280 HUDI20050 Al só-tá pió és pa tak völ gyek 281 HUDI20051 Tur ján vi dék 282 HUDI20052 Érd-Száz ha lom bat tai táb la rög 283 HUDI20053 Ve len cei-hegy ség 284 HUDI20054 Ve len cei-tó 285 HUDI20055 Ve res egy há zi-me den ce 286 HUDI30001 Vér tes Fer tõ Han ság Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 287 HUFH20001 Rá ba köz 288 HUFH20002 Fertõ-tó 289 HUFH20003 Fer tõ mel lé ki domb sor 290 HUFH20006 Dud lesz-er dõ 291 HUFH20007 Péri-repülõtér 292 HUFH20008 Pan non hal mi-domb ság 293 HUFH20009 Gö nyüi ho mok vi dék 294 HUFH20010 Rép ce-men te 295 HUFH20011 Rá ba 296 HUFH20012 Sop ro ni-hegy ség 297 HUFH20013 Ha tár-men ti er dõk 298 HUFH30004 Szi get köz 299 HUFH30005 Han ság Hor to bá gyi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 300 HUHN20074 Alattyá ni Ber ki-er dõ 301 HUHN20089 Al só-zagy va hul lám te re 302 HUHN20138 Ara nyo si-le ge lõ 303 HUHN20063 Bak tai-edõ

58 11812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 304 HUHN20019 Bán ki-er dõ 305 HUHN20036 Bá tor li ge ti Nagy-le ge lõ 306 HUHN20103 Be rek bö ször mény-kör mösd pusz tai le ge lõk 307 HUHN20101 Bi ha ri-le ge lõ 308 HUHN20059 Bi ka-rét 309 HUHN20076 Bor só hal mi-le ge lõ 310 HUHN20072 Bö kö nyi Kö zös-le ge lõ 311 HUHN20054 Csa holc-gar bolc 312 HUHN20154 Csé pa-sze le vé nyi gye pek 313 HUHN20155 Cser kei Nagy-fer tõ 314 HUHN20105 Csök mõi gye pek 315 HUHN20121 Cza kó-tó 316 HUHN20070 Darvasi Csiff-puszta 317 HUHN20033 Deb re cen-haj dú bö ször mé nyi töl gye sek 318 HUHN20098 Dél-Ás vá nyi gye pek 319 HUHN20009 De recs ke-ko nyá ri gye pek 320 HUHN20051 Eret-hegy 321 HUHN20001 Felsõ-Tisza 322 HUHN20100 Ga tály 323 HUHN20046 Ge lé nes-be reg da róc 324 HUHN20057 Grófi-erdõ 325 HUHN20032 Gú ti-er dõ 326 HUHN20017 Haj dú ba go si-le ge lõ 327 HUHN20069 Haj dú szo bosz lói szi kes gye pek 328 HUHN20092 Haj dú szo vá ti gye pek 329 HUHN20021 Ha lá pi Ál ló-hegy 330 HUHN20023 Hár mas he gyi-töl gye sek 331 HUHN20146 He gyes bor 332 HUHN20011 Hen ci dai Cse re-er dõ 333 HUHN20002 Hor to bágy 334 HUHN20056 Ján ki-er dõ 335 HUHN20085 Jász apá ti-jász kis éri szi ke sek 336 HUHN20073 Jász árok szál lá si szi ke sek 337 HUHN20044 Jász dó zsai Pap-er dõ 338 HUHN20077 Jász fény sza rui-er dõ 339 HUHN20078 Jász sá gi Zagy va-ár tér 340 HUHN20093 Ka ba-föld esi gye pek 341 HUHN20134 Kál ló sem jé ni Csor da le ge lõ 342 HUHN20045 Ka szo nyi-hegy Dé dai-er dõ 343 HUHN20145 Kecs ke ri-pusz ta és kör nyé ke 344 HUHN20016 Kék-Kál ló-völ gye 345 HUHN20144 Ken de re si le ge lõ

59 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 346 HUHN20014 Kis mar jai Nagy-szik 347 HUHN20008 Kis mar ja-po csaj-esz tá ri gye pek 348 HUHN20050 Kö mö rõ-fü lesd 349 HUHN20025 Kõrises Jónás-rész 350 HUHN20013 Kö zép-bi har 351 HUHN20015 Kö zép-ti sza 352 HUHN20152 Kun szent már ton, Bá boc kai-le ge lõ 353 HUHN20095 Lá nyi-le ge lõ 354 HUHN20049 Ló nya-ti sza szal ka 355 HUHN20053 Ma gos li ge ti-er dõ és gye pek 356 HUHN20024 Mar tin kai-le ge lõ 357 HUHN20149 Me zõ tú ri Szan da zu gi-le ge lõ 358 HUHN20018 Mi ke pér csi Nyár fás he gyi-le ge lõ 359 HUHN20020 Mo nos tor pá lyi-le ge lõ 360 HUHN20005 Nagy-Szék sós Ra kottyás 361 HUHN20107 Nagy-Va das 362 HUHN20042 Nap ko ri-le ge lõ 363 HUHN20060 Nyír egy há zi lõ tér 364 HUHN20125 Nyír gyu la ji Kis-rét 365 HUHN20071 Nyír mi hály di-le ge lõ 366 HUHN20128 Nyír ség-pe re mi ége re sek 367 HUHN20065 Nyír tu rai-le ge lõ 368 HUHN20062 Ó fe hér tói lõ tér 369 HUHN20035 Öm bö lyi-er dõ és Fé nyi-er dõ 370 HUHN20148 Pász tói-le ge lõ 371 HUHN20006 Po csa ji csor da le ge lõ 372 HUHN20010 Po csa ji-ka pu 373 HUHN20022 Ra uch ba u er-er dõ 374 HUHN20064 Ro ho di-le ge lõ 375 HUHN20055 Ro zsály Csen ger si ma 376 HUHN20161 Sám so ni-úti Bel le ge lõ 377 HUHN20012 Sán do ro si-ta vak 378 HUHN20109 Sóstói-erdõ 379 HUHN20139 Sza ló ki Nagy-fer tõ 380 HUHN20153 Sze le vé nyi Tó-köz 381 HUHN20007 Szent pé ter szeg-hen ci dai gye pek 382 HUHN20048 Tar pa-tá kos 383 HUHN20058 Te re mi-er dõ 384 HUHN20141 Ti sza i gar-ti sza ör si Kört vé lyes 385 HUHN20158 Ti sza kürt-ti sza i no kai gye pek 386 HUHN20114 Ti sza lö ki szi ke sek 387 HUHN20156 Ti sza sa si Láp-le ge lõ

60 11814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/143. szám Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 388 HUHN20003 Ti sza-tó 389 HUHN20157 Ti sza u gi Kört vé lyes és Bok ros 390 HUHN20116 Ti sza vas vá ri szi ke sek 391 HUHN20106 Új fe hér tói gye pek 392 HUHN20081 Új szász-jász bol dog há zi gye pek 393 HUHN20038 Új ta nyai lá pok 394 HUHN20140 Úrbéri-legelõ 395 HUHN20047 Vá mos atya-csa ro da Kö rös Ma ros Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 396 HUKM20013 Bél megy eri Fás-pusz ta 397 HUKM20027 Cse re bö kény 398 HUKM20007 Csor vá si lösz gyep 399 HUKM20019 Dél-Bi ha ri szi ke sek 400 HUKM20005 Desz ki gye pek 401 HUKM20014 Dé va vá nya kör nyé ki gye pek 402 HUKM20012 Fe ke te-, Fe hér- és Ket tõs-kö rös 403 HUKM20010 Gyu la-sza bad kí gyó si gye pek 404 HUKM20017 Hármas-Körös 405 HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 406 HUKM20015 Hor to bágy-be rettyó 407 HUKM20031 Kurca 408 HUKM20030 Lapistó-Fertõ 409 HUKM20006 Má gocs-ér 410 HUKM20008 Ma ros 411 HUKM20009 Me zõ he gyes-bat to nyai gye pek 412 HUKM20016 Sebes-Körös 413 HUKM20004 Szá raz-ér 414 HUKM20029 Szent esi gye pek 415 HUKM20026 Tó ni szál lás-szar va si gye pek 416 HUKM20028 Tõ kei gye pek 417 HUKM20001 Vá sár he lyi és Csa ná di gye pek 418 HUKM20002 Vá sár he lyi Kék-tó Kis kun sá gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 419 HUKN20015 Ágas egy há za-or go vá nyi ré tek 420 HUKN20031 Al só-ti sza hul lám tér 421 HUKN20019 Bak si-pusz ta 422 HUKN20024 Bó csa-bu ga ci ho mok pusz ta 423 HUKN30001 Csong rád-bok ro si Sós-tó 424 HUKN20029 Csong rá di Kó nya-szék 425 HUKN20004 Dél-Bács ka 426 HUKN20008 Dé li-ho mok hát ság 427 HUKN20032 Dél-Õrjeg

61 2004/143. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Térképi azo no sí tó Te rü let kód Név 428 HUKN20033 Ér sek hal ma-ne mes nád ud va ri lösz völ gyek 429 HUKN20001 Fel sõ-kis kun sá gi szi kes pusz ta 430 HUKN20009 Fel sõ-kis kun sá gi szi kes ta vak és Mik la pusz ta 431 HUKN20003 Fel sõ-kis kun sá gi tur ján vi dék 432 HUKN20011 Fü löp há zi ho mok buc kák 433 HUKN20025 Fü löp há zi Hosszú-rét 434 HUKN20013 Fü löp szál lás-solt szen tim re-csen gõ di lápok 435 HUKN30002 Gát éri Fe hér-tó 436 HUKN20014 Ha jós i ho mok pusz ta 437 HUKN20020 Har kai-tó 438 HUKN20035 Har ka kö töny-bo dog lá ri ho mok buc kák 439 HUKN20036 Im re-hegy, Pir tó-kis kun ha la si ho mok buc kák 440 HUKN30003 Izsá ki Ko lon-tó 441 HUKN20018 Já nos hal ma-kun fe hér tói er dõk 442 HUKN20022 Kis kõ rö si tur já nos 443 HUKN20017 Kö zép-csong rá di szi ke sek 444 HUKN20016 Mat kó pusz tai ür gés gyep 445 HUKN20026 Mó ric gá ti lá pok 446 HUKN20006 Nagynyíri-erdõ 447 HUKN20034 Nyár lõ rin ci er dõ 448 HUKN20021 Ökör di-er dõ te lek-ke ce li lá pok 449 HUKN20002 Pe szé ri-er dõ 450 HUKN20027 Péteri-tó 451 HUKN20030 Pir tói Nagy-tó 452 HUKN20007 Sol ti ür gés gyep 453 HUKN20005 Tass-Szalk szent már to ni szi kes pusz ta 454 HUKN20023 Táz lár-kis kun ha la si ho mok buc kák 455 HUKN20028 Ti sza Al pár-bok ro si ár té ri öb lö ze te Õr sé gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság 456 HUON20003 Ab lánc pa tak völ gye 457 HUON20014 Gér cei tu fa gyû rû és láp rét 458 HUON20012 Ke me nes söm jé ni cser jés le ge lõ 459 HUON20011 Ke nye ri rep tér 460 HUON20002 Kõ sze gi-hegy ség 461 HUON20009 Ostf fy asszony fa csön gei le ge lõ 462 HUON20013 Öreg cser 463 HUON20018 Õrség 464 HUON20006 Pin ka 465 HUON20008 Rá ba és Csör nöc völgy 466 HUON20001 Ság-hegy 467 HUON20005 Vá ti gya kor ló tér

62 11816 MAGYAR KÖZLÖNY 2004/143. szám