Forrás: Bingeni Szent Hildegárd (Hildegardis Bingensis/Hildegard von Bingen, )

Átírás

1 Forrás: Bingeni Szent Hildegárd (Hildegardis Bingensis/Hildegard von Bingen, ) Physica (Liber simplicis medicinae) avagy a Természet gyógyító ereje I. FÜVEK KÖNYVE Előszó Az ember földből való, mert teremtésekor más föld vétetett, ami az ember, és minden elem szolgált neki, mert érezték, hogy él, és minden tevékenységükkel előzékenyen együttműködtek vele, és ő is velük. És a föld zöldet adott nekik, az ember módja és természete és szokásai és egyéb kapcsolatai szerint. A föld ugyanis a hasznos növényekkel mutatta meg az ember szellemi minőségének kapcsolatait, miközben ezeket megkülönböztette; a haszontalan növényekkel azonban az ember haszontalan és démoni jellemvonásait mutatta meg. Vannak azonban bizonyos növények, amelyeket bizonyos ételekkel meg kell főzni, és ezeket az emberek számára ehetővé teszik, és ezek könnyűek, mert az embert nem terhelik meg túlságosan, és hasonlítanak az ember húsához. És a gyümölcstermő fák nedve főzés nélkül káros, és megfőzve könnyű, és az ember vérével egyenlítődik ki. A nem gyümölcstermő fák azonban, amelyek nem szaporodnak, csak faanyagok és nem élő fák, és csak levelei vannak, amelyek az emberek számára haszontalan ezeket megenni, úgy hogy ha valaki megeszi őket, annak nem nagyon használ, még ha sokat nem is árt neki, és ezek az emberben a rothadással vethetők össze. Ami azonban a fákban van, és amiből kötél készül, az az ember ereire hasonlít. És a föld kövei az ember csontjaival vethetők össze, és a kövek nedvessége a csontvelővel, mert annak a kőnek, amelyiknek nedvessége van, melege is van. Az a kő azonban, amelyekkel a tetőket befedik, az ember kezein és lábain lévő körmökkel vethető össze. És bizonyos levegős növények is nőnek, és ezek szintén az ember emésztésének könnyűek és derűs természetűek, úgyhogy azt az embert, aki megeszi őket, felvidítják, és hasonlítanak az ember hajához, mert ez mindig könnyű és szellős. De bizonyos más füvek szelesek, és ezek a széltől nőnek, és ezek az emésztés számára szárazak és nehezek, és szomorú természetűek, így azokat az embereket, akik megeszik, szomorúvá teszik; és ezek az ember tajtékával vethetők össze, vagy ahhoz hasonlítanak. Azonban a haszontalan növények nedve, amelyeket nem lehet megenni, mérges, mert az emberi ételek számára halált hozók, és az ember kiválasztásával vethetők össze. És a földnek van tajtéka, nedvessége és nedve. És a föld tajtékja haszontalan növényeket szül, a nedvessége viszont hasznos növényeket, amelyek megehetők, és amelyek az ember más használatára is hasznosak. A nedve azonban fürtöket és bimbózó fákat nemz. Azok a növények, amelyek az ember munkája által vettetnek el, és csak lassan bújnak elő és növekednek, elvesztik fanyarságukat és keserűségüket attól a munkától, amivel az ember termeszti és elveti őket, mint a háziállatok, amiket az ember gonddal nevel fel saját házában, úgyhogy e nedvek nedvessége az ember nedveinek a természetét valamelyest megérinti, amennyiben ezek az ételekhez és italokhoz jók és hasznosak.

2 Azok a füvek azonban, amelyek magjuk kihullása által, az ember munkája nélkül növekednek, és hirtelen és sietősen, mint a zabolátlan állatok bújnak elő, az emberek számára hátrányosak, ha megeszik őket, mert az ember a megfelelő időben való tejivással, evéssel és növekedéssel neveltetik fel, ami a mondott növényekkel nem így történik. Azonban néhány közülük mégis elnyomja gyógyszerként az emberekben a káros és beteg nedveket. Azonban minden fű vagy hideg, vagy meleg, és ennek megfelelően növekszik, mert a füvek melege a füvek lelkét jelenti, míg a hideg a testüket: így élnek módjuknak megfelelően, ha akár a meleg, akár a hideg túlsúlyban van bennük. Ha ugyanis minden fű meleg lenne és hideg egy sem, feloldanák az őket használókban az ellentétüket. Ha azonban mind hideg lenne, és egy sem lenne meleg, ugyanígy kiegyensúlyozatlanságot okoznának, mert a meleg az ember hidegével, a hideg pedig az ember melegével szemben áll. És bizonyos füvek erős fűszerek erejét és a legkeserűbb fűszerek fanyarságát bírják. Ezért sok rosszat elnyomnak, mert az ártó szellemek ezeket elkerülik, és (a fűszereket) utálják. Vannak azonban bizonyos növények, amelyek ugyanakkor az elemek tajtékát is bírják, ezekben az elámított emberek megkísérlik vagyonukat megtalálni; és ezeket a füveket szereti az ördög, és velük keveredik. Cap. 1-1 A búzáról A búza meleg és tökéletes, nincs fogyatékossága. És ha az ember jó lisztet csinál a búzából, akkor az ebből a lisztből készített kenyér jó a betegnek és az egészségesnek, jó húst és jó vért ad az embernek. Ha azonban valaki a liszt velejét, a zsemledarát, kiveszi és ebből készít kenyeret, akkor ez a kenyér erőtlenebb és gyengébb lesz, mint a teljes lisztből készült, mert a liszt veleje valamelyest elveszti erejét, és több nyálkát ad az embernek, mint az igazi búzaliszt. Ha azonban a búzát nem lisztként, őrletlenül, egész szemekben főzik meg, és nem őrletik malomban, és úgy eszik, mint a más egyéb ételeket, az sem jó vért, sem jó húst nem ád, ellenben sok nyálkát, mert a búzát alig lehet megemészteni; így a betegeknek semmiképpen sem hasznos, még ha az egészséges meg is tud birkózni ezzel a táplálékkal. (R1-001) Ha azonban valakinek üres a feje, és ezért őrültség kínozza, mintha bolond lenne, akkor vegyen egész búzaszemeket, főzze meg vízben, és azután ezekkel a meleg magokkal vegye körbe a fejét a víz leöntése után, és kösse át egy kendővel. Így a beteg agya megtelik e nedvekkel, és visszanyeri erőit és egészségét. És tegye ezt addig, amíg értelme vissza nem tér. (R1-002) És aki a hátában és az ágyékában érez fájdalmat, az főzze a búzaszemeket vízben, és azon melegében tégy arra a helyre, ahol fáj, és a búza melege minden betegség erejét legyőzi. (R1-003) És ha kutya harapja meg az embert, akkor készíts tésztát zsemlelisztből tojásfehérjével, és tegye ezt három nap és három éjjel a harapásra, hogy ez a mérges harapást kihúzza. Az ilyen harapás a kutyák lehellete miatt mérgezőbb, mint a más állatok harapásai. Azután hagyja a tésztát, törjön össze cickafarkot tojásfehérjével, és ezt tegye a harapásra kéthárom napig, majd dobja el. És azután gyógyítsa kenőcsökkel, amelyeket más sebek kezelésére is ajánlanak. Cap. 1-2 A rozsról A rozs meleg, de hidegebb, mint a búza, és sokféle ereje van. A belőle készült kenyér jó az egészséges embernek és erőssé teszi. És azoknak is jó, akiknek zsíros a húsa, mert csökkenti húsukat, de mégis erősíti őket. Azoknak azonban, akiknek hideg a gyomra, és ezért elerőtlenedtek, hátrányos, mert gyengesége miatt emésztése nem tudja legyőzni, ezért sok vihart támaszt benne, mert alig tudja megemészteni.

3 (R1-004) Akinek azonban furunkulusok vannak a testén, bármilyenek is legyenek azok, tegyen tűzben melegített, vagy frissen a kemencéből kivett és megtört rozskenyeret a furunkulusokra, és a rozskenyér erőinek melege felemészti és eltünteti azokat. (R1-005) És akinek rühesség van a fején, törje porrá rozskenyér héját, és szórja ezt a port oda, mert az elveszi ezt a bajt. Három nap után kenje ezt a helyet olívaolajjal, mert az meleg és gyógyító. Tegyen így, amíg meg nem gyógyul. (R1-006) És ha rákok, vagyis vékony férgek rágják az ember húsát, tegyen rá meleg kenyérmorzsát. És tegye ezt gyakran, és azok a kenyér melegétől elpusztulnak. Cap. 1-3 A zabról A zab meleg, erős ízű és illatú, és szerencsét hozó és egészséges étel az egészséges embernek, boldog elmét és tiszta, világos értelmet ad, jó színt és egészséges húst okoz. azoknak is, akik valamennyire, mértékkel gyengélkednek, jó enni kenyérként vagy lisztként, és nem árt nekik. Azoknak azonban, akik nagyon betegek és hidegek, nem válik javukra, ha eszik, mert a zab mindig a meleget keresi. És ha ezek a betegek zabkenyeret vagy zablisztet esznek, az csak hánykolódik a gyomrukban és nyálkát okoz, ám erőt nem ad nekik, mert hidegek. (R1-007) Aki azonban köszvényben szenved, és ettől széthasadt szelleme és semmitmondó gondolatai vannak, hogy időnként akár meg is őrül, az gőzfürdőben vegye körül egész testét vízben főzött zabbal, és azt a vizet, amiben a zabot főzte, öntse felforrósított kövekre. És tegye ezt gyakran, és magához fog térni, és egészségét visszanyeri. Cap. 1-4 Az árpáról Az árpa hideg, így hidegebb és gyengébb, mint a fent nevezett mezei termények. És ha kenyérként vagy lisztként fogyasztják, árt mind a betegnek, mind az egészségesnek, mert nincs olyan ereje, mint a többi gabonának. (R1-008) Az a beteg azonban, akinek már egész teste erőtlen, főzze az árpát sokáig vízben, öntse ezt a vizet egy hordóba, és vegyen benne fürdőt; és tegye ezt gyakran, amíg meg nem gyógyul és testének húsa egészséges nem lesz. (R1-009) Sőt, aki annyira beteg, hogy még kenyeret sem tud enni, vegyen árpát és zabot egyenlő mennyiségben, tegyen ehhez valamennyi édesköményt, és főzze ezeket együtt vízben. Amikor megfőtt, szűrje le a nedvet egy kendővel, és igya levesként kenyérevés helyett, és tegye ezt amíg meg nem gyógyul. (R1-010) És akinek az arcán kemény és durva a bőre, és aki a széltől enyhén hámlik, az főzze a árpát vízben, majd mossa az arcát finoman olyan kendővel, amelyet e mértékletesen meleg főzetben megnedvesített, és a bőre lágy és gyengéd lesz és szép színt kap. (R1-011) És ha az ember feje beteg gyakran kell mosnia ezzel a vízzel, és meggyógyul. Cap. 1-5 A tönkölybúzáról A tönkölybúza a legjobb gabona, meleg és zsíros és erőteljes, gyengédebb, mint a többi gabonafajta, jó húst és jó vért ad annak, aki eszi, boldog értelmet és örömteli érzelmeket hoz az embereknek. Bármilyen formában is eszik, legyen az kenyér, vagy bármilyen más étel, jó és lágy. (R1-012) És ha valaki már olyan beteg, hogy a betegségtől már enni sem tud, az vegye a tönkölybúza egész szemeit és főzze meg vízben zsír vagy tojássárgája hozzáadásával, hogy jobb íze miatt könnyebben fogyasztható legyen, és egy ezt a beteg, és ez meggyógyítja belülről, mint jó és egészséges balzsam. Cap. 1-6 A borsóról A borsó hideg és valamennyire nyálkás. A tüdőt valamelyest fulladóvá teszi. Mégis azoknak az embereknek, akinek természete meleg, jó enni, és erőssé teszi őket. Azoknak azonban, akiknek természete hideg és beteges, nem

4 használ, mert evése esetén a szájban nyálkát okoz. A borsó minden betegnek ártalmas, és nincs ereje a betegségeket kiűzni. Cap. 1-7 A lóbabról A lóbab meleg, erős és egészséges embernek jó enni, jobb, mint a borsót. Mert ha a beteg lóbabot eszi, nem árt neki nagyon, mert nem okoz akkor a nedvességet és nyálkát benne, mint a borsó. A lóbabliszt jó és hasznos betegnek és egészségesnek egyaránt, mert könnyű, és fáradság nélkül megemészthető. (R1-015) És akinek belső fájdalmai vannak, az főzze a lóbabot vízben valamennyi zsír vagy olaj hozzáadásával, majd a bab eltávolítása után szürcsölje a meleg levest. Tegye ezt gyakran, és ez belül meg fogja gyógyítani. (R1-016) És akinek a húsát hullámzó fájdalom, varasodás és kelés gyötri, bármilyen természetűek is azok, vegyen lóbablisztet, tegyen hozzá valamennyi édesköménymag-port, és keverje ezt össze a legfinomabb búzaliszttel vízben, hogy összeragadhasson; és készítsen így tortácskákat tűzön vagy napon. És helyezze ezeket gyakran fel, és ez a fájdalmat kihúzza, és a beteg meggyógyul. Vicia ervilia Vicia sativa Cap. 1-8 A lencséről A lencse hideg és fogyasztva nem növeli sem az ember velejét, sem a húsát, sem pedig a vérét, és nem kölcsönöz neki erőt sem, de jóllakat a gyomrot és értéktelenül megtölti azt. A beteg nedveket viharossá ingerli az emberben. (R1-017) Ha valaki a fején foltokban varasodik, és tisztátalan a haja, ami kelések gyökerét rejti magában, akkor finoman törje porrá egy felforrósított kövön a lencsét, és a benne lévő nyálkával porítson egy csigaházat, adjon ehhez ugyanannyi lencseport, és tegye ezt a foltokra, és ez szétoszlatja e fájdalmak nyálkáját, és így meggyógyul. Cap. 1-9 A kölesről A köles hideg, de ugyanakkor valamennyire meleg is, (R1-620) és nem hasznos, ha eszik, mert az emberben sem a vért, sem a húst nem gyarapítja, sem pedig erőt nem kölcsönöz, hanem csak a hasat tölti meg és csökkenti az éhséget, mert nem rendelkezik a felüdülés ízével. De az emberek agyát vizenyőssé teszi. És a gyomrot lagymataggá és renyhévé teszi, és a nedveket, amik az emberben vannak, viharba kergeti, és mint afféle dudvát, nem egészséges az embernek megenni. *A szöveg azonos a Cap szövegével. Cap A muharról A muhar hideg, és mértékletes a melegsége és keveset használ, mert csak csekélyfelfrissülést ad, és annak, aki megeszi, csekély erőt kölcsönöz, azonban nem is árt neki, ahogy a köles ártani szokott. Szintén nem nagyon oszlatja el a káros nedveket az emberben, ahogy a köles sem. (R1-019) Akinek azonban heves láza van, az főzze a muhart borban, és igya ezt a bort gyakran, és meg fog gyógyulni. Cap A kenderről A kender meleg, és akkor nő, amikor a levegő sem nem nagyon meleg, sem nem nagyon hideg, és így természete és magjai is gyógyító erőt hordoznak, és az egészséges embernek áldásos enni, gyomrában a kender könnyű és hasznos, a nyálkát valamelyest eltávolítja a gyomorból, könnyen megemészthető,

5 csökkenti az ártó nedveket, és erősíti a hasznosakat. (R1-603) Aki azonban a fejében beteg, és akinek üres az agya, és így eszik kendert, annak könnyű fejfájást okozhat. Azoknak azonban, akinek fejük egészséges, és agyuk teljes a fejükben, azoknak nem árt. (R1-602) Aki azonban nagyon beteg, megfájdítja a gyomrát, azonban aki csak kicsit beteg, nem árt. ha megeszi. (R1-020) Akinek azonban gyomra hideg, főzzön kendert vízben, majd a víz kinyomkodása után csavarja kendőbe. Helyezze így melegen a gyomrára, és az megerősíti és állapotát visszaállítja. És akinek agya üres és kendert eszik, annak fájni fog a feje. De az egészséges fejet és teljes agyat nem károsítja. (R1-021) Egy kenderből készített kendő jó a kelések és sebek kötözésére, mert a melegség benne mértékletes. Cap A katicavirágról A katicavirág meleg és száraz, és az embereknek semmilyen ételben nem hasznos, mert fájdalmakat okoz. De a jószágnak sem használ takarmányként, viszont sokat árt. (R1-022) Ha azonban valakinek kelések vannak a fején, de azok nincsenek kivarasodva, az törjön össze katicavirágot, és összetörve keverje össze sült szalonnával, és kenje ezzel gyakran a keléseket, amelyek a fején vannak, és ez eltünteti azokat és meggyógyítja. (R1-023) És tördd össze a katicavirágot és keverd el mézzel, és ahol túl sok a légy, kendd ezzel be a falat. És azok a legyek, akik ebből esznek, megbetegszenek, leesnek és elpusztulnak. + Cuminum cyminum Cap Cap A galangagyökérről A galangagyökér egészen meleg és nem tartalmaz hidegséget, és gyógyító erővel bír. (r1-024) És az az ember, akinek heves láza van, törje porrá a galangagyökeret és igya ezt a port forrásvízzel, és ez fel fogja oldani heves lázát. (R1-025) És akinek az ártó nedvek miatt háta vagy oldala fáj, az forraljon galangagyökeret borban, és igya ezt melegen, és a fájdalom el fog múlni. (R1-026) És akinek a szíve fáj, vagy a szíve gyenge, az egyen elegendő galangagyökeret és jobban lesz. Cap A citvorról (~ kurkuma) A citvor mértékkel meleg és nagy ereje vagyon. (R1-035) Mert az az ember, akinek tagjai reszketnek, vagyis remeg, és akiből hiányzik az erő, az vágjon citvort borba, és adjon hozzá valamivel kevesebb galangagyökeret, és főzze ezt egy kevés mézzel, és igya ezt langymelegen, és a remegés eltávozik belőle, és visszanyeri erejét. (R1-036) És akiben sok a nyál és a nyálka, az törje a citvort porrá, és kösse ezt a port egy kendőbe. Tegye ezt egy kis edénybe úgy, hogy a víz befedje, hogy a víz átvegye az ízét, és hagyja így éjszakára. Igya ezt reggelente éhgyomorra, és a nyál és a nyálka csökken. (R1-037) Azonban akinek gyakran fáj a feje, az nedvesítse meg az így kendőbe kötött és vízzel megnedvesített porral a homlokát és a halántékát, és jobban lesz. (R1-038) És aki rossz ételekkel tölti meg és gonoszul megterheli a gyomrát, az törjön porrá citvort, majd készítsen ebből a porból és zsemlelisztből vízzel kis tortácskákat. Szárítsa meg ezeket napon vagy csaknem teljesen hideg sütőben, majd törje ezeket porrá, és nyalja ezt a port gyakran éhgyomorra, és esténként, amikor aludni megy, és gyomra meglágyul. Cap A gyömbérről A gyömbér nagyon meleg és tágas, vagyis széteső, és élvezete káros az egészséges és a zsíros embereknek, mert őket ostobává, tudatlanná, gyengévé és zabolátlanná teszi. (R1-039) Aki azonban annyira ki van száradva, hogy már

6 csaknem halálán van, az törje porrá a gyömbért, és vegye be ezt a port éhgyomorra mértékkel levesben vagy egye kenyérrel és jobban lesz. De mihelyt jobban érzi magát, ne egye többet, nehogy károkat szenvedjen. (R1-040) És akinek kelevényes, vagyis gennyes és homályos a szeme, Az törje porrá a gyömbért, és kösse ezt a port egy kendőbe, majd így tegye borba, hogy a bor ettől megsötétüljön, és este, amikor aludni megy, kenje ezzel a borral a szemhéjait és a szemek környékét. És ha ebből egy kevés a szembe is kerül, nem ártalmas. És ez így kiveszi a gennyet és a zavarosságot a szemekből. Mert amíg az embernek megvan a látása ily módon lehet a szemein segíteni. Miután azonban elveszette látóérzékét, ez a módszer a szemeknek már semmit sem használ. (R1-041) És ha a szemek elhomályosulnak, vedd a ruta és ugyanannyi izsóp nedvét, és adj hozzá háromszor annyit a fent mondott borból, és öntsd ezt egy fémedénybe, hogy az az erőket megtartsa benne. És ha a beteg este aludni megy, kenje be ezzel a szemek és a szemhéjak környékét. És ha közben valahol a szemeket egy kicsit megérinti, nem károsítja azokat. És tegye ezt gyakran, és a szemek elsötétedése elmúlik. (R1-042) És aki a gyomor és a has megrekedésétől szenved, az törje porrá a gyömbért, és keverje össze ezt a port egy kevés atracél-nedvvel. Ebből és bablisztből készítsen tortácskákat, és süsse meg azokat egy sütőben, amelyben a hőség valamennyit csillapodott. És így egye a tortácskákat étkezés után vagy éhgyomorra, és ez csökkentei fogja a gyomor szennyét, és erősíti az embert. (R1-043) Hasonlóképpen törje porrá az is, aki valamely gyomorfájásban szenved, és keverje össze kétszer annyi galangagyökérrel és fele annyi citvorral. És étkezés után szórja ezt a port borba, és így igya meg, és tegye ezt este is, amikor aludni megy. És tegye ezt gyakran és a gyomra jobban lesz. (R1-044) És akinek a testén sömör-kiütés van, az tegye a fent mondott, kendőbe kötött port ecetbe, és adjon hozzá valamennyi bort, ha van neki, hogy ne legyen olyan csípős, és kenje be egy kendővel és a porral azt a helyet, ahol a kiütések vannak, és meg fog gyógyulni. Cap A borsról A bors nagyon meleg és száraz, és egy bizonyos romlás van benne, és (R1-607) sokat fogyasztva károsítja az embert és mellhártyagyulladást okoz, és hivalkodóvá teszi benne a nedveket és káros nedveket szül benne. (R1-047) És ha valaki búskomor, és undorodik az ételektől, hogy enni sem akar, az egyen valamilyen étellel és kenyérrel mértékletesen borsot, és a lépe jobban lesz, és elmúlik az ételektől való undora. Cap A köményről A kömény mértékkel meleg és száraz. (R1-048) Asztmásoknak jó, hasznos és egészséges enni azon a módon, ahogy általában eszik. Azokat azonban károsítja, akiknek a szíve fáj, ha megeszik, mert a szívet nem tökéletesen melegíti, hiszen annak mindig melegnek kell lennie. Az egészségeseknek azonban mégis jó, ha eszik, mert jó állapotot eredményez, és lágy meleget ad azoknak, akik túl melegek. De a betegeket károsítja, ha eszik, mert hagyja fellobbanni a betegséget, azokat kivéve, akiknek a tüdejük fáj. (R1-049) Ha valaki főtt vagy sült sajtot akar enni, szórja meg köménnyel és úgy egye, nehogy fájdalmai legyenek tőle. Cap A pipitérről (?) A pipitérnek mértékletes és valamelyest száraz melege vagyon, és ez a helyénvaló keverék tiszta és jó frissességet tartalmaz. (R1-051) Mert egy egészséges embernek jó ezt enni, mivel csökkenti benne a rothadást, növeli benne a jó vért, és az embernek tiszta értelmet ad. És annak a betegnek is, ki teste már csaknem meghalt, visszahozza erőit, semmit nem enged ki az emberből megemésztetlenül, hanem épp ellenkezőleg, jó emésztést biztosít.

7 (R1-052) És az, akinek a fejében sok nyálka gyűlt össze és a pipitért gyakran eszi, annak megkevesbedik a fejében a nyálka. (R1-053) De gyakran elűzi a mellhártyagyulladást is, tiszta nedveket ad az embernek, és tisztává teszi a szemeket. És bármily módon is fogyasztják, szárítva, vagy ételben, haszonnal való és jó, úgy a betegeknek, mint az egészségeseknek. Mert ha valaki gyakran eszi, elűzi tőle a betegségeket, és meggátolja, hogy beteg legyen. És hogy a rossz nedveket kiűzi és az egészséget visszaadja, az azért van, mert evéskor nedvességet és nyálat hív elő a szájban. Cap Az édesgyökér Az édesgyökérnek mértékletes melegsége vagyon, és (R1-054) tiszta hangot ad az embernek, bármily módon is fogyasszák, szelíddé (elnézővé) teszi az elmét és megvilágosítja a szemeket, és meglágyítja a gyomrot az emésztéshez. (R1-055) De a szellemükben betegeknek is sokat használ, ha gyakran eszik, mert feloldja a mérget, ami az agyban van. Cap A fahéjról A fahéj is nagyon meleg, nagyon erős az ereje, és mértékkel nedvességet is tartalmaz, de melege olyan erős, hogy elnyomja ezt a nedvességet, (R1-056) és ha valaki gyakran eszi, abban csökkenti az ártó nedveket, és jó nedveket ad neki. A fahéjfáról. A fa, amelynek kérge a fahéj, nagyon meleg. (R1-057) Ezért vegyen az, akit köszvény miatt bénulás kínoz, és egy-, harmad- vagy negyednapos láza van, egy acéledényt, öntsön bele jóféle bort, rakja bele a fent nevezett fa fáját és leveleit, amíg még nedvességük van, és főzze ezt tűzön, és igya ezt melegen, és meg fog gyógyulni. (R1-058) És az az ember, akinek nehéz a feje és tompa, hogy a lélegzet nehezen tör elő és áramlik be az orrán keresztül, az törje a fahéjat porrá, és egye ezt a port egy falat kenyérrel, vagy nyalogassa a kezéről, és az feloldja az ártó nedveket, amelyek tompává teszik a fejet. Cap A szerecsendióról A szerecsendiónak nagy melegsége vagyon, és erőiben jóféle keveréket hordoz. (R1-609) És ha valaki szerecsendiót eszik, az megnyitja a szívét, és tisztítja elméjét és jó értelmet ád neki. Végy, mint mindig is, szerecsendiót és ugyanannyi fahéjat és valamennyi szegfűszeget, és tördd ezeket porrá. Azután készíts ebből a porból zsemlemorzsával és valamennyi vízzel tortácskákat, és edd ezeket gyakran, és ez megszünteti szíved és elméd keserűségét, és megnyitja szívedet és tompa elmédet, és boldoggá teszi szellemedet, és tisztítja értelmedet, és minden ártó nedvet csökkent benned, és vérednek jóféle nedvet biztosít, és erőssé tesz. Cap A százlevelű rózsáról A rózsa hideg, és ez a hidegség hasznos keveréket tartalmaz. (R1-059) Kora reggel, vagy amikor már megvirradt, végy egy rózsalevelet és tedd a szemedre. Ez kihúzza a nedvet, vagyis a könnyeket, és tisztává teszi azt. (R1-060) Azonban akinek valamely kelések vannak a testén, az tegyen rájuk rózsaleveleket, és az kihúzza belőlük a nyálkát. (R1-061) És aki hirtelenharagú, az vegyen rózsát és kevesebb zsályát, és törje ezeket porrá. És abban az órában, amikor felkel benne a harag, tartsa ezt az orrához. Mert a zsálya megvigasztal, a rózsa megvidámít. (R1-062) Rózsát kell venni, és fele annyi zsályát, friss, felolvasztott zsírral. És ezeket vízben kell főzni, hogy kenőcs készüljön belőlük, és ahol az embert görcs vagy bénulás gyötri, ezzel a kenőccsel be kell ott kenni, és jobban lesz a beteg.

8 (R1-063) Azonban a rózsa jó folyadékokhoz, kenőcsökhöz és minden gyógyszerhez, ha hozzáteszik, és ezek úgy jobbak lesznek, ha rózsát is adnak hozzájuk, még ha csak keveset is, és ez jó erőiből jön, mint fent mondatott. Rosa canina Cap A liliomról A liliom inkább hideg, mint meleg. (R1-064) Végy ezért egy fej liliomhagymát, erősen tördd össze öreg zsírral, olvaszd fel egy tálban és tedd edénybe. És azután akinek fehér leprája, vagyis "quedick"-je van, kendd gyakran ezzel a kenőccsel, miután a kenőcsöt felmelegítetted, és az megfogja gyógyítani. (R1-612) De a vörös lepra éppígy gyógyítható. (R1-065) És ha valakinek kiütései vannak, igyon gyakran kecsketejet és a kiütések teljesen eltűnnek róla. Azután vegye a liliom szárát és leveleit, törje ezeket össze, nyomja ki a levét és gyúrja össze zsírral; majd pedig kenje ezzel azokat a helyeket a testén, ahol a kiütések fájnak, és igyon ismét kecsketejet. (R1-066) A liliomvirágok első kinyílásának az illata és a virágok illata is megörvendezteti a szívet és jó gondolatokat ád. Cap Az útifűről Az útifű hideg természetű, és hidegségében kellemes keverék van, (R1-067) és aki borban megfőzi és melegen megissza, ez az erős láztól megfosztja. (R1-068) És az ember nyomott szellemét kellemes keveréke által megvidámítja, támogatja és erősíti az agyat, hogy meggyógyuljon, részben hidegével, részben pedig keveréke által. (R1-069) Azonban ha valakinek a gyomrában van láz, az főzzön útifüvet borban, és a bor leöntése után tegye az útifüvet egy kendőbe, és úgy melegen kösse ezt a gyomrára, és ez kiűzi a gyomrából a lázat. Plantago lanceolata Plantago media Cap A vad levenduláról A vad levendula meleg és száraz, és melegsége egészséges. (R1-070/071) És aki a levendulát borban, vagy ha bora nincs vízben és mézben megfőzi, és langyosan gyakran issza, az enyhíti a máj és a tüdő fájdalmát és az asztmát a mellkasában, és tiszta tudatot és tiszta értelmet szerez magának. Lavandula latifolia Cap Cap A kubebaborsról A kubeba meleg, és ez a meleg a megfelelő keveréket hordozza magában; és száraz is. És ha valaki kubebát eszik, a benne illetlen vágyakozások mérséklődnek. (R1-072) Azonban a szellemet boldoggá, az értelmet és a tudást tisztává teszi, mert a kubeba hasznos és mértékletes melege a vágyakozás illetlen hevét, amelyben bűzlő és szennyes nedvességek rejtőznek, feloldja, és az emberek szellemét és értelmét világítóan tisztává teszi. Cap A szegfűszegről A szegfűszeg nagyon meleg és egy bizonyos fajta nedvességet hordoz, amely által kellemesen kitágul, mint a méz kellemetes nedvessége. (R1-073) És ha valakinek fáj a feje, és zúg, mintha süket lenne, egyen gyakran szegfűszeget, és csökkenti a dörmögést, ami a fejében van. (R1-074) És ha beteg tagok duzzadnak meg olykor az emberben, akkor újra és újra az történik, hogy ez a duzzadás a tagokban vízkort növeszt. Ha ezért a vízkor már valakiben növekedni kezdett, egyen gyakran szegfűszeget, és az lenyomja a betegséget, mert ereje átmegy az ember tagjaiba, azok dagadását csökkenti, és a vízkórt

9 menekülésre készteti, és nem engedi tovább növekedni. (R1-076) Azonban az ember velejének a melege is izzaszthat és akkor podagrát okoz. Ha ez már növekedni kezdett, és az illető gyakran eszik szegfűszeget, ereje átmegy az ember velejébe, és hátráltatja a podagra fejlődését, és tovább halad benne, ha már elkezdődött (ti. a podagra). Cap A fekete hunyorról A hunyor izzó meleget és hideget is hordoz magában. (R1-078) És az az ember, akiben a legártóbb, halált hozó nedvek kelnek, úgy hogy valamely tagjából előbugyognak, hogy az ember kiütést mond, az egyen mindig hunyort és jobban lesz. (R1-079) És akinek negyednapos láza van, az egyen belőle a láz közeledtekor, és jobban lesz. (R1-080) És akit a köszvény nagyon gyötör, egye, amikor beteg, és jobban lesz. (R1-081) És akinek forró láz van a gyomrában, vágjon ebből borba, és melegítse ezt a bort, és igya olyan melegen, és meggyógyul. Cap Cap Helleborus viridis Cap A tüdőfűről A tüdőfű hideg és valamennyire száraz, és nem sok hasznára van az embereknek. (R1-082) Az az ember azonban, akinek a tüdeje felfúvódott, hogy köhög, és csak fáradtsággal tud belélegezni, az főzze a tüdőfüvet borba, és igya ezt gyakran éhgyomorra, és meg fog gyógyulni. (R1-083) És a birkák túl gyakran eszik, egészségesek és kövérek lesznek, és a tejüket sem károsítja. (R1-084) És ha valakinek a tüdeje felfúvódott, és a borban főzött tüdőfüvet gyakran issza, ahogy fentebb mondatott, visszanyeri tüdeje egészségét, mert a tüdőnek (a fűhöz) hasonló természete van. Cap A gímpáfrányról A gímpáfrány meleg, és (R1-085) segít a májnak és a tüdőnek és a fájó belsőségeknek. Végy ezért gímpáfrányt, és erősen főzd meg borban, adj hozzá tiszta mézet, és így hagyd újra felforrni. Azután törj porrá borsot és kétszer annyi fahéjat, és ezt az előbb mondott borral forraldd fel újra, és szűrdd át egy ruhán, és készíts így italt, és idd ezt gyakran étkezés után és éhgyomorra, és ez használ a májnak és tisztítja a tüdőt, és gyógyítja a fájó belső szerveket. És kiveszi a belső rothadást és nyálkát. (R1-087) És szárítsd lassan a gímpáfrányt forró napon vagy meleg téglán, és tördd porrá így, és ezt nyalogasd a kezedről éhgyomorra vagy evés után, és ez elveszi a fej és a mellkas fájdalmát, és csillapítja az egyéb fájdalmakat, amik a testedben vannak. (R1-088) És az az ember, akinek a fájdalma heves, majd hirtelen gyengül, az igya ugyanezt a port meleg borban, és jobban lesz. Cap A sárga tárnicsról A tárnics meglehetősen meleg. (R1-089) És ha valakinek úgy fáj a szíve, mintha alig lenne a helyén (?), az törje porrá a tárnicsot, és egye ezt a port levessel, és ez megerősíti a szívét. (R1-090) Ha azonban valakinek lázas a gyomra, az igyon gyakran ebből a porból borban, amit forró sugarak melegítettek fel, és a gyomrát megtisztítja a láztól. Cap A keskenylevelű (északi) kakukkfűről A kakukkfű meleg és mérsékelt. (R1-091) És ha valakinek a testében beteg hús van, hogy a húsa olyan lesz, mintha rühes lenne, az egyen kakukkfüvet hússal vagy lekvárban megfőzve, és testének belül meggyógyíttatik és megtisztíttatik.

10 (R1-092) És akin kis rühek, vagyis kis ótvarok vannak, az törjön össze kakukkfüvet friss zsírral, kenje ezzel, és visszanyeri egészségét. (R1-093) És akinek az agya beteg és mintha üres lenne, az törje porrá a kakukkfüvet, és ezt a port keverje össze zsemleliszttel vízben, csináljon ebből tortácskákat, és egye ezeket gyakran, és az agya ettől jobban lesz. Thymus vulgaris Thymus zygis Cap A fehér pemetefűről A pemetefű meleg, és elég nedvvel bír, és különböző betegségek ellen segít. (R1-094) És ha valakinek süket a füle, az főzze a pemetefüvet vízben, és vegye ki a vízből, és engedje a meleg gőzt a fülébe szállni. A füvet pedig rakja a füle köré és az egész fejére, és javulni fog a hallása. (R1-095) És akinek a torka beteg, az főzze vízben a pemetefüvet, és szűrje át ezt a vizet egy kendőn. Adjon hozzá kétszer annyi bort, és egy edényben forralja fel újra, elegendő zsír hozzáadásával. Igya ezt gyakran, és a torka meg fog gyógyulni. (R1-096) Aki azonban köhög, az vegyen édesköményt és kaprot egyenlő mennyiségben, és adja ezeket harmadannyi pemetefűhöz, főzze meg ezeket borban, azután szűrje át egy kendőn és igya ezt, és a köhögés csillapodni fog. (R1-097) És akinek beteg vagy törött tagjai vannak, az főzze meg a pemetefüvet borban elegendő más hozzáadásával. Ezeket, amikor megfőttek, öntse egy tálba, és igya gyakran lehűtve, és a tagjai meg fognak gyógyulni. Cap A szarvasgombáról A szarvasgomba hideg és kemény, és káros megenni mind az embernek, mind a barmoknak, amelyiket nem bántja betegség. Mert a szarvasgombának olyan ereje van, hogy az egészséges embert és az egészséges marhát belülről megsérti, ha nincs bennük betegség. (R1-098) Ha azonban az ártó nedvek feltörnek az emberben, hogy az ember tagjait köszvény gyötri, mintha el akarnának törni, ha akkor az ember szarvasgombát eszik, menekülésre készteti ezen nedvek veszélyét, és elmarja ezeket, és kivezeti ezeket, mert olyan a szarvasgomba természete, hogy mindig az összetörésre szolgál, ahol van, és feltöri, ami bűzlő, ahol ilyet talál. (R1-099) Azonban egy terhes asszonynak testi veszélyekkel járó vetélést okoz, ha ezt eszi. Cap A valódi levenduláról A valódi levendula meleg és száraz, mert kevés nedve van. És az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van. (R1-100) És akinek sok tetve van, és gyakran szív levendulaillatot, a tetvek megdöglenek rajta. (R1-101) És az illata tisztítja a szemet. Cap A görögszénáról A görögszéna inkább hideg, mint meleg. (R1-102) És az az ember, akinek napi láza van, amitől gyakran kiveri a veríték, és undort kelt az étel, vagyis kárt tesz, az szedjen nyáron ebből a fűből, melegítse a magjait borban, és igya ezt gyakran melegen éhgyomorra, és jobban lesz. (R1-103) És akinek negyednapos láza van, az főzze a görögszénát vízben, és miután a vizet kinyomkodta, borítsa vele be gyakran esténként vele melegen a combját, kössön köré egy kendőt, és igyon gyakran borban melegített görögszénát, ahogy fent mondatott, és meg fog gyógyulni. Cap A boldogasszony tenyeréről (Chrsanthemum balsamita) A balzsamfű meleg. (R1-104) És aki mérget eszik vagy iszik, az vegyen balzsamfüvet, valamint rutát és tisztesfüvet egyenlő mennyiségben. És miután

11 borban összetörte ezeket, nyomja ki a nedvüket, és adjon hozzá kétszer annyi nenyúljhozzám nedvet, mint e fentiek egyikéé. Keverje ezeket össze, szűrje át egy kendőn, és igya éhgyomorra. De miközben issza, üljön valamely meleg helyen, hogy ne fázhasson meg, mert ha akkor megfázna, veszélyes lenne a számára. Miután megitta, igyon propoliszt (??? - Honigwurz) és ez rosszullét által kiveszi a mérget, vagy az alsó fertályakon átvezetve szabadít meg tőle. (R1-105) És akinek sok a tetve, az törjön össze balzsamfüvet zsírral, és keverje össze, majd kenje ezzel a nyakát, és a vállai alatt, és a tetvek megdöglenek, de neki nem lesz kára. (R1-106) Azonban az az ember, akiben a lepra növekedni látszik, az főzze a balzsamfüvet vízben, adjon hozzá zsírt, és így készítsen kását. Egye ezt gyakran, és a lepra eltávozik belőle. Cap Cap A keskenylevelű zsázsáról A zsázsa meleg és nedves, és ez a nedvesség jóféle keveréket tartalmaz, és egészségesnek s betegnek egyaránt jó és hasznos enni. És az, ami keserű benne, nem ragadja meg belül az embert, hanem gyógyítja. (R1-107) És az, akinek gyenge a szíve és beteges a gyomra, az egye nyersen, és megerősíti őt. (R1-108) És azt is, akinek szomorú a szelleme, boldoggá teszi, ha megeszi. (R1-109) És megéve gyógyítja az emberek szemét, és tisztává teszi. Cap A foltos bürökről A bürök meleg és veszélyt rejt magában, úgy hogy ha egy ember megeszi, minden jól és helyesen elrendezett dolgot a vérében és nedveiben szétrombol, és káros hullámokat kelt, ahogy a vihar a vizek nyugtalanságát okozza. És ha ez a vihar abbamarad, a legrosszabb nedveket és legártóbb betegségeket hagyja hátra az emberben. (R1-110) Azonban azok, akiket dorongokkal és furkókkal gonoszul megkékítettek, vagy azok, akik valamelyes magasságból leestek, úgy hogy húsuk és tagjaik erősen megrongálódtak, főzzenek bürköt vízben, és a víz kinyomkodása után tegyék ezt a tagjaikra, amelyek fájnak, kössék át egy kendővel, és a bürök a nedveket, amelyek ott összegyűltek, szétoszlatja, mert szétoszlatásra is szolgál. (R1-111) És ha valaki döfés, csípés vagy dobás miatt húsa és bőre között megduzzad, annak a bürköt vízben kell melegítenie, és a duzzadásra kötni, és az a duzzadást szétoszlatja. (R1-112) Ha azonban valakinek valamely tagja egy betegség által magától duzzad meg, akkor a bürök nem használ a duzzanat szétoszlatására, mert ha erre ráteszik, arra a készteti a nedveket, amelyek a betegség egy kelésben összegyűjtene és a húsból így ki kell, hogy törjenek, hogy a test belseje felé visszaforduljanak, ami veszélyekkel jár együtt. Cap A kámforról A kámfor, ti. a gumi, tiszta hidegséget tartalmaz. Azonban az a fa, amely a kámfort kiizzadja, csípős és keserű hidegséget tartalmaz. És ha valaki a kámfort egyszerűen, ezzel eszi mérték nélkül, akkor a tűz, ami az emberben van, a hideg által hátráltatik. És a hideg is, ami az emberben van, felboríttatik a kámfor hidege által, úgy hogy az ember olyan lesz, mint a fa, amely se hideget, sem pedig meleget nem tartalmaz (???). Ezért senki ne fogyassza egyszerűen a kámfort. (R1-113) Végy azonban aloét és mirhát egyenlő mennyiségben, és a kámforból valamennyivel kevesebbet, mint ezek közül az egyik, és tördd ezeket össze egy edényben, és adj hozzá egy kevés vadsalátát (wilder Lattich). Azután készíts ebből és zsemlelisztből tortácskákat. Szárítsd meg ezeket tűzben forrósított kövön, vagy a napon, és megszárítva tördd porrá. Ebből a porból igyál gyakran éhgyomorra meleg propoliszban (?~Honigwurz). És ha egészséges és erős vagy, csodálatos módon még erősebb és egészségesebb leszel, és erőid ezen módon rendbe jönnek. És ha beteg vagy, ez csodálatosan

12 felemel és megerősít téged, ahogy a nap a borús napot megvilágosítja. Cap A sóskáról A sóska sem nem meleg, sem nem hideg a megfelelő mértékben. Ezért az embernek nem használ, ha eszi, mivel természetét felkavarja. És aki mégis eszi, azt szomorúvá teszi, és természetével helytelen mértékben kitölti belső szerveit. (R1-114) Azonban barmok és ökrök táplálékaként hasznos, mert az, ami benne gyenge az emberek erőinek, az állatok erőinek hasznos. Rumex sanguineus Rumex hydrolapathum Rumex patientia Rumex scutatus Cap A kövirózsáról A kövirózsa hideg, és nem hasznos az embereknek ezt megenni, mert természete szerint zsíros. Mert ha egy ember mégis megeszi, aki nemi természetében egészséges, égni fog a vágyakozástól, mintha megbolondult volna. (R1-115) És ha egy férfinak kiszárad a magja, hogy nincs is neki, noha nem aggastyán, tegye a kövirózsát annyi időre kecsketejbe, amíg az a kövirózsát teljesen átitatja, majd főzze meg ebben a tejben néhány tojás hozzáadásával, hogy étel legyen belőle. És ezt egye három vagy öt napig, és magja visszakapja nemzőerejét, és gyermeke fog születni. (R1-116) Azonban az ily módon elkészített étel mit sem használ az asszonyok terméketlensége ellen, ha egy asszony eszi ezt, csak vágyát fogja felingerelni vele, a terméketlenséget nem veszi el. (R1-117) És akinek a fülei süketek, hogy semmit sem hall, az vegye egy olyan asszony tejét, aki tíz-tizenkét hét előtt fiút szült. Adjon hozzá kövirózsát, és csurgasson 3-4 csepp nedvet a fülébe. Tegye ezt gyakran és vissza fogja nyerni a hallását. Cap Cap A földitökről A földitök meleg, és használata nem hasznos az embereknek, mint a gyomoké, amelyek haszontalanok. (R1-118) És a melegsége mindenütt veszélyes azokat a helyeket kivéve, ahol méreg készül. Mert ha ott tűzben meggyújtják, úgy hogy melege és szaga a mérget megérinti, akkor csökkenti ennek az erejét, ahogy a bor is elveszíti erejét, ha egy éjszakára a kupában felejtik. (R1-119) És ha tűzbe vetik, és mint a répát megsütik, majd azon melegében a tűzből kiveszik és szeletekre vágják, szagot áraszt magából. És ha ez a szag egy kígyót vagy egy békát megérint, oly módon károsítja őket, hogy a kígyó okádni fog, a béka pedig olyan fájdalmakat érez, hogy menekül arról a helyről. ha azonban a földitök szaga egy embert érint meg, fájdalmakat okoz neki, hacsak nem evett előtte rutát, mert a földitök olyan értéktelen és kellemetlen nedveket tartalmaz, hogy úgy az embereket, mint a rossz férgeket megöli. (R1-120) Ha valakinek a lába sérült, vagyis törött, főzze a földitököt vízben. A víz kifacsarása után tegye a földitököt azon melegében a lábára azon a helyen, ahol törött, és ápolja ezzel. Ez kiveszi belőle az ő rothadását, és a beteg meggyógyul. Cap Cap A közönséges aranyvesszőről Az aranyvessző inkább hideg, mint meleg, és veszélyes nedveket tartalmaz, ami más füvekét meghaladja, ahogy egy bizonyos féreg rosszabb és egészségtelenebb, mint a másik. (R1-121) De ha valakin nagy és kitüremkedő kelések vannak, az főzze az aranyvesszőt vízben, és tegye azt azon melegében a kelésre, és ápolja azt gyakran ily módon, és meg fog gyógyulni. (R1-122) De

13 ha valaki vas által sebesül meg, és aranyvesszőt rak a sebre, az veszélyes a számára, Mert a bőr felszínét gyakran begyógyítja, és a rothadást belülre űzi. (R1-123) Ha azonban valakinek a húsa és a bőre között foltok és hólyagok tűnnek elő, az főzzön aranyvesszőt vízben, és helyezze melegen azokra, és meg fog gyógyulni. (R1-616) És a marhákkal is ugyanígy kell tenni, ha ilyen keléseik vannak. Cap A gombernyőről A gombernyő meleg, és sok tisztaság van benne (R1-124) és a nedve kellemes és egészséges, vagyis gyógyító, és a beteg gyomornak és a beteg zsigereknek nagyon jó. Nyáron, amikor zöld, húzd ki a gyökerével együtt és főzd meg vízben, azután ezt a vizet szűrdd át egy kendőn, majd adj hozzá mézet és valamennyi édesgyökeret és így készíts propoliszt (Honigwürze) és idd ezt evés után. És ez kiveszi a gyomrodból a nyálkát és gyógyítja beteg zsigereidet. (R1-125) De szárítsd is meg a gombernyőt fokozatosan a napon, nehogy erőit elveszítse, mert a nap a füvek erejét nem kevesbíti, ha így szárítják őket, a tűz azonban megkevesbíti azokat. És a kiszárított füvet mértékletesen tördd porrá, hogy ne legyen teljesen apró. Azután télen forralj bort mézzel és édesgyökérrel, és tedd bele ezt a port, és idd gyakran étkezés után, és ez kihajtja a nyálkát a gyomorból, és a fájó zsigereket az egészséghez visszavezeti. (R1-617) És akit vas sebesít meg, nyomja ki a gombernyő nedvét, öntse vízbe, és igya így étkezés után. Vagy télen tegye a beteg a porát vízbe, és igya ezt gyakran étkezés után, és ez belülről tisztítja a sebeket, s fokozatosan és jól gyógyítja őt. Cap Az őszi kikericsről A kikerics száraz és hideg, és sem áldás, sem egészség nem találtatik benne, és nem használ az embereknek, ha megeszik, mert ha megeszik, a jó tettek hiányát és szárazságot okoz. És ha egy ember megeszi, csak keveset és rövid ideig, kívül megnövekszik a húsa tőle, mert az erőiből belülről hiányzik, ami a húsát emeli, mintha csak növekedne. Ettől gyakran meghalnak, mert több méreg van benne, mint egészség. Ha azonban marha eszi meg a kikericset, nem döglik meg tőle, de renyhe és görbe lesz. Cap Az erdei pajzsikáról A pajzsika nagyon meleg és száraz és valamennyi nedve is van. Azonban sok erőt tartalmaz, méghozzá olyat, hogy az ördög elkerüli miatta. És vannak olyan erői is, amelyek a nap erejéhez hasonlatosak, mert ahogy a nap a sötétséget megvilágosítja, úgy készteti a pajzsika menekülésre a fantazmagóriákat, ezért a gonosz szellemek megvetik. (R1-126) És azokon a helyeken, ahol nő, az ördög ritkán gyakorolja csalárdságait, és azt a házat, és azt a helyet az ördög, bárhol legyen is, elkerüli és irtózik tőle, és a villám, a vihar és a jég ritkán esik ott, és a talajra, ahol nő, ritkán hullik jégeső. (R1-127) És azt az embert is, aki magánál hordja, elkerülik a démonok mágiái és varázslatai csakúgy, mint az ördögi szavak és más álomképek. És ha kép készül valakiről kárával és halálával, ha pajzsikát tart magánál, nem, fog megsérülni. Mert az embereket néha képekkel átkozzák meg úgy, hogy megsérülnek és megőrülnek tőle. Amikor ugyanis az ördög az embert a Paradicsomban magához vonta, egy bizonyos emlékeztető jel készült az ördögben, ami az Ítélet Napjáig megmarad. És ezért bizonyos szavak, amelyek a csalárdságából születtek, ha néha emberek kimondják őket, megérintik ezt a jelet, ami benne maradt, és így előhívják és kicsalogatják, és így e szavak által árt az embereknek, vagy teljesíti azon kívánságaikat, amelyekről beszéltek. Néha az ember egy általa készített képpel győzni is tud azáltal, hogy az áldást és egészséget hoz neki. Azonban a gyűlöletből és az irigységből baj születik, és a baj bajjal van összekötve. És az ördögi befolyás már embrióként látja az

14 ember sorsát, hozzákapcsolódik, és mindig az ember mögött áll, és így baj bajjal jár. És ahogy az embernek jó és rossz tudása is van, ugyanúgy teremtetett az emberek számára jó és rossz növény is. (R1-128) Azonban a pajzsika nedvéhez bölcsesség rendeltetett, és a természet méltóságában a jóság és a szentség jelölésére szolgál. Ezért menekül előle és kerüli el minden rossz és mágikus. (R1-129) És amelyik házban pajzsika is van, ott a mérgek és az álomképek nem tudnak kiteljesedni. Ezért annak az asszonynak, aki gyereket szül, pajzsikával kell körbevennie magát a gyermeket is és a bölcsőben is őt, és akkor az ördög kevésbé fogja tudni megközelíteni. Mert amikor az ördög először megpillantja a gyermek arcát, nagyon gyűlöli és követi. A következő gyógyszerekhez is jó a pajzsika: (R1-131) Aki köszvényben szenved, szedjen pajzsikát, amikor zöld, főzze meg vízben, és ebben a vízben fürödjön gyakran, és a köszvény enyhülni fog. (R1-132) És nyáron, amikor zöld, tedd a leveleit a szemeidre és aludj így, és ez tisztítja a szemeket, és kiveszi belőlük a ködöt. (R1-133) És aki süket, hogy semmit sem hall, az kössön pajzsikamagokat egy kendőbe, és így dugja a fülébe, de ügyeljen, nehogy a fülén keresztül a fejébe nyomja: így visszanyeri a hallását. (R1-134) És akinek a nyelve köszvényes, hogy beszélni sem tud, az tegye a pajzsikamagokat a nyelvére, és a köszvény a nyelvében enyhülni fog, és tud majd beszélni. (R1-135) És az az ember, aki feledékeny és tudatlan, az tartson a kezében pajzsikamagokat, és újra emlékezni fog, és visszanyeri értelmét. Annyira lesz értelmes, amilyen értelmetlen most. Cap A kapotnyakról A kapotnyak nagyon meleg, és olyan veszélyes erő van benne, hogy rettegni kell tőle, és nagyon sötét, emiatt változékony természetű és viharos, mert melege és veszélyessége a veszélybe siet. És ezért az ember természetét inkább cserben hagyja, minthogy egészségének használna. Mert ha egy embernek enni adják, aki nyavalyatörésben vagy hidegrázásban szenved, vagy köszvényes, csak más nagyobb fájdalmakat okoz neki. (R1-618) És ha terhes asszony eszi meg, vagy meghal, vagy fennáll a veszélye, hogy elvetél. Vagy ha ebben az időben nincs hószáma, nagyobb fájdalmakban fog szenvedni. Cap A foltos kontyvirágról A kontyvirág sem nem langymeleg, sem nem túlzottan erős, hanem egyenletes és mértéktartó melegsége van, ahogy a nap a pirkadat után kellemes meleget ad, vagy mint a harmat, amely kellemes nyáron a nap felkelte előtt, és ezért mindenhez kötődhez, mint kellemetes ember, aki a veszélyeket is el tudja viselni, és a sikert is helyesen birtokolja. (R1-136) És az az ember, akiben a rothadás fekete pörsenéssé válik, amelyben az ember halála vagyon, és amit "seltega"-nak neveznek, akkor ennek az embernek a kontyvirág leveleit vagy gyökerét kell enni adni, és ez mérsékeli benne a túl nagy forróságot és a túl nagy hideget, ami ebben a pörsenésben van, úgy hogy az gyengéden tűnik el. (R1-137) És ha egy ember annyira szenved a köszvénytől, hogy úgy tűnik, mintha minden tagja csütörtököt mondott volna, és a nyelve képtelen a beszédre, akkor azonnal a kontyvirág leveleit valamennyi sóval kell neki enni adni, és a köszvény enyhülni fog. Ha mégsem enyhül, akkor a gyökerét kell főzött mézbe mártani, és ezt kell a betegnek azonnal megennie, és jobban lesz. (R1-138) És az az ember is, akinek a gyomrában nyálkás láz van, különböző hidegrázásoktól szenved, az főzze a kontyvirág gyökerét tiszta borba, majd hagyja lehűlni, és azután mártson egy felizzított acélt ebbe a borba, és így melegítse fel újra, és azon melegében igya ezt meg, és ez kiveszi a nyálkát, ami a gyomrában van, és a lázat is, ahogy a tűz megolvasztja a havat. (R1-139) És

15 az az ember, akiben melankólia nő, akinek sötét a kedélye, és mindig szomorú. És az ilyen ember igyon gyakran olyan bort, amelyben kontyvirág gyökere főtt, és ez csökkenti benne a melankóliát, vagyis az eltűnik, ahogy a láz is. Cap A kaempferiáról A kaempferiában langy hűvösség van, és a meleg kábulata, ami féktelenséget szít az emberben, úgy hogy az ember megszédül tőle. Mert abban az emberben, aki megeszi, vagy italként magához veszi, féktelenséget kelt, mint az erős bor, ha megisszák, és együgyűvé teszi. És az emberben több rothadást szül, mint vért, és ezért csaknem semmit sem használ. Cap A kutyatejről A kutyatej méreg, és hirtelen melege vagyon, ami az ember húsát meggyújtja. És értéktelen nedvesség is van benne, mivel az ember húsát elemészti. És más haszna nincs is, mint amit az orvoslás filozófusai találtak ki, és ami abban áll, hogy (R1-140) olykor a kutyatejet bizonyos italokhoz megkeményedett gyomor ellen, hogy ilyenkor általa a hasznos gyógyszereket enyhítsék, és hogy a rosszat, ami az ember testében rejtezik, ez a rossz elűzze. Euphorbia helioscopia Euphorbia lathyris Cap A nadragulyáról A nadragulya hidegséget hordoz magában, ebben a hidegségben azonban émelygést és dermedtséget tartalmaz, és a földben, és azon a helyen, ahol nő, az ördögi befolyásnak bizonyos része és közössége vagyon a nadragulya művével. És az embereknek ártalmas megenni és meginni, mert a szellemet szétzilálja, mintha az ember halott lenne. (R1-141) Ha azonban egy ember bőrét és húsát nagyon nagy és erős kelések lyuggatják át, az vegyen valamennyi kacsazsírt, és szarvas- vagy bakfaggyút, amennyit tud, és adjon hozzá egy kevés - egy cseppnyit egy toll segítségével - nadragulyanedvet, és azonnal keverje össze. És ezen a módon készítsen kenőcsöt, és ezzel a kenőccsel kenje a nagy keléseket mértékkel és nem gyakran, nehogy károkat szenvedjen. És ehhez a kenőcshöz csak kevés nadragulyanedvet adjon, mert ha sokat ad, vagy gyakran keni magát, a bőrét szétmarja, vagy keresztüllyukasztja. Cap A "Dauwurz"-ról A "Dauwurz" meleg és száraz, és erős erői is vannak, és természetében tiszta. (R1-142) És ha valaki, mint más füveket gyakran eszi, tisztítja a gyomrát, és elűzi a ködöt a szeméről. Cap A napraforgó kutyatejről A kutyatej meleg és száraz, és sok dologban hasznos. (R1-143) És akinek a testében nedves köszvény van, mintha az a tagjait szétrágná, és akinek türelmetlen köszvény a testén belül van, hogy ettől sokfelé vezető és sok gondolata van, mintha a tudata elenyészne, az főzze meg a kutyatejet borral és mézzel, és szűrje át egy kendőn, és igya ezt langyosan evés után és esténként, és tegye a borban főtt füvet melegen a mellkasára és kösse ét egy kendővel, és tegye ezt gyakran, és jobban lesz. (R1-144) Azonban törj össze édesgyökeret és piros bazsarózsát azonos mennyiségben. Végy a kutyatej porából ugyanannyit, mint e kettőből, és keverd ezeket össze egy kevés világos vagy sült só hozzáadásával, és edd az ily módon készített port gyakorta éhgyomorra és étkezés után, és ez a hangodat tisztává teszi, és gyógyítja a mellkasodat, és ezeket olyan tisztává teszi, mint a tiszta levegő, és úgy elnyomja és csökkenti a

16 köszvényt, hogy az nem töri el tagjaidat, és szellemed értelmét sem veszíted el. Cap Az indás pimpóról A pimpó nagyon meleg, nedvének mértékletes nedvessége vagyon és (R1-145) jó a láz ellen. Végy ezért pimpót és erősen tördd össze, és keverd zsemleliszttel vízbe, mint amikor egy tortácskát akarsz készíteni, azután készíts valamennyi faolajjal, vagy azod nincs, valamennyi mákolajjal tésztát, és nedvesítsd meg, hogy lágy legyen, és azután kendd rá egy kenderből való kendőre, és miután e kendőt megmelegítetted, vedd ezzel körbe az erős lázú ember egész hasát. És ha egy fél nap vagy egy fél éjszaka eltelik, vedd le a kendőt, és melegítsd meg újra tűz fölött, és tedd a beteg hasára. És tedd ezt gyakran, és a láz enyhülni fog, és böfögést okoz. (R1-146) És ha valaki ködös szemeitől szenved, vegyen pimpót, és tegye tiszta borba, és törje benne össze, szűrje át egy kendőn, és tárolja ezt a bort egy fémedényben. És amikor aludni megy, kenje be ezzel a szemei körül úgy, hogy egy kevés a szemeibe is kerüljön. És tegye ezt gyakran, és a köd felszáll a szemeiről. (R1-147) Azonban akinek sárgasága van, az készítsen pimpóból, zsemlelisztből és tiszta vízből kis tortácskákat, és egyen ebből éhgyomorra kilenc napig, és meg fog gyógyulni. És ez a fű gyógyszerként használ az embernek, hacsak az Úr meg nem gátolja ezt. Potentilla anserina Potentilla erecta Cap A mandragóráról A mandragóra meleg és valamelyest vizes, és abból a porból terjedt el, amiből Ádám teremtettetett; valamennyire hasonlít is az emberre. Mégis ebben a fűben, az emberekkel való hasonlósága miatt több ördögi befolyás van, mint az egyéb növényekben, ami mások elé helyezi. Ezért az embert kívánságai szerint hajtja előre, legyenek azok jók vagy rosszak, ahogy egyszer már a bálványokkal is tette (???). (R1-148) Amikor kihúzzák a földből, gyorsan egy forrásba kell tenni egy napra és egy éjszakára. És ez kivet belőle minden rosszat és a halálos nedveket, amelyek benne vannak, hogy többet már nem használ a mágiának és a bűbájnak. Ha azonban gyökerével együtt húzzák ki a földből, és arra az őt körülvevő föld tapad, és a forrásban nem tisztíttatik meg, mint fent mondatott, akkor káros a varázslók sok rontása és a bűbájok által, ahogy egyszer sok rosszat űzött a bálványokkal (???). (R1-149) Ha azonban valaki mágia vagy a teste forrósága miatt mértéktelen, akkor vegye ebből a növényből azt a fajtát, amely egy asszonyra hasonlít, és amely a fent mondott forrásban megtisztíttatott, és kösse azt, ami ebben a fűben van három napra és éjszakára a melle és a köldöke közé, majd azután ossza ezt a gyümölcsöt két részre, és egy-egy részt tartson három nap és három éjjel az ágyékára kötve. És törje porrá a kép bal kezét, és adjon ehhez a porhoz valamennyi kámfort, és így egye meg, és meg fog gyógyulni. (R1-150) Ha azonban egy asszony szenved teste forrósága miatt, olyan füvet vegyen a melle és a köldöke közé, amely férfit formáz, mint fentebb mondatott, és tegye vele ugyanazt. Ő azonban a jobb kezet törje porrá, és ahhoz adjon valamennyi kámfort, és egye meg ezt a port, ahogy fent mondatott, és ez a forróság benne fel fog oldódni. (R1-151) Azonban akinek a feje fáj valamilyen betegség miatt, az egye a fű fejét, amilyen gyakran akarja; és akinek a nyaka fáj, az egye a nyakát; vagy akinek a háta fáj, az egye a hátát, (R1-152) és akinek a karja szenved, egyen a karjából, akinek a keze, egyen a kezéből, akinek a térde, egyen a térdéből, (R1-153) akinek a lába, egyen a lábából. Vagy amely tagjában érzi a fájdalmat, egyen a figura ugyanazon tagjából, és jobban lesz. Az az alak, amely férfira

17 hajaz, többet használ gyógyszerként, mint az, amelyik asszonyra, mert a férfi erősebb, mint a nő. (R1-154) És az az ember, aki természetében olyan összevissza, hogy ettől mindig szomorú és midig szorultságban van, hogy gyakran érez a szívében fájdalmat és gyengeséget, az vegyen mandragórát, amikor már gyökerestől ki van húzva a földből, tegye egy napra és egy éjszakára egy forrásba, ahogy már elmondatott, és azután a forrás által megtisztíttatván fektesse maga mellé az ágyába. Így a verítékétől a fű meleg lesz, és akkor mondja azt: "Uram, Te az embert a föld mocskából fájdalom nélkül teremtetted. Íme most én magam mellé fektetem ezt a földet, amely fölött soha nem léptek át, hogy nyugalomban lévőnek érezzem a földet magamban, amilyennek Te teremtetted." Ha azonban nincs mandragórád, végy "iniciumot", vagyis a bükkfa első rügyét, mert annak, szerencsére, ezen műhöz hasonló a természete, és úgy tördd le az ágacskáról, hogy közben nem töröd össze, hanem sértetlenül veszed le a fáról, és tedd magad mellé az ágyadba, hogy meleg legyen a tested verítékétől. És mondd ugyanazokat a szavakat, mint az előbb, és visszaszerzed a boldogságot, és szívedben gyógyulást érzel. És ugyanezt megteheted ciprussal és rezgőnyárral is, és ez segíteni fog neked. Cap Az apró szulákról A szulák hideg. Nincs erős ereje, és nem túl hasznos. Mert ha egy ember megeszi, nem kap tőle fájdalmakat és nem is használ neki. (R1-155) Ha azonban valakinek a körme ótvaros kezd lenni, és ez még a kezdetén tart, az vegyen szulákot és törje össze, vagyis döngölje, adjon hozzá valamennyi higanyt, és keverje össze. Azután tegye a körmére, és kösse át egy kendővel, és a körme szép lesz. Convolvulus scammonia Cap A közönséges zsidócseresznyéről (R1-156) És akinek a szemei elsötétednek, az vegyen egy vörös selyemkendőt és kenjen rá zsidócseresznyét. És amikor aludni megy, tegye a selyemkendőt a szemeire. És tegye ezt gyakran, és ez elűzi szemeiről a sötétséget. (R1-157) És ha valakinek zúg a füle, hogy ettől úgy érzi, mintha süket lenne, az vegyen zsidócseresznyét, kenje rá egy nemezre, és tegye ezt a nyakára és a tarkójára egészen a füléig, és kösse oda. És tegye ezt gyakran, amikor aludni megy, és a füle zúgása abbamarad. (R1-158) És szárítsd meg a zsidócseresznyét füstben, és edd meg És ez csökkenti a kehességet, még ha kis mértékben is. (R1-159) Azonban aki a zsigerek kelései miatt fájdalmaktól szenved, az vegyen búzakorpát, és melegítse meg egy edényben zsidócseresznyével, tegye ezt egy kendőre, és borítsa be ezzel az egész hasát és köldökét, és meg fog gyógyulni. Cap A fehér árvacsalánról Az árvacsalán meleg, (R1-160) és aki eszi, szívesen nevet, mert melege a lépet éri és ezáltal a szívet megvidámítja. (R1-161) És akinek fehérség nő a szemében, az húzza ki a növényt gyökerestől a földből, és a gyökerétől frissen megfosztott növényt tegye éjszakára egy pezsgő forrás vizébe, majd pedig melegítse egy tálban a vízből kivett növényt. És azon melegében helyezze a növényt a szemére. És tegye ezt három éjszakán keresztül, és a fehérség a szemében meggyógyul és eltűnik. Cap A katángról A katáng meleg és nedves, és természetében hajlik az illendőségre, és a föld által növekedett. Aki magánál hordja, a többi ember gyűlölni fogja, mint azokat, akik mások fölött uralkodni akarnak. (R1-162) Aki azonban a mellében érez

18 fájdalmat, és ettől a hangja rekedt, az vegyen katángot, és ugyanannyi nagyobb bojtorjánt, főzze meg ezeket tiszta borban, és azután szűrje át egy kendőn. Igya ezt gyakran este, étkezés után, és a melle és a hangja jobban lesz. (R1-163) És akinek nem jó az emésztése, az vegyen katángot és ugyanannyit a nagyobb bojtorjánból, és szárítsa meg ezeket a napon vagy felforrósított téglán, és így törje ezeket össze, és ezt a port harmadrész szerint adja világos vagy sült sóhoz, és azután készítsen ebből mézzel (Honigwürze)-t. És igya ezt gyakran esténként a vacsora után, és az emésztése jó időben lesz. És ezen a módon ez a fű gyógyszerkén használ, hacsak az Úr meg nem gátolja. Cap A komlóról A komló meleg és száraz, és valamennyi nedvessége is van, és az emberek hasznára nem túlságosan használható fel, mert úgy hat, hogy a melankólia megnövekszik az emberben, és az ember értelmét szomorúvá teszi, és megterheli a belső szerveket. (R1-164) Mégis keserűségével távol tart bizony rothadásokat az italokból, amelyekhez hozzáadják, és így azok tovább eltarthatók. Cap A "Lilim"-ről A "Lilim" nagyon meleg. (R1-165) És az az ember, aki a lépétől, vagy a gyomrától, vagy a beteg zsigereitől kehes, és nehezen lélegzik ki és be, mintha a mellkasa >virdumet< lenne, méghozzá úgy, hogy a tüdeje nem fáj, az vegyen Lilimet, és főzze meg valamennyi sör vagy méz hozzáadásával, és így szűrje át egy kendőn. És azután igya ezt gyakran éhgyomorra vagy evés után, és amikor aludni megy, és ez könnyedséget és jó böfögést ad neki, úgy hogy a fent mondott betegségekben jobban lesz. (R1-166) Akiben azonban beteg nedvek vannak, hogy ezektől megsokasodik benne a nyálka, az főzze meg a Lilimet tiszta vízben, és törjön össze csombormentát valamennyi ecetben. Hagyja a mondott Lilimet és a bort, amiben főtt felforrni, és szűrje át egy kendőn, és fedje le egy edényben, vagyis "gőzölje", amíg le nem hűl. És igya ezt gyakran evés után és esténként, és ez az első nedvességet belőle eltűnni készteti, és megtisztítja benne a nedveket és csökkenti a nyálkát, ahogy egy seb megtisztul. Cap A zsályáról A zsálya meleg és száraz természetű, és inkább nő a nap melegétől, mint a föld nedvességétől. (R1-167) És hasznos a beteg nedvek ellen, mert száraz. Mert nyersen és főzve is jó azoknak enni, akiket ártó nedvek gyötörnek, mert ezeken felülkerekedik. Végy tehát zsályát és tördd porrá, és edd ezt a port kenyérrel, és csillapítani fogja a rossz nedvek túlságát benned. (R1-168) És ha valaki valami mocskos dolog bűzétől szenved, dugja a zsályát az orrába, és ez használni fog. (R1-169) És akiben túl sok a nyálka, vagy akinek bűzlő a lehellete, az főzze a zsályát borban, azután szűrje át egy kendőn, és igya ezt gyakran, és rossz nedvek és a nyálka megkevesbedik benne. (R1-170) És azok, akiknek ilyen betegségeik vannak, köszvénytől szenvednek, főzzék a zsályát vízben, és igyák ezt, és a nedvek és a nyálka mennyisége csökkeni fog bennük. (R1-171) És azok, akiknek ilyen betegségeik vannak és bénulásoktól szenvednek, azok főzzék a zsályát vízben, ahogy fentebb is mondatott, és igyák azt, és ha a melegét a víz mérsékli, megszünteti az ember bénulását. Mert ha ezeknek az embereknek a zsályát borral adnánk, akkor a bortól a bénulást okozó nedvek benne a zsályát túlszárnyalják.

19 (R1-172) És akinek undora van az evéstől, az vegyen zsályát és kevesebb turbolyát és valamennyi fokhagymát, törje ezeket együtt ecetben össze, ebből készítsen orvosságot, és ebbe mártsa bele az ételt, amit meg akar enni, és így lesz étvágya. Salvia sclarea Cap A rutáról A ruta inkább a föld erős és teljes zöldjétől, mint a melegtől nő. Kevert melegség van benne, mégis több melegség. És erős a nedvesség erejében, (R1-177) és jó a száraz keserűségek ellen, ami olyan emberekben nő, akikből a megfelelő nedvek hiányoznak. Azonban jobb és hasznosabb nyersen, mint porítva enni. (R1-178) És ha megeszik, csökkenti a vér helytelen forróságát az emberben. Mert a ruta melege megkevesbíti a melankólia helytelen melegét, és mérsékli a melankólia helytelen hidegét. Így a melankólikus ember jobban lesz, ha más ételek után ezt (is) eszi. (R1-611) Azonban ha valaki valami más ételt eszik, és ettől fájdalmai vannak, egyen ezután rutát, és kevésbé fog fájni. (R1-179) És akinek könnyezik a szeme, vegyen rutát és kétszer annyi zsályát és a zsályánál kétszer több turbolyát, és ezeket a növényeket mértékkel törje össze egy mozsárban, hogy levet adjanak. És az így szétzúzott növényeket mártsa tojásfehérjébe, és este, amikor aludni megy, tegye ezeket a homlokára egész a halántékáig, és ez kihúzza a rossz nedveket, mintha valaki egy gyümölcs nedvét szívná ki. Cap Az izsópról Az izsóp száraz természetű és mértékkel meleg, és oly nagy az ereje, hogy még a kövek sem tudnak neki ellenállni, ha útjában vannak. (R1-184) És ha az ember gyakran eszi, megtisztítja a nedvek beteg és büdös tajtékát, ahogy a meleg a tálban a habot felfuttatja, és az izsóp minden ételhez hasznos. Főzve azonban hasznosabb, és porítva is hasznosabb, mint nyersen. (R1-185) Fogyasztva a májat ("querck")-vé teszi, és valamennyire tisztítja a tüdőt. Azonban aki köhög és a mája fáj, és aki asztmás és a tüdeje szenved, annak az izsópot vagy hússal vagy zsírral kell ennie és jobban lesz. Ha azonban az izsópot csak borhoz vagy vízhez adják és úgy fogyasztják, akkor többet árt, mint használ. (R1-186) Az azonban, akinek a mája vagy a tüdeje fáj, az vegyen édesgyökeret és ennél több fahéjat, izsópból többet, mint e kettő együtt, és édesköményből többet, mint e három együtt, és főzze ezeket egy új edényben elegendő méz hozzáadásával, hogy semmi keserű íz ne maradjon benne, és főzze ezt erősen. Azután hagyja ezt a tálat a füvekkel kilenc napon és éjszakán keresztül állni, majd szűrje ezt át egy kendőn és igya meg. Ha valakinek a májában vagy a tüdejében erős fájdalom van, az igya ezt kilenc napon keresztül minden nap. Mielőtt azonban kora reggel inná, egyen egy keveset, és csak azután igya. Este azonban egyen eleget, és amikor aludni megy, igyon belőle eleget. Ha azonban a tüdő és a máj csak kevésbé fáj, ugyanezen a módon minden harmadik nap igya, és tegye ezt gyakran, és meggyógyul, az azonban lehetséges, hogy az Úr nem akarja. (R1-187) Ha azonban a máj az ember szomorúsága miatt beteg, mielőtt a betegség túlsúlyba kerül, fiatal csirkét izsóppal főzzön meg, és egye gyakran mind a csirkét, mind az izsópot. De a nyersen borba tett izsópot is egye gyakran, és igya ezt a bort, akinek a tüdeje fáj, mert az izsóp hasznosabb e betegség ellen, mint mások. Cap Az édesköményről

20 Az édesköménynek kellemes melegsége vagyon, és sem száraz, sem hideg természete nincs. Ha nyersen eszik, nem károsítja az embert. (R1-188) És ahogy mindig eszik, boldoggá teszi az embereket, kellemes melegséget és jó (fáradtságot, vért?) közvetít és jó emésztést okoz. (R1-189) A magjai is meleg természetűek és hasznosak az ember egészsége számára, ha a gyógyszerekben más növények mellé adják. Ha az édesköményt vagy a magját naponta éhgyomorra fogyasztják, csökkenti a rossz nyálkát és a rothadásokat, elnyomja a lélegzet kellemetlen szagát, és a szemeket tisztán látóvá teszi. (R1-194) Az azonban, akinek beteg gyomrában rossz nyálka van, az az édesköményt keverje össze kétszer annyi csalánnal és lestyánnal, készítsen ebből valamennyi liszttel vagy kenyérrel ételt, egye azt gyakran, és akkor beteg gyomrából eltávozik a nyálka. (R1-195) Sőt az az ember, akit melankólia kínoz, törje levesre az édesköményt, kenje ezzel gyakran a homlokát, halántékát, mellkasát és gyomrát, és a melankólia el fogja őt hagyni. (R1-196) Ha azonban valaki sült húst vagy sült halat, vagy más sültet evet, és ettől fájdalmai vannak, az egyen utána édesköményt vagy a magját és kevésbé fog fájni. (R1-199) Vegyen az ember édesköménymagot, fele annyi galangagyökeret, a galanga felényi boszorkányfüvet és annak felényi hölgymált, együtt törje ezeket porrá és szűrje át egy kendőn, és néhány órával ebéd után szórja ezt a port meleg, de nem forró borba és igya meg. És ez a por az egészséges embert egészségesen tartja, a beteget azonban megerősíti, rendben tarja az emésztést és erőt kölcsönöz, jó és szép arcszínt ad, és minden embernek használ, ha megeszi, függetlenül attól, hogy egészséges avagy beteg. Cap A kaporról A kapor természete száraz, meleg és mértékletes. Bármilyen módon fogyasztják, az embert szomorúvá teszi. És nyersen megéve nem használ, mert a föld nedvességéből többet hordoz, mint az édeskömény, és néha valamelyes zsírosságot is magába szív a földből, úgyhogy az ember nyavalyás lesz, ha nyersen eszi, azonban (R1-201) főzve fogyasztva elnyomja a köszvényt, így tehát hasznos az ételekben. Cap A petrezselyemről A petrezselyem erős természetű, és több meleg van benne, mint hideg, és a szelektől és a nedvességtől növekszik. És az embereknek jobb és hasznosabb nyersen, mint főzve fogyasztani. (R1-205) És megéve enyhíti a lázat, amely nem rázza az embert, csak könnyedén megérintette. Mégis az ember szellemében komolyságot nemz. (R1-206) Azonban akinek a szíve, a lépe, vagy az oldala fáj, az főzze meg a petrezselymet borban, adjon hozzá valamennyi ecetet és elegendő mézet, és azután szűrje át egy kendőn, és így igya ezt gyakran, és akkor meggyógyul. (R1-207) És akinek beteg a gyomra, vegyen petrezselymet, kétszer annyi édesköményt és ugyanannyi borágót, mint petrezselymet, és készítsen ebből mártást, amelyhez vajat, marhazsírt, vagy sült sót kell, hogy adjon, és így megfőzve egye gyakran. (R1-208) Azonban aki hagymát eszik, és ettől fájdalmai vannak, az egyen ugyanakkor petrezselymet, és kevésbé fog fájni. (R1-209) És aki kőtől szenved, az vegyen petrezselymet, és adjon hozzá harmadannyi kőtörőfüvet, és főzze meg ezeket borban, szűrje át egy kendőn, és igya ezt egy gőzfürdőben. És ugyanúgy vegyen petrezselymet, és egyharmad annyi kőtörőfüvet, és főzze meg vízben, és öntse ezt ugyanebben a gőzfürdőben a felforrósított kövekre. És tegye ezt gyakran, és jobban lesz. (R1-210) És akit bénulás gyötör, az vegyen petrezselymet és ugyanannyi édesköményt, és valamennyivel kevesebb zsályát. És ezeket a füveket együtt törje össze egy mozsárban, és adja hozzá rózsával készített olívaolajhoz, és tegye ezt arra a helyre, ahol szenved, és kösse át egy kendővel.