Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató"

Átírás

1

2 Innováció a Dél-dunántúli régióban Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Felelõs szerkesztõ: Derjanecz Anita A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre a Regionális Innovációs Ügynökség és Hálózat kialakítása a Dél-Dunántúlon címû projekt eredményeként. Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató ISBN Felhasznált források: Dél-dunántúli regionális innovációs stratégia DDRFÜ Kkht, Pécs Dr. Szekeres György: Orvosi biotechnológiai KKV klaszter (Biotechnológiai Innovációs Bázis) a regionális innováció támogatására. Kutatás-fejlesztési kooperáció az egészségiparban konferencia Villánykövesd Dr. Vass Ilona: Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása, NKTH, Budapest, 2007.

3 Tartalom Köszöntõ 2 Tisztelt Partnereink! 3 Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban 4 K+F beruházások 7 Tudásbázisok 8 A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika 9 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia 9 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság 10 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat 10 Szektorális kompetencia központok 12 Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban INNOCSEKK 13 Kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél-Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) 14 A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) 16 Összegzés 17 Támogatott innovációs projektek Fino-Food Kft. 20 Pécsi Milker Élelmiszertudományi Kft. 21 GEOS Bt. 22 Marylla Bõrdíszmûgyártó és Kereskedelmi Kft. 23 Proszilomed Kutató-Fejlesztõ Kft. - Mediola Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 24 Soft Flow Hungary Kutató-Fejlesztõ Kft. 25 SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. 26 BSX Kft. 27 Lakics Gépgyártó Kft. 28 MarkCon Informatikai Kft. 29 Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Kompetencia Központ 30 Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont 31 Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetencia- és Innovációs Központ 32 Kulturális Innovációs Kompetencia Központ 33

4 Köszöntõ Tisztelt Olvasó! A kiadvány, melyet kezében tart, a Dél-dunántúli régióban az utóbbi években zajló innovációs programokat és azok néhány sikeres eredményét ismerteti. A regionális területfejlesztésben az elmúlt néhány évben megnõtt az innováció és gazdaságfejlesztési politika súlya. Ezt jelzi a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság létrehozása, mely a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyik legaktívabb bizottsága. Tagösszetétele biztosítja a politikai döntéshozók mellett a helyi gazdasági szereplõk és innovációs szakértõk bevonását és a szakmai döntéseken alapuló regionális innováció politika mûködését. Régiónk gazdasági és innovációs mutatóit tekintve sajnos egyértelmû, hogy nincs könnyû helyzetben a regionális politikai és területfejlesztési rendszer a helyi gazdaság innováció orientált fejlesztése tekintetében. Jómagam az Irányító Bizottság tagjaként 2001-tõl követtem a Regionális Innovációs Stratégia kialakításának folyamatát, melynek megvalósítására az utóbbi években lehetõség nyílt. Remélem, hogy az elsõ eredmények áttekintése a stratégiaalkotásban részt vett vállalkozásokat, szakértõket és szakmai szervezeteket egyaránt meggyõzi munkájuk hasznosságáról és egyben további biztatást is ad annak folytatására. Támogatási politikánk egyik eszköze az Innovációs Alap regionális célok támogatására szolgáló kerete, amely a 2005-tõl indult regionális innovációs programok forrása. Bizottságunk részt vesz a programok kialakításában és a jelenleg megvalósuló innovációs fejlesztések értékelésében, ezért számomra is fontos és örömteli áttekinteni e programok eddigi eredményeit és néhány sikeresen lezárult fejlesztést. Tisztelettel ajánlom figyelmébe a jelen összefoglalót és remélem, hogy a jövõben már csak a bemutatott eredmények láttán is növekszik a támogatási programokban való pályázói részvétel. Innovatív fejlesztéseik megvalósításához a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat e kötetben bemutatott szervezetei is segítséget adnak. Szabó Loránd elnök Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság

5 Tisztelt Partnereink! A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulása óta egyre növekvõ hangsúlyt helyez az innováció orientált gazdaságfejlesztésre. Ennek elsõ lépéseként Ügynökségünk koordinálta az Európai Unió által támogatott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia megalkotását, mely a kiadványunkban bemutatott innovációs projekteket támogató pályázati programok alapja. A stratégia kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatását. Ennek szervezeti rendszere átalakult az elmúlt években: 2005-ben a cégen belül létrejött a Regionális Innovációs Ügynökség csoport, ami jelzi, hogy az innováció cégünk stratégiai mûködési területe. Meggyõzõdésünk, hogy a régió gazdasági és innovációs kapacitásainak javítása csak a helyi szereplõk együttmûködésével és könnyen elérhetõ, proaktív támogató háttérszolgáltatások biztosításával lehetséges. E támogatás nélkül a régió kis- és középvállalkozásai nem lesznek képesek a bõvülõ hazai és európai uniós támogatási források felhasználására. Ezért a régió innovációban érdekelt szervezetei létrehozták a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot, melynek célja, hogy javítsa a régióban elérhetõ innovációt támogató szolgáltatások minõségét és hatékonyságát egyaránt. A RIÜ csoport és az általa koordinált Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat feladata, hogy támogassa a térség vállalkozásainak innovációját és segítse a hatékony tudástranszfert a régió egyetemei és a gazdasági szféra között. A kötetben olvasható példák e szervezetrendszer mûködésének eredményei is. A Regionális Innovációs Ügynökség tagjai továbbra is örömmel segítenek innovációs ötleteik, fejlesztéseik kidolgozásában és megvalósításában. Márton György ügyvezetõ igazgató Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Derjanecz Anita csoportvezetõ Regionális Innovációs Ügynökség csoport

6 I. Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban A Dél-dunántúli régió gazdasági, innovációs és K+F kapacitása mind az uniós mind a hazai régiókkal összevetve jelentõs elmaradásban van. Ez az 1990-es évektõl megfigyelhetõ tendencia a 2000-es években sem javult számottevõen. A K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya az 1990-es évek végén nem érte el a 0,2%-ot, a ráfordítások értéke a teljes magyarországi ráfordítások mindössze 2,9%-át tette ki. Az ezredfordulót követõen ez az érték az országos tendenciákhoz hasonlóan lassú emelkedésnek indult a Dél-Dunántúlon is, ám így is alatta marad az országos és a 6 régiós értékeknek. A kutatás-fejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhetõ leginkább a régió erõsödõ versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból csökken, 2005-ben már csak 3,1% volt (a fele a Közép-dunántúli régió értékének), amivel csak a 6. helyen van a régiók rangsorában. A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 2005-ben 0,43% volt, mely szintén a második legrosszabb eredmény a magyarországi régiókat tekintve. Az elmúlt 5 éves idõszakot tekintve a Dél-Dunántúl K+F ráfordításai folyamatosan a 6 régiós átlag alatt maradtak (1-2. ábra) ben a Dél-Dunántúlon volt található az ország összes kutató-fejlesztõ helyeinek mintegy 9%-a, az összes magyarországi kutató-fejlesztõ munkaerõ kevesebb, mint 6%-a dolgozott itt. Ez az érték csökkent a 2000-es években, 2005-ben az ország kutató-fejlesztõinek 5,3%-a dolgozott a régióban. A K+F foglalkoztatottak estében a Dél-dunántúli régió mind a létszám, mind a teljes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány tekintetében a 6 régiós átlag körül, illetve némileg az alatt teljesített az elmúlt 5 évben. 1. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása

7 2. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása ábra: K+F létszám területi eloszlása az összes foglalkoztatott arányában Az egyetemhez kapcsolódó kutatóhelyeknek az iparosodásban élenjáró régiók esetében megfigyelt növekedése miatt a Dél-Dunántúl pozíciója nem változott, a kutatóhelyekbõl való részesedésének 8,9%-os arányával a nagy vidéki egyetemi centrumokat befogadó alföldi megyéket követi. Ugyanakkor a másik két dunántúli régió elsõsorban a vállalati kutatóhelyek gyors növekedése miatt lényegében megközelítette a dél-dunántúli kutatóhelyek számát, így a tradicionális egyetemi központi szerepkörbõl eredõ kedvezõbb dunántúli pozíció is eliminálódni látszik (3. ábra). A K+F tevékenység területén továbbra is megmaradt sõt, némileg még erõsödött is a közszféra dominanciája, jelenleg ez eléri a 60%-ot. Ezzel szemben az EU országokban ez az arány kb. 35%. Az ezredfordulón a K+F szektorban már érezhetõek az 1990-es évek legvégén megindult kedvezõ folyamatok hatásai, amelyek elsõdleges mozgatórúgója a költségvetési és a vállalati (elsõsorban multinacionális) K+F ráfordítások a korábbi évekhez képest jelentõs növekedése volt. A K+F erõs fõvárosi

8 koncentrációja lényegében nem mérséklõdött, 2005-ben a K+F ráfordítások 67%a továbbra is Budapesten realizálódott. A szabadalmi aktivitás tekintetében ugyancsak szembetûnõ a Dél-Dunántúl leszakadása. A közti idõszak adatait vizsgálva elmondható, hogy a Dél-Dunántúl a 6 régiós átlag alatt teljesített, a különbözõ típusú oltalmi bejelentések számát tekintve a leggyengébb eredményt produkálta a védjegyek számának kivételével. Utóbbi esetében régiónk Észak-Magyarországot megelõzve a második legkisebb értéket mutatja. 4. ábra: Az oltalmi bejelentések számának területi eloszlása ( ) Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd. Az szabadalmi bejelentések közti idõbeli eloszlását tekintve látható, hogy a Dél-Dunántúlon bejelentett szabadalmak száma a Budapesten kívüli régiókkal összehasonlítva azoknál általában alacsonyabb volt az elmúlt tizenöt évben. 5. ábra: Bejelentett szabadalmak területi eloszlása Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd.

9 K+F beruházások A évtõl intenzívebbé vált a kormányzati kutatásfinanszírozás, a támogatási programokban erõsödik a piacorientált K+F+I tevékenység támogatása, illetve a közvetlenül a vállalkozásoknak nyújtott támogatások aránya. 6. ábra: Az Innovációs Alapból kifizetett támogatások gazdasági formák szerint Forrás:NKTH A hazai, NKTH által kezelt támogatási programok, illetve az EU K+F kutatási keretprogramjai nagyobb hányadának megszerzésével a régió egyetemei jelentõsen hozzájárultak a regionális innovációs alapmutatók javulásához. Az elmúlt években a régióba érkezõ központi K+F források mintegy 0,5%-ra emelték a K+F ráfordítások GDP-hez mért arányát, s ebben a tekintetben a régió megelõzte a leggyengébb K+F kapacitásokkal rendelkezõ régiókat. A volumeneket tekintve azonban a régió tudásközpontjai által elnyert hazai támogatási források alacsonyabbak, mint a debreceni és a szegedi egyetemekhez és kutatóintézetekhez allokált források. Az egyetlen jelentõs beruházás az utóbbi 5 évben a Pécsi Tudományegyetemen 1,2 Mrd támogatással megvalósuló Medipolisz Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont. A régiós vállalatok által megszerzett innovációs támogatások növekedtek az elmúlt idõszakban, elsõsorban a KKV-k által megszerezhetõ források arányának növekedése miatt. Volumenét tekintve a régióban elnyert támogatási forrás alacsonyabb az ország többi régiójához képest, 2oo6-ban a legkevesebb támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba. 7. ábra: Az Innovációs Alap kifizetéseinek évi megoszlása régiónként Forrás: NKTH

10 A fenti adatok azt mutatják, hogy nemcsak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erõsítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége (a hiányzó innováció-orientált diszciplináris szegmensek, elsõsorban a magas színvonalú mûszaki felsõoktatás hiánya következtében is), kapacitása is alacsony a kelet-magyarországi versenytársakhoz képest. Tudásbázisok A régión belüli intézménykapacitási egyenlõtlenségeket jól tükrözi, hogy a meglévõ kutatóhelyek 3/4-e Baranya megyében, ott is elsõsorban Pécsett koncentrálódik. A régióban a néhány agrártudományi kutatóbázis mellett lényegében hiányoznak a természettudományos és mûszaki profilú kutatóintézetek. A régió tudásbázisa ezzel a nem túl régi múltra visszatekintõ egyetemekre támaszkodhat. Társadalomtudományi tudásbázisként mûködik az MTA Regionális Kutatások Központja, amely a területfejlesztési kutatások és a regionális tudományok kutatási bázisa. A régió innováció szempontjából kedvezõtlen felsõoktatási hallgatói szerkezetét mutatja, hogy a tudományegyetemeken tanuló dél-dunántúli fiatalok aránya is elmarad a vidéki átlagtól, a mûszaki felsõoktatásban tanuló hallgatók aránya pedig messze legalacsonyabb a hét magyar régió közül. A Dél- Dunántúli régió legnagyobb potenciális tudás- és értékteremtõje az egyetemi szféra, amely azonban sok esetben gyenge kapcsolattal rendelkezik a gazdasági szférával. A fentiek miatt a felsõoktatásnak nem csupán a K+F szektorban elfoglalt helye, hanem a technológiailag fejlett termékeket és versenyképes szolgáltatásokat megszervezõ és elõállító, valamint az ezek értékesítését végzõ szakemberek képzésében elfoglalt meghatározó pozíciója miatt különös jelentõsége van a belsõ regionális fejlõdésre. A régióban található egyetemek és fõiskolák az egyetemi integráció révén a pécsi és a kaposvári egyetemi centrumokba tömörülnek. Az egyetemeken kívül Pakson mûködik az Energetikai Szakképzõ Intézet keretén belül a BMGE kihelyezett atomenergetikai fõiskolai kara és a Gábor Dénes Mûszaki és Informatikai Fõiskola siófoki, balatonboglári és kaposvári kihelyezett tagozata. A régióban a mûszaki felsõoktatásban résztvevõ hallgatók, illetve a mûszaki és természettudományos kutatóhelyek aránya elmarad az országos átlagtól, ez hátrányosan érinti a régió fejlesztési pozícióját a feldolgozóipar, mikroelektronika és az informatika terén. A két egyetemi központ közül Pécsett a biotechnológiai potenciál, Kaposvárott az agrár innovációs kutatások meghatározóak az innováció fejlesztés szempontjából. A régió felzárkózása, az elõállított termékek hozzáadott értékének növelése és a régió versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a K+F tevékenységek támogatása, valamint a létrehozott kutatási eredmények gyakorlatba történõ átültetése, a kutatói és a gazdasági szféra közötti együttmûködések erõsítése. Az egyetemek technológia transzfer hatékonyságának növelésében a Pécsi Tudományegyetem jelentõs eredményeket ért el. Megteremtette a kutatás hasznosítás szervezeti és szabályozási kereteit, melyben a RIÜ hálózat tagjaként létrejött Kutatáshasznosítási Irodának fontos szerepe volt. A kutatási eredmények egyetemi szintû hasznosítása megkezdõdött, az egyetemi licenszek és szabadalmak védelme és piaci hasznosítása megindult. Emellett megtörtént a PTE kutatóhelyeinek egységes szempontok szerinti felmérése, ennek eredményeként publikált formában, illetve közös adatbázisban is elérhetõ a PTE gazdaság számára is kiajánlható kutatási és szolgáltatási portfóliója. A piacorientált kutatási tevékenység hangsúlyának erõsödését jelzi a Pécsi Tudományegyetemen az Innovációs Alapból támogatott Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ is, melynek feladata interdiszciplináris természettudományi és mûszaki kutatások közvetítése a gazdasági szféra felé elsõsorban a lézerek, a biomechanika, a molekuláris biológia és az informatika legszélesebben vett alkalmazási területeinek együttes kutatása területén. A humán élettudományok területén mûködik továbbá a már em-

11 lített Mediopolisz Regionális Egyetemi Tudásközpont, mely a gyógyszerfejlesztés- és gyártás területén végez kutatásokat gyógyszeripari vállalatokkal eggyütmûködve. A régióban hagyományosan erõs innovációs potenciállal rendelkezõ élettudományi, orvosi biotechnológiai kutatások területén a PTE, a Pécsi Innovációs és Technológiafejlesztési Központ valamint a helyi biotechnológiai vállalkozások együttmûködésével a közeljövõben létrejöhet a Pécsi Egészségtudományi Innovációs Központ, mely az utóbbi évek legjelentõsebb kutatási infrastruktúra fejlesztése lehet. A központ fõ célja, hogy hidat képezzen a vállalkozások, a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket kiemelten az orvosi biotechnológia, a farmakológia, a táplálkozástudomány valamint az implantátum, mûszer és eszközfejlesztés területén maga köré szervezve többek között a Biotechnológiai Innovációs Klaszter vállalkozásait. II. A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia A Dél-dunántúli régió innováció politikájának alapdokumentuma a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) által 2004-ben jóváhagyott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DD- RIS). A tervdokumentum mintegy három éves munka során a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) koordinációjával készült a régió gazdasági és innovációs szereplõinek bevonásával. A stratégia elkészítését az EU 5. Kutatási Keretprogram támogatta a 90-es évek második felében induló, a regionális innovációs stratégiák kialakítását célzó program részeként. A DDRIS szektor alapú, innovációra építõ gazdaságfejlesztési program, mely az Európai Unió tervezési módszertana alapján készült. A Stratégia hangsúlyos eleme a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIS a közti Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program gazdaságfejlesztési fejezetének egyik alapját képezi, továbbá ez alapján készültek el a 2005-tõl indult regionális innovációs pályázati programok. 8. ábra: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia célrendszere

12 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság A DDRIS három éves programozási munkájának további eredménye, hogy a regionális területfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kapott az innováció orientált gazdaságfejlesztés és kialakult az ehhez szükséges szakmai partnerség és szervezetrendszer. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) június 22-i ülésén határozott a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (DDRIGB) felállításáról, mely a DDRFT szakmai döntés-elõkészítõ szervezete a regionális innováció politika területén. A Bizottság tagjai politikai döntéshozók mellett az innovációban érintett szakmai és gazdasági szereplõk: a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója (a DDRIGB alelnöke), a DD- RIS ágazatokat képviselõ vállalkozások vezetõi, valamint a régió két egyeteme. A Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) finanszírozott innovációs programok elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos javaslattevõ, véleményezõ és ellenõrzõ tevékenységével segíti a Tanács munkáját. A DDRIGB feladatai: stratégiai szintû közremûködés mindazon innovációs és gazdaságfejlesztési feladatok ellátásában, amelyeket a jogszabályok, valamint az NKTH-val kötött szerzõdések a Tanács hatáskörébe utaltak az éves regionális innovációs pályázati programjavaslatok elõkészítése és felülvizsgálata, a meghirdetésre kerülõ pályázati kiírások véleményezése a pályázatok értékelését végzõ független szakértõk kijelölése, a regionális támogatási döntési javaslatok elõkészítése a független szakértõk értékelése alapján a támogatási összegek felhasználásának szakmai ellenõrzése és a programok monitoringja együttmûködés az NKTH-val, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanáccsal, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a DDRIÜ Hálózat munkájának segítése, nyomon követése Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat A DDRIS program során átfogó elemzés készült a regionális innovációs intézményrendszerrõl mely alapján a stratégia ajánlásokat fogalmazott meg a regionális intézményrendszer át-, illetve kialakítására vonatkozóan. Ezek megvalósítását segítette a nemzeti innováció politika rendszerének párhuzamosan zajló átalakulása, az új Innovációs törvény elfogadása, a Nemzeti Technológiai és Kutatási Hivatal (NKTH) felállítása. Az NKTH által kialakított Nemzeti Innovációs Rendszer koncepcióban a regionális innováció meghatározó szerepet és egyben finanszírozási forrást is kapott. Az NKTH támogatásával az ország minden régiójában létrejöttek a regionális innovációs ügynökségek a Központi régió kivételével mindenütt a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kapcsolódóan tõl mûködik a DDRFÜ elkülönült szervezeti egységként a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ), mely konzorciumi formában létrehozta és koordinálja a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot (www.ddriu.hu). A DDRIÜ feladata a közös szakmai program megvalósítása, szakmai koordináció a hálózat tagjai között, nemzetközi együttmûködések kezdeményezése, közös információs rendszer és adatbázis mûködtetése, valamint projektgenerálás elsõsorban a regionális, de a hazai és EU-s pályázati programokhoz is kapcsolódóan. A fentiek mellett a DDRIÜ feladata a regionális innovációs programok operatív végrehajtása a tervezéstõl a támogatási rendszerek mûködtetésén át az innovációs fejlesztések projekt és program szintû monitoringjáig, valamint a DDRIGB titkársági teendõinek ellátása. A Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat célja a vállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása, egységes minõségû tanácsadói és innovációs szolgáltatások biztosítása a térség kis- és középvállalkozásai számára. A kis és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogató komplex, garantált 10

13 minõségû, könnyen elérhetõ szolgáltatói rendszer mûködtetése, a tudásbázisok technológiatranszfer hatékonyságának növelése és az innovációs szolgáltatások fejlesztése. A Hálózat kialakítása a DDRIS-ben megfogalmazott elvek alapján történt, a hálózat tagjai az innovációt és vállalkozásfejlesztést támogató Transzferszervezetek, valamint Tudásbázisok: a régió két egyeteme. 9. ábra: A DDRIÜ Hálózat tagjai A régió két egyeteme elsõsorban tudásbázisként funkcionál, s a kutatáshasznosítást, technológiatranszfert tudja elõsegíteni. A transzferszervezetek a gazdasági szféra közvetlen igényeit szolgálják ki és megteremtik a kapcsolatot a tudásbázisok és a régió kis-és középvállalkozásai között. Tevékenységük kiterjed a projektgenerálásra, tanácsadásra, pályázatírásra, projektmenedzselésre és speciális innovációs szolgáltatásokra. A hálózat tevékenységének legfõbb célja a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIÜ Hálózat megteremtette egy komplex, regionális szinten koordinált, innovációt támogató vállalkozásfejlesztési tanácsadói rendszer alapját. Jelentõs elõny, hogy a Transzferszervezetek biztosítják a régió területi lefedettségét, mert a KKV célcsoport esetében kiemelkedõ jelentõségû a könnyû elérhetõség. A régió gazdaságának helyzetét tekintve egyértelmû, hogy az innováció fejlesztésnek szervesen kapcsolódnia kell az általános vállalkozásfejlesztõ tanácsadó rendszerhez, hiszen az innovatív vállalkozások száma a régióban igen alacsony, ennek növelése az alapszintû tanácsadási rendszerre épülõ, hosszú távú folyamat eredménye lehet. A Hálózat tevékenységének kiemelkedõ területe volt az elmúlt néhány évben a regionális innovációs pályázatokra történõ projektfejlesztés, hiszen a vissza nem térítendõ támogatások jelentõs finanszírozási forrást biztosítanak a vállalkozások számára. A régió gazdasági mutatói rosszak, a KKV-k innovációs potenciálja alacsony, így az innovációs projektek megtalálása és kidolgozásuk támogatása nagy kihívást jelent a hálózat elsõsorban a Transzferszervezetek számára. A pályázati programok eddigi eredményeit tekintve megállapítható, hogy a Hálózat közremûködésével megítélt Innocsek támogatás 512,6 millió forint. A régióban beadott innovációs KKV pályázatok mintegy 50%-a a DDRIÜ Hálózaton keresztül érkezett be. 11

14 Szektorális kompetencia központok Az innovációs szolgáltatások fejlesztése egyrészt az egységes hálózatos mûködés révén biztosított, másrészt megtörtént a DDRIS által kijelölt szektorális kompetenciaközpontok kialakítása. A 4 központ kialakításában a DDRIÜ Hálózat tagjai is közremûködnek, ezáltal megindult az egyes szervezetek szakterületi specializálódása is. A központok kialakítása az innovációs szolgáltatások strukturált és koherens fejlesztését és egyben a DDRIS négy különbözõ intézkedésének megvalósítását jelenti. A DDRIÜ hálózat megalakításával létrejött egy koordináltan és egységesen mûködõ innovációs szervezetrendszer, mely közös célok, mûködési elvek és szabályok alapján, mérhetõen végzi a tevékenységét. A Hálózat és a szakterület kompetenciaközpontok kialakításával megvalósultak a DDRIS által kitûzött szervezetfejlesztési célok, megindult az innováció támogató intézményrendszer koordinált mûködése a funkciók és kompetenciák lehatárolása. III. Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon Az innovációs fejlesztések finanszírozására a létrehozott Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásainak 25%-át regionális innovációs célokra kell fordítani. E forrásokból lehetõség nyílt a DDRIS megvalósítására, a 2005-ben indított regionális innovációs pályázati programok meghirdetésére. A regionális innovációs források pályázati úton kerülnek kiosztásra a Baross Gábor innovációs program részeként. A regionális programok esetében a pályázati programok tartalmát a régiók határozzák meg, a program kidolgozását a Dél-Dunántúlon a DDRIÜ végzi, majd a DDRIGB és a DDRFT hagyja jóvá. A támogatási döntések regionális szinten születnek, a pályázati rendszert a DDRFÜ menedzseli. A közti idõszakban 3 regionális program futott: a kis- és középvállalkozások innovációját támogató DDKKV05 és -06 programok, valamint az innovációs intézményrendszer fejlesztését célzó DDRIR05 program. E regionális Baross Gábor programok kiegészültek az NKTH által kidolgozott, országosan meghirdetett, de a Regionális Innovációs Ügynökségek által kezelt INNOCSEKK programmal. Az alábbiakban e 3 program rövid összefoglalását olvashatják. 10. ábra: A Dél-Dunántúli Régióban megítélt innovációs támogatások programok szerint ( ) 12

15 Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban INNOCSEKK A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a magyarországi régiókban országos pályázatot hirdetett a regionális innováció támogatására. A pályázat közvetlen célja mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A program kizárólag a vállalkozások innovációs fejlesztéseihez szükséges innovációs szolgáltatások beszerzését támogatta, miközben elõnyben részesítette a vállalkozások együttmûködését az adott régióban mûködõ innovációs szolgáltatókkal, tudásbázisokkal. A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: mikro- és kisvállalkozások Támogatás: 2 25 MFt ( EUR) Támogatás aránya: 100% Futamidõ: 24 hónap A program eredményeként 57 mikro- és kisvállalkozás részesült összesen 641 millió forint támogatásban. A projektenkénti átlagos támogatás 11 millió forint volt. Bár a program nem tartalmazott ágazati célokat, a nyertes projektek ágazati eloszlása érdekes módon illeszkedik a DDKKV programok ágazati célterületeihez. A legtöbb támogatási forrást a gépipari, elektronikai (24%), az egészségipari (23%), valamint a környezeti ipari (20%) innovációs projektek nyerték el. 11. ábra: Innocsekk támogatások forráseloszlása a Dél-Dunántúlon ágazati bontásban ( ) 13

16 Kis és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) A program a régió kis és középvállalkozásainak termék és technológiai innovációját támogatja a DDRIS által kijelölt célterületeken. Az ágazati célterületekhez való kapcsolódást nem a pályázó vállalkozások, szervezetek TEÁOR besorolás szerinti alaptevékenységei, hanem az adott innovációs fejlesztés határozza meg. Az INNOCSEKK programtól eltérõen a DDKKV ágazat specifikus program, mely a vállalkozások saját megvalósítású fejlesztéseit és az ehhez szükséges eszközök beszerzését is támogatja. A program célterületei és támogatási céljai: Élelmiszeripar, agrárinnováció A nagy hozzáadott értékû élelmiszerek elõállítására képes agrárgazdasági és szõlészeti-borászati vállalkozások fejlesztése, magas feldolgozottsági fokú, innovatív, piacképes élelmiszeripari termékek számának növelése, valamint értékesítési rendszerük kiépítése (biotermékek, egészségvédõ élelmiszerek, térség specifikus, hagyományos élelmiszerek). Környezeti ipar, megújuló energetika A környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használatát elõmozdító technológiák elterjedésének támogatása, a környezeti iparban hasznosítható termékek és technológiák kifejlesztése, átvétele a régió kis és középvállalkozásai körében. Egészségipar Az egészségipar területén mûködõ KKV-k innovációs potenciáljának erõsítése, piacképességük, együttmûködési készségük javítása és szerepük fokozása a regionális termékstruktúra átalakításában. A jelentõs szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozásának és kipróbálásának támogatása, valamint a régió természeti adottságaira épülõ egészségturisztikai, egészségügyi (gyógyászati és prevenciós) szolgáltatások fejlesztése. Textil-, bõr- és ruházati ipar A régióban mûködõ ruházati ipari kis- és középvállalatok önálló és piacképes gyártmányválasztékkal, valamint versenyképes technológiai rendszerrel és korszerû üzleti stratégiával való felruházása, a ruházati ipar és az azt kiszolgáló kis- és középvállalatok termékfejlesztésének és innovációs célú együttmûködésének támogatása, versenyképességük fokozása Gépipar, elektronika, informatika A vállalkozások mûszaki képességeinek, technológiájának, termékeinek fejlesztése specializáció, környezetbarát termék-, gyártás- és minõségfejlesztés, valamint a K+F tevékenység erõsítése segítségével. A kiválasztott termékkörön belül olyan minõségi kategóriáknak való megfelelés, és azon technológiák alkalmazása, melynek révén a vállalkozások a kapacitáskihasználást és a fejlõdést lehetõvé tevõ piaci méretben és területen tartósan versenyképessé válnak. 14

17 A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: mikro- kis- és középvállalkozások Támogatás: önkormányzati intézmények és vállalkozások, non-profit szervezetek (kizárólag egyes tevékenységek esetében az egészségipar és környezeti ipar célterületeken belül) 5-25M forint Támogatási arány: DDKKV05: 35-75%, DDKKV06: 35-45% Futamidõ: 24 hónap A két programban 59 projekt nyert összesen 833 millió forint támogatást. A projektenként átlagosan elnyert támogatás 14 millió forint volt. A fejlesztések összértéke 1,89 Mrd forint. A fejlesztési források legnagyobb arányban az élelmiszeripar, agrárinnováció (33%), valamint az egészségipar (23%) célterületeken megvalósuló projektekhez kapcsolódnak, ezt követi a gépipar, elektronika és az informatika célterülete. 12. ábra: A DDKKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban ( ) 15

18 A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) A másik programcsomag a KKV-k innovációját közvetetten támogató regionális innovációs szolgáltató rendszer fejlesztését célozza a DDRIS-nek megfelelõen. A Stratégia meghatározott szakterületeken hiányzó innovációs hídképzõ szervezetek kialakítását tûzte ki célul. A kompetenciaközpontok olyan ipari technológiai- és szolgáltató központok, melyek az egyetemi tudásbázisra alapulnak és a régió kis- és középvállalkozásainak nyújtanak szolgáltatásokat, erõsítik a piaci oldalnak megfelelõ technológia transzfert, közelítik a vállalkozások igényeit és a tudásbázisok kínálatát: megteremtik a kapcsolatot a térség egyetemei, kutatóintézetei, valamint a vállalkozások között. A központok a DDRIÜ Hálózat partnerszervezeteként mûködnek. A program 4 szakterületen támogatja egy-egy kompetenciaközpont kialakítását és tevékenységét: Élelmiszertudományi kompetenciaközpont Megújuló energetikai és környezeti ipari kompetenciaközpont Gyógy- és Termálturisztikai Szolgáltatási Rendszer Regionális Kreatív ipari innovációs hálózat kialakítása A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: non-profit szervezetek, egyetemek, Támogatás: 40-80M forint Támogatás aránya: 75% Futamidõ: 36 hónap A program eredményeként 4 központ kezdte meg mûködését 2006-ban, melyek a regionális innovációs rendszer új elemeiként, a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat partnerszervezeteként a hálózat munkáját szektorspecifikus szaktanácsadással, innovációs projektek generálásával és koordinálásával teszik teljessé. A programban megítélt támogatás összesen 260 millió forint. Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont (RÉK) Környezeti ipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaközpont (KÖMEKIK) Dél-Dunántúli Gyógy és Termálturisztikai Kompetenciaközpont Kulturális Innovációs Kompetenciaközpont (KIKK) 16

19 Összegzés A 2005-tõl indult regionális programokon keresztül 2005-tõl összesen 1,66 milliárd forint támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba, melynek túlnyomó része, a források 88%-a kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogatta. A fejlesztésekre fordított teljes összeg 2,1 Mrd forint. A programok kis projektméretû, elsõsorban kutatás-fejlesztési tevékenységet tartalmazó projekteket támogatnak, a projektenként átlagosan elnyert támogatás 15 millió forint. Az INNOCSEKK program kizárólag a mikro- és kivállalkozások fejlesztéseihez szükséges, belsõ erõforrásokból nem kivitelezhetõ innovációs szolgáltatások beszerzését, míg a DDKKV programok a mikro-, kis- és középvállalkozások saját, cégen belül megvalósított fejlesztéseit is támogatja az ehhez szükséges eszközök beszerzésével együtt. A vállalkozások innovációját közvetlenül támogató programok (DDKKV és INNOCSEKK) összesített adatait tekintve elmondható, hogy az egészségipari és az élelmiszeripari fejlesztések aránya a legmagasabb a lekötött támogatási forrásokat tekintve (23-23%), ezt követik a gépipar és elektronika (20%) és az informatika (16%) területéhez kötõdõ fejlesztések. 13. ábra: A közvetlen KKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban ( ) A regionális programok a DDRIS szektorális céljainak megvalósítását támogatják, céljuk a nagy hozzáadott értékû, innovatív termékek számának növelése, hogy ez által a régió vállalkozásai versenyképesek legyenek a hazai és nemzetközi piacon. A program eredményeinek értékelése csak a projektek lezárulását követõen, egy-két év múlva lehetséges. Bár a támogatott projektek többsége jelenleg is zajlik, néhány sikeres fejlesztés eredménye azonban már látszik. Kiadványunk második részében e sikerekbõl mutatunk be néhányat. 17

20 18

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Regionális innovációs források Innovációs Alap

Regionális innovációs források Innovációs Alap Hogyan pályázzunk? EUREKA és Baross Gábor Program információs nap Baross Gábor innovációs pályázati lehetőségek a Nyugat-dunántúli Régióban Nyeste Péter innovációs menedzser Sopron, 2008. március 17. Regionális

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft.

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Laser Consult Kft 1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal innovációt támogató pályázatai Asbóth Oszkár program Baross Gábor program

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt.

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt. Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt. K+F+I pályázatok rendszere Tudomány - Innováció Program Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN

Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN Köszöntöm Önöket! Az előadás vázlata 1. A Rolling Consulting Hungary bemutatása 2. Pályázati lehetőségek a Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1 Kovács Ibolya Krisztina Ügyvezető igazgató PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1 Új Széchenyi Terv Innovációs pályázati lehetőségei Előadás vázlata I. Feltételek II. ÚSzT - Tudomány Innováció Program

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben