Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató

Átírás

1

2 Innováció a Dél-dunántúli régióban Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Felelõs szerkesztõ: Derjanecz Anita A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre a Regionális Innovációs Ügynökség és Hálózat kialakítása a Dél-Dunántúlon címû projekt eredményeként. Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató ISBN Felhasznált források: Dél-dunántúli regionális innovációs stratégia DDRFÜ Kkht, Pécs Dr. Szekeres György: Orvosi biotechnológiai KKV klaszter (Biotechnológiai Innovációs Bázis) a regionális innováció támogatására. Kutatás-fejlesztési kooperáció az egészségiparban konferencia Villánykövesd Dr. Vass Ilona: Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása, NKTH, Budapest, 2007.

3 Tartalom Köszöntõ 2 Tisztelt Partnereink! 3 Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban 4 K+F beruházások 7 Tudásbázisok 8 A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika 9 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia 9 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság 10 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat 10 Szektorális kompetencia központok 12 Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban INNOCSEKK 13 Kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél-Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) 14 A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) 16 Összegzés 17 Támogatott innovációs projektek Fino-Food Kft. 20 Pécsi Milker Élelmiszertudományi Kft. 21 GEOS Bt. 22 Marylla Bõrdíszmûgyártó és Kereskedelmi Kft. 23 Proszilomed Kutató-Fejlesztõ Kft. - Mediola Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 24 Soft Flow Hungary Kutató-Fejlesztõ Kft. 25 SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. 26 BSX Kft. 27 Lakics Gépgyártó Kft. 28 MarkCon Informatikai Kft. 29 Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Kompetencia Központ 30 Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont 31 Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetencia- és Innovációs Központ 32 Kulturális Innovációs Kompetencia Központ 33

4 Köszöntõ Tisztelt Olvasó! A kiadvány, melyet kezében tart, a Dél-dunántúli régióban az utóbbi években zajló innovációs programokat és azok néhány sikeres eredményét ismerteti. A regionális területfejlesztésben az elmúlt néhány évben megnõtt az innováció és gazdaságfejlesztési politika súlya. Ezt jelzi a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság létrehozása, mely a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyik legaktívabb bizottsága. Tagösszetétele biztosítja a politikai döntéshozók mellett a helyi gazdasági szereplõk és innovációs szakértõk bevonását és a szakmai döntéseken alapuló regionális innováció politika mûködését. Régiónk gazdasági és innovációs mutatóit tekintve sajnos egyértelmû, hogy nincs könnyû helyzetben a regionális politikai és területfejlesztési rendszer a helyi gazdaság innováció orientált fejlesztése tekintetében. Jómagam az Irányító Bizottság tagjaként 2001-tõl követtem a Regionális Innovációs Stratégia kialakításának folyamatát, melynek megvalósítására az utóbbi években lehetõség nyílt. Remélem, hogy az elsõ eredmények áttekintése a stratégiaalkotásban részt vett vállalkozásokat, szakértõket és szakmai szervezeteket egyaránt meggyõzi munkájuk hasznosságáról és egyben további biztatást is ad annak folytatására. Támogatási politikánk egyik eszköze az Innovációs Alap regionális célok támogatására szolgáló kerete, amely a 2005-tõl indult regionális innovációs programok forrása. Bizottságunk részt vesz a programok kialakításában és a jelenleg megvalósuló innovációs fejlesztések értékelésében, ezért számomra is fontos és örömteli áttekinteni e programok eddigi eredményeit és néhány sikeresen lezárult fejlesztést. Tisztelettel ajánlom figyelmébe a jelen összefoglalót és remélem, hogy a jövõben már csak a bemutatott eredmények láttán is növekszik a támogatási programokban való pályázói részvétel. Innovatív fejlesztéseik megvalósításához a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat e kötetben bemutatott szervezetei is segítséget adnak. Szabó Loránd elnök Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság

5 Tisztelt Partnereink! A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulása óta egyre növekvõ hangsúlyt helyez az innováció orientált gazdaságfejlesztésre. Ennek elsõ lépéseként Ügynökségünk koordinálta az Európai Unió által támogatott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia megalkotását, mely a kiadványunkban bemutatott innovációs projekteket támogató pályázati programok alapja. A stratégia kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatását. Ennek szervezeti rendszere átalakult az elmúlt években: 2005-ben a cégen belül létrejött a Regionális Innovációs Ügynökség csoport, ami jelzi, hogy az innováció cégünk stratégiai mûködési területe. Meggyõzõdésünk, hogy a régió gazdasági és innovációs kapacitásainak javítása csak a helyi szereplõk együttmûködésével és könnyen elérhetõ, proaktív támogató háttérszolgáltatások biztosításával lehetséges. E támogatás nélkül a régió kis- és középvállalkozásai nem lesznek képesek a bõvülõ hazai és európai uniós támogatási források felhasználására. Ezért a régió innovációban érdekelt szervezetei létrehozták a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot, melynek célja, hogy javítsa a régióban elérhetõ innovációt támogató szolgáltatások minõségét és hatékonyságát egyaránt. A RIÜ csoport és az általa koordinált Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat feladata, hogy támogassa a térség vállalkozásainak innovációját és segítse a hatékony tudástranszfert a régió egyetemei és a gazdasági szféra között. A kötetben olvasható példák e szervezetrendszer mûködésének eredményei is. A Regionális Innovációs Ügynökség tagjai továbbra is örömmel segítenek innovációs ötleteik, fejlesztéseik kidolgozásában és megvalósításában. Márton György ügyvezetõ igazgató Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Derjanecz Anita csoportvezetõ Regionális Innovációs Ügynökség csoport

6 I. Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban A Dél-dunántúli régió gazdasági, innovációs és K+F kapacitása mind az uniós mind a hazai régiókkal összevetve jelentõs elmaradásban van. Ez az 1990-es évektõl megfigyelhetõ tendencia a 2000-es években sem javult számottevõen. A K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya az 1990-es évek végén nem érte el a 0,2%-ot, a ráfordítások értéke a teljes magyarországi ráfordítások mindössze 2,9%-át tette ki. Az ezredfordulót követõen ez az érték az országos tendenciákhoz hasonlóan lassú emelkedésnek indult a Dél-Dunántúlon is, ám így is alatta marad az országos és a 6 régiós értékeknek. A kutatás-fejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhetõ leginkább a régió erõsödõ versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból csökken, 2005-ben már csak 3,1% volt (a fele a Közép-dunántúli régió értékének), amivel csak a 6. helyen van a régiók rangsorában. A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 2005-ben 0,43% volt, mely szintén a második legrosszabb eredmény a magyarországi régiókat tekintve. Az elmúlt 5 éves idõszakot tekintve a Dél-Dunántúl K+F ráfordításai folyamatosan a 6 régiós átlag alatt maradtak (1-2. ábra) ben a Dél-Dunántúlon volt található az ország összes kutató-fejlesztõ helyeinek mintegy 9%-a, az összes magyarországi kutató-fejlesztõ munkaerõ kevesebb, mint 6%-a dolgozott itt. Ez az érték csökkent a 2000-es években, 2005-ben az ország kutató-fejlesztõinek 5,3%-a dolgozott a régióban. A K+F foglalkoztatottak estében a Dél-dunántúli régió mind a létszám, mind a teljes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány tekintetében a 6 régiós átlag körül, illetve némileg az alatt teljesített az elmúlt 5 évben. 1. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása

7 2. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása ábra: K+F létszám területi eloszlása az összes foglalkoztatott arányában Az egyetemhez kapcsolódó kutatóhelyeknek az iparosodásban élenjáró régiók esetében megfigyelt növekedése miatt a Dél-Dunántúl pozíciója nem változott, a kutatóhelyekbõl való részesedésének 8,9%-os arányával a nagy vidéki egyetemi centrumokat befogadó alföldi megyéket követi. Ugyanakkor a másik két dunántúli régió elsõsorban a vállalati kutatóhelyek gyors növekedése miatt lényegében megközelítette a dél-dunántúli kutatóhelyek számát, így a tradicionális egyetemi központi szerepkörbõl eredõ kedvezõbb dunántúli pozíció is eliminálódni látszik (3. ábra). A K+F tevékenység területén továbbra is megmaradt sõt, némileg még erõsödött is a közszféra dominanciája, jelenleg ez eléri a 60%-ot. Ezzel szemben az EU országokban ez az arány kb. 35%. Az ezredfordulón a K+F szektorban már érezhetõek az 1990-es évek legvégén megindult kedvezõ folyamatok hatásai, amelyek elsõdleges mozgatórúgója a költségvetési és a vállalati (elsõsorban multinacionális) K+F ráfordítások a korábbi évekhez képest jelentõs növekedése volt. A K+F erõs fõvárosi

8 koncentrációja lényegében nem mérséklõdött, 2005-ben a K+F ráfordítások 67%a továbbra is Budapesten realizálódott. A szabadalmi aktivitás tekintetében ugyancsak szembetûnõ a Dél-Dunántúl leszakadása. A közti idõszak adatait vizsgálva elmondható, hogy a Dél-Dunántúl a 6 régiós átlag alatt teljesített, a különbözõ típusú oltalmi bejelentések számát tekintve a leggyengébb eredményt produkálta a védjegyek számának kivételével. Utóbbi esetében régiónk Észak-Magyarországot megelõzve a második legkisebb értéket mutatja. 4. ábra: Az oltalmi bejelentések számának területi eloszlása ( ) Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd. Az szabadalmi bejelentések közti idõbeli eloszlását tekintve látható, hogy a Dél-Dunántúlon bejelentett szabadalmak száma a Budapesten kívüli régiókkal összehasonlítva azoknál általában alacsonyabb volt az elmúlt tizenöt évben. 5. ábra: Bejelentett szabadalmak területi eloszlása Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd.

9 K+F beruházások A évtõl intenzívebbé vált a kormányzati kutatásfinanszírozás, a támogatási programokban erõsödik a piacorientált K+F+I tevékenység támogatása, illetve a közvetlenül a vállalkozásoknak nyújtott támogatások aránya. 6. ábra: Az Innovációs Alapból kifizetett támogatások gazdasági formák szerint Forrás:NKTH A hazai, NKTH által kezelt támogatási programok, illetve az EU K+F kutatási keretprogramjai nagyobb hányadának megszerzésével a régió egyetemei jelentõsen hozzájárultak a regionális innovációs alapmutatók javulásához. Az elmúlt években a régióba érkezõ központi K+F források mintegy 0,5%-ra emelték a K+F ráfordítások GDP-hez mért arányát, s ebben a tekintetben a régió megelõzte a leggyengébb K+F kapacitásokkal rendelkezõ régiókat. A volumeneket tekintve azonban a régió tudásközpontjai által elnyert hazai támogatási források alacsonyabbak, mint a debreceni és a szegedi egyetemekhez és kutatóintézetekhez allokált források. Az egyetlen jelentõs beruházás az utóbbi 5 évben a Pécsi Tudományegyetemen 1,2 Mrd támogatással megvalósuló Medipolisz Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont. A régiós vállalatok által megszerzett innovációs támogatások növekedtek az elmúlt idõszakban, elsõsorban a KKV-k által megszerezhetõ források arányának növekedése miatt. Volumenét tekintve a régióban elnyert támogatási forrás alacsonyabb az ország többi régiójához képest, 2oo6-ban a legkevesebb támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba. 7. ábra: Az Innovációs Alap kifizetéseinek évi megoszlása régiónként Forrás: NKTH

10 A fenti adatok azt mutatják, hogy nemcsak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erõsítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége (a hiányzó innováció-orientált diszciplináris szegmensek, elsõsorban a magas színvonalú mûszaki felsõoktatás hiánya következtében is), kapacitása is alacsony a kelet-magyarországi versenytársakhoz képest. Tudásbázisok A régión belüli intézménykapacitási egyenlõtlenségeket jól tükrözi, hogy a meglévõ kutatóhelyek 3/4-e Baranya megyében, ott is elsõsorban Pécsett koncentrálódik. A régióban a néhány agrártudományi kutatóbázis mellett lényegében hiányoznak a természettudományos és mûszaki profilú kutatóintézetek. A régió tudásbázisa ezzel a nem túl régi múltra visszatekintõ egyetemekre támaszkodhat. Társadalomtudományi tudásbázisként mûködik az MTA Regionális Kutatások Központja, amely a területfejlesztési kutatások és a regionális tudományok kutatási bázisa. A régió innováció szempontjából kedvezõtlen felsõoktatási hallgatói szerkezetét mutatja, hogy a tudományegyetemeken tanuló dél-dunántúli fiatalok aránya is elmarad a vidéki átlagtól, a mûszaki felsõoktatásban tanuló hallgatók aránya pedig messze legalacsonyabb a hét magyar régió közül. A Dél- Dunántúli régió legnagyobb potenciális tudás- és értékteremtõje az egyetemi szféra, amely azonban sok esetben gyenge kapcsolattal rendelkezik a gazdasági szférával. A fentiek miatt a felsõoktatásnak nem csupán a K+F szektorban elfoglalt helye, hanem a technológiailag fejlett termékeket és versenyképes szolgáltatásokat megszervezõ és elõállító, valamint az ezek értékesítését végzõ szakemberek képzésében elfoglalt meghatározó pozíciója miatt különös jelentõsége van a belsõ regionális fejlõdésre. A régióban található egyetemek és fõiskolák az egyetemi integráció révén a pécsi és a kaposvári egyetemi centrumokba tömörülnek. Az egyetemeken kívül Pakson mûködik az Energetikai Szakképzõ Intézet keretén belül a BMGE kihelyezett atomenergetikai fõiskolai kara és a Gábor Dénes Mûszaki és Informatikai Fõiskola siófoki, balatonboglári és kaposvári kihelyezett tagozata. A régióban a mûszaki felsõoktatásban résztvevõ hallgatók, illetve a mûszaki és természettudományos kutatóhelyek aránya elmarad az országos átlagtól, ez hátrányosan érinti a régió fejlesztési pozícióját a feldolgozóipar, mikroelektronika és az informatika terén. A két egyetemi központ közül Pécsett a biotechnológiai potenciál, Kaposvárott az agrár innovációs kutatások meghatározóak az innováció fejlesztés szempontjából. A régió felzárkózása, az elõállított termékek hozzáadott értékének növelése és a régió versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a K+F tevékenységek támogatása, valamint a létrehozott kutatási eredmények gyakorlatba történõ átültetése, a kutatói és a gazdasági szféra közötti együttmûködések erõsítése. Az egyetemek technológia transzfer hatékonyságának növelésében a Pécsi Tudományegyetem jelentõs eredményeket ért el. Megteremtette a kutatás hasznosítás szervezeti és szabályozási kereteit, melyben a RIÜ hálózat tagjaként létrejött Kutatáshasznosítási Irodának fontos szerepe volt. A kutatási eredmények egyetemi szintû hasznosítása megkezdõdött, az egyetemi licenszek és szabadalmak védelme és piaci hasznosítása megindult. Emellett megtörtént a PTE kutatóhelyeinek egységes szempontok szerinti felmérése, ennek eredményeként publikált formában, illetve közös adatbázisban is elérhetõ a PTE gazdaság számára is kiajánlható kutatási és szolgáltatási portfóliója. A piacorientált kutatási tevékenység hangsúlyának erõsödését jelzi a Pécsi Tudományegyetemen az Innovációs Alapból támogatott Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ is, melynek feladata interdiszciplináris természettudományi és mûszaki kutatások közvetítése a gazdasági szféra felé elsõsorban a lézerek, a biomechanika, a molekuláris biológia és az informatika legszélesebben vett alkalmazási területeinek együttes kutatása területén. A humán élettudományok területén mûködik továbbá a már em-

11 lített Mediopolisz Regionális Egyetemi Tudásközpont, mely a gyógyszerfejlesztés- és gyártás területén végez kutatásokat gyógyszeripari vállalatokkal eggyütmûködve. A régióban hagyományosan erõs innovációs potenciállal rendelkezõ élettudományi, orvosi biotechnológiai kutatások területén a PTE, a Pécsi Innovációs és Technológiafejlesztési Központ valamint a helyi biotechnológiai vállalkozások együttmûködésével a közeljövõben létrejöhet a Pécsi Egészségtudományi Innovációs Központ, mely az utóbbi évek legjelentõsebb kutatási infrastruktúra fejlesztése lehet. A központ fõ célja, hogy hidat képezzen a vállalkozások, a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket kiemelten az orvosi biotechnológia, a farmakológia, a táplálkozástudomány valamint az implantátum, mûszer és eszközfejlesztés területén maga köré szervezve többek között a Biotechnológiai Innovációs Klaszter vállalkozásait. II. A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia A Dél-dunántúli régió innováció politikájának alapdokumentuma a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) által 2004-ben jóváhagyott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DD- RIS). A tervdokumentum mintegy három éves munka során a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) koordinációjával készült a régió gazdasági és innovációs szereplõinek bevonásával. A stratégia elkészítését az EU 5. Kutatási Keretprogram támogatta a 90-es évek második felében induló, a regionális innovációs stratégiák kialakítását célzó program részeként. A DDRIS szektor alapú, innovációra építõ gazdaságfejlesztési program, mely az Európai Unió tervezési módszertana alapján készült. A Stratégia hangsúlyos eleme a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIS a közti Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program gazdaságfejlesztési fejezetének egyik alapját képezi, továbbá ez alapján készültek el a 2005-tõl indult regionális innovációs pályázati programok. 8. ábra: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia célrendszere

12 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság A DDRIS három éves programozási munkájának további eredménye, hogy a regionális területfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kapott az innováció orientált gazdaságfejlesztés és kialakult az ehhez szükséges szakmai partnerség és szervezetrendszer. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) június 22-i ülésén határozott a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (DDRIGB) felállításáról, mely a DDRFT szakmai döntés-elõkészítõ szervezete a regionális innováció politika területén. A Bizottság tagjai politikai döntéshozók mellett az innovációban érintett szakmai és gazdasági szereplõk: a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója (a DDRIGB alelnöke), a DD- RIS ágazatokat képviselõ vállalkozások vezetõi, valamint a régió két egyeteme. A Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) finanszírozott innovációs programok elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos javaslattevõ, véleményezõ és ellenõrzõ tevékenységével segíti a Tanács munkáját. A DDRIGB feladatai: stratégiai szintû közremûködés mindazon innovációs és gazdaságfejlesztési feladatok ellátásában, amelyeket a jogszabályok, valamint az NKTH-val kötött szerzõdések a Tanács hatáskörébe utaltak az éves regionális innovációs pályázati programjavaslatok elõkészítése és felülvizsgálata, a meghirdetésre kerülõ pályázati kiírások véleményezése a pályázatok értékelését végzõ független szakértõk kijelölése, a regionális támogatási döntési javaslatok elõkészítése a független szakértõk értékelése alapján a támogatási összegek felhasználásának szakmai ellenõrzése és a programok monitoringja együttmûködés az NKTH-val, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanáccsal, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a DDRIÜ Hálózat munkájának segítése, nyomon követése Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat A DDRIS program során átfogó elemzés készült a regionális innovációs intézményrendszerrõl mely alapján a stratégia ajánlásokat fogalmazott meg a regionális intézményrendszer át-, illetve kialakítására vonatkozóan. Ezek megvalósítását segítette a nemzeti innováció politika rendszerének párhuzamosan zajló átalakulása, az új Innovációs törvény elfogadása, a Nemzeti Technológiai és Kutatási Hivatal (NKTH) felállítása. Az NKTH által kialakított Nemzeti Innovációs Rendszer koncepcióban a regionális innováció meghatározó szerepet és egyben finanszírozási forrást is kapott. Az NKTH támogatásával az ország minden régiójában létrejöttek a regionális innovációs ügynökségek a Központi régió kivételével mindenütt a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kapcsolódóan tõl mûködik a DDRFÜ elkülönült szervezeti egységként a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ), mely konzorciumi formában létrehozta és koordinálja a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot ( A DDRIÜ feladata a közös szakmai program megvalósítása, szakmai koordináció a hálózat tagjai között, nemzetközi együttmûködések kezdeményezése, közös információs rendszer és adatbázis mûködtetése, valamint projektgenerálás elsõsorban a regionális, de a hazai és EU-s pályázati programokhoz is kapcsolódóan. A fentiek mellett a DDRIÜ feladata a regionális innovációs programok operatív végrehajtása a tervezéstõl a támogatási rendszerek mûködtetésén át az innovációs fejlesztések projekt és program szintû monitoringjáig, valamint a DDRIGB titkársági teendõinek ellátása. A Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat célja a vállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása, egységes minõségû tanácsadói és innovációs szolgáltatások biztosítása a térség kis- és középvállalkozásai számára. A kis és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogató komplex, garantált 10

13 minõségû, könnyen elérhetõ szolgáltatói rendszer mûködtetése, a tudásbázisok technológiatranszfer hatékonyságának növelése és az innovációs szolgáltatások fejlesztése. A Hálózat kialakítása a DDRIS-ben megfogalmazott elvek alapján történt, a hálózat tagjai az innovációt és vállalkozásfejlesztést támogató Transzferszervezetek, valamint Tudásbázisok: a régió két egyeteme. 9. ábra: A DDRIÜ Hálózat tagjai A régió két egyeteme elsõsorban tudásbázisként funkcionál, s a kutatáshasznosítást, technológiatranszfert tudja elõsegíteni. A transzferszervezetek a gazdasági szféra közvetlen igényeit szolgálják ki és megteremtik a kapcsolatot a tudásbázisok és a régió kis-és középvállalkozásai között. Tevékenységük kiterjed a projektgenerálásra, tanácsadásra, pályázatírásra, projektmenedzselésre és speciális innovációs szolgáltatásokra. A hálózat tevékenységének legfõbb célja a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIÜ Hálózat megteremtette egy komplex, regionális szinten koordinált, innovációt támogató vállalkozásfejlesztési tanácsadói rendszer alapját. Jelentõs elõny, hogy a Transzferszervezetek biztosítják a régió területi lefedettségét, mert a KKV célcsoport esetében kiemelkedõ jelentõségû a könnyû elérhetõség. A régió gazdaságának helyzetét tekintve egyértelmû, hogy az innováció fejlesztésnek szervesen kapcsolódnia kell az általános vállalkozásfejlesztõ tanácsadó rendszerhez, hiszen az innovatív vállalkozások száma a régióban igen alacsony, ennek növelése az alapszintû tanácsadási rendszerre épülõ, hosszú távú folyamat eredménye lehet. A Hálózat tevékenységének kiemelkedõ területe volt az elmúlt néhány évben a regionális innovációs pályázatokra történõ projektfejlesztés, hiszen a vissza nem térítendõ támogatások jelentõs finanszírozási forrást biztosítanak a vállalkozások számára. A régió gazdasági mutatói rosszak, a KKV-k innovációs potenciálja alacsony, így az innovációs projektek megtalálása és kidolgozásuk támogatása nagy kihívást jelent a hálózat elsõsorban a Transzferszervezetek számára. A pályázati programok eddigi eredményeit tekintve megállapítható, hogy a Hálózat közremûködésével megítélt Innocsek támogatás 512,6 millió forint. A régióban beadott innovációs KKV pályázatok mintegy 50%-a a DDRIÜ Hálózaton keresztül érkezett be. 11

14 Szektorális kompetencia központok Az innovációs szolgáltatások fejlesztése egyrészt az egységes hálózatos mûködés révén biztosított, másrészt megtörtént a DDRIS által kijelölt szektorális kompetenciaközpontok kialakítása. A 4 központ kialakításában a DDRIÜ Hálózat tagjai is közremûködnek, ezáltal megindult az egyes szervezetek szakterületi specializálódása is. A központok kialakítása az innovációs szolgáltatások strukturált és koherens fejlesztését és egyben a DDRIS négy különbözõ intézkedésének megvalósítását jelenti. A DDRIÜ hálózat megalakításával létrejött egy koordináltan és egységesen mûködõ innovációs szervezetrendszer, mely közös célok, mûködési elvek és szabályok alapján, mérhetõen végzi a tevékenységét. A Hálózat és a szakterület kompetenciaközpontok kialakításával megvalósultak a DDRIS által kitûzött szervezetfejlesztési célok, megindult az innováció támogató intézményrendszer koordinált mûködése a funkciók és kompetenciák lehatárolása. III. Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon Az innovációs fejlesztések finanszírozására a létrehozott Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásainak 25%-át regionális innovációs célokra kell fordítani. E forrásokból lehetõség nyílt a DDRIS megvalósítására, a 2005-ben indított regionális innovációs pályázati programok meghirdetésére. A regionális innovációs források pályázati úton kerülnek kiosztásra a Baross Gábor innovációs program részeként. A regionális programok esetében a pályázati programok tartalmát a régiók határozzák meg, a program kidolgozását a Dél-Dunántúlon a DDRIÜ végzi, majd a DDRIGB és a DDRFT hagyja jóvá. A támogatási döntések regionális szinten születnek, a pályázati rendszert a DDRFÜ menedzseli. A közti idõszakban 3 regionális program futott: a kis- és középvállalkozások innovációját támogató DDKKV05 és -06 programok, valamint az innovációs intézményrendszer fejlesztését célzó DDRIR05 program. E regionális Baross Gábor programok kiegészültek az NKTH által kidolgozott, országosan meghirdetett, de a Regionális Innovációs Ügynökségek által kezelt INNOCSEKK programmal. Az alábbiakban e 3 program rövid összefoglalását olvashatják. 10. ábra: A Dél-Dunántúli Régióban megítélt innovációs támogatások programok szerint ( ) 12

15 Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban INNOCSEKK A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a magyarországi régiókban országos pályázatot hirdetett a regionális innováció támogatására. A pályázat közvetlen célja mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A program kizárólag a vállalkozások innovációs fejlesztéseihez szükséges innovációs szolgáltatások beszerzését támogatta, miközben elõnyben részesítette a vállalkozások együttmûködését az adott régióban mûködõ innovációs szolgáltatókkal, tudásbázisokkal. A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: mikro- és kisvállalkozások Támogatás: 2 25 MFt ( EUR) Támogatás aránya: 100% Futamidõ: 24 hónap A program eredményeként 57 mikro- és kisvállalkozás részesült összesen 641 millió forint támogatásban. A projektenkénti átlagos támogatás 11 millió forint volt. Bár a program nem tartalmazott ágazati célokat, a nyertes projektek ágazati eloszlása érdekes módon illeszkedik a DDKKV programok ágazati célterületeihez. A legtöbb támogatási forrást a gépipari, elektronikai (24%), az egészségipari (23%), valamint a környezeti ipari (20%) innovációs projektek nyerték el. 11. ábra: Innocsekk támogatások forráseloszlása a Dél-Dunántúlon ágazati bontásban ( ) 13

16 Kis és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) A program a régió kis és középvállalkozásainak termék és technológiai innovációját támogatja a DDRIS által kijelölt célterületeken. Az ágazati célterületekhez való kapcsolódást nem a pályázó vállalkozások, szervezetek TEÁOR besorolás szerinti alaptevékenységei, hanem az adott innovációs fejlesztés határozza meg. Az INNOCSEKK programtól eltérõen a DDKKV ágazat specifikus program, mely a vállalkozások saját megvalósítású fejlesztéseit és az ehhez szükséges eszközök beszerzését is támogatja. A program célterületei és támogatási céljai: Élelmiszeripar, agrárinnováció A nagy hozzáadott értékû élelmiszerek elõállítására képes agrárgazdasági és szõlészeti-borászati vállalkozások fejlesztése, magas feldolgozottsági fokú, innovatív, piacképes élelmiszeripari termékek számának növelése, valamint értékesítési rendszerük kiépítése (biotermékek, egészségvédõ élelmiszerek, térség specifikus, hagyományos élelmiszerek). Környezeti ipar, megújuló energetika A környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használatát elõmozdító technológiák elterjedésének támogatása, a környezeti iparban hasznosítható termékek és technológiák kifejlesztése, átvétele a régió kis és középvállalkozásai körében. Egészségipar Az egészségipar területén mûködõ KKV-k innovációs potenciáljának erõsítése, piacképességük, együttmûködési készségük javítása és szerepük fokozása a regionális termékstruktúra átalakításában. A jelentõs szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozásának és kipróbálásának támogatása, valamint a régió természeti adottságaira épülõ egészségturisztikai, egészségügyi (gyógyászati és prevenciós) szolgáltatások fejlesztése. Textil-, bõr- és ruházati ipar A régióban mûködõ ruházati ipari kis- és középvállalatok önálló és piacképes gyártmányválasztékkal, valamint versenyképes technológiai rendszerrel és korszerû üzleti stratégiával való felruházása, a ruházati ipar és az azt kiszolgáló kis- és középvállalatok termékfejlesztésének és innovációs célú együttmûködésének támogatása, versenyképességük fokozása Gépipar, elektronika, informatika A vállalkozások mûszaki képességeinek, technológiájának, termékeinek fejlesztése specializáció, környezetbarát termék-, gyártás- és minõségfejlesztés, valamint a K+F tevékenység erõsítése segítségével. A kiválasztott termékkörön belül olyan minõségi kategóriáknak való megfelelés, és azon technológiák alkalmazása, melynek révén a vállalkozások a kapacitáskihasználást és a fejlõdést lehetõvé tevõ piaci méretben és területen tartósan versenyképessé válnak. 14

17 A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: mikro- kis- és középvállalkozások Támogatás: önkormányzati intézmények és vállalkozások, non-profit szervezetek (kizárólag egyes tevékenységek esetében az egészségipar és környezeti ipar célterületeken belül) 5-25M forint Támogatási arány: DDKKV05: 35-75%, DDKKV06: 35-45% Futamidõ: 24 hónap A két programban 59 projekt nyert összesen 833 millió forint támogatást. A projektenként átlagosan elnyert támogatás 14 millió forint volt. A fejlesztések összértéke 1,89 Mrd forint. A fejlesztési források legnagyobb arányban az élelmiszeripar, agrárinnováció (33%), valamint az egészségipar (23%) célterületeken megvalósuló projektekhez kapcsolódnak, ezt követi a gépipar, elektronika és az informatika célterülete. 12. ábra: A DDKKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban ( ) 15

18 A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) A másik programcsomag a KKV-k innovációját közvetetten támogató regionális innovációs szolgáltató rendszer fejlesztését célozza a DDRIS-nek megfelelõen. A Stratégia meghatározott szakterületeken hiányzó innovációs hídképzõ szervezetek kialakítását tûzte ki célul. A kompetenciaközpontok olyan ipari technológiai- és szolgáltató központok, melyek az egyetemi tudásbázisra alapulnak és a régió kis- és középvállalkozásainak nyújtanak szolgáltatásokat, erõsítik a piaci oldalnak megfelelõ technológia transzfert, közelítik a vállalkozások igényeit és a tudásbázisok kínálatát: megteremtik a kapcsolatot a térség egyetemei, kutatóintézetei, valamint a vállalkozások között. A központok a DDRIÜ Hálózat partnerszervezeteként mûködnek. A program 4 szakterületen támogatja egy-egy kompetenciaközpont kialakítását és tevékenységét: Élelmiszertudományi kompetenciaközpont Megújuló energetikai és környezeti ipari kompetenciaközpont Gyógy- és Termálturisztikai Szolgáltatási Rendszer Regionális Kreatív ipari innovációs hálózat kialakítása A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre: non-profit szervezetek, egyetemek, Támogatás: 40-80M forint Támogatás aránya: 75% Futamidõ: 36 hónap A program eredményeként 4 központ kezdte meg mûködését 2006-ban, melyek a regionális innovációs rendszer új elemeiként, a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat partnerszervezeteként a hálózat munkáját szektorspecifikus szaktanácsadással, innovációs projektek generálásával és koordinálásával teszik teljessé. A programban megítélt támogatás összesen 260 millió forint. Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont (RÉK) Környezeti ipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaközpont (KÖMEKIK) Dél-Dunántúli Gyógy és Termálturisztikai Kompetenciaközpont Kulturális Innovációs Kompetenciaközpont (KIKK) 16

19 Összegzés A 2005-tõl indult regionális programokon keresztül 2005-tõl összesen 1,66 milliárd forint támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba, melynek túlnyomó része, a források 88%-a kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogatta. A fejlesztésekre fordított teljes összeg 2,1 Mrd forint. A programok kis projektméretû, elsõsorban kutatás-fejlesztési tevékenységet tartalmazó projekteket támogatnak, a projektenként átlagosan elnyert támogatás 15 millió forint. Az INNOCSEKK program kizárólag a mikro- és kivállalkozások fejlesztéseihez szükséges, belsõ erõforrásokból nem kivitelezhetõ innovációs szolgáltatások beszerzését, míg a DDKKV programok a mikro-, kis- és középvállalkozások saját, cégen belül megvalósított fejlesztéseit is támogatja az ehhez szükséges eszközök beszerzésével együtt. A vállalkozások innovációját közvetlenül támogató programok (DDKKV és INNOCSEKK) összesített adatait tekintve elmondható, hogy az egészségipari és az élelmiszeripari fejlesztések aránya a legmagasabb a lekötött támogatási forrásokat tekintve (23-23%), ezt követik a gépipar és elektronika (20%) és az informatika (16%) területéhez kötõdõ fejlesztések. 13. ábra: A közvetlen KKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban ( ) A regionális programok a DDRIS szektorális céljainak megvalósítását támogatják, céljuk a nagy hozzáadott értékû, innovatív termékek számának növelése, hogy ez által a régió vállalkozásai versenyképesek legyenek a hazai és nemzetközi piacon. A program eredményeinek értékelése csak a projektek lezárulását követõen, egy-két év múlva lehetséges. Bár a támogatott projektek többsége jelenleg is zajlik, néhány sikeres fejlesztés eredménye azonban már látszik. Kiadványunk második részében e sikerekbõl mutatunk be néhányat. 17

20 18