S Z A K D O L G O Z AT

Átírás

1 S Z A K D O L G O Z AT Szili Ágnes

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Szakirányú továbbképzés PR és szóvivői szak Levelező tagozat AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA Készítette: Szili Ágnes Budapest,

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Bevezetés Pályázati lehetőségek Előcsatlakozási alapok A PHARE a nagy siker Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állítsák fel a Strukturális Alapokat (SA)? Az ISPA és a Kohéziós Alap A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása A Nemzeti Fejlesztési Terv I Akcióterv kommunikációs iránymutatásai A kedvezményezettek kommunikációs feladatai Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Széchenyi Terv A projekt kommunikációk hierarchiája napjainkban, avagy az intézményi rendszer felépítése Az intézményi rendszer alapítása Az intézményi rendszer szervezeti szintjeinek tájékoztatási és nyilvánossági feladatai A kommunikációs munka végrehajtásának eszközei Dicséret Magyarországnak a kommunikációért! Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez A projektkommunikációk sokfélesége a gyakorlatban Helyi projektkommunikációk összehasonlítása A két kiválasztott projekt A pályázatok beadása előtti időszaka A pályázatok előkészítő szakasza A projektek megvalósítási szakasza A projektek megvalósítást követő szakasza Beszélgetés a kommunikációs munkáról

4 6. Nagyító alatt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) projektek kommunikációja Marcal Menti Ivóvízminőség Javító Program előkészítő szakaszának tájékoztatási, nyilvánossági tevékenysége A kommunikációs munka értékelése, további javaslatok KEOP projektkommunikációk a gyakorlatban A kiválasztott KEOP projektek A kutatás folyamata Az előkészítő szakasz eredményei A megvalósítási szakasz: eredmények, tervek Összehasonlíthatóak? Nézzünk a kulisszák mögé! avagy a profi projektkommunikációk titkai Konklúzió Irodalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke Mellékletek

5 1.Bevezetés Magyarország Európai Uniós tagságának immár nyolcadik születésnapját ünnepli ebben az évben. Vajon a magyar állampolgárok tudatában pozitív vagy negatív gondolatok ébrednek az uniós tagságunkról? Azt gondolom, nagyon megoszlanak a vélemények még napjainkban is, ami elsősorban a tájékozatlanságnak köszönhető. Az állampolgárok gyakran érzik azt, hogy az uniós támogatásból megvalósított beruházásokkal kapcsolatos döntések a fejük fölött születnek, nem érzik a fejlesztési programokat a sajátjuknak. Ez talán a tájékoztatás inhomogenitása miatt lehet. Az Európai Gazdasági Közösség már 1975-ben megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztéses programját, tehát már ekkor is lehetett támogatásra pályázni a felzárkózáshoz. Az 1989-es évre visszatekintve, amikor létrejött a Csatlakozási Szerződés, elindult a PHARE program. A PHARE nagy segítséget nyújtott Magyarország számára, hogy felkészülhessen az EU-tagsággal járó kötelezettségekre. A PHARE program idején is már nagy gondot fordított az EU Bizottság ellenőrzése alatt álló akkori intézményrendszer arra, hogy az emberek megértsék, mi is történik körülöttük a csatlakozás előtti időszakban. Nagyon fontosnak tartották, hogy a magyar közvéleményt minél több témában, minél részletesebben tájékoztassák, amelynek legfőbb eszköze a média volt (nyomtatott sajtó, rádió, televízió). Ma már nyilvánvaló, hogy az uniós tagság a kohéziós politikának köszönhetően Európa régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentése miatt a hátrányos tagországok felzárkóztatását tűzte ki célul. Fellendülést jelent az egyének és a nemzetek sorsában, a komolyabb nemzetközi szerepvállalásban. A felzárkóztatást szolgálják a jelenleg Új Széchenyi Tervben meghatározott operatív programokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek. A pályázati lehetőségek felderítésétől a projekt megvalósításáig bizony eléggé göröngyös, bürokratikus út vezet, ami fáradságos munkával jár. A hétköznap embere nem lát bele a színfalak mögött folyó intézményi rendszerbe. Nekünk, kommunikációs szakembereknek a feladatunk, hogy a célkitűzéstől a megvalósításig lépésről lépésre tájékoztassunk arról, mikor mi történik, és a célközönséget a projekt aktív szereplőjévé, részesévé tegyük. A megfelelő mennyiségű információ, üzenet még ha nem is mindig pozitív tartalmú az embereket megnyugtatja, az információhiány azonban rossz irányba tereli a közvéleményt. Az uniós projektkommunikációk nem titkolt célja az is, hogy elősegítsék az EU-val kapcsolatos politikai és társadalmi konszenzust. 5

6 Az elmúlt nyáron közvetlen testközelbe kerültem egy uniós pályázattal. A pályázatot öt dunántúli település (Marcalgergelyi, Magyargencs, Kemeneshőgyész, Szergény, Vinár) ivóvízminőségének javítása céljából adták be a települési önkormányzatok a vízszolgáltatást biztosító vízmű javaslatára. Az öt település ivóvízminőség javítását szolgáló pályázat előkészítő szakaszában előírt kommunikációs tevékenység volt a feladatom a tervezéstől a megvalósításig, továbbá el kellett készítenem a megvalósítási szakasz kommunikációs tervét. Ez a feladat kihívást jelentett számomra, mert ilyen megbízást még nem kaptam, ugyanakkor izgalmas volt, hogy a kommunikáció területén frissen szerzett tudásomat, ismereteimet mennyire tudom kamatoztatni, illetve használni. Munkám során és azt követően egyre több kérdés merült fel bennem. Az uniós projektekhez ma már kötelező kommunikációs feladatokat ír elő a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című útmutató. A kötelezés jól szolgálja a projekteket, az elvégzendő kommunikációs feladatokat (a projekt méretétől függő), azonban a megvalósulás projektenként nagyon különböző. Vajon mi vagy mik okozzák az eltéréseket a projekteknél? Az tudott dolog, hogy a projekt mérete, illetve a támogatás összege határozza meg a kommunikációs csomag nagyságát. Ezentúl még mitől függ a projekt kommunikáció sikeressége? A kommunikációs szakember szubjektivitásától, rátermettségétől, finanszírozásától, tapasztaltságától (tapasztalatlanságától)? Esetleg a célközönséget nem szegmentáltuk eléggé, avagy nem megfelelő kommunikációs eszközöket használtunk? Az útmutató nem tér ki arra, mi lesz a megvalósult projekt további kommunikációjával, valamint arra sem kötelez, hogy mérni kell a kommunikáció hatékonyságát. További kérdésként merül fel, hogy a PR szakemberek tudják-e segíteni egymás munkáját pl.: értekezleten, fórumon tapasztalatot cserélnének egymással, netán felmerülhet egyfajta egységes szemléletű projektkommunikáció. Dolgozatomban a fenti kérdésekre keresem a választ, olyan módon, hogy összehasonlítom pár projekt kommunikációs tevékenységét és elemzem, értékelem őket. Az esettanulmányok, interjúk, beszélgetések, honlapok tartalmának összehasonlítása során látszani fog a projektek sokfélesége. A múltbeli visszatekintés segíti az olvasót eligazodni a távolabbi és közelebbi múlt támogatási programjainak, a programok kommunikációjának labirintusában. A feltett kérdésekre adott válaszok remélem útmutatást jelentenek a pályázati területen dolgozó PR munkatársaknak, netán gondolatokat ébreszt a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei kiadvány módosításhoz is. 6

7 2.Pályázati lehetőségek Azokból a kövekből, amelyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőket építhetünk (Széchenyi István) Az Európai Unió célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon. Azért, hogy ez megvalósuljon, mindent megtesz a tagországok közötti társadalmigazdasági távolságok csökkentéséért. Gazdasági eszközök és közös stratégiák segítségével igyekszik biztosítani a tagországok felzárkóztatását, ezáltal elkészülhetnek a régóta húzódó beruházások, fejlesztések. Az országok kívánt társadalmi, gazdasági fejlődése folyamatossá válik. Az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével a tagországok saját céljaikat nemzetstratégiai keretbe foglalják. Ez egy átfogó dokumentum, ami a felzárkózás és a felemelkedés programja. A terv keretet ad az uniós operatív programok forrásainak felhasználására. 2.1.Előcsatlakozási Alapok A leendő uniós tagországok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politikát szolgálta, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD egy speciális csatlakozási program volt a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztési feladatok megoldására. A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutára volt A PHARE a nagy siker A PHARE programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára azért, hogy segítse a politikai demokrácia megszilárdítását, a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzését, új intézmények kiépítését. A program elsődleges célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását. Michael Lake nagykövet így emlékszik vissza erre a sorsdöntő időszakra: Az Európai Közösség (EK, a későbbi Európai Unió) számára 1989-re nyilvánvalóvá vált, hogy az arra leginkább fogékonynak tűnő országok gazdaságában lehetőség nyílik a szerepvállalásra Ennek eredményeként indult útjára a PHARE program, teljes nevén a Poland-Hungary, Assistancefor the Reconstruction of the Economy, azaz a Lengyelország-Magyarország segélyprogram a gazdaság újjáépítésére. Szerencsés 7

8 véletlen, hogy a betűszó jelentése franciául: világítótorony. Ez volt az első eset, hogy az Európai Közösség a vasfüggöny mögötti eseményekben vállalt szerepet a PHAREtámogatásokat egyre inkább előcsatlakozási támogatásoknak kezdtük tekinteni től nagyobb hangsúlyt kaptak pénzügyi, beruházási támogatások, a környezetvédelem, 2000-től kezdődően a PHARE főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning" programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát ban véget ért a "PHARE-korszak" Magyarországon, azaz befejeződtek a PHARE előcsatlakozási alapból finanszírozott programok. Íme, egy példa a megvalósult projektekből: Több szennyvíz tisztul észak-pesten A projekt címe és tárgya: a PHARE Large Scale Infrastructure Facilities (LSIF) keretében az Észak-pesti Szennyvíztisztító vízvonali fejlesztése Helyszín: Palotai sziget, Újpest Időtartam: (az előkészítő munkálatok a megelőző két és fél évben zajlottak) Költségvetés: PHARE-támogatás: 4 milliárd forint vagy 16 millió euró Több mint kétszeresére nőtt az Észak-pesti Szennyvíztisztító kapacitása a 16 millió eurós PHARE-támogatásból megvalósított korszerűsítés nyomán. A fővárosban ma is létező két szennyvíztisztító telep (a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító) az ötvenes években szovjet mintára épült és az idők folyamán teljesen elavult, teljesítményük leromlott közli Bódás Sándor, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) fejlesztési igazgatója és 2000 között világbanki hitelből mindkét telepen megkezdték a szükséges fejlesztéseket. A folytatás az Északpesti Szennyvíztisztító PHAREtámogatásból megvalósított, ben végrehajtott korszerűsítése volt. A beruházás támogatására a Fővárosi Önkormányzat pályázott, és mivel ő volt a kedvezményezett is, a felújított szennyvíztelep a tulajdonát képezi. A telepet üzemeltetésre bérli az FCSM. 8

9 Az Altera OTV francia német konzorcium által végrehajtott korszerűsítés elsősorban egy új ülepítő tartály és egy, a biológiai tisztításhoz használatos, úgynevezett levegőztető tartály megépítéséből állt mondja a fejlesztési igazgató. Az ülepítő tartályban a szennyvízből leülepszik egy főként biológiai szennyeződésekből álló iszapréteg. Eközben az iszapot ártalmatlanításra egy másik tartályba vezetik, a víz átkerül a levegőztető tartályba, ahol eltávolítják belőle a szerves szennyező anyagokat. Ehhez az eljáráshoz sok oxigénre van szükség, amit a tartály alján lévő csövekből kiáramló levegővel juttatnak a vízbe. A munkálatok során növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Közvetlenül a korszerűsítés előtt, az eredetileg napi 140 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására tervezett létesítmény csupán napi ezer köbméter megtisztítására volt képes. A munkálatok eredményeként az észak-pesti telep most napi 150 ezer köbméter átlagos, és napi 200 ezer köbméteres csúcsra járatott tisztítóteljesítménnyel rendelkezik. Az észak-pesti tisztítótelep jelenleg az újpesti és kelet-pesti szennyvizeket kezeli, ami 480 ezer lakos által termelt szennyvíznek felel meg, plusz további 120 ezer ember termelésének megfelelő (lakosegyenérték) ipari szennyvíznek. A távlati tervek szerint ez a telep fogja megtisztítani néhány további városrész jelenleg a Dunába ömlő szennyvizét is, amelyekhez még nem építették ki a megfelelő csatorna-összeköttetést. Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeként megszületett környezetvédelmi megállapodás tartalmazza a 2010-ig megvalósítandó, hosszú távú csatornafejlesztési programot. Ezen időszak végére a teljes csatornázottság mellett százszázalékos szintre kell fejleszteni a szennyvizek tisztítottságát ben a két létező már említett szennyvíztisztító a fővárosban keletkezett szennyvizek csupán húsz százalékát tudta megtisztítani. A rendszerváltás óta lezajlott ipari szerkezetátalakulásnak és a növekvő víztakarékosságnak köszönhetően jelentősen csökkent az elvezetett szennyvíz 9

10 mennyisége. A mostanáig elkészült korszerűsítések nyomán a két tisztítótelep együttesen a közel 500 ezer köbméternyi, naponta keletkező fővárosi szennyvíz majdnem ötven százalékát képes megtisztítani. A maradék egyelőre változatlanul a Dunába ömlik. További beruházások eredményeként előreláthatólag EU-kohéziós alapból épül majd meg a Csepel-szigeten a napi 400 ezer köbméter teljesítményű központi szennyvíztisztító telep, illetve Dél-Budán egy regionális tisztítótelep. E négy létesítmény együtt már képes lesz a főváros teljes szennyvízmennyiségének megtisztítására. Növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Bódás Sándor, az FCSM fejlesztési igazgatója 1 A PHARE-programok fő típusai: 1. Intézményfejlesztési programok 2. Beruházási programok 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok 4. A nemzetközi (multi-beneficiary) programok 5. Az ACCESS-program (civil társadalom fejlődésének támogatása) 6. A határ menti együttműködés programja 7. Közösségi Programok (Community Programmes) Hazánk között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást november 30-ig (az utolsó szerződéskötési határidőig) ebből közel 1.42 milliárd euróra lett aláírt szerződés országszerte. Mindez közel 200 ágazati és területfejlesztési program megvalósítását jelentette. A program hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedését tekintve az Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes elnyerni

11 2000-ig nem született jogszabály a tájékoztatási kötelezettségről, a kommunikációs tevékenységről, mégis nagy gondot fordítottak a PHARE programmal kapcsolatos események közzé tételére. Michael Lake nagykövet így számol be a történtekről: A magyar közvélemény lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében úgynevezett EU információs programot csináltunk. Regionális EU info-pontokat állítottunk fel az ország különböző helyein, hogy az emberek megértsék, mi zajlik körülöttük. A belső kommunikációért meglepő módon a Külügyminisztérium volt a felelős nagyon fontosnak tartottam, hogy minél több témában és a legnagyobb részletességgel tájékoztassuk a magyar közvéleményt. A média, azaz az írott sajtó, a rádió és a televízió nagyon fontos szerepet játszott az uniós kommunikációban. Kezdetben a riporterek és a szerkesztők sem voltak tisztában a fogalmakkal. A rengeteg munkaebéd, szeminárium, interjú, személyes találkozó azonban meghozta gyümölcsét: a különböző médiumok egyre többet tudtak az EU-ról, egyre jobban értették a csatlakozási folyamatot, annak minden kis technikai és politikai részletével együtt. Következésképpen mind jobb színvonalon járultak hozzá a magyar közvélemény tájékoztatásához Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állították fel a Strukturális Alapokat (SA)? Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési programját. Korábban Európa országai abban bíztak, hogy a fejletlen térségek majd maguktól, esetlegesen a gazdasági fellendülésüktől indíttatva be tudják hozni a lemaradásukat, azonban az élet máshogy alakult. A nagy gazdasági különbségek komoly társadalmi feszültségeket okoztak, a piac esetében pedig az optimálisnál lényegesen rosszabb kihasználásához vezettek. Európa megértette, hogy a régiók esélyeit ki kell egyenlíteni, ki kell hozni belőlük a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel abból a célból, hogy fejlesszék az elmaradt régiók infrastruktúráját helyi gazdaságának diverzifikálását, termelékenységének fejlesztését és a munkaerő képzettségét

12 Az Európai unió költségvetését hétéves periódusokra tervezik. A tervek közös célokat határoznak meg és az Európai unió ezek megvalósítására közös stratégiákat dolgoz ki. A tagállamok az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével szintén hétéves nemzetstratégiai dokumentumot készítenek. Ez alapján a hosszú távú stratégia alapján kitörési pontokat jelöl ki a tagállam, a kitörési pontokhoz pedig operatív programok kapcsolódnak. Az operatív programokban meghatározott hét évre szóló feladatokat két éves ciklusokra bontva akciótervekben foglalják össze. Az akciótervek a pályázatok alapjai. Magyarországon 1989 óta segíti a felzárkóztatást a SA-ból származó pénzügyi támogatás. Ilyen program a PHARE (1989-ben indult), majd évtől a SAPARD. Az Uniós csatlakozás időpontjától (2004. május 1-től) már nem indultak PHARE és SAPARD programok, azonban az elkezdett, folyamatban lévő beruházások még a régi néven fejeződtek be májustól közvetlenül részesülünk a különböző Strukturális Alapokból (Regionális Fejlesztési Alap ERFA, Európai Szociális Alap ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA), aminek a feltétele az volt, hogy meg kellett határozni a fejlesztési célokat (Nemzeti Fejlesztési Terv - NFT), fel kellett állítani azt az intézményrendszert, ami menedzselni, ellenőrizni és értékelni tudja a tervek végrehajtását. A SA működését négy alapelv irányítja: 1. Addicionalitás: minden támogatott program megvalósításához szükség van a tagállam önrészére. 2. Koncentráció: két dimenzióban valósul meg, egyrészt a pénzügyi eszközök koordinációjában, másrészt abban, hogy a támogatások a leginkább rászorult régiókban nyújtsanak segítséget. 3. Partnerség: megnyilvánul benne a regionális programok során kialakuló együttműködés, vagyis több kistelepülés összefogva nagyobb projekt végrehajtására képes. 4. Programozás: hosszú távú, a fejlődést jobban elősegítő, komplex projektek finanszírozása került a középpontba. Az uniós támogatások felhasználásának céljait és eszközeit tervdokumentációk foglalják össze, ezek az illető tervezési időszakra meghatározott operatív programok (OP). 12

13 2.3. Az ISPA és a Kohéziós Alap Az Európai Unió 1999-ben elhatározta, hogy a csatlakozni kívánó országok támogatásait hasonlóvá teszi saját belső támogatási alapjaihoz. Az ISPA Előcsatlakozási Alap a Kohéziós Alap (KA) mintájára jött létre, ugyanis az ISPA egyik fő célja az volt, hogy a csatlakozni kívánó országot felkészítse a Kohéziós Alap támogatásainak fogadására. Az ISPA másrészt a környezetvédelmi és infrastrukturális hiányosságok felszámolásában nyújt segítséget. (2004 márciusában megjelent egy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága által kiadott kézikönyv, amely a támogatott projektek sikeres megvalósításához ad használható útmutatást nem csupán a nyilvánosság, tájékoztatás területén.) 4 Az Európai Unió működésében a kohéziós célok kitüntetett jelentőségűek. A kohéziós politika a regionális és szociális különbségek mérséklését szolgálja. A kohéziós politika kidolgozására azért volt szükség, mert az addigi elszigetelt fejlesztéseket össze kellett hangolni. Így vált lehetségessé a regionális különbségek mérséklése, amelyre a közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül. A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett, amely szerint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére kell törekedni. Ebben a pár évben a Kohéziós Alap keretében valósultak meg a 25 millió Euró feletti beruházások A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása A tájékoztatás és a nyilvánosság célja, hogy növekedjen az EU tevékenységének közismertsége és átláthatósága, és valamennyi tagállamban egységes kép alakuljon ki a támogatásokról, és az érintett terület lakossága ismerje meg, értse meg, fogadja el és támogassa a Kohéziós Alap és a Strukturális Alap céljait, az egyes beruházásokat. 4 ispa_ka_kézikonyv_szöveg_04_04_21.pdf. 13

14 Erre az időszakra tehető a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet létrejötte, amely a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó tájékoztatás és nyilvánosság terén alkalmazandó végrehajtási szabályokat tartalmazza. A már említett Kézikönyv az ISPA és a Kohéziós Alap kedvezményezettjei számára azért készült, hogy a PHARE időszakban fokozatosan szerzett tapasztalatokat, tudnivalókat, követendő eljárásokat, jogszabályokat összegyűjtse és iránymutatást adjon a projektek megvalósítása során. A kézikönyv megszületésének időpontjában (2004. március) már jó pár éve létezett a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet. A kézikönyv az intézményrendszer számára ad gyakorlati útmutatást a projektek megvalósítása során követendő teendőkre, többek között a tájékoztatás és nyilvánosság kapcsán szükséges tennivalókra is. Pontosan körvonalazott előírások még nincsenek, ezért 2006-ig nem létezik egységes kommunikáció a projektek megvalósítása során, így az alábbiakban leírtakból is kitűnik, hogy három forrásból táplálkozva próbálom körvonalazni a tájékoztatási feladatokat. Az EK rendelet megfogalmazza, hogy az irányító hatóság feladata a helyben történő tájékoztatás, amiről az Európai Bizottságot folyamatosan értesítenie kell. A tájékoztatás célja és célcsoportjai: 1. a kedvezményezettek, a hatóságok, szakmai szervezetek, partnerek, nem kormányzati szervezetek, a projektek végrehajtói, támogatói 2. a társadalom tájékoztatása arról, milyen szerepet játszott az EU a támogatás eredményei érdekében. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések végrehajtása: Az intézkedéseket egy kommunikációs cselekvési terv formájában kell elkészíteni, amelyet az irányító hatóság hajt végre. A kommunikációs cselekvési tervek tartalmi követelményei: - Célok, célcsoportok meghatározása, vagyis mit akarunk elérni, kihez akarunk szólni? - A kommunikációs és tájékoztatási intézkedések stratégiája, tartalma az egyes alapok (ERFA, ESZA, KA) különböző célkitűzéseinek megfelelő tevékenységeinek megjelölésével, vagyis üzenetek megfogalmazása. - Tájékoztató jellegű költségvetés, vagyis mennyibe kerül mindez? - Kommunikációs csatornák, eszközök meghatározása, vagyis hogyan, milyen formában? - Ütemezés meghatározása, vagyis mikor hozzuk nyilvánosságra? - A tevékenységek értékelésének szempontjai 14

15 A tájékoztatás finanszírozása: Elkülönített összegként szerepel az operatív programok finanszírozási terveiben, de az előkészítési szakaszban az EU nem ad pénzügyi támogatást a kommunikációra. A felelős személy(eke)t az irányító hatóság jelöli ki és erről tájékoztatja a Közösséget. A tájékoztatási feladatok a projekt megvalósítása során a különböző szinteken (irányító hatóság, közreműködő szervezet, kedvezményezettek / lebonyolító testületek) más-más irányúak, de minden szint kommunikációs feladata egy közös célt szolgál: a finanszírozott projektek közismertségét meg kell teremteni, illetve növelni kell, és be kell mutatni az Európai Közösség szerepvállalását Nemzeti Fejlesztési Terv I Magyarország május 1-én vált az Európai Unió teljes jogú tagállamává, így a os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy Mrd Ft fejlesztési forrás felhasználásával számolhattunk. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) célja, hogy a közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait összehangolva az EU közösségi politikájával és irányelveivel. A mindössze három éves időszak azonban nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, hiszen a Strukturális Alapok költségvetését hét éves ciklusonként határozzák meg. Ezért a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is le kellett fektetni, és emellett gondoskodni kellett a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kereteinek felállításáról is. 5 Bizottság 1159/2000 EK rendelet. 15

16 A magyar fejlesztéspolitika, és így az NFT stratégiájának hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a jövedelmi viszonyok javításán túl kiterjed a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet megteremtésére. Ennek a stratégiai keretnek megfelelően fogalmazódott meg a Nemzeti Fejlesztési Terv I. általános célja: a Magyarország és az Európai Unió tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése. A Regionális Operatív Program a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosításával segítette a területi fejlettségbeli különbségek mérséklését, míg az ágazati operatív programok az egyes tématerületek megvalósulását tekintették elsődleges céljuknak. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális programját a területfejlesztési politika átfogó céljai és a régiók által kidolgozott stratégiák határozták meg. A magyar területfejlesztési politika jövőképe szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek. Az egyeztetések eredményeként a regionális operatív program ebben a programozási időszakban négy fejlesztési területet (prioritást) tartalmaz: a regionális gazdasági környezet fejlesztése integrált térség- és településfejlesztés a társadalom megújuló képességének javítása technikai segítségnyújtás (szakértői segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására A regionális fejlesztési feladatok az ágazati operatív programokat egészítik ki. A regionális operatív program finanszírozására uniós forrásokból 76 milliárd forint ez a Magyarországnak juttatandó strukturális és kohéziós támogatások 17 százaléka

17 1. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv prioritások, operatív programok Akcióterv kommunikációs iránymutatásai A Hill Knowlton Hungary Kft. Összefoglaló tanulmányt készített, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait. Az Összefoglaló tanulmány 2005 júniusában készült el, és iránymutatást igyekszik adni a projektmegvalósítás szereplőinek a tájékoztatási feladatokkal járó kihívások megoldására. A tanulmány megállapítja, hogy a tájékoztatási tevékenység ebben az időben nem volt egységes, a jelentések nagy részének archiválása nem volt meg elektronikus formában, a kommunikációs eszközök dokumentációja nem volt elérhető, emiatt a hivatkozott tanulmányban bemutatott esettanulmányok tartalma és részletessége nagyon különböző. Ebben az időben Magyarországon azok az intézmények, akik a nyertes pályázókat segítik a projekt megvalósítása során adódó feladatok megoldásában, vagyis a Közreműködő

18 Szervezetek a minisztériumok irányítása alá tartoztak. Felmerül a kérdés, vajon ezzel az új sokrétű, szerteágazó feladattal, ami az uniós támogatások ügyintézésével jár, mennyire tudtak körültekintően foglalkozni, vajon rendelkezésre állt-e megfelelően hozzáértő apparátus? Megjegyzendő, hogy Írország már ebben az időszakban élen járt a projektek átláthatósága és adminisztrációja tekintetében. Elkészült egy olyan átfogó brosúra, amely bemutatja Írország és a Kohéziós Alap kapcsolatát, ezen kívül a hatóságok honlapjain külön oldalt készítettek az adott területen megvalósított beruházás bemutatására. Náluk már akkor elektronikusan archiválták a projektek dokumentációit, így minden könnyen visszakereshető, hozzáférhető. Az is kiderült, hogy az írek minden esetben tisztában vannak az Európai Unió elvárásaival, azok teljesítését kötelezettségnek, nem pedig elvárásnak tekintik, ezért maradéktalanul teljesítik azokat. Hogyan látja a tanulmány az akkori magyarországi intézményi rendszer szintjeinek kommunikációs feladatait? Irányító Hatóság feladatai: Kohéziós Alap célkitűzéseinek bemutatása, EU segítségével elért eredmények bemutatása, az EU pénzügyi hozzájárulásának és a projekt megvalósításban játszott szerepének kiemelése, a projektmegvalósítás szintjei közötti koordináció kialakítása. A Közreműködő Szervezetek feladatai: A kedvezményezettek segítése tájékoztatási feladataik megismerésében, végrehajtásában, részükre iránymutatás és elméleti, gyakorlati támogatás, de segíti az Irányító Hatóságot is gyakorlati feladatainak végrehajtásában. A Kedvezményezettek feladatai: A projektekkel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása az Európai Unió szerepének hangsúlyozásával A kedvezményezettek kommunikációs feladatai Vizsgáljuk meg elsősorban a kedvezményezettek/lebonyolító testületek kommunikációs feladatait, hiszen a dolgozatban ennek a szintnek a tevékenysége kerül nagyító alá. 18

19 A projekt előkészítő szakaszában a célcsoport meghatározásához helyzetfelmérést kell készíteni (érintett lakosság létszáma, demográfiai összetétele, jövedelmi viszonyi stb. civil szervezetek, véleményvezérek). Az üzenetek megfogalmazásához a lakosság körében végzett közvélemény-kutatás és a véleményvezérekkel készített mélyinterjúk szükségesek. Az üzenetek eljuttatásának módja a médiakommunikáció, de a megfelelő csatornák kiválasztásához ismerni kell a lakosság médiafogyasztási szokásait, a médiaelemzés pedig segít abban, hogy az újságírók véleményét, hozzászólását ismerve pozitív hangvételű projektbemutató cikkek jelenjenek meg. 8 A tervezett beruházás jellegétől függően jogszabály írhatja elő közmeghallgatások megtartását. A projekt pozitív fogadtatása érdekében a tervezési időszakban felvilágosító, tájékoztató rendezvényeket kell szervezni, esetleg tanulmányutat már megvalósult, működő létesítmény megtekintésére. A támogatási kérelemben jelezni kell, hogy mi a tervezett PR tevékenység a megvalósítás során. 9 A projekt indításának jogszabályban foglalt előírt eszközei: - Sajtótájékoztató az indításról, ütemezésről, lebonyolításról (például a Kohéziós Alapból megvalósított 50 millió Eurót el nem érő összköltség esetén nem kötelező az 1083/2006 EK rendelet szerint) - Sajtóközlemény - Dokumentáció, amelyet a média és egyéb érdekeltek részére kell elkészíteni A projektmegvalósítás kötelező kommunikációs elemei: - Tájékoztató táblákat a munkálatok helyszínén kell elhelyezni - Emléktáblák elhelyezése munkálatok befejezése után legkésőbb 6 hónappal. - Fotódokumentáció összeállítása a jelentősebb mérföldkövekről - Internet: a beruházó honlapjának kiegészítése mellett egy fejlesztést bemutató honlap létesítése javasolt - Lakossági fórum célja az érintett térségek lakosságával személyes kapcsolat kialakítása - Médiafigyelés: a projekt sajtómegjelenéseinek összegyűjtése 8 : Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, június 9 ispa_ka_kézikönyv_szöveg_04_04_21.pdf. 19

20 A monitoring jelentésekhez dokumentációként csatolni kell a média megjelenéseket (sajtók, TV, rádió, akár saját készítésben, akár médiából felvéve) és a fotódokumentációt a projekt fontos eseményeiről, és ez a PR tanácsadó feladata. A kedvezményezett köteles a beruházással kapcsolatos minden média megjelenést, jelentősebb helyi rendezvényt egyeztetni a közreműködő szervezetekkel. A nagy költségvetésű projektek mivel széles közvéleményt, nagyobb lakosság csoportot érintenek, nagyobb kockázatot rejtenek magukban a projekt meghiúsulása tekintetében. Emiatt válságkommunikáció kidolgozására is szükség lehet. Észrevételek: A Bizottság 1159/2000 EK és a 1083/2006 EK rendelete megfogalmazza ugyan a tájékoztatás és nyilvánosság területén követendő szabályozásokat, de főleg felszínes, csak az arculatot meghatározó elemek a szabályozottak. Hiányosság, hogy nem egyértelműen meghatározott, hogy a kommunikációs kampányokra adott forrásokat milyen elvek mentén célszerű felhasználni. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja sem szabályozott, nincs tartalmi ellenőrzést meghatározó szempontrendszer. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja a projektvezető lelkiismeretességén múlik, a bizottságban dolgozók eltérően nyilatkoznak a nyilvánossággal kapcsolatban, ami annak is köszönhető, hogy a Bizottságon belül személyi változások történtek. Javasolt, hogy Magyarország kezdeményezze a kommunikációra vonatkozó egységes irányelvek kidolgozását, ami segíti a lakossági elfogadtatást, az Európai Unió tevékenységének népszerűsítését, a hatékony forrásfelhasználást Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások eredményeként megszületett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely alapján több pénz (például csak 2007-ben 1,333 milliárd forint) jutott a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. 10 Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, június 20