S Z A K D O L G O Z AT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S Z A K D O L G O Z AT"

Átírás

1 S Z A K D O L G O Z AT Szili Ágnes

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Szakirányú továbbképzés PR és szóvivői szak Levelező tagozat AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA Készítette: Szili Ágnes Budapest,

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Bevezetés Pályázati lehetőségek Előcsatlakozási alapok A PHARE a nagy siker Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állítsák fel a Strukturális Alapokat (SA)? Az ISPA és a Kohéziós Alap A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása A Nemzeti Fejlesztési Terv I Akcióterv kommunikációs iránymutatásai A kedvezményezettek kommunikációs feladatai Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Széchenyi Terv A projekt kommunikációk hierarchiája napjainkban, avagy az intézményi rendszer felépítése Az intézményi rendszer alapítása Az intézményi rendszer szervezeti szintjeinek tájékoztatási és nyilvánossági feladatai A kommunikációs munka végrehajtásának eszközei Dicséret Magyarországnak a kommunikációért! Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez A projektkommunikációk sokfélesége a gyakorlatban Helyi projektkommunikációk összehasonlítása A két kiválasztott projekt A pályázatok beadása előtti időszaka A pályázatok előkészítő szakasza A projektek megvalósítási szakasza A projektek megvalósítást követő szakasza Beszélgetés a kommunikációs munkáról

4 6. Nagyító alatt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) projektek kommunikációja Marcal Menti Ivóvízminőség Javító Program előkészítő szakaszának tájékoztatási, nyilvánossági tevékenysége A kommunikációs munka értékelése, további javaslatok KEOP projektkommunikációk a gyakorlatban A kiválasztott KEOP projektek A kutatás folyamata Az előkészítő szakasz eredményei A megvalósítási szakasz: eredmények, tervek Összehasonlíthatóak? Nézzünk a kulisszák mögé! avagy a profi projektkommunikációk titkai Konklúzió Irodalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke Mellékletek

5 1.Bevezetés Magyarország Európai Uniós tagságának immár nyolcadik születésnapját ünnepli ebben az évben. Vajon a magyar állampolgárok tudatában pozitív vagy negatív gondolatok ébrednek az uniós tagságunkról? Azt gondolom, nagyon megoszlanak a vélemények még napjainkban is, ami elsősorban a tájékozatlanságnak köszönhető. Az állampolgárok gyakran érzik azt, hogy az uniós támogatásból megvalósított beruházásokkal kapcsolatos döntések a fejük fölött születnek, nem érzik a fejlesztési programokat a sajátjuknak. Ez talán a tájékoztatás inhomogenitása miatt lehet. Az Európai Gazdasági Közösség már 1975-ben megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztéses programját, tehát már ekkor is lehetett támogatásra pályázni a felzárkózáshoz. Az 1989-es évre visszatekintve, amikor létrejött a Csatlakozási Szerződés, elindult a PHARE program. A PHARE nagy segítséget nyújtott Magyarország számára, hogy felkészülhessen az EU-tagsággal járó kötelezettségekre. A PHARE program idején is már nagy gondot fordított az EU Bizottság ellenőrzése alatt álló akkori intézményrendszer arra, hogy az emberek megértsék, mi is történik körülöttük a csatlakozás előtti időszakban. Nagyon fontosnak tartották, hogy a magyar közvéleményt minél több témában, minél részletesebben tájékoztassák, amelynek legfőbb eszköze a média volt (nyomtatott sajtó, rádió, televízió). Ma már nyilvánvaló, hogy az uniós tagság a kohéziós politikának köszönhetően Európa régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentése miatt a hátrányos tagországok felzárkóztatását tűzte ki célul. Fellendülést jelent az egyének és a nemzetek sorsában, a komolyabb nemzetközi szerepvállalásban. A felzárkóztatást szolgálják a jelenleg Új Széchenyi Tervben meghatározott operatív programokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek. A pályázati lehetőségek felderítésétől a projekt megvalósításáig bizony eléggé göröngyös, bürokratikus út vezet, ami fáradságos munkával jár. A hétköznap embere nem lát bele a színfalak mögött folyó intézményi rendszerbe. Nekünk, kommunikációs szakembereknek a feladatunk, hogy a célkitűzéstől a megvalósításig lépésről lépésre tájékoztassunk arról, mikor mi történik, és a célközönséget a projekt aktív szereplőjévé, részesévé tegyük. A megfelelő mennyiségű információ, üzenet még ha nem is mindig pozitív tartalmú az embereket megnyugtatja, az információhiány azonban rossz irányba tereli a közvéleményt. Az uniós projektkommunikációk nem titkolt célja az is, hogy elősegítsék az EU-val kapcsolatos politikai és társadalmi konszenzust. 5

6 Az elmúlt nyáron közvetlen testközelbe kerültem egy uniós pályázattal. A pályázatot öt dunántúli település (Marcalgergelyi, Magyargencs, Kemeneshőgyész, Szergény, Vinár) ivóvízminőségének javítása céljából adták be a települési önkormányzatok a vízszolgáltatást biztosító vízmű javaslatára. Az öt település ivóvízminőség javítását szolgáló pályázat előkészítő szakaszában előírt kommunikációs tevékenység volt a feladatom a tervezéstől a megvalósításig, továbbá el kellett készítenem a megvalósítási szakasz kommunikációs tervét. Ez a feladat kihívást jelentett számomra, mert ilyen megbízást még nem kaptam, ugyanakkor izgalmas volt, hogy a kommunikáció területén frissen szerzett tudásomat, ismereteimet mennyire tudom kamatoztatni, illetve használni. Munkám során és azt követően egyre több kérdés merült fel bennem. Az uniós projektekhez ma már kötelező kommunikációs feladatokat ír elő a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című útmutató. A kötelezés jól szolgálja a projekteket, az elvégzendő kommunikációs feladatokat (a projekt méretétől függő), azonban a megvalósulás projektenként nagyon különböző. Vajon mi vagy mik okozzák az eltéréseket a projekteknél? Az tudott dolog, hogy a projekt mérete, illetve a támogatás összege határozza meg a kommunikációs csomag nagyságát. Ezentúl még mitől függ a projekt kommunikáció sikeressége? A kommunikációs szakember szubjektivitásától, rátermettségétől, finanszírozásától, tapasztaltságától (tapasztalatlanságától)? Esetleg a célközönséget nem szegmentáltuk eléggé, avagy nem megfelelő kommunikációs eszközöket használtunk? Az útmutató nem tér ki arra, mi lesz a megvalósult projekt további kommunikációjával, valamint arra sem kötelez, hogy mérni kell a kommunikáció hatékonyságát. További kérdésként merül fel, hogy a PR szakemberek tudják-e segíteni egymás munkáját pl.: értekezleten, fórumon tapasztalatot cserélnének egymással, netán felmerülhet egyfajta egységes szemléletű projektkommunikáció. Dolgozatomban a fenti kérdésekre keresem a választ, olyan módon, hogy összehasonlítom pár projekt kommunikációs tevékenységét és elemzem, értékelem őket. Az esettanulmányok, interjúk, beszélgetések, honlapok tartalmának összehasonlítása során látszani fog a projektek sokfélesége. A múltbeli visszatekintés segíti az olvasót eligazodni a távolabbi és közelebbi múlt támogatási programjainak, a programok kommunikációjának labirintusában. A feltett kérdésekre adott válaszok remélem útmutatást jelentenek a pályázati területen dolgozó PR munkatársaknak, netán gondolatokat ébreszt a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei kiadvány módosításhoz is. 6

7 2.Pályázati lehetőségek Azokból a kövekből, amelyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőket építhetünk (Széchenyi István) Az Európai Unió célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon. Azért, hogy ez megvalósuljon, mindent megtesz a tagországok közötti társadalmigazdasági távolságok csökkentéséért. Gazdasági eszközök és közös stratégiák segítségével igyekszik biztosítani a tagországok felzárkóztatását, ezáltal elkészülhetnek a régóta húzódó beruházások, fejlesztések. Az országok kívánt társadalmi, gazdasági fejlődése folyamatossá válik. Az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével a tagországok saját céljaikat nemzetstratégiai keretbe foglalják. Ez egy átfogó dokumentum, ami a felzárkózás és a felemelkedés programja. A terv keretet ad az uniós operatív programok forrásainak felhasználására. 2.1.Előcsatlakozási Alapok A leendő uniós tagországok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politikát szolgálta, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD egy speciális csatlakozási program volt a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztési feladatok megoldására. A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutára volt A PHARE a nagy siker A PHARE programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára azért, hogy segítse a politikai demokrácia megszilárdítását, a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzését, új intézmények kiépítését. A program elsődleges célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását. Michael Lake nagykövet így emlékszik vissza erre a sorsdöntő időszakra: Az Európai Közösség (EK, a későbbi Európai Unió) számára 1989-re nyilvánvalóvá vált, hogy az arra leginkább fogékonynak tűnő országok gazdaságában lehetőség nyílik a szerepvállalásra Ennek eredményeként indult útjára a PHARE program, teljes nevén a Poland-Hungary, Assistancefor the Reconstruction of the Economy, azaz a Lengyelország-Magyarország segélyprogram a gazdaság újjáépítésére. Szerencsés 7

8 véletlen, hogy a betűszó jelentése franciául: világítótorony. Ez volt az első eset, hogy az Európai Közösség a vasfüggöny mögötti eseményekben vállalt szerepet a PHAREtámogatásokat egyre inkább előcsatlakozási támogatásoknak kezdtük tekinteni től nagyobb hangsúlyt kaptak pénzügyi, beruházási támogatások, a környezetvédelem, 2000-től kezdődően a PHARE főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning" programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát ban véget ért a "PHARE-korszak" Magyarországon, azaz befejeződtek a PHARE előcsatlakozási alapból finanszírozott programok. Íme, egy példa a megvalósult projektekből: Több szennyvíz tisztul észak-pesten A projekt címe és tárgya: a PHARE Large Scale Infrastructure Facilities (LSIF) keretében az Észak-pesti Szennyvíztisztító vízvonali fejlesztése Helyszín: Palotai sziget, Újpest Időtartam: (az előkészítő munkálatok a megelőző két és fél évben zajlottak) Költségvetés: PHARE-támogatás: 4 milliárd forint vagy 16 millió euró Több mint kétszeresére nőtt az Észak-pesti Szennyvíztisztító kapacitása a 16 millió eurós PHARE-támogatásból megvalósított korszerűsítés nyomán. A fővárosban ma is létező két szennyvíztisztító telep (a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító) az ötvenes években szovjet mintára épült és az idők folyamán teljesen elavult, teljesítményük leromlott közli Bódás Sándor, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) fejlesztési igazgatója és 2000 között világbanki hitelből mindkét telepen megkezdték a szükséges fejlesztéseket. A folytatás az Északpesti Szennyvíztisztító PHAREtámogatásból megvalósított, ben végrehajtott korszerűsítése volt. A beruházás támogatására a Fővárosi Önkormányzat pályázott, és mivel ő volt a kedvezményezett is, a felújított szennyvíztelep a tulajdonát képezi. A telepet üzemeltetésre bérli az FCSM. 8

9 Az Altera OTV francia német konzorcium által végrehajtott korszerűsítés elsősorban egy új ülepítő tartály és egy, a biológiai tisztításhoz használatos, úgynevezett levegőztető tartály megépítéséből állt mondja a fejlesztési igazgató. Az ülepítő tartályban a szennyvízből leülepszik egy főként biológiai szennyeződésekből álló iszapréteg. Eközben az iszapot ártalmatlanításra egy másik tartályba vezetik, a víz átkerül a levegőztető tartályba, ahol eltávolítják belőle a szerves szennyező anyagokat. Ehhez az eljáráshoz sok oxigénre van szükség, amit a tartály alján lévő csövekből kiáramló levegővel juttatnak a vízbe. A munkálatok során növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Közvetlenül a korszerűsítés előtt, az eredetileg napi 140 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására tervezett létesítmény csupán napi ezer köbméter megtisztítására volt képes. A munkálatok eredményeként az észak-pesti telep most napi 150 ezer köbméter átlagos, és napi 200 ezer köbméteres csúcsra járatott tisztítóteljesítménnyel rendelkezik. Az észak-pesti tisztítótelep jelenleg az újpesti és kelet-pesti szennyvizeket kezeli, ami 480 ezer lakos által termelt szennyvíznek felel meg, plusz további 120 ezer ember termelésének megfelelő (lakosegyenérték) ipari szennyvíznek. A távlati tervek szerint ez a telep fogja megtisztítani néhány további városrész jelenleg a Dunába ömlő szennyvizét is, amelyekhez még nem építették ki a megfelelő csatorna-összeköttetést. Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeként megszületett környezetvédelmi megállapodás tartalmazza a 2010-ig megvalósítandó, hosszú távú csatornafejlesztési programot. Ezen időszak végére a teljes csatornázottság mellett százszázalékos szintre kell fejleszteni a szennyvizek tisztítottságát ben a két létező már említett szennyvíztisztító a fővárosban keletkezett szennyvizek csupán húsz százalékát tudta megtisztítani. A rendszerváltás óta lezajlott ipari szerkezetátalakulásnak és a növekvő víztakarékosságnak köszönhetően jelentősen csökkent az elvezetett szennyvíz 9

10 mennyisége. A mostanáig elkészült korszerűsítések nyomán a két tisztítótelep együttesen a közel 500 ezer köbméternyi, naponta keletkező fővárosi szennyvíz majdnem ötven százalékát képes megtisztítani. A maradék egyelőre változatlanul a Dunába ömlik. További beruházások eredményeként előreláthatólag EU-kohéziós alapból épül majd meg a Csepel-szigeten a napi 400 ezer köbméter teljesítményű központi szennyvíztisztító telep, illetve Dél-Budán egy regionális tisztítótelep. E négy létesítmény együtt már képes lesz a főváros teljes szennyvízmennyiségének megtisztítására. Növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Bódás Sándor, az FCSM fejlesztési igazgatója 1 A PHARE-programok fő típusai: 1. Intézményfejlesztési programok 2. Beruházási programok 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok 4. A nemzetközi (multi-beneficiary) programok 5. Az ACCESS-program (civil társadalom fejlődésének támogatása) 6. A határ menti együttműködés programja 7. Közösségi Programok (Community Programmes) Hazánk között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást november 30-ig (az utolsó szerződéskötési határidőig) ebből közel 1.42 milliárd euróra lett aláírt szerződés országszerte. Mindez közel 200 ágazati és területfejlesztési program megvalósítását jelentette. A program hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedését tekintve az Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes elnyerni

11 2000-ig nem született jogszabály a tájékoztatási kötelezettségről, a kommunikációs tevékenységről, mégis nagy gondot fordítottak a PHARE programmal kapcsolatos események közzé tételére. Michael Lake nagykövet így számol be a történtekről: A magyar közvélemény lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében úgynevezett EU információs programot csináltunk. Regionális EU info-pontokat állítottunk fel az ország különböző helyein, hogy az emberek megértsék, mi zajlik körülöttük. A belső kommunikációért meglepő módon a Külügyminisztérium volt a felelős nagyon fontosnak tartottam, hogy minél több témában és a legnagyobb részletességgel tájékoztassuk a magyar közvéleményt. A média, azaz az írott sajtó, a rádió és a televízió nagyon fontos szerepet játszott az uniós kommunikációban. Kezdetben a riporterek és a szerkesztők sem voltak tisztában a fogalmakkal. A rengeteg munkaebéd, szeminárium, interjú, személyes találkozó azonban meghozta gyümölcsét: a különböző médiumok egyre többet tudtak az EU-ról, egyre jobban értették a csatlakozási folyamatot, annak minden kis technikai és politikai részletével együtt. Következésképpen mind jobb színvonalon járultak hozzá a magyar közvélemény tájékoztatásához Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állították fel a Strukturális Alapokat (SA)? Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési programját. Korábban Európa országai abban bíztak, hogy a fejletlen térségek majd maguktól, esetlegesen a gazdasági fellendülésüktől indíttatva be tudják hozni a lemaradásukat, azonban az élet máshogy alakult. A nagy gazdasági különbségek komoly társadalmi feszültségeket okoztak, a piac esetében pedig az optimálisnál lényegesen rosszabb kihasználásához vezettek. Európa megértette, hogy a régiók esélyeit ki kell egyenlíteni, ki kell hozni belőlük a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel abból a célból, hogy fejlesszék az elmaradt régiók infrastruktúráját helyi gazdaságának diverzifikálását, termelékenységének fejlesztését és a munkaerő képzettségét

12 Az Európai unió költségvetését hétéves periódusokra tervezik. A tervek közös célokat határoznak meg és az Európai unió ezek megvalósítására közös stratégiákat dolgoz ki. A tagállamok az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével szintén hétéves nemzetstratégiai dokumentumot készítenek. Ez alapján a hosszú távú stratégia alapján kitörési pontokat jelöl ki a tagállam, a kitörési pontokhoz pedig operatív programok kapcsolódnak. Az operatív programokban meghatározott hét évre szóló feladatokat két éves ciklusokra bontva akciótervekben foglalják össze. Az akciótervek a pályázatok alapjai. Magyarországon 1989 óta segíti a felzárkóztatást a SA-ból származó pénzügyi támogatás. Ilyen program a PHARE (1989-ben indult), majd évtől a SAPARD. Az Uniós csatlakozás időpontjától (2004. május 1-től) már nem indultak PHARE és SAPARD programok, azonban az elkezdett, folyamatban lévő beruházások még a régi néven fejeződtek be májustól közvetlenül részesülünk a különböző Strukturális Alapokból (Regionális Fejlesztési Alap ERFA, Európai Szociális Alap ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA), aminek a feltétele az volt, hogy meg kellett határozni a fejlesztési célokat (Nemzeti Fejlesztési Terv - NFT), fel kellett állítani azt az intézményrendszert, ami menedzselni, ellenőrizni és értékelni tudja a tervek végrehajtását. A SA működését négy alapelv irányítja: 1. Addicionalitás: minden támogatott program megvalósításához szükség van a tagállam önrészére. 2. Koncentráció: két dimenzióban valósul meg, egyrészt a pénzügyi eszközök koordinációjában, másrészt abban, hogy a támogatások a leginkább rászorult régiókban nyújtsanak segítséget. 3. Partnerség: megnyilvánul benne a regionális programok során kialakuló együttműködés, vagyis több kistelepülés összefogva nagyobb projekt végrehajtására képes. 4. Programozás: hosszú távú, a fejlődést jobban elősegítő, komplex projektek finanszírozása került a középpontba. Az uniós támogatások felhasználásának céljait és eszközeit tervdokumentációk foglalják össze, ezek az illető tervezési időszakra meghatározott operatív programok (OP). 12

13 2.3. Az ISPA és a Kohéziós Alap Az Európai Unió 1999-ben elhatározta, hogy a csatlakozni kívánó országok támogatásait hasonlóvá teszi saját belső támogatási alapjaihoz. Az ISPA Előcsatlakozási Alap a Kohéziós Alap (KA) mintájára jött létre, ugyanis az ISPA egyik fő célja az volt, hogy a csatlakozni kívánó országot felkészítse a Kohéziós Alap támogatásainak fogadására. Az ISPA másrészt a környezetvédelmi és infrastrukturális hiányosságok felszámolásában nyújt segítséget. (2004 márciusában megjelent egy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága által kiadott kézikönyv, amely a támogatott projektek sikeres megvalósításához ad használható útmutatást nem csupán a nyilvánosság, tájékoztatás területén.) 4 Az Európai Unió működésében a kohéziós célok kitüntetett jelentőségűek. A kohéziós politika a regionális és szociális különbségek mérséklését szolgálja. A kohéziós politika kidolgozására azért volt szükség, mert az addigi elszigetelt fejlesztéseket össze kellett hangolni. Így vált lehetségessé a regionális különbségek mérséklése, amelyre a közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül. A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett, amely szerint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére kell törekedni. Ebben a pár évben a Kohéziós Alap keretében valósultak meg a 25 millió Euró feletti beruházások A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása A tájékoztatás és a nyilvánosság célja, hogy növekedjen az EU tevékenységének közismertsége és átláthatósága, és valamennyi tagállamban egységes kép alakuljon ki a támogatásokról, és az érintett terület lakossága ismerje meg, értse meg, fogadja el és támogassa a Kohéziós Alap és a Strukturális Alap céljait, az egyes beruházásokat. 4 ispa_ka_kézikonyv_szöveg_04_04_21.pdf. 13

14 Erre az időszakra tehető a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet létrejötte, amely a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó tájékoztatás és nyilvánosság terén alkalmazandó végrehajtási szabályokat tartalmazza. A már említett Kézikönyv az ISPA és a Kohéziós Alap kedvezményezettjei számára azért készült, hogy a PHARE időszakban fokozatosan szerzett tapasztalatokat, tudnivalókat, követendő eljárásokat, jogszabályokat összegyűjtse és iránymutatást adjon a projektek megvalósítása során. A kézikönyv megszületésének időpontjában (2004. március) már jó pár éve létezett a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet. A kézikönyv az intézményrendszer számára ad gyakorlati útmutatást a projektek megvalósítása során követendő teendőkre, többek között a tájékoztatás és nyilvánosság kapcsán szükséges tennivalókra is. Pontosan körvonalazott előírások még nincsenek, ezért 2006-ig nem létezik egységes kommunikáció a projektek megvalósítása során, így az alábbiakban leírtakból is kitűnik, hogy három forrásból táplálkozva próbálom körvonalazni a tájékoztatási feladatokat. Az EK rendelet megfogalmazza, hogy az irányító hatóság feladata a helyben történő tájékoztatás, amiről az Európai Bizottságot folyamatosan értesítenie kell. A tájékoztatás célja és célcsoportjai: 1. a kedvezményezettek, a hatóságok, szakmai szervezetek, partnerek, nem kormányzati szervezetek, a projektek végrehajtói, támogatói 2. a társadalom tájékoztatása arról, milyen szerepet játszott az EU a támogatás eredményei érdekében. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések végrehajtása: Az intézkedéseket egy kommunikációs cselekvési terv formájában kell elkészíteni, amelyet az irányító hatóság hajt végre. A kommunikációs cselekvési tervek tartalmi követelményei: - Célok, célcsoportok meghatározása, vagyis mit akarunk elérni, kihez akarunk szólni? - A kommunikációs és tájékoztatási intézkedések stratégiája, tartalma az egyes alapok (ERFA, ESZA, KA) különböző célkitűzéseinek megfelelő tevékenységeinek megjelölésével, vagyis üzenetek megfogalmazása. - Tájékoztató jellegű költségvetés, vagyis mennyibe kerül mindez? - Kommunikációs csatornák, eszközök meghatározása, vagyis hogyan, milyen formában? - Ütemezés meghatározása, vagyis mikor hozzuk nyilvánosságra? - A tevékenységek értékelésének szempontjai 14

15 A tájékoztatás finanszírozása: Elkülönített összegként szerepel az operatív programok finanszírozási terveiben, de az előkészítési szakaszban az EU nem ad pénzügyi támogatást a kommunikációra. A felelős személy(eke)t az irányító hatóság jelöli ki és erről tájékoztatja a Közösséget. A tájékoztatási feladatok a projekt megvalósítása során a különböző szinteken (irányító hatóság, közreműködő szervezet, kedvezményezettek / lebonyolító testületek) más-más irányúak, de minden szint kommunikációs feladata egy közös célt szolgál: a finanszírozott projektek közismertségét meg kell teremteni, illetve növelni kell, és be kell mutatni az Európai Közösség szerepvállalását Nemzeti Fejlesztési Terv I Magyarország május 1-én vált az Európai Unió teljes jogú tagállamává, így a os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy Mrd Ft fejlesztési forrás felhasználásával számolhattunk. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) célja, hogy a közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait összehangolva az EU közösségi politikájával és irányelveivel. A mindössze három éves időszak azonban nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, hiszen a Strukturális Alapok költségvetését hét éves ciklusonként határozzák meg. Ezért a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is le kellett fektetni, és emellett gondoskodni kellett a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kereteinek felállításáról is. 5 Bizottság 1159/2000 EK rendelet. 15

16 A magyar fejlesztéspolitika, és így az NFT stratégiájának hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a jövedelmi viszonyok javításán túl kiterjed a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet megteremtésére. Ennek a stratégiai keretnek megfelelően fogalmazódott meg a Nemzeti Fejlesztési Terv I. általános célja: a Magyarország és az Európai Unió tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése. A Regionális Operatív Program a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosításával segítette a területi fejlettségbeli különbségek mérséklését, míg az ágazati operatív programok az egyes tématerületek megvalósulását tekintették elsődleges céljuknak. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális programját a területfejlesztési politika átfogó céljai és a régiók által kidolgozott stratégiák határozták meg. A magyar területfejlesztési politika jövőképe szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek. Az egyeztetések eredményeként a regionális operatív program ebben a programozási időszakban négy fejlesztési területet (prioritást) tartalmaz: a regionális gazdasági környezet fejlesztése integrált térség- és településfejlesztés a társadalom megújuló képességének javítása technikai segítségnyújtás (szakértői segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására A regionális fejlesztési feladatok az ágazati operatív programokat egészítik ki. A regionális operatív program finanszírozására uniós forrásokból 76 milliárd forint ez a Magyarországnak juttatandó strukturális és kohéziós támogatások 17 százaléka

17 1. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv prioritások, operatív programok Akcióterv kommunikációs iránymutatásai A Hill Knowlton Hungary Kft. Összefoglaló tanulmányt készített, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait. Az Összefoglaló tanulmány 2005 júniusában készült el, és iránymutatást igyekszik adni a projektmegvalósítás szereplőinek a tájékoztatási feladatokkal járó kihívások megoldására. A tanulmány megállapítja, hogy a tájékoztatási tevékenység ebben az időben nem volt egységes, a jelentések nagy részének archiválása nem volt meg elektronikus formában, a kommunikációs eszközök dokumentációja nem volt elérhető, emiatt a hivatkozott tanulmányban bemutatott esettanulmányok tartalma és részletessége nagyon különböző. Ebben az időben Magyarországon azok az intézmények, akik a nyertes pályázókat segítik a projekt megvalósítása során adódó feladatok megoldásában, vagyis a Közreműködő 7 17

18 Szervezetek a minisztériumok irányítása alá tartoztak. Felmerül a kérdés, vajon ezzel az új sokrétű, szerteágazó feladattal, ami az uniós támogatások ügyintézésével jár, mennyire tudtak körültekintően foglalkozni, vajon rendelkezésre állt-e megfelelően hozzáértő apparátus? Megjegyzendő, hogy Írország már ebben az időszakban élen járt a projektek átláthatósága és adminisztrációja tekintetében. Elkészült egy olyan átfogó brosúra, amely bemutatja Írország és a Kohéziós Alap kapcsolatát, ezen kívül a hatóságok honlapjain külön oldalt készítettek az adott területen megvalósított beruházás bemutatására. Náluk már akkor elektronikusan archiválták a projektek dokumentációit, így minden könnyen visszakereshető, hozzáférhető. Az is kiderült, hogy az írek minden esetben tisztában vannak az Európai Unió elvárásaival, azok teljesítését kötelezettségnek, nem pedig elvárásnak tekintik, ezért maradéktalanul teljesítik azokat. Hogyan látja a tanulmány az akkori magyarországi intézményi rendszer szintjeinek kommunikációs feladatait? Irányító Hatóság feladatai: Kohéziós Alap célkitűzéseinek bemutatása, EU segítségével elért eredmények bemutatása, az EU pénzügyi hozzájárulásának és a projekt megvalósításban játszott szerepének kiemelése, a projektmegvalósítás szintjei közötti koordináció kialakítása. A Közreműködő Szervezetek feladatai: A kedvezményezettek segítése tájékoztatási feladataik megismerésében, végrehajtásában, részükre iránymutatás és elméleti, gyakorlati támogatás, de segíti az Irányító Hatóságot is gyakorlati feladatainak végrehajtásában. A Kedvezményezettek feladatai: A projektekkel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása az Európai Unió szerepének hangsúlyozásával A kedvezményezettek kommunikációs feladatai Vizsgáljuk meg elsősorban a kedvezményezettek/lebonyolító testületek kommunikációs feladatait, hiszen a dolgozatban ennek a szintnek a tevékenysége kerül nagyító alá. 18

19 A projekt előkészítő szakaszában a célcsoport meghatározásához helyzetfelmérést kell készíteni (érintett lakosság létszáma, demográfiai összetétele, jövedelmi viszonyi stb. civil szervezetek, véleményvezérek). Az üzenetek megfogalmazásához a lakosság körében végzett közvélemény-kutatás és a véleményvezérekkel készített mélyinterjúk szükségesek. Az üzenetek eljuttatásának módja a médiakommunikáció, de a megfelelő csatornák kiválasztásához ismerni kell a lakosság médiafogyasztási szokásait, a médiaelemzés pedig segít abban, hogy az újságírók véleményét, hozzászólását ismerve pozitív hangvételű projektbemutató cikkek jelenjenek meg. 8 A tervezett beruházás jellegétől függően jogszabály írhatja elő közmeghallgatások megtartását. A projekt pozitív fogadtatása érdekében a tervezési időszakban felvilágosító, tájékoztató rendezvényeket kell szervezni, esetleg tanulmányutat már megvalósult, működő létesítmény megtekintésére. A támogatási kérelemben jelezni kell, hogy mi a tervezett PR tevékenység a megvalósítás során. 9 A projekt indításának jogszabályban foglalt előírt eszközei: - Sajtótájékoztató az indításról, ütemezésről, lebonyolításról (például a Kohéziós Alapból megvalósított 50 millió Eurót el nem érő összköltség esetén nem kötelező az 1083/2006 EK rendelet szerint) - Sajtóközlemény - Dokumentáció, amelyet a média és egyéb érdekeltek részére kell elkészíteni A projektmegvalósítás kötelező kommunikációs elemei: - Tájékoztató táblákat a munkálatok helyszínén kell elhelyezni - Emléktáblák elhelyezése munkálatok befejezése után legkésőbb 6 hónappal. - Fotódokumentáció összeállítása a jelentősebb mérföldkövekről - Internet: a beruházó honlapjának kiegészítése mellett egy fejlesztést bemutató honlap létesítése javasolt - Lakossági fórum célja az érintett térségek lakosságával személyes kapcsolat kialakítása - Médiafigyelés: a projekt sajtómegjelenéseinek összegyűjtése 8 : Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, június 9 ispa_ka_kézikönyv_szöveg_04_04_21.pdf. 19

20 A monitoring jelentésekhez dokumentációként csatolni kell a média megjelenéseket (sajtók, TV, rádió, akár saját készítésben, akár médiából felvéve) és a fotódokumentációt a projekt fontos eseményeiről, és ez a PR tanácsadó feladata. A kedvezményezett köteles a beruházással kapcsolatos minden média megjelenést, jelentősebb helyi rendezvényt egyeztetni a közreműködő szervezetekkel. A nagy költségvetésű projektek mivel széles közvéleményt, nagyobb lakosság csoportot érintenek, nagyobb kockázatot rejtenek magukban a projekt meghiúsulása tekintetében. Emiatt válságkommunikáció kidolgozására is szükség lehet. Észrevételek: A Bizottság 1159/2000 EK és a 1083/2006 EK rendelete megfogalmazza ugyan a tájékoztatás és nyilvánosság területén követendő szabályozásokat, de főleg felszínes, csak az arculatot meghatározó elemek a szabályozottak. Hiányosság, hogy nem egyértelműen meghatározott, hogy a kommunikációs kampányokra adott forrásokat milyen elvek mentén célszerű felhasználni. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja sem szabályozott, nincs tartalmi ellenőrzést meghatározó szempontrendszer. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja a projektvezető lelkiismeretességén múlik, a bizottságban dolgozók eltérően nyilatkoznak a nyilvánossággal kapcsolatban, ami annak is köszönhető, hogy a Bizottságon belül személyi változások történtek. Javasolt, hogy Magyarország kezdeményezze a kommunikációra vonatkozó egységes irányelvek kidolgozását, ami segíti a lakossági elfogadtatást, az Európai Unió tevékenységének népszerűsítését, a hatékony forrásfelhasználást Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások eredményeként megszületett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely alapján több pénz (például csak 2007-ben 1,333 milliárd forint) jutott a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. 10 Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, június 20

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR I. A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A támogatási jogviszony sajátos polgári jogi jogviszony. (támogatási szerződés/támogatói okirat) Sajátosságok

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Nyilvánossági Útmutató

Nyilvánossági Útmutató Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04.

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04. 2. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben