Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve"

Átírás

1 Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve közötti időszakra Készítette: A NYUGAT-BALATONI TÉRSÉGMARKETING KHT. megbízásából Cservenka Dóra Veronika Konzulens: Tar László, ügyvezető október

2 A marketing terv vagy annak bármely része a Kht. engedélye nélkül nem sokszorosítható, és más tanulmányokban, publikációkban nem használható fel. Keszthely, november 8. 2

3 Tartalomjegyzék Előzmények 5 Helyzetelemzés 9 A Balaton, mint kiemelt üdülőkörzet turizmusának jellemzői az elmúlt néhány évben és a várható változások 9 A régió területe és lakossága 9 Demográfiai tendenciák és előrejelzések 9 Külföldi ingatlantulajdonosok megjelenése 10 A régió gazdasága 11 Területi identitás, a régió jövője 11 A régió turizmusa, vendégforgalmi jelzőszámok között 12 Keszthely és a Keszthelyi statisztikai térség helyzetelemzése 14 A térség földrajzi elhelyezkedése, tagjai 14 Demográfiai adatok 15 Természetvédelem 15 Foglalkoztatottság 16 Infrastruktúra 16 Szolgáltatások 17 Gazdaság, turizmus 17 A Nyugat-Balatoni Mikrorégió kialakulása és jellemzői 20 Turisztikai kereslet a Nyugat-Balatonon 23 Turisztikai kínálat a Nyugat-Balatonon 27 Versenytársak elemzése 36 A Balaton versenytársainak elemzése 36 A gyógy és wellness turizmus versenytársainak elemzése 39 A térség SWOT-analízise 42 Erősségek és kihasználási lehetőségük 43 Gyengeségek és feloldási lehetőségük 47 Lehetőségek és kiaknázásuk 50 Veszélyek és elkerülési módjai 54 Térség turisztikai fejlesztésének prioritásai 56 A prioritások rendszere 56 A tudatos termékfejlesztés, komplex kínálat létrehozása 57 Humánerőforrás fejlesztés, szervezetépítés 57 Marketingtevékenység fejlesztése 58 Marketingkoncepció 60 Marketing célok és azok elérése 60 Minőségi termékfejlesztés a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével 61 A külföldi turisták, illetve az eltöltött vendégéjszakák számának növelése 62 Belföldi turizmus erősítése 62 Szezonalítás hatásának mérséklése 63 3

4 Egységes régiós marketing megvalósítása 64 Marketingkörnyezet 65 Társadalmi-gazdasági környezet 65 Piaci környezet 65 Versenytársak 66 Partnerek 67 Marketingkutatás 69 A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht marketingkutatási tevékenységének elemei 70 Piacszegmentálás és pozicionálás 71 Marketing folyamat 74 Önálló image és arculat kialakítása 74 Termék, illetve szolgáltatásfejlesztés 75 Versenysemleges piacrajutás támogatása 77 Információs hálózat fejlesztése 79 Kontrolling 80 Marketing mix elemei 84 Fejlesztésre javasolt termékek/szolgáltatások (Product) 84 Ár kialakítása (Price) 86 Marketingkommunikáció (Promotion) 88 Értékesítési csatornák (Place) 91 Emberi tényező, és szervezeti kérdések (People) 92 Fizikai elemek (Physical evidence) 95 Folyamat (Process) 96 Marketing munkaterv a közötti időszakra 97 Üzleti terv között 97 Az üzleti terv indoklása 99 Marketing munkaterv 103 Keszthely városra vonatkozó marketingtevékenység 103 Térségi és vállalkozói marketingfeladatok 105 Zárógondolatok 109 FELHASZNÁLT IRODALOM 110 4

5 Előzmények A közötti időszakra szóló marketingterv készítésekor felhasználtuk a térségben korábban készült tervdokumentációkat és tanulmányokat, valamint támaszkodtunk a Magyar Turizmus Rt. által készített országos marketing koncepcióra, illetve figyelembe vettük a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre készített marketingtervet és kutatási eredményeket. Célunk, hogy az országos és regionális célkitűzésekkel összhangban Keszthely városára és térségére vonatkozó, egyedi, és a gyakorlatban is megvalósítható marketingtervet hozzunk létre. A térségi marketing terv célja, hogy a helyzetelemzésből kiindulva időrendileg ütemezett, és pénzügyileg tervezhető feladatokat határozzon meg, illetve a távlati céloknak megfelelően rangsorolja a teendőket. Emellett a terv útmutatóként szolgál a marketing döntéshozatalban. A korábban készült marketingterv részben aktualitását vesztette, részben pedig megvalósult, ezért szükségessé vált az új tervdokumentáció elkészítése. A marketingterv készítését nem előzte meg térségi piacelemzés, de igyekeztünk széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatni, és ennek keretében mélyinterjú sorozatot készítettünk, valamint az interjúk során felmerülő kérdésekből kérdőívet állítottunk össze. Az interjúk elemzése és a kérdőívek kiértékelése során számos visszatérő problémával találkoztunk, melyek kiindulópontot jelentettek számunkra a korábbinál hatékonyabb és céltudatosabb marketingterv összeállításához. A mélyinterjúk lefolytatásához a térség turisztikai szakembereit és szállodai marketingvezetőit kerestük meg, és a térségben összesen tíz interjút folytattunk le Keszthelyen, Hévízen, valamint Gyenesdiáson. Ezt követően kérdőívet állítottunk össze, és küldtünk ki a Nyugat-balatoni térség önkormányzatai számára, melyet részben a turisztikai referensek, részben a polgármesterek, vagy jegyzők töltöttek ki. Az eredményekből rövid értékelést készítettünk, és a véleményeket a marketing terv készítéséhez felhasználtuk. A munka megkezdése előtt konzultációt folytattunk a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás vezetőivel, a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékének munkatársaival, illetve a Nyugat-Balatoni Társadalomtudományi Kutatóműhely szakértőivel, hogy megismerjük a térségben folyó kutatási és tudományos tevékenység eredményeit. Meglepetésünkre igen sok turizmussal és termékfejlesztéssel kapcsolatos tudományos munka és kutatás zajlott, és ezek eredményeiből több tanulmány és diplomadolgozat készült. Mindkét intézmény mélyrehatóan foglalkozott a térség turisztikai fejlesztésének lehetőségeivel, sőt marketingjével is. A Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás koncepciói és turisztikai fejlesztései közül ki kell emelni az alábbiakat: ben elkészült a Kistérségi fejlesztési koncepció és Főnix program (Quo Vadis), melynek szerepe a szervezetfejlesztés, és a sikeres kistérségi munka infrastrukturális feltételeinek megteremtése erőösszegzéssel. - Ezt követte 1996-ban az Armos örökségvédelmi europrojekt, mely máig a térség egyik legnagyobb turisztikai termékfejlesztési projektje volt ban valósult meg a térség másik nagy turizmusfejlesztési programja a R.I.G.O. projekt (a francia Loire régió támogatásával), melynek célja a komplex idegenforgalmi informatikai adatbázis-, és hálózatfejlesztés megvalósítása ban elkészült a térség 2 kötetes turisztikai termékfejlesztési koncepciója. A program célja a kistérség adottságaihoz illeszkedő turisztikai lehetőségek feltárása, fejlesztése ben zajlott a kistérségi fejlesztési koncepció megújítása, stájer tapasztalatcserével és képzéssel. Ennek keretében a külföldi tapasztalatok, turisztikai fejlesztések bemutatása történt. 5

6 - A évi marketingtervhez (Verger Renáta) Jandala Csilla készített elemző tanulmányt ben kezdődött a Szt. István Egyetem értékfelmérő munkája, mely a mai napig is zajlik. Ennek keretében megtörtént a kisrégió marketingstratégiájának megalapozott, átfogó kidolgozása is. - Sok turisztikai vonatkozású elemet tartalmaz az agrárstruktúra és vidékfejlesztési programozás: az évi SAPARD munka aktualizálása, a KSH kistérség 27 településére, mely a évekre tartalmaz helyzetelemzést, stratégiai és operatív programot ban Kistérségi Fejlesztési Koncepció készült a Tátika-Rezi régió Önkormányzati Társulás és a Kis-Balaton Térségi Társulás részére is, melynek célja a fenntartható fejlődés érdekében az épített és természeti környezet megóvása, a programozási munka megalapozása és előkészítése volt. Később elkészült a A Zöld Sziget varázsa magyar falu Európában tegnap és holnap Turisztikai programcsomag, valamint a A Zöld Sziget várja Önt 96 évi sport turisztikai rendezvénysorozat a Balaton-felvidéken című turisztikai programok a Tátika-Rezi Régió területére, illetve nem sokkal később látott napvilágot a Kis-Balaton kistérség erdészeti tájhasznosítási program terve, és a Madárparadicsom Turisztikai tanulmányterv ben fogadták el a Kis-Balaton Térségi Társulás középtávú idegenforgalmi programját, és 2002-ben az Örökségekre épülő fejlesztési koncepció a Kis-Balaton térségében című programot. A három társulás turisztikai együttműködésének és közös gondolkodásának szép példája a ban megrendezett 4 napos térségi turisztikai képzési program, mely A turizmusban érintett szervezetek együttműködését segítő képzés nevet kapta. A képzési programot a Keszthely- Hévíz kistérségi Fejlesztési társulás szervezte, és a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszéke, a BMGE Területfejlesztési Kutató Központ, és a Balatoni Regionális Fejlesztési Rt. vezette és támogatta. A Keszthelyen zajló képzésen önkormányzati, civil, és gazdasági szereplők is részt vettek. A képzés gyakorlati hozadéka egy regionális kerékpárút építési és marketing PEA (Pályázat Előkészítő Alap) pályázat beadása volt, mely azonban sajnos nem járt sikerrel. A képzési programok mellett a tanulmányutak is jelentős hozadékkal bírnak a turizmusban érintett szereplők számára ban a térségből sokan részt vettek a BME Területfejlesztési Kutató Központ és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett ausztriai ökoturisztikai és Fertő tavi turisztikai menedzsment tanulmányutakon. A térségben jelentős társadalmi - gazdasági - politikai szerepe van a Balaton Fejlesztési Tanácsnak és Ügynökségének, ezért a térségre vonatkozó marketingterv készítésekor mindenképpen figyelembe kell venni a régió (ma még sajnos csak funkcionális) tanácsának fejlesztési és koncepcionális dokumentumait. A BFT több kutatási projektet is lebonyolított a régióban, melyeket a terv készítésekor figyelembe vettünk. Természetesen ugyanígy követtük munkánk során a területileg illetékes Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, illetve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tervezési munkáját. A Tanácsok munkája mellett más regionális szervezetek is megkezdték működésüket az elmúlt években, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk (Pannon Termál Klaszter, Pannon Pedál kerékpáros ernyőszervezet, stb.). Természetesen nem szabad megfeledkezni a települések, és elsősorban Keszthely és Hévíz városok által készített települési turisztikai tervek és tanulmányok fontosságáról sem. Ezek közül legjelentősebb a 2001-ben készült Keszthely, Hévíz településfejlesztési koncepciója című program, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete készített. A marketingterv készítéséhez természetesen 6

7 felhasználtuk az 1994-ben készült Keszthely város és környéke fejlesztési és város szerkezet koncepciót, valamint a későbbi rendezési tervet. Felhasználtuk a nemrégiben elkészült környezetvédelmi program, és a közlekedési koncepció eredményeit is. Ahogy a fentiekből is kitűnik, a Nyugat-Balatoni kistérség fejlesztési terveiben hangsúlyos szerepet kap a táj-természeti és épített örökségre alapozott turisztikai termékfejlesztés és marketing. Az elmúlt években jelentős kutatómunka és tervezés zajlott ezen a területen, illetve ezzel párhuzamosan kisebb, egymástól elszigetelt projektek valósultak meg. A térség jelenleg nem használja ki optimálisan az együttműködés adta lehetőségeket, és táji-természeti, valamint az épített környezet adta adottságait. Szükség lenne egy komplex kistérségi turizmusfejlesztési koncepció kidolgozására is. Az elkészült tervek, tanulmányok, kiadványok a következők: 1. A Kertészeti Egyetem tájtervező és településfejlesztő szakos hallgatói nyarán elkészítették hét község (Cserszegtomaj, Rezi, Alsópáhok, Nemesbük, Zalaköveskút, Karmacs és Vindornyafok) értékfelmérését, és tematikus túraútvonal javaslatait ben elkészült a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás 15 településére kiterjedő Várak ölelésében című ökológiai értékfeltáró tanulmánya, melynek elkészítése PHARE pályázati támogatás segítségével történt ban elkészült A Turisztikai Fejlesztési Terv a Keszthelyi hegység Dolomit hegységére című tanulmány és program a Keszthelyi hegység jóléti erdő területhasználatának szabályozására, hasznosítására. 4. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola részéről Dr. Reischl Gábor tanszékvezető és építész szakos hallgatói készítenek településszerkezeti és értékfeltáró tanulmányt a statisztikai térségben. A kutatások jelenleg is tartanak. 5. a készülő környezetvédelmi tervekben és településrendezési tervekben (melyekben már kötelező tartalmi elem az ún. örökségvédelmi hatástanulmány) sorra jelennek meg a védelmi javaslatok. A rendezési terveket a Balaton tv. szigorú előírásai szerint kell elkészíteni. 6. a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés támogatásával januárjában elkészítette a térség tematikus turisztikai kiadványait (túraútvonalak, épített örökség, természeti értékek témákban) 7. Hagyományteremtő jelleggel től minden évben megszervezik a kistérségi társulások a Zala Megyei Művészeti Fesztivál Kistérségi Bemutatóit, valamint egyre több hagyományőrző, turisztikai kínálatot színesítő rendezvényre kerül sor (fesztiválok, szüreti programok, falunapok, kulturális esték, stb.) 8. A Balaton Fejlesztési Tanács szakmai tanulmányútjának tapasztalatai és hazai kezdeményezések nyomán (Sopron, Körös-vidék) egy "Naturpark"-jellegű turisztikai termékfejlesztés gondolata fogalmazódott meg. Ehhez térségi erőösszegzésre, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bevonására lenne szükség (a BfNP-al a tárgyalások folyamatosak, a térségben Nemzeti parki Igazgatóságnak jelentős beleszólása van a települések életébe +hatósági jogkört is gyakorol). 9. Komoly lehetőségek rejlenek a napjainkban is folyamatosan épülő és újjáéledő testvértelepülési kapcsolatokban is. Ezek mind a helyi identitás megőrzésében, mind a marketingfeladatok ellátásában jelentős szereppel rendelkeznek. A terv készítésénél szem előtt tartottuk, hogy a Keszthely-Hévíz Többcélú és Kistérségi Társulás a ben megvalósuló területfejlesztési pályázatán elnyert támogatás felhasználásával térségi marketingterv kidolgozását, illetve ahhoz kapcsolódó marketing feladatokat (térségi kiadvány, DVD megjelentetése, koncepcionális program készítése) is megvalósít. A pályázat több egymásra is épülő elemből áll, ezek a következők: - Közös térségfejlesztési koncepció és program készítése a 3 önkéntes társulás éves anyagait szintetizálva (kiemelt témája a natúr-kultúrpark projekt). 7

8 - Projektfejlesztés a helyszínfejlesztés és tematikus utak projektekben (megvalósítási pályázatokat előkészítő tervek és egyéb szakmai munkák a szervezetfejlesztés javaslataival). - Humán erőforrás fejlesztés (Phare, vagy Interreg pályázat segítségével) az egyetem és a Forrásközpont együttműködésében, a civil szervezetek bekapcsolásával. - Település és térségmarketing munka (építve a jelen tanulmány által feltárt tényekre és folyamatokra). Igyekeztünk a jelen tervdokumentáció elkészítésénél mindezt figyelembe venni, és arra törekszünk, hogy munkánk felhasználható alapot teremtsen a térségi marketing koncepcióhoz is. Természetesen mindezek mellett figyelembe vesszük az Európai Unió rendelkezéseit, elvárásait és a támogatott területeket. A térségi fejlesztések tervezésénél, a pályázati rendszer támogatási lehetőségeinek kihasználásánál alapvető, hogy a projekt megfeleljen az Unió alapelveinek. A térségben már több nagyobb uniós projekt megvalósítása megkezdődött (NATURA 2000 hálózat kiépítése, Life és Living Lakes programok, stb.), de természetesen még számos projektre van lehetőség (főleg a ROP pályázati rendszer révén). A fent ismertetett tanulmányok, kutatások, képzések, és programok figyelembevételével, azok felhasználásával a közötti időszakra készülő marketing tervnek a következő főbb kérdésekre kell választ adnia a térséget illetően: Melyek a turizmus távlati fejlesztési céljai közül azok, amelyek középtávon a mozgósítható források és egyéb feltételek figyelembe vételével megvalósíthatók? E célok megvalósításával milyen szerepet tölt majd be a turizmus 6-7 év múlva a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában és a jövedelem teremtésben, a lakosság életmódjában stb.? Hogyan illeszthető a turizmus fejlesztése a területfejlesztésbe? A területrendezéssel szemben a turizmus milyen igényeket támaszt? Melyek a középtávú célkitűzések elérésének intézményi, jogi és közgazdasági feltételei? Milyen konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges a célkitűzések eléréséhez? Mik a prioritások? Milyen munkaszervezettel lehet biztosítani a program megvalósításának menedzselését? Kik a szereplők és ezen belül a felelősök? Hogyan lehet biztosítani a partnerek együttműködését? Melyek a finanszírozás forrásai és mi a szükséges ütemezés? Milyen marketing tevékenységgel és kommunikációval lehet elérni a szükséges turistaforgalom biztosítását? Hogyan kell megszervezni a végrehajtás figyelemmel kísérését (monitoring)? Reméljük, hogy az elkészült tervdokumentáció mindezekre a kérdésekre megadja a választ, és hasznos segítséget jelent a turizmus területén dolgozó szakembereknek, és a döntéshozóknak. Emellett úgy gondoljuk, hogy nem csak a turizmus marketing területén, hanem az annál átfogóbban értelmezhető város- és régiómarketing területén is jelentős és látványos eredmények elérését biztosítja. 8

9 Helyzetelemzés A Balaton, mint kiemelt üdülőkörzet turizmusának jellemzői az elmúlt néhány évben és a várható változások A régió területe és lakossága A régió gazdaságának és társadalmának kohéziós tényezője a térségben centrálisan elterülő Balaton. A régió területének meghatározásakor több szempont egyidejű, következetlen alkalmazása játszott szerepet. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Somogy, Veszprém és Zala megye területének km2-nyi részén 164 települést foglal magában. Állandó lakosainak száma az utolsó (2001-es) népszámláláskor fő volt. A felnőtt korú népesség háromnegyede szakképzett: egyharmadnyian ipari, 16%-uk kereskedelmivendéglátóipari, 8%-uk mezőgazdasági, 7%-uk pénzügyi képesítésű, 5-5%-uk pedig egészségügyi, illetve pedagógiai szakképzettségű. A Balaton régióban él Magyarország lakosságának 2,5 százaléka. A régió helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl ingatlanonként 3-4 fővel számolva üdülőtulajdonos kerekíti félmilliósra. Tovább árnyalja a népesség összetételét az a körülmény, hogy az elmúlt évtized elejétől a régióban jelentős mértékű külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhető meg. A régióban 15 város található, a város-község népesség-arány közel 50%. A Balaton régió legnépesebb városa Siófok. Szorosan Siófok nyomában halad Keszthely, majd Tapolca követi. A legkisebb város a régióban Zalakaros. Demográfiai tendenciák és előrejelzések A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) a régióban, akárcsak országos viszonylatban, a negatív előjel, a fogyás jellemző. A régió népessége olyannyira idős, a gyermekszám pedig olyan alacsony, hogy a születésszám kisebb a meghaltak számánál. Ez jellemzi általában a községeket. A városokban a természetes népmozgalom előjele szintén általában negatív, ugyanakkor mértéke a viszonylag fiatal népesség miatt a községekénél alacsonyabb. A Balaton régióban az utóbbi évtizedben a halálozások száma 10 ezerrel haladta meg a születések számát. Ez azt jelenti, hogy a népesség mintegy 4 százalékos veszteséget szenvedett a természetes reprodukcióban. Ez elég egyértelműen a születések számának zuhanásszerű változására vezethető vissza. A természetes fogyás sokkal inkább érintette a községeket, mint a városokat. A partközeli községekben az évtizedes fogyás 5, a többi községben 6 százalékos, míg a városokban általában 1 3 százalékot mutat a statisztika. A vándorlásmozgalom tekintetében az állandó lakóhely-változtatás többlettel, az ideiglenes hiánnyal zárt a régióban az elmúlt évtizedben. Szembetűnő Keszthely és Tapolca igen jelentős népességvesztesége, az állandó vándorlásokból 775 és 1137 fő, az ideiglenesekből 306 és 183 fő. Ha mindezt szembeállítjuk a községek magasabb vándorlási többletével, kijelenthetjük, hogy a lakóhely-változtatásnak, beköltözésnek van egyfajta pótló jellege is. A tényleges szaporodás, tehát a népességszám tényleges, a vándormozgalmak hatását is tartalmazó változása egyelőre zéró a régióban, a lakónépesség száma nem változott. A negatív természetes szaporodást (többen 9

10 haltak meg, mint ahányan születtek) kompenzálta a vándormozgalom. De jelentős mértékű maradt a fogyás a parttól távolabb eső községekben, például Fűzfőn, területi változás miatt Fonyódon. Az 1990-es évek számottevő változást hozott a korösszetételben. Jelentősen csökkent a fiatalok és a fiatal felnőttek aránya. Mindennek következtében 1,8 évvel nőtt a népesség átlagos kora és megközelítette a 40 évet. Viszonylag fiatal a városok lakossága és idős a községek népessége. Ugyanakkor a bevándorlási tartalékok kimerülésével a városok népessége igen gyors ütemben öregszik el. A demográfiai trendek bemutatott alakulása megengedhetővé teszi azt a következtetést, hogy az 1990-es évek során veszélybe került a Balaton régió népességfenntartása. A kétségtelenül meglévő, felgyorsuló szuburbanizációs tendenciák mellett megjelent a nemzetközi vándorlás, ugyanakkor megjelentek egyes partközeli térségből az elvándorlás jelei (pl. Keszthely esetében), továbbá az igen alacsony reprodukció. Ez, párosulva a rendkívüli mértékben újra megindult népesség-öregedéssel, veszélyezteti a jövőbeni harmonikus népességfejlődést. Megélhetési okból egyre többen a fővárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgálatok szerint a következő két éven belül a régió állandó népességének 5 %-a tervezi a Balaton környékének elhagyását, és ennek a rétegnek a nagy része fiatal. A megfigyelhető demográfiai trendek szerint a BKÜ lakónépessége vándorlás nélkül számolva a vidéki átlagot meghaladó mértékben 2041-re csaknem egyhatodával fog csökkenni, a nyugdíjas korúak aránya pedig megduplázódik, ha területpolitikai tényezők nem avatkoznak bele mesterségesen a folyamatokba. Külföldi ingatlantulajdonosok megjelenése A külföldiek ingatlanvásárlásáról készített felmérés szerint az elmúlt évtized elejétől a régióban jelentős mértékű a külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás. A BKÜ területén ma feltételezhetőleg legalább ingatlant tulajdonolnak külföldi állampolgárok, a Balaton régió népessége a külföldi állampolgárok jelenlétével közel fővel növekedett. A külföldi vásárlók zöme (76 %) német, 14 %-uk osztrák állampolgár, a fennmaradó 10 %-nyi ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Közülük a legtöbben (2,2 %) hollandok, de tőlük alig maradnak el a svájciak (1,9 %) és az olaszok (1,3 %). Az Amerikai Egyesület Államokból mintegy 60, Jugoszláviából 50, Belgiumból és Romániából 40, Svédországból 30 fő vásárolt ingatlant a régióban. E vásárlások a térség Ny-i medencéjében, a gyógyfürdők környezetében átlagot meghaladó mértékűek, némely településen elérik, ill. meghaladják az egynegyedes arányt. A legújabb kutatási eredmények szerint ezen adásvételek jelentősen felértékelve a régió korábbi ingatlanárait- mintegy 110 milliárd Ft-os áron történtek. A külföldi polgárok által vásárolt ingatlanok átlagos ára Euróra tehető. Ezen összeg megalapozott becslések szerinti legalább kétharmada a BKÜ-ben kellett, hogy kifejtse hatását. Az új tulajdonosok háromnegyede költött átlagosan közel 20 ezer Eurót átalakításra, felújításra, stb., mely mintegy 145 millió Eurós 35 milliárdos piacot testesített meg a régió elsősorban építőipari, kertészeti kis és középvállalkozói számára. Az adatközlők állítására alapozva 64 %-os mértékben állapítható meg ezen ingatlantulajdonosi körről az, hogy fizető vendéglátással foglalkozik. Az önbevalláson alapuló információkkal számolva a külföldi tulajdonlású ingatlan területen tartózkodási napon, mintegy

11 megvalósított külföldi vendégéjszaka regisztrálható. Ezen gazdasági tevékenységük után mindösszesen 6-7 %-nyian fizetnek adót, továbbá az állandó lakosokkal nem azonos arányban és módon vesznek részt a helyi közterhek viselésében. A régió gazdasága A BKÜ 164 településén helyi kis- és középvállalkozás működik állandó jelleggel. Számuk a nyári szezonban mintegy 2000-rel megnövekszik a régió területén kívüli regisztrációjú, zömmel a főszezonra ideérkező vállalkozókkal. A régión belüli regisztrációjú kisés középvállalkozók 35%-a felsőfokú képzettséggel rendelkezik, 62 %-uk beszél valamilyen mértékben idegen nyelvet. A balatoni turizmus kézzel fogható áldásaiból a BKÜ-ben helyben élő állandó népességnek csak egy elenyésző (a parthoz közeledve persze növekvő belső arányú) hányada részesedik. A KSH és a saját felmérések adatai alapján valószínűsíthető, hogy a helyi társadalom állandóan itt élő része a szálláshely forgalmazás bevételeiből legfeljebb mintegy %-os mértékben részesedik. Vizsgálati eredményeink szerint a régióban bejegyzett és itt állandó telephelyű kis- és középvállalkozások is csupán mintegy %-a alapozza egzisztenciáját valamilyen mértékben az idegenforgalomra, 87-88%-uk tehát az ipar, mezőgazdaság, vagy egyéb szolgáltatási szektorban dolgozik. Tehát ennek megfelelően a régió gazdasági szerkezete nem tekinthető tisztán turizmusra épülő gazdasági modellnek. Területi identitás, a régió jövője A térség egészében (és nem csak a parton) jelentős mértékű a polgárok Balatonhoz kötődése. Az üdülőkörzet felnőtt korú polgárainak 65%-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14 % a Dél-Dunántúlhoz, 12% a Közép-Dunántúlhoz, 9 % pedig Nyugat-Dunántúlhoz. A három megyére, három fejlesztési-statisztikai régióra szabdalt BKÜ önmaga hivatalosan csupán úgynevezett funkcionális turisztikai területi egység, mely körülmény kontrasztjában jól kivehető jelei vannak a spontán régióképződés informális megnyilvánulásainak. A 164 településnyi turisztikai régió területén 18 önkormányzati területfejlesztési társulás található. A BKÜ területén különböző területaránnyal 13 KSH kistérség van jelen, teljes területével azonban csupán három (balatonalmádi, balatonfüredi, fonyódi). A Balaton Fejlesztési Tanács integráló-kohéziós szerepe mellett nyilvánvalóan nem véletlen a települési önkormányzatok Balatoni Szövetségbe rendeződése, mint ahogy a non-profit szektor is hazai viszonylatban korán (2001.március) hozta létre regionális szervezetét, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét. E folyamat szintén érdekes eleme a BKÜ területén megtalálható öt történelmi borvidék hegyközségeinek 2003 februárjában történt Balatoni Borrégióvá alakulása. A régió területpolitikai tényezői bár tisztában vannak a realitásokkal távlati céljaik között azonban feltehetőleg többek között ezért szerepeltetik napirendjükön az önálló, saját jogon történő forrásszerzésre is alkalmas státuszú Balaton régió gondolatát, melyet a BKÜ-ben élő polgárok és az önkormányzatok vezetőinek döntő többsége is oszt, s az érintett megyék és régiók választott vezető tisztségviselői is többnyire elfogadnak. 11

12 A régió turizmusa, vendégforgalmi jelzőszámok között A Balaton régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban jelentős és számottevő bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élő állandó népesség mindebből azonban csupán keveset profitál. A ma még meglehetősen rövid turisztikai szezonra az ország és a világ számos pontjáról pihenni és feltöltődni ide érkező turisták számára többnyire szintén csak az év e szakában ide települő, állandó jelleggel máshol élő és praktizáló ingatlantulajdonosok és vállalkozók nyújtják szolgáltatásaikat, akik az e tevékenységből származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsődleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket, ha ezt megteszik egyáltalán. A másik jelentős probléma, hogy az időlegesen ide települő vállalkozások nem kívánnak részt venni a térség infrastrukturális fejlesztésében, és a hosszabb távra szóló beruházásokban. A mindig is rövid szezon a helyben élők többsége számára eddig soha nem tette lehetővé azt, hogy erre alapozva egész éves egzisztencia tárgyává válhasson a turizmus, a családi megélhetési, vállalkozási stratégiák pedig elsősorban azt célozzák meg. Valamilyen mértékben persze sokan profitálnak a turizmusban végbemenő folyamatokból a helyi lakosság soraiból is, de az eredmények szerint korrigálni szükséges azt az eddig elterjedt hamis képet, hogy a régió népességének egésze meghatározóan a balatoni turizmusból él. A régió területét érintő statisztikai kistérségekben becsülhető bruttó hazai termék összege mintegy 600 milliárd Ft, és a BKÜ területén képződik a magyar idegenforgalmi adóbevétel 21%- a. A Balaton régió területe Budapest után az ország második legjelentősebb turisztikai vonzereje. Magyarország mintegy kereskedelmi szálláshelyéből a legújabb KSH adatok szerint (29,2 %) jut a Balaton régió területének egészére, ebből is 27,9 % a part menti zónába, a háttértelepüléseken mindössze található belőlük ban a vendégek 35,6%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régiót, 16,7%-uk pedig a Balatont választotta úti célul, amelyet a Nyugat-Dunántúl követett, ahová a vendégek 10,8%-a látogatott el ben a vendégek számában növekedést regisztráló régiók között található Észak- Magyarország (+2,6%), Dél-Dunántúl (+2,5%), Dél-Alföld (+1,2%) és a Tisza-tó (+1,0%). A vendégek számában 2,7%-os csökkenést regisztrált a Budapest-Közép-Dunavidék régió, valamint a Közép-Dunántúl, ahol a visszaesés 1,7%-os volt 2002 évben, illetve a Balaton, ahol 0,7%-os csökkenés történt. Ezzel szemben a vendégek számában 2003-ban a Balaton régió kivételével minden régióban növekedést regisztráltak. A Balaton régióban 2002-ben 0,7%-os, 2003-ban 2,3%-os csökkenés volt tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek számát illetően, bár mindkét évben nőtt a belföldi vendégek száma a régióban (2002-ben 3,0%-al, 2003-ban 5,0%-al), ennél sokkal jelentősebb mértékű volt a külföldi vendégek elmaradása (2002-ben 4,2%-os, 2003-ban 9,7%-os csökkenés tapasztalható az előző évi adatokhoz képest). Valószínűsíthető, hogy nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a magánszálláshelyeket illetően is. 12

13 A külföldi és a belföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulását a Balaton turisztikai régióban az alábbi táblázatok mutatják be között: Külföldi Vendégek száma: Vendégéjszakák száma vendégek 2002 Változás 2002/2001 % 2003 Változás 2003/2002 % 2002 Változás 2002/2001 % 2003 Változás 2003/2002 % Balaton , , , ,4 régió Ország összesen , , , ,1 Belföldi Vendégek száma: Vendégéjszakák száma: vendégek 2002 Változás 2002/2001 % 2003 Változás 2003/2002 % 2002 Változás 2002/2001 % 2003 Változás 2003/2002 % Balaton , , , ,2 régió Ország összesen , , , ,0 A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a három év távlatában a Balaton régióban mintegy tíz százalékos külföldi vendéglétszám csökkenés figyelhető meg, és az országos létszámcsökkenésnek a feléért (több mint 50 ezer fő) a Balaton régió a felelős. A legfőbb kérdés az, hogy ezek a vendégek miért nem a Balaton régiót választják, és ha már nem azt választották, akkor hova mennek (ha egyáltalán mennek) nyaralni. Ennél azonban talán még lényegesebb kérdés, hogy miért csökkennek ilyen drasztikusan a külföldi vendégéjszakák száma ban a Balaton régiónál az átlagos külföldi vendégéjszakák száma 5,9 volt, míg 2002-ben 6,0. A belföldi vendégforgalom a Balaton régióban az elmúlt években mind a vendéglétszám, mind a vendégéjszakák tekintetében növekedést mutat, és ez a növekedés valamilyen szinten kompenzálja a külföldi vendégforgalom kiesését. Az átlagos vendégéjszakák száma 2003-ban is csak mindössze 2,3 volt, azaz a belföldi vendégek látogatásai jóval rövidebbek, többnyire egy hétvégére koncentrálódnak (+ehhez alacsonyabb költési mutatók is társulnak). Mindez azt jelenti, hogy egy kieső külföldi vendéget csak három új belföldi vendég tud pótolni. Magyarország fő küldőpiacai között - a belföldi vendégforgalmat követően - első helyen szerepel Németország (2002-ben 21,7%-os, 2003-ban 19,6%-os részesedés), amelyet Ausztria, Olaszország és Hollandia követ ben Németország a Balaton régió esetében az első (42,0%) helyen szerepelt, majd 2003-ban jelentős változás következett be, és a belföldi vendégforgalmat (38,9%) követően Németország a második helyre szorult (38,8%) ban Ausztria a harmadik (5,6%), Hollandia a negyedik (4,3%), és Dánia az ötödik legjelentősebb küldőpiac (4,2%), és mindegyik gyenge növekedést mutat a 2002 évihez képest. 13

14 Keszthely és a Keszthelyi statisztikai térség helyzetelemzése A térség földrajzi elhelyezkedése, tagjai A Keszthely-Hévíz Statisztikai Körzet Zala megyében, a Nyugat-Dunántúli Régió keleti részén található. Területileg legnagyobb része a Balaton kiemelt üdülőkörzet tagja. A kistérség elsődleges előnye kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódik. A Keszthely-Hévíz Statisztikai Kistérség teljes területét három funkcionális, ún. alulról szerveződött területfejlesztési önkormányzati társulás fedi le. Ezek: Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás, Kis-Balaton Térségi Társulás és a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás. A partnerségben rejlő lehetőségek felismerése és kihasználása kezdettől-mindmáig jellemző az itt működő társulások munkájára. A Kis-Balaton Térségi Társulás tagjai: Alsópáhok, Balatonmagyaród, Balatonszentgyörgy, Bókaháza, Csákány, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsõpáhok, Fõnyed, Garabonc, Gétye, Hollád, Nagyrada, Sármellék, Sávoly, Szegerdõ, Szentgyörgyvár, Szökedencs, Titkos, Vörs, Zalaapáti, Zalakaros, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentmárton, Zalavár. A Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás 1992-ben alakult, elsőként Zala megyében. Az együttműködésben a Veszprém megyei Bazsi és Sümegprága, valamint a zalai Cserszegtomaj, Döbröce, Karmacs, Kisgörbő, Nagygörbő, Sümegcsehi, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős és Zalaszántó szerepel. A Társulás a Nyugat-Balaton Mikrorégió északi területén, Tátika és Rezi várának ölelésében helyezkedik el. A Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulást 1994 júliusában alapította öt települési és a Zala Megyei Önkormányzat. A társulás a Nyugat-Balatoni Mikrorégió fogalmát is használja, amely három partnertársulással Tátika-Rezi, Kis-Balatoni, illetve a Lesencétől a Balatonig társulások jelent deklarált együttműködést az os évektől. A társulás jelenlegi tagtelepülései: Keszthely, Hévíz, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Rezi, Karmacs, Nemesbük, Zalaköveskút. 14 A korábbi vidékfejlesztési kistérségek a statisztikai körzet és megyehatárokon egyaránt túlnyúlnak, összesen 4 különböző statisztikai kistérséghez tartoznak. Az új KSH besorolás szerint a statisztikai kistérségbe 27 település tartozik, melyek a 2004 nyarán létrehozták a Keszthely-Hévíz Többcélú és Kistérségi Társulást, melynek településeit a mellékelt térkép mutatja be. Keszthely-Hévíz országos jellegű térszerkezeti helyzetét, annak változási tendenciáit elsősorban az befolyásolja, hogy közel fekszik a 7-es főközlekedési úthoz, a fiumei vasútvonalhoz és a hozzájuk kapcsolódó mai korridor fejlesztési vonalhoz. A várospáros jövőbeni közlekedési

15 térszerkezeti helyzete még egyértelműbben pozitívvá válik, ha a sármelléki regionális reptér működtetésében rejlő területfejlesztési adottságokat is ki tudja majd használni (a reptér fejlesztése jelenleg folyamatban van, kihasználtsága évi fő utasforgalom, de jövője sajnos nagyon bizonytalan). Keszthely és térségének másik meghatározó, országos jellegűnek és jelentőségűnek tekinthető térszerkezeti sajátossága, hogy területileg része a Balaton fejlesztési régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülő Körzetnek. A terület jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére esik, a kistérség relatív sértetlen természeti és épített környezettel rendelkezik. Demográfiai adatok A térség állandó lakosainak száma 2000-ben volt, amely 3 év alatt főre növekedett, ami önmagában kedvező változást jelent. Azonban a lakosság számának növekedése nem általános jelenség és nem is mondható jelentősnek, sokkal inkább 3-4 település kedvező irányú lakosságszám változásának eredménye, továbbá nem a természetes szaporulat mutatóihoz köthető. A népsűrűséget a statisztikai kistérség szintjén vizsgálva megállapítható, hogy között 91-ről 95 fő/km 2 -re nőtt. A térség területének és népsűrűségének változása és 2002 között - a Balaton-parti települések esetében teljesen ellenkező tendenciát mutat, mint a háttértelepülések falvainál. A falvak többsége népességének számottevő részét elvesztette az utóbbi évtizedekben. A korábbi adatokhoz viszonyítva a települések nagy részén sajnos a népesség csökkent, ami különösen érzékenyen érinti az 500 fő alatti aprófalvakat, úgymint Gétye (129), Bókaháza (341), Egeraracsa (371), Szentgyörgyvár (329), Vindornyafok (129), Vindornyalak (97), Zalaköveskút (29), Zalaszentmárton (74). Ezek a negatív számok jól mutatják a települések lakosság megtartó erejének gyengülését. A térségben csak német és roma kisebbség él. A magát romának valló lakosság száma viszont igen csekély. Majd minden településen él 1-2 család, de az egyes települések népességéhez viszonyítva nem magas, inkább átlagos az arányuk. Komoly probléma viszont ennek népességi csoportnak az alacsony iskolázottsága, a tartós munkanélküliség, a korai szülések és a szegénység. A német ajkú kisebbség jelenléte a térségben jelentősnek mondható, mely az utóbbi években felgyorsuló ingatlanvásárlási láznak köszönhető. A térség települései nehezen vagy egyáltalán nem tudják támogatni a fiatalok letelepedését. Hiányoznak a térségi adottsághoz illeszkedő mezőgazdasági feldolgozóüzemek, könnyűipari beruházások, ahol a kevésbé képzett fiatalok is a megélhetéshez szükséges jövedelmet megtermelhetnék. A turizmus nem jelent egész éves bevételi lehetőséget a térség lakosai számára, és a turisztikai vállalkozások nagy része is a térségen kívülről érkezik. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a térség elöregedő tendenciát mutat. A falvak számára egyre nehezebb feladatot jelent, hogy az idős korosztály számára megfelelő szociális ellátást biztosítson, és ez komoly terhet ró az önkormányzatok működésére. A térségben nincs megfelelő férőhellyel, szakértelemmel működő idősek otthona. Az elöregedő falvak nagy része nem jelent semmiféle vonzerőt a fiatal korosztály számára, akik elvándorolnak, illetve nem telepednek le. A csökkenő gyerekszám pedig további problémát jelent az önkormányzatoknak, akik egyre nehezebben tudják fenntartani az iskoláikat. Természetvédelem A kistérség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, emiatt kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása. A térség Zala megye egyik legkedvezőbb természeti- 15

16 ökológiai adottságú térsége, a meglévő környezeti problémák ellenére. Ennyire változatos, mozaikos szerkezetű élővilág együttest ekkora területen nemigen találunk. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, hagyományosan művelt tájak, melyek növényzete, állatvilága sokkal gazdagabb, mint amilyenek az ország más vidékein találhatók. Ez a természeti kincs megfelelő turisztikai vonzerőként is értelmezhető. Foglalkoztatottság Egy 2001-ben készült kimutatás szerint térségünkben fő a gazdaságilag aktív munkavállaló, az elmúlt 3 év átlagában a működő vállalkozás; szövetkezet, Kft., Bt. és egyéni vállalkozás as adat szerint 977 munkáltató közül 82 foglalkoztat 30 fő feletti létszámot, a többi 895 pedig jóval 30 fő alatt (ezek főleg családi vállalkozások). A 2001 évi népszámlálás során fő foglalkoztatottat regisztráltak, de nincs adat arról, hogy hányan vállalnak munkát a térségen kívül. Felsőfokú végzettségűek magas elvándorlása tapasztalható, főleg Budapestre és a nagyobb városokba (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár). A szakmunkás munkanélküliek száma növekszik, illetve a legmagasabb a munkanélküliek között, ezzel szemben betöltetlen munkahelyek vannak egyes kevésbé népszerű szakmákban (hentes, villanyszerelő, asztalos). Egyre inkább számolni kell a megváltozott munkaképességű fiatalok problémáival, számuk növekvő tendenciát mutat. Infrastruktúra A közmű infrastruktúra területén jelentős fejlődés zajlott le. Vezetékes szennyvízhálózat épült ki (a régóta esedékes Keszthely-kertváros mellett) Cserszegtomajon és Reziben, Karmacs, Vindornyafok és Nemesbük, továbbá Alsó- és Felsőpáhok településeken, ami többmilliárdos beruházást jelent (sikeres régiós pályázati lobbyval). Hiányzik a csatornázás: Zalavár, Szentgyörgyvár, Esztergályhorváti, Gétye, Dióskál, Egeraracsa és Zalaszentmárton, továbbá Zalaköveskút községekben (8). A vezetékes földgáz- és telefonfejlesztés már a korábbi programozási időszakig jórészt lezajlott a térségben. Hatalmas a fejlődés a mobil telefonok területén (mind a vételi viszonyok, mind a készülékek mennyiségét illetően), miközben a szélessávú hálózatok bővítése nem zökkenőmentes. A hulladékkezelés területén előrelépés tapasztalható, a 27 település részt vesz az ISPA projektben, amely a zalabéri új, nagytérségi lerakóra telepítve 3 megye 281 településén 8,5 md Ft nagyságrendben 2005 végére valósul meg. Az illegális lerakók felszámolása, hulladék-kezelési terv készítése van folyamatban. A Balaton-közeli településcsoport közös fejlesztési szándéka a zárt csapadékvíz elvezetés megoldása, ehhez kapcsolódóan az utak-járdák és kapcsolódó zöldsávok rendezése. Sajnos erre a célra a közti időszakban nem mozgósíthatók uniós források. A tömegközlekedés 4 településen vasúti, a térség települései közt autóbuszos megoldással működik. A külterületek, egykori zártkertek mezőgazdasági útjait illetően jórészt megtörtént a tulajdon rendezés, de a fejlesztések csak néhány esetben indultak el (VFC, SAPARD támogatással). Nagyobb infrastrukturális fejlesztésekre a Sármelléki repülőtér ügyében, valamint a térségi tematikus úthálózat (kerékpáros, lovas, bakancsos, és borút) kialakításához van szükség. Megoldandó kormányzati feladat az északi parti elkerülő út kiépítése is a nagy volumenű teherforgalom átvezetéséhez. 16

17 Szolgáltatások A közoktatási és egészségügyi hálózat fejlett. A gyerekek számának csökkenése miatt azonban iskolák és óvodák összevonására, vagy új típusú szerveződésre lenne szükség. Teleház működik: Rezi, Zalaszántó, Karmacs, Dióskál, Alsópáhok (telepostaház), Sármellék, Balatongyörök községben. A kereskedelmi és szolgáltatási ellátás színvonala megfelelő. A két városban, Keszthelyen és Hévízen, és a turizmus okán frekventáltabb településeken a lakosság számához képest sok az üzlet, a háttértelepüléseken lényegesen kevesebb az alapvető cikkek kínálata. Gazdaság, turizmus A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége nagyobb részt a turizmus ágazat adottságaihoz, vonzerőihez kötődik. A turizmus, és így a turizmus által csaknem teljes mértékben áthatott Keszthely-Hévíz Kistérség gazdasága is, meglehetősen érzékeny a külső körülmények megváltozására (világgazdasági folyamatok, iraki háború, terrorizmus, németországi gazdasági recesszió stb.), Fontos kiemelni, hogy még nem történt előrelépés a több lábon álló gazdaság megteremtésére, és egyrészt jelentős különbségek tapasztalhatók a part közeli és a parttól távolabb fekvő települések gazdasági szerkezetében, másrészt a térség lakosságának csak kisebb hányada él közvetlenül a turizmusból (akár munkavállalóként, akár vállalkozóként), és harmadrészt jelentős a térségen kívüli székhelyű turisztikai vállalkozások jelenléte a térségben, melyek a térségben megtermelt turisztikai jövedelmet a térségen kívül használják fel. Mindezek az ellentmondások okozzák, hogy a térségben az átlagos jövedelem-színvonal elmarad az országos átlagtól (85,6%), bár a térség által megtermelt GDP érték a vidéki térségek átlagának 126%-a. A helyi társadalom állandóan itt élő része a turisztikai bevételek 13-15%-át, a helyi vállalkozók a 12-13%-át mondhatja magáénak. Mindezt igazolja az a tény is, miszerint 2002-ben a térségben összesen működő vállalkozásnak csak 14,3%-a, 802 vállalkozás foglalkozik főtevékenységi körben turizmussal, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja (sajnos a 2003-as adatokat a TEIR még nem dolgozta fel). Település Működő vállalkozások száma összesen 17 Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban KESZTHELY ALSOPÁHOK BALATONGYÖRÖK BOKAHÁZA CSERSZEGTOMAJ DIOSKÁL EGERARACSA ESZTERGÁLYHORVÁTI FELSÖPÁHOK GÉTYE GYENESDIÁS HÉVIZ KARMACS NEMESBÜK REZI SÁRMELLÉK

18 SZENTGYÖRGYVÁR VÁLLUS VÁRVÖLGY VINDORNYAFOK VINDORNYALAK VONYARCVASHEGY ZALAAPÁTI ZALAKÖVESKUT ZALASZÁNTO ZALASZENTMÁRTON ZALAVÁR ÖSSZESEN: (Forrás: TEIR adatbázis ) A vizsgált időszakban jellemzően nőtt a vállalkozások száma a térségben, viszont a vállalkozásokon belül csökkent az idegenforgalmi vállalkozások száma (3 év alatt közel 150 idegenforgalmi vállalkozás szűnt meg!). Mindez feltételezi, hogy a térség vállalkozói nem tartják megfelelőnek a turizmusból származó bevételeket, illetve a növekvő konkurencia és a csökkenő vendéglétszám veszteségessé tette a vállalkozásokat. A turisztikai vállalkozások viszonylagos alacsony száma elsősorban a parttól távolabb fekvő kistelepüléseken jellemző, de Keszthelyen és Hévízen is mutatkozik csökkenés. Mindezt talán az a szomorú tény is erősíti, hogy a BKÜ-be tartozó háttértelepülések bármennyire is falusi jellegűek, nem számítanak vidéki térségnek (így például kimaradnak a falusi turizmus pályázati rendszeréből). A Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 2003 és 2004 évre készített kimutatásai jól mutatják be a Balaton egészének és ezen belül a Balaton nyugati partjának (Balatonedericstől a Kis-Balatonig terjedő régió) turisztikai tevékenységét a szálláshelyek vendégforgalmának mutatószámaival. Balaton összesen Vendégek száma Vendégéjszakák száma 18 Átlagos tartózkodási idő I-XII. I-VI. Kapacitáskihasználtság férőhely % I-XII. I-VI I-XII I-VI I-XII I-VI. Szálloda ,1 3,6 33,8 28,6 összesen **** ,2 3,9 37,6 31,4 *** ,1 3,6 ** ,2 24,3 16,7 * ,4 3,1 24,2 12,3 Panzió ,2 21,0 11,5 Turistaszálló ,2 6,0 24,7 21,8 Ifjúsági szálló ,2 2,9 Nyaralóház ,3 4,1 26,3 17,4 Kemping ,3 17,2 8,3 ÖSSZESEN: ,5 3,8 26,6 20,8 A fenti táblázat a külföldi és belföldi vendégek által a Balaton régióban a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakákat mutatja be a szálláshelyek típusa szerint.

19 Megfigyelhető, hogy a leghosszabb időt a turistaszállókban, nyaralókban és a kempingekben töltik a vendégek. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága rendkívül rossznak mondható, sok esetben nem éri el a 25%-ot sem. A évi adatok csak részlegesek, de ebből is látszik, hogy 2004-ben a 2003 évinél is rosszabb mérleget fog zárni a Balaton régió. Nyugat-Balaton összesen Vendégek száma Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő I-XII I-VI I-XII I-VI I-XII I-VI. Szálloda összesen ,9 4,8 **** ,9 4,9 *** ,8 4,6 ** ,4 4,9 * ,6 4,5 Panzió ,2 3,4 Turistaszálló ,5 3,1 Ifjúsági szálló ,3 5,0 Nyaralóház ,6 3,5 Kemping ,1 8,4 ÖSSZESEN: ,0 4,8 A Balaton nyugati partszakasza mentén készített statisztikák szerint a Nyugat-Balaton térsége a teljes balatoni vendégforgalom 31,6%-át, és a vendégéjszakáknak a 35,2%-át bonyolítja le. Az átlagos tartózkodási idő 2003-ban 0,5 nappal volt magasabb a Balaton régió átlagánál, ami nagyrészt a gyógyfürdőknek köszönhető. A Nyugat-Balatoni régió a viszonylag kedvező turisztikai mutatókat elsősorban széles termékpalettájának, turisztikai hagyományainak, valamint a határhoz való közelségének köszönheti. A mutatók alakulásában jelentős szerepet játszanak a nagyobb keszthelyi és hévízi szállodák, ugyanis ezek bonyolítják le a turistaforgalom 85%-át, míg a kempingek mindösszesen 8%, a panziók 4%, az egyéb szálláshelyek összesen 3%-os mértékben részesednek a forgalomból. 19

20 A Nyugat-Balatoni Mikrorégió kialakulása és jellemzői A Nyugat-Balatoni Mikrorégió szerves táji és természeti egységet alkot a Balaton nyugati partszakaszán Keszthely-Hévíz kettős központtal, a városoktól mintegy km sugarú körben. Ez a tájegység egységes turisztikai régióként kerül definiálásra, hiszen tartalmazza mindazokat a desztinációkat, melyeket az ide érkező turista egy napi kirándulása alatt gépkocsival kényelmesen be tud járni. A régió mintegy 50 települést foglal magába a statisztikai és megyehatárokon átnyúlva Badacsonytól Tapolcán, Sümegen, Zalaszentgróton, Zalakaroson át egészen Marcaliig és Fonyódig. A térségi együttműködés gondolata már a 90-es évek közepétől jelentkezett, a Nyugat-Balatoni Mikrorégiós együttműködést a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás kezdeményezte ben ünnepélyesen aláírt együttműködési megállapodásban deklarált erőösszegzés született a két partnertársulással, a Kis-Balaton Társulással és a Tátika-Rezi Régióval. A következő évben ehhez csatlakozott a Veszprém megyei Lesencétől a Balatonig Társulás. A Térségmarketing Kht. létrehozásának gondolata szintén a Keszthely-Hévíz Társulás nevéhez fűződik. A Társulás februárjában a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezetével közösen fordult a város testülete felé, de a Kht. létrehozására bő 4 évet kellett várni. Ez alatt a 4 év alatt továbbra is a Társulás volt a turizmus területének térségi összefüggéseit kezelő szervezet, majd a Kht. megalakulása után is szorgalmazta a folyamatos párbeszédet (sőt anyagilag is támogatta a Kht.-t a non-profit kiadványok készítésében). Az első években kemény harc kísérte a Kht. szervezetének kibontakozását (például a munkatársak cseréje), és csak a 2000-től lehet igazából komoly eredményeket tapasztalni. Az együttműködés első jelentős eredményének az 1996-ban megjelent Hattyús kiadvány tekinthető, mely a 4 társulás területét lefedve mutatta be a térség turisztikai kínálatát. A kiadványnak jelentős szerepe volt abban, hogy a Nyugat-Balatoni Régió neve, imázsa, és turisztikai arculata kialakuljon, valamint a térség turisztikai kínálata (Nyárország, egészségturizmus, ökoturizmus, gasztronómia és borturizmus, kulturális turizmus) egységesen jelenjen meg. Tulajdonképpen ettől lehet számítani a Nyugat-Balatoni Mikrorégió létét, és bár a kezdeményezés egy időre elhalt, és 2000-ig nem követte nagyobb térségi szabású projekt, mégis ez a momentum döntő fontosságúnak tekinthető a térség életében. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Közhasznú Társaságot 2000-ben alapította 7 térségi önkormányzat (Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Várvölgy, Rezi, Alsópáhok, és Zalakaros) és 10 vállalkozó. A Kht. fő tulajdonosa Keszthely város (60%). Törzstőkéje Ft. A Közhasznú Társaság / a továbbiakban Kht. / munkáját pályázat útján választott ügyvezető szervezi és végzi, akinek tevékenységét a közgyűlés által választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi és kéri számon. A Közgyűlés meghatározta a Kht. működési területét: keleti irányban Tapolca - nyugati irányban Zalakaros - északi irányban Zalaszentgrót - déli irányban Marcali által határolt területen. A Kht. Keszthelyen non-profit Tourinform irodát üzemeltet, és ellátja a város marketingfeladatait is, valamint regionális turisztikai koordinációt hajt végre. Minden évben üzleti tervet készít, és igyekszik az abban foglalt feladatok végrehajtására. A Kht től több nagyobb térségi jelentőségű projektet hajtott végre, melyek közül a legjelentősebbek a következők: Marketing Műhelytalálkozók szervezése 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XV. 12. Zala megyei terület- és településrendezési tervek XX. század második fele Raktári egység száma, neve, terjedelme: 114 doboz =

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben