OBESITOLOGIA HUNGARICA

Átírás

1 OBESITOLOGIA HUNGARICA A Magyar Elhízástudományi Társaság Lapja 2011; (12) Supplementum 1; S1-S20 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről április , Eszterházy Károly Főiskola, Eger A Magyar Elhízástudományi Társaság, az Eszterházy Károly Főiskola, EGERFOOD Regionális Tudásközpont és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Háziorvosi Tanszéke közös szervezésében

2 Obesity: Lessons from Evolution and the Environment Chaired by Berit Heitmann (Denmark) and Margriet Westerterp (The Netherlands) The International Association for the Study of Obesity (IASO) will be hosting the 9th Stock Conference in Budapest, Hungary from November 10th to 13th. The aim of the Stock conferences is to bring together world leading experts to discuss a focused topic related to obesity. This years meeting will focus on the topic of Obesity: Lessons from Evolution and the Environment. IASO would like to thank the IASO Hungarian National Association (Hungarian Society for the Study of Obesity) for its pro-active support to STOCK 2011.

3 Köszöntők Tisztelt Kollégák! Napjainkban a modern életmód nem ad elegendő lehetőséget a napsütés élvezetére, egyes tápanyagok, vitaminok megfelelő mennyiségű felvételére, és a problémamentes kikapcsolódásra, relaxációra. Így a gyermekek szervezetének normális fejlődése, valamint felnőttkorban az egészségi állapot megőrzése, fejlesztése mara dék talanul nem valósulhat meg. Mindez nehezíti a betegségmegelőzést és kiegészítő, más szóval adjuváns kezelések adását. A nem megfelelő mértékű D-vitamin ellátottság világszerte, így hazánkban is mutatkozik, amelynek mértékét jól mutatják a táplálkozási vizsgálatok, és számos betegség nagyszámú előfordulása is. Ugyanekkor helytelen nézetek kapnak lábra mind a szükségesnél kisebb, mind a károsítóan nagyobb arányú D- vitamin adagolás mértékéről. A szükséges D-vitamin ellátottság elérésére világszerte láthatunk próbálkozásokat, amelyek különböző formákban és készítményekben levő D-vitaminnal, vagy hasonló vegyületekkel kísérelik meg az egyensúly helyreállítását. Az utóbbi években a kérdés vizsgálata mind a kutatásban, mind a gyakorlati táplálkozástudományban, és nyugodtan mondhatjuk az egész orvostudományban fokozottan előtérbe került. A megoldás még nem kristályosodott ki. Az étrend-kiegészítők, funkcionális élelmiszerek és a gyógyszeres kezelés világa még számos ellentmondást és eltérő véleményt tartalmaz. Időszerűnek látszik a hazai helyzet feltárása, és az esetleges megoldások útjainak, a javallatoknak és a dózisnak alapos megvitatása. Korunk első számú közellensége - a lakosság kétharmadát érintő túlsúly és elhízás - is számos vonatkozásban összefügg a D-vitamin háztartással, meghatározó szerepet játszva a nagyszámú társbetegség kialakulásában. Ezért látja szükségesnek a Magyar Elhízástudományi Társaság Konszenzus Konferencia rendezését az említett kérdésekről, amelyhez otthont és a megoldás útjának közös keresésében segítséget nyújt az Eszterházy Károly Főiskola vezetése és kutatói. Bízom bene, hogy újszerű gondolatunk, vagyis az orvostudomány területén jelentkező probléma megoldása és az élelmiszerkutatás magas szintű aktivitásának közös feladatvállalása előbbre viszi a hazai D-vitamin ellátottság helyzetét. Eredményes tudományos aktivitást és kellemes kikapcsolódást kívánok a Konferencia valamennyi résztvevőinek! Prof. Dr. Halmy László az MTA doktora a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke A kongresszus elnökei: Fővédnök: Prof. Dr. Halmy László Dr. Kiss Attila Dr. Dux László helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szakmai Információk Prof. Dr. Halmy László Telefon: laszlo@halmy.hu Naár Zoltán naarzoltan@t-online.hu Szervező Bizottság Tudományos Bizottság: Elnök:Dr. Naár Zoltán Tagok:Halmy Eszter, Szabóné Földi Zita Prof. Dr. Halmy László Dr. Kiss Attila Dr. Naár Zoltán Szervező Titkárság ASSZISZTENCIA Szervező Kft Budapest, Hegedűs Gy. u. 20. Tel: , Fax: dvitamin@asszisztencia.hu Impresszum: Felelős Kiadó: Magyar Elhízástudományi Társaság, Prof. Dr. Halmy László; Kiadó székhelye: 1025 Budapest, Boróka u. 9. Felelős szerkesztő: dr. Halmy Lászlóné; Grafika-Nyomdai előkészítés: Lyrikod Kft., Farkas-Kis Máté Nyomda: GARAMOND Kft. ISSN Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S3

4 Köszöntők Tisztelt Kollégák! A pozitív élettani hatással bíró, vitaminozott, ásványi anyagokkal dúsított úgynevezett funkcionális élelmiszerek képezik az élelmiszerekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő és innovációs tevékenység motorját. Mivel az emberek jövedelmük jelentős részét költik élelmiszerekre, így jogosan várhatják el, hogy tápértékük és örömszerző funkciójuk mellett olyan biológiai aktív anyagok forrásai is legyenek, melyek hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez. Az élelmiszerek világkereskedelmében egyre nagyobb szerepet töltenek be az egészségvédő, egészségőrző termékek, ezért a legtöbb élelmiszert előállító, feldolgozó, forgalmazó vállalkozás foglalkozik új vagy megújított gyártmányok készítésével. A biológiai előnyökön túl természetesen fontos az innovációs termékek gazdasági értéke, piaci térnyerése. Az Egerben 2006-ban alakult EGERFOOD Regionális Tudásközpont az egészséges táplálkozás elterjesztésének elősegítését tűzte zászlajára, amikor bekapcsolódott a funkcionális élelmiszerek hazai fejlesztésébe és gyártásába. Ebben a munkában jó partnerekre talált a térségben működő olyan kis- és középvállalkozásokban, melyek fogékonynak bizonyultak új termékek előállítására és piacra bevezetésében. Az Eszterházy Károly Főiskola keretében működő Tudásközpont kiemelten fontosnak tartja a pozitív biológiai hatású élelmiszer összetevőkkel kapcsolatos kutatásokat és termékfejlesztéseket, melyek szervesen összekapcsolódnak a konzorciumi tag élelmiszergyártók technológiájának fejlesztésével. Ezek a megfontolások indokolták azt, hogy egy élelmiszer tudományi konferencia keretében Egerbe jöjjenek a funkcionális élelmiszerek kidolgozása iránt elkötelezett hazai aktív kutatók és fejlesztők, hogy megismerjék egymás munkáját és a fejlesztések aktuális irányait. A korábbi hasonló szimpóziumok tanulságait levonva kapcsolatot létesítettünk azokkal az egészségügyi szakemberekkel, akik elkötelezettek a lakosság vitaminokkal történő ellátottsága irányában, és készséggel cserélnek információkat ezek megfelelő mennyiségben és formában történő fogyasztásáról. Meggyőződésünk, hogy csak ilyen párbeszédek, előadások és viták visznek el minket a problémák megoldásához, ezért üdvözöljük a Magyar Elhízástudományi Társaság kezdeményezését a D-vitamin ellátottság, felvétel és hasznosulás témájában egy Konszenzus konferencia létrejöttére. Bízunk abban, hogy a két nap során olyan előadások hangoznak el, melyek előre viszik a hazai D- vitamin ellátottság ügyét és kívánom, hogy érezzék jól magukat Egerben! Dr. Kiss Attila főigazgató EGERFOOD Regionális Tudásközpont TÁRSASÁGI PROGRAM április 14. csütörtök 20:00 Borvacsora Helyszín: Szent István Hotel (3300 Eger, Legányi u. 12.) A konferencia szervezői szeretettel várják a regisztrált résztvevőket a konferencia gálavacsorájára, amely a közeli Szent István Hotelben kerül megrendezésre. A vacsorán való részvételt a részvételi díj tartalmazza. REGISZTRÁCIÓ NYITVATARTÁSA április 14, csütörtök: 9:00-17: április 15, péntek: 8:30-12:00 S4 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

5 Tudományos program ÁPRILIS 14. csütörtök (124-es terem) MEGNYITÓ Prof. Dr. Hauser Zoltán rektor, Eszterházy Károly Főiskola Üdvözlések: Prof. Dr. Paragh György igazgató, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Dr. Kiss Attila főigazgató, EGERFOOD Tudásközpont, Eszterházy Károly Főiskola Prof. Dr. Halmy László elnök, Magyar Elhízástudományi Társaság: Expozé - A D-vitamin ellátottság aktualitása Üléselnök: Prof. Dr. Halmy László Prof. Dr. Paragh György igazgató, Debreceni Egyetem Orvos és Egészségügyi Centrum, I. Belgyógyászati Klinika Lipidanyagcsere, atherosclerosis és a D vitamin Dr. Zajkás Gábor főtitkár, Magyar Táplálkozástudományi Társaság: D-vitamin ellátottság Magyarországon Üléselnök: Prof. Dr. Bíró György Dr. Lugasi Andrea főigazgató-helyettes, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet: D-vitamin étrend-kiegészítőkben. Kockázat nélküli fogyasztás? Dr. Vajda Adrienne főszakorvos, Dr Zámolyi Szilvia, Állami Egészségügyi Központ: A D-vitamin felvétel lehetőségei és veszélyei bőrgyógyászati szempontból Prof. Dr. Szegedi Gyula akadémikus, Prof. Dr. Bodolay Edit, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. Belgyógyászati Klinika: A D-vitamin ellátottság immunológiai vonatkozásai Üléselnök: Dr. Rurik Imre tanszékvezető, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Háziorvosi Tanszék Dr. Takács István Semmelweis Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika: A D-vitamin anyagcseréje Prof. Dr. Barna Mária Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Diétetikai és Táplálkozástudományi Tanszék: D-vitamin elhízás Halmy Eszter, Dr. Paksy András, prof. Dr. Halmy László Magyar Elhízástudományi Társaság: D-vitamin felvétel vizsgálata elhízásban Dr. med. habil. Kiss István Fővárosi Szent Imre Kórház Nefrológiai Profil vezető: A D-vitamin jelentősége a hipertonia és egyes vesebetegségek kialakulásában és kezelésében Üléselnök: Dr. med. habil. Kiss István Dr. Horváth Henrik Csaba Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinika: A D-vitamin hiány szerepe onkológiai betegségekben Prof. Dr. Géher Pál Semmelweis Egyetem I. Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport: A D-vitamin szerepe mozgásszervi betegségek kialakulásában és kezelésében Prof. Dr. Magyar Kálmán akadémikus Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet: A D-vitamin farmakológiája és toxikológiai vonatkozásai Általános diszkusszió A Konszenzus Konferencia megállapításainak összegezése Vacsoraprogram Ebéd a Főiskola C Éttermében Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S5

6 Tudományos program ÁPRILIS 15. péntek (121-es terem) Élelmiszertudományi szekció - Vitaminozott élelmiszerek kifejlesztésével és előállításával kapcsolatos kutatások Üléselnök: prof. Dr. Biacs Péter Dr. Szakály Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens, Marketing és Kereskedelem Tanszék, Kaposvári Egyetem: Funkcionális, vitaminozott élelmiszerek piaci bevezetésének és forgalmazásának fogyasztói fogadtatása, hazai és nemzetközi tendenciái Dr. Szigeti Jenő egyetemi tanár, intézetigazgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Élelmiszertudományi Intézet: Speciális, vitaminozott és vitamin hatású anyagokkal dúsított tejtermékek előállítási és tárolási problémái Dr. Kiss Attila főigazgató, Egerfood Tudásközpont, Eszterházy Károly Főiskola: Vitaminok stabilitásával és átalakulásaival kapcsolatos analitikai vizsgálatok és kísérleti fejlesztések Dr. Prokisch József Debreceni Egyetem, Agrárinnovációs Intézet: Fokozott nyomelem és vitamin-tartalmú készítmények kifejlesztésére irányuló vizsgálatok Kávészünet Dr. habil Varga László egyetemi tanár, tanszékvezető, Tejgazdasági Intézeti Tanszék, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Élelmiszertudományi Intézet: Speciális adalékok alkalmazása savanyú tejtermékek előállításánál Dr. Naár Zoltán tanszékvezető, mikrobiológiai és élelmiszertechnológiai tanszék, Eszterházy Károly Főiskola: Újonnan kidolgozott funkcionális élelmiszerek biológiai hasznosulásának vizsgálata modellrendszerekben, illetve humánklinikai tesztekben Dr. Hajdú Csaba Bio-Fungi Gombatermelő és Komposztelőállító Kft.: D-vitamin dúsítási kísérleti eljárások és technológiai fejlesztések Mutsy Árpád ügyvezető, Bio-Fungi Gombatermelő és Komposztelőállító Kft.: Egy különleges élelmiszer, a magas D-vitamin tartalmú csiperke előállítását célzó fejlesztések Általános vita A Konferencia zárása Ebéd a Főiskola C Éttermében S6 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

7 A D-vitamin ellátottság aktualitása Elnöki expozé prof. Dr. Halmy László Magyar Elhízástudományi Társaság Az afrikai szavannát járó elődeink nem is sejthették, hogy mekkora problémát okoznak azzal, hogy észak felé vándorolva olyan szélességi körökben telepednek le, amelyek nem biztosítják a megszokott napsugárzást. Bőrünk fakóbbá válásával ugyan érzékenyebb lett a napfényre, de a valamennyi sejtünknek szükséges D-vitamin vagy másképp D-hormon keletkezésének lehetősége lényegesen csökkent. Az évmilliók során megváltozott a másik D-vitamin forrás, táplálkozásunk is. Így végül szembe kell néznünk egy újabb civilizációs problémával, a D-vitamin ellátottság kérdésével. A hiányos D-vitamin ellátottság világjelenség. A napsütötte Arab-öböltől Afrikán át a ködös, felhős északi országokig mindenütt jelentkezik. A szélességi fokok között elterülő és évi napsütötte órát biztosító hazánkban is figyelmeztető jelek utalnak a hiányos D-hormon ellátottságra, amely számos népbetegségünk kialakulásában szerepet játszhat. A téma felvetését indokolttá teszi, hogy nincs kikristályosodott vélemény a szükségletről, a felvétel módjáról, vagyis a napozásról és a táplálkozásról, továbbá a hiánypótlás megengedhető formáiról, mértékéről. A népesség körében általánosan nem ismert a méhen belüli élettől az időskorig levő élettani szakaszok igénye, és a hiányállapot sokrétű következményei még az orvostársadalomban is elfogadásra várnak. Csak az utóbbi évtizedben bontakozott ki annak ismerete, hogy szinte valamennyi szervrendszerünk igényli a D-hormon hatását, és elégtelen ellátottságuk betegségeket okoz. Riasztó adatként olvashattuk, hogy széleskörű felmérés alapján a D-vitamin ellátottság legkisebb negyedében levő emberek között az összhalálozás 26%-kal nagyobb, mint megfelelő ellátottság esetén. Leggyakrabban előforduló betegségeink a szív- és érrendszeri kórképek és ezen belül az ischemiás szívbetegség, a szívelégtelenség, a hirtelen szívhalál, a szélütés, a hipertónia és az érelmeszesedés előfordulása egyértelmű összefüggést mutat a D-vitamin hiányával. A vesebetegségek kialakulása és dialízissel vagy transzplantációval történő kezelése számos megoldandó kérdést vet fel. A mellékpajzsmirigy primer és szekunder betegségei szoros kapcsolatban vannak a D vitamin és így a kalcium anyagcserével. Aggasztó jel, hogy számos rosszindulatú daganat kialakulását állapították meg a D-vitamin szinttel kapcsolatban. Leggyakoribb anyagcsere betegségeink, az elhízás, különösen annak hasi formája, és a diabetes mellitus mindkét típusa, a D-vitamin metabolizmus zavarát mutatják. Közismert, hogy a mozgásszervi betegségek közül a csontritkulás kialakulása kapcsolatban van a D-vitaminnal, de az izomerő, az időskori elesések, a combnyaktörések, és egyes ízületi betegségek előfordulásában is figyelembe veendő a D-vitamin ellátottság. Az immunrendszer állapota és autoimmun betegségek kialakulása további problémát és feladatokat jelent. A neuropszichiátriai kihatások sem elhanyagolhatóak, mivel a sclerosis multiplex és az időskori demencia különböző kórképeiben, valamint a szélütés utáni mozgás tanulásában is fontos szerepet tulajdonítanak a D- vitamin ellátottságnak. Mindezek tömör áttekintése után konszenzus konferenciánk a következő kérdésekre keres választ: - Megfelelő mértékű-e a D-vitamin ellátottság a magyar lakosság körében? - Rendelkezésre áll-e széles körben elvégezhető diagnosztikus módszer a D-vitamin szint mérésére, vagyis az esetleges hiányállapot megállapítására? - Milyen a D-hormon ellátottságunk nemzetközi összehasonlításban? - Milyen hatással van a D-vitamin ellátottság a morbiditási és mortalitási struktúrára? - Szükséges-e a D-vitamin étrendi és inszolációs forrásán kívül étrend-kiegészítőkkel, funkcionális élelmiszerekkel, illetve gyógyszerekkel biztosítani a megfelelő mértékű D-vitamin ellátottságot? - Milyen dózis ajánlható preventív célból, veszélyeztetett állapotokban, vagy betegség fennállása esetén különböző korcsoportokban? - Milyen hazai lehetőségek vannak a D-vitaminpótlásra, illetve kezelésre? - Milyen dózis esetén alakulhat ki intoxikáció? - Milyen egészségpolitikai lépések szükségesek az ellátottság ismeretének elérésére, a preventív szemlélet kialakítására, és a hazai D-vitamin ellátottság módosítására? Konszenzus konferenciánk nemcsak a különböző orvosi szakterületek véleményének egyeztetésére törekszik, hanem annak második részében D-vitamin tartalmú élelmiszerek hazai kifejlesztésével és előállításával kapcsolatos kutatásokat foglal össze. Lehetséges, hogy a jövő útja a megfelelő életmód és ezen belül a helyes táplálkozás kialakítása lenne? Végezetül kívánok a konszenzus konferencia előadóinak és valamennyi résztvevőjének hatékony munkát és kellemes időtöltést. Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S7

8 Lipidanyagcsere, atherosclerosis és a D-vitamin Prof. Dr. Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum, I. Belgyógyászati Klinika A D vitamin-hiány nagyon gyakori, az átlag populáció 30-50%-ánál figyelhető meg. A korábbi tanulmányok azt igazolták, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság napfényhiányos helyen él és gyakori a D-vitamin hiány, gyakoribb a koszorúér betegség és a hypertonia. A Framingham Heart tanulmány populációján végezve a vizsgálatot azt találták, hogy a 15 ng/ml-nél kisebb 25-hydroxy D-vitamin szinttel rendelkező egyéneknél fokozódik a kardiovaszkuláris rizikó. Más tanulmányok is ezt erősítették meg. Egy férfiakon végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a myocardialis infarctus kockázata a kétszeresére nőtt a D-vitaminos hiányos egyénekben azokhoz képest, akiknek megfelelő volt a D-vitamin szintjük. Egy Németországban végzett prospektív vizsgálat azt mutatta, hogy az elektív koszorúér katéterezésen átesett betegeknél a legalacsonyabb a halálozás abban a betegcsoportban volt, akiknek a legmagasabb volt a D-vitamin szintje. Az alacsony szérum 25- hydroxy D-vitamin szint esetén fokozott volt a myocardialis infarctus és a stroke kockázata is. Sőt, arra is felhívták a tanulmányok a figyelmet, hogy nőtt a szívelégtelenség, valamint a kardiovaszkuláris halálozás hemodializált be tegekben alacsony D-vitamin szint esetén. A D-vitaminnak két formája van; a D2-vitamin (ergocalciferol) és a D3-vitamin a (cholecalciferol). A D2-vitamin növényekben található, a D3-vitamin a 7-dehydrocholesterolból képződik és a bőrben szintetizálódik. Nagymennyiségben a halolaj fogyasztás során vesszük fel a táplálékkal. A D-vitamin 25-hidroxilációja a májban történik. Az 1-hidroxiláció pedig a vesében, de meg kell jegyezni azt, hogy számos sejt rendelkezik D-vitamin receptorral, és ezek a sejtek képesek az 1-hidroxilációt elvégezni, és így kialakul a D-vitamin leghatékonyabb formája: az 1,25-dihydroxy-cholecalciferol. Az 1,25-dihyd roxycholecalciferol átjut a sejtmembránon, és a sejtmag D-vitamin receptorához kötődik, ott a retinoid X receptorral dimert képez, és nukleáris transzrkipciós faktorként szerepel. Szabályozza a gének aktivációját, ezáltal módosítja a gének által kódolt fehérjék szintézisét. A kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását azáltal hozza létre, hogy a D-vitamin szerepet játszik a renin-angiotenzin tengely szabályozásában a renin gén expressziójának gátlásán keresztül. Ezen kívül kimutatták azt, hogy a simaizomsejtek és az endothelialis sejtek is tartalmaznak D-vitamin receptorokat. A D-vitamin ezen receptorokon keresztül gátolja a simaizomsejt és endothel proliferációt. A gyulladáscsökkentő ha táson, valamint a thrombosis csökkentésén keresztül szintén hozzájárul a kardiovaszkuláris rizikó csökkentéséhez. A helyes táplálkozással, D vitamin-pótlással, megfelelő napozással biztosítani lehet még a naphiányos területeken is a megfelelő D vitamin szintet annak érdekében, hogy csökkentsük a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásának kockázatát. Adatok a magyarországi D-vitamin bevitelről, ellátottságról Dr. Zajkás Gábor Magyar Táplálkozástudományi Társaság A táplálkozás D-vitamin-ellátottságban játszott nélkülözhetetlen szerepének felismerése valószínűleg két francia orvos Pierre Bretonneau és tanítványa, Armand Trousseau megfigyelésével kezdődött, akik az 1820-as évek első felében tőkehalmáj olajjal kezdtek kezelni sikeresen rachitises gyermekeket. Ezzel együtt javasolták a tengeri halak rendszeres fogyasztását, valamint a napozást, és a tengervízben való fürdést mind a gyógyításban, mind a prevencióban. A táplálékokkal történő D-vitaminellátás értékeléséhez elengedhetetlen a magyar, valamint a nemzetközi szakértői bizottságok által meghatározott beviteli értékek figyelembevétele. Magyarországon legutóbb 2005-ben jelent meg tápanyag-beviteli ajánlás, amelyben D-vitaminra vonatkozó javaslatok is voltak. A hazai D-vitamin-bevitel és ellátottság értékeléséhez érdemes figyelembe venni az Egyesült Államok és Kanada legújabb (2010. december) közös irányelveit, amelyet az amerikai Institute of Medicine (IOM) dolgozott ki. Ebben az ajánlásban a javasolt adekvát D-vitamin-bevitel 2 évestől 70 éves korig 50 %-kal nagyobb, 71 éves kortól pedig férfiak számára négyszer, nők számára több mint 3-szor nagyobb, mint a jelenleg érvényben lévő hazai javaslatok. A várandós és szoptató anyáknak szóló IOM javaslat 50 %-kal nagyobb a 2005-ben kiadott magyar ajánlásoknál. A lakosság különböző korcsoportjainak D-vitaminbevitele táplálkozási vizsgálatokból ismerhető meg. Magyarországon a felnőtt lakosság évi országos vizsgálatában (3. OTV) a 18 évesnél idősebb férfiak és nők átlagos D-vitamin-bevitele 2,2, ill. 1,9 µg/nap volt, amely mind a magyar, mind az IOM ajánlások szerint elégtelen. Az első európai táplálkozási és tápláltsági állapotra vonatkozó elemzésben European Nutrition and Health Report 2004 (ENHR 2004) összehasonlításra került a résztvevő 11 ország, köztük Magyarország, 50 évesnél fiatalabb lakosságcsoportjának napi D-vitaminbevitele. Egyik országban sem érte el a bevitel az ajánlott mennyiséget, a magyar férfiak és nők D-vitamin-bevitele pedig a legkisebb volt 2,1, ill. 1,8 µg/nap. A második ENHR elemzésben (2009) 12 ország éves lakosságának D-vitamin-bevitele hasonló eredményt mutatott, szintén a magyar adatok voltak a legkiseb- S8 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

9 bek, 2,2, ill. 1,9 µg/nap. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 3. OTV adatai szerint a felnőtt férfiak közel 70 %-ának, a nők több mint 80 %-nak D-vitamin-bevitele az ajánlott érték felét sem érte el. Az ENHR 2009 vizsgálatban összehasonlították 10 ország éves fiúk és lányok D-vitaminbevitelét, a magyar adatok a legkisebbek között voltak, a 9. helyen (2,5, ill. 2,2 µg/nap). Az elégtelen bevitel elsősorban abból adódik, hogy a lakosság túlnyomó részének táplálkozásában a D-vitaminforrások nem szerepelnek megfelelő arányban. A 2005-ben kiadott hazai tápanyagtáblázat adatai szerint a jelentősebb D-vitamin tartalmú élelmi anyagok közé tartozik a tojás 24 µg/100 g, a lazac 10 µg/100 g, a marha- és borjúmáj 22 µg/100 g. Kisebb mennyiség van egyes tejtermékekben tehéntúró: 0,09, tejszín: 1,1, tejföl: 0,3, egyes sajtok: 0,2-1,1 és a tejben: 0,06 µg/100 g. Az Élelmiszermérlegek (KSH 2010) szerint 2008-ban az átlagos tojásfogyasztás 5 db/hét volt, egy átlagos méretű tojás ~ 55 g (12 µg D-vitamin), tehát elméletileg a tojásfogyasztással az 1 napra jutó átlagos D-vitamin mennyiség 8,6 µg/fő lenne. (Az Egyesült Államokban a Physicians Health Study egyik elemzése - Djoussé L, Gaziano JM, AmJClinNutr, szerint hetenként 1-6 db tojás elfogyasztásának nincs szív-érbetegség kockázatot növelő hatása). A 3. OTV-ban az átlagos tojásfogyasztás 2003-ban 26 g/fő/nap volt, azaz ½ tojás/fő/nap, ez 6 µg/nap D-vitamin-bevitelt jelent. A rendelkezésre álló KSH és 3. OTV adatok az összes halfogyasztást mutatják, amelyből nem derül ki a tengeri halak aránya. Magyarországon az átlagos halfogyasztás meglehetősen kicsi, a KSH adatok szerint 2008-ban 3,8 kg/fő/év volt, azaz ~10 g/fő/nap, a 3. OTV-ban pedig mindössze 6,4 g/fő/nap. A KSH és a 3. OTV elemzés nem tartalmaz májfogyasztási, hanem csak belsőségekre vonatkozó adatokat. A tejvásárlás KSH adatok szerint 2008-ban 153,8 l/fő/év, azaz 4,2 dl/fő/nap, ez 0,24 µg/fő/nap D-vitamin-bevitelnek felel meg. A 3. OTV-ban a tejfogyasztás 1,9 dl/fő/nap volt, de a tej és a többi tejtermékek együtt 270 g/fő/nap mennyiséget ért el. Milyen táplálkozási ajánlás következik mindebből? Tengeri halak (elsősorban lazac, hering, angolna, makréla), rákfélék rendszeres fogyasztása, hetenként kétszer. Tojás hetenként 6 db, időnként marha/borjúmáj. Tej, tejtermékek naponta, esetenként margarin, időnként UV kezelt gombák (pl. portabella). Elengedhetetlen az orvosi irányelvek szerinti napozás. A kellő D-vitamin-bevitel érdekében szükséges az egészséges táplálkozás ismereteinek - a D-vitaminforrások hangsúlyozásával - országos, rendszeres (nem kampányszerű!) terjesztése, továbbá a tápanyagtáblázat D-vitamin adatainak bővítése. Ezzel együtt elkerülhetetlen a lakosság oktatása a megfelelő és biztonságos napozásról, valamint az élelmiszer dúsítás kérdésének megvitatása is. D-vitamin étrend-kiegészítőkben. Kockázat nélküli fogyasztás? Dr. Lugasi Andrea Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest A D-vitamin a hagyományos élelmiszerforrásokon túlmenően étrend-kiegészítőkben, dúsított élelmiszerekben és gyógyszerekben is megtalálható. A D-vitamin napi ajánlott beviteli mennyisége (RDA) jelenleg 5 μg. Hagyományos D-vitaminforrások a tej (74-88 ng/100 ml), a sajtok (Camembert: 280 ng/100 g, ementáli: 1,1 μg/100g), belsőségek (csirkemáj: 1,3 μg/100g), és a halak (szardínia: 11 μg/100g). A D-vitamint tartalmazó dúsított élelmiszerekről - sem előfordulásukról a hazai piacon, sem a bennük lévő D-vitamin mennyiségéről - nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Mintegy harmincféle gyógyszer-formában található D-vitamin, önmagában, vagy kombináltan 5,5-22 μg közötti mennyiségben. A D-vitamintartalmú étrend-kiegészítők száma meghaladja a négyszázat, a napi adagban megjelenő mennyiség 0,65-50 μg. A túlzott D-vitamin bevitel emelkedett szabad 1α,25(OH)2D-vitamin plazma-szintet eredményez, ennek következménye a fokozott plazma Ca-szint, mely hiperkalcémiához (szérum Ca >2.75 mmol/, ionizált Ca >1.35 mmol/l) vezet. A hiperkalcémia eredménye a fokozott vizelet Ca-ürítés, azaz a hiperkalcuria (24 órás vizelettel Ca-ürítés >10 mmol). A D-hipervitaminózissal társult hiperkalcémia fokozza a nefrolitiázis kockázatát, és csökkenti glomeruláris filtrációs rátát. A hiperkalcémia következményei az anorexia, súlycsökkenés, gyengeség, fáradtság, egyensúlyzavar, hányás, hasmenés, gyerekeknél fejlődésbeli visszamaradás, permanensen magas testhőmérséklet, polyuria, polydipsia, dehidráció, hipertenzió, funkcionális renális elégtelenség. Prolongált hiperkalcémiában a lágyszövetek (vese, erek, szív, tüdő, izülete) kalcifikációja következik be. Schwartzman és Franck (1987) vizsgálataiban napi 1250 μg D-vitaminbevitel 6 hétig 2,8-4,4 mm szérum Ca-szintet, csökkent renális funkciót, valamint hiperkalcémiát eredményezett. Narang (1984) vizsgálatában, éves férfiaknak és nőknek 3 hónapig adott napi 10, 20, 30, 60, 90 μg D-vitamin nem okozott hiperkalcémia, de a 60 és 95 μg/nap csoportokban a szérum Ca-szint szignifikáns emelkedése volt kimutatható. Tjellesen (1986) vizsgálatában 8 hétig adott napi 100 μg D-vitamin emelkedett szérum Ca-szintet eredményezett, de hiperkalcémia még nem alakult ki. Vieth 2001-es vizsgálatában 1-5 hónap alatt, napi μg/nap D3-vitamin adása a szérum Ca-szintet a referencia-tartartományban tartotta, a vizelet moláris Ca/kreatinin aránya nem változott. Fenti eredmények alapján az Európai Unió Tudományos Bizottsága (EU SCF) kockázatbecslés alapján megállapította a D-vitamin legfelső biztonságos értékét Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S9

10 (UL = upper level), ami a lakosság 99 %-a számára, hosszan tartó fogyasztás esetén is biztonságos, mellékhatások nélkül fogyasztható mennyiséget jelent. Az említett vizsgálatok alapján a D-vitamin NOAEL (No-Obeserved-Advers- Effect- Level) értéke 100 μg/nap. Az egyéni érzékenység különbözősége, és a mátrixhatás miatt 2-es bizonytalansági faktorral kalkulálva, a D-vitamin UL értéke 50 μg/nap, felnőttek (terhes és szoptató anyák is), valamint éves gyerek részére éves gyerekek D-vitamin UL értéke 25 μg/nap. Előzőek miatt az UL értéket (50 μg napi adagban) meghaladó D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők forgalmazása nem megengedhető. Az étrend-kiegészítők orvosi felügyelet nélkül fogyasztható élelmiszerek, céljuk nem a kezelés, gyógyítás, hanem a hagyományos étrend tápanyagokkal és egyéb élettani hatású anyagokkal történő kiegészítése. Jelenleg az étrend-kiegészítőkkel történő vitamin-szupplementáció evidencia alapú ajánlására nincs elég adat. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással a szükséges vitaminok, ásványi anyagok optimális bevitele egészséges egyéneknél megoldható. A fogyasztó táplálkozási szokásainak, általános egészségi állapotának, valódi szükségletének ismerete nélkül nagy mennyiségű D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő fogyasztása nem kívánatos. A D-vitamin felvétel lehetőségei és veszélyei bőrgyógyászati szempontból Dr Vajda Adrienne, Dr Zámolyi Szilvia Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ, Bőrgyógyászati Osztály, Budapest Tárgyaljuk az UV sugárzás káros és hasznos hatásait, a D vitamin szerepét és ezeket összegezve megpróbáljuk azt a középutat megtalálni az UV sugárzás és a D vitamin bevitel szem pontjából, mely egészségünk szempontjából szükséges. Azt az ellentmondást kell feloldanunk, hogy a létfontosságú D vitamin/hormon szükségletünk 90%-a a bőrben termelődik UVB sugárzás hatására, azonban az UV sugárzás a legfontosabb rizikó a nem-melanoma bőrrák és részben a melanoma kialakulásának szempontjából. A bőrrákok incidenciája az UVB sugárzással korrelál, valamint nagyon fontos tényező, hogy a metasztatizáló eseteknek nincs hatékony terápiája. A melanoma kia la kulásában valószínűen a rövid idejű, erőteljes sugárzásnak, a gyermek-és felnőttkori leégésnek, valamint az UVA tartománynak van szerepe, viszont a hosszútávú, alacsony dózisú sugárzás védő lehet melanoma tekintetében. Melanomás betegek D vitamin szintjének vizsgálata kapcsán azt tapasztalták, hogy stage IV melanomás betegekben a 25(OH)D vitamin szint szignifikánsan alacsonyabb volt, mint I stádiumú betegekben; alacsony 25(OH)D vitamin szint (10 ng/ml alatt) esetén a távoli metastasisok korábban jelentek meg. Magyarországon nem-melanoma bőrrák tekintetében több évvel ezelőtti pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az utóbbi néhány évben közelítően évi új eset van (a rákregiszter felé a jelentések nem voltak kötelezőek és ma is bizonytalan, hogy a jelentés megtörténike). Melanoma szempontjából a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001-ben 1220 új eset, 2010-ben 2180 új melanomás beteg került regisztrálásra. D vitamin szintünk függ az öltözési szokásoktól, a légszennyezettségtől, a bőr pigmentáltságától, a bőr öregedésétől, fényvédők használatától, az évszaktól és a földrajzi viszonyoktól. A gyermek és idős kor, terhesség, szoptatás és bizonyos betegségek hajlamosítanak D vitamin hiányra. Egyszeri minimális erythema dózis (MED) kialakulásához szükséges napsütés fürdőruhában, (napfényvédő krém alkalmazása nélkül) IU D vitamin képződést produkál, ami kb szerese a napi ajánlott D vitamin bevitelnek. Napi egyszer, SPF8 napfényvédőkrém alkalmazása a D vitamin termelődést 95%-kal csökkenti. Egészséges fiatal-középkorú emberek esetén a testfelszín <18%-ának (arc, karok, kezek) napoztatása 2-3x hetente kb 5 percig a nyári hónapokban, vagy áprilistól szeptemberig napi fél óra szabadban töltött idő, napfényvédőkrém alkalmazása nélkül, elegendő napi IU D3 vitamin képződéséhez. A bőr D vitamin szintetizáló képessége rövid idő alatt eléri a maximumát, további UV sugárzás hatására az előanyagok lebomlása következik be, hypervitaminózis nem jön létre, viszont a további UV sugárzástól aránytalanul nő a daganatképződés rizikója, miközben a D vitamin ellátottság már nem fokozódik. A téli hónapokban napi IU D vitamin a szükségletünk, pótlás nélkül a raktárak 2-3 hó alatt merülnek ki. 20 ng/ml plazmakoncentráció alatt, ill. a hajlamosító tényezők fennállásakor indokolt a pótlást megkezdeni. A táplálék - kal bevitt és a napsütés hatására termelődött D vitamin bio lógiai hatásában nincs különbség. Emellett a vitamin pótlás mind profilaktikus, mind terápiás dózisoknál biztonságos, túladagolás veszélye csak extrém adagok mellett áll fenn. A D-vitamin ellátottság immunológiai vonatkozásai Prof. Dr. Szegedi Gyula, Prof. Dr. Bodolay Edit Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum, III. Belgyógyászati Klinika A D vitaminnal kapcsolatos érdeklődés az elmúlt években egyértelműen megnövekedett. Mi idézte elő a fókuszba való helyezését? A D vitamin receptor felfedezése valamint a D vitamin metabolizáló enzimek egyéb (extrarenális) sejtekben történt leírása alapvetően a figyelmet a pleiotróp hatású vitamin irányába terelte. Az immunrendszer S10 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

11 sejtjeiben lezajló metabolizáció, az eltérő szabályozás és a fiziológiás immunmoduláció a széleskörű vizsgálatot egyértelművé tette. A hormon-vitamin befolyással van az innate immunitás és az adaptív válaszkészség egyes elemeire. A globálisan meglévő D hipovitaminózis nyilvánvalóvá tette az immunpatológiás állapotokkal kapcsolatos döntően epidemiológiai jellegű tanulmányokat. Magunk részéről a poliszisztémás és az immunmediált gyulladásos betegeken végeztünk D vitaminnal kapcsolatos tanulmányokat. A megfigyelések arra utalnak, hogy összefüggések vannak az immunregulációs zavarok és a D3 vitamin ellátottság között. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a D vitamin deficiencia már az autoimmun betegséget megelőző stádiumban a Nem differenciált collagenosis (NDC) fázisban kimutatható. Az eddigi adataink is arra utalnak, hogy a D vitamin terápiás lehetőségét megfelelő körülmények között szélesebb körben ki kellene használni. Kevés az a terápiás lehetőségünk, amivel az immunszabályozást kedvezően lehet befolyásolni. Indokoltnak tartjuk, hogy a VD Receptor agonisták, így a D vitamin analógok megjelenjenek mint immunmodulánsok nemcsak az infekciók (TBC), de az autoimmun betegségek terápiás palettáiban is. A D-vitamin anyagcseréje Dr. Takács István Semmelweis Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika A D3-vitamin aktiválódása eredményeképp kialakuló 1,25(OH)2D3 a legősibb hormon az élőszervezetekben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben kimutatható. A D-vitamin aktivált formája, a D-hormon /1,25(OH)2D3/ a gének 3-5 %-ának átíródását befolyásolja, receptora szinte minden emberi szövetben jelen van. Hatása endokrin, parakrin és autokrin módon is érvényesül. Receptora van a sejtfelszínen, az intracelluláris membránokon és a sejtmagban, szabályozza a DNS átíródását, illetve a hírvivő RNS utólagos módosulását is. A bőrben keletkező, illetve a táplálékkal bejutó D3-vitamin a májban, gyakorlatilag korlátozás nélkül 25(OH)D3-á alakul át. Ezért a 25(OH)D3 mérése jól mutatja a D3-vitamin ellátottságot. Az aktív hormonná alakuláshoz szükséges 1α hidroxiláció részben a vesében zajlik. Az így keletkező hormon leginkább a kalcium-anyagcserében játszik szerepet. Ugyanez a hidroxiláció létrejön más szövetekben is, például a bőrben, immunsejtekben, placentában és az erek simaizom sejtjeiben. Az ott keletkező aktív D-vitamin azonban autokrinparakrin hatást fejt ki. Az aktivált D-vitamin a D-vitaminkötő receptorral (VDR) komplexben szabályozza a gének átíródását a sejtmagban. A gyors, nem-genomikus hatás leginkább transzmembrán szignáltranszdukciós útvonalakon keresztül valósul meg. Napjainkban a D-vitamin-hiány az egyik legnagyobb endémia a civilizált világban. Az emberi szervezetnek napi ~ 4000 NE D3 vitaminra van szüksége. Ebből az átlagos magyarországi étrend ~ 2 ug-ot, 80 NE-et biztosít. A többi a bőrben a nap ultraviola B ( nm) sugárzásának hatására alakul ki. Ideális esetben ehhez a végtagokat, a vállat, az arcot érő napi 15 perces direkt napsugárzás elegendő. Azonban Magyarországon is számos civilizációs tényező gátolja a megfelelő mennyiségű D-vitamin képzését. A bőr D-vitamin-termelő képessége nem lineárisan függ a fény mennyiségétől. Nagyobb fénymennyiség mellett a D-vitamin-képzés gyorsan csökken, plató alakul ki. Ez a D- vitamin intoxikáció elleni első védvonal a szervezetben. Nagyobb foton mennyiség mellett a 7-dehydrocholesterinből képződő pre-d-vitamin kisebb részben alakul D-vitaminná, nagyobbrészt lumisterol és tachysterol képződik. Ehhez még a bőr növekvő pigmentációjának gátló, fényelnyelő hatása is hozzáadódik. Az életkorral a D-vitaminképzés jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. A téli-tavaszi D-vitamin-hiány legfontosabb oka, hogy Magyarországon október közepétől márciusig az alacsonyan beeső fény miatt a napsugárzás D-vitaminképzésre alig (nem) hasznosítható. D-vitamin elhízás Prof. Dr. Barna Mária Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietétikai és Táplálkozástudományi Tanszék Az elhízás- és az elhízás szövődményeinek világméretű növekedése stimulálja azokat a kutatásokat, amelyek a külső és belső környezeti faktoroknak az energia egyensúlyra gyakorolt hatását tanulmányozzák. A több mint 30 éve tartó melanoma elleni kampány egyik eredménye -ként a világon 1 milliárd embernek elégtelen a D-vitamin ellátottsága, a szakemberek már D-vitaminhiány epidémiáról beszélnek. A D-vitaminhiányról pedig az utóbbi években bebizonyosodott, hogy megnöveli számos krónikus megbetegedés, köztük az elhízás kockázatát is. A D-vitaminhiány és az elhízás kapcsolata több mint 30 éve ismert, de az oki összefüggés csak az utóbbi években tisztázódott. Több vizsgálatban kimutatták, hogy a D-vitamin befolyásolja az adipogenezist, az adipocyták érését A kalcitriol befolyásolja számos proniflammatorikus cytokin produkcióját. A gyulladásos folyamatok szabályozása - a lokális és szisztémás immunválasz regulációja - csökkentheti az elhízás kockázatát. Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S11

12 Kaliforniában /napfényben gazdag területen/ 90, éves nőnél alacsony kalcidiol szérumszint esetén nagyobb testzsír mennyiséget találtak, mind a subcutan, mind a visceralis zsírmennyiség megnövekedését észlelték. A kutatók fordított összefüggést találtak a szérum kalcidiol szint és az abdominális elhízás, a hypertiglyceridaemia, a hyperglykaemia és a metabolikus szindróma kialakulásának a kockázata között. <48,4nmol/l szérumszintnél csaknem kétszer nagyobb a kockázat, mint >96,4nmol/l szintnél. Nemcsak kórosan elhízott egyénekben, hanem egészséges gyermekekben, serdülőknél és felnőttekben is fordított összefüggést találtak a szérum kalcidiol szint és a BMI között. Arra is fény derült, hogy a test-zsír % fordítottan arányos a szérum 25(OH)D szinttel. Elhízottakban nagyobb D-vitaminbevitellel lehet csak optimális kalcidiol szintet elérni, mert a D-vitamin a zsírszövetben raktározódik, és mind az itt raktározott, mind a bőrben képződött D-vitamin nehezebben jut a keringésbe. Felmerült annak a gondolata is, hogy az elhízottak nehezebben tudják a D-vitamint aktív hormonná alakítani. Azt is kimutatták, hogy elhízott egyénekben szekunder hyperparathyreoidismussal kell számolni. Pozitív összefüggést mutattak ki a szérum PTH szint és a BMI között. Alacsony kalcidiol szint miatt csökkenő kalcium szintet a PTH igyekszik megfelelő szinten tartani. A PTH azonban iniciálja a calcitriol képződést is, ami tovább csökkenti a kalcidiol szintet azáltal, hogy a több calcitriol feedback révén mérsékeli a májban annak termelését. A calcitriol normál körülmények között is visszahat a calcidiol termelésre. Itt azonban nem a természetes visszaszabályozás érvényesül, hanem a kalcium szint miatt növekvő PTH direkt hatása érvényesül a calcitriol termelésre. Nagyobb étrendi kalcium - be vitel csökkenti PTH-t és a 1,25(OH)2D3-t, megnöveli a 25(OH)D3 fél-életidőt. Mivel a 35. szélességi fok fölött november-február között nem képződik D3-vitamin a bőrben, a téli hónapokban hazánkban is D vitamin szupplementációra és adekvát kalciumbevitelre lenne szükség az elhízás megelőzése érdekében is. D-vitamin felvétel elhízásban Halmy Eszter, Dr. Paksy András, Prof. Dr. Halmy László Magyar Elhízástudományi Társaság Elhízottak D-vitamin ellátottsága egyes irodalmi adatok szerint nem megfelelő. A természetes D-vitaminforrás, a napsugárzás igénybevétele elhízottak pszichológiai tulajdonságait figyelembe véve általánosan nem várható, tekintettel arra, hogy megjelenésük nyilvános helyen fürdőruhában kellemetlen a számukra. Ez összefüggésben van azzal, hogy általában introvertált személyiségük révén zárkózottak. Másik természetes lehetőség D-vitamin ellátottságukra a táplálékkal történő D-vitamin felvétel. Előző vizsgálatokból ismert, hogy elhízottak halfogyasztása minimális, ezzel összhangban omega-6/omega-3 zsírsavak felvételi aránya Vizsgálat hiányában a tengeri halfogyasztásra viszont nem tudunk következtetni. Az elhízásban megállapított fokozott koleszterin szintézis, valamint a koleszterin anyagcsere szérumszinten is diagnosztizált zavarai, a belsőségek fogyasztásának tilalma mellett drasztikusan kiterjedtek a tojásfogyasztásra is. A tejfogyasztás viszont elhízottak körében gyakran panaszokat okoz. Így érthető, hogy a D-vitamin bevitel nem elegendő, amelynek jelentőségét az is alátámasztja, hogy a D-vitamin által szabályozott kalcium anyagcsere számos ponton kihat az elhízásra és a testsúlycsökkentésre. Végül számításba kell venni a zsírszövet szerepét is a D-vitamin raktározásban. Vizsgálatunk során tájékozódni kívántunk arról, hogy a D-vitamin felvétel - különbözik-e a testtömeg-index (BMI) szerint. - Található-e különbség nemek szerint, - milyen arányú az ajánlott érték alatt lévők százalékos előfordulása, - változik-e a D-vitamin felvétel elhízottak között korcsoportok szerint, - az életkorral korrigált D-vitamin felvétel módosul-e BMI csoportonként, - észlelhető-e különbség a D-vitamin felvételben az étrend 1000 kcal-ra vonatkoztatva BMI csoportonként, - módosul-e az életkorral korrigált D-vitamin/1000 kcal felvétel BMI csoportonként, - változik-e a D-vitamin felvétel testtömeg kg-ra vonatkoztatva BMI csoportonként, - módosul-e az életkorral korrigált D-vitamin felvétel/ testtömeg kg BMI csoportonként, - észlelhető-e korreláció a felvett D-vitamin és a BMI, életkor, testtömeg, zsiradékfelvétel, A- vitamin felvétel között, - előbbi paraméterek a D-vitamin felvétel 1000 kcal-ra vonatkoztatott értékével mutatnak-e korrelációt, - végül a táplálékkal felvett D-vitamin felvétele testtömeg kg-ra vonatkoztatva összefügg-e az életkorral, a zsiradék, ezen belül a növényi és állati zsiradék felvétellel és az A-vitamin felvétellel. Vizsgálatunkat 462 személy táplálkozási analízisével végeztük, amelyben Nutri-Comp 3.0 szoftver segítségével naponként meghatározásra került a táplálék minőségégi és mennyiségi összetétele. Az elhízottak (30-39,9 kg/m²) és morbid elhízottak ( 40 kg/m²) tápanyag-felvételének vizsgálatához túlsúlyos (25-29,9 kg/m²) és normális súlyú (18,5-24,9 kg/m²) kontroll csoportokat alakítottunk ki. A túlsúlyos,elhízott és morbid elhízott személyek interjúinak száma 401, a normális testtömeg-indexű személyeké 61 S12 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

13 volt. Az alapanyagcsere (BMR) Mifflin-St Jeor képlettel történt számítása után a bevallott energiaértéket a BMR-re viszonyítottuk, és így az underriporting (<1,1) és az overriporting (>2,7) esetek rejektáltuk. Így a statisztikai feldolgozásban értékelhető összes eset száma: 287 (62%), a túlsúlyos/elhízott/morbid elhízott esetek száma: 234, ebből 88 férfi, 146 nő, a normális súlyú kontrollok száma: 53, ebből 16 férfi, 37 nő volt. A D-vitamin felvétele BMI szerint nem különbözött, viszont a nők felvétele kisebb (p<0,05) volt. Az ajánlott D-vitamin felvételi érték (5 µg/nap) alatt a férfiak 86,5 %-a, a nők 97,3 %-a található. Korcsoportonként, valamint az életkorral korrigált D-vitamin felvételben egyik nemben sincs különbség. Az étrend 1000 kcal tartalmára vonatkoztatott D-vitamin felvételében férfiakban a túlsúlyos és morbid obez csoport között van különbség (x:1,41 SD:1,24 vs. 0,80 SD:0,50 p<0,05). A nők csoportjában nincs különbség kcal-ra vonatkoztatott D-vitamin felvételben nemek szerint nincs különbség. Az életkorral korrigált D-vitamin felvétel/1000 kcal a túlsúlyos és a morbid obez csoport között mutatott különbséget férfiakban (1,47 95%CI 1,14-1,80 vs. 0,78 95%CI 0,51-1,06 p<0,05). Nőkön nincs különbség. A D-vitamin felvétel testtömegkg-ra vonatkoztatva BMI csoportonként lineárisan csökkent mind férfiak (ANOVA p<0,01) mind nők esetében (ANOVA p<0,01), nemek szerint nincs különbség. Az életkorral korrigált D-vitamin felvétel/testtömegkg a BMI csoportok szerint lineárisan csökkent mind férfiak (ANOVA p<0,01) mind nők esetében (ANOVA p<0,01). A D-vitamin felvétel férfiakon negatív korrelációt mutatott az életkorral (r=-0,199 p<0,05), pozitív korrelációt a növényi zsiradékfelvétellel (0,461 p<0,001). Nőkön pozitív korrelációt észleltünk (r=0,318 p<0,001) a növényi zsiradék felvétellel. Az A-vitamin felvétel férfiakon (r=0,230 p<0,05) nőkön (0,379 p<0,001) pozitív összefüggést mutatott a D-vitamin felvételével. A felvett D-vitamin 1000 kcal-ra vonatkoztatva a férfiak csoportjában negatív korrelációt mutatott a BMI-vel (r= - 0,275 p<0,01), a testtömeggel (r=-0,282 p<0,01), az állati zsiradék felvétellel (r=-0,250 p<0,05). Nők esetében az A- vitamin felvétellel mutatott pozitív korrelációt (r=0,276 p<0,001). A D-vitamin felvétel testtömegre vonatkoztatva pozitív összefüggést mutatott a növényi zsiradékfelvétellel férfiak (r=0,271 p<0,01) és nők (r=0,230 p<0,01), valamint az A-vitamin felvétellel férfiak (r=0,194 p<0,05) és nők (r=0,375 p<0,01) esetében. Vizsgálatunk hiányossága, hogy nem tartalmaz plazma szintű és zsírszövetből történő meghatározásokat, és a zsírtömeg meghatározása csak az elhízottak esetében történt meg. Elhízásban a D-vitamin felvétel az ajánlott érték alatt van. Korcsoportonként nincs különbség, férfiak felvétele nagyobb, mint a nőké. A testtömeg kg-ra vonatkoztatott D- vitamin felvétel a testtömeg növekedésével lineárisan csökken. Korrelációk vizsgálatával figyelemre méltó a táplálékkal felvett D-vitamin és a táplálék növényi zsiradéktartalmának erős összefüggése, amely testtömegkg-ra vonatkoztatva is fennáll mind a férfiak mind a nők esetében. Hasonló összefüggés figyelhető meg az A-vitamin esetében is. Elhízottak D-vitamin felvételét növelni szükséges. Ez mind a nők, mind a férfiak, valamint a különböző korcsoportokban és testtömeg-index szerinti csoportosításban is helytálló. Lényegesnek látszik, hogy a morbid elhízottak csoportja több vonatkozásban kisebb mértékű ellátottságot mutat, tehát körükben a nagyobb D-vitamin felvétel különösen fontosnak látszik. Ezt alátámasztja, hogy a D-vitamin hiányállapottal járó kockázati tényezők ebben az elhízás kategóriában nagyobb arányban jelentkeznek. A D-vitamin jelentősége a hipertonia és egyes vesebetegségek kialakulásában és kezelésében Prof. Dr. Kiss István Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport Szent Imre Kórház, Nephrologia-Hypertonia Profil Régóta ismert az állatkísérletes adatok alapján, hogy D- vitamin hiányos táplálékon tartott patkányokban emelkedett a szisztolés vérnyomás, a kalciumszint csökkenésével összefüggésben pedig emelkedett a szérum kreatinin foszfokináz szint, megnőtt a kamrai és a vaszkuláris izom kontraktilitás. Mindezeket nem normalizálta a szérum kalcium szint helyreállítása, pótlása, felvetvén azt is, hogy a folyamatok a kalcium független D-vitamin szabályozással állnak összefüggésben. A klinikai, epidemiológiai human vizsgálatok alapján igazolódott hypertoniás és vesebetegekben egyaránt, hogy D-vitamin hiányos állapotban a fokozott kardiovaszkuláris (myocardiális infarctus), stroke kockázat és összefüggés van a hiány és a perifériás érbetegség gyakoriság között is. Szoros korreláció van a D vitamin hiány és a microalbuminuria megjelenése és mértéke között is. Magyarország lakossága jelentős részben D vitamin hiányos. Különösen veszélyeztetettek a diabeteses, nephropathiás betegek, meg az idősek, mivel a táplálkozásuk (zöldség-gyümölcs hiány) és a mozgás-szegény életmódjuk (napfényhiány) is inkább D-vitamin hiányos állapotot okoz. A hypertonia betegség és a diabetes mellitus szövődményeként létrejövő nephropathia, illetve a nephropathia progressziójának következményeként kialakuló krónikus vesebetegség és veseelégtelenség a következő évtizedben népbetegséggé válik. A krónikus vesebetegség egyik szövődménye az ásványi sók és a csontanyagcsere jelentős megváltozása, a kalcium Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S13

14 és foszfát, valamint a parathormon (PHT) és a D-vitamin anyagcsere szabályozási zavara. Tekintettel arra, hogy az ásványi anyag forgalom megváltozása jelentős mértékben vezet az érfali és a lágyrész meszesedéshez, számos egyéb következménye van a csontanyagcsere megváltozásának krónikus veseelégtelenségben. A progresszív atherosclerosis, további kardiovaszkuláris-renalis kockázatot jelent. A folyamat komplexitását a kalcium, foszfát és PTH, csontanyagcsere, valamint a calcitriol szint és VDR aktivitás változásának összessége jelenti és szabályozási, aktivitási zavaruk vezethet a vaszkuláris kalcifikációhoz. A D-vitamin pótlásról nem volt egyértelműen bizonyítható, de a D-vitamin receptor aktiváció mértékének fokozásával a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő hatás igazolható volt. Az ásványi anyagcserét, a Ca és P háztartás, a PTH szintet és a D-vitamin szintet számos gyógyszerrel tudjuk befolyásolni (kalcium adása, foszfátcsökkentők alkalmazása, D-vitamin és analógjainak adása, VDR receptor agonisták adása). Az eddigi vizsgálatok a D-vitamin pótlás, receptor aktiváció vonatkozásában kardiovaszkuláris kockázatcsökkenést igazoltak. A D-vitaminhiány szerepe onkológiai betegségekben Dr. Horváth Henrik Csaba Semmelweis Egyetem Általános Orvos Kar, I. Belgyógyászati Klinika A nyugati világban a rosszindulatú daganatok a megbetegedések és halálokok leggyakoribb okai között szerepelnek. Bár az elmúlt évtizedekben megjelent új kezelési lehetőségek jelentősen javították egyes malignus betegségek túlélési esélyét, a rák megelőzése és gyógyítása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a mai orvos számára. Minden olyan tényező, mely segíti a betegség kialakulásának elkerülését és hatékonyabbá teszi a kezelést, hozzájárulhat a jelenleg is jelentős népegészségügyi problémát jelentő betegség leküzdéséhez. A D-vitamin elsődleges szerepén, a szervezet kálcium- és csontanyagcseréjének biztosításán túl számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt. A D-vitamin nem kalciotróp hatásai közül egyik legjelentősebb a daganatellenes hatása. Ma már nagyrészt ismertek azok a jelátviteli utak, melyeken keresztül a D-vitamin képes a sejtek szaporodását, érési folyamatát és életciklusát befolyásolni. A sejtproliferáció gátlása, a differenciáció és az apoptózis elősegítése révén a D-vitamin olyan tumorgenezis és tumorprogresszió-ellenes hatással rendelkezik, melyet számos sejtféleség esetében sikerült igazolni (pl. bőr, colon, emlő, pancreas, prostata, ovarium). Epidemiológiai adatok is a D-vitamin daganatos megbetegedések ellen védő szerepe mellett szólnak, a prediktív szérum 25(OH)D-vitaminszint és számos daganat előfordulási gyakorisága között talált fordított összefüggés aláhúzza a megfelelő D-vitaminellátottság karcinoprotektív jelentőségét. A daganatos megbetegedések megelőzése szempontjából jelenleg a ng/ml ( nmol/l) szérum 25(OH)Dvitaminszint tartható kívánatosnak, jóllehet hiányoznak azok a randomizált vizsgálatok, melyek in vivo bizonyítják ezen vitaminszint hatékonyságát. A kemoprevenció hoz szükséges optimális szérum 25(OH)D-vitaminszint elérése különösen fontos, hiszen hazai és nemzetközi tanulmányok alapján a D-vitaminhiány- különösen a malignus betegségek által érintett idősebb populációban igen gyakori (30-70%). A D-vitaminpótlással kapcsolatos ajánlások jelenleg a napi NE D3-vitamin adását javasolják, jóllehet a lakóhely földrajzi elhelyezkedése, az életmód, a táplálkozási szokások, a bőrpigmentáció miatt jelentős különbségek lehetnek abban a tekintetben, hogy ez az adag valóban elegendő-e az optimális 25(OH)D-vitaminszint elérésére. Az egyes daganatféleségek megelőzése szempontjából esetleges különböző optimális szérumszint, a D-vitaminpótlás formájának és adagjának egyénre szabott meghatározása további vizsgálatokat tesz szükségessé, de a D-vitamin könnyen elérhető, költséghatékony kemoprevenciós szerként történő felhasználása mindenképpen ígéretes kezelés lehetőséget hordoz magában a modern onkológiában. A D-vitamin szerepe mozgásszervi betegségek kialakulásában és kezelésében Prof. Dr. Géher Pál Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati klinika, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki csoport (Budai Irgalmasrendi Kórház) A D vitamin részben metabolizmusa, részben parakrin hatásai miatt nem tekinthető kizárólag csak vitaminnak. Jól ismert élettani hatásai a szérum kálcium szint stabilan tartása, a bélből a kálcium felszívódás elősegítése valamint a csontépítés elősegítése. A D vitamin hiánybetegsége a rachitis illetve a felnőtt kórban az osteomalacia. Mivel mindkét betegség csontfájdalommal, izomgyengeséggel jár, számos fájdalommal illetve izomgyengeséggel járó, ismeretlen etiológiájú mozgásszervi betegségben merült fel a D vitamin-hiány oki szerepe. A szérum D vitamin szintje rendkívül gyakran (különösen idősebb korban) nem éri el a vitatott- normál értéket, jelentős évszaki ingadozást mutat, számos tényező befolyásolja (étrend, fizikai aktivitás, napfény, co-morbiditás), mindezek miatt az esetismertetéseken, kis esetszámú kontrollcsoportos vizsgálatok eredményei ellentmondásosak. Nagy populációra kiterjedő epidemiológiai vizsgálatok a sok változó miatt nehezen kivitelezhetőek, költségesek. Mindezek alapján fibromyalgiában, S14 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

15 lokális fájdalom szindrómákban a D vitaminhiány oki szerepe tudományosan, egyértelműen nem igazolt. A D vitaminnak, ismert élettani hatása miatt, egyértelmű terápiás és preventív szerepe van az osteoporosis kezelésében és megelőzésében, mely hatás kálcium adásával együtt érvényesül. Ezért a hazai és nemzetközi terápiás ajánlások úgy a prevencióban, mint a kezelésben a D vitamin és kálcium adását egyaránt javasolják. A D vitamin molekuláris szintű hatásmechanizmusának felismerése, nevezetesen, hogy a D vitamin receptorok a szervezet szinte valamennyi sejtjén megtalálhatóak, s a D vitamin a sejtmagban hatva mintegy 200 gén működését befolyásolja felvetette, hogy az ismert hatásokon túlmenően más, parakrin hatást is kifejt. Ezen igazolt hatások közül ismert, hogy a D vitamin gátolja a T sejtek proliferációját és csökkenti lymphokin termelésüket. Mindezek felvetik a D vitamin szerepét a különböző autoimmun betegségek patomechanizmusában, így rheumatoid arthritisben (RA) is. Számos vizsgálat igazolta, hogy RA-ban (és a kontrollként használt csoportban) gyakori (>50 %) a D vitaminhiányos állapot. Fordított összefüggést igazolt több vizsgálat a betegség aktivitása és a szérum D vitamin szintje között, ami a patomechanizmusban betöltött szerepre utal. Érdekes összefüggés, de az ok-okozati kapcsolat igazolására nem elegendő, hogy a D vitamin ellátottság és az RA prevalencia összefüggést mutat. A D vitamin hatásmechanizmusának megismerése új távlatokat nyit számos, ismeretlen eredetű ill. nem tisztázott patomechanizmusú mozgásszervi betegség kutatásában. A D-vitamin farmakológiája és toxikológiai vonatkozásai Dr. Magyar Kálmán Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Budapest Nagyvárad tér 4. A D-vitamin pre-hormon, a szteroid hormonok szupercsaládjához tartozik. Forrása: 1. a táplálékkal bejutó ergokalciferol (D2), ami ergoszterolból képződik; növények, valamint állati eredetű táplálékok tartalmazzák; 2. a D3 (kolekalciferol), mely a bőrben 7-dehidro-koleszterolból ultraibolya fény hatására keletkezik. Mivel endogén szintézis a vitaminokra nem jellemző, ez is a D-vitamin hormonális természetére utal. Mint a hormonokra, a távolhatás a D-vitaminra is jellemző. A sejtmagban lévő receptorokon keresztül regulálja azok funkcionális állapotát. Receptorai az éretlen vörösvérsejtekben, a limfocitákban, az epidermális sejtekben, a pancreas Langerhans sejtjeiben, az izmokban, a neuronokban is fellelhetők. Funkciója hármas: a plazma kalcium koncentrációjának szinten tartása a vérben; serkenti a gyomor-béltraktusban a kalcium felszívódását és gátolja a kalcium veseürítését. A zsíroldékony szteroid hormon gyomor-béltraktusból történő felszívódása limitált, a hatás kifejtésére és megszűnésére hosszabb idő szükséges. Ennek lerövidítésére hidroxilát származékait kedvelik, melyek növelik a vitamin vízoldékonyságát, jobb felszívódásuk, gyorsabb hatásuk és kiürülésük remélhető. A para-thyreoidea hormonnal együtt (PTH) felelős a kalcium- és foszforanyagcsere homeosztázisáért. A D-vitamin számos szintetikus származékát is előállították; az 1,25-(OH)2D kedvelt hatóanyaga a gyógyszerkészítményeknek. Hiánya rachitist okoz, hiba lenne azonban hatását kizárólag a csont-anyagcsere kalciumhiányos állapotára visszavezetni. Komplex hatásához a para-thyreoidea hormon szabályozott működésére, ösztrogének, troph-hormonok, valamint terápiásan a csont anyagcserére ható nem hormonális vegyületek jelenlétére is szükség van. A D-vitamin hiánya kihat az életminőségre. Magyarországon, a 65 éven felüliek D-vitamin hiányát 50%-ra teszik. A csontanyagcsere rendellenességeinek kezelésére a D-vitaminból olaj vagy tabletta formájában NE-t adnak naponta vagy havi-kéthavi gyakorisággal NE-t alkalmaznak. A farmakológia oktatása során, mivel a D-vitaminnak hipervitaminózisa valóban létezik, hatásánál is nagyobb hangsúlyt kapott a lehetséges toxicitás, ami mértékét tekintve indokolatlannak tűnik a mai ismereteink birtokában. Funkcionális, vitaminozott élelmiszerek piaci bevezetésének és forgalmazásának fogyasztói fogadtatása, hazai és nemzetközi tendenciái Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Napjainkban értékváltásnak vagyunk tanúi; a hazai fogyasztók többet törődnek egészségükkel, jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, ami összefügg megváltozott életstílusukkal. A vázoltak új kihívások elé állítják az élelmiszeripart: a vállalatoknak olyan új élelmiszereket kell kifejleszteniük, amelyek egészségvédő hatásuk révén megelőzik, ill. lassítják az emberiséget sújtó civilizációs betegségek terjedését, az idősödő társadalmaknak pedig hosszabb egészségben eltöltött élettartamot biztosítanak. Az alkalmazkodási folyamat biztos jele, hogy egyre nő azon élelmiszerek száma a piacon, amelyek a kiváló élvezeti érték mellett még egy vagy több táplálkozásbiológiai előnnyel is rendelkeznek. Ilyen előny például az energiaszegényítés, egyes ásványi anyagokban dúsítás, másokban szegényítés, avagy a multivitaminozás. Az ilyen típusú élelmiszereket a szakma funkcionális élelmiszereknek nevezte el, a fogalom azonban jogi értelemben nem szabályozott, ún. virtuális élelmiszerkategória. A termékfejlesztők számára kulcskérdés, hogy a hazai vá- Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S15

16 sárlók tisztában vannak-e a táplálkozási előnyök szerepével az egészség megőrzésében, ill. képesek-e ezeket helyesen sorrendezni a modern táplálkozástudomány el várásainak megfelelően. Felméréseink szerint a fogyasztók egyértelműen a tiszta és vegyszermentes jellemzőt teszik fontosság szerint az első helyre. Ezt támasztja alá a második helyen szereplő tulajdonság is: a vevők többségének az élelmiszerek adalékanyag-mentessége komoly döntési szempont. Az élelmiszer-biztonsági szempontok után a harmadik legfontosabb tulajdonság a nagy ásványi anyagtartalom, amit a kalciumban és a vitaminokban történő dúsítás követ, közel azonos súllyal. A felmérés szerint a fogyasztók egyre inkább a jótékony hatású összetevők jelenlétében bíznak, ez pedig felértékeli a biológiailag aktív hatóanyagok szerepét (pl. ásványi anyagok, vitaminok, pre- és probiotikumok) a gyártmányfejlesztésben. A táplálkozásbiológiai előnyök fontossági sorrendjének (hierarchiájának) fogyasztói megítélése ugyanakkor nem egyedülállóan magyar jelenség, hanem az jól illeszkedik az európai vásárlók értékrendjéhez. Kutatásaink összefoglalásaként kijelenthető, hogy a hazai fogyasztó jelenleg az attitűd-kialakítás kezdeti szakaszában járnak. A legtöbben még nehezen tudják értelmezni a különböző összetevőket, sokan az alapvető fogalmakat sem ismerik, így előnyöket sem tudnak társítani a funkcionális élelmiszerekhez. Ennek ellenére egyre többen érdeklődnek a kiegyensúlyozott táplálkozás jellemzői iránt, figyelik az erre vonatkozó információkat, de csak kevesen jutnak el a konkrét cselekvésig. Ebben a szakaszban a fogyasztói magatartásra a termékorientáció a jellemző, vagyis a vásárlók az élelmiszerösszetevőkre koncentrálnak. A helyzeten sokat segíthetnek a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások, amelyek orientálni fogják a vevőt. Ennek végeredménye az előnyök alapos ismerete lesz (előnyorientáció), ami a megértési folyamatot támogatja, kialakulnak a termékekkel szembeni érzelmek. A fogyasztó a vásárlási döntés meghozatalakor már használni fogja a megszerzett tudást, tudatosan cselekszik, keresi a funkcionális élelmiszereket, rájön, hogy a termékelőnyök fontosak a kiegyensúlyozott táplálkozás biztosításához. A folyamat együtt jár azzal is, hogy a legtöbben hajlandók lesznek megfizetni a magasabb árakat, a márkás termékek gyártói már építhetnek a márkahűségre, kialakul a fogyasztói bizalom. Amikor a funkcionális élelmiszerek bizalmi termékké válnak, akkor a vállalatok eljutnak az ún. fogyasztóorientált szakaszba, amelyre a nagy fokú vevőlojalitás és a magas vevőérték a jellemző. Speciális adalékok alkalmazása savanyú tejtermékek előállításnál Varga László Szigeti Jenő Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Intézet, Mosonmagyaróvár Kísérleteink három fő területre terjedtek ki: 1. Oligoszacharidok hatásának vizsgálata termofil starter-baktériumokra savanyú tejtermékek előállítása és hűtve tárolása során. Célkitűzés: Annak megállapítása, hogy milyen mértékű hatást gyakorol az oligofruktóz és az inulin egy probiotikus savanyú tejtermék mikrobiótájának hűtve tárolás alatti alakulására. Oligofruktózzal, ill. inulinnal 1-5%-ban kiegészített, valamint kontroll ABT-típusú savanyú tejtermékek előállításához alkalmazott tej alapanyagot használtunk különböző termékek gyártásához, majd 4 oc-on 42 napos tárolás következett. A tárolás alatt élősejtszám meghatározás és ph mérés történt. Megállapítottuk, hogy sem az oligofruktóz, sem az inulin (1-5%-os) jelenléte nem befolyásolta (P > 0,05) a S. thermophilus és a L. acidophilus tárolás alatti túlélését. A bifidobaktériumok ugyan gyorsabban pusztultak, mint a tejsavbaktériumok, az oligofruktóz viszont szignifikáns mértékben (P < 0,05) késleltette ezt a folyamatot. 2. Mézadalék hatásának vizsgálata termofil starter-baktériumokra savanyú tejtermékek előállítása és hűtve tárolása során. Célkitűzésünk volt annak megállapítása, hogy milyen mértékű hatást gyakorol az akácméz a joghurt és egy ABTtípusú savanyú tejtermék mikrobiótájának hűtve tárolás alatti alakulására. Akácmézzel kiegészített, ill. kontroll joghurtokat és ABTtípusú kultúrákkal állítottunk elő laboratóriumi körülmények között, majd a termékeket 4 C-on 42 napig tároltuk (a mikrobiológiai vizsgálatok és ph-mérés heti rendszerességgel történt). Főbb eredményeink az alábbiak voltak: A méz jelenléte (5%-nyi koncentrációig) nem befolyásolta (P > 0,05) a joghurtbaktériumok tárolás alatti életképességét. Ezzel szemben, a mézadagolás szignifikáns mértékben (P < 0,05) növelte a bifidobaktériumok túlélési arányát a hűtve tárolt ABT-típusú savanyú tejtermékekben. 3. Mikroalgák hatásának kimutatása termofil és mezofil starter-baktériumokra savanyú tejtermékek és savanyított takarmányok előállítása és hűtve tárolása során Spirulina-platensis biomasszával dúsított, ill. kontroll joghurtokat gyártottunk ABT-típusú kultúrákkal és tároltuk 4 C-on valamint 15 C-on, max. 6 héten át. Mikrobiológiai vizsgálatokat 3-, ill. 7-naponta végeztünk. Joghurtok: Eredményként megállapítottuk, hogy az élősejt-számok terméktől függetlenül a kontroll termékhez viszonyítva szignifikánsan nagyobb (P < 0,05) értékek voltak a Spirulina-tartalmú mintákban. A 4 C-on 1 hónapon át tartó tárolást követően a Spiru- S16 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

17 lina-tartalmú joghurt élesztő- és penész-száma szignifikánsan kisebb (P < 0,05) volt, mint a kontroll joghurté. Ez a jelenség a cianobaktérium biomasszában található gombagátló anyag(ok) jelenlétével magyarázható. Megállapítottuk továbbá, hogy a takarmány tartósításhoz használt L. plantarum és az E. faecium szaporodási sebességét is szignifikáns mértékben (P < 0,05) növelte a S.platensis-kiegészítés szilázs készítés alkalmával. Újonnan kidolgozott funkcionális élelmiszerek biológiai hasznosulásának vizsgálata modellrendszerekben, illetve humánklinikai tesztekben Dr. Naár Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Mikrobiológiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék A gazdaságilag fejlett államokban egyre inkább előtérbe kerül az egészséges táplálkozás, így a funkcionális élelmiszerek egyre nagyobb szerephez jutnak a mindennapi táplálkozás összetételében. Az Európai Unió mintegy 455 millió fogyasztója vásárol funkcionális élelmiszereket évente több 6 mdeur értékben, aminek évi 4-5 %-os növekedése stabilan előre jelezhető. Az elsősorban az egészségtudatos fogyasztók igényeire építő funkcionális élelmiszerek piacán egyre nagyobb rész fog jutni a nagy hozzáadott értékű, az egészség megőrzését fokozottan támogató termékeknek. Ennek a hozzáadott értéknek az árakban való érvényesítése azonban csak a fogyasztói bizalom erősítésével érhető el, melyhez nélkülözhetetlen a termékek és marketingjük által ígért pozitív élettani hatás garantált biztosítása. Az elvárt élettani hatást azonban egyelőre csak elvétve támasztják alá klinikai vizsgálattal is. A termékek túlnyomó többségénél csak az egyes alkotók szakirodalmi adatok alapján feltételezett tulajdonságai, és nem az adott alkotót tartalmazó termékre vonatkozó laboratóriumi mérések adják a szokványos termékekénél nagyobb érték alapját. E szempontokat értékelve állította az Egerfood Regionális Tudásközpont termékfejlesztési törekvéseinek középpontjába az újonnan kidolgozott funkcionális termékei biológiai hasznosulásának tudományos igényű mérésekkel való igazolását. Az előadásban az emberi emésztést modellező, saját fejlesztésű rendszer általános bemutatása mellett az inulinos keksz kidolgozása során szerzett tapasztalatokat, valamint egy konkrét anyagcsoport, a rezisztens keményítők termékfejlesztés során való összehasonlító vizsgálatában való alkalmazása kerül bemutatásra. A mesterséges emésztési modellben, ill. más ellenőrző vizsgálatokban leghatásosabbnak bizonyuló termékek kerülhetnek az igen költséges humán klinikai vizsgálatsorozatok során tesztelésre. Az előadásban az e téren szerzett tapasztalatokat, valamint egy konkrét termék vizsgálatának előzetes eredményei kerülnek tárgyalásra. Egy különleges élelmiszer, a magas D-vitamin tartalmú csiperkegomba előállítását célzó fejlesztések. Hajdú Csaba 1, Mutsy Árpád 1, Fodor Péter 2, Balla Csaba 2, Győrfi Júlia 2, Abrankó László 2, Felföldi József 2 1: Bio-Fungi Kft. Áporka, 2: Budapesti Corvinus Egyetem Napjainkban az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a média, mind az átlagfogyasztó részéről. Az egészséges étkezés megfogalmazásában egyre több irányzat jelenik meg, amely a hagyományostól eltérő táplálkozási szokásokat népszerűsít. Az állati eredetű élelmiszerek elutasítása magával vonja a D vitaminszint (illetve koleszterol bevitel) drasztikus csökkenését is. E tény indokolja a növényi eredetű D vitamin forrás biztosítását. A D2 vitamin növényekben és gombákban képződik, a folyamat kiindulási anyaga az ergoszterol. UV-sugárzás hatására az ergoszterol B gyűrűjének fotokémiai hasadása következik be, majd egy átmeneti forma jön létre amely (hőmérsékleti) átrendeződésen keresztül D2 vitaminná alakul. A D2 vitamin kevésbé képes kötődni a D vitamin receptorhoz, stabilitása alacsonyabb és hatóideje rövidebb. Ebből következik, hogy biológiai értéke kisebb, hatása kb. 33%- kal alacsonyabb, mint a D3 vitaminé. Ennek ellenére konzorciumunk célul tűzte ki, hogy kidolgozza az UV fénykezelés segítségével a magas D-vitamin tartalmú termesztett gomba termékcsaládot. A gomba tápanyag-összetétele ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy a növekvő fogyasztás esetén a szervezet D vitamin szükségletének egyik forrása legyen. A zöldségfélék közül egyedüli, amely nagyobb mennyiségben ergoszterolt és kisebb mennyiségben D2 vitamint is tartalmaz. UV fény kezelés segítségével a termesztett gombafajok D2-vitamin tartalma megsokszorozható. A kezelés nagyüzemi termesztéstechnológiai alkalmazása sok kérdést és megoldásra váró feladatot vetett fel, annak érdekében, hogy a környezeti hatásokra nagyon érzékeny termék minősége az UV kezelés hatására ne romoljon, számos vizsgálatot és fejlesztést kellett elvégeznünk. Sikeresen alkalmazunk egy XENON UV berendezést a szedés utáni kezeléseknél és további két lámpatípust a gomba termőágyon történő, betakarítás előtti kezelései során. Munkánk jelenlegi állása szerint sikerült előállítanunk olyan friss gombamintákat, amelynek 100 g-ja tartalmazza a felnőtt szervezet D-vitamin szükségletének %-át. Kutatásaink és kísérleti fejlesztéseink eredményeként belátható időn belül a Bio-Fungi Kft. megkezdi a D-vitaminban gazdag szeletelt és egész csiperkegomba értékesítését. Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április S17

18 Jegyzetek S18 Konszenzus Konferencia a D-vitamin szerepéről, április

19 Támogatók: HESI Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. Pharma Nord Kft. TEVA Magyarország Zrt. Kiállító: PREMIUM HEALTH CONCEPTS Köszönjük a támogatást! A felsorolás a lapzártánkig beérkezett információkat tartalmazza.

20 Megelôzi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását *** 54%-kal csökkenti az elesések számát * ROD-ban 90%-os támogatással írható ** Alpha D3 0,25 mcg, 0,5 mcg, 1,0 mcg capsula: Terápiás javallatok