Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Átírás

1 1 A Budapest Igazságügyi Szakértői Kamara november 29-i Tisztújító Küldöttgyűlésének az eredményei: Elnök: dr. Turán Zsolt Etikai Bizottság elnöke: Prencsok János Elnökhelyettes: Dr. Lászik András Etikai Bizottsági tagok: dr. Balázs István Baráth Terézia Elnökségi tagok: Bartha Gyula Dr. Bodor György Dr. Bencsik Attila Bohnné Keleti Katalin Karácsony József Győri Éva Kolbe Tünde dr. Horváth György Dr. Molnár Miklós Dr. Hubay Márta Motyovszki Andrásné Jancsó Béla Trenka Gyula Kolta Ádám Kovács Judit Rita Krizsán Kálmán Számvizsgáló Bizottság elnöke: Pótorné Nagy Zsuzsanna dr. Csáki Bertalan Remete Tibor Szalkai István Számvizsgáló Bizottság tagjai: Katona Mihályné Berkes Rudolfné Jelölő Bizottság elnöke: dr. Kovácsházy Péter Szögi János Tornai Zoltán Dr. Váró György dr. Galambosné dr. Szokoly Mária Jelölő Bizottság tagjai: dr. Hajdú Mihály dr. Kenyeres Sándor

2 2 Elnöki program a évekre -az országos vezetőségen belüli személyeskedések beszüntetése, koncentrálás a feladatokra, a jogszerűséghez való ragaszkodás mellett, a BISZK tagság súlyának, létszámának megfelelően, -a szakmaiság megerősítése, a szakértői munka minőségének garantálása, ezeknek az érdekében -a szakértői törvény és a kompetenciarendelet hatásvizsgálata, -a kompetenciarendelet szerinti szakterületek tartalmi értelmezése, meghatározása, -a kamarai szakmai minősítés megteremtése, a felvételi eljárás és az eskü visszaállíttatása, -kétévente igazságügyi szakértői konferencia és a szakértők báljának megrendezése, kormányzati, bírósági, ügyészségi és nemzetközi megjelenéssel, sajtóval, -a szakosztályokon belüli szakcsoportok aktivizálása, a szakmai problémák megvitatására és megoldására (a szabályzatainkba a lehetőséget már évekkel ezelőtt bevezettük), -a szakosztályi munka pénzügyi támogatása (az eddigi kereteket alig használták a szakosztályok), -érdekvédelem keretében: a szakértői díjkifizetések körül egyes kirendelő szerveknél tapasztalható zavarok miatt kamarai pénzalap létrehozása a jogos díjkifizetések megelőlegezésére, -az egyéni érdekvédelemhez a jogsegély szolgálat további fenntartása, -a kamarai szakmai továbbképzési rendszer felállítása és beindítása, -a szakmai kamarákkal megkezdett (kreditpont beszámítási) egyezményrendszer teljes felépítése, -a nemzetközi kapcsolatok további ápolása, aktív részvétel az európai szintű munkában, -statisztikai rendszer felállítása a szakértők munkaterhelésének mérésére és a kirendelőknél felmerülő kifizetési anomáliák felismerésére, a kamarai intézkedések megalapozására, -szükséges a kamarai szabályzatok áttekintése, aktualizálása, ezzel együtt a döntési hatáskörök egy részének decentralizálása a szakosztályi szintre. A fenti felsorolás nem teljes, ezeken kívül is még számos napi és alkalmi tennivaló merül fel. Minden egyes tétel önmagában is igen jelentős munkát igényel. A fenti program biztosítja, hogy a BISZK a megszerzett társadalmi tekintélyét megőrizze és továbbfejlessze, úgy, hogy ebből minden egyes kamarai tagunk a maga működési területén profitáljon. Dr. Turán Zsolt elnök

3 3 Az adószámos magánszemélyként és egyéni vállalkozóként (nem evás) tevékenykedő igazságügyi szakértőkre vonatkozó 2013 évi adóváltozások a személyi jövedelemadózásban Magánszemélyek vonatkozásában - a tevékenységi jövedelmek (így az önálló tevékenységből származó jövedelem is (pl. kirendelés, megbízás) az összevont adóalapba tartozik továbbra is - változatlanul jövedelem az önálló tevékenységből származó bevételből megállapított jövedelem (bevételköltség/10 % költséghányad) - amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék (szociális hozzájárulási adó), az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 78 %-át kell jövedelemként figyelembe venni. Kivéve, ha az költségként elszámolható). Korábban ezt a szabályt akkor lehetett alkalmazni, ha a magánszemély azokat ténylegesen költségként el is számolta. Ha elszámolhatná a magánszemély költségként e tételeket, de nem teszi, akkor a 78 %- os szabály nem alkalmazható évben is a kifizetőnek adóelőleg levonási kötelezettsége áll fenn (kivéve egyéni vállalkozónak kifizetett öszszegek esetében). A magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből a kifizető milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját. A nyilatkozat legfeljebb csak a bevétel 50 %-ig terjedő mértékben igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehető. - Az előleg megállapításánál költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg alapba. Önálló tevékenységből származó bevétel (ideértve a költségtérítést is) esetében ilyen költségnyilatkozat illetve rendelkezéshiányában a bevétel 90 %-át kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. - az adóalap-kiegészítés évtől megszűnik (ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek minden Ft-ja egységesen 16 % szja terhet visel. - a magánszemély az adóelőleg megállapítására és megfizetésére továbbra is negyedévente köteles Járulékfizetési kötelezettségek A hatósági kirendelés nem tartozik a Tbj. szerint biztosítással járó jogviszonyok közé, ebből következően a kifizetett díj sem képez járulékalapot akkor, ha a hatóság által kirendelt szakértő a tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, és nem a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyban (díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony pl. megbízási szerződés alapján). - Fontos azt is megjegyezni, hogy letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek. Ezen letétből kifizetett szakértői díjakból a kirendelő nem von le személyi jövedelemadó, adóelőleget, a szakértői díj után nem fizet egészségügyi hozzájárulást, sem szociális hozzájárulási adót. Ezen jövedelmek után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik és mivel nem kifizetőtől származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27 %-os ehot negyedévente.

4 4 - Továbbra is a nem hatósági kirendelés, hanem egyéb jogviszony alapján végzett tevékenység esetében pedig vizsgálni kell, hogy keletkezik-e biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Ugyanis a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző magánszemélyre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2012. január 1-jétől Ft) 30 %-át ( Ft), naptári napokra annak harmincad részét (930 Ft). - Amennyiben fennáll a biztosítási kötelezettség, akkor a megbízónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a járulékokat. - Nem változott: járulékalapot képező jövedelem többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, pl. az önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek. - Ha nem jön létre biztosítási jogviszony, akkor a kifizetőt terheli a 27 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség e jövedelem után. A járulékok mértéke: Kifizetőnél: 27 % szociális hozzájárulási adó (nyugdíjasnál is) Levonás: 10 % nyugdíjjárulék (nyugdíjasnál is) 7 % egészségbiztosítási járulék (1,5 % munkaerő-piaci járulék nincs) - ez igaz a heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoztatási jogviszonyra is Nyugdíj melletti jogviszony esetén 4 % az egészségbiztosítási járulék Egyéb - Az adószámmal rendelkező magánszemély szakértő számlaadásra kötelezett. A letéti kifizetéseknél a letevő nevére kell a számlát kiállítani és nyilatkozatot kell adni arról, hogy az eho fizetéséről a magánszemély tudomással bír. - Önálló tevékenységből származó bevételnek minősül az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletében foglaltak, így pl. valamennyi a jogviszonyra tekintettel szerzett bevétel, az adott tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is, kivéve, ha kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket [NAV üzemanyagár x (megtett km/100) x fogyasztási norma + megtett km x 9 Ft/km] - az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására továbbra is két módszer áll rendelkezésre: 1. tételes költségelszámolás % költséghányad - Amennyiben a magánszemély köteles megfizetni az adóelőleget (mert a jövedelem nem kifizetőtől származott), azt az adott negyedévet követő hó 12-ig kell megtennie. Az adóelőleg kiszámításánál minden negyedévben a teljes évre vonatkozó jövedelmet kell tekinteni és mindaddig nem kell megfizetni az adót, amíg az nem éri el a Ft-ot. - A magánszemély év közben áttérhet 10 %-os költséghányad alkalmazásáról tételes elszámolásra, de visszatérnie ugyanazon adóéven belül nem lehet. - A kifizető köteles levonni a járulékokat, ha a biztosítási jogviszony létrejött. - Amennyiben nem biztosítási jogviszonyból származik jövedelem, akkor az eho alapja a tényleges jövedelem csökkentve a költségekkel, illetve a költségátalánnyal. - Az alapnyilvántartás a naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi nyilvántartás.

5 5 Egyéni vállalkozók Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kétféle adózási módszer közül választhat, ami meghatározza a könyvvezetést - vagy a vállalkozói jövedelem szerint adózik (Szja tv. 49/A. ) - vagy pedig az átalányadózást alkalmazza (Szja tv. 50. ) Átalányadós - diktált jövedelemhányad, mely függ a tevékenységtől, és hogy főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) - bevétel 60 %-a jövedelem összevont jövedelem részeként adózik (Szja tv. 4., 10. számú melléklet) - 15 m Ft bevételig től munkaviszonyban állók is választhatják (korábban nem) Vállalkozói jövedelem a vállalkozói kivét. Szja egységesen 16 %. Járulékok: - Tbj. 29. (3) bek. főfoglalkozású 10 % nyugdíjjárulék, 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet - nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér 1,5 szerese, átalányadó esetén, ha a bevétel 60 %-nál kisebb, mint az előírt minimális járulékalap, akkor ez utóbbi összeg után kell megfizetni az előírt járulékokat - társas vállalkozó is, akkor január 31- éig nyilatkozik, hogy a társas vállalkozásban fizeti meg a minimális járulékokat - kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó a 10 %- os nyugdíjjárulékot az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg - nyugdíjas esetén egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, amely 6390 Ft-ról 6660 forintra emelkedik - 27 % szociális hozzájárulási adót az átalányban meghatározott jövedelme után fizeti meg a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, de legalább a rá érvényes minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a után - a kiegészítő tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet szociális hozzájárulási adót - szakképzési hozzájárulást az átalányadózó az átalányadó megfizetésével teljesíti. Tételes adó bevezetése 2013 évtől Akit érinthet: egyéni vállalkozóként, ill. betéti társaságként tevékenykedő igazságügyi szakértő Olyan kisadó bevezetéséről 1 van szó, amely természetesen választható adózási forma a jelenlegi személyi jövedelemadó, a társasági adó, ill. az eva hatálya alá tartozó adózóknál. Ez az adózási forma akkor jöhet létre, ha a vállalkozás kéri a nyilvántartásba vételét közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező, az Szja tv pontja szerinti egyéni vállalkozók a T101 jelű, ill. a már működők a T101E jelű adatlap benyújtásával. A már működő bt-k a T T jelű adatlap útján. KATA kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatják: egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt-k és kkt-k évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

6 6 Kisadózó minden esetben a magánszemély, így az egyéni vállalkozó, a tag, ill. a társaság bejelentett magánszemély tagja. Ez utóbbi társaságok nem kötelesek minden tagjukat bejelenteni kisadózóként, kizárólag csak azokat, akik bármilyen jogviszony keretében részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (nem munkaviszonyban) személyes közreműködőként vagy vezető tisztségviselőként (a kültagot nem kell bejelenteni). Fontos! A kisadózó jogállású magánszemély után kell fizetni az adót és nem a jogviszonyok száma alapján (tehát ha valaki személyesen közreműködő, így megbízási jogviszonyban is lehet ügyvezető). Bármely jogviszony (munkaviszonyt ide nem értve) adózási jogkövetkezménye a kisadózóra vonatkozó szabályok lesznek. Tételes adót minden kisadózó után különkülön kell fizetni. Röviden ismertetném a KATA jellemzőit és a választhatóság feltételeit, ill. szabályait a évi CXLVII. törvény alapján K A T A : - 6 millió Ft alatti bevételű legkisebb vállalkozás - egyszerű adózási mód, mivel a vállalkozás bevételének nagysága nem játszik szerepet az adóterhelés megállapításában 6 millió Ft-ig, továbbá a költségeire sincs tekintettel - havi Ft fizetendő adó a főállású, nem főállású kisadózó után 25 ezer Ft (legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nyugdíjas), külföldön biztosított. E jogállás alatt a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. A tb ellátások számításának alapja havi Ft. - kiváltja az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadóját és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadót - a vállalkozó mentesül társság esetén a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól - magánszemély, mint kisadózó nem köteles a személyes közreműködés, a megbízási szerződés szerint díj, a kivét és az osztalék utáni személyi jövedelemadó továbbá az egészségügyi hozzájárulás megállapítására, bevallására és megfizetésére - nem terheli a kisadózó vállalkozást és a kisadózót a nyugdíjjárulékkal és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékkal kapcsolatos adókötelezettség - mentesül a kisadózók foglalkoztatásával összefüggő szociális hozzájárulási adó, illetve a részükre juttatott jövedelmet, béren kívüli juttatást terhelő egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól - komoly adómegtakarítást jelenthet - önfoglalkoztatás esetén előnyös: az adóterhelést a vállalkozók számától és jogállásától teszi függővé - könnyen kiszámítható az adófizetési kötelezettség - adminisztrációs terhet minimalizál: egyetlen nyilatkozat (a bevételről szóló) és egyetlen nyilvántartás az elvárás. Nincs bevallási kötelezettség, csak meg kell fizetni havonta a KATA-t, tárgyhót követő hó 12. napjáig. - nettó jövedelem pl. 4 millió bevétel esetén akár ezer Ft is lehet (ezzel szemben tao-s vállalkozásnál ezer Ft, evás társaságnál ezer Ft)

7 7 Nem előnyös annak aki: - 6 millió Ft felett ér el bevételt és a költségek magasak. Nem bevétel az áthárított általános forgalmi adó, amennyiben nem választotta a vállalkozás az alanyi áfamentességet. Továbbá figyelmen kívül kell hagyni a kapott kölcsön összegét is, és a kártérítés összege sem számít bevételnek. - 6 millió Ft felett 40 % különadót kell fizetni, ugyanakkor nem szűnik meg az adóalanyiság. Ezen különadót február 25-éig vagy az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell befizetni (havi bevétel arányosan az 500 ezer Ft korlát túllépés alapján). FONTOS! Az alanyi áfamentes körből is kikerül, és nem mentesít az áfafizetési kötelezettség alól. - kiegészítő tevékenységet folytat és másodállásban vállalkozó, - az általánosnál alacsonyabb ellátási jogosultságot biztosít. Eljárási szabályok: december 1-je után az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon lehet bejelentkezni a KATA hatálya alá BE- JELENTŐLAP végrehajtható okirat (megalapozza a biztosítási jogviszonyt) - akár év közben is lehet választani, de a bejelentkezés hónapjának egészére kell a tételes adót megfizetni - változást 15 napon belül kell bejelenteni - nem kell megfizetni táppénz esetén az adott hónapra az adót ezer Ft feletti adótartozás esetén a vállalkozás elveszíti a KATA adóalanyiságot - nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelőző két éven belül az adószámát törölte, vagy felfüggesztette - nem választhatja az új adónemet a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem (még akkor sem, ha nem főtevékenységként folytatja) Az adóhatóság a bejelentkezést követően tájékoztatót küld, melyben minden információt megad a vállalkozásnak a kötelezettségeiről. Megszűnés esetén 24 hónapig újra nem válhat az adóalannyá a vállalkozás. A KATA-t választó vállalkozás kikerül a számviteli törvény hatálya alól (bt, kkt). Célszerű az alanyi áfamentesség választása. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az 1 millió Ft (naptári éven belül kiállított számlák együttes összege) felett kiállított számlákról. Kisadózó magánszeméllyel fennálló munkaviszonyt nem leplezhet a szerződés. A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Az áttérési szabályokat a törvény tételesen felsorolja mind a személyi jövedelemadó hatálya alól kikerülő, mind a társasági adóról a KATA-ra áttérő vállalkozásokra. Fontos! A KATA-t választó cégeknek meg kell állapítani az osztalék adót kiváltó adót is, mely után 16 % adót kell megfizetni, de három év alatt egyenlő részletekben. Az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti!!!

8 8 Kisvállalati adó bevezetése 2013 évtől Akit érinthet: bt., kft. formában működő igazságügyi szakértői tevékenység végzése esetén is Olyan kisadó bevezetéséről 2 van szó, amely természetesen választható adózási forma a jelenlegi a társasági adó, ill. az eva hatálya alá tartozó adózóknál. KIVA- kisvállalati adó, melyet egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, stb. választhat. Röviden ismertetném a KIVA jellemzőit és a választhatóság feltételeit, ill. szabályait a évi CXLVII. törvény alapján K I V A : - az adóalapot pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni, azaz a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége, növelve a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel [vannak korrigáló tételek: (-) kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitelfelvétel, tőkeemelés, osztalékszerzés) (+) kívülre helyezett pénzek (pl. hitel visszafizetése, hitel nyújtása, tőkeleszállítás)] - 25 fő alatt foglalkoztató társaságok választhatják mft az összes bevétel és mérlegfőösszeg határa (azonban a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kell figyelembe venni) - a működés alatt a létszámnöveléssel nem haladhatja meg az átlagos statisztikai létszám az 50 főt évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról - a kisvállalati adó választása esetén nem kell megfizetni: társasági adót 10 % szociális hozzájárulási adót 27 % szakképzési hozzájárulást 1,5 % - adó mértéke: 16 % - a kisvállalati adó évre választható, május 31-éig kell megfizetni (adóelőleg fizetés negyedévente) - a pénzforgalmi szemléletű negatív eredmény 10 évre elhatárolható - a társasági adó alanyai a kisvállalati adó választása esetén a Tao tv-nek a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell (minden adókedvezménnyel el kell számolni) A részletes feltételek megismerése mellett lehet dönteni az adózási formáról. Tekintettel arra, hogy az igazságügyi szakértők kisebb része működik társasági formában, a fenti ismertető természetesen csak kivonatos közlésben világíthat rá a kisadózás jegyeire, annak választása nem nélkülözheti a törvényi előírások teljes megismerését. Azonban érdemes az iparűzési adókötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozást is megismerni, tekintettel arra, hogy három módszer szerint lehet az adó alapját megállapítani a fenti adózási mód választása esetén: - általános szabályok szerint - nettó árbevétel 80 %-a - a kisvállalati adó alapjának 20 %-ával növelt összegben. Budapest, december 4. Győri Éva igazságügyi könyv- és adószakértő

9 9