Fejlesztési tartalék a társasági adó alanyainál

Átírás

1 Fejlesztési tartalék a társasági adó alanyainál Időállapot: Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: :58:49 Tartalomjegyzék: 1. Fejlesztési tartalék igénybevételének gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tétel, mely fontos tényező az adóalap csökkentésében. A fejlesztési tartalék címén érvényesíthető kedvezmény azt jelenti, hogy az adózó döntése szerint forrást különíthet el a későbbi, négy adóéven belül megvalósítani vélt, beruházásához, az így képzett tartalék összegével a képzés adóévében csökkentheti adózás előtti eredményét. Ez az összeg azonban nem lehet több 500 millió, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékánál. 1. Fejlesztési tartalék igénybevételének gyakorlata A Tao. törvény től új szabályként vezette be a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételt, mely az óta fontos tényező az adóalap csökkentésében. A fejlesztési tartalék címén érvényesíthető kedvezmény azt jelenti, hogy az adózó döntése szerint forrást különíthet el a későbbi, négy adóéven belül megvalósítani vélt, beruházásához, az így képzett tartalék összegével a képzés adóévében csökkentheti adózás előtti eredményét. Ez az összeg azonban nem lehet több 500 millió forintnál, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékánál. 1. oldal

2 A nyereségesen gazdálkodó társaságok a mérleg-fordulónappal képezhetik meg, oly módon, hogy a képzett fejlesztési tartalékot az eredménytartalék terhére lekötött tartalékba kell helyezni. A lekötött tartalékba történő átvezetés nem jelenti a fedezet tényleges pénzügyi elkülönítését, hanem csak a saját tőke elemeinek változását, valamint azt, hogy ezen összeg nem képezhet osztalék fedezetet. Fontos: - a fejlesztési adókedvezményt csak akkor lehet érvényesíteni, ha az elkülönítés a vonatkozó év beszámolójában is megjelenik. - Képezhető fejlesztési tartalék akkor is, ha annak következtében az adózó eredménytartaléka negatívvá válik, vagy negatív eredménytartaléka tovább nő. - Nem képezhető fejlesztési tartalék, ha az adóévi adózás előtti eredmény nulla vagy negatív - Ha az adózó több fejlesztési tartalékot képez, mint az adózás előtti nyereségének a 50 százaléka, akkor is csak az említett 50 százaléknak megfelelő összegben érvényesítheti a csökkentő tételt. - A csökkentő tétel érvényesítéséhez a beruházást nem kell üzembe helyezni - A lekötött tartalékot akkor és olyan mértékben lehet feloldani az eredménytartalékkal szemben, amikor és amilyen összegben a beruházás az adózó könyveiben megjelenik Beruházásnak minősül a pénzügyi lízing keretében, a lízingbeadó által beszerzett lízingbe vett tárgyi eszköz is. Példa a képzésre: Egy Kft évi adózás előtti eredménye Ft. Fejlesztési tartalék maximuma * 0,50 = Ft. Beruházásra kell fordítani legkésőbb 6 év elteltével december 31-ig..( Figyelem :a feloldásra rendelkezésre álló határidő csak a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására 6 év átmeneti szabályként a válság miatt ) A kedvezmény valójában halasztott adófizetési lehetőséget jelent, a kedvezmény következmények nélküli megtartása feltételhez kötött. A fejlesztési tartalék a lekötése adóévét követő hat adóévben megvalósított-meghatározott kivételek szerinti - beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel, pótlólagos adófizetési kötelezettség nélkül év óta a következő módon változtak a beruházásra történő feloldás lehetőségéből kivételként megfogalmazott esetek: 2. oldal

3 - A 2003-ban képzett fejlesztési tartalék nem oldható fel apportként,(nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulás címén) átvett eszköz bekerülési értéke alapján. Felhasználható azonban az apporton kívül bármely más beruházásra például telek vásárlására a adóévekben. - A 2004-ben és az azt követő években képzett fejlesztési tartalék nem oldható fel apportként átvett eszközök bekerülési értéke alapján. Nem oldható fel a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke alapján, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatosan elszámolt beruházási érték alapján, mely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (földterület, bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, valamint kép- és hangarchívum, egyéb gyűjtemény, műemléki védettségű épület, üzleti- vagy cégértéknél, illetve egyéb más eszköznél), amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből adódóan évről évre nő január 1-től a fejlesztési tartalék felhasználható műemlék épülettel, építménnyel és helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra is. Mivel a Tao kizárólag beruházáshoz engedi a fejlesztési tartalék képzését és felhasználását, ezért immateriális javak beszerzésére nem használható fel. Amikor az eszközbeszerzés megtörténik, a bekerülési értéknek megfelelő összeggel csökkenteni kell a lekötött tartalékokat, és azt vissza kell vezetni az eredménytartalék javára. A fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszköz után a tartalék összegéig a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el. Ha a beruházást az adózó csak részben valósította meg fejlesztési tartalékból, az értékcsökkenési leírást is csak részben kell elszámoltnak tekinteni. A fejlesztési tartalék feloldása nem csak a saját tulajdonú eszközön végzett beruházás, hanem a bérelt eszközön végzett beruházás alapján is lehetséges. Nem képezhető fejlesztési tartalék, vagyis nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az eredménytartaléknak a lekötött tartalékba átvezetett összegével: - a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, - a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, - a végelszámolás időszaka alatt, - jogutód nélkül megszűnő adózónál az utolsó adóévben.(jogutód nélküli 3. oldal

4 megszűnésnek minősül, ha az adózó bármely okból kikerül a törvény hatálya alól.) Amennyiben az adózó a fejlesztési tartalékot nyitva állásra rendelkezésre álló időpontig (a 2008.évi beszámolóban nyilvántartottat 6 éven belül, a többit négy éven belül) nem használja fel, vagy beruházás nélkül a fejlesztési tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba, akkor a feltárás (könyvelés) időpontját követő 30 napon belül meg kell fizetni az elmaradt társasági adót, és a késedelmi pótlékot az eredeti esedékességhez viszonyítva. A nyitva állásra rendelkezésre álló adóévet követő év első hónapjában önellenőrzést kell benyújtani. A helyesbítés arra a bevallásra vonatkozik, melyikben az adóalap csökkentését igénybe vettük, Ezzel egyidőben meg kell fizetni a lekötés évében hatályos mértékű, ezen összegre jutó társasági adót, késedelmi pótlékkal növelten az önellenőrzés szabályainak megfelelő alkalmazásával. Figyelem: olyan önellenőrzés, melynél nem önellenőrzési pótlékot hanem késedelmi pótlékot kell számolni! A késedelmi pótlékot a csökkentő tétel alkalmazását tartalmazó bevallás benyújtása esedékességét követő naptól (junius1-től) a képzés évét követő 6.-4, adóév végéig (végső határidőig) vagy a nem beruházási célra történt feloldás napjáig kell felszámítani, és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Ezt a szabályt kell alkalmazni a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet, illetve a végelszámolás, felszámolás nélkül jogutód nélkül megszűnő adózónál az utolsó adóévét megelőzően képzett fejlesztési tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után is. Példa fejlesztési tartalékra: A) Adózó a 2008 évi beszámolójában lekötött tartalékként kimutatott 600 egység fejlesztési tartalékot. (Adóéve megegyezik a naptári évvel.) A 600 egységből 200 egységet évi beszámolójában, 400 egységet a adóévi beszámolójában képzett. A feloldásra hat adóév áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a 200 egységet jogszerűen december 31-éig, a 400 egységet december 31-éig használhatja fel. B) Adózó 2008-as beszámolójában szereplő 600 egység fejlesztési tartalékból 40 egységet 2005-ben képzett, és a társaság 2007-ben átalakult. (2007-ben két adóéve volt.) Erre a fejlesztési tartalékra az átmeneti előírás nem vonatkozik, mert a ben képzett fejlesztési tartalékra december 31-én lejárt a négy adóév. A fel 4. oldal

5 nem használt 40 egység után január 31-éig 16 százalékos adókulccsal meg kellett fizetni az adót, továbbá a késedelmi pótlékot. Bevallani pedig a évről május 31-éig benyújtandó adóbevallásban kellett. A fejlesztési tartalék-mint adóalap csökkentő tétel-figyelembe vétele mellett igényelhető a kis-és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye is. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó A társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóévben a fentiek szerint képzett és az adóév utolsó napján is meglévő lekötött tartalék összegével, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékával és legfeljebb 500 millió Ft-tal. A Tao törvény szerint az adóalap csökkentésként is figyelembe vett összeg a fejlesztési tartalék. A feloldott fejlesztési tartalék összegét az adóalap-csökkentésként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Ezáltal érvényesül, hogy a fejlesztési tartalék alkalmazásánál tulajdonképpen az adózási értékcsökkenés elszámolásának előrehozásáról van szó. Példa: évben az eredménytartalék terhére 1,5 millió Ft-os fejlesztési tartalékot képzünk én megvalósítjuk a beruházást, melynek beszerzési ára 2 millió Ft. Az eszköz maradványértéke 500 ezer Ft, használati ideje 10 év (számviteli politikában meghatározottak szerint). A társasági adótörvény szerint 14,5 %-os értékcsökkenést számolhatunk el. Az adóalap módosító tételek a következők (adatok ezer forintban): 5. oldal

6 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető Magánszemély Nem értelmezhető. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem képezhető fejlesztési tartalék abban az évben, amelyben elhatároztuk, hogy következő évtől áttérünk az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá. EVA-ra történő átlépéskor vizsgálni kell, maradt-e felhasználatlan fejlesztési tartalék és figyelni, hogy csak abban az esetben nem kell megfizetni a társasági adót, ha a fejlesztési tartalék-képzés adóévét követő hatodik adóév végéig legalább az áttéréskor kimutatott fejlesztési tartalékkal azonos összegű beruházást megvalósítottunk Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem képezhető fejlesztési tartalék abban az évben, amelyben elhatároztuk, hogy következő évtől áttérünk az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá. EVA-ra történő átlépéskor vizsgálni kell, maradt-e felhasználatlan fejlesztési tartalék és figyelni, hogy csak abban az esetben nem kell megfizetni a társasági adót, ha a fejlesztési tartalék-képzés adóévét követő hatodik adóév végéig legalább az áttéréskor kimutatott fejlesztési tartalékkal azonos összegű beruházást megvalósítottunk. 2.5 Egyéb adók és járulékok Egyéb adó vonzata nincs. 6. oldal

7 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Fejlesztési tartalék képzése: (év végén vagy a mérlegkészítés fordulónapján) T 413 Eredménytartalék K 414 Lekötött tartalék Fejlesztési tartalék feloldása (a következő négy év bármelyikében) Eszköz vásárlás T 161 Beruházás T 466 Előzetes ÁFA K 454 Szállító Fejlesztési tartalék feloldása: T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék 3.2 Egyszeres könyvvitel Ha az egyszeres könyvvitelt vezető alanya a társasági adónak és a számviteli törvény hatálya alá tartozik, akkor ő is élhet a fejlesztési tartalék képzésének lehetőségével. Ezt könyvelni nem kell, de mivel a saját tőke eleme analitikus nyilvántartást kell készíteni. 3.3 Szja szerinti adózás Lásd külön témánál! 4. Iratminták, nyomtatványok Példa fejlesztési tartalékra a társasági adó alanyainál (jpg KiB) Példa - fejlesztési tartalék a társasági adó alanyainál 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 101/2008. Adózói kérdés-válasz önellenőrzés hatása a fejlesztési 7. oldal

8 tartalék maximális összegére 8. oldal

9 [Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pontja szerint a (15) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint és legfeljebb a adóévtől az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a. A Tao. tv. hivatkozott rendelkezése szerinti korrekciós tétel igénybevételének feltétele az összegkorlátra is figyelemmel, hogy az adózó a számviteli beszámolóban az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként (fejlesztési tartalékként) mutassa ki. Az így kimutatott fejlesztési tartalék összegét mindezek alapján utólag nem lehet megváltoztatni. A beszámolóban kimutatott lekötött fejlesztési tartalék és az adóalap-korrekció összege azonban elválhat egymástól, ugyanis a Tao. tv. csak arról rendelkezik, hogy az adózási kedvezmény mekkora maximális összegig vehető igénybe; a beszámolóban kimutatott lekötött fejlesztési tartalék összegét az adózó dönti el, a számviteli előírások megkötést erre nem írnak elő. Amennyiben az adózó fejlesztési tartalék címen az adózás előtti nyereség maximális összegét (2008. adóévtől az adózás előtti eredmény 50%-át) az adóévre vonatkozó bevallásában érvényesítette, akkor az adózás előtti eredmény ezen adóévre vonatkozó önellenőrzés miatti utólagos csökkenése azt jelenti, hogy az igénybe vehető adóalap-kedvezmény is csökken, vagyis az önellenőrzés során a beállított kedvezmény korrigálására is szükség van, függetlenül attól, hogy a számviteli elszámolásában ez nem alapozza meg az önellenőrzést, de az adózás előtti eredményt csökkentő fejlesztési tartalékon felül lekötött összeg adómentesen feloldható (ez a rész megkötés nélkül felhasználható). Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az érintett üzleti év beszámolójában kimutatott fejlesztési tartalék összegét, illetve az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg azzal együtt sem haladja meg. (PM Jövedelemadók főosztálya 17317/2008. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2008.) 136/2003. APEH iránymutatás fejlesztési tartalék feloldása 9. oldal

10 telekvásárlás céljára A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) l. számú mellékletének 12. pontja úgy rendelkezik, hogy az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. (15) bekezdése vagy a 29/D. (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét. Az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható, vagyis ettől az időponttól az adott eszköz elszámolt értékcsökkenésnek minősülő összeget meghaladó bekerülési értéke az általános szabályok szerint elszámolható, a teljes bekerülési értékre vetítve. Amennyiben a fejlesztési tartalék terhére telekvásárlás történik, akkor is mód van a Tao tv. 7. (1) bekezdés t) pontjában foglaltak érvényesítésére. Mivel azonban a telek után - a Tao tv. 1. számú melléklet 4. pontja alapján - nem számolható el értékcsökkenési leírás, ezért az értékcsökkenési leírás folytatására vonatkozó előírás értelemszerűen nem alkalmazható, mint minden olyan esetben, amikor a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad azt elszámolni. (APEH Adónemek főosztálya /2003.) évi LXXXI tv. a társasági adóról és az osztalékadóról 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra (15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. (1) bekezdésének a lekötés 10. oldal

11 adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. 16. (1) Az adózó a) a 7. (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után a 19. (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani; 29/G. (1) (3) Az adózó a 7. (15) bekezdésének rendelkezéseit először a december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában - a 7. (1) bekezdés f) pontja alapján - elszámolt fejlesztési tartalék összegére alkalmazza. 29/I. (5) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. -a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. 11. oldal

12 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 19. (1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. (15) bekezdésében, a 16. -a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a június 30-án hatályos (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be. 37/2003. APEH iránymutatás fejlesztési tartalék képzése az eredménytartalék negatívvá válása mellett A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 29/D. (1) bekezdése szerint: "Az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben van, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 20 százalékával és legfeljebb 500 millió forinttal." A évben lekötött tartalékot évben kell beruházásra (ide nem értve a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt) felhasználni. Az adóalap-csökkentő korrekciós tétel abban az esetben is érvényesíthető, ha az adózó a rendelkezésére álló eredménytartaléknál nagyobb mértékben kíván beruházási célra lekötött tartalékot képezni és ezt a évi adózás előtti nyeresége lehetővé teszi. A számvitelről szóló évi C. törvény 38. (3) bekezdés g) pontja értelmében a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot az eredménytartalékból kell lekötni. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése kimondja, hogy a (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal 12. oldal

13 szemben akkor is el kell számolni, ha a lekötés következtében az eredménytartalék egyenlege negatívvá változik, vagy negatív egyenlege nő. A lekötésnek tehát számvitelileg nincs akadálya, így az adózó általa Tao tv. 29/D. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazását az eredménytartaléknak a lekötés következtében történő negatívvá válása - az egyéb feltételekre is figyelemmel - nem zárja ki. (PM Jövedelemadók főosztálya 724/ APEH Adónemek főosztálya /2003.) 41/2009. Adózói kérdés-válasz jogelőd által képzett fejlesztési tartalék felhasználása [Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pont, 7. (15) bekezdés; Art. 6. (3) bekezdés] A Kft. és B Kft. két különálló gazdasági társaság. Mindkettő fejlesztési tartalékot képez a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdés f) pontja szerint. Ezután A Kft. (a továbbiakban: beolvadó társaság) beolvad B Kft.-be (a továbbiakban: jogutód társaság). Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 6. (3) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. A beolvadó társaság nem köteles adót és késedelmi pótlékot fizetni amiatt, hogy beolvadt a jogutód társaságba és a beolvadás előtt az általa képzett fejlesztési tartalékot nem használta fel (ha a beolvadás a fejlesztési tartalék lekötésének adóévét követő négy adóéven belül történt). A jogutód társaságnak az általa a beolvadó társaságtól átvett fejlesztési tartalékot a könyveiben fejlesztési tartalékként ki kell mutatnia, de a fejlesztési tartalékok feloldására vonatkozó határidők változatlanok maradnak. A jogutód társaság a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét (a beolvadó társaságnál lekötött fejlesztési tartalékot a beolvadó társaságnál történő lekötés adóévét) követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A beolvadó társaság által lekötött fejlesztési tartalékot a jogutód társaság a törvényi előírásoknak megfelelően oldhatja fel, de a beolvadó társaságnál lekötött fejlesztési tartalékot a jogutód társaság csak olyan beruházás bekerülési értéke alapján oldhatja fel, amely beruházás a beolvadást követően került a jogutód 13. oldal

14 társaság könyveibe. (PM Jövedelemadók főosztálya 7251/2009. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2009.) 5/2005. APEH iránymutatás a fejlesztési tartalék feloldása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pontja alapján csökkentheti az adózás előtti eredményt az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. A Tao. tv január 1-jétől hatályos 7. (15) bekezdése szerint az adózó-az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás (ide nem értve - többek között - az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést) bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. E rendelkezést a Tao. tv. 29/G. (3) bekezdése szerint az adózó először a december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában elszámolt fejlesztési tartalék összegére alkalmazza. A fentiek értelmében a december 31-ét megelőzően a adóévben képzett fejlesztési tartalék, a Tao. tv december 31-éig hatályos 7. (15) bekezdése alapján a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás (ideértve azon tárgyi eszközt is, amelyre nem számolható el értékcsökkenés vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, például telek, képzőművészeti alkotás) bekerülési értékének megfelelően szankció nélkül oldható fel. (PM Jövedelemadók főosztálya /2004. APEH Adójogi főosztály /2004.) 51/2005. Adózói kérdés - válasz fejlesztési tartalék képzés felújítás céljából A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) nem ad saját definíciót a beruházás fogalmát illetően, ezért - a Tao. tv. 1. (5) bekezdése szerint - a számvitelről szóló évi C. törvény 14. oldal

15 3. (4) bekezdés 7. pontja alapján beruházásnak minősülő gazdasági esemény esetén érvényesíthető az adóalap kedvezmény. E pont értelmében "beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is" (a beruházás tárgyát adó tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt). Tekintettel arra, hogy ez a szövegrész, gyakorlatilag a felújítás [Sztv. 3. (4) bekezdés 8. pont] lényegi elemét adja ("az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll"), ezért a beruházás, illetve felújítás céljából is képezhető fejlesztési tartalék. (PM Jövedelemadók főosztály 7093/ APEH Adójogi főosztály /2005.) 54/2003. APEH iránymutatás értékcsökkenés elszámolása a fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházás üzembe helyezését követően A évi XLII. törvénnyel módosított társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pontja, és 29/D. (1) bekezdése új adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazására biztosít lehetőséget fejlesztési tartalékképzés címen. A fejlesztési célra elkülönített - az eredménytartalék terhére lekötött tartalékként kimutatott összeg - maximum a évi adózás előtti nyereség 20 százaléka és legfeljebb 500 millió forint, illetve évtől az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb 500 millió forint lehet, amely a képzés évében levonható az adóalapból. (Ettől magasabb mértékű lekötött tartalékképzés az adóalapnál nem érvényesíthető.) A Tao. tv. 29/D. (1) bekezdésében foglaltak szerint a évben - az év végi záráskor - képzett fejlesztési tartalékot a következő adóév végéig, illetve a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének f) pontja alapján a 2003-ban kezdődő adóévtől képzett ilyen tartalékot a képzést követő negyedik adóév végéig kell beruházásra felhasználni ahhoz, hogy az igénybe vett kedvezmény pótlólagos adófizetést ne eredményezzen. A lekötött tartalékot - az előzőek szerinti határidőn belül - akkor és olyan mértékben lehet feloldani, amikor és amilyen összegben a beruházás (ide nem értve az apportot) az adózó könyveiben elszámolásra került. A fejlesztési tartalékképzés címen történő adóalap csökkentésnek, illetve véglegessé válásának tehát nem feltétele a beruházás üzembe helyezése, de annak megtörténtekor az eszköz 15. oldal

16 bekerülési értékéből a fejlesztési tartalék terhére megvalósult összeg értékcsökkenési leírás címén (még egyszer) csökkentő korrekciós tételként nem vehető figyelembe. A Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontja - mindkét időszakra, vagyis a évre és az azt követő adóévekre vonatkozóan is - úgy rendelkezik, hogy az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. (15) bekezdése vagy a 29/D. (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét, amely utóbb hivatkozott jogszabályhelyi rendelkezést a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi LXII. törvény 113. (4) bekezdése iktatta be. Az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható, vagyis ettől az időponttól az adott eszköz elszámolt értékcsökkenésnek minősülő összeget meghaladó bekerülési értéke az általános szabályok szerint - a teljes bekerülési értékre vetítve - elszámolható. E szabály azt is jelenti, hogy az adózónak meg kell határoznia, hogy mely tárgyi eszköz beszerzése, előállítása, milyen időpontban és milyen összegben valósult meg a fejlesztési tartalék terhére. Az adóalapnál elszámoltnak tekintendő értékcsökkenési leírás - függetlenül attól, hogy annak következtében mennyi (nulla, vagy attól több) lesz az eszköz számított nyilvántartási értéke - nem érinti a számviteli szabályok szerint meghatározott amortizációt, amelyre alkalmazandó Tao. tv. 8. (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő korrekciós kötelezettség. (APEH Adónemek főosztálya Anf 130/2003.) 68/2005. Adózói kérdés - válasz a fejlesztési tartalék felhasználása pénzügyi lízing keretében megvalósított beruházás esetén [Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pont, 7. (15) bekezdés, 29/G. (3) bekezdés]. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pontja alapján képzett, a kedvezmény alapjául szolgáló fejlesztési tartalék feloldását akkor támogatja a törvény, ha annak célja beruházás. Beruházásnak minősül a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. (4) bekezdés 7. pontja szerinti meghatározás figyelembe vételével a tárgyi eszköz beszerzése függetlenül attól, hogy pénzügyi lízing keretében, a lízingbe adó által beszerzett lízingbe vett tárgyi eszközről van szó. A Sztv. 23. (3) bekezdése szerint az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi 16. oldal

17 lízing keretében átvett eszközöket, továbbá bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások felújítások értékét is. A beruházási célnak megfelelés mellett is figyelemmel kell lenni a Tao. tv. 7. (15) bekezdésének azon előírására, mely szerint nem lehet a fejlesztési tartalékot felhasználni többek között - az olyan beruházásra, amelynek bekerülési értéke alapján nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, vagyis az Sztv. 52. (6) bekezdésében rögzített esetekben. E tiltó rendelkezést a hivatkozott törvényhely január 1-jétől tartalmazza, azzal, hogy azt az adózó először a december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában elszámolt fejlesztési tartalék összegére kell alkalmaznia Tao. tv. 29/G. (3) bekezdés. A leírtak alapján a lízingbe vevő a beruházásként elszámolt összeget a fejlesztési tartalékból a lekötése adóévét követő négy adóévben adózási következmények nélkül feloldhatja, a évi tartalék-képzés terhére feltétel nélkül, azonban a évi e címen képzett összegből csak akkor, ha a pénzügyi lízing keretében átvett eszköz nem tartozik a Sztv. 52. (6) bekezdése alá és az ingatlan után terv szerinti értékcsökkenés elszámolható (amely értékcsökkenésre egyébként a Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontjában foglaltak az irányadók). 79/2007. Adózói kérdés - válasz késedelmi pótlékkal növelt társasági adó kötelezettség [Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pont, 7. (15) bekezdés] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pontja alapján meghatározott feltételek szerint képzett fejlesztési tartaléknak a képzés adóévében (pl ban) csökkentő tételként érvényesített összegét utólag, a fejlesztési tartaléknak a képzés évét követő adóévekben történő feloldása miatt önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni. A csökkentés a képzés adóévére vonatkozóan illeti meg az adózót. A fejlesztési tartalék összegére vonatkozó önellenőrzésnek van azonban helye, amennyiben a fejlesztési tartalék képzésének adóévét érintő önellenőrzés következtében az adózás előtti eredmény összege módosul, és ennek eredményeképpen a törvényi feltételeknek megfelelően változik (illetve változhat) a fejlesztési tartalék maximális összege. A képzett fejlesztési tartaléknak, illetve egy részének nem beruházási célra történő feloldása esetén a Tao. tv. 7. (15) bekezdése szerinti kötelezettség áll fenn. E 17. oldal

18 szerint a feloldott rész után, a lekötése adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel (pl ban 18%-kal) megállapított társasági adó, illetve ezen társasági adóval összefüggésben megállapított késedelmi pótlék együttes összegét a feloldást (pl március 16-át) követő 30 napon belül meg kell fizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás (pl számú) benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig (a június március 16. közötti időszakra) kell felszámítani. Az így meghatározott késedelmi pótlékot és az annak számítási alapját képező (18%-os mértékű) társasági adót a nem beruházási célra történt feloldás napját követő első társaságiadó-bevallásban (0629 számú) kell bevallani. (PM Jövedelemadók főosztálya 9400/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2007.) 6. Módosítás az előző változathoz képest én a évi CXXVI. tv. hatályon kívül helyezve, ezért a Tv a törölve lett az anyagból. Az anyagra nincs hatással. 18. oldal