Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A Danubius Szállodaüzemeltet) és Szolgáltató Rt Hévízi Önálló Egységének átfogó elemzése Küls szakmai konzulens: Rakosné Kiss Erika Operatív konzulens: Döme Istvánné Deli Melinda Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003.

3 1 Tartalomjegyzék Bevezetés A vállalat bemutatása A vállalat gazdasági életben elfoglalt helye, környezete A Danubius Hotels Rt A szervezeti felépítés változásai Az ingatlankezel és üzemeltet funkciók szétválasztása A tulajdonosi szerkezet A Hévízi Önálló Egység A vendégek nemzetisége A termelési mutatók A bruttó termelési érték Az anyagmentes termelési érték A nettó termelési érték A tiszta jövedelem A hatékonyság vizsgálata Komplex hatékonyság Tárgyi eszköz hatékonyság Készlethatékonyság Eszközhatékonyság Eszközigényesség Készletek forgási sebessége A szállodai tevékenység sajátos statisztikai mérszámai vendégre es átlagos bevétel kiadott szobára jutó bevétel vendégéjszakára jutó bevétel Szobák kapacitás-kihasználtsága Átlagos szobaár Átlagos tartózkodási id A vagyoni helyzet áttekintése Eszközök összetétele 26.

4 A befektetett eszközök fedezettsége I A befektetett eszközök fedezettsége II A tárgyi eszközök fedezettsége Idegen tke aránya Tkeersség Tkemultiplikátor Saját tke növekedése Saját tke fordulatszáma Tkehatékonyság Céltartalék aránya A létszám- és bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Bérhatékonyság Bérigényesség Bérszint (bérhányad) mutató Bérrentabilitás A pénzügyi-likviditási helyzet vizsgálata A rövid távú likviditás A gyorsráta A hitelfedezettségi mutató A vevk forgási sebessége A szállítók forgási sebessége A dinamikus likviditás A jövedelmezségi helyzet Árbevételarányos jövedelmezség Az eredmény elemzése Az üzemi eredmény A pénzügyi mcveletek eredménye A rendkívüli eredmény Az adózás eltti eredmény Összefoglalás 50. Irodalomjegyzék Mellékletek:1. A Hévízi Önálló Egység mérlege ig 2.A Hévízi Önálló Egység eredménykimutatása ig 3.A Danubius Hotels vagyoni helyzetének vizsgálatához szükséges adatok

5 3 Bevezetés 1 A világ változásaival együtt a szállodaipar is változik. Régen a nagy és patinás nevc szállodáknak szinte nem volt konkurenciája. A vendégek évrl évre visszatértek, és az új vendégek beszervezése sem jelentett nagy terhet. A kilencvenes évek elejéig a kereslet hatalmas volt, akkor még nem kellett a forgalom csökkenésétl tartani. Sorra épültek a szállodák, panziók, kialakult a kínálati piac. Ma már egyre nagyobb a verseny a térségben elérhet pozíciókért. Az euro bevezetése nagyon sok szempontból negatívan érintette a szállodaipart. Például a legnagyobb vendégkört biztosító Németországban megvalósult burkolt áremelkedés, illetve a gazdaság gyengélkedése a vendégek szabadids tevékenységre fordított pénzére nagy visszafogó hatással van. A szeptember 11-i események is jelentsen megváltoztatták a szállodák eddigi gazdálkodási tevékenységét. Mindezek ismeretében érthet, hogy szükség van egy a gazdálkodás egészét érint, komplex és teljes - elemzési munkára, melynek tükrében könnyebb az egyes részterületek hatékonyságának értékelése. Mivel az idegenforgalom területén rengeteg a versenytárs, akik a hatékony gazdálkodás és a dinamikus fejldés érdekében mcködnek, ezért az általam választott vállalkozásnál, a Danubius Hotels Rt. Hévízi Önálló Egységénél is fontos szerepet kap az, hogy tevékenységét ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével végezze. Az elemzési munkám segít abban, hogy kitcnjön, hogy egy részegység hogyan járul hozzá az egész holding gazdálkodásához, felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahol lehetség és szükség is van a hatékonyság javítására, az esetleges szervezeti átalakítások helyes megítéléséhez hozzájárul, irányt mutat a vállalkozás jövbeni céljainak, terveinek kialakításához.

6 4 1. A vállalat bemutatása A vállalat gazdasági életben elfoglalt helye, környezete Hévíz a magyarországi egészség-turizmus talán legfontosabb központja. Évente több mint százezer látogatót fogad. A városban az idegenforgalom több mint 200 éves múltra tekint vissza. Színvonalas és a mai kor követelményeinek mindenben megfelel hotelek, panziók, magánházak sora várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. A szállodákban konferenciatermek, parkolók, garázsok is találhatók. Sokuk saját terápiás részleggel, gyógymedencével is rendelkezik. A tradicionális gyógyászat mellett fogászat, szépségfarm és számos pihenést, regenerálódást elsegít szolgáltatás várja a vendégeket. Több mint 14 hotel ( ebbl öt szálloda négy csillagos luxus hotel), tíz panzió és körülbelül 900 magánház várja az ide látogatókat. A tízezer rendelkezésre álló szobából 4200-at magánházak bocsátanak a vendégek rendelkezésére. A turisták száma és az idegenforgalomból származó bevétel növekedése prognosztizálható az elkövetkez évekre, ami Magyarországra nézve kedvez helyzetet teremthet, mivel lényeges potenciáljánál ez idáig kisebb szerepet vállalt magára A Danubius Hotels Rt A jogeldöt (Danubius Szálloda és Gyógyfürd Vállalatot) a kormány alapította április 1-jén a gyógyturizmus fejlesztése szempontjából. A szállodalánc mcködése során mindvégig kivételes hangsúlyt feketetett a gyógyidegenforgalomra, élvezte a benne rejl elnyöket, mint például az átlagosnál magasabb foglaltsági arányt, a szállodaiparban jól ismert szezonális hatások 1 [4, 7] 2 [4, 7, 8]

7 5 csökkentését, a vendégek átlagosnál magasabb idtöltését, a gyakoribb vendégvisszatérést, a package értékesítés pozitívumait. A Danubius szállodák foglaltsági mutatói az egyedi profil miatt jóval az országos átlagfoglaltság feletti szinten teljesítenek A gyógyturizmusban értékesíthet szolgáltatáscsomagok több hetes gyógykúrákat tartalmaznak, ami miatt a vendégek átlagos tartózkodási ideje és az egy szobára jutó átlagköltés igen magas. A szállodák jól karbantartott évenként felújított házak. A jól mcköd, nyereséges részvénytársaság további fejldése semmiképp sem valósulhat meg intenzív módon anélkül, hogy az a szolgáltatások minségének rovására ne menne. A járható út tehát az extenzív terjeszkedési politika lehet, aminek módjai: új szállodák építése és meglév szállodákban történ tulajdonszerzés. A gyógyszállodák speciális piacán a Danubius hazánkban kezdettl fogva piacvezet szerepet töltött be. A folyamatosan növekv társaság a piaci elvárásokhoz alkalmazkodva eljutott arra a pontra, amikor már nagy lépést kell megtennie a dinamikus fejldése érdekében. A szállodák összehangolt, hatékony mcködéséhez nélkülözhetetlen volt a jól funkcionáló vállalati központ kialakítása. A központ feladata, hogy az általános gazdasági helyzet, a versenykörnyezet, valamint a vállalat saját erforrásainak ismeretében hosszú-, közép-, és rövidtávú terveket dolgozzon ki a vállalat egésze számára A szervezeti felépítés változásai A szervezeti korszercsítés igénye, az egyre szélesed piaci verseny miatt a társaság felépítése átszervezésre szorult január 12-tl a Danubius Hotels csoport hármas szervezeti struktúrában mcködik. A Danubius Hotels Rt, mint holding vállalat fogja össze leányvállalatait, többek között a két különböz tevékenységre szakosodott Hungária Szálloda- Ingatlankezel Rt-t, valamint a Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt-t.

8 6 Az alábbi rajz szemlélteti a Hévízi Önálló Egységhez tartozó három szálloda elhelyezkedését a Danubius Hotels Rt szervezeti struktúrájában. A szervezeti felépítés Danubius Hotels Rt Holding Rt Egyéb érdekeltségek Danubius Szállodaüzemeltet Rt Hungária Ingatlankezel Rt Beta Hotels Kft Hullám Kv Szállodák Preventív Rt Gama 45 Co., Lecebné Lázne Sa Danube Travels, GB 5 csillagos Budapest Hilton 4 csillagos Danubius Hotel Gellért Radisson SAS Béke Hotel Danubius Thermál Hotel Hélia Danubius Grand Hotel Margitsziget Danubius Thermál Hotel Margitsziget Hotel Budapest Park Hotel Flamenco Grand Hotel Hungaria Hotel Erzsébet Hotel Astoria Danubius Thermál Hotel Hévíz Danubius Thermál Hotel Aqua 3 csillagos Hotel Stadion Hotel Rába Hotel Palatinus Hotel Pátria Hotel Eger-Park Hotel Helikon Hotel Lvér Hotel Annabella Hotel Marina

9 7 Danubius Thermál Hotel Sárvár Danubius Thermál és Sporthotel Bük Villa Hotel Butterfly A Danubius Hotels Rt. a Budapesti Értéktzsdén jegyzett cég, amely a csoport minden tevékenységét érint átfogó irányító szerepet tölt be. Közvetlen irányításával mcködik többek között a csoportszintc beszerzés és a rekonstrukciós folyamatokat átfogó mcszaki terület. Meghatározza leányvállalatai fejldését, s felügyeli azok gazdálkodását. A Hungária Szálloda-Ingatlankezel Rt feladata a csoport magyarországi ingatlanállományának kezelése. Létrehozása szükségszerc volt az ingatlanállomány jelents mértékc megnövekedése és a társaság elmúlt években mutatott fejldése miatt. Az ingatlanok valós piaci értékének meghatározásával lehetsége nyílik arra, hogy eszközértékre és nyereségtermelésre alapozott bérleti díjakat érjen el. Az ingatlanportfólió növelése érdekében a bérbeadási tevékenységen kívül az eszközökkel való kereskedést is a társaság végzi. Ez új szálloda ingatlanok megvásárlását és esetleg szállodánként néhány átlagon alul teljesít ingatlan más úton történ hasznosítását jelenti Az ingatlankezel) és üzemeltet) funkciók szétválasztása Magyarország gazdasági fejldésével párhuzamosan az ingatlanpiacon is jelents fellendülést tapasztalhattunk az utóbbi évtizedben. A Danubius csoport az ingatlankezel társaság létrehozásával ingatlanvagyon-értékének maximalizálását kívánja hosszú távon biztosítani. A szállodákat tulajdonló ingatlankezel bérleti szerzdést köt az üzemeltetvel, s ez egy megállapodás keretén belül üzemelteti a házakat. A Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt tehát a szállodák üzemeltetésével foglalkozik. A bérleti díj kifizetése után megmaradt eredmény alkalmas arra, hogy a szállodák teljesítményét illetve a vezetés hatékonyságát egyénileg mutassa meg, és

10 8 ezáltal igazolást nyerjen az ingatlanok üzemeltetési profiljának helyessége vagy más irányú hasznosításra ösztönözze a társaságot A tulajdonosi szerkezet 1.táblázat Belföldi magánszemélyek 23,70% 10,80% 1,13% Külföldi befektetk 36,90% 32,06% Önkormányzatok 11,80% CP Holding és érdekeltségei 34,40% 53,40% ÁPV Rt 55,70% Danubius alkalmazottak 5,00% 0,60% 1,57% Brókercégek 10,90% 3,02% Belföldi intézményi befektetk 3,50% 4,30% Saját részvények 3,80% 2,90% 4,52% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% október 21-én döntés született a Danubius részvényeinek nyilvános értékesítésérl, ezért december 18-án már a nyilvános kibocsátás utáni adatok láthatók az 1. táblázatban. Ekkor a jegyzett tke eft volt. A cég a jegyzett tkéjét január 1-jével megemelte, az decemberi állapot a tkeemelés eltti tulajdonosi szerkezetet mutatja. A táblázat harmadik oszlopa a legfrissebb adatok szerinti tulajdonosi szerkezetet mutatja, ma már sem az ÁPV RT, sem önkormányzatok nem rendelkeznek vállalati részvényekkel. Figyelemre méltó, hogy tíz év alatt a külföldi befektetk több mint harminc százalékos részesedést szereztek a Danubius Hotelsben. 1.diagram A tulajdonosi szerkezet Belföldi magánszemély Külföldi befektetk 2% 3% 4% 5% 1% 32% CP Holding és érdekeltségei Danubius alkalmazottak Brókercégek 53% Belfödi intézményi befektetk Saját részvények

11 A Hévízi Önálló Egység - szállodai szolgáltatásnyújtás, egyéb kereskedelmi és szálláshely szolgáltatás - éttermi vendéglátás, cukrászdai és egyéb vendéglátás - gyógyászati szolgáltatások - idegenforgalmi szolgáltatások - sportolási lehetségek, szabadids tevékenységek - utazásszervezés - pénzváltás A legfbb tevékenység a gyógyászati szolgáltatásokat jelenti, természetesen a szállásadás mellett. A vezetés a jövben is meg kívánja tartani a társaság gyógyidegenforgalmi jellegét, hiszen ebbl jelents többletbevételre számíthat. A gyógyturizmus ugyanis kevésbé függ a hagyományos üdülési szezonoktól. Az idjárás csak kis mértékben befolyásolja a vendégek itt tartózkodását. A gyógyvendégek általában hosszabb idt töltenek el, mint az üzleti vagy egyéb célból érkezk. A vendégek többsége nyugdíjas, ennek megfelelen kevésbé kötött a gyógykezelés idpontjának megválasztását illeten. Legtöbbjük törzsvendégként tér vissza évrl-évre a szállodákba. NagyszerC ötlet az úgynevezett package-ek (csomagok) bevezetése, ezzel könnyebb elérni a szállodákban eltöltött id növekedését. Danubius Thermál Hotel Hévíz Magyarország els gyógyszállodájaként március 24-én fogadta els vendégeit. Négycsillagos luxusszálloda, 210 balkonos szobával rendelkezik. F szolgáltatása a gyógyászat, a vendégeket a szálloda saját szakorvosa vizsgálja meg, és az általa elírt kezeléseket a helyszínen igénybe vehetik a vendégek. A Thermál Hotel Hévízben elérhet szolgáltatások: - gyógyászat: hidro-, elektro-, mechanoterápiás kezelések - kozmetika - sport és fitness szolgáltatás: thermálfürd, uszoda, jacuzzi, gzfürd, szauna

12 10 Mint a Hévízi Önálló Egység legrégebbi és legpatinásabb háza, a Thermál Hotel Hévíz a centrum, innen történik az irányítás. Itt van a Területi Igazgatóság gazdasági és értékesítési központja, valamint a marketing osztály is ebben a szállodában található. Danubius Thermál Hotel Aqua júniusában nyitotta meg kapuit a vendégek eltt. Gyógyszállodaként üzemel, a Thermál Hotel Hévízhez hasonlóan négycsillagos minsítésc. 227 szobája saját fürdvel, színes tévével, telefonnal, minibárral áll a vendégek rendelkezésére, akárcsak a Thermál Hotel Hévízben. Saját vegetáriánus étterme van júniusa óta. A hotelben fogorvosi szolgáltatást is igénybe vehetnek a lakók. Fedett melegvizes medencéi és szabadtéri uszodája, valamint a fitness terem várja a sportolásra vágyó vendégeket novemberében megkezdték egy élményfür komplexum építését, amit májusában át is adtak. Danubius Hotel Helikon Ez a szálloda a Danubius Hotels 1972-es megalapítása óta tagja a szállodacsoportnak. Háromcsillagos üdülszállóként mcködik, a szobáinak száma 240. Mivel keszthelyi szálloda, a Balaton part közelsége határozza meg f profilját. Ide elssorban nem a gyógyulni vágyó, hanem a sportolási illetve aktív pihenési lehetségeket keres emberek jönnek ben nyílt a szállodában sportcentrum, de található itt még fedett és nyitott teniszpálya, mini golf, illetve bowling pálya is. A szálloda egy 300 f befogadására képes konferenciateremmel és négy kisebb tárgyalóteremmel rendelkezik, melyek felszereltsége kiváló lehetséget nyújt fogadások, bankettek, konferenciák, illetve egyéb tárgyalások és rendezvények lebonyolítására. A tervek szerint a Hotel Helikont öt éven belül négycsillagos hotellé alakítják át, a pályázati és engedélyeztetési ügyben már megtörténtek az els lépések.

13 A vendégek nemzetisége 2. diagram A vendégek nemzetisége Ausztria Németo Svájc Egyéb európai Más földrész Magyarország 5% 4% 1% 14% 57% 19% Mint a 2.diagramból is látható a legtöbb vendégéjszakát ( et) német vendégek töltik a hévízi és keszthelyi szállodákban. Nk adják a három szálloda összes vendégforgalmának több mint felét. A második helyen Ausztria áll, ez az ország a vendégek körülbelül 1/5-ét küldi. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben vendégéjszakát töltöttek el magyar vendégek az Önálló Egységnél, ez azt jelenti, hogy a magyar vendégek 14-15%-át adják csak az összes vendégforgalomnak. Ebbl a vendégkörbl kiindulva nagy lehetségek nyílnak a további terjeszkedésre. Az Európán kívüli vendégek beszervezési bár nagy költséggel jár, de évrl évre növekv hasznot biztosít a szállodáknak. Az orosz piacon a következ öt évben jelents bvítést tervez a vezetség. A vendégek általában utazási irodák közvetítése segítségével érkeznek a három szálloda egyikébe. A legtöbb vendéget hozó utazási irodák a Neckermann, a Fit Reisen, az Ikarus, az Eurobus és a Blaguss. Az utazási irodák szerzdésben megállapított engedményt kapnak közvetít tevékenységükért. Ennek az engedménynek a nagysága attól függ, hogy az adott utazási irodával milyen régóta van kapcsolatban a Danubius Hotels, mennyi bevételt hoz a szállodáknak, illetve más körülményeket is mérlegelnek.

14 12 2. A termelési mutatók A bruttó termelési érték 3. diagram A bruttó termelési érték eft táblázat Adatok eft-ban értékesítés nettó árbevétele saját eláll. eszk. akt. értéke saját term. készletek állvált eladott áruk beszerzési értéke eladott szolgáltatások Bruttó termelési érték Megmutatja, hogy az adott évben hogyan alakul a cég tevékenységébl származó hozamérték. A bruttó termelési érték évrl-évre növekszik, 1998-ról 2001-re 14,07%-kal n meg. Ennek oka egyrészt az értékesítés nettó árbevételének ütemes növekedése: Az árbevétel minden évben nagyobb mint az elzben, különösen így van ez az es évben, amikor a forgalom 6,1%-kal több mint 1999-ben. Bár a saját elállítású eszközök aktivált értéke csökken, illetve es években nulla, az árbevétel növekedése nagyobb mértékc. A saját termelésc készletek értéke a szállodai profilból adódóan nulla. 3 [2, 6, 8]

15 13 A bruttó termelési érték alakulása szempontjából kiemelked a 2000-es év, hiszen ekkor 5,84%-kal nagyobb ezen hozammutató értéke, mint az elz évben. Ennek oka elssorban az árbevétel nagymértékc növekedése. A bruttó termelési érték növekedése pozitív tendencia, mivel a tárgyidszaki teljes hozamérték növekedését jelzi Az anyagmentes termelési érték 3.táblázat Adatok eft-ban Bruttó termelési érték anyagköltség igénybevett szolgáltatás anyagmentes termelési érték Ha a bruttó termelési értéket csökkentjük az anyagjellegc szolgáltatások értékével, megkapjuk az anyagmentes termelési értéket. Mivel az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott szolgáltatások értéke már levonásra került, ezért már csak az anyagköltséggel és az igénybevett szolgáltatások értékével kell csökkenteni a bruttó termelési értéket. Az igénybevett szolgáltatások értéke 1999-tl nagymértékben megemelkedik, mivel ez az az év, amitl kezdve megjelenik az ingatlanok nagy összegc több mint 700 milliós- bérleti díja. Az anyagmentes termelési érték emiatt csak az elz évi érték háromnegyede lesz. Négy év viszonylatában a csökkenés 31,31%-os mértékc. Viszont 1999-tl kezdve a mutató értéke folyamatosan emelkedik, ez is azt bizonyítja, hogy az ingatlanok nagy bérleti díjának megjelenésén kívül ami a holding szintc eredményes gazdálkodás miatt szükséges- a Hévízi Önálló Egységnél az anyagmentes termelési érték növekedése figyelhet meg.

16 A nettó termelési érték 4. táblázat Adatok eft-ban anyagmentes termelési érték értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték A vállalkozás által létrehozott új értéket számszercsíti. Gazdasági tartalma: a bruttó munkajövedelembl és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelembl tevdik össze. A nettó termelési érték az els három évben csökken, de aztán újra növekv tendenciát mutat. A negyedik évben az érték csak 71,23%-a az els évinek. Itt sem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a bérleti díj jelents befolyásoló hatását. A nettó termelési érték is emelkedik 1999-tl kezdve. Ez a hatékonyságvizsgálat egyik legfontosabb mutatója, mivel megmutatja, hogy a vállalkozás a nemzeti jövedelemhez mennyivel járul hozzá. Az érték az eftot minden évben meghaladja, ez is jelzi a vállalkozásnak a magyar gazdasági életben elfoglalt fontos szerepét A tiszta jövedelem 5. táblázat Adatok eft-ban Nettó termelési érték bérköltség személyi j egyéb kifizetés Tiszta jövedelem A tiszta jövedelem a nettó termelési értékbl kiindulva kiszámítható, ha a bérköltségekkel és személyi jellegc kifizetésekkel csökkentjük azt. Négy év távlatában a tiszta jövedelem 57,34%-kal csökken.

17 15 Nagyon fontos, hogy az ingatlanok bérbevétele miatti bérleti díj a tiszta jövedelemre is óriási hatással van. Ugyanis 1999-tl kezdve a szálloda-ingatlanok tulajdonjoga a Danubius Hotels Rt-n belül létrehozott Ingatlankezelre száll át. Ettl kezdve az Önálló Egységek meghatározott összegc bérleti díj ellenében jogosultak használni az ingatlanokat. (1999-ben ez az összeg a Hévízi Önálló Egységnél eft volt.) Az els két év vizsgálatával tehát képet kaphatunk az új struktúra bevezetésének hatásairól. Mivel a körülmények az 1999-es évtl kezdve "azonosak", ezért célszerc az 1999-es évet bázis évnek tekinteni. Ekkor megállapítható, hogy a tiszta jövedelem három év távlatában "csak" 7,00%-kal csökkent. Ez a csökkenés viszonylag kis mértékc, a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelem minden évben meghaladja a eft-ot.

18 16 3. A hatékonyság vizsgálata Komplex hatékonyság 100 Ft lekötött termelési tény-re jutó nettó termelési érték Ft-ban 6.táblázat 99,9 100,2 98,2 90,3 A mutató megmutatja, hogy 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezre hány Ft nettó termelési érték jut, azaz milyen mértékben képes kihasználni az Önálló Egység a rendelkezésére álló eszközállományt. A mutató kiszámításánál fontos szempont, hogy a lekötött eszközök értékét 0,2-es szorzóval kell figyelembe venni, ez az eszközöktl elvárt hozamból adódik. A bruttó munkajövedelmet 1,8-cal kell beszoroznunk, hogy reális értékeket kapjunk. (A munkabér körülbelül 1,8-szoros mértékben terheli a vállalatot.) Akkor tekinthet elfogadhatónak a komplex hatékonyság értéke, ha a 100 Ft-ot eléri, ez azonban csak a 1998 és 1999-es években teljesül. Az 1999-es év jónak mondható a komplex hatékonyság szempontjából. Köszönhet ez annak, hogy a nettó termelési érték ebben az évben a legmagasabb, a súlyozott lekötött termelési érték viszont ekkor a legkisebb ben a mutató értéke megközelíti az elfogadható szintet, viszont 2001-ben 9,7%- kal az elvárható szint alatt marad. (lsd. 4. diagram) Összességében a komplex hatékonyság megfelel, bár a csökken tendencia felhívja a figyelmet a hatékonyság javítására. Az Önálló Egység jól használja ki eszközeit, és velük elfogadható nagyságú termelési értéket képes elállítani. 4.diagram A komplex hatékonyság % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 4 [1, 2, 3, 6]

19 Tárgyi eszköz hatékonyság 7. táblázat tárgyi eszköz hatékonyság (Ft ill %) Megmutatja, hogy 100 forint aktivált tárgyi eszközzel hány forint nettó termelési érték állítható el tól 2001-ig a tárgyi eszközök kihasználásának hatékonysága 11,43-szeresére ntt. A 100 eft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 1999-tl kezdden kimagaslóan jó, és egyre növekszik tl több mint ötszöröse az elvárható értéknek. Ennek oka egyrészt a nettó termelési érték nagysága, másrészt viszont az, hogy a társaság 1998-ban az ingatlanait átruházta az Ingatlankezelre, és ettl kezdve bérbe veszi. Az aktivált tárgyi eszközök értéke így jelentsen kevesebb lett, mint a korábbi években. Ebbl adódik, hogy 1999-tl a tárgyi eszközök hatékonysága ennyire jó Készlethatékonyság 8. táblázat készlethatékonyság (Ft ill %) A készletek hatékonysága azt fejezi ki, hogy 100 Ft készlettel hány Ft forgalom érhet el. Minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készlet lekötésével, annál jobb a készlethatékonyság, és ezáltal a cég készletgazdálkodásának eredményessége is kedvez irányba változik. A Danubius Hotels Hévízi Önálló Egységénél rendkívül jó a készletek hatékonysága, adódik ez abból, hogy a vállalkozás feladata a szállodák üzemeltetése. Az általa nyújtott szolgáltatások: vendéglátás, szállodai szolgáltatás, gyógyászat és sport- és fitness tevékenység. Ezek hatékony ellátásához nem szükséges nagy mennyiségc készlet.

20 Eszközhatékonyság 9. táblázat összes eszköz hatékonyság(%) Ez a mutató a vállalatnál állományban lév aktivált tárgyi eszközök és a készletek együttes hatékonyságát fejezi ki, az általuk elállított új érték képzdést mutatja szorzószám formájában A vállalkozás 2001-ben100 forint eszközzel tizenegyszer akkora nettó termelési értéket képes elállítani, mint 1998-ban. Mivel 1998-ban a készletek állománya viszonylag kicsi az aktivált tárgyi eszközökhöz viszonyítva az összes eszköznek csak 1%-át teszi ki-, ebbl adódóan a tárgyi eszközök és az összes eszköz hatékonysága megegyezik ben az ingatlanok eladása miatt a tárgyi eszköz állomány mintegy 3,6 milliárd forinttal csökkent, ebbl következik, hogy az eszközhatékonyság ugrásszercen megntt. Az eszközök felhasználása az Önálló Egységnél nagyon hatékony Eszköz igényesség 10. táblázat tárgyi eszköz igényesség (%) 215,9 19,3 18,6 17,5 készlet igényesség(%) 2,0 3,2 2,8 2,6 összes eszköz igényesség(%) 217,9 22,4 21,3 20,1 Az eszközök igényességi mutatója azt mutatja meg, hogy 100 Ft nettó termelési értékre hány Ft összes eszköz jut. Ez az érték annál kedvezbb, minél kisebb. Az els év igényességi mutatója legalább tízszerese az utolsó három évnek. Ez az eltérés az a már említett okok (ingatlanok tulajdonjogának átruházása) miatt áll fenn ban 100 Ft nettó termelési érték elállításához csak 2 Ft készlet szükséges. A másik három évben a mutató majdnem másfélszeres értékeket jelez a

21 19 készletigényesség szempontjából legjobb évekhez képest. Ez leginkább az alacsonyabb nettó termelési értéknek köszönhet. Fontos szempont, hogy az igényességi mutatók évrl-évre csökken értéket mutatnak, ez a hatékony eszközgazdálkodásra utal Készletek forgási sebessége 11. táblázat készlet forgási sebessége napban 4,8 4,7 4,2 3,8 készlet forgási sebessége fordulatban 76,4 77,7 87,8 95,2 A készletek forgási sebessége megmutatja, hogy a vállalatnál lekötött árukészlet értéke hány nap alatt térül meg, illetve hány napi értékesítés összegét köti le. Egy körforgás idtartama 4,8 napról 3,8 napra csökkent négy év alatt, így 1 teljes napi értékesítés felszabadult. Ez mintegy 21%-os javulást jelent. Ez a javulás abból adódik, hogy az értékesítési forgalom 14,76%-kal növekedett, míg a készletállomány 7,86%- kal csökkent. 5. diagram Készletek forgási sebessége 6,0 4,0 2,0 0,0 nap A fordulatokban mért forgási sebesség elemzésével ugyanarra a következtetésre juthatunk. A fordulatok száma ütemesen n, tehát a készletállomány az értékesítési bevétel egyre kisebb részét köti le. A magasabb szám itt a készletek gazdaságosabb kihasználását jelenti, vagyis a készletek nagyobb likviditását. Ez a vállalati készletgazdálkodás eredményességének egyértelmc javulását jelzi.

22 20 4. A szállodai tevékenység sajátos statisztikai mér)számai 5 A vállalkozás tevékenységének elemzésénél mindenképp ki kell térni a szolgáltatási tevékenység sajátosságaira, ugyanis csak így kaphatunk teljes képet a gazdálkodásról. Mivel a Danubius Hotels Rt egy szállodákat üzemeltet vállalat, ezért fontos, hogy ezen tevékenység eredményességét minden szempontból megvizsgáljuk A nettó árbevétel megoszlása szolgáltató egységenként: 12. táblázat Adatok %-ban Összes árbev 100,00 100,00 100,00 100,00 Vendéglátás 31,18 29,50 32,17 35,66 Szálloda 43,44 45,53 42,30 39,45 Gyógyászat 20,94 19,19 20,48 19,62 Sport-fitness 0,00 0,00 0,00 2,66 Egyéb bevétel 4,45 5,77 5,05 2,62 Az összes nettó árbevételen belül legnagyobb arányt (39,45-45,53%) a szállodai szolgáltató egység bevétele jelenti. Figyelemre méltó, hogy ez az arány kisebb mint a többi egység összes árbevétele. A szállodai tevékenység meghatározza ugyan a vállalkozás profilját, de korántsem ez az egyetlen tevékenység. Jelents szerepet játszik az árbevétel alakításában a vendéglátás és a gyógyászati tevékenység is. A vendéglátó egység megléte szinte minden szállodánál szükségszerc, nagymértékben javítja a szolgáltatás színvonalát a helyi étkezési lehetség. Megfigyelhetjük, hogy a szálloda és a gyógyászat bevétele közti különbség egyre kisebb, mivel a vendéglátásból származó bevétel 1999-tl kezdden folyamatosan növekszik, a szállodai szolgáltatás forgalma viszont csökken. Az árbevétel harmadik legnagyobb összetevje a gyógyászati tevékenységbl származó bevétel. Mivel az Önálló Egységen belül a két hévízi szálloda gyógyszálloda, ezért érthet, hogy az összes forgalom mintegy 20%-a a gyógyászati tevékenységbl származik.