Jancsik András. Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában

Átírás

1 Jancsik András Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában

2 Világgazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Surányi Sándor Jancsik András

3 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Ph.D. program Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában Ph.D. értekezés Jancsik András Budapest 2001

4

5 TARTALOM Tartalom... 5 Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Bevezetés A. Integráció és turizmus Az integráció fogalmi keretei A gazdasági integráció alapfogalmai és összetevői Integrációs formák a mai világgazdaságban Negatív és pozitív integráció A szolgáltatások és a nemzetközi szolgáltatás-áramlás liberalizációja Szolgáltatások a modern gazdaságban Nemzetközi szolgáltatások A szolgáltatások nemzetköziesedések mozgatórugói A szolgáltatások nemzetközi kiterjesztésének stratégiái A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem akadályai A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja A GATS szerepe a liberalizáció terén Szolgáltatások a turizmusban A turizmus alapfogalmai A turisztikai szolgáltatások Nemzetközi turisztikai szolgáltatások A nemzetközi turizmus korlátai és akadályai Az akadályok értelmezése A turisták személyét érintő korlátozások A turisztikai szolgáltatók működését korlátozó tényezők

6 3.5. A turisztikai szolgáltatások nemzetközi liberalizációja és a GATS Mikro-integrációs folyamatok a turizmusban Együttműködés és növekedés a vállalkozási szférában Vertikális integrációk Upstream integrációk Downstream integrációk Kombinált vertikális integrációk Horizontális integráció Általános jellemzők Horizontális integráció a szállodaiparban Utazásközvetítők horizontális integrációja Diverzifikáció Diagonális integráció B. Az európai integráció turizmusa Az Európai Unió kereskedelempolitikája Az uniós kereskedelempolitika általános vonásai A szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja az Európai Unióban Az Európai Unió és a GATS 2000 tárgyalási forduló Az Európai Unió turizmusa trendek és fő mutatószámok A turizmus mérése Kereslet és kínálat Bevételek és kiadások A turizmus-gazdaság mutatószámai A turizmus mint közösségi tevékenység Előzmények Közösségi kezdeményezések a turizmus területén

7 7.3. A közös turizmuspolitika kérdése A turizmuspolitikáról általában A Maastrichti Szerződés A Zöld Könyv Az EK Szerződés módosításának kérdése a Kormányközi Konferencián Turisztikai kezdeményezések az első Akcióterv után Az Európai Unió Bizottságának prioritásai a turizmus területén Nemzeti turizmuspolitikák az Európai Unióban Az Európai Unió Akcióterve a turizmus támogatására Az Unió turizmusára vonatkozó ismeretek elmélyítése és terjesztése A turisztikai szezon meghosszabbításának lehetőségeit célzó információcsere Transznacionális programok A turisták mint fogyasztók Kulturális turizmus A turizmus és a környezet Rurális turizmus Szociális turizmus Ifjúsági turizmus Oktatás és szakképzés Promóció harmadik országokban Az együttműködés és a konzultáció javítása a turizmus érdekében Az Európai Unió közvetett intézkedései a turizmus érdekében Az egységes belső piac akadályainak lebontása A fizikai határok eltörlése és turisták szabad mozgása A technikai és jogi korlátok lebontása

8 Az adójellegű korlátok lebontása Nemzetközi átutalások egyszerűsítése A fogyasztóvédelmi politika turisztikai vonatkozásai Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Egészségügyi és fizikai biztonság Gazdasági és jogi érdekek A fogyasztók tájékoztatása Vállalkozási politika Versenypolitika A turisztikai tevékenység fejlesztése a szociális és oktatási politika révén Munkahelyteremtés és szociális párbeszéd Oktatási és szakképzési programok Gazdasági és szociális kohézió A Strukturális Alapok A közösségi kezdeményezésű programok és turisztikai vonatkozásaik Az Európai Beruházási Bank finanszírozása Közlekedéspolitika Légiközlekedés Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Trans-European Transport Network Az információs társadalom és a turizmus Teletourism kezdeményezés Az eeurope program A turizmussal kapcsolatos prioritások a kutatás-fejlesztési tevékenységben

9 Az elektronikus kereskedelem és a turizmus A Go Digital program a kis- és középvállalkozások számára TEN-Telecom Kultúra és örökségvédelem Kulturális akciók Az építészeti örökség védelme A városi környezet védelme A Culture 2000 program Környezetvédelmi politika A Környezetvédelmi Akcióprogramok Környezetvédelmi intézkedések A Gazdasági és Monetáris Unió Az euró és a turizmus Az euró bevezetésének feltételei Bizottsági tevékenység a turizmus terén az euróra való átállás terén C. A turizmus európai integrációja? Az integrációs folyamatok pozitív és negatív hatásai Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos pozitív hatások Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos negatív hatások A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos pozitív hatások Az euró előnyei a turisták számára A turisztikai ágazatra kifejtett hatások A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos negatív hatások

10 12. Az integrációs folyamatok alágazati és nemzeti sajátosságai Légitársaságok Szálláshelyek Utazási irodák Nemzeti sajátosságok Koncentrációs folyamatok az európai turizmusban A XXI. század kihívásai az európai turizmusban Modern és posztmodern turizmus Globalizáció Internet és turizmus A fenntartható fejlesztés és a turizmus Biztonsági fenyegetések a turizmusban Összefoglalás Függelék Tárgymutató Jogszabályok Felhasznált irodalom

11 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése a bruttó hazai össztermékből táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése az aktív népesség számából táblázat. A szolgáltatások jegyzékének fejezetei táblázat. Külkereskedelem és nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem (1999) táblázat. Szolgáltatás-export régiónként (1999) táblázat. Szolgáltatás-import régiónként (1999) táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-típusok jellemzői táblázat. Nemzetköziesedési lehetőségek a szolgáltatási ágazatokban táblázat. A légiközlekedés, a telekommunikáció és a számítógépek árának alakulása 1930-tól 1990-ig táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-áramlás útjában álló akadályok jellegzetes példái táblázat. A GATS által definiált szolgáltatási módozatok jellemzői táblázat. A GATS részét képező Engedményes Listák sematikus felépítése táblázat. Ágazati kötelezettségvállalások áttekintése (országok száma, 1994) táblázat. A kötelezettségvállalások jellege szolgáltatási szektoronként (százalékarányok az egyes kategóriákon belül) táblázat. A turisztikai szolgáltatások részesedése a szolgáltatás-kereskedelemből régiónként (1999, százalékban) táblázat. Turisztikai és a turizmust érintő adók típusai (példák) táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (országok száma és részaránya) táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (alágazatokon és szolgáltatási módozatokon belüli megoszlás) táblázat. Vállalati integrációs formák táblázat. Az Európai Unió kereskedelempolitikájának alapvető feltételrendszere

12 21. táblázat. Európai integrációs sajátosságok az alapvető szolgáltatási szektorokban táblázat. Turistaérkezések táblázat. Turistaérkezések az Európai Unió országaiban táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban, 1998 (ezer fő) táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban 1998 (%-os megoszlás) táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes látogatóérkezések számából (1999) táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes vendégéjszakák számából (1999) táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai az Európai Unióban táblázat. Szállodai kapacitás-kihasználtság az Európai Unió országaiban, táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-adatai az Európai Unióban táblázat. Turisztikai bevételek táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege az unión kívüli nemzetközi forgalomban táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege a legfontosabb küldő/fogadó területek viszonylatában táblázat. Az Unión kívüli nemzetközi forgalom aránya az Európai Unió tagországainak turisztikai bevételeiben és kiadásaiban táblázat. Az Európai Unió turizmus-gazdaságának fő mutatószámai és trendjei táblázat. A turizmus-gazdaság részesedése (1999) táblázat. A turizmus-gazdaság fő mutatószámai (1999) táblázat. A turizmus-gazdasági GDP-növekedése táblázat. Az EK tagállamok nemzeti turisztikai hivatalainak (NTH) tevékenysége táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a nemzetközi személyszállításban

13 42. táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a belföldi személyszállításban táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok néhány kulturális és sportszolgáltatás esetében, táblázat. Utazási irodák adózási szabályai az Európai Unióban táblázat. A HORECA szektor vállalkozásainak, foglalkoztatottjainak és forgalmának megoszlása méretkategóriák szerint, táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az es időszakban táblázat. Turisztikai célú támogatások a Strukturális Alapokból az es időszakban táblázat. A Strukturális Alapok és a FIFG részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában táblázat. A Strukturális Alapok részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az os időszakban táblázat. A Strukturális Alapok forrásainak felosztása, táblázat. A turizmus részesedése a közösségi kezdeményezésű programokból, táblázat. Közösségi kezdeményezésű programok táblázat. EIB-kölcsönök táblázat. A turizmus részesedése az EIB-kölcsönökből, táblázat. A fő közlekedési eszközök utasforgalmának fejlődése az Európai Unióban, táblázat. A TEN közúti hálózatának fejlődése ben táblázat. Az új közutak építésére szánt források a TEN-T porgramban a közútfejlesztési költségvetés százalékában táblázat. A TEN-T vasúti hálózata, táblázat. Az újonnan épített európai gyorsvasúti vonalak hossza

14 61. táblázat. Építés alatt álló gyorsvasúti vonalak az Európai Unióban táblázat. A TEN vasúti hálózatának fejlődése ben táblázat. A legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőterek az Európai Unióban táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozása táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozásának hálózattípus szerinti megoszlása táblázat. A TEN-T fejlesztésére fordított összegek táblázat. Európai Kulturális Város / Európa Kulturális Fővárosa táblázat. Az Európai Unió turizmust érintő intézkedéseinek áttekintése táblázat. A legjelentősebb stratégiai szövetségek a légiközlekedésben táblázat. Az európai turizmus 20 legnagyobb vállalatcsoportja táblázat. A fordizmus és a poszt-fordizmus jellemző vonásai táblázat. A szállodaipar elmozdulása a posztmodernitás irányába táblázat. Régi és új utazók táblázat. Személyi számítógépekkel való ellátottság az Európai Unióban táblázat. Az online kereskedelem piaca az Európai Unióban, táblázat. Az USA online utazói által felkeresett Internet-oldalak, táblázat. A leglátogatottabb Internet-oldalak három európai országban, 2000 november 2001 április táblázat. A szolgáltatás-kereskedelmet befolyásoló intézkedések táblázat. A szállodákat és éttermeket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. Az utazásközvetítőket és az utazásszervezőket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. Az idegenvezetői szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján

15 82. táblázat. A turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. A légiközlekedés értékesítését és marketingjét érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. A CRS-szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat A turisztikai tevékenység fejlődési fázisai Nyugat-Európában táblázat. A turizmus gazdasági jelentősége az Európai Unió tagországaiban, táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok céljainak rangsorolása táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok eszközeinek rangsorolása táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok bevételei és kiadásai tíz EK tagállamban, táblázat. Kormányzati turisztikai kiadások az EK országokban, táblázat. A turizmuspolitika eredményességének mérése táblázat. A turizmuspolitika cél- és eszközrendszere az EK tagországokban táblázat. Sikertényezők az EK tagországok turizmuspolitikájában táblázat. Hozzáadottérték-adó kulcsok a HORECA-szektorban,

16 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra. A gazdaságszerkezet nemzetközi fejlődése ábra. Patterson és Cicic szolgáltatás-mátrixa ábra. A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatási folyamat jellegzetességei alapján ábra. A turisztikai céllal utazók elkülönítése az egyéb utazóktól ábra. Az utazók csoportosítása ábra. Turisztikai szolgáltatások súlya és jelentősége ábra. A turizmus részesedése egyes gazdasági tevékenységekből ábra. A turisztikai szolgáltatások osztályozása ábra. A nemzetközi turistaérkezések alakulása, ábra. A világ vezető turisztikai célországai, ábra. A szállodai vendégéjszakák megoszlása, ábra. Vendégéjszakák megoszlása az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken ábra. Az kereskedelmi szálláshely-férőhelyek alapkategóriák szerinti megoszlása ábra. A szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban ábra. A nem szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban ábra. A nemzetközi turistaérkezések és a turisztikai bevételek megoszlása régiók szerint, ábra. A turisztikai bevételek világrangsorának élmezőnye, ábra. A turisztikai kiadások világrangsorának élmezőnye, ábra. Az Európai Unió tagországainak nemzetközi turisztikai bevételei, kiadásai és egyenlege, ábra. Normalised travel ratio, ábra. Az unión kívüli turisztikai bevételek és kiadások megoszlása a legfontosabb küldő/fogadó területek között,

17 22. ábra. A turizmus-gazdaság súlya az Európai Unióban és tagországaiban ábra. A turizmuspolitika jellege és szerkezete az EK-ban ábra. Az egy főre jutó turisztikai kormányzati kiadás és a turisztikai bevételek aránya az EK tagországaiban, ábra. VAT-kulcsok az Európai Unióban, ábra. Egyes turisztikai szolgáltatások VAT-kulcsai az Európai Unióban, ábra. A HORECA szektor az Európai Unióban, méretkategóriák szerinti megoszlás, ábra. Munkahelyi és otthoni PC-ellátottság az Európai Unióban, ábra. Internet-felhasználók az Európai Unióban, ábra. Egy főre jutó éves online vásárlások, ábra. Az online vásárlások részaránya egyes termékek/szolgáltatások esetében, ábra. Az online vásárlások megoszlása termékkategóriák szerint ábra. Az internetes utazási piac forgalmának megoszlása Európában, ábra. A Strukturális Alapokból támogatásokban részesülő régiók,

18 BEVEZETÉS A kutatás előzményei és céljai A választott téma szorosan összefügg a szerzőnek a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékén kifejtett oktatói munkájával: 1996 óta foglalkozik a turizmus egyes részterületeinek kutatásával és oktatásával. Kutatási területei közt kezdetektől fogva szerepel az európai integrációs folyamatok és a turizmus sokrétű összefüggésrendszere, eddigi eredményeit pedig az utóbbi két évben Az Európai Unió turizmusa című tantárgy keretében osztotta meg hallgatóival. A kutatás megkezdését az a vélemény ösztönözte, hogy jóllehet a turizmus nem tartozik sem az Európai Unió szektorális politikái, sem a csatlakozási tárgyalások kiemelt témái közé, a leendő turisztikai szakembereknek ismerniük kell azt a közeget és feltételrendszert, amelyben az ágazat a csatlakozás után működni fog. A kérdés gyakorlati jelentősége mellett nem elhanyagolhatóak az elméleti vonatkozások sem, különös tekintettel arra, hogy a turizmus és általában véve a szolgáltató ágazatok integrációja terén mindeddig viszonylag kevés tudományos megfigyelés került publikálásra. A dolgozat általános célja a vizsgált jelenség az integráció és a turizmus kapcsolata leíró jellegű elemzése az Európai Unió konkrét példájára vonatkoztatva, ami magában foglalja a jelenség eddig nem ismert aspektusainak, összefüggéseinek feltárását is. A fenti cél elérése az alábbi részcélok megvalósításán keresztül képzelhető el: az integrációs folyamatok értelmezése, a negatív és pozitív integráció fogalmának feltárása a turisztikai szolgáltatásokra vonatkoztatva, figyelembe véve az utóbbiak összetettségét és ágazatközi kapcsolatrendszerét; az Európai Unió turisztikai szektorának mélyreható elemzése, az ágazat jelentőségének, illetve mennyiségi és minőségi jellemzőinek bemutatása; az Európai Unió politikáinak, intézkedéseinek célirányos vizsgálata, a turisztikai szektort közvetlenül vagy közvetett módon érintő szabályozások rendszerező áttekintése; az Európai Unióban zajló integrációs folyamatok és intézkedések turizmusra gyakorolt hatásainak elemzése, az ágazatban megfigyelhető jelenségek, átalakulások értékelése, és mindezek alapján a perspektívák feltárása. 18

19 A dolgozat céljait sajátos megvilágításba helyezi az a tény, hogy az Európai Uniónak mindmáig nincsen hivatalosan deklarált turizmuspolitikája. Ugyanakkor a turizmust valamilyen formában a legtöbb szektorális politika érinti, az azok keretében foganatosított intézkedések hatással vannak a turisztikai ágazatra is. A dolgozat tehát a de jure létező politikák vizsgálatán keresztül jut el a de facto módon érvényesülő turisztikai szabályozórendszer lényegének felvázolásáig. Szakirodalmi áttekintés Az Európai Unióval, illetve az integráció gazdasági és társadalmi vonatkozásaival foglalkozó hazai szakirodalomban egyelőre meglehetősen csekély súlyt képviselnek a turisztikai ágazat integrációját tárgyaló művek (megjegyzendő, hogy a turizmus általában véve is csekély mértékben részesedik a közgazdasági jellegű szakfolyóiratok publikációiból). Szám szerint a legtöbb publikáció a témában (vagy legalábbis a témához kapcsolódóan) Lengyel Márton és munkacsoportja nevéhez fűződik. Lengyel kutatásaiban elsősorban a hazai turizmus fejlesztési perspektíváira összpontosít, az általa elgondolt prioritások viszonyrendszerében helyezi el az integrációval járó lehetőségeket és veszélyeket. Az integráció egy-egy vonatkozása szórványosan felbukkan mások publikációiban is, az euró bevezetésének várható hatásaival például foglalkozik Nemes Andrea, illetve Puczkó László és Rácz Tamara is. Ezzel együtt a téma hazai feldolgozottsága minimális, és hiány mutatkozik az átfogó jellegű munkákból is. A külföldi társadalomtudományi szakirodalomban a turizmus jóval kiterjedtebben van feldolgozva, többek között az igényes szakfolyóiratok széles választékának köszönhetően. Az Európai Unió turizmusának vizsgálatában több vonulat különíthető el: kifejezetten az integráció folyamatával és általános hatásaival foglalkozó művek (e téren a publikációs tevékenység egy sajátos hullámhegyet mutatott 1993, azaz a belső piac tervezett megvalósítása előtt, azóta szórványossá váltak a közlések, és csak az euró bevezetése kapcsán nőtt meg ismét a számuk); az integráció egyes jelenségeihez vagy egyes konkrét közösségi intézkedésekhez, jogszabályokhoz köthető művek (például a légiközlekedés deregulációja, a távolsági értékesítés szabályozása, a belső határok felszámolása stb.); a vállalati működés változó feltételrendszerét vizsgáló publikációk; ezek közül külön kiemelhetők a mikro-integrációs folyamatokat, illetve azok mozgatórugóit és hatásait elemző írások; 19

20 az európai turisztikai piac és részpiacai állapotát és fejlődési tendenciáit leíró, illetve elemző munkák (ezek az Európai Unió létét a legtöbbször természetes adottságnak tekintik, így az integrációs hatások elemzéséhez csak közvetve hasznosíthatók). A fenti témakörök leginkább folyóiratcikkek formájában öltenek testet, teljes könyveket ritkán szentelnek az európai turizmus integrációja vizsgálatának. Jellemzőbb az, hogy egy szélesebb témát felölelő könyvben kapnak egy-két fejezetet az integrációval kapcsolatos kérdések. Átfogó jellegű értékelések készítésében pedig mindeddig inkább csak az Európai Bizottság, illetve az uniós szakmai szervezetek szakértői jeleskedtek. A szerző eddig megjelent publikációi leginkább a fenti első vonulatba illeszkednek be, amennyiben az Európai Unió turizmusra vonatkozó gyakorlati intézkedéseivel (Jancsik 1997a, 1997b) és az uniós intézkedések különböző hatásaival (Jancsik 1999) foglalkoznak. Az előbbi két cikk (egyazon tanulmány két része) az adott téma mindeddig legrészletesebb hazai feldolgozása, gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy változatlan formában átvette a szélesebb szakmai közönséghez szóló TTG Hungary című szaklap, illetve némiképp átszerkesztett formában tananyagként való hasznosítás céljából kiadta a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. is. Az alkalmazott módszer és indoklása A dolgozat a deduktív logika alapján épül fel: a már ismert elméletek alapján hipotézisrendszert állít fel a vizsgált jelenség a turizmus és az integráció kapcsolata vonatkozásában, majd ezt szembesíti a gyakorlati megfigyelésekkel, végül levonja a hipotéziseket igazoló, esetleg azokat módosító következtetéseket. A dolgozat kettős vezérfonalat követ, a Jan Tinbergen által megfogalmazott negatív integráció és pozitív integráció gondolatából kiindulva (Tinbergen 1965). Ezek szerint az európai turizmus integrációját egyfelől a nemzetgazdaságok közötti kereskedelmi korlátozások lebontása, azaz konkrétan a szolgáltatás-liberalizáció felől közelíti meg, másfelől a Közösség által létrehozott új intézmények és mechanizmusok turisztikai vonatkozásainak vizsgálatára alapozva elemzi. A dolgozat röviden bemutatja a szolgáltatások természetére és gazdasági jelentőségére vonatkozó főbb elméleti megállapításokat, fokozatosan szűkítve a vizsgálódás körét előbb a nemzetközi szolgáltatásokra, majd a turizmusra, végül a nemzetközi szolgáltatás-liberalizáció általános és turisztikai vonatkozásaira. Az elméleti háttér részletes kifejtése a konceptualizációt is szolgálja, ami elengedhetetlen a vizsgált jelenségekre köztük kiemel- 20

21 ten a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó egységes fogalomrendszer hiányából kifolyólag. Ezek után a dolgozat áttér a vizsgált téma gyakorlati vonatkozásainak elemzésére: egyrészt a rendelkezésre álló statisztikai adatokra és a különféle tanulmányok, kutatások megállapításaira támaszkodva részletesen bemutatja az Európai Unió turizmusának mennyiségi és minőségi jellemzőit, kitérve a tagországi szintű turizmuspolitikai célok és eszközök vizsgálatára; másrészt a közösségi jogszabályok, a hozzáférhető szakmai anyagok és a vonatkozó tudományos publikációk feldolgozása alapján átfogó, ugyanakkor részletekbe menő rendszerező áttekintést nyújt a turizmust kisebb vagy nagyobb mértékben érintő, működési körülményeit és fejlődési lehetőségeit befolyásoló közösségi intézkedésekről. A záró rész az integrációnak vagy legalább részben annak tulajdonítható újszerű jelenségekkel, illetve a negatív és pozitív integráció egyértelmű és valószínűsíthető hatásaival foglalkozik, az eddigi tapasztalatok ismertetése mellett kitérve a lehetséges jövőbeni fejlődési irányokra is. Az elemzés részben az Európai Unió saját tanulmányaiban, illetve a független szakirodalomban fellelhető megállapításokra épül, részben pedig a szerző saját következtetéseit és értékelő munkája eredményeit tartalmazza. A dolgozat alapvető módszere a releváns források rendszerező-összehasonlító elemzése. A módszer használatát elsősorban az indokolja, hogy mind a turizmus, mind az integráció rendkívül összetett, sokrétű társadalmi-gazdasági jelenségek, egymáshoz való viszonyukat is számos aspektusból lehet vizsgálni, ami elengedhetetlenné teszi a megfigyelések rendszerbe foglalását. A rendszerezés további indoka, hogy a szerző átfogó képet szeretne alkotni egy heterogén jelenségről, vagyis nem egy-egy szűkebb terület mélyebb feltárására törekszik. Ez utóbbira ugyan számos lehetőség kínálkozik, ám úgy ítélhető meg, hogy a témát szélességében áttekintő mű(vek) megszületése előtt kevéssé célszerű a részterületek mélységi vizsgálata. A szerző a közvetlen adatgyűjtés lehetőségét elvetette a vizsgált jelenség nagyfokú heterogenitása miatt, ami lehetőségeit messze meghaladó mennyiségű kutatómunkát tett volna szükségessé. Ehelyett széles körben támaszkodott a jogforrásokra, illetve a publikált statisztikai adatokra és kutatási eredményekre. Hipotézisek felállítása A dolgozat alapkérdése az, hogy milyen mennyiségi és minőségi jellemzőkkel írhatók le az európai integrációs folyamatoknak a turisztikai ágazatra gyakorolt hatásai, figyelembe véve azt, hogy az Európai Unió közvetlenül csak minimális mértékben foglalkozik a szektorral. 21

22 A kezdeti tájékozódó kutatások után, az alapvető információk birtokában az alábbi hipotézisek felállítására került sor: Az integrációs folyamatok lényegesen befolyásolják az európai turizmus működési és fejlődési feltételeit, összességében jótékony hatást gyakorolva az ágazat egészének vonatkozásában. A turisztikai ágazat egyaránt haszonélvezője a negatív és a pozitív integrációnak, azaz számos előnye származik egyrészt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlásának útjában álló különféle akadályok lebontásából, másrészt az egységes piaccá válás további feltételeit megteremteni hivatott közösségi intézkedések bevezetéséből. A hatások döntő többsége azonban nem egy tudatos turizmusfejlesztési politika következménye, hanem a gazdaság más ágazatait, illetve az integrációs övezet gazdaságának egészét befolyásoló uniós döntések közvetett eredménye. Megjegyzendő, hogy ez a hipotézis eléggé magától értetődőnek tűnik, vizsgálata mégsem érdektelen, mert lehetővé teszi a közösségi turizmus működési körülményeinek részletes feltérképezését, illetve a különböző intézkedések hatásainak sokoldalú vizsgálatát. Az integrációs hatásokra és lehetőségekre a turisztikai ágazat országonként és alágazatonként bizonyos eltéréseket mutatva reagál. Az északi országok (elsősorban Nagy-Britannia és Németország) vállalatai mutatják a legnagyobb aktivitást a mikro-integráció terén, míg a déliek jóval passzívabbak. A turisztikai irányító szervek (illetve a mögöttük álló kormányok) viszont éppen a déli tagállamokban (főképp Görögországban és Olaszországban) tanúsítanak komoly érdeklődést az integráció iránt. Ami az alágazatokat illeti, az utazási irodák maradnak meg leginkább az uniós keretek között, míg a szállodavállalatok és a légitársaságok globális terjeszkedési politikát folytatnak, erős regionális hangsúlyokkal. A vállalati integráció különböző formákban zajlik és változatos együttműködési formákat alakít ki. Az európai turizmus integrációja az ágazat sajátosságaiból kifolyólag bizonyos anomáliákat mutat. Időbeni anomáliának tekinthető az ágazat működési feltételeinek egységesüléseként értelmezett makro-integrációs folyamatok vontatottsága, például a szállodai szabványok vagy a turisztikai tevékenységeket terhelő adók harmonizációja terén. Térbeli anomáliának tekinthető, hogy az erősödő belső piaci versenyre részben az Európai Unión kívülre mutató mikro-integrációs törekvésekkel válaszolnak egyes turisztikai vállalatok. Koncepcionális anomáliákkal is találkozunk, az integráció főáramával való szembeszegülés formájában. 22