Jancsik András. Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jancsik András. Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában"

Átírás

1 Jancsik András Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában

2 Világgazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Surányi Sándor Jancsik András

3 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Ph.D. program Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában Ph.D. értekezés Jancsik András Budapest 2001

4

5 TARTALOM Tartalom... 5 Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Bevezetés A. Integráció és turizmus Az integráció fogalmi keretei A gazdasági integráció alapfogalmai és összetevői Integrációs formák a mai világgazdaságban Negatív és pozitív integráció A szolgáltatások és a nemzetközi szolgáltatás-áramlás liberalizációja Szolgáltatások a modern gazdaságban Nemzetközi szolgáltatások A szolgáltatások nemzetköziesedések mozgatórugói A szolgáltatások nemzetközi kiterjesztésének stratégiái A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem akadályai A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja A GATS szerepe a liberalizáció terén Szolgáltatások a turizmusban A turizmus alapfogalmai A turisztikai szolgáltatások Nemzetközi turisztikai szolgáltatások A nemzetközi turizmus korlátai és akadályai Az akadályok értelmezése A turisták személyét érintő korlátozások A turisztikai szolgáltatók működését korlátozó tényezők

6 3.5. A turisztikai szolgáltatások nemzetközi liberalizációja és a GATS Mikro-integrációs folyamatok a turizmusban Együttműködés és növekedés a vállalkozási szférában Vertikális integrációk Upstream integrációk Downstream integrációk Kombinált vertikális integrációk Horizontális integráció Általános jellemzők Horizontális integráció a szállodaiparban Utazásközvetítők horizontális integrációja Diverzifikáció Diagonális integráció B. Az európai integráció turizmusa Az Európai Unió kereskedelempolitikája Az uniós kereskedelempolitika általános vonásai A szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja az Európai Unióban Az Európai Unió és a GATS 2000 tárgyalási forduló Az Európai Unió turizmusa trendek és fő mutatószámok A turizmus mérése Kereslet és kínálat Bevételek és kiadások A turizmus-gazdaság mutatószámai A turizmus mint közösségi tevékenység Előzmények Közösségi kezdeményezések a turizmus területén

7 7.3. A közös turizmuspolitika kérdése A turizmuspolitikáról általában A Maastrichti Szerződés A Zöld Könyv Az EK Szerződés módosításának kérdése a Kormányközi Konferencián Turisztikai kezdeményezések az első Akcióterv után Az Európai Unió Bizottságának prioritásai a turizmus területén Nemzeti turizmuspolitikák az Európai Unióban Az Európai Unió Akcióterve a turizmus támogatására Az Unió turizmusára vonatkozó ismeretek elmélyítése és terjesztése A turisztikai szezon meghosszabbításának lehetőségeit célzó információcsere Transznacionális programok A turisták mint fogyasztók Kulturális turizmus A turizmus és a környezet Rurális turizmus Szociális turizmus Ifjúsági turizmus Oktatás és szakképzés Promóció harmadik országokban Az együttműködés és a konzultáció javítása a turizmus érdekében Az Európai Unió közvetett intézkedései a turizmus érdekében Az egységes belső piac akadályainak lebontása A fizikai határok eltörlése és turisták szabad mozgása A technikai és jogi korlátok lebontása

8 Az adójellegű korlátok lebontása Nemzetközi átutalások egyszerűsítése A fogyasztóvédelmi politika turisztikai vonatkozásai Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Egészségügyi és fizikai biztonság Gazdasági és jogi érdekek A fogyasztók tájékoztatása Vállalkozási politika Versenypolitika A turisztikai tevékenység fejlesztése a szociális és oktatási politika révén Munkahelyteremtés és szociális párbeszéd Oktatási és szakképzési programok Gazdasági és szociális kohézió A Strukturális Alapok A közösségi kezdeményezésű programok és turisztikai vonatkozásaik Az Európai Beruházási Bank finanszírozása Közlekedéspolitika Légiközlekedés Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Trans-European Transport Network Az információs társadalom és a turizmus Teletourism kezdeményezés Az eeurope program A turizmussal kapcsolatos prioritások a kutatás-fejlesztési tevékenységben

9 Az elektronikus kereskedelem és a turizmus A Go Digital program a kis- és középvállalkozások számára TEN-Telecom Kultúra és örökségvédelem Kulturális akciók Az építészeti örökség védelme A városi környezet védelme A Culture 2000 program Környezetvédelmi politika A Környezetvédelmi Akcióprogramok Környezetvédelmi intézkedések A Gazdasági és Monetáris Unió Az euró és a turizmus Az euró bevezetésének feltételei Bizottsági tevékenység a turizmus terén az euróra való átállás terén C. A turizmus európai integrációja? Az integrációs folyamatok pozitív és negatív hatásai Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos pozitív hatások Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos negatív hatások A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos pozitív hatások Az euró előnyei a turisták számára A turisztikai ágazatra kifejtett hatások A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos negatív hatások

10 12. Az integrációs folyamatok alágazati és nemzeti sajátosságai Légitársaságok Szálláshelyek Utazási irodák Nemzeti sajátosságok Koncentrációs folyamatok az európai turizmusban A XXI. század kihívásai az európai turizmusban Modern és posztmodern turizmus Globalizáció Internet és turizmus A fenntartható fejlesztés és a turizmus Biztonsági fenyegetések a turizmusban Összefoglalás Függelék Tárgymutató Jogszabályok Felhasznált irodalom

11 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése a bruttó hazai össztermékből táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése az aktív népesség számából táblázat. A szolgáltatások jegyzékének fejezetei táblázat. Külkereskedelem és nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem (1999) táblázat. Szolgáltatás-export régiónként (1999) táblázat. Szolgáltatás-import régiónként (1999) táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-típusok jellemzői táblázat. Nemzetköziesedési lehetőségek a szolgáltatási ágazatokban táblázat. A légiközlekedés, a telekommunikáció és a számítógépek árának alakulása 1930-tól 1990-ig táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-áramlás útjában álló akadályok jellegzetes példái táblázat. A GATS által definiált szolgáltatási módozatok jellemzői táblázat. A GATS részét képező Engedményes Listák sematikus felépítése táblázat. Ágazati kötelezettségvállalások áttekintése (országok száma, 1994) táblázat. A kötelezettségvállalások jellege szolgáltatási szektoronként (százalékarányok az egyes kategóriákon belül) táblázat. A turisztikai szolgáltatások részesedése a szolgáltatás-kereskedelemből régiónként (1999, százalékban) táblázat. Turisztikai és a turizmust érintő adók típusai (példák) táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (országok száma és részaránya) táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (alágazatokon és szolgáltatási módozatokon belüli megoszlás) táblázat. Vállalati integrációs formák táblázat. Az Európai Unió kereskedelempolitikájának alapvető feltételrendszere

12 21. táblázat. Európai integrációs sajátosságok az alapvető szolgáltatási szektorokban táblázat. Turistaérkezések táblázat. Turistaérkezések az Európai Unió országaiban táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban, 1998 (ezer fő) táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban 1998 (%-os megoszlás) táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes látogatóérkezések számából (1999) táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes vendégéjszakák számából (1999) táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai az Európai Unióban táblázat. Szállodai kapacitás-kihasználtság az Európai Unió országaiban, táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-adatai az Európai Unióban táblázat. Turisztikai bevételek táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege az unión kívüli nemzetközi forgalomban táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege a legfontosabb küldő/fogadó területek viszonylatában táblázat. Az Unión kívüli nemzetközi forgalom aránya az Európai Unió tagországainak turisztikai bevételeiben és kiadásaiban táblázat. Az Európai Unió turizmus-gazdaságának fő mutatószámai és trendjei táblázat. A turizmus-gazdaság részesedése (1999) táblázat. A turizmus-gazdaság fő mutatószámai (1999) táblázat. A turizmus-gazdasági GDP-növekedése táblázat. Az EK tagállamok nemzeti turisztikai hivatalainak (NTH) tevékenysége táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a nemzetközi személyszállításban

13 42. táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a belföldi személyszállításban táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok néhány kulturális és sportszolgáltatás esetében, táblázat. Utazási irodák adózási szabályai az Európai Unióban táblázat. A HORECA szektor vállalkozásainak, foglalkoztatottjainak és forgalmának megoszlása méretkategóriák szerint, táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az es időszakban táblázat. Turisztikai célú támogatások a Strukturális Alapokból az es időszakban táblázat. A Strukturális Alapok és a FIFG részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában táblázat. A Strukturális Alapok részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az os időszakban táblázat. A Strukturális Alapok forrásainak felosztása, táblázat. A turizmus részesedése a közösségi kezdeményezésű programokból, táblázat. Közösségi kezdeményezésű programok táblázat. EIB-kölcsönök táblázat. A turizmus részesedése az EIB-kölcsönökből, táblázat. A fő közlekedési eszközök utasforgalmának fejlődése az Európai Unióban, táblázat. A TEN közúti hálózatának fejlődése ben táblázat. Az új közutak építésére szánt források a TEN-T porgramban a közútfejlesztési költségvetés százalékában táblázat. A TEN-T vasúti hálózata, táblázat. Az újonnan épített európai gyorsvasúti vonalak hossza

14 61. táblázat. Építés alatt álló gyorsvasúti vonalak az Európai Unióban táblázat. A TEN vasúti hálózatának fejlődése ben táblázat. A legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőterek az Európai Unióban táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozása táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozásának hálózattípus szerinti megoszlása táblázat. A TEN-T fejlesztésére fordított összegek táblázat. Európai Kulturális Város / Európa Kulturális Fővárosa táblázat. Az Európai Unió turizmust érintő intézkedéseinek áttekintése táblázat. A legjelentősebb stratégiai szövetségek a légiközlekedésben táblázat. Az európai turizmus 20 legnagyobb vállalatcsoportja táblázat. A fordizmus és a poszt-fordizmus jellemző vonásai táblázat. A szállodaipar elmozdulása a posztmodernitás irányába táblázat. Régi és új utazók táblázat. Személyi számítógépekkel való ellátottság az Európai Unióban táblázat. Az online kereskedelem piaca az Európai Unióban, táblázat. Az USA online utazói által felkeresett Internet-oldalak, táblázat. A leglátogatottabb Internet-oldalak három európai országban, 2000 november 2001 április táblázat. A szolgáltatás-kereskedelmet befolyásoló intézkedések táblázat. A szállodákat és éttermeket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. Az utazásközvetítőket és az utazásszervezőket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. Az idegenvezetői szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján

15 82. táblázat. A turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. A légiközlekedés értékesítését és marketingjét érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat. A CRS-szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján táblázat A turisztikai tevékenység fejlődési fázisai Nyugat-Európában táblázat. A turizmus gazdasági jelentősége az Európai Unió tagországaiban, táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok céljainak rangsorolása táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok eszközeinek rangsorolása táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok bevételei és kiadásai tíz EK tagállamban, táblázat. Kormányzati turisztikai kiadások az EK országokban, táblázat. A turizmuspolitika eredményességének mérése táblázat. A turizmuspolitika cél- és eszközrendszere az EK tagországokban táblázat. Sikertényezők az EK tagországok turizmuspolitikájában táblázat. Hozzáadottérték-adó kulcsok a HORECA-szektorban,

16 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra. A gazdaságszerkezet nemzetközi fejlődése ábra. Patterson és Cicic szolgáltatás-mátrixa ábra. A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatási folyamat jellegzetességei alapján ábra. A turisztikai céllal utazók elkülönítése az egyéb utazóktól ábra. Az utazók csoportosítása ábra. Turisztikai szolgáltatások súlya és jelentősége ábra. A turizmus részesedése egyes gazdasági tevékenységekből ábra. A turisztikai szolgáltatások osztályozása ábra. A nemzetközi turistaérkezések alakulása, ábra. A világ vezető turisztikai célországai, ábra. A szállodai vendégéjszakák megoszlása, ábra. Vendégéjszakák megoszlása az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken ábra. Az kereskedelmi szálláshely-férőhelyek alapkategóriák szerinti megoszlása ábra. A szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban ábra. A nem szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban ábra. A nemzetközi turistaérkezések és a turisztikai bevételek megoszlása régiók szerint, ábra. A turisztikai bevételek világrangsorának élmezőnye, ábra. A turisztikai kiadások világrangsorának élmezőnye, ábra. Az Európai Unió tagországainak nemzetközi turisztikai bevételei, kiadásai és egyenlege, ábra. Normalised travel ratio, ábra. Az unión kívüli turisztikai bevételek és kiadások megoszlása a legfontosabb küldő/fogadó területek között,

17 22. ábra. A turizmus-gazdaság súlya az Európai Unióban és tagországaiban ábra. A turizmuspolitika jellege és szerkezete az EK-ban ábra. Az egy főre jutó turisztikai kormányzati kiadás és a turisztikai bevételek aránya az EK tagországaiban, ábra. VAT-kulcsok az Európai Unióban, ábra. Egyes turisztikai szolgáltatások VAT-kulcsai az Európai Unióban, ábra. A HORECA szektor az Európai Unióban, méretkategóriák szerinti megoszlás, ábra. Munkahelyi és otthoni PC-ellátottság az Európai Unióban, ábra. Internet-felhasználók az Európai Unióban, ábra. Egy főre jutó éves online vásárlások, ábra. Az online vásárlások részaránya egyes termékek/szolgáltatások esetében, ábra. Az online vásárlások megoszlása termékkategóriák szerint ábra. Az internetes utazási piac forgalmának megoszlása Európában, ábra. A Strukturális Alapokból támogatásokban részesülő régiók,

18 BEVEZETÉS A kutatás előzményei és céljai A választott téma szorosan összefügg a szerzőnek a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékén kifejtett oktatói munkájával: 1996 óta foglalkozik a turizmus egyes részterületeinek kutatásával és oktatásával. Kutatási területei közt kezdetektől fogva szerepel az európai integrációs folyamatok és a turizmus sokrétű összefüggésrendszere, eddigi eredményeit pedig az utóbbi két évben Az Európai Unió turizmusa című tantárgy keretében osztotta meg hallgatóival. A kutatás megkezdését az a vélemény ösztönözte, hogy jóllehet a turizmus nem tartozik sem az Európai Unió szektorális politikái, sem a csatlakozási tárgyalások kiemelt témái közé, a leendő turisztikai szakembereknek ismerniük kell azt a közeget és feltételrendszert, amelyben az ágazat a csatlakozás után működni fog. A kérdés gyakorlati jelentősége mellett nem elhanyagolhatóak az elméleti vonatkozások sem, különös tekintettel arra, hogy a turizmus és általában véve a szolgáltató ágazatok integrációja terén mindeddig viszonylag kevés tudományos megfigyelés került publikálásra. A dolgozat általános célja a vizsgált jelenség az integráció és a turizmus kapcsolata leíró jellegű elemzése az Európai Unió konkrét példájára vonatkoztatva, ami magában foglalja a jelenség eddig nem ismert aspektusainak, összefüggéseinek feltárását is. A fenti cél elérése az alábbi részcélok megvalósításán keresztül képzelhető el: az integrációs folyamatok értelmezése, a negatív és pozitív integráció fogalmának feltárása a turisztikai szolgáltatásokra vonatkoztatva, figyelembe véve az utóbbiak összetettségét és ágazatközi kapcsolatrendszerét; az Európai Unió turisztikai szektorának mélyreható elemzése, az ágazat jelentőségének, illetve mennyiségi és minőségi jellemzőinek bemutatása; az Európai Unió politikáinak, intézkedéseinek célirányos vizsgálata, a turisztikai szektort közvetlenül vagy közvetett módon érintő szabályozások rendszerező áttekintése; az Európai Unióban zajló integrációs folyamatok és intézkedések turizmusra gyakorolt hatásainak elemzése, az ágazatban megfigyelhető jelenségek, átalakulások értékelése, és mindezek alapján a perspektívák feltárása. 18

19 A dolgozat céljait sajátos megvilágításba helyezi az a tény, hogy az Európai Uniónak mindmáig nincsen hivatalosan deklarált turizmuspolitikája. Ugyanakkor a turizmust valamilyen formában a legtöbb szektorális politika érinti, az azok keretében foganatosított intézkedések hatással vannak a turisztikai ágazatra is. A dolgozat tehát a de jure létező politikák vizsgálatán keresztül jut el a de facto módon érvényesülő turisztikai szabályozórendszer lényegének felvázolásáig. Szakirodalmi áttekintés Az Európai Unióval, illetve az integráció gazdasági és társadalmi vonatkozásaival foglalkozó hazai szakirodalomban egyelőre meglehetősen csekély súlyt képviselnek a turisztikai ágazat integrációját tárgyaló művek (megjegyzendő, hogy a turizmus általában véve is csekély mértékben részesedik a közgazdasági jellegű szakfolyóiratok publikációiból). Szám szerint a legtöbb publikáció a témában (vagy legalábbis a témához kapcsolódóan) Lengyel Márton és munkacsoportja nevéhez fűződik. Lengyel kutatásaiban elsősorban a hazai turizmus fejlesztési perspektíváira összpontosít, az általa elgondolt prioritások viszonyrendszerében helyezi el az integrációval járó lehetőségeket és veszélyeket. Az integráció egy-egy vonatkozása szórványosan felbukkan mások publikációiban is, az euró bevezetésének várható hatásaival például foglalkozik Nemes Andrea, illetve Puczkó László és Rácz Tamara is. Ezzel együtt a téma hazai feldolgozottsága minimális, és hiány mutatkozik az átfogó jellegű munkákból is. A külföldi társadalomtudományi szakirodalomban a turizmus jóval kiterjedtebben van feldolgozva, többek között az igényes szakfolyóiratok széles választékának köszönhetően. Az Európai Unió turizmusának vizsgálatában több vonulat különíthető el: kifejezetten az integráció folyamatával és általános hatásaival foglalkozó művek (e téren a publikációs tevékenység egy sajátos hullámhegyet mutatott 1993, azaz a belső piac tervezett megvalósítása előtt, azóta szórványossá váltak a közlések, és csak az euró bevezetése kapcsán nőtt meg ismét a számuk); az integráció egyes jelenségeihez vagy egyes konkrét közösségi intézkedésekhez, jogszabályokhoz köthető művek (például a légiközlekedés deregulációja, a távolsági értékesítés szabályozása, a belső határok felszámolása stb.); a vállalati működés változó feltételrendszerét vizsgáló publikációk; ezek közül külön kiemelhetők a mikro-integrációs folyamatokat, illetve azok mozgatórugóit és hatásait elemző írások; 19

20 az európai turisztikai piac és részpiacai állapotát és fejlődési tendenciáit leíró, illetve elemző munkák (ezek az Európai Unió létét a legtöbbször természetes adottságnak tekintik, így az integrációs hatások elemzéséhez csak közvetve hasznosíthatók). A fenti témakörök leginkább folyóiratcikkek formájában öltenek testet, teljes könyveket ritkán szentelnek az európai turizmus integrációja vizsgálatának. Jellemzőbb az, hogy egy szélesebb témát felölelő könyvben kapnak egy-két fejezetet az integrációval kapcsolatos kérdések. Átfogó jellegű értékelések készítésében pedig mindeddig inkább csak az Európai Bizottság, illetve az uniós szakmai szervezetek szakértői jeleskedtek. A szerző eddig megjelent publikációi leginkább a fenti első vonulatba illeszkednek be, amennyiben az Európai Unió turizmusra vonatkozó gyakorlati intézkedéseivel (Jancsik 1997a, 1997b) és az uniós intézkedések különböző hatásaival (Jancsik 1999) foglalkoznak. Az előbbi két cikk (egyazon tanulmány két része) az adott téma mindeddig legrészletesebb hazai feldolgozása, gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy változatlan formában átvette a szélesebb szakmai közönséghez szóló TTG Hungary című szaklap, illetve némiképp átszerkesztett formában tananyagként való hasznosítás céljából kiadta a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. is. Az alkalmazott módszer és indoklása A dolgozat a deduktív logika alapján épül fel: a már ismert elméletek alapján hipotézisrendszert állít fel a vizsgált jelenség a turizmus és az integráció kapcsolata vonatkozásában, majd ezt szembesíti a gyakorlati megfigyelésekkel, végül levonja a hipotéziseket igazoló, esetleg azokat módosító következtetéseket. A dolgozat kettős vezérfonalat követ, a Jan Tinbergen által megfogalmazott negatív integráció és pozitív integráció gondolatából kiindulva (Tinbergen 1965). Ezek szerint az európai turizmus integrációját egyfelől a nemzetgazdaságok közötti kereskedelmi korlátozások lebontása, azaz konkrétan a szolgáltatás-liberalizáció felől közelíti meg, másfelől a Közösség által létrehozott új intézmények és mechanizmusok turisztikai vonatkozásainak vizsgálatára alapozva elemzi. A dolgozat röviden bemutatja a szolgáltatások természetére és gazdasági jelentőségére vonatkozó főbb elméleti megállapításokat, fokozatosan szűkítve a vizsgálódás körét előbb a nemzetközi szolgáltatásokra, majd a turizmusra, végül a nemzetközi szolgáltatás-liberalizáció általános és turisztikai vonatkozásaira. Az elméleti háttér részletes kifejtése a konceptualizációt is szolgálja, ami elengedhetetlen a vizsgált jelenségekre köztük kiemel- 20

21 ten a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó egységes fogalomrendszer hiányából kifolyólag. Ezek után a dolgozat áttér a vizsgált téma gyakorlati vonatkozásainak elemzésére: egyrészt a rendelkezésre álló statisztikai adatokra és a különféle tanulmányok, kutatások megállapításaira támaszkodva részletesen bemutatja az Európai Unió turizmusának mennyiségi és minőségi jellemzőit, kitérve a tagországi szintű turizmuspolitikai célok és eszközök vizsgálatára; másrészt a közösségi jogszabályok, a hozzáférhető szakmai anyagok és a vonatkozó tudományos publikációk feldolgozása alapján átfogó, ugyanakkor részletekbe menő rendszerező áttekintést nyújt a turizmust kisebb vagy nagyobb mértékben érintő, működési körülményeit és fejlődési lehetőségeit befolyásoló közösségi intézkedésekről. A záró rész az integrációnak vagy legalább részben annak tulajdonítható újszerű jelenségekkel, illetve a negatív és pozitív integráció egyértelmű és valószínűsíthető hatásaival foglalkozik, az eddigi tapasztalatok ismertetése mellett kitérve a lehetséges jövőbeni fejlődési irányokra is. Az elemzés részben az Európai Unió saját tanulmányaiban, illetve a független szakirodalomban fellelhető megállapításokra épül, részben pedig a szerző saját következtetéseit és értékelő munkája eredményeit tartalmazza. A dolgozat alapvető módszere a releváns források rendszerező-összehasonlító elemzése. A módszer használatát elsősorban az indokolja, hogy mind a turizmus, mind az integráció rendkívül összetett, sokrétű társadalmi-gazdasági jelenségek, egymáshoz való viszonyukat is számos aspektusból lehet vizsgálni, ami elengedhetetlenné teszi a megfigyelések rendszerbe foglalását. A rendszerezés további indoka, hogy a szerző átfogó képet szeretne alkotni egy heterogén jelenségről, vagyis nem egy-egy szűkebb terület mélyebb feltárására törekszik. Ez utóbbira ugyan számos lehetőség kínálkozik, ám úgy ítélhető meg, hogy a témát szélességében áttekintő mű(vek) megszületése előtt kevéssé célszerű a részterületek mélységi vizsgálata. A szerző a közvetlen adatgyűjtés lehetőségét elvetette a vizsgált jelenség nagyfokú heterogenitása miatt, ami lehetőségeit messze meghaladó mennyiségű kutatómunkát tett volna szükségessé. Ehelyett széles körben támaszkodott a jogforrásokra, illetve a publikált statisztikai adatokra és kutatási eredményekre. Hipotézisek felállítása A dolgozat alapkérdése az, hogy milyen mennyiségi és minőségi jellemzőkkel írhatók le az európai integrációs folyamatoknak a turisztikai ágazatra gyakorolt hatásai, figyelembe véve azt, hogy az Európai Unió közvetlenül csak minimális mértékben foglalkozik a szektorral. 21

22 A kezdeti tájékozódó kutatások után, az alapvető információk birtokában az alábbi hipotézisek felállítására került sor: Az integrációs folyamatok lényegesen befolyásolják az európai turizmus működési és fejlődési feltételeit, összességében jótékony hatást gyakorolva az ágazat egészének vonatkozásában. A turisztikai ágazat egyaránt haszonélvezője a negatív és a pozitív integrációnak, azaz számos előnye származik egyrészt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlásának útjában álló különféle akadályok lebontásából, másrészt az egységes piaccá válás további feltételeit megteremteni hivatott közösségi intézkedések bevezetéséből. A hatások döntő többsége azonban nem egy tudatos turizmusfejlesztési politika következménye, hanem a gazdaság más ágazatait, illetve az integrációs övezet gazdaságának egészét befolyásoló uniós döntések közvetett eredménye. Megjegyzendő, hogy ez a hipotézis eléggé magától értetődőnek tűnik, vizsgálata mégsem érdektelen, mert lehetővé teszi a közösségi turizmus működési körülményeinek részletes feltérképezését, illetve a különböző intézkedések hatásainak sokoldalú vizsgálatát. Az integrációs hatásokra és lehetőségekre a turisztikai ágazat országonként és alágazatonként bizonyos eltéréseket mutatva reagál. Az északi országok (elsősorban Nagy-Britannia és Németország) vállalatai mutatják a legnagyobb aktivitást a mikro-integráció terén, míg a déliek jóval passzívabbak. A turisztikai irányító szervek (illetve a mögöttük álló kormányok) viszont éppen a déli tagállamokban (főképp Görögországban és Olaszországban) tanúsítanak komoly érdeklődést az integráció iránt. Ami az alágazatokat illeti, az utazási irodák maradnak meg leginkább az uniós keretek között, míg a szállodavállalatok és a légitársaságok globális terjeszkedési politikát folytatnak, erős regionális hangsúlyokkal. A vállalati integráció különböző formákban zajlik és változatos együttműködési formákat alakít ki. Az európai turizmus integrációja az ágazat sajátosságaiból kifolyólag bizonyos anomáliákat mutat. Időbeni anomáliának tekinthető az ágazat működési feltételeinek egységesüléseként értelmezett makro-integrációs folyamatok vontatottsága, például a szállodai szabványok vagy a turisztikai tevékenységeket terhelő adók harmonizációja terén. Térbeli anomáliának tekinthető, hogy az erősödő belső piaci versenyre részben az Európai Unión kívülre mutató mikro-integrációs törekvésekkel válaszolnak egyes turisztikai vállalatok. Koncepcionális anomáliákkal is találkozunk, az integráció főáramával való szembeszegülés formájában. 22

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben