Minden gyereknek a neki megfelelő iskolát! A komprehenzív iskola mindenki iskolája
|
|
- Mariska Valéria Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Minden gyereknek a neki megfelelő iskolát! A komprehenzív iskola mindenki iskolája Budapest 2009
2 Jelen kiadvány a TÁMOP kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: K-2008-TÁMOP /1. Projekt megnevezése: 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. További kedvezményezett: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Írta Loránd Ferenc Lektorálta Nahalka István Szerkesztette Dr. Farkasné Juhász Krisztina A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
3 Előszó Ez a rövid tájékoztató füzet azt a célt szolgálja, hogy elemi információkat nyújtson egy olyan iskolai működési módról, amely 12 éven át minden tanuló számára biztosítani képes az érdeklődési körének és jövőbeni elvárásainak megfelelő képzést anélkül, hogy el kelljen hagynia és egy másikkal kelljen felcserélnie azt az intézményt vagy tanulócsoportot, amelyben diákéletét megkezdte. Azt az iskolát, amely ezen a módon működik, a nemzetközi szakirodalom komprehenzív azaz átölelő, átkaroló iskolának nevezi. Mindenekelőtt azt szükséges leszögezni, hogy a komprehenzív iskola nem iskolatípus, ahogyan ellentettje, a szelektív iskola sem az. A közoktatási törvényben az oktatási intézmények sorában sem a szelektív, sem a komprehenzív iskola nem szerepel. Mindkét jelző az iskolák meghatározott működési módjára utal. A közoktatási törvény 33. (1) bekezdésben definiált valamennyi intézménytípus (többcélú intézmény: egységes iskola vagy összetett iskola; közös igazgatású közoktatási intézmény; általános művelődési központ, továbbá bármely iskolák együttműködése alapján kialakuló iskolatársulás, illetve iskolaszövetség;) egyaránt lehet szelektív vagy komprehenzív, attól függően, hogy a) különféle szempontok szerint szervezetileg elkülönített, homogén összetételű csoportokban (tagozatokban), avagy b) minden szempontból heterogén összetételű csoportokban, a közös tantervhez kapcsolható tartalmi és metodikai variációk segítségével belső differenciálással biztosítja-e egyfelől az eltérő érdeklődésekhez, másfelől az eltérő szintű képességekhez és teljesítményekhez igazodó fejlesztést. Magától értődik, hogy az egyes oktatási intézmények működésének jellege alapvetően attól a működési filozófiától és rendtől meghatározott, amely a közoktatási intézményrendszer felépítésének és működési módjának egészét jellemzi. Azokban a decentralizált közoktatási rendszerekben, amelyekben az egyes iskolák viszonylagos autonómiával rendelkeznek
4 saját pedagógiai étoszuk és ennek megfelelő működési rendjük meghatározásában, ez a meghatározottság többé-kevésbé tág teret biztosít a rendszeregész logikájától való eltérésekre. Ezért van jogi lehetőség arra, hogy a hazai, alapvetően szelektív közoktatási rendszeren belül komprehenzív elveken működő iskolák is létrejöhessenek. A nagyrendszer determináló ereje azonban ebben az esetben is megnyilvánul, méghozzá abban, hogy a működés alapvető paramétereiben megjelenő eltérések a szelektív és a komprehenzív iskolák között nem mint egyszerű alternatívák, hanem csak mint határozott tagadások fogalmazódhatnak meg. A komprehenzív működési módú iskolák ugyanis nem egyszerűen alternatívái, hanem határozott tagadásai a szelektív iskoláknak.
5 A komprehenzív iskola oktatáspolitikai jelentősége Hazánkban a társadalom elemi integráltságát veszélyeztetően növekszik az egyes rétegek közötti különbség mind az anyagi javakhoz, mind a kulturális javakhoz való hozzáférésben. E dezintegrációs folyamatokat termeli újra a mai iskolarendszer azzal, hogy már az 5. évfolyamtól kezdődően eltérő tartalmú és eltérő presztízsű kimeneteket ígérő folyamatokban szervezi meg a tankötelezettség időtartamára előírt képzést. Mindezt a tanulmányi eredményesség szerint elkülönített vagy spontánul elkülönülő homogén csoportokban teszi, abban a hiszemben, hogy így jobban lehet fejleszteni egyrészt az élen járó, illetve az átlagostól elmaradó teljesítményeket, másrészt a speciális irányultságot mutató tehetségeket. Eltekintve attól, hogy a személyiségfejlődés komplex értékei szerint helytálló-e ez a meggyőződés vagy sem, a társadalmi integráció szempontjából kétségkívül káros. A tanulmányi eredményesség ugyanis szorosan korrelál a tanulók társadalmi-családi hátterével, s mivel az iskola útján megszerezhető kulturális tőkének meghatározó szerepe van abban, hogy ki milyen helyet tölthet be a társadalmi-gazdasági munkamegosztásban, a közoktatási rendszer ma a társadalmi szelekció első számú eszközeként funkcionál. Hazánk a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tanúsága szerint azon országok csoportjába tartozik, amelyekben a családi háttér hatása a tanulmányi eredményekre messze az átlag feletti értéket mutat. Az iskolarendszer tagoltsága mind az intézménytípusok, mind az iskolákon belül egyes osztályok eltérő képzési kínálata mentén szálláscsinálója a társadalmi tagolódásnak, tekintve, hogy az eltérő képzési utak különböző társadalmi érvényesülési lehetőségekhez vezetnek. Már az sem igaz, hogy legalább a kezdő szakasz első négy évében egységes volna az iskola, hiszen különféle tartalmú és nehézségi fokú (lásd. emelt szintű) programok mentén már ezekben az években is megkezdődik a tanulók szervezeti elkülönítése. Ez pedig mivel a gyerekek tanulmányi eredményessége és szüleik velük kapcsolatos ambíciói rendkívül szoros összefüggést mutatnak a családok társadalmi helyzetével társadalmi elkülönítést jelent! Az oktatás intézményrendszerének tagoltsága tehát nem egyszerűen lehetővé teszi, de egyenesen kiprovokálja ezt az elkülönülést. Teszi ezt mindenekelőtt az általános iskolát követő háromágú középfokú intézményrendszer intézménytípusonként eltérő tartalmú és presztízsű ajánlataival,
6 de a középfok bemeneti ajánlatainak való megfelelésre készülve már az általános iskolákon belül is az egyes osztályok eltérő tartalmú és szintű ajánlataival. Így áll elő az a helyzet, hogy miközben iskolarendszerünk a pedagógiai kínálat bőségével árasztja el a gyerekeket és szüleiket, valójában társadalmilag szortírozza őket. Ezzel szemben a komprehenzív iskola azzal, hogy szervezeti elkülönítés nélkül tartalmi és metodikai differenciálással gondoskodik a különböző előmenetelű és érdeklődésű tanulók adekvát fejlesztéséről, nem előlegezi meg a társadalmi dezintegrációt. Ebből a szempontból a szelektív és a komprehenzív iskolarendszer közötti ellentét lényegét tekintve oktatáspolitikai dimenzióban megjelenő társadalompolitikai érdekellentét. A vízválasztó a szelektív és a komprehenzív elvű működés között ott húzódik, hogy míg az előbbi az eltérő tudásszintekhez és a különböző főbb érdeklődési és tehetségirányokhoz illeszkedő fejlesztést ezeknek megfelelő homogén csoportokban oldja meg, addig az utóbbi ugyanezt a feladatot minden szempontból heterogén összetételű tanulócsoportokban, eltérő súlypontú tanítási programokkal oldja meg, illetve kívánja megoldani. Miért kardinális kérdés ez? Mert akár a vertikális (teljesítmény szintű), akár a horizontális (érdeklődés alapú) tanulókiválasztás (szelektálás) mentén létrejött homogén összetételű tanulócsoportok szociális összetételét vizsgálták, mindig kiderült, hogy ezek nagyjából homogén, a társadalmi hierarchiát leképező összetételű csoportok. Így aztán az is kiderült, hogy mind a teljesítmény alapú, mind az orientáció alapú szelekció végső soron társadalmi szelekció. Ez pedig nem csak azért baj, mert végső soron igazságtalan, lévén, hogy személyesnek tűnő érdemek leple alatt érdemektől függetlenül fokozza a jó helyre születettek érvényesülési esélyeit, hanem azért is, mert felerősíti a társadalomban megerősödő dezintegrációs folyamatokat. Ez pedig mint napjainkban sajnálatos módon megélni vagyunk kénytelenek hovatovább a társadalmi békét és a normális társadalmi kommunikációt is veszélyezteti. A komprehenzív oktatási rendszernek mint a szelektív rendszer tagadásának a létrehozása épp ezért elsődlegesen társadalompolitikai kérdés, és csak ennek függvényében oktatáspolitikai. A komprehenzív rendszer nem valakik rovására nyújt előnyt valaki másoknak, hanem arra biztosít esélyt mindenkinek, hogy saját genetikailag és társadalmilag meghatározott minőségét a saját és a mások örömére, a másoknak okozott károk nélkül fejleszthesse.
7 Teszi ezt azzal, hogy 1. mindenkit, mindenféle válogatás nélkül befogad, 2. a tanulási folyamatot 12/13 évfolyamra tervezi, 3. alapszerkezetében sem érdeklődés, sem előmenetel mentén nem hoz létre tartósan homogén csoportokat, 4. a kiemelkedő tehetségek és a tanulási nehézségekkel küzdők fejlesztését alapvetően kiegészítő programokkal és adekvát metodikával biztosítja, 5. bizonyos csomópontokon valamennyi tanuló számára választási lehetőséget biztosít érdeklődéséhez és tehetsége irányultságához alkalmazkodó tantervi alternatívák, illetve tanulási programok között. Nem nehéz belátni, hogy a komprehenzív iskola miközben elsődleges megközelítésben pedagógiai képződmény, amelynek meghatározott társadalmi töltése van, lényegét tekintve épp fordított a helyzet: elsődlegesen társadalmi képződmény, amelynek pedagógiai töltése van. Nem olyan minőségben alternatívája tehát a gimnáziumnak vagy a szakközépiskolának, mint amilyen minőségben ezek egymás alternatívái, hanem alapvetően más minőség, mert szervezetileg nem különíti el a gyerekeket sem érdeklődésük, sem úgymond tehetségük szerint, hanem egységes keretben alkalmazkodik ezek eltéréseihez. Ezért jellemzője a minden irányban való nyitottság, a menet közbeni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás, amellyel valamennyi gyerek számára biztosítja a hozott műveltség tudások és képességek optimális fejlődését. Ez persze azért lehetséges, mert a komprehenzív iskolák alapvető sajátossága, hogy tanterveikben meghatározott elágazási pontokon különböző szintű és irányú kimenetekhez vezető tantervi kiegészítéseket csatlakoztatnak, illetve ezekre épített pedagógiai folyamatokra nyitnak kaput. Másként fogalmazva a komprehenzív iskola olyan iskola, amely megfelel a mai szelektív iskolarendszer iskolatípusai által kielégített igényeknek, de a különböző szempontú szervezeti elkülönítést alapvetően a vegyes összetételű csoportokban megvalósított tartalmi és metodikai differenciálással váltja ki. Komprehenzív iskolát nem könnyű létrehozni, és nehéz megértetni előnyeit. Több okból is. Egyrészt, mert nagyon erősek a szelektív iskolarendszer beidegződései minden szereplőben a pedagógusképzés is erre készít fel, másrészt, mert a komprehenzív iskola a ma általában honos szelektív, alapvetően frontális munkára és tradicionális értékekre berendezkedett iskola pedagógusokkal szemben támasztott igényeihez képest megváltozott pedagógusi attitűdöt és kultúrát igényel.
8 A komprehenzív iskola öt fő jellemzője 1. Mindenki iskolája A komprehenzív iskola olyan átfogó iskola, amely válogatás nélkül, előzetes feltételekhez nem kötötten mindenkit felvesz, aki körzetileg az iskolához tartozik. A felvehető első osztályosok létszámát a törvényi keretek között a rendelkezésre álló helyek száma szabja meg. Amikor a komprehenzív iskola beiskolázza a gyerekeket, mindegyiküket abba az intézménybe veszi fel, amelyhez lakóhelyük szerint tartoznak. A beiskolázás nem minőségi paraméterek szerint történik, tehát nem jöhetnek létre ún. hátrányos helyzetű gyerekekből, illetve tehetséges gyerekekből szervezett osztályok. A komprehenzív iskola első számú ismérve, hogy a különböző jellemzőkkel leírható gyerekeket együtt neveli, és belső differenciálással biztosítja, hogy minden gyerek éppen azt kapja, amire fejlődéséhez szüksége van. A bármilyen okból magántanulóvá váló tanulók osztályozó vizsgára történő felkészítéséről társulási szinten gondoskodik. A komprehenzív iskola tehát minden illetékességébe tartozó tanuló számára biztosítja a helyzetéhez illeszkedő pedagógiai gondoskodást, a fejlődés lehetőségét. Ebből a szempontból az esélyegyenlőség iskolája. 2. Létezési módja a differenciálás A komprehenzív iskola abból indul ki, hogy minden gyerek egyedi univerzum, mert csak reá jellemző genetikai kódja, élettörténete és életmódja van. Mint egyén mind természeti, mind társadalmi meghatározottságait és meghatározóit tekintve egyszeri produktum. Ugyanakkor folyamat, akinek testi, szellemi és mentális fejlődése egyedi ritmusú. A komprehenzív iskola szervezeti elkülönülés helyett metodikai és tartalmi differenciálással alkalmazkodik az egyes gyerekek adottságaihoz és aktuális állapotához. Messzemenően differenciál. A differenciálás tehát alapvetően heterogén csoportok bázisán érvényesül (ami nem zárja ki, hogy bizonyos tárgyakban, bizonyos időre teljesítmény-homogén csoportok is alakulhassanak). A heterogenitás ebben az iskolatípusban szocializációs alapelv is, lévén, hogy a társadalom is heterogén: meg kell hát tanulni az érintkezést és a kommunikációt mindenkivel, a tiszteletet mindenki iránt.
9 3. Az értékelés nem minősítés Tekintve, hogy a tanulásszervezés alapvető elve az egyéni teljesítményekhez és érdeklődéshez való, szervezeti elkülönítés nélküli alkalmazkodás, szükségszerű, hogy ennek alapját egy folyamatos értékelés képezze. Az értékelés funkciója tehát elkülönül a minősítéstől, mert elsődlegesen a továbbhaladást segítő egyik eszköz. Alapvetően jövőorientált! Lényege és szíve szerint nem alkalmazza a buktatás technikáját. Az alapelv: nem a gyereknek kell az iskolához alkalmazkodnia, hanem az iskolának a gyerekhez. Nem az a kérdés, hogy egy tanuló melyik évfolyamba illik, hanem az, hogy milyen gondoskodás illik a tanulóhoz annak érdekében, hogy optimálisan fejlődjék. Az értékelés fejlesztésorientált és gyermekcentrikus, diagnosztikus és formatív. Fő funkciója nem a gyerekek osztályozása, hanem állapotuk leírása annak megállapítása érdekében, hogy milyen nehézségi fokú és tartalmú oktatási folyamat szolgálja leghatékonyabban személyiségük egészének kibontását és teljesítményeik optimalizálását. 4. Egyformán érzékeny minden kultúrára A komprehenzív iskolát egyetemes kultúraérzékenység jellemzi. Ez nemcsak azt jelenti, hogy helyet ad tanulói eltérő nemzetiségű vagy etnikai eredetű kulturális tradícióinak és szokásainak, hanem egyenértékűen legitimálja a kulturális sajátosságokat. Egyetlen rétegkultúrát sem preferál vagy tekint etalonnak (az ún. értelmiségi kultúrát sem). Ezt személyekre lebontott relációban is érvényesíti: minden gyereket valamilyen kultúra hordozójának tekint. Az egyéni kultúrák különbségeit nem minősíti a többkevesebb, jobb-rosszabb pólusok között elfoglalt virtuális helyük szerint, hanem egyrészt inputként szemléli azt a képzési folyamat szempontjából, másrészt minden értékítélet nélkül fogadja el az iskola kulturális kánonjának részeként.
10 5. Demokratikusan működő iskola Miközben a komprehenzív iskola messzemenőkig tiszteletben kívánja tartani kinek-kinek egyéni természetét (individualitását), számol azzal, hogy az egyén mint az emberi faj egyede, természeti mivoltában is társadalmi lény, mert emberré csak társadalomban, társadalom által válhatott. Természete tehát társadalmi természet. Ezért alapvető feladatának tartja az egyén felkészítését arra, hogy meglelje szükség esetén kiharcolni is képes legyen saját helyét a társadalomban, azaz kivajúdhassa társadalmi individualitását. A komprehenzív iskola tudatában van annak, hogy az emberi együttműködés demokratikus jellegét az együttműködő emberek szuverén döntései biztosíthatják csak, ezért tartja kiemelkedően fontos pedagógiai feladatának szuverén személyiségek nevelését, akik részt vesznek a saját életükre vonatkozó érdemi iskolai döntések meghozatalában és a döntésekkel járó felelősség vállalásában is. 10
11 A kistérségi (mikrotérségi) iskolatársulások szükségességéről és előnyeiről A komprehenzív iskola nem nyújthat kevesebbet egyfelől, mint a hatvagy nyolcévfolyamos gimnázium, másfelől, mint a gyakorlati életre közvetlenül felkészítő szakképzési intézmények bármelyike. Ez persze csak nagy tanulólétszámú és viszonylag sok, illetve sokféle képzettségű pedagógust foglalkoztató közoktatási intézményben lehetséges. A hazai településszerkezet, illetve az önkormányzati iskolafenntartói kötelezettségek és jogosítványok mellett ez csak térségi (kistérségi, mikrotérségi) szinten megszervezett különféle iskolai együttműködések, szakmai társulások keretében lehetséges. Csak a középfokú intézményrendszer teljes skáláját működtető városoknak és közvetlen környezetük falvainak iskolái közötti különféle dimenziójú és kiterjedésű szakmai társulások lehetnek képesek a pedagógiai kínálat szükséges volumenét és árnyaltságát biztosítani. Ezért a komprehenzív iskolafejlesztés célkeresztjében a nagyvárosok kivételével nem az egyes iskolák, illetve egyes települések állnak, hanem az operatív együttműködés lehetőségei függvényében meghatározott kis- és mikrotérségek, amelyek határainak nem szükségképpen kell egybeesniük a közigazgatási térségi határokkal. Fontos érdemi különbséget tenni a pusztán anyagi és demográfiai okokból az utóbbi időben gomba módra szaporodó iskolaösszevonások és a pedagógiai folyamatok összehangolásán, a tartalmi munka közös elveken alapuló megszervezésén nyugvó szakmai iskolatársulások között. Sajnálatos tapasztalat, hogy az adminisztratíve, a nevelőtestületek megkérdezése nélkül, a fejük fölött létrehozott fenntartói iskolatársulások mögött még csak fel sem sejlik valamiféle pedagógiai koncepció, amely az anyagi és a pedagógusok képzettségében meglévő szellemi erők tudatosan tervezett felhasználásával törekedne kihasználni azt az előnyt, amelyet implicite az iskolák közötti szakmai együttműködés jelenthetne. 11
12 A kistérségi (mikrotérségi) iskolai társulás, illetve együttműködés lehetséges területei: 1. Intézményközi munkamegosztás kialakítása a különösen tehetségesek és az átlagtól veszélyesen elmaradók nekik való képzésében. 2. A helyi tantervek közösen meghatározott tartalmi és mérési-értékelési csomópontjainak meghatározása az intézményközi csúcsra járató és felzárkóztató kiegészítő képzések összehangolása érdekében. 3. Olyan órarendi összehangolás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az átlagon felüli többletet és az átlagtól való elmaradást behozni segítő képzésre meghatározott (közösen kiválasztott) iskolákba egy adott napon (vagy időszakban) mindazok eljuthassanak, akik erre igényt tartanak. 4. Olyan beruházási terv megvalósítása, amely az adott tantárgy tanításának magas színvonalához szükséges eszközöket azokhoz az iskolákhoz telepíti, amelyekben az adott tárgyban a kiemelt óraszámú és tantervű oktatás folyik. 5. A teljesítményértékelés elveinek és gyakorlatának egyeztetése annak érdekében, hogy lehetőség szerint azonos teljesítményszintek mentén történjék a felzárkóztatásra szorulók és a csúcsteljesítményekre képesek kiválasztása. 6. A bukások elkerülése érdekében hiánydiagnosztizáló eljárások és hiánykorrigáló folyamatok közös kidolgozása és alkalmazása a kritikus évfolyamokon (a 4., a 6. évfolyam második félévében, a 8. és a 10. évfolyamokon). 7. A kiemelkedő képességűek arányos megterhelése érdekében tehetségdiagnosztizáló eljárások és teljesítménynövelő folyamatok közös kidolgozása és alkalmazása a kritikus évfolyamokon: (a 4., a 6. évfolyam második félévében, a 8. és a 10. évfolyamokon). 8. Fakultatív képzési folyamatok és formák (önképzőkör, szakkör, tanulmányi versenyek, bemutatók, felolvasó estek stb.) intézményközi szervezésben a különleges érdeklődések kielégítésére. 12
13 9. A nagyobb társadalmi ünnepek közös megünneplése rotációs felelősi rendszerben. 10. Alkalmanként és szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal egy közösen elhatározott témában együttes nevelőtestületi értekezlet (eszmecsere, vitanap stb.) tartása. 11. Közösen szervezett továbbképzések. 12. Közös pályázások. 13. Közös táboroztatások, külföldi és belföldi utazások lebonyolítása. 13
14 A komprehenzív iskola genezise Tekintve, hogy a hazai iskolarendszer az oktatáspolitikai szándékok ellenére alapvetően szelektív, komprehenzív iskolák csak tőlük idegen, velük lényegileg ellentétes szervezeti bázison, úgymond a rendszer pórusaiban jöhetnek létre. Létrehozásukhoz túl a társadalompolitikai elkötelezettségen még a helyi oktatásirányítás támogató hozzáállása esetén is makacs elszántságra és innovációs fantáziára van szükség. Szögezzük le, hogy egy komprehenzív elveken működő iskola vagy iskolatársulás csak komplex társadalmi vállalkozás lehet, mert alapvetően érinti a szülőknek az iskolával szembeni elvárásait, méghozzá nemcsak az iskola által nyújtott képzés társadalmi hasznosulási esélyeit, hanem diákseregletének társadalmi összetételét illetően is. Ezért elképzelhetetlen komprehenzív iskolát a szülőkkel fokozatosan kiépülő partneri kapcsolatok nélkül létrehozni. Ez utóbbihoz nyílt, őszinte eszmecserék sorozatára van szükség. Tekintve, hogy egy szelektív rendszerhez idomult iskolából nem egy csapásra lesz komprehenzív elvekre épülő intézmény, gondosan meg kell tervezni azt a folyamatot, amely ebbe az irányba vezet. Mindenekelőtt megegyezésre kell jutni a komprehenzívitás néhány elengedhetetlen alapelvében, éspedig abban, hogy: semmilyen szempont alapján nem szervezhetők homogén összetételű csoportok, biztosítani kell a megfelelő törődést a különös bánásmódot igénylők, a nagyon tehetségesek és a nehezen motiválható tanulók számára, el kell fogadni, hogy az iskola működését, ezen belül a tanár-diák viszonyt érintő alapvető normákat a diákokkal és a szülőkkel egyetértésben konszenzussal kell meghozni. 14
15 Komprehenzív iskola többféleképpen jöhet létre: a) egy nagylétszámú 12 évfolyammal rendelkező intézmény belső képzési útjai differenciálódnak meghatározott évfolyamoktól kezdve úgy, hogy kimeneti végpontjai a jelenlegi középfok valamennyi vagy csaknem valamennyi követelményeinek megfeleljenek, b) több kisebb létszámú általános iskola és középfokú intézmény egyetlen iskolává olvad össze. Mindkét esetben követelmény, hogy a létrejött komprehenzív iskola lefedje a teljes 12 évfolyamot, didaktikai és pedagógiai folyamatterve meghatározott évfolyamok végétől (5., 7., 9.), eltérő követelmények mentén szerveződő és ezekhez igazodó kimeneti képesítést ígérő oktatást-képzést biztosítson, tegye lehetővé, hogy az eltérő képzési folyamatokhoz való tanulói elköteleződés menet közben módosulhasson az egyén teljesítőképességének és érdeklődésének változásai szerint, a személyiségfejlődés komplex értékelése és ezen belül a teljesítményértékelés folyamatkövető és orientáló jellege bizonyos évfolyamoktól kezdve tegye lehetővé a további felkínált képzési utak közötti választást. 15
16 Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság 1134 Budapest, Váci út 37. A kiadásért felel: Visnyei Csaba ügyvezető igazgató Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
Részletesebben75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása
75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele? A differenciálás szemlélete 1. Az oktatás tömegesedése heterogén gyerekcsoportok szociokulturális
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenA TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenInternátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november
Internátusvezetők és nevelők szakmai napja Halásztelek, 2016. november 11-12. Tiszta forrásból Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (PSZE) = Tanfelügyelet Pedagógus ellenőrzése Intézményvezető ellenőrzése Intézményellenőrzés
RészletesebbenA pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása
A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása Dr. Szabó Mária Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet alprojektvezető, TÁMOP 3.1.5/12 Amiről szó lesz Háttérben az eredményes iskolafejlesztés Középpontban
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenTehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.
Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 936/2009. MELLÉKLETEK: 2 DB TÁRGY: Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenProgramok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései
Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése
TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenIntézményi értékelési szabályzat
ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenSZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM
SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenAz Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA
RészletesebbenEREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP / )
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP 3.1.1. / 4.2.1.) A szülők nézetei a délutáni iskoláztatásról Imre
RészletesebbenAJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013
AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János
RészletesebbenFOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
RészletesebbenTISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON
A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenOktatási kínálatunkról
Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó
RészletesebbenI. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója
I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...
Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ
RészletesebbenSzabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188
Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási
RészletesebbenInkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenA nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelési rendszer Erőforrásai Szabályozása Finanszírozása
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA
HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenArany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője
Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP /
ESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP 3.3.2 08/2 2008-0034 Beszámoló a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve megvalósításáról
RészletesebbenTovábbtanulási munkacsoport Fodorné Strausz Irma
Pályázati program: TÁMOP 3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása A projekt címe: ESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0034 Továbbtanulási munkacsoport
RészletesebbenMindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető
Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenAz intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u
3. számú melléklet Az intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37. Tanár Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Munkaköri leírása Munkakör
RészletesebbenAz OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában
Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások
RészletesebbenAZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
RészletesebbenTóvárosi Általános Iskola
Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember
RészletesebbenAz Értékelési rendszer az intézményben pedagógus munkakörben felvett foglalkoztatottakra terjed ki.
Intézményi értékelési szabályzat Kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer meghatározására és az illetménypótlékok differenciált megállapítására Jogszabályi háttér Az intézmény kompetencia
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenBudapest, 2013. október 25.
Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenÚj struktúrák, új kihívások
Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások
RészletesebbenSzelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei
Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.
RészletesebbenA DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS
RészletesebbenTanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való
RészletesebbenTársadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása
PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenA SIKER TITKA. Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában
A siker titka Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában Iskolánkról Iskolánk szakképző iskola. Elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű fiatalok általános műveltséget
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenHelyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.
2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenAudi Hungaria Általános Művelődési Központ. Beiskolázási tájékoztató Német nyelvi előkészítő osztály 2018/2019-es tanév
Audi Hungaria Általános Művelődési Központ Beiskolázási tájékoztató Német nyelvi előkészítő osztály 2018/2019-es tanév Intézményünk felépítése Fenntartó: Audi Hungaria Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány
RészletesebbenKészítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő
A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,
RészletesebbenKiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai
3. sz. melléklet MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai OM azonosító: 031202 Intézményazonosító: HA2301 2017.09.01 MEDGYESSY FERENC
RészletesebbenAz Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata
Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87.
RészletesebbenAdatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.
Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége
Részletesebben