Minden gyereknek a neki megfelelő iskolát! A komprehenzív iskola mindenki iskolája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minden gyereknek a neki megfelelő iskolát! A komprehenzív iskola mindenki iskolája"

Átírás

1 Minden gyereknek a neki megfelelő iskolát! A komprehenzív iskola mindenki iskolája Budapest 2009

2 Jelen kiadvány a TÁMOP kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: K-2008-TÁMOP /1. Projekt megnevezése: 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. További kedvezményezett: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Írta Loránd Ferenc Lektorálta Nahalka István Szerkesztette Dr. Farkasné Juhász Krisztina A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

3 Előszó Ez a rövid tájékoztató füzet azt a célt szolgálja, hogy elemi információkat nyújtson egy olyan iskolai működési módról, amely 12 éven át minden tanuló számára biztosítani képes az érdeklődési körének és jövőbeni elvárásainak megfelelő képzést anélkül, hogy el kelljen hagynia és egy másikkal kelljen felcserélnie azt az intézményt vagy tanulócsoportot, amelyben diákéletét megkezdte. Azt az iskolát, amely ezen a módon működik, a nemzetközi szakirodalom komprehenzív azaz átölelő, átkaroló iskolának nevezi. Mindenekelőtt azt szükséges leszögezni, hogy a komprehenzív iskola nem iskolatípus, ahogyan ellentettje, a szelektív iskola sem az. A közoktatási törvényben az oktatási intézmények sorában sem a szelektív, sem a komprehenzív iskola nem szerepel. Mindkét jelző az iskolák meghatározott működési módjára utal. A közoktatási törvény 33. (1) bekezdésben definiált valamennyi intézménytípus (többcélú intézmény: egységes iskola vagy összetett iskola; közös igazgatású közoktatási intézmény; általános művelődési központ, továbbá bármely iskolák együttműködése alapján kialakuló iskolatársulás, illetve iskolaszövetség;) egyaránt lehet szelektív vagy komprehenzív, attól függően, hogy a) különféle szempontok szerint szervezetileg elkülönített, homogén összetételű csoportokban (tagozatokban), avagy b) minden szempontból heterogén összetételű csoportokban, a közös tantervhez kapcsolható tartalmi és metodikai variációk segítségével belső differenciálással biztosítja-e egyfelől az eltérő érdeklődésekhez, másfelől az eltérő szintű képességekhez és teljesítményekhez igazodó fejlesztést. Magától értődik, hogy az egyes oktatási intézmények működésének jellege alapvetően attól a működési filozófiától és rendtől meghatározott, amely a közoktatási intézményrendszer felépítésének és működési módjának egészét jellemzi. Azokban a decentralizált közoktatási rendszerekben, amelyekben az egyes iskolák viszonylagos autonómiával rendelkeznek

4 saját pedagógiai étoszuk és ennek megfelelő működési rendjük meghatározásában, ez a meghatározottság többé-kevésbé tág teret biztosít a rendszeregész logikájától való eltérésekre. Ezért van jogi lehetőség arra, hogy a hazai, alapvetően szelektív közoktatási rendszeren belül komprehenzív elveken működő iskolák is létrejöhessenek. A nagyrendszer determináló ereje azonban ebben az esetben is megnyilvánul, méghozzá abban, hogy a működés alapvető paramétereiben megjelenő eltérések a szelektív és a komprehenzív iskolák között nem mint egyszerű alternatívák, hanem csak mint határozott tagadások fogalmazódhatnak meg. A komprehenzív működési módú iskolák ugyanis nem egyszerűen alternatívái, hanem határozott tagadásai a szelektív iskoláknak.

5 A komprehenzív iskola oktatáspolitikai jelentősége Hazánkban a társadalom elemi integráltságát veszélyeztetően növekszik az egyes rétegek közötti különbség mind az anyagi javakhoz, mind a kulturális javakhoz való hozzáférésben. E dezintegrációs folyamatokat termeli újra a mai iskolarendszer azzal, hogy már az 5. évfolyamtól kezdődően eltérő tartalmú és eltérő presztízsű kimeneteket ígérő folyamatokban szervezi meg a tankötelezettség időtartamára előírt képzést. Mindezt a tanulmányi eredményesség szerint elkülönített vagy spontánul elkülönülő homogén csoportokban teszi, abban a hiszemben, hogy így jobban lehet fejleszteni egyrészt az élen járó, illetve az átlagostól elmaradó teljesítményeket, másrészt a speciális irányultságot mutató tehetségeket. Eltekintve attól, hogy a személyiségfejlődés komplex értékei szerint helytálló-e ez a meggyőződés vagy sem, a társadalmi integráció szempontjából kétségkívül káros. A tanulmányi eredményesség ugyanis szorosan korrelál a tanulók társadalmi-családi hátterével, s mivel az iskola útján megszerezhető kulturális tőkének meghatározó szerepe van abban, hogy ki milyen helyet tölthet be a társadalmi-gazdasági munkamegosztásban, a közoktatási rendszer ma a társadalmi szelekció első számú eszközeként funkcionál. Hazánk a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tanúsága szerint azon országok csoportjába tartozik, amelyekben a családi háttér hatása a tanulmányi eredményekre messze az átlag feletti értéket mutat. Az iskolarendszer tagoltsága mind az intézménytípusok, mind az iskolákon belül egyes osztályok eltérő képzési kínálata mentén szálláscsinálója a társadalmi tagolódásnak, tekintve, hogy az eltérő képzési utak különböző társadalmi érvényesülési lehetőségekhez vezetnek. Már az sem igaz, hogy legalább a kezdő szakasz első négy évében egységes volna az iskola, hiszen különféle tartalmú és nehézségi fokú (lásd. emelt szintű) programok mentén már ezekben az években is megkezdődik a tanulók szervezeti elkülönítése. Ez pedig mivel a gyerekek tanulmányi eredményessége és szüleik velük kapcsolatos ambíciói rendkívül szoros összefüggést mutatnak a családok társadalmi helyzetével társadalmi elkülönítést jelent! Az oktatás intézményrendszerének tagoltsága tehát nem egyszerűen lehetővé teszi, de egyenesen kiprovokálja ezt az elkülönülést. Teszi ezt mindenekelőtt az általános iskolát követő háromágú középfokú intézményrendszer intézménytípusonként eltérő tartalmú és presztízsű ajánlataival,

6 de a középfok bemeneti ajánlatainak való megfelelésre készülve már az általános iskolákon belül is az egyes osztályok eltérő tartalmú és szintű ajánlataival. Így áll elő az a helyzet, hogy miközben iskolarendszerünk a pedagógiai kínálat bőségével árasztja el a gyerekeket és szüleiket, valójában társadalmilag szortírozza őket. Ezzel szemben a komprehenzív iskola azzal, hogy szervezeti elkülönítés nélkül tartalmi és metodikai differenciálással gondoskodik a különböző előmenetelű és érdeklődésű tanulók adekvát fejlesztéséről, nem előlegezi meg a társadalmi dezintegrációt. Ebből a szempontból a szelektív és a komprehenzív iskolarendszer közötti ellentét lényegét tekintve oktatáspolitikai dimenzióban megjelenő társadalompolitikai érdekellentét. A vízválasztó a szelektív és a komprehenzív elvű működés között ott húzódik, hogy míg az előbbi az eltérő tudásszintekhez és a különböző főbb érdeklődési és tehetségirányokhoz illeszkedő fejlesztést ezeknek megfelelő homogén csoportokban oldja meg, addig az utóbbi ugyanezt a feladatot minden szempontból heterogén összetételű tanulócsoportokban, eltérő súlypontú tanítási programokkal oldja meg, illetve kívánja megoldani. Miért kardinális kérdés ez? Mert akár a vertikális (teljesítmény szintű), akár a horizontális (érdeklődés alapú) tanulókiválasztás (szelektálás) mentén létrejött homogén összetételű tanulócsoportok szociális összetételét vizsgálták, mindig kiderült, hogy ezek nagyjából homogén, a társadalmi hierarchiát leképező összetételű csoportok. Így aztán az is kiderült, hogy mind a teljesítmény alapú, mind az orientáció alapú szelekció végső soron társadalmi szelekció. Ez pedig nem csak azért baj, mert végső soron igazságtalan, lévén, hogy személyesnek tűnő érdemek leple alatt érdemektől függetlenül fokozza a jó helyre születettek érvényesülési esélyeit, hanem azért is, mert felerősíti a társadalomban megerősödő dezintegrációs folyamatokat. Ez pedig mint napjainkban sajnálatos módon megélni vagyunk kénytelenek hovatovább a társadalmi békét és a normális társadalmi kommunikációt is veszélyezteti. A komprehenzív oktatási rendszernek mint a szelektív rendszer tagadásának a létrehozása épp ezért elsődlegesen társadalompolitikai kérdés, és csak ennek függvényében oktatáspolitikai. A komprehenzív rendszer nem valakik rovására nyújt előnyt valaki másoknak, hanem arra biztosít esélyt mindenkinek, hogy saját genetikailag és társadalmilag meghatározott minőségét a saját és a mások örömére, a másoknak okozott károk nélkül fejleszthesse.

7 Teszi ezt azzal, hogy 1. mindenkit, mindenféle válogatás nélkül befogad, 2. a tanulási folyamatot 12/13 évfolyamra tervezi, 3. alapszerkezetében sem érdeklődés, sem előmenetel mentén nem hoz létre tartósan homogén csoportokat, 4. a kiemelkedő tehetségek és a tanulási nehézségekkel küzdők fejlesztését alapvetően kiegészítő programokkal és adekvát metodikával biztosítja, 5. bizonyos csomópontokon valamennyi tanuló számára választási lehetőséget biztosít érdeklődéséhez és tehetsége irányultságához alkalmazkodó tantervi alternatívák, illetve tanulási programok között. Nem nehéz belátni, hogy a komprehenzív iskola miközben elsődleges megközelítésben pedagógiai képződmény, amelynek meghatározott társadalmi töltése van, lényegét tekintve épp fordított a helyzet: elsődlegesen társadalmi képződmény, amelynek pedagógiai töltése van. Nem olyan minőségben alternatívája tehát a gimnáziumnak vagy a szakközépiskolának, mint amilyen minőségben ezek egymás alternatívái, hanem alapvetően más minőség, mert szervezetileg nem különíti el a gyerekeket sem érdeklődésük, sem úgymond tehetségük szerint, hanem egységes keretben alkalmazkodik ezek eltéréseihez. Ezért jellemzője a minden irányban való nyitottság, a menet közbeni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás, amellyel valamennyi gyerek számára biztosítja a hozott műveltség tudások és képességek optimális fejlődését. Ez persze azért lehetséges, mert a komprehenzív iskolák alapvető sajátossága, hogy tanterveikben meghatározott elágazási pontokon különböző szintű és irányú kimenetekhez vezető tantervi kiegészítéseket csatlakoztatnak, illetve ezekre épített pedagógiai folyamatokra nyitnak kaput. Másként fogalmazva a komprehenzív iskola olyan iskola, amely megfelel a mai szelektív iskolarendszer iskolatípusai által kielégített igényeknek, de a különböző szempontú szervezeti elkülönítést alapvetően a vegyes összetételű csoportokban megvalósított tartalmi és metodikai differenciálással váltja ki. Komprehenzív iskolát nem könnyű létrehozni, és nehéz megértetni előnyeit. Több okból is. Egyrészt, mert nagyon erősek a szelektív iskolarendszer beidegződései minden szereplőben a pedagógusképzés is erre készít fel, másrészt, mert a komprehenzív iskola a ma általában honos szelektív, alapvetően frontális munkára és tradicionális értékekre berendezkedett iskola pedagógusokkal szemben támasztott igényeihez képest megváltozott pedagógusi attitűdöt és kultúrát igényel.

8 A komprehenzív iskola öt fő jellemzője 1. Mindenki iskolája A komprehenzív iskola olyan átfogó iskola, amely válogatás nélkül, előzetes feltételekhez nem kötötten mindenkit felvesz, aki körzetileg az iskolához tartozik. A felvehető első osztályosok létszámát a törvényi keretek között a rendelkezésre álló helyek száma szabja meg. Amikor a komprehenzív iskola beiskolázza a gyerekeket, mindegyiküket abba az intézménybe veszi fel, amelyhez lakóhelyük szerint tartoznak. A beiskolázás nem minőségi paraméterek szerint történik, tehát nem jöhetnek létre ún. hátrányos helyzetű gyerekekből, illetve tehetséges gyerekekből szervezett osztályok. A komprehenzív iskola első számú ismérve, hogy a különböző jellemzőkkel leírható gyerekeket együtt neveli, és belső differenciálással biztosítja, hogy minden gyerek éppen azt kapja, amire fejlődéséhez szüksége van. A bármilyen okból magántanulóvá váló tanulók osztályozó vizsgára történő felkészítéséről társulási szinten gondoskodik. A komprehenzív iskola tehát minden illetékességébe tartozó tanuló számára biztosítja a helyzetéhez illeszkedő pedagógiai gondoskodást, a fejlődés lehetőségét. Ebből a szempontból az esélyegyenlőség iskolája. 2. Létezési módja a differenciálás A komprehenzív iskola abból indul ki, hogy minden gyerek egyedi univerzum, mert csak reá jellemző genetikai kódja, élettörténete és életmódja van. Mint egyén mind természeti, mind társadalmi meghatározottságait és meghatározóit tekintve egyszeri produktum. Ugyanakkor folyamat, akinek testi, szellemi és mentális fejlődése egyedi ritmusú. A komprehenzív iskola szervezeti elkülönülés helyett metodikai és tartalmi differenciálással alkalmazkodik az egyes gyerekek adottságaihoz és aktuális állapotához. Messzemenően differenciál. A differenciálás tehát alapvetően heterogén csoportok bázisán érvényesül (ami nem zárja ki, hogy bizonyos tárgyakban, bizonyos időre teljesítmény-homogén csoportok is alakulhassanak). A heterogenitás ebben az iskolatípusban szocializációs alapelv is, lévén, hogy a társadalom is heterogén: meg kell hát tanulni az érintkezést és a kommunikációt mindenkivel, a tiszteletet mindenki iránt.

9 3. Az értékelés nem minősítés Tekintve, hogy a tanulásszervezés alapvető elve az egyéni teljesítményekhez és érdeklődéshez való, szervezeti elkülönítés nélküli alkalmazkodás, szükségszerű, hogy ennek alapját egy folyamatos értékelés képezze. Az értékelés funkciója tehát elkülönül a minősítéstől, mert elsődlegesen a továbbhaladást segítő egyik eszköz. Alapvetően jövőorientált! Lényege és szíve szerint nem alkalmazza a buktatás technikáját. Az alapelv: nem a gyereknek kell az iskolához alkalmazkodnia, hanem az iskolának a gyerekhez. Nem az a kérdés, hogy egy tanuló melyik évfolyamba illik, hanem az, hogy milyen gondoskodás illik a tanulóhoz annak érdekében, hogy optimálisan fejlődjék. Az értékelés fejlesztésorientált és gyermekcentrikus, diagnosztikus és formatív. Fő funkciója nem a gyerekek osztályozása, hanem állapotuk leírása annak megállapítása érdekében, hogy milyen nehézségi fokú és tartalmú oktatási folyamat szolgálja leghatékonyabban személyiségük egészének kibontását és teljesítményeik optimalizálását. 4. Egyformán érzékeny minden kultúrára A komprehenzív iskolát egyetemes kultúraérzékenység jellemzi. Ez nemcsak azt jelenti, hogy helyet ad tanulói eltérő nemzetiségű vagy etnikai eredetű kulturális tradícióinak és szokásainak, hanem egyenértékűen legitimálja a kulturális sajátosságokat. Egyetlen rétegkultúrát sem preferál vagy tekint etalonnak (az ún. értelmiségi kultúrát sem). Ezt személyekre lebontott relációban is érvényesíti: minden gyereket valamilyen kultúra hordozójának tekint. Az egyéni kultúrák különbségeit nem minősíti a többkevesebb, jobb-rosszabb pólusok között elfoglalt virtuális helyük szerint, hanem egyrészt inputként szemléli azt a képzési folyamat szempontjából, másrészt minden értékítélet nélkül fogadja el az iskola kulturális kánonjának részeként.

10 5. Demokratikusan működő iskola Miközben a komprehenzív iskola messzemenőkig tiszteletben kívánja tartani kinek-kinek egyéni természetét (individualitását), számol azzal, hogy az egyén mint az emberi faj egyede, természeti mivoltában is társadalmi lény, mert emberré csak társadalomban, társadalom által válhatott. Természete tehát társadalmi természet. Ezért alapvető feladatának tartja az egyén felkészítését arra, hogy meglelje szükség esetén kiharcolni is képes legyen saját helyét a társadalomban, azaz kivajúdhassa társadalmi individualitását. A komprehenzív iskola tudatában van annak, hogy az emberi együttműködés demokratikus jellegét az együttműködő emberek szuverén döntései biztosíthatják csak, ezért tartja kiemelkedően fontos pedagógiai feladatának szuverén személyiségek nevelését, akik részt vesznek a saját életükre vonatkozó érdemi iskolai döntések meghozatalában és a döntésekkel járó felelősség vállalásában is. 10

11 A kistérségi (mikrotérségi) iskolatársulások szükségességéről és előnyeiről A komprehenzív iskola nem nyújthat kevesebbet egyfelől, mint a hatvagy nyolcévfolyamos gimnázium, másfelől, mint a gyakorlati életre közvetlenül felkészítő szakképzési intézmények bármelyike. Ez persze csak nagy tanulólétszámú és viszonylag sok, illetve sokféle képzettségű pedagógust foglalkoztató közoktatási intézményben lehetséges. A hazai településszerkezet, illetve az önkormányzati iskolafenntartói kötelezettségek és jogosítványok mellett ez csak térségi (kistérségi, mikrotérségi) szinten megszervezett különféle iskolai együttműködések, szakmai társulások keretében lehetséges. Csak a középfokú intézményrendszer teljes skáláját működtető városoknak és közvetlen környezetük falvainak iskolái közötti különféle dimenziójú és kiterjedésű szakmai társulások lehetnek képesek a pedagógiai kínálat szükséges volumenét és árnyaltságát biztosítani. Ezért a komprehenzív iskolafejlesztés célkeresztjében a nagyvárosok kivételével nem az egyes iskolák, illetve egyes települések állnak, hanem az operatív együttműködés lehetőségei függvényében meghatározott kis- és mikrotérségek, amelyek határainak nem szükségképpen kell egybeesniük a közigazgatási térségi határokkal. Fontos érdemi különbséget tenni a pusztán anyagi és demográfiai okokból az utóbbi időben gomba módra szaporodó iskolaösszevonások és a pedagógiai folyamatok összehangolásán, a tartalmi munka közös elveken alapuló megszervezésén nyugvó szakmai iskolatársulások között. Sajnálatos tapasztalat, hogy az adminisztratíve, a nevelőtestületek megkérdezése nélkül, a fejük fölött létrehozott fenntartói iskolatársulások mögött még csak fel sem sejlik valamiféle pedagógiai koncepció, amely az anyagi és a pedagógusok képzettségében meglévő szellemi erők tudatosan tervezett felhasználásával törekedne kihasználni azt az előnyt, amelyet implicite az iskolák közötti szakmai együttműködés jelenthetne. 11

12 A kistérségi (mikrotérségi) iskolai társulás, illetve együttműködés lehetséges területei: 1. Intézményközi munkamegosztás kialakítása a különösen tehetségesek és az átlagtól veszélyesen elmaradók nekik való képzésében. 2. A helyi tantervek közösen meghatározott tartalmi és mérési-értékelési csomópontjainak meghatározása az intézményközi csúcsra járató és felzárkóztató kiegészítő képzések összehangolása érdekében. 3. Olyan órarendi összehangolás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az átlagon felüli többletet és az átlagtól való elmaradást behozni segítő képzésre meghatározott (közösen kiválasztott) iskolákba egy adott napon (vagy időszakban) mindazok eljuthassanak, akik erre igényt tartanak. 4. Olyan beruházási terv megvalósítása, amely az adott tantárgy tanításának magas színvonalához szükséges eszközöket azokhoz az iskolákhoz telepíti, amelyekben az adott tárgyban a kiemelt óraszámú és tantervű oktatás folyik. 5. A teljesítményértékelés elveinek és gyakorlatának egyeztetése annak érdekében, hogy lehetőség szerint azonos teljesítményszintek mentén történjék a felzárkóztatásra szorulók és a csúcsteljesítményekre képesek kiválasztása. 6. A bukások elkerülése érdekében hiánydiagnosztizáló eljárások és hiánykorrigáló folyamatok közös kidolgozása és alkalmazása a kritikus évfolyamokon (a 4., a 6. évfolyam második félévében, a 8. és a 10. évfolyamokon). 7. A kiemelkedő képességűek arányos megterhelése érdekében tehetségdiagnosztizáló eljárások és teljesítménynövelő folyamatok közös kidolgozása és alkalmazása a kritikus évfolyamokon: (a 4., a 6. évfolyam második félévében, a 8. és a 10. évfolyamokon). 8. Fakultatív képzési folyamatok és formák (önképzőkör, szakkör, tanulmányi versenyek, bemutatók, felolvasó estek stb.) intézményközi szervezésben a különleges érdeklődések kielégítésére. 12

13 9. A nagyobb társadalmi ünnepek közös megünneplése rotációs felelősi rendszerben. 10. Alkalmanként és szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal egy közösen elhatározott témában együttes nevelőtestületi értekezlet (eszmecsere, vitanap stb.) tartása. 11. Közösen szervezett továbbképzések. 12. Közös pályázások. 13. Közös táboroztatások, külföldi és belföldi utazások lebonyolítása. 13

14 A komprehenzív iskola genezise Tekintve, hogy a hazai iskolarendszer az oktatáspolitikai szándékok ellenére alapvetően szelektív, komprehenzív iskolák csak tőlük idegen, velük lényegileg ellentétes szervezeti bázison, úgymond a rendszer pórusaiban jöhetnek létre. Létrehozásukhoz túl a társadalompolitikai elkötelezettségen még a helyi oktatásirányítás támogató hozzáállása esetén is makacs elszántságra és innovációs fantáziára van szükség. Szögezzük le, hogy egy komprehenzív elveken működő iskola vagy iskolatársulás csak komplex társadalmi vállalkozás lehet, mert alapvetően érinti a szülőknek az iskolával szembeni elvárásait, méghozzá nemcsak az iskola által nyújtott képzés társadalmi hasznosulási esélyeit, hanem diákseregletének társadalmi összetételét illetően is. Ezért elképzelhetetlen komprehenzív iskolát a szülőkkel fokozatosan kiépülő partneri kapcsolatok nélkül létrehozni. Ez utóbbihoz nyílt, őszinte eszmecserék sorozatára van szükség. Tekintve, hogy egy szelektív rendszerhez idomult iskolából nem egy csapásra lesz komprehenzív elvekre épülő intézmény, gondosan meg kell tervezni azt a folyamatot, amely ebbe az irányba vezet. Mindenekelőtt megegyezésre kell jutni a komprehenzívitás néhány elengedhetetlen alapelvében, éspedig abban, hogy: semmilyen szempont alapján nem szervezhetők homogén összetételű csoportok, biztosítani kell a megfelelő törődést a különös bánásmódot igénylők, a nagyon tehetségesek és a nehezen motiválható tanulók számára, el kell fogadni, hogy az iskola működését, ezen belül a tanár-diák viszonyt érintő alapvető normákat a diákokkal és a szülőkkel egyetértésben konszenzussal kell meghozni. 14

15 Komprehenzív iskola többféleképpen jöhet létre: a) egy nagylétszámú 12 évfolyammal rendelkező intézmény belső képzési útjai differenciálódnak meghatározott évfolyamoktól kezdve úgy, hogy kimeneti végpontjai a jelenlegi középfok valamennyi vagy csaknem valamennyi követelményeinek megfeleljenek, b) több kisebb létszámú általános iskola és középfokú intézmény egyetlen iskolává olvad össze. Mindkét esetben követelmény, hogy a létrejött komprehenzív iskola lefedje a teljes 12 évfolyamot, didaktikai és pedagógiai folyamatterve meghatározott évfolyamok végétől (5., 7., 9.), eltérő követelmények mentén szerveződő és ezekhez igazodó kimeneti képesítést ígérő oktatást-képzést biztosítson, tegye lehetővé, hogy az eltérő képzési folyamatokhoz való tanulói elköteleződés menet közben módosulhasson az egyén teljesítőképességének és érdeklődésének változásai szerint, a személyiségfejlődés komplex értékelése és ezen belül a teljesítményértékelés folyamatkövető és orientáló jellege bizonyos évfolyamoktól kezdve tegye lehetővé a további felkínált képzési utak közötti választást. 15

16 Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság 1134 Budapest, Váci út 37. A kiadásért felel: Visnyei Csaba ügyvezető igazgató Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása

75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12. Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 936/2009. MELLÉKLETEK: 2 DB TÁRGY: Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Oktatási kínálatunkról

Oktatási kínálatunkról Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások

A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelési rendszer Erőforrásai Szabályozása Finanszírozása

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A

Részletesebben

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS 20/2012.EMMI rendelet PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 87. (1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét.

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Jelen tájékoztató a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 3. számú melléklete alapján a Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ

Részletesebben

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015. 2 Az ördög a részletekben

Részletesebben

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz Eljárásrend a TÁMOP-3.3.8-2/12-2012-0092 számú pályázathoz Tartalom: I. Az eljárásrend hatálya II. A projekt általános jellemzői III. A projektmenedzsment tagjai, feladatai, felelősségek, IV. A projektben

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0045 A referencia-intézmény definíciója

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14. TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív

Részletesebben