E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete augusztus 07-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Zirci Egészségház Társasház társasházi alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Előadó: Ottó Péter polgármester Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett:, Szirbek Tiborné egészségügyi referens, dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság, Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság, Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző

2 Tisztelt Képviselő- testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testülete 112/2007. ( III. 29.) Kt. számú határozatában a Társasháztulajdont Alapító Okirat 1. módosításá -t jóváhagyta. Az aláírása előtt további egyeztetések történtek a Zirci Egészségház Társasház tulajdonosaival, valamint a módosítást készítő ügyvéddel és arra az álláspontra jutottunk, hogy további pontosításokat szükséges az alapító okiratban rögzíteni a későbbi zökkenőmentes működtetés érdekében. A módosítás egységes szerkezetben kerül a Földhivatalhoz benyújtásra így ezt a formát terjesztem elő jóváhagyásra. Mellékelem a november 11. aláírt és jelenleg hatályban lévő Társasháztulajdont Alapító Okiratot. Csatolom továbbá a társasházról készített tulajdonmegosztást, amely az Alapító Okirat elkészítésének alapját szolgálta. Időközben a Zirci Egészségház Társasház Szervezeti Működési Szabályzata is elkészült, melyet el kell fogadnia az alapítóknak. Kérem Képviselőtársaimat, hogy az egységes szerkezetbe foglalt Társasháztulajdont Alapító Okirat, valamint a Szervezeti Működési Szabályzat áttanulmányozása után hozzák meg döntésüket. Zirc, augusztus 03. Ottó Péter polgármester 1. számú határozati javaslat... /2007. (..) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a Zirci Egészségház Társasház Társasháztulajdont Alapító Okirat 1. módosítása vonatkozásában hozott 112/2007. ( III. 29.) Kt. számú határozatát visszavonja, egyidejűleg a Zirci Egészségház Társasház vonatkozásában az Alapító Okirat módosítását az előterjesztésben foglaltak szerintjóváhagyja, és annak aláírására Zirc Város Polgármesterét felhatalmazza. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: augusztus számú határozati javaslat... /2007. (..) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a Zirci Egészségház Társasház Szervezeti Működési Szabályzatát az előterjesztésben foglaltak szerint- jóváhagyja, és annak aláírására Zirc Város Polgármesterét felhatalmazza. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: augusztus 10.

3 TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT Melynek az 1. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a tulajdonostársak az alábbiak szerint állapítanak meg I. Általános rendelkezések Alulírott - A zirci 996/2/A/1 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Mile Imre üzletvezető által képviselt MILE, SZENT HUBERTUSZ PATIKA Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Kossuth u. 11. Cg , stat. számjele: A zirci 996/2/A/2 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Kovácsné Dr. Gelencsér Mária üzletvezető által képviselt Dr. Gelencsér és társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Reguly u. 12, Cg , stat. Számjele: ), - A zirci 996/2/A/3 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr Benczik Ágnes Adrienn üzletvezető által képviselt BENCZIK-MED Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Szeptember 6. utca 11 /B, Cg , stat. Számjele: ), - A zirci 996/2/A/4 hrsz. alatti ingatlan tekintetében az Ottó Péter polgármester által képviselt Zirc Városi Önkormányzat (8420 Zirc, Március 15.tér 1., stat. számjele: ), - A zirci 996/2/A/5 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Buda Imre üzletvezető által képviselt Dr. Buda és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Kossuth u. 18. Cg , stat. Számjele: ) - A zirci 996/2/A/6 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Mile Imre üzletvezető által képviselt MILE, SZENT HUBERTUSZ PATIKA Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Kossuth u. 11. Cg , stat. számjele: A zirci 996/2/A/7 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Wittmann József üzletvezető által képviselt DR WITTMANN EGÉSZSÉGÜGYI és SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG ( 8420 Zirc, Ady Endre u. 11, Cg , stat. számjele: ), - A zirci 996/2/A/8 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Schvöller Mónika ügyvezető által képviselt Dr. Schvöller és Kuti Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ( 8420 Zirc, Irtás utca 8., Cg , stat. számjele: ) - A zirci 996/2/A/9 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Fáskerti Gabriella üzletvezető által képviselt DR FÁSKERTI ÉS TÁRSA Orvosi Betéti Társaság ( 5900 Orosháza, Kossuth u IV/37, Cg , stat. számjele: ) - A zirci 996/2/A/10 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Szalai Teréz üzletvezető által képviselt SZALAI Szabadidő Szolgáltató Betéti Társaság (8240 Zirc, Kossuth u. 18., Cg , stat. Számjele: ), - A létrejövő zirci 996/2/A/11 hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Dr. Mile Imre üzletvezető által képviselt MILE, SZENT HUBERTUSZ PATIKA

4 Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság ( 8420 Zirc, Kossuth u. 11. Cg , stat. számjele: A jelen szerződés aláírói, mint a novemberében megkötött adás-vételi szerződéssel vegyes együttműködési megállapodások szerint a zirci 996/2 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanra alapított ZIRCI EGÉSZSÉGHÁZ TÁRSASHÁZ alapítói és tulajdonos-társai a társasház alapító okiratát a közösen elvégzett építési munkák szerint megvalósult állapotnak megfelelően, a Zirc Város Önkormányzat Jegyzője által 239/2007-F-3/2 számú, február 23. napján jogerős használatba vételi engedélye alapján, továbbra is hangsúlyozottan az ingatlan egészségügyi célokat szolgáló vagyoni jelleg megtartásnak szándékával és kötelezettsége mellett a társasház alapító okirat az alábbiak szerint állapítják meg. A társasház neve: ZIRCI EGÉSZSÉGHÁZ TÁRSASHÁZ A jelen alapító okirat célja, hogy a használatba vételi engedély kiadását követően a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát a Ttv. rendelkezései, valamint a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai, valamint a tulajdonostársak elhatározása szerint szabályozza. II. Közös tulajdon Közös tulajdonba kerülnek: I. Zirci 996/2 hrsz. alatti 1317 m 2 alapterületű telekingatlan II. Alapozás és víz elleni szigetelések, alap- és felmenő falak, elválasztó falak III. Födémek, zárófödém burkolattal, egyéb szigetelések IV. Tetőszerkezet a fedésre szolgáló elemekkel, szigeteléssel V. Tetőn kívüli kémények, a kéményhez tartozó béléscső VI. Külső lakatos és asztalos szerkezetek VII. Bádogszerkezetek (kéményszegélyek, falszegélyek, párkányok hajlatbádogok, függőeresz és lefolyócsatornák) VIII. Külső homlokzatvakolat, lábazat, épület körüli járda IX. Elektromos bekötés, elektromos fővezeték a külön tulajdoni illetőségek fogyasztásmérőjéig; telefon- ill. tévékábel-bekötés, az ezekhez tartozó tokok, dobozok X. Gázbekötés, gáz-fővezeték a külön tulajdoni illetőségek fogyasztásmérőjéig XI. Vízbekötés, víz alapvezeték a külön tulajdoni illetőségek leágazó vezetékéig XII. Csatornabekötés, csatorna alap- és levezető vezeték a külön tulajdoni leágazásáig A pinceszinten XIII. Pince 11,8 m 2 XIV. Közlekedő 7,0 m 2 XV. Kazánház 46,6 m 2 XVI. Tároló 3,8 m 2 A földszinten XVII. Szélfogó 10,3 m 2

5 XVIII. Előtér 14,9 m 2 XIX. Lépcső 5,8 m 2 XX. Terasz 10,8 m 2 XXI. Terasz 4,8 m 2 XXII. Lift 3,4 m 2 XXIII. Pihenő 5,8 m 2 XXIV. Váró 30,5 m 2 XXV. Szélfogó 8,4 m 2 XXVI. Mozgássérült WC 3,4 m 2 XXVII. Takarító szoba 2,4 m 2 XXVIII. Férfi WC 3,0 m 2 XXIX. Közlekedő 2,1 m 2 XXX. Személyzeti WC 2,3 m 2 XXXI. Szélfogó 19,7 m 2 XXXII. Váró 14,1 m 2 XXXIII. Közlekedő 1,3 m 2 XXXIV. Férfi WC 3,2 m 2 XXXV. Női WC 3,2 m 2 Az 1. emeleten XXXVI. Váró 84,6 m 2 XXXVII. Lépcső 10,3 m 2 XXXVIII. Lift 3,4 m 2 XXXIX. Férfi WC 10,9 m 2 XL. Női és mozgássérült WC 10,9 m 2 XLI. Pihenő és mosdó 14,1 m 2 A 2. emeleten XLII. Lépcső 7, 7 m 2 XLIII. Lift 3,4 m 2 A közös tulajdon 600/600-ad tulajdoni hányadból áll, és a külön tulajdoni ingatlanok alapterülete alapján került megállapításra. III. Külön tulajdon Az egyes tulajdonostársak külön-külön tulajdonába kerülnek a következőkben megjelölt ingatlanok a közös tulajdonban maradó vagyonrészek közös birtoklásának jogával az egyes külön ingatlanoknál feltüntetett tulajdoni hányad arányában. 1. Az 1. számú gyógyszertár megjelölésű, 100,8 m 2, kerekítve 101 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/1. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/1 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén. Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 101/600-ad. Az ingatlan kizárólag egészségügyi ellátás céljára hasznosítható, az jelenleg gyógyszertár.

6 2. A 2. számú gyermekorvosi rendelő megjelölésű, 23,3 m 2, kerekítve 23 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/2. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/2 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 23 /600-ad. Az ingatlan kizárólag gyermekorvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg gyermekorvosi rendelő. 3. A 3. számú gyermekorvosi rendelő megjelölésű,21,1 m 2, kerekítve 21 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/3. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/3 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 21/600-ad. Az ingatlan kizárólag gyermekorvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg gyermekorvosi rendelő. 4. A 4. számú. rendelő megjelölésű,41,2 m 2, kerekítve 41 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/4. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/4 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 41/600-ad. Az ingatlan kizárólag egészségügyi alapellátás, mellette egyéb gyógyászati tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg a védőnői szolgálat székhelye. 5. Az 5. számú. orvosi rendelő megjelölésű, 46,2 m 2, kerekítve 46 m 2 természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/5. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/5 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 46 /600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az ingatlan jelenleg háziorvosi rendelő 6. A 6. számú orvosi rendelő megjelölésű,30,6 m 2, kerekítve 31 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/6. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/6 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 31/600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi ellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg háziorvosi rendelő, és orr-fül-gégészeti szakrendelô. 7. A 7. számú orvosi rendelő megjelölésű, 31 m 2, kerekítve 31 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/7. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/7 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 31 /600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg háziorvosi rendelő.

7 8. A 8. számú. orvosi rendelő megjelölésű, 31 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/8. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/8 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 31/600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi ellátás, és egyéb egészségügyi tevékenység ( optikai tevékenység ) céljára hasznosítható, jelenleg szemészeti szakorvosi rendelő és optikai üzlet. 9. A 9. számú orvosi rendelő megjelölésű, 29,8 m 2, kerekítve 30 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/9. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/9 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 30/600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg háziorvosi rendelő. 10. A 10. számú orvosi rendelő megjelölésű, 31,3 m 2, kerekítve 31 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/10. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/10 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 31/600-ad. Az ingatlan kizárólag orvosi alapellátás, és mellette egyéb egészségügyi tevékenység céljára hasznosítható, az jelenleg háziorvosi rendelő 11. A 11. számú tároló megjelölésű,214,4 m 2, kerekítve 214 m 2 alapterületű, természetben 8420 Zirc, Kossuth Lajos utca. 18/11. szám alatti ingatlan a zirci 996/2A/11 hrsz. alá kerül bejegyzésre társasház alapítása jogcímén a MILE, SZENT HUBERTUSZ PATIKA Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság kizárólagos tulajdonaként Az ingatlanhoz tartozó közös tulajdoni illetőség 214/600-ad. Az ingatlan egészségügyi ellátás céljára hasznosítható, az jelenleg padlástér, azonban egészségügyi rendeltetésű kialakítását követően rendelőként kerülnek majd hasznosításra. Az egészségügyi célvagyon megőrzésének kötelezettsége: A szerződő felek a fentiek meghatározása és rögzítése mellett, ismételten kinyilvánítják azt a szerződési akaratukat, hogy a Társasház egészségház jellege a jövőben is a tetőtéri tárolóban kialakításra kerülő rendelők kivételével a jelenlegi állapottal megegyezően megmaradjon, illetve az esetleges módosítások ne veszélyeztessék a társasház egészségház jellegét, és a jelenlegi alapító-tulajdonostársak, illetve az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó ellátottak érdekeit ezért a háziorvosi rendelőkben folyó tevékenységgel ellentétes döntés, illetve határozat nem hozható.

8 Ezen értékek megőrzése céljából a szerződő felek. megállapodnak abban, hogy a társasházban a tulajdonos társak által működtetett ezen okiratban az egyes ingatlanoknál felsorolt tevékenységek tekintetében újabb, csak valamennyi tulajdonostárs előzetes és írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. A hozzájárulást a tulajdonos köteles a tevékenységi engedély benyújtása előtt írásban megkérni valamennyi tulajdonostárstól. A közös tulajdonú helyiségek használat és költségviselés szerinti megosztása A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a közös tulajdonú helyiségek vonatkozásában az alábbiakban megjelölt vélelmezett használati arányok alapján viselik a helyiségekhez kapcsolódó költségeket ( rezsi, karbantartási, felújítási,javítási, stb ) I. XVI. Valamennyien, tulajdoni hányaduk szerint XVII-XVIII 1, 5-11 albetétek egymás között tulajdoni hányaduk szerint XIX 5-11 albetétek egymás között tulajdoni hányaduk szerint XX-XXI valamennyien, tulajdoni hányaduk szerint XXII valamennyien, tulajdoni hányad szerint, kivéve a 2. és 3. számú. albetétek XXIII-XXX 2, és 3. albetétek egymás között ½- ½-ed arányban XXXI-XXXV 4. albetét XXXVI 5-10 albetétek egymás között tulajdoni hányaduk szerint XXXVII 5-11 albetétek egymás között tulajdoni hányaduk szerint XXXVIII valamennyien, tulajdoni hányaduk szerint, kivéve a 2. és 3. számú albetétek XXXIX-XLI 5-10 albetétek egymás között tulajdoni hányaduk szerint XLII XLIII 11. albetét valamennyien, tulajdoni hányaduk szerint, kivéve a 2. és 3. számú albetétek IV. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó rendelkezések A Zirc, Kossuth Lajos utca 18. Társasház alapító tulajdonostársai a jelen szerződéssel kérik a Zirci Körzeti Földhivatalt, hogy jelen okirat, valamint a mellékletét képező tervrajz és a műszaki leírás alapján a társasház alapítását az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni szíveskedjék. Ennek keretében kérik a T. Körzeti Földhivataltól a társasház nyilvántartásba vételét úgy, hogy: a társasház tulajdoni törzslapján vegye nyilvántartásba az alapító okirat II. pontjában írt, és a mindenkori tulajdonostársak közös tulajdonában maradó telket, építményrészeket, berendezéseket az ott felsoroltak szerint, a megnyitásra kerülő társasházi külön lapokon vegye nyilvántartásba az alapító okirat III. pontjában írt és külön tulajdonába kerülő ingatlanokat a közös tulajdonból az egyes önálló ingatlanokhoz tartozó tulajdoni hányadra való utalással. V.

9 1. A társasház tulajdoni egysége A tulajdonostársak egymás közötti jogviszonya 1.1 A társasházban lévő ingatlanok és a hozzájuk tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A jelen alapító okirat II. részében felsorolt épületrészek, berendezések, felszerelési tárgyak, valamint a telek a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. 1.2 Mindegyik társasházi ingatlan, nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel, valamint a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlan. Az önálló ingatlanok csak a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt ruházhatók át. 2. A birtoklás, a használat és a rendelkezés joga 2.1. Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak a társasháztulajdont alapító okirat aláírásakor kialakult használati megosztás szerint birtokolni és használni; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. 2.2 A tulajdonostárs a külön tulajdonával, és az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt a novemberében kötött Adás-vételi szerződéssel vegyes együttműködési megállapodás - okban írt korlátozások megtartásával rendelkezhet. E korlátozás az ingatlan mindkori tulajdonosait köti és kötelezi. A külön tulajdonban álló ingatlanokra a többi tulajdonostárs javára elővásárlási, illetve előbérleti jog jelen okirat alapján nem létesül. 2.3 A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet A tulajdonos köteles fenntartani, és szükség szerint felújítani a külön tulajdonban álló ingatlant, és köteles megtenni a szükséges intézkedést ahhoz, hogy azt a vele együtt használó személy, valamint az, akinek az ingatlana használatát átengedte, betartsa a Ttv. és a jelen alapító okiratban foglalt rendelkezéseket. 2.5 A tulajdonostárs köteles megtéríteni azt a kárt, ami a fenntartási és felújítási munkák elvégzése során a másik tulajdonostárs külön tulajdonában keletkezett, illetőleg amelyet a tulajdonostárs az ilyen munkák végzése során a társasház közös tulajdonában álló épületrészekben (berendezési, felszerelési tárgyakban) okozott. 2.6 A tulajdonostárs személyében történt változás esetén az új tulajdonostárs tartozik magára nézve kötelezően elismerni a jelen alapító okiratban, és a novemberében kötött adásvételi szerződéssel vegyes együttműködési megállapodás - okban foglaltakat. Az új tulajdonostársat ugyanazon jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illették vagy terhelték. A társasház mindenkori tulajdonosai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tulajdonuk átruházása esetén a jogszerző részére átadják jelen alapító okirat, valamint a novemberében kötött Adás-vételi szerződéssel vegyes együttműködési megállapodás egy példányát, és tájékoztatják az abban foglalt kötelezettségekről, továbbá az átruházásról rendelkező szerződésben az alapító okirat, illetve a társasház egészét érintő rendelkezések betartásának kötelezettségét kötelezően belefoglaltatják.

10 2.7 Ha a külön tulajdonú ingatlan használatának megváltoztatásához a Társasház részéről jogszabályban meghatározott engedély szükséges, akkor ez az engedély a Társasház részéről csak akkor adható ki, amennyiben a tulajdonostársak valamennyien hozzájárulnak a használat megváltoztatásához. A használati mód megváltozatása során azonban meg kell tartani az ingatlanoknak a novemberében kötött Adás-vételiszerződéssel vegyes együttműködési megállapodás, illetve a jelen alapító okirat III. pontjában, és különösen is annak Az egészségügyi célvagyon megőrzésének kötelezettsége címében kijelölt egészségügyi jellegét, ettől ellentétes határozat nem hozható. 3. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata 3.1 A külön tulajdon tulajdonosa a külön tulajdonát képező ingatlanban felújítási jellegű építési munkát végezhet. Ha a munka építési engedélyhez kötött változtatással jár, vagy más tulajdonostárs jogát vagy jogos érdekét sérti, ki kell kérni az érintett hatóság, vagy tulajdonostárs hozzájárulását. 3.2 A közös tulajdon tárgyát képező vagyonrészben építkezni csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak ha a Ptk. másként nem rendelkezik szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Az éves költségvetésben nem tervezett, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások engedélyezése tekintetében a közgyűlés jogosult dönteni, és e tekintetben a jelenlévő tulajdonostársak 4/5- ös szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Halaszthatatlan esetben a közös képviselő jogosult az ezen értékhatárt meghaladó kiadás kérdésében dönteni és intézkedést tenni, azonban ez esetben is köteles lehetőség szerint mielőbb összehívni a közgyűlést és a kiadás engedélyezését kérni. 4. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával járó költségek viselése 4.1 A tulajdonostársak a közös tulajdoni helyiségek fenntartásával járó költségeket az alapító okirat III. fejezetében A közös tulajdoni helyiségek használat és költségviselés szerinti megosztása címszónál írtak szerint viselik. Az önálló ingatlanokban keletkező egyéb kiadásokat az egyes ingatlanok tulajdonosai külön-külön viselik. 4.2 Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles, azonban a várható kiadásról a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. 5. A külön tulajdon karbantartási, felújítási költségeinek viselése

11 5.1. A külön tulajdonban lévő ingatlanok berendezéseinek, felszereléseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és fenntartásával járó költségek a mindenkori tulajdonost terhelik. Ha a külön tulajdonban lévő ingatlan karbantartása vagy javítása olyan külső munkálatok elvégzésével jár, amely látható építményrészeket érint, akkor az a munka csak az eredeti és az épület más részeivel azonos kivitelben, színben és minőségben végezhető el Ha valamelyik tulajdonostárs, vagy az, akinek a használatot átengedte, a közös tulajdoni részekben vagy a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségében kárt okoz, köteles a tulajdonostárs ezt a saját költségén megtéríteni, illetve az okozott kárt, hibát, hiányosságot elhárítani vagy elháríttatni feltéve, hogy ez a kár máshonnan, pl. a biztosítótól nem térül meg. A közös tulajdonban keletkezett kár elhárítására vagy a kár összegének megtérítésére a tulajdonostárs a lehető legrövidebb ésszerű határidőn, de legfeljebb 30 napon belül köteles. VI. A társasház szervezetére vonatkozó rendelkezések 1. Általános rendelkezések 1.1 A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. 1.2 A közösség ügyintézését a közös képviselő látja el. 2.1 A közgyűlés határoz: 2. A közgyűlés a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselő megválasztásáról és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő részére a jóváhagyás megadásáról ( Ttv.48. (2) bekezdése), d) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő hatáskörébe. 2.2.A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös

12 tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. A határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a Ttv.-ben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. 2.5 A közös képviselő a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő megterhelő nyilatkozatát közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 2.7 A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épület-berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk aiban foglaltak az irányadók A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. 2.9.Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.

13 A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. Ha Ttv. másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell A Ttv-ben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezetiműködési szabályzatban kell meghatározni. Az írásbeli szavazás eredményéről a közös képviselő tájékoztatja a tulajdonostársakat Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezetiműködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. 3. Közös képviselő 3.1.A közös képviselő jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,

14 c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. (2) A közös képviselő a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. (3) A közös képviselő köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát. 3.2 A közös képviselő köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát A közös képviselő a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a szerződő felek kérésére, részükre - köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet A közös képviselő a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő a Ttv-ben meghatározott nyilatkozatának megadását A közös képviselő a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza: a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő helyiségek szerinti bontásban. A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő éves elszámolása tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,

15 d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyieszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő helyiségek szerinti bontásban Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő a tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást A közös képviselő - ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti - köteles az új közös képviselő részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni Nem lehet közös képviselő : a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet. A közös képviselő - ha a közgyűlés így határozott - köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni A közös képviselő jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. VII. Egyéb rendelkezések 1. A társasháztulajdon bármilyen oknál fogva bekövetkező megszűnését be kell jelenteni a Földhivatalnak. 2. A társasháztulajdon megszűnik a tulajdonostársak egyhangú döntésével, vagy ha a bíróság a társasházat jogerős ítéletével megszünteti, vagy ha az épület életveszélyessé válik és lebontják. 3. Jelen alapító okiratban külön nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a Ptk. és a Ttv. rendelkezései az irányadók. 4. Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira, illetve azok jogutódaira. Az alapító okirat hatálybalépése után a jövőben közös tulajdonba kerül mindazon építményrész, berendezés és felszerelés, amely a Ptk. és a Ttv., valamint az alapító okirat rendelkezései szerint közös célt szolgál, s létesítése megfelel a közös tulajdonra vonatkozó szabályoknak.

16 5. Az alapító a jelen okirat aláírásával meghatalmazzák dr. Kiss András ügyvédet (8230 Balatonfüred, Ibolya u. 6/A, tel: 20/ , Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara 241.), jelen szerződés elkészítésére, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás során képviseletük ellátására. Fenti szerződést, mint akaratommal mindenben egyezőt írom alá a szerződést készítő ügyvéd előtt: Zirc, napján Dr. Mile Imre üzletvezető által képviselt MILE, SZENT HUBERTUSZ PATIKA Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Dr. Kovácsné Dr. Gelencsér Mária üzletvezető által képviselt Dr. Gelencsér és társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság Dr Benczik Ágnes Adrienn üzletvezető által képviselt BENCZIK-MED Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság Dr. Buda Imre üzletvezető által képviselt Dr. Buda és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság Dr. Wittmann József üzletvezető által képviselt DR WITTMANN EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Dr. Schvöller Mónika ügyvezető által képviselt Dr. Schvöller és Kuti Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Dr. Fáskerti Gabriella üzletvezető által képviselt DR FÁSKERTI ÉS TÁRSA Orvosi Betéti Társaság Szalai Teréz üzletvezető által képviselt SZALAI Szabadidő Szolgáltató Betéti Társaság Ottó Péter polgármester által képviselt Zirc Városi Önkormányzat Zirc, napján

17 Varga Antal elnök által képviselt Zirci Takarékszövetkezet teherjogosult. Zirc, napján Készítettem és ellenjegyzem napján

18 SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZA T 1./ A társasház adatai: Neve: ZIRCI EGÉSZSÉGHÁZ TÁRSASHÁZ Címe: 8420 Zirc, Kossuth u. 18. Hrsz: zirci 996/2 Bankszámlaszáma: Zirci Takarékszövetkezet Adószáma: Az albetétek száma: 11 2./ Tulajdoni viszonyok 2.1. Közös tulajdon: Az alapító okiratban és a műszaki dokumentációban felsorolt telek, épületszerkezetek, berendezések és helyiségek a tulajdonostársak közös tulajdonát képezik, továbbá minden olyan vagyontárgy, amely nincs kizárólagosan külön tulajdonban az alapító okirat szerint. A közös tulajdonban álló vagyontárgyak birtoklására, használatára a rendeltetésnek megfelelően a tulajdonostársak mindegyike jogosult. E jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának, jogos érdekeinek sérelmével, kivételt képeznek a kizárólagos használatba került részek az alapító okirat szerint. A közös tulajdonban lévő épületrészek bérbeadásáról vagy bármely más hasznosításáról a közgyűlés dönthet. Ez esetben a tulajdonostársaknak a közös képviselőnek tett írásbeli igénybejelentés érkezési sorrendjében előbérleti joga van Külön tulajdon: Az alapító okiratban és a műszaki dokumentációban felsorolt külön ingatlanok a tulajdonosok kizárólagos tulajdonát képezik az ingatlan-nyilvántartás szerint és pedig a zirci 996/2/A/1 zirci 996/2/A/11 hrsz-ig. 3./ A társasház közösség szervei 3.1. A közgyűlés a közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosokból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet A tulajdonosok szavazati arányát a tulajdoni hányaduk nagysága határozza meg, A közösség ügyintézésére közös képviselőt kell választani A közös képviselő a közgyűlésnek alárendelve működik.

19 A közgyűlés valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával határoz: az alapító okirat módosításáról a Ttv. eltérő rendelkezése (21. (3) bek.- e 60. (1)-(2) bek. eiben meghatározott esetek) hiányában a közös tulajdon megszüntetéséről, elidegenítéséről, közös tulajdoni illetőség megszüntetéséről, a közös tulajdonban álló épületrészek kizárólagos használatba adásáról, hasznosításáról, használati jellegének megváltoztatásáról A közgyűlés a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoz. A rendes gazdálkodás körét meghaladóknak minősülnek az éves előirányzaton felül felmerült, a tárgyévi közgyűlés által meghatározott keretösszeget meghaladó kiadások A közös képviselőt a közgyűlés 2/3-os szavazati többséggel választja meg, hívja vissza és dönt a díjazásáról. c./ a közös tulajdonban álló épületrészek, épület-berendezések, nem külön tulajdonú helyiségek fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról Egyéb kérdésekben a közgyűlés határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. 3.2 A közgyűlés összehívásának és működésének szabályai: Az éves beszámoló közgyűlést minden évben legkésőbb május 31.-ig meg kell tartani. A közgyűlési meghívót - mely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlés jegyzőkönyvvezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs választására, valamint a szavazásra vonatkozó előterjesztést - a közgyűlés előtt nyolc nappal, írásban kell megküldeni a tulajdonostársaknak. A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A közös képviselő felhívására a tulajdonostársak írásban is szavazhatnak. Ilyen esetben a közös képviselő az írásbeli határozat javaslatát ajánlott levélben közli. Amennyiben a feladástól számított 10. napig a tulajdonostársaknak megfelelő többsége igenlő írásbeli válaszát bármely módon közli a közös képviselővel, a közgyűlési határozat elfogadhatónak tekintendő. Postai úton történő értesítések tértivevényes küldeményben történnek. Erről a közös képviselő három napon belül köteles értesíteni a nemleges vagy nem válaszolandó tulajdonostársakat.

20 A közgyűlés határozatképességének megállapítására jelenléti ívet kell vezetni, amelyet a jelenlévő tulajdonostársaknak vagy meghatalmazottjaiknak alá kell írni. A tulajdonostársakat bárki képviselheti két tanú által hitelesített meghatalmazással. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára való tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni Közös képviselő A közös képviselőt a közgyűlés 2/3-os szavazati többséggel választja meg, hívja vissza és dönt a díjazásáról. A közös képviselő hatáskörében eljárva önállóan dönt, csak a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közös képviselő feladatkörébe tartozik a társasház törvényes, a jogszabályoknak megfelelő működésének biztosítása, az épület fenntartása, a meghibásodások javíttatása, a közös költség beszedése, a társasház üzemeltetésére vonatkozó szerződések megkötése. A közös képviselő köteles évente legalább egy alkalommal írásban tájékoztatni a tulajdonostársakat a működés során hozott döntéséről. A közös képviselő köteles az éves költségvetési javaslatot és beszámolót elkészíteni. A közös képviselő köteles nyilvántartást vezetni: - a tulajdonosokról és a tulajdonosi változásokról - a tulajdonosok lakcíméről, elérhetőségéről, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatairól, illetve a jogi személy tulajdonos nyilvános adatairól - a tulajdonokat bérlők adatairól A közös képviselő évenként vagy szükség szerint javaslatot tesz a közgyűlésnek a közös költség előleg összegére, és a közgyűlési határozatot fizetési felszólítással írásban közli a tulajdonostársakkal. A közös képviselő jogosult: - A közös költség hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonára a hátralék és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzését elrendelni. Ha a tulajdonostárs a hátralékot a járulékaival együtt kiegyenlítette, akkor a közös képviselő köteles a jelzálogjog törléséhez a szükséges engedélyt kiadni. - Gyakorolni a társasház alkalmazottai felett a munkáltató jogokat - A közösség képviseletének ellátására a bíróság, hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben is. - A közös képviselő jogkörében köteles a közgyűlést összehívni, a hozott határozatokat végrehajtani, gondoskodva azok törvényességéről. A közös képviseletet elláthatja megfelelő engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy külön megbízási szerződés alapján. 4./ Üzemeltetési költség