A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal"

Átírás

1 Munkaszám: 112/2008. A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Budapest, augusztus Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

2 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI ZRT Munkaszám: 112/2008. A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Készítették: Gaál László Mozsgai Katalin Dr. Tombácz Endre Mozsgai Katalin témafelelős Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

3 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 5 A viszsgálat célja... 5 Alkalmazott módszertan... 5 A vizsgálat főbb eredményei... 7 Főbb megállapítások, javaslatok Az egyes projekttípusok elemzése /A. INTÉZKEDÉS: Az ivóvízminőség javítása Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság d) Hatásosság /B. INTÉZKEDÉS: Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság d) Hatásosság INTÉZKEDÉS: Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság d) Hatásosság INTÉZKEDÉS: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői

4 3. A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság d) Hatásosság INTÉZKEDÉS: Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság Hatásosság INTÉZKEDÉS: Levegőszennyezés és zajterhelés mérése Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Az intézkedés főbb jellemzői A projektek értékelése a) Megfelelőség b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás c) Hatékonyság d) Hatásosság Összefoglaló értékelés Megfelelőség Eredményesség A KIOP kitűzött céljainak elérése Eredményességet befolyásoló tényezők Javaslatok az eredményességet mérő indikátorokra vonatkozóan Hatékonyság Hatásosság A környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása A fenntarthatóság érvényesítésének értékelése Mellékletek melléklet A PROJEKTEK RÖVID JELLEMZÉSE melléklet ALKALMAZOTT INDIKÁTORKÉSZLET melléklet A PROJEKTEK TELJESÜLÉSI FOKA melléklet A PROJEKTEK FORRÁSAI melléklet A KÖRNYEZETVÉDELMI TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA melléklet KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A viszsgálat célja Az értékelés fő célja annak vizsgálata, hogy az egyes fejlesztési területek milyen mértékben és milyen eredményekkel/fejlesztésekkel járultak hozzá a hazai (és kapcsolódó) környezetvédelmi politika célkitűzéseihez, és a tapasztalatok alapján hogyan javítható a hazai környezetpolitika hatékonysága (az EU támogatások igénybevételével). A vizsgálat a KIOP projektek utólagos, környezetvédelmi teljesítményének értékelésére terjed ki. Ennek megfelelően az értékelés alapvetően ex-post jellegű, ezért figyelembe vettük az e tárgyban készült módszertani útmutató ajánlásokat. Ugyanakkor túlmutat azon, mert a vizsgálat célja elsősorban nem az egyes projektek eredményeinek tényleges értékelése, hanem arra irányul, hogy a projektek összességének megvalósulása milyen hatást gyakorolt a hazai környezetpolitika alakulására. Az elemzés szintje tehát az intézkedés/komponens. Ennek alapján a tanulmány kiegészítője lehet a KIOP ex-post értékelésének, annak környezeti pillérét jelenti. A vizsgálat tárgyát képező projektet tartalmazó KIOP intézkedések a következők: 1/A. Az ivóvízminőség javítása 1/B. Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem 6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A felhívásnak megfelelően jelen értékelés nem tartalmazza az összes KIOP intézkedést (energiagazdálkodás, állati hulladékok kezelése), erre vonatkozóan külön pályázatok kerültek kiírásra. A vizsgált projekteket mutatja be az 1. sz. térkép. Alkalmazott módszertan A vizsgálati szempontok az ex-post értékeléseknél használatos (megfelelés, eredményesség, hatékonyság, hatásosság) szempontoktól némiképp eltérnek, az alábbi konkrét tartalmi elemzést jelentik: 1. Megfelelés A megfelelés annak vizsgálatát jelenti, hogy a KIOP környezetvédelmi projektjei konkrétan mely hazai (és kapcsolódó EU) környezetvédelmi célkitűzések elérését, valamint fenntarthatósági szempontok érvényesítését szolgálják. Vizsgált dokumentumok: a) Átfogó stratégiai dokumentumok az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) A környezetügy középtávú stratégiája Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 5

6 b) Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok (intézkedés-specifikus) Jellemző kérdések: A projektek az ország stratégiákban milyen problémát kezelnek az adott intézkedéssel kapcsolatban? Az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a környezeti probléma megoldásához? 2. Eredményesség E szempont vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy a) a KIOP által kitűzött számszerűsített célokat milyen mértékben sikerült az adott projekteknek megvalósítani. Ehhez elkészült egy projekt adatbázis, amely tartalmazza a projektek főbb jellemzőit. A projekt adatbázisban összegzett információk felhasználásával történik a számszerűsített eredmények bemutatása. b) a projektek érzékelhető elmozdulást eredményeznek-e a környezetpolitikai célok tekintetében, az intézkedés szintű indikátorok eredményeinek hozzájárulása a 2010 ill ig szóló hosszú távú környezetvédelmi politika célkitűzéseihez, irányvonalaihoz. 3. Hatékonyság E szempont vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy az elért eredmények megfelelő arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal. A projekt szintű értékeléseknél a hatékonyság egyik mércéje az egységár. Jelen intézkedés szintű elemzésnél a fő kérdés az, hogy a környezetpolitikai dokumentumokban meghatározott feladatok és költségek milyen arányban állnak a KIOP projektek feladataival és költségeivel. További hatékonyság vizsgálati szempont, az előirányzott költségektől való eltérés és annak okai, a társfinanszírozási ráta alakulása, stb. 4. Hatásosság A hatásosság alapvetően arra vonatkozik, hogy milyen hatásmechanizmusokat indítottak, indíthattak el az adott projektek: a) Főbb társadalmi-gazdasági-környezeti hatások bemutatása b) Környezeti elemek és rendszerek állapotára gyakorolt hatások c) ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (kapcsolódva a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához) Az elvégzett feladat lehatárolása: Környezeti hatások esetében a terheléscsökkentés nagysága számszerűsíthető (lásd eredmény indikátorok.) A környezet állapotában bekövetkezett tényleges változások (hatás indikátorok) azonban mérések hiányában csak becslésnek tekinthetők. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a környezet állapotát több tényező együttesen alakítja (nemcsak a KIOP projektek), másrészt időben a hatások később jelentkeznek (így azok mérésekkel is időben csak később mutathatók ki). Módszertani oldalról további problémát és bizonytalansági tényezőt jelent, hogy ilyen hatás indikátorokat a kedvezményezettek a horizontális indikátorok között szerepeltettek ugyan, de azok megadása nem volt kötelező, ezért ilyen indikátorokat nem, vagy nem egységesen adták meg az egyes projektekben. Társadalmi-gazdasági hatások értékelése nem volt a feladat tárgya (vö. A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal ) Módszertani 6

7 szempontból erre vonatkozó indikátorokat (pl. új munkahelyek száma) stb. nem adtak meg a pályázók. Ilyen jellegű információkat a Megvalósíthatósági tanulmányokhoz kapcsolódó CBA-k tartalmaznak, de ezek az információk nem ex-post jellegűek. Eredményességet befolyásoló tényezők vonatkozásában korábbi tanulmány készült (Az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése. ÖKO Zrt, 2006), itt a főbb megállapítások összefoglalását mutatjuk be. A fenntarthatóság megvalósulása tekintetében a horizontális indikátorok adnak információt. Ezek összesítése megtörtént, de mivel az egyes intézkedések esetében nem egységesek, azok nem voltak összesíthetők. Az intézkedések értékelésére a fenntarthatóság szakmai szempontjai szerinti értékelésére vonatkozó vizsgálatot tartalmaz a korábban e tárgykört is érintő előbb említett tanulmány. A vizsgálat elvégzéséhez három adatbázis készült: a) Projektek eredményei: beruházási költség, támogatási igény, számszerűsített eredmények összegzése (külön excel fájlban) b) Környezetvédelmi területi adatbázis: amely az érintett településekkel kapcsolatos főbb környezetvédelmi besorolásokat tartalmazza, valamint a települések társadalmi jellemzéséhez szükséges főbb adatokat (népesség, hátrányos helyzetű kistérségek stb.) (külön excel fájlban) c) A számszerűsített környezetpolitikai célkitűzések az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan (Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések c. fejezetben kerülnek bemutatásra intézkedésenként.) A vizsgálat főbb eredményei Hazai (és kapcsolódó EU) környezetvédelmi politika elemzése (Megfelelőség) átfogó stratégiai dokumentumok áttekintése (6 db) szakágazati programok (6 db) és kapcsolódó jogszabályok áttekintése a vonatkozó számszerűsített célkitűzések azonosítása (lásd Eredményesség és Hatásosság fejezetben azok bemutatását) a megfelelőség kvalitatív értékelése A KIOP-ban megvalósult környezetvédelmi projektek eredményeinek bemutatása A KIOP indikátorok (műszaki és horizontális) összegzése (indikátor adatbázis készítése) A KIOP források összegzése A PEJ/ZJ adatok korrekciója (pályázati formanyomtatvány, megvalósíthatósági tanulmányok alapján, elsősorban a meg nemadott indikátorok tekintetében) Célokhoz való hozzájárulás meghatározása (Eredményesség) 15 db KIOP indikátor teljesült összértékének meghatározása és összevetése a KIOP PC-ben meghatározott számszerűsített célokkal A környezetpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsített mértékének meghatározása (7 db programban megfogalmazott környezetvédelmi célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsítése) Környezeti területi adatbázis alapján a hatások becslése (4. Hatásosság) 14 db információt tartalmazó területi környezeti adatbázis (ebből 1 db társadalmigazdasági szempontból hátrányos települések) létrehozása (a felhasznált adatokat és a kapcsolódó jogszabályi definíciókat lásd 5. mellékletben): Területi környezeti adatbázis információnak összevetése a vizsgált projektekkel, térképi ábrázolás (15 db térkép) 7

8 ÜHG kibocsátás számszerűsített meghatározása (33 projektre Cigánd és levegő, zaj monitoring projektek nélkül) További hatások (nem számszerűsített) összefoglalása Összefoglaló értékelés a fentieken túlmenően Eredményességet befolyásoló tényezők Javaslatok az eredményességet mérő indikátorokra vonatkozóan A fenntarthatóság érvényesítésének értékelése Az eredményeknél figyelembe kell azonban venni, hogy a projekteknek mintegy fele zárult csak le, bár a teljesülési fokuk ezeknek a projekteknek többnyire %-os. (Részletesen lásd a 3. mellékletben.) Ezért e tanulmányban számszerűsített elért eredmények semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek! Főbb megállapítások, javaslatok A zárójelentések és projekt előrehaladási jelentések tartalmi megfelelősége közepesnek mondható. A műszaki indikátorok típusai egy intézkedésen belül is jelentős eltéréseket mutattak, hol túl részletekbe menő, hol nem releváns indikátorok szerepeltek (gyakran nulla kiindulási és célértékkel). A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelműen megfogalmazhatók, megjeleníthetők, használatuk egyértelmű volt. Több esetben azonban az intézkedés szintű indikátorokat nem adták meg a PEJ/ZJkben, amelyek megnehezítették az intézkedés szintű indikátorok képzését. Számításaink szerint a 15 db indikátor teljesült összértékéből 9 db hibás az éves monitoring jelentésben. Több helyen elért eredményként nem a ténylegesen elért érték és a kiindulási érték különbsége, hanem a ténylegesen elért érték került megadásra, illetve ott ahol nem adták meg az indikátort, annak ellenére, hogy a projekt szempontjából releváns indikátor volt, nem került korrigálásra. Komolyabb értelmezési problémákat vetettek fel azonban az eredmény indikátorok. Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében. Tapasztalatok szerint nem volt egyértelmű a két kategória közötti különbség, általában eltérően értelmezték a közvetlenül ill. közvetve érintett háztartások körét. Egy intézkedésen belül megfigyelhető az azonos szemléletű horizontális indikátor képzés, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna, pedig jelen vizsgálat tárgyát tekintve ez lenne az elsődleges és legfontosabb adatforrás. Az indikátorokra jellemző, hogy azok mindegyike környezetvédelmi (határértéket) számon kérő és ellenőrző indikátor, ami a horizontális elv környezetvédelmi (és nem fenntarthatósági) értelmezését tükrözi. Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették, eltérően értelmezték a kedvezményezettek, különösen a növekmény jellegű indikátoroknál. Rögzíteni szükséges, hogy ez esetben mit tekintünk kiindulási értéknek: nullát vagy a már meglévő értéket. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni. Az adatok ellenőrzését a megvalósíthatósági tanulmányokban nehezítette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok az intézkedéseken belül is nagyon eltérő szerkezetben készültek, a becslések nagyon eltérő módszertan alapján lettek meghatározva (pl. az építési-bontási hulladék kezelése esetében). A későbbiekben mindenképpen szükséges ezek egységesítése az utólagos értékelések megfelelő elvégzése érdekében. 8

9 A PEJ-ekben a fizikai és pénzügyi megvalósítás táblázatai nagyon fontos információkat tartalmaznak a projektek értékeléséhez. Azonban sok esetben nagyon részletesek, ugyanakkor logikailag nem kapcsolódnak az eredményekhez (eredmény indikátorokhoz), így a fajlagos költségek nehezen határozhatók meg. E táblázat azonban alkalmas lenne erre, ezért a jövőben ennek szerkezetét és tartalmát célszerű lenne jól definiálni, illetve fontos lenne, ha a táblázat a zárójelentésbe is bekerülne. Nehezítette az értékelést, hogy a fizikai és pénzügyi megvalósítás táblázatban hol a teljes elszámolható költség, hol a támogatás összege került megbontásra, ezt a későbbiekben célszerű lenne rögzíteni. A zárójelentésekben A projekt pénzügyi teljesítéséhez tartozó adatok táblázat kitöltését is többféleképpen értelmezték. A legfőbb típushibát az jelentette, hogy az A. Kifizetések források szerinti bemutatása táblázatban hol a teljes költség, hol az elszámolható költségek jelentek meg. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni vagy a két táblázatot összevonni. 9

10 1. sz. térkép: A vizsgált projektek bemutatása 10

11 2. AZ EGYES PROJEKTTÍPUSOK ELEMZÉSE 1/A. INTÉZKEDÉS: Az ivóvízminőség javítása 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javításán keresztül érinti, az integrált vízgazdálkodást irányozza elő. A szegénységgel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos intézkedések között nevesíti az ENSZ döntése értelmében megvalósuló, 2005 és 2015 között zajló "A víz az életért" évtizede kezdeményezés megvalósítását. (Általános emberi jogként elsőbbséget kell biztosítani az emberi élethez szükséges vízigénynek. A világszervezet célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson.) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági célokkal köti össze a következő képen: a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása, elsősorban a megújuló felszín alatt vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz-elvezetés és - kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése, illetve elegendő víz biztosítása a természetes élőhelyek számára. Vagyis a takarékos, értékvédő gazdálkodás, ezeknek a következő generációk számára való megtartása. Ennek érdekében szükséges, hogy Magyarország is jelentős haladást érjen el az integrált vízgazdálkodás megvalósításában. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram A problémakör kapcsán az Akcióprogram célul tűzi ki a Közösség tavai, folyói és tengerei eutrofizációjának megszüntetését, illetve a felszín alatti vizeket érő hatások (az ivóvízirányelv határértékein túli) korlátozását célzó nitrát-irányelv teljes és megfelelő végrehajtásának biztosítását. Míg az ivóvíz minőségére a csapnál mérve már most szigorú szabványok vannak a peszticid szennyeződést illetően, nyilvánvalóan szükség van a peszticideknek az ivóvízforrásoknál az ivóvízbe történő bejutásának megakadályozására. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II ( ) a következő célt fogalmazza meg: Célkitűzés Alapállapot (1999/2000) Célállapot (2008, az eltérő évszám külön jelölve) 18. Települési környezetminőség javítása az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya 27,4% 0% (2009) 11

12 A Környezetügy középtávú Stratégiája Az elkövetkező évtized alapvető célkitűzése az EU-s határértékeknek is megfelelő ivóvízellátás teljes körű biztosítása, amely mintegy 3 millió lakos számára a szolgáltatott ivóvíz minőségének további javítását jelenti. Alapvető célkitűzés a jelenlegi szolgáltatói struktúra átalakítása annak érdekében, hogy a jelenleginél gazdaságosabban működő, biztonságos, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó rendszer alakulhasson ki. Ösztönözni kell a takarékosságra, biztosítani kell, hogy a víz a lakosság körében is azt az értéket képviselje, amelyet a vízzel foglalkozó szakember neki tulajdonít. A környezetvédelmi tárca felméri az ellátási hiányosságokat, és szakmai segítséget nyújt az ellátásért felelıs önkormányzatoknak a megoldások feltárásában. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90%-ban felszín alatti vizeken alapul. A klímaváltozás elsősorban a felszín alatti vizek áramlásának peremfeltételeit jelentő utánpótlást és a felszíni megcsapolást befolyásolja. Mind a talajvizek, mind a rétegvizek tekintetében az Alföld térsége és - kisebb mértékben - a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete minősül leginkább veszélyeztetettnek. Az ivóvíz minőségének, mennyiségének védelme, illetve fenntartása érdekében csökkenteni szükséges a felszín alatti vízkészletek igénybevételét, az ipari és egyéb vízhasználatot. Javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát, és fel kell készülni az árvizekre és aszályos időszakokra. Mindez érdekében az alábbi intézkedéseket feltétlen szükséges megtenni: Új, víztakarékossági módszereket kell kidolgozni. A takarékosságot hirdető kommunikációs kampányokat kell indítani. A vízhasználat hatékonyságát növelni kell részben technológiaváltással, részben pedig ismeretterjesztéssel. A szennyezett területek óriási volumenű problémakört képeznek, becslés szerint ezer között van a szennyezett területek száma az országban. Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok A települési ivóvíz minőségének alakulása A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága csaknem teljes körű, az ivóvíz minőségi paraméterei azonban számos településen nem felelnek meg az érvényes hazai határértékeknek. Az ivóvízminőség regionális jellegű minőségi problémáin túl (pl. a természetes eredetű arzén-feldúsulás, és a nitritesedés) nem kielégítő az ivóvízelosztás mikrobiológiai biztonsága és nem ritka a klórozási melléktermékek túlzott képződésével járó szakszerűtlen vízfertőtlenítés. Említést érdemel az ivóvizek nem megfelelő fluorid-, illetve jódtartalma. Ezeknek a szervezet számára szükséges mikroelemeknek a hiánya népegészségügyi szintű problémát jelent. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. A közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező településekre átmeneti vízellátást biztosítanak (tartálykocsiból, csomagol, palackozott vízzel való ellátás). Az átmeneti vízellátásban részesülő települések száma és a településekre kiszállított víz mennyisége ingadozásokkal ugyan, de csökkenő tendenciát mutat ben 351 településen 14,9 ezer m 3 vizet szállítottak, 2003-ban 33 (90%-os csökkenés) település részesült átmeneti vízellátásban, a kiszállított mennyiség 2,2 ezer m 3 (85%-os csökkenés) volt. 12

13 A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az As határértéke meghaladja a 10 μg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 μg/l-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben, Dél- Baranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. A megfelelő ivóvízzel (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium határértékeket nem teljesítő) el nem látott lakosok, települések száma és aránya év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld , ,2 Észak-Alföld , ,1 Közép-Magyarország (csak Pest megye) 26 3, ,4 Közép-Dunántúl 28 3, ,3 Nyugat-dunántúl 72 8, ,4 Dél-Dunántúl , ,4 Észak-Magyarország , ,2 Összesen: , ,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 908, de ezek kevesebb, azaz 871 önkormányzatot érintenek. A leginkább érintett régiók sorrendben a Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók. Ez utóbbiban jellemzően kis településekben van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. Vízkészleteink jelentős részénél okoz gondot a magas vastartalom: az ország területének mintegy a felén a vízkészlet vaskoncentrációja meghaladja a 0,5 mg/l-t, de az Alföld egyes részein az 1 mg/l-t is. A vas, mangán határérték feletti szennyezést tartalmazó ivóvizek minőségének javításában érdekelt települések száma 545, az érintett lakosok száma 1527 ezer fő. Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program összhangban a 98/83 EEC ivóvíz-minőségi irányelvvel Az EU tanácsa a 98/83 EEC ivóvíz-minőségi irányelv bevezetését elsősorban azzal indokolta, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó követelményeket a tudományostechnikai fejlődéshez kell igazítani, és az intézkedések között koncentrálni kell az alapvető minőségi és egészségügyi paraméterek betartására. 1 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 13

14 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) Korm. számú hatályos kormányrendelet foglalja össze (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel). A rendelet és mellékletei a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően településenként mutatják be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket. Az EU szabályozással harmonizált magyar jogi szabályozás szerint (201/2001.(X. 25.) Korm. rend.) valamennyi önkormányzatnak kötelessége az egészséges ivóvíz biztosítása. A nemzeti ivóvízminőség-javító programban XII. 25-i határidővel szerepel a 30 µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén tartalmú vizek, az 1 mg/l-t koncentrációt meghaladó bór, a 0,5mg /l-t koncentrációt meghaladó nitrit, valamint a 1,5 mg/l-t koncentrációt meghaladó fluorid tartalmú vizek minőségének javítása, a határértékek betartása. A program szerint XII. 25. határidőre kell megoldani a 10µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén, a 0,5 mg/l-t koncentrációt meghaladó ammónium tartalmú vizek minőségének határérték alá csökkentése. Az arzén-tartalom határérték alá csökkentését az EU csak XII. 25-éig várja el Magyarországtól, azonban a nemzeti ivóvízminőség-javító programban XII. 25-i határidővel szerepel a 30 µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén tartalmú vizek határérték alá való tisztítása. Az ütemezést az indokolta, hogy az arzéntartalom 10 µg/l koncentrációra történő lecsökkentésével járó nagy feladatok megoldása időben kezdődjenek el, hogy teljesíthessük az EU által előírt határidőt. Az Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása nem csak a lakosság egészségkárosodásának megelőzésében, de az élelmiszeripar export- és versenyképességének megőrzésében is fontos szerepet játszik XII. 25-éig teljesítendő kötelezettségeink: a fluorid, a bór és a nitrit határérték alá csökkentése. Ez a határidő összesen 120 települést (115 önkormányzatot) és azok fő lakosát érinti. Határértéket meghaladó nitrit 66 települést, főt érint. Ezek közül 10 település ( fő) szerepel az Észak-alföldi projekt II. ütemében. A fennmaradó 57 településből 2 Borsod-Abaúj Zemplén megyében, 2 pedig Veszprém megyében van, de a települések zöme (53) a Dél-dunántúli Régióban található (Baranya, Somogy, Tolna) kislélekszámú, elmaradott térségben található. A Fluorid tartalom csak egyetlen településen (Baranya megye, 151 lakos) haladja meg a határértéket. A határérték feletti bórtartalmú ivóvízzel ellátott településekből (52 település, lakos) 43 db ( fő) a Kohéziós Alap támogatásra benyújtandó Észak-alföldi II. ütem és Dél-alföldi ivóvízminőség javító projektek keretén belül kerülnek megoldásra. (A fennmaradó 9 településből 1 Baranya megyében, 4 Borsod Abaúj -Zemplén megyében. 14

15 A nitrit, bór, fluorid, határértékeket nem teljesítő december 25-i határidővel rendelkező települések száma és aránya, év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld 13 11, ,6 Észak-Alföld 36 31, ,6 Közép-Magyarország (csak Pest megye) 0 0,0 0 0,0 Közép-Dunántúl 2 1, ,4 Nyugat-dunántúl 0 0,0 0 0,0 Dél-Dunántúl 54 47, ,4 Észak-Magyarország 10 8, ,0 Összesen: , ,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 120, de ezek kevesebb, azaz 115 önkormányzatot érintenek A 2006-os határidejű fejlesztésekkel leginkább érintett régiók sorrendje nem egyezik meg a teljes programnál tapasztaltakkal. A sorrend Észak-Alföldi, Dél-Dunántúli régiók és a Dél- Alföld, Észak-Magyarország. A települések jelentős részében több vízminőségi probléma fordul elő, az ebből adódó átfedések kiszűrésre kerültek. Rendkívüli körülmények esetén és földrajzilag meghatározott területekre vonatkozóan a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a határidő kétszer 3 évvel történő meghosszabbítását. Magyarország élt ezzel a lehetőséggel és az EU-val kötött Csatlakozási Szerződés Környezetvédelmi fejezetében erre vonatkozóan határidő módosítást kaptunk. Így a határidő ezen települések esetében is Az NFT-II időszakában (2009-ig) megvalósítandó ivóvízminőség-javító programban érintett népesség a jelenlegi ismeretek szerint mintegy fő település). Az érintett települések és népesség száma a évi állapot és a közötti forrásokból megvalósuló projektek alapján határozható meg. Az arzén és ammónium határértékeket nem teljesítő december 25-i határidővel rendelkező települések száma és aránya, év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld , ,4 Észak-Alföld , ,3 Közép-Magyarország (csak Pest megye) 26 3, ,8 Közép-Dunántúl 26 3, ,4 Nyugat-dunántúl 72 9, ,6 Dél-Dunántúl , ,4 Észak-Magyarország 91 12, ,0 Összesen: , ,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 788, de ezek kevesebb, azaz 756 önkormányzatot érintenek 15

16 2. Az intézkedés főbb jellemzői Az ivóvízminőség javító program keretében sok kis lélekszámú településen kell a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítását elvégezni. Ez részben adódik az ország településhálózatának szerkezetéből, valamint a hidrogeológiai adottságaiból (egy település egy vízmű). Célok A lakosság ellátása a határértékeknek megfelelő egészséges ivóvízzel. Az érintett településeken a szolgáltatott ivóvíz minősége megfeleljen a határértékeknek Az ivóvízminőség javítása határidőre megvalósuljon. A célkitűzés elérésének módja másik vízbázisra való áttérés biztosítása. vízátvétel más vízellátó rendszerről meglévő víztisztítómű korszerűsítése új víztisztítómű létesítése Mivel az ivóvíz minőségét a fogyasztói helyen kell biztosítani, a beruházások keretén belül a legszükségesebb hálózatrekonstrukciós munkákat is el kell végezni ahhoz, hogy az ivóvíztisztító technológiai beruházással elért minőségű víz kerüljön a fogyasztókhoz. Főbb szakmai jogosultsági kritériumok Ha a település(ek) besorolása a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6 sz. mellékletének részébe tartozik vagy az OKK-OKI által igazolt magasabb arzén paraméter értékei miatt az A) vagy B) részbe sorolandó(ak) A település(ek) elmaradott kistérségben van(nak) Település(ek) lakos száma Ha a település(ek)a Dél-dunántúli vagy Észak-magyarországi Statisztikai Régióban van(nak) Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: Pályázat száma Projekt megnevezése Pályázó neve KIOP F /2 DOMBÓVÁR KIOP F /2 SIROK KIOP F /2 HARSÁNY KIOP F /2 HEGYKÖZ KIOP F /2 5 GYÖNGYÖSPATA 6 KIOP F /2 TISZANÁNA "Tiszta ivóvizet mindenki poharába!"- Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt Sirok egészséges ivóvízzel való ellátása a Lázbérci tározóból Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőségjavítása, a vízbázisok védelme Hegyközi települések ivóvízminőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével Gyöngyöspata térségi ivóvízminőség-javítás Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítás Dombóvár Város Önkormányzata Északmagyarországi Regionális Vízművek Részvénytársaság Harsány Község Önkormányzata Viziközmű Beruházást Lebonyolító Intézményi Társulás Mátraaljai Ivóvízminőség-javító Társulás AQUA-KOM Ivóvíz Minőségjavító Önkormányzati Társulás 16

17 2. sz. térkép: Az ivóvízminőség-javító projektek jellemzése 17

18 3. A projektek értékelése a) Megfelelőség Vizsgált stratégiai dokumentum EU FF Stratégia FF Nemzeti Stratégiája EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések Integrált vízkészlet-gazdálkodás (természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás), Víz az életért ENSZ kezdeményezéshez való csatlakozás A fenntartható vízgazdálkodás kialakításával kapcsolatos célkitűzéseket tartalmazza A talaj és a felszín alattii vizek szennyeződésén keresztül jelennek meg az ivóvíz minőségével kapcsolatos célkitűzések A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Részleges: intézkedés része az integráltvízgazdálkodásnak, és hozzájárul az egészséges ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jog biztosításához a hazai támogatott területeken Részleges: az általános célok között említi, a legfontosabb cselekvési területeken belül nem jelenik meg Közvetett: a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, az utólagos beavatkozásokkal nem foglalkozik NKP-II Konkrét ivóvízminőségi célt tartalmaz Jelentős: az intézkedés kifejezetten az NKP cél elérését szolgálja Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) Konkrét elvárásokat tartalmaz a jövőre nézve (ellátásbiztonság, takarékosság, Részleges: mert a takarékosság kérdésével nem foglalkozik NÉS Nemzeti Ivóvízminőségjavító Program Összesítő értékelés *Magyarázat: Jelentős: minőség) Leginkább az alkalmazkodással (víztakarékossággal) kapcsolatos célkitűzések Releváns ágazati dokumentum A fenntarthatósággal kapcsolatos dokumentumok az integrált vízgazdálkodással, míg a környezetvédelmi dokumentumok részletesen foglalkoznak az intézkedéssel Nincs: az intézkedés még növelheti is a vízfogyasztást Részleges: a rekonstrukciókat csak kis mértékben tartalmazza az intézkedés Az ivóvízminőség javítást szolgáló beavatkozások csak egy részét érinti a KIOP intézkedés (nem vagy részben foglalkozik a rekonstrukció, szennyezés-megelőzés, takarékosság stb. kérdéseivel) az intézkedés stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzésekhez szorosan kapcsolódik, a megfogalmazott célkitűzések jelentős részének megvalósulásához az intézkedés hozzájárul Részleges: az intézkedés a stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzések egy részéhez kapcsolódik Közvetett: az intézkedés nevesítetten nem jelenik meg, de közvetett hatások révén befolyásolja a célkitűzés elérhetőségét Nincs: az intézkedés nem járul hozzá a stratégiai dokumentumhoz b) Eredményesség Az eredmények összefoglalása Új vízbázisok igénybe vétele Vízátvezetés más vízbázisokról Vízkezelő technológiák kiépítése, rekonstrukciója m3/nap km m3/nap DOMBÓVÁR 0,40* SIROK 19,61 HARSÁNY 13,35 FÜZÉR 37,80 GYÖNYGYÖSPATA , TISZANÁNA , , * DOMBÓVÁR vezetékcsere 18

19 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Intézkedés szintű indikátorok teljesülése Vízminőség javítás - ivóvíz intézkedés szintű indikátorai képzés módja output eredmény Az indikátor megnevezése Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz) mértékegysége Számszerűsített cél ( ) Tényleges érték Célérték KIOP célok elérése (%) m 3 /nap ,6 % db ,6 % Az intézkedés keretében történő intézkedésre allokált források 108%-át sikerült lekötni támogatási szerződésekkel (ivóvíz és szennyvíz együtt). Az output indikátor a tényleges értékének a számszerűsített céltól való eltérését az indokolhatja, hogy az intézkedés keretében nem csak tisztítókapacitás fejlesztés valósult meg (ez a 6 projekt közül csak 3 projektnél volt a fejlesztés tárgya), hanem új víztermelő kapacitások (5 808 m 3 /nap) is létrejöttek. 3 projektnél egyáltalán nem történt sem víztisztító-, sem víztermelő kapacitásfejlesztés, csak vízvezeték kiépítés. A felhasznált forrásoknak is csak mintegy 42,4-%-át fordították kapacitás növelésre. Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy az indikátor meghatározásakor a teljes allokált forrásból kalkulálták a tisztítókapacitás növekedés értékét, akkor a ráfordított források arányában a számszerűsített célnak m 3 /nap adódik. Ebben az esetben viszont a KIOP (output) cél 105,2 %-ban teljesült. Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás A Nemzeti Ivóvízminőség-javító Programhoz való hozzájárulás A probléma bemutatása Ivóvízminőséget meghatározó anyagok* A projekt rövid neve nitrit bór fluorid arzén arzén ammónium mg/l mg/l mg/l 30 μg > 10 μg > mg/l Határidő DOMBÓVÁR 2,25 SIROK 0,4 HARSÁNY 0,79 1,84 FÜZÉR GYÖNYGYÖSPATA ,06 TISZANÁNA 86 1,01 * A táblázat a települések közül a legmagasabban mért határértéket tartalmazza. Dombóvár kivételével a nyertes pályázatok települései a 2006-os határidőre megvalósítandó fejlesztések közé esik. a) A célkitűzések hozzájárulását befolyásoló egyéb programok, fejlesztések 1. Címzett önkormányzati támogatás keretében öt kifejezetten ivóvízminőség-javító beruházás került megvalósításra, melyek közül három (Kaposvár, valamint 19

20 Füzesabony és térsége, Tiszakarád-Tiszacsermely) műszaki és részben költségadatai álltak rendelkezésre az elemzéshez évek között. 2. a Kohéziós Alap ( ) keretében az Észak-Alföld I. Ivóvízminőség-javító program Szabolcs-Szatmár megyei vízmű rekonstrukciói 7 településre 3. Egyes üzemeltetők és önkormányzatok saját erőből végeztek beruházásokat, illetve üzemeltetési változtatásokat az Európai Uniós szabványok bevezetésével járó vízminőség-javítás elvégzéséhez. A 2006-ig megkötött támogatási szerződések alapján a megfelelő ivóvízminőséggel elért háztartások számának becsült alakulását mutatja be a következő táblázat. LEKÖTÖTT FORRÁSOK háztartás fő Címzett önkormányzati támogatás ebből határidőre (2006 végéig megvalósult*) Kohéziós Alap ( ) ~ ~ Üzemeltetők és önkormányzatok saját erős forrásai na. na. KIOP ( ) összesen ebből 2006-os határidős (nitrit, bór, fluorid) ebből határidőre (2006 végéig megvalósult*) 0 0 ebből 2009-es határidős (arzén, ammónium) *Tiszakarád-Csermely, Füzesabony b) A KIOP hozzájárulás mértéke Célok KIOP hozzájárulása Határidő fő háztartás fő % ,45 % 2009* ,57 % * módosított határidő (teljes programra vonatkozóan) A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz való hozzájárulás Célkitűzés az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya (%, fő), 1999/2000 Alapállapot (1999/2000) 27,4% Célállapot (2008) 0% (2009) KIOP hozzájárulás eredményeként az alapállapot változás fő % ( ) ,9 % (-0,5 %) Az érintett települések száma (db) (-3,0 %) az ivóvíz minőségi határértékeinek 25,4 % ( ) 24,7 % nem megfelelő vízzel ellátott lakosok (-0,7 %) aránya (%,fő), 2005 c) Hatékonyság Fajlagos költségek A fajlagos költségek csak részlegesen tájékoztatnak a projektek egymáshoz viszonyított eredményességéről, mivel az intézkedések keretében többféle típusú beavatkozás valósult meg. Az ivóvízminőség-javítási projektek tényeleges fajlagos költségei az irodalmi értékeknek megfelelő lefutásúak. Egyes projekteknél, pl. műszaki megoldás kiválasztása {új vízbázis, átvezetés, tisztítás}; a hegyvidéki síkvidéki vonalvezetés; útburkolatok helyreállítási igénye 20

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása

A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása, jelenlegi állapot bemutatása Kis Gergely műszaki tanácsadó

Részletesebben

KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS

KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS Vízi közmű fejlesztése és üzemeltetése A határon átnyúló és regionális együttműködés (CBC) jegyében Közép-Kelet Európában KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS Aradi vízátvezetés figyelembevételével tervezett

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Enying Város szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének a kiépítése című projekthez kapcsolódó szükséges döntések meghozatala

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései

Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Budapest, 2013. március Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Előterjesztés a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről Az életünk minőségét

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Norvég Alap Zöld ipari innováció

Norvég Alap Zöld ipari innováció Norvég Alap Zöld ipari innováció Célok Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk hulladék mennyiségének és a levegő, víz,

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu GINOP-2015-1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése - Ügyféltájékoztató - TERVEZET I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a hazai

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben