Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 TÁJ- ÉS KÖRNYEZETFÖLDRAJZI ALAPÍTVÁNY VÁROSÖKOLÓGIAI SÉTAÚT DEBRECENBEN

2 A városökológiai sétaút ötletének kidolgozásában részt vettek: Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi docens Bodnár Réka Kata, Bolgár Blanka, Ékes Veronika, Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála, Kiss Anita, valamint Molnár Lajos Szabolcs (rajzok) Az ismertető szövegének szakmai ellenőrzésében részt vettek: Dr. Kerényi Attila, Ekéné Dr. Zamárdi Ilona, Dr. Novák Tibor, Szilágyi Zsuzsanna A város stilizált XVIII. századi térképe. Fenn a figura nyakánál a Pap-tava, lejjebb a Piac utcát keresztező Hatvan Csapó utcapár, középen a Német (ma Széchenyi) Cegléd (ma Kossuth) utcák, majd a Kádas (ma Miklós) Szt. Anna utcapár. Lenn, középen a Várad utcai kapu, a legforgalmasabb bejáró a várost övező sáncolt kerítésen. (Pázmándi Antal alkotásának részlete (1988), amely a Kálvin téri üzletközpontnál látható.)

3 Bevezetés a debreceni városökológiai sétaút útvonalvezetőjéhez Talán már másoknak is feltűnt, hogy a kisebb történelmi vargabetűket leírt nyugat-európai nemzetek polgárai sokkal magabiztosabban és tájékozottabban nyilatkoznak lakóhelyük dolgairól, sokkal pontosabb ismereteik vannak szűkebb környezetük értékeiről, mint nekünk. Meggyőzően tudnak érvelni annak érdekében, hogy érdemes felkeresni ezt vagy azt a helyet, mert egy híres ember is onnan származik, mert az a látnivaló, ha nem is a leg, de mindenképpen különleges, a táj pedig abból a kilátóból valóban párját ritkítja. Jártam olyan németországi faluban, ahol tényleg kevés nevezetesség volt, de a helybéliek mégis érdemesnek tartották felírni egy, a jégkorszakban szépen lecsiszolódott jókora gránitkőre, hogy a település neve már egy 1291-ben írt oklevélben előfordul. Kitették a követ a falucska főterére, s ettől valahogy máris fontosabb településnek tűnt. Meg is őrizte emlékezetem, 15 év múlva is fel tudom idézni a helyszínt. Ebből az egyetlen példából kiérződött, hogy az ott lakók büszkék rá, hogy településüknek ilyen hosszú múltja van. Hasonló mentalitással Európa ziláltabb történelmi utat bejárt országaiban alig találkoztam Mintha a lokálpatriotizmusnak ilyen szó szerint kőbe vésett jegyeire senki nem volna kíváncsi, mintha a tájhoz, a környékhez való kötődés, ilyen megnyilvánulása valami érdektelen, fölösleges dolog lenne. Szerencsére világunk határozottan nem erre halad, s a globalizálódás ellensúlyozására a helyhez való kötődésnek egyre jobban kimutatható szerepe van az életminőség javításában. A nyugat-európai városokban, az 1980-as években újféle köztéri ismeretterjesztő táblák bukkantak fel. Ezek nem a híres emberek lábnyomát, vagy sorsdöntő történelmi eseményt idéztek, hanem pl. a környék geológiai rétegsorát mutatták be egy tetszetős kőoszloppá faragott, utcadísznek is beillő alkotás formájában. Máshol arra hívták fel a figyelmet, hogy a park virágágyasaiba nem dísznövényeket ültetettek, hanem a vidék jellegzetes mezei virágait, füveit. Persze sokszor szebbek a harsogó szalviák, dáliák, levendulák, de mégiscsak akkor érezzük magunkat otthonosan, ha megismerjük a szarkalábat, meg a pásztortáskát is. A városlakó ember környezetéről elmondható tények, gondolatok már Debrecen kapcsán is olyan sokrétűek, hogy érdemes felfűzni egy kellemes hétvégi sétának is beillő ismeretterjesztő útvonalra. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy vendéggel, távoli rokonnal teszünk egy jó sétát a városban, s büszkék vagyunk, ha valami újat mutathatunk neki, miközben a magunk környezetismeretét is bővítjük. A városökológiai sétaút egy csipet történelem egy darab földrajz egy kis ökológia; mindez az egyre aktuálisabb környezetvédelemi gondok, problémák szemszögéből. Olyan ismeretek tárháza, amelyek befolyásolhatják mindennapjainkat, s olyan összefüggésekre hívják fel a figyelmünket, amelyek hatására közelebb juthatunk a Marcus Aurelius által megfogalmazott életstílushoz; Összhangban lenni a Mindenség természetével. Magyarországon még nem próbálkoztak ilyen városökológiai sétaút megvalósításával. Mi igyekszünk jó példával elől járni. Kívánjuk, hogy töltsék hasznosan a sétaút bejárására szánt időt, maradjon meg emlékezetükben néhány információ és kerüljön ezáltal is közelebb Önökhöz Debrecen! Debrecen, március a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének oktatói nevében Dr. Csorba Péter tanszékvezető 3

4 A városökológiai sétaút jelvénye, az ökológiai lábnyom A városokban koncentrálódó lakosság rendszerint nem önellátó, függ a közvetlen vagy távolabbi környék élelmiszer-, nyersanyag- és energiatermelésétől. Ez a függőségi viszony a történelem során nem kevés feszültséget okozott a városi és a vidéki lakosság között, pedig valójában a városon nem lehet számon kérni az önellátást. A város ui. az árutermelés egy fejlettebb szintjén létrejött, az áruk kicserélésére specializálódó szolgáltatás színhelye. A városi szolgáltatások spektrumának bővülésével általában csökken az önellátó képesség. A mi alföldi mezővárosaink köztük Debrecen fejlődésének sajátossága épp abban volt, hogy viszonylag hosszú ideig megőrizte az őstermelés a súlyát a város gazdasági szerkezetében. Tehát egészen a XIX. század végéig alapvető élelmiszerekből, nyersanyagokból csaknem teljesen el tudta látni a lakosságát. A Föld lakóit a szakemberek 1960-as évektől folyamatosan figyelmeztetik arra, hogy a XX. század fejlődési tempója mellett, bizonyos földi erőforrások belátható időn belül elfogynak. Az 1980-as években Földünk ökológiai teherbíró képességének becslése elvezetett egy olyan számításhoz, amely a város vidék előbb leírt egyoldalú erőforrás felhasználásának mintájára kimutatta, hogy Földünk bizonyos országai jóval nagyobb élelmiszer-, nyersanyag- és energiaigényt követelő életszínvonalon élnek, mint amit az adott ország valójában biztosítani tudna. A klasszikus város-vidék konfliktus megismétlődni látszik; vannak gazdag régiók, amelyek természet adta lehetőségeiket meghaladva nagy lábon élnek, máshol az életszínvonal elmarad attól, amit az adott vidék biztosítani tudna. A Föld országainak területe, biológiai produktivitása, energiaszükséglete és lakosságszáma alapján kiszámították, hogy minden ország egy lakosának ún. ökológiai lábnyoma, azaz a pillanatnyi életszínvonalának biztosítására szolgáló terület kisebb, vagy nagyobb-e az ország területénél. Ma egy átlagos földi lakosnak az ökológiai területigénye 2,8 hektár (1 hektár 100 X 100 méteres terület). Földünkön azonban a 6,5 milliárd lakossal számolva ma már kevesebb, mint 2 hektár jutna mindenkinek. A hosszútávon biztosítható lehetőségeket tehát már 30-40%-al túlléptük. Magyarország természeti adottságai alapján kb. 1,8 hektár tudna 1 lakost eltartani anélkül, hogy a természeti környezet minősége romlana. Ehelyett mai életszínvonalunk fejenként 3,1 hektárt igényel. Az ökológiai deficitünk így kb. 75%-os, azaz ennyivel élünk nagyobb lábon, mint amekkorán hosszú távon tanácsos volna Az itt látható ábrán ezt a különbséget igyekeztünk kifejezni: a zöld lábnyom jelzi azt az 1,8 hektárt, amely hosszú távon biztosítaná létünket, a piros, pedig az a 3,1 hektár, amekkorát ma igényelünk. A veszélyes mértékű differencia környezetkímélőbb, anyag- és energiatakarékosabb életmóddal csökkenthető. Reméljük, hogy a városökológiai sétaút információi ezt a fontos célt is támogatják, ennek a fontos célnak az eléréséhez is segítséget adnak. 4

5 1. állomás: Kossuth tér; Nagytemplom DEBRECEN FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, AZ EREDETI TÁJ ÉS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA A városökológiai sétaút kiindulópontja Debrecen esetében mi is lehetne más, mint a Nagytemplom. Van ugyan arra külföldi példa, hogy a sétaút a városba érkezőkhöz igazodva a vasúti pályaudvartól indul és oda tér vissza. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy városunk esetében kézenfekvő a Református Nagytemplomnál kijelölni a sétaút első állomását. Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, hogy miért épp ide, az Alföldnek erre a természeti adottságokban szegény, stratégiailag is alig védhető helyére települt Debrecen? Így értetlenkedett a sokat látott tudós utazó, az angol Robert Townson is, aki 1793-ban Debrecenbe érkezvén ezt írta útinaplójába: Fel nem foghatom, mi bírhatott rá embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakhelyül, hol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs. Az úgynevezett földrajzi telepítő tényezők más városok esetében valóban jóval egyértelműbben jelölték ki a letelepülésre alkalmas helyszínt. Pozsony, Budapest, Szeged, pl. folyami átkelőhelyhez, Pécs Eger, Miskolc a hegyvidék és a síkság találkozásához igazodva talált magának alkalmas helyet. Az eltérő tájtípusok érintkezési sávja és a folyami átkelőhelyek is alkalmas pontok voltak az eltérő adottságú tájakon termelt javak kicseréléséhez. A városok ui. mindig kereskedelmi utak találkozásánál jöttek létre, ott, ahol a legkézenfekvőbb volt vásárt tartani a szomszédos életkamrák termékeinek kicserélésére. Ez a törvényszerűség Debrecen esetében is érvényes, csak ma már kevésbé gondolunk rá. Itt ugyanis nem síkság és hegyvidék találkozik, de a homokos, erdős Nyírség és a löszös füves puszta Hajdúság termékszerkezete között itt is jelentős különbség volt. A város tehát két domborzatát és vízellátottságát tekintve eltérő táj határán található, de leginkább erős telepítő erőt jelentett a talajtani választóvonal. Természetesen vízforrás nélkül nem képzelhető el egyetlen település sem. Debrecen nyugati határában volt is egy jelentősebb vízfolyás, a Tócópatak, amely a leírások szerint éve még vízimalmokat hajtott, a város keleti részen pedig a homokbuckák közötti nyírvizek biztosítottak megfelelő vízmennyiséget az ősfalvak számára. A várossá növekedő Debrecennek azonban már korán ki kellett használni a felszínhez közeli talajvízkutak nyújtotta vízbeszerzési lehetőséget is. Sajnos az ezekből nyerhető víz mennyisége gyakran, pl. a nagy tűzvészek idején tragikusan kevésnek bizonyult 5

6 A két kistáj határát képező területsáv a felszínen nagyjából a Böszörményi út Nyugati utca Nagyállomás mentén ÉÉNY-DDK-i irányban futva két eltérő geológiai és talajtani adottságú területre osztja a várost. A két eltérő alapkőzetű kistáj határa már 5-10 méter mélységben zegzugosabb vonalat követ. A Nyírség futóhomokja a jégkorszak utolsó lehűlési szakaszában (az ún. würm fázisban) ráhordódott a Hajdúhát löszére, máshol meg a lösz fedte be a buckákat. Így a Nyírség és a Hajdúság pontos határa máshol húzható meg a felszínen és máshol, ha a mélyebben fekvő földtani rétegeket vesszük alapul. Markáns domborzati és vízrajzi tájkarakter híján, a táj egykori képét a növényzet határozta meg leginkább. Az emberi területhasználat az élővilág összetételét változtatja meg a legkönnyebben, az eredeti társulásokból mára itt is alig maradt fenn valami. A nyírségi homokos területek ősi vegetációjának ún. zárótársulásai a pusztai tölgyesek (Festuco Quercetum roboris tibiscense) és a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario Quercetum roboris) voltak. A híres Nagyerdő ez utóbbinak igaz erősen bolygatott maradványa. A Nagyerdő egykor csaknem a mai városközpontig ért. A város lakossága egyéb építő- és tüzelőanyag híján, erősen rá volt utalva az erdőre. Ennek következtében már a természetközeli újulatok, később a tervszerű erdőtelepítési programok is jelentősen megváltoztatták az erdő fajösszetételét. (A ma nagy számban található akácot csak az 1800-as évek elején kezdték telepíteni!) Debrecen nyugati része a Hajdúhát lösztábláján létrejött, kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talajra települt. A löszön kialakult ligetes, laza erdőtársulások a sziki tölgyesek (Pseudovino Quercetum roboris) és a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei Tatarico Quercetum) voltak, közöttük lösz- és homokpusztarétek (Festuco Corynephoretum) (Astragalo Festucetum sulcatae) váltakoztak. Ez a vegetáció még nagyobb mértékben esett áldozatul az emberi tevékenységnek, s a kiváló szántóföldi adottságok miatt a táj már évszázadokkal ezelőtt ún. kultúrsztyeppé alakult. Érdekes, hogy a mai belváros kellős közepe, a Kossuth tér Déri tér környéke eredetileg épp egy homokbuckák között lévő, vizenyős mélyedés volt. Például a Hunyadi utcai villamosmegállóból is jól látszik, hogy a Kossuth tér néhány méterrel ma is alacsonyabban van, mint a környezete. A Déri tér helyén még a XIX. század elején is az ún. Pap-tava csillogott. A botanikus kert elődjét, a Nyilas Misi által is gyakran felkeresett hajdani Füvészkertet is ebben a természetközeli, sokáig beépítetlen mélyedésben alakították ki az 1840-es években. A Pap-tavát övező magasabb térszínekre települt az a négy falu Debrezun, Szentlászlófalva, Boldogfalva/Mesterfalva, és kissé délebbre, a Nagyállomás környékén Szentmihályfalva melyek összeolvadásából alakult ki a mai Debrecen középkori városmagja. Valószínű, hogy az egymástól alig méterre 6

7 települt falvak közötti szabad térség közös vásártartó helyként működött, lassan feltöltődött, feltöltötték és az ősfalvak közös központjává vált. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy itt, a mai Nagytemplom helyén együtt építette fel a négy falu a Szent- András templomot, a Nagytemplom elődjét. Az ősfalvak nevei ma is olvashatók A város mai utcahálózata alig őrizte meg a négy őstelepülés ún. halmaztelkes beépítési szerkezetét. Egyedül a belvárostól ÉK-re, a Vár-, Domb- és Szappanos utcák környékén sejthető valami az ősi telekformákból és utcarendszerből (ld. térkép). Lehet, hogy a mai, feltűnően szabályos belvárosi utcahálózat egy régi tűzvész utáni újjáépítés eredménye! A hosszú, egyenes futású, északi részén, a templom előtt piactérré szélesedő főutcát egymástól csaknem egyenlő távolságra három utcapár keresztezi (ld. belső borítólap). A keresztutcák (a Csapó Hatvan, a Széchenyi Kossuth, ill. a Szt. Anna Miklós utcapárok) fontos településtörténeti emlékként és hűen a város mezővárosi gyökereihez a főutcától távolodva tölcsérszerűen kiszélesednek. A városkapuk felé közeledve ugyanis csak így fért el az utcán a városkörnyéki legelőkre igyekvő és egyre nagyobb számú konda Petőfi Sándor akinek pedig, tudjuk, mindennél szebb volt az Alföld lenéző gúnnyal, így írt a legnagyobb alföldi mezővárosról: ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt! A szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája A város igazi gazdagsága mégsem a szalonnában rejtőzött, hanem a hortobágyi birtokokon legelő több ezres ló- és szarvasmarha-állományban. A debreceni tőzsérek (marhakereskedők) ezerszám hajtották állataikat Nyugat-Európa vásáraira. Debrecennek egészen 1952-ig hektár kiterjedésű határa volt, aminek a mai ugyan csak a fele, de még így is Budapest és Hódmezővásárhely után hazánk harmadik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező városa. Sajátos módon tehát hogy visszautaljunk a város tájhatáron történt megtelepedésére gazdagságát egy olyan tájból merítette; a Hortobágyból, amellyel közvetlenül nem is határos A történeti földrajzzal foglalkozó szakirodalom számos esetben említi és vizsgálja is, hogy a nyugat-európai városoktól eltérően, a magyar alföldi mezővárosokat miért jellemzi a funkció és a forma azaz a városi szerepkör és a falusias településkép látszólagos ellentmondása. Úgy látszik, hogy itt 7

8 a mezőgazdaság és a város nem egymást kizáró fogalmak. A magyar Alföldön az agrártermelés bázisán keletkeztek olyan népességtömörülések, melyekbe városi tehát központi funkciók telepedhettek, anélkül, hogy jelentősebb vidéki háttérre támaszkodhattak volna. A településföldrajzi szakirodalom ezeket a településeket az ún. alföldi utat járó területekhez sorolja, melyeknek a többi várostól való különbözősége társadalmuk fejlődési folyamatában is megmutatkozik. A hajdani belváros térképe. (Tanulmányok Debrecen városföldrajzából című kiadvány borítója.) 8

9 2. állomás: Hatvan utca Csók utca Csokonai utca RENDHAGYÓ VÁROSTÖRTÉNELEM; NYÍLT, VÉDTELEN TÁJBAN, ZÁRKÓZOTT CÍVISEK Debrecenben sajnos nem maradt meg egyetlen igazán régi épület sem, az eltelt évszázadokat nem tudjuk igazán ódon hangulatú kulisszák között felidézni. A mai városmag körül kialakult 3-4 középkori ősfalura csupán a már említett utcahálózat emlékeztet halványan (Vár utca, Domb utca, Szappanos utca ld. térkép az előző oldalon). Neve alapján épp a legpatinásabb, a Vár utca rögtön itt van a Nagytemplom közelében, a területet azonban teljesen elfoglalja a Kálvin téri modern üzletközpont A város történelméről ide kívánkozó tények és adatok bemutatásához tehát egy jóval fiatalabb, XIX. századi hangulatú környezetbe invitáljuk a látogatót. Induljunk el a Nagytemplomtól a Hatvan utcán, s méterre, a Csók utca, a Csokonai utca környékén már olyan épületegyüttes fogad, amely valóban tükrözi a város egy, ma már sokfelé eltűnőben lévő cívisvárosi jellegét. A Hatvan utcán elindulva, csakhamar érzékelhető az is, hogy tölcsérszerűen szélesedik az utca igen, hogy elférjen a sok hízott disznó. A Hatvan utca neve egyébként nem biztos, hogy Hatvan városa után kapta nevét! Bár az irány megfelelő, a névadó inkább az lehetett, hogy egy tűzvész után, a XVI. században hatvan építési telket mértek itt ki. Debrecen amellett, hogy az újkőkorszak óta lakott hely volt, még a honfoglalás utáni évszázadokban is alig emelkedett ki az alföldi falvak sorából ig valószínűleg még templom sem volt a mai belváros területén lévő, kezdetben különálló falvakban. A város felemelkedését a tatár pusztítást követő erődítési rendelkezéseknek köszönhette, ugyanis a falvak földesura, Rofain bán ekkor építtette azt a várat valójában téglafallal, deszka- és gerendakerítéssel körülvett udvarházat illetve a külső palánkkerítést, mely összefogta az ősfalvakat. Ekkortól lehet valóban Debrecenről beszélni. Rofain utódainak, a Debreceni Dósáknak a csillaga Károly Róbert hatalmi küzdelmei idején ragyog fel, s jórészt ennek köszönhető, hogy Debrecen Nagy Lajostól 1361-ben mezővárosi rangot kap. A későbbi századokban nem mindig sikerült a fejlődés kezdeti gyors ütemét megtartani. Bár a lakosság száma folyamatosan nőtt, a város földesurai sűrűn váltották egymást, egyik alatt jobb, másszor sanyarúbb napokat élt a fiatal mezőváros. A magyar történelem egyik furcsasága, hogy amikor a török időkben a középkori Magyarország megsemmisült és a magyarság léte egy hajszálon függött, Debrecen a Török Birodalom, a felvidéki maradék Királyi Magyarország és az Erdélyország közötti bizonytalan határzónában történelmének legsikeresebb évtizedeit éli. 9

10 Tehetséges vezetői ügyesen egyensúlyoztak a három ország határán, kereskedői egész Európában ismertek voltak. Ekkor alapították az egyetem elődjét, a Református Kollégiumot is (1538). Ellenben amikor 1693-ban a szabad királyi városok közé emelkedett, befolyásának, korábbi gazdagságának már csak egyre fakuló kincseit tudta megőrizni Debrecen történelmét elemezve aligha lehet teljesen eltekinteni attól a természetföldrajzi körülménytől, hogy a várost sohasem védte semmilyen domborzati, vízrajzi akadály, sőt viszonylagos gazdagsága ellenére sohasem tellett igazi várfal építésére sem. Megmaradását számtalan esetben kizárólag diplomáciai rugalmassága biztosította, amelyet persze sokáig azért sikerült érvényesíteni, mert nagy érdekszférák határán helyezkedett el, olyan geopolitikai peremvidéken, ahová a szomszéd birodalmak ereje már kevésbé ért el. Debrecen látképe nyugat felől a XIX. század közepén. A frissen felépült Nagytemplom mögött a Kollégium épülete látszik, jobbra pedig a Kistemplomnak még megvan a barokk toronysisakja. Az ügyes diplomáciát sok ajándék és persze pénz támogatta. A város ilyen védtelen alföldi körülmények között csakis olyan, veszély esetén viszonylag könnyen mobilizálható, elrejthető értékben bízhatott, mint a Hortobágyon legelő hatalmas állatállomány. A város gazdasági tőkéje ugyanis egészen az 1870-es évekig a Tisza által rendszeresen elárasztott pusztán tanyázott, ahol a mocsaras ingoványok szövevénye között az idegenek pláne idegen haderők októbertől júliusig alig tudtak mozogni. A nyár végi, ősz eleji aszály idején kétségtelenül könnyebb volt a puszta ellenőrzése, a legnagyobb értéket képviselő méneseket terelő csikósok eszén azonban nem volt könnyű túljárni. Ők mindig tudták, hogy lehet elbújni a mocsaras foltok környékén, ahol a jószág még friss legelőre talál. 10

11 A város ilyen adottságok mellett az állati termékeket feldolgozó céhes ipar kiemelkedő központjává válhatott. A bőrből, a gyapjúból készült termékekre közel, s távol állandó igény mutatkozott, s a jó minőségű alapanyagból a hosszú hagyományokra támaszkodó szaktudás révén kelendő cikkek születtek. Ezek a termékek kevésbé romló, jól szállítható áruk voltak, s a debreceni kereskedők raktárakat, kereskedelmi bázisokat tartottak fenn Londiniumtól, azaz Londontól Majlandig (Milánó), Boroszlótól (Wroclaw) Konstantinápolyig (Isztambul). Debrecen történelmének és jelentőségének másik figyelemreméltó vonása, hogy a városban, mozgalmas kereskedelmi jellege ellenére, idegenek nagyon ritkán telepedtek meg. Nagyvárosaink közül szinte egyedülálló módon mindig színtiszta magyar lakosság jellemezte. Lakói kezdetben talán ösztönösen, később tudatosan törekedtek is erre a nemzetiségi zártságra. Más népelemet, más vallást, más mentalitást képviselő lakók ugyanis kétségtelenül bizonyos veszélyt is jelenthettek olyan körülmények között, amikor a széthúzás, a másként gondolkodás végzetesen rontotta volna a túlélési esélyeket. Talán ennek a tősgyökeres magyar jellegnek is lehetett némi szerepe abban, amikor pl. Kossuth a kormány Debrecenbe menekítése mellett döntött. A mélyen gyökerező nyakas kálvinista mentalitás szellemi értelemben is különleges hellyé tette a várost. Vallásföldrajzi szempontból ugyanis Debrecen szintén egy határsávban helyezkedik el, a római katolikus és a református, ill. az ortodox többségű területek közötti nagy európai választóvonal mentén. Amikor a XVIII. században Debrecen gazdasági pozíciója meggyengült, országos szerepének megőrzéséhez nagymértékben hozzájárult hogy egyedülálló vallási, szellemi központ. A Kálvinista Róma megkerülhetetlen tényezővé lett, a Református Kollégium kisugárzó ereje messze túlnőtt a régión, az élénk holland, német, svájci kapcsolatok kiemelték a többi iskolaváros közül is. A magyar irodalmi nyelv kialakulásában a XVIII-XIX. század fordulóján az itteni köznyelv protestáns iskolákban csiszolódott nyelvjárása meghatározó szerepet játszott. Azt várná az ember, hogy egy egyházi iskolában a város sok évszázados szellemi életét reprezentáló Református Kollégiumban a bölcseleti tudományok domináltak. Ezzel szemben meglepően úttörő szerepet képviselt a természettudományos képzésben is. Hatvani István, a professzor (Varga Imre szobra az egyetem főépülete mellett). 11

12 Hatvani István (ld. fénykép) pl., a XVIII. században az ördöngős jelzőt kapta fizikai kísérletiért, de itt készült az első magyar iskolai földgömb és a botanikának is messze századokba nyúló gyökerei vannak. Méliusz Juhász Péter itt írta és alkalmazta az oktatásban az első hazai botanikai tankönyvet ben pedig megjelent Diószegi Sámuel és a napóleoni háborúk kiváló katonája, majd a Lúdas Matyi szerzőjének, Fazekas Mihálynak tollából a Magyar füvészkönyv. Debrecen és a Hortobágy szoros gazdaságpolitikai összetartozása és nemzetiségi homogenitása együttesen teszi ezt a tájat igazi magyar identitású területté. Ezen a vidéken sokszor délibábot kergettek az adószedők, a zsandárok, s 1860-ban a református zsinat ellenállása még a Habsburg önkényuralmat is meghátrálásra kényszeríttette. A hortobágyi szabad élet és a debreceni cívismentalitás a XIX. századi nemzeti öntudatosodás idején egy kicsit nemzeti szimbólummá is vált. Egyesek a hortobágyi életmódban az egykori lovas-nomád magyarság romantikus elemekkel is átszőtt nemzetkarakterének maradványát vélték felfedezni. A szittya magyar hagyomány megőrzésének erényét túlzóan felmagasztalva azonban ez a mentalitás lassan egy olyan, néha esztelenül konok cívis magatartást alakított ki, amelynek csakhamar a haladás- ellenesség lett a legfőbb jellemzője. A XIX. század végére az alföldi folyószabályozások nyomán megfogyatkoztak a hajdani kövér legelők, a város kézműipari hagyományai révén, természeti erőforrások híján nem tudott bekapcsolódni a kapitalizálódás erőteljesen nehézipari jellegű vonulatába. Még szerencse, hogy a vasút korán, már 1857-ben elérte a várost, s fontos közlekedésföldrajzi pozíciója elősegítette, hogy a város az alföldi malomipar egyik jelentős központjává váljon. Sajnos ugyanez a közlekedés-földrajzi körülmény, az alföldperemi vasútvonal futásiránya vált végzetessé a trianoni határmegvonások idején, így 1920-ban Debrecen 25 kilométerre az országhatártól, ismét az ország peremén találta magát A város szimbóluma, az önmaga véréből megújuló főnixmadár (ld. a borítón) jelképezte hitre nagy szükség volt a XX. században is. Háborús pusztítás és szellemi válságok ellenére ma az ország második legnépesebb települése Debrecen. Napjainkban talán van remény arra, hogy a nyílt alföldi táj és a soha meg nem épült várfalak hiánya miatt magát végtelenül kiszolgáltatottnak érző cíviseknek, erre a nyomasztó helyzetre adott lelki, szellemi reakciójának a bezárkózásnak ne legyen többé táptalaja. 12

13 3. állomás: Déri tér VÁROSKLÍMA A remélhetőleg Önnek is kellemes XIX. századi hangulatot sugárzó Csokonai Jókai utcák környékéről kanyarodjuk vissza a városközpont felé. Ha a Csokonai utca és a Garay utca sarkánál egyenesen menve keresztülhaladunk az ún. Mediterrán udvaron, akkor néhány lépést megtéve a cívismúltból rögtön a XXI. századi környezetbe csöppenünk. Hogy néhány évtized múlva is szívesen invitáljuk-e majd az érdeklődőt egy ma mediterránnak nevezett épületegyüttes felé abban nem vagyunk biztosak. Keresztezve a Bethlen utcát a Múzeum utcán, vagy a Kölcsey Művelődési Központ mellett elhaladva megérkezünk a Déri Frigyes bécsi textilkereskedő műkincsgyűjteményének befogadására, 1928-ban felépített múzeum elé. A tér a városmag egyik valódi zöld szigete, olyan üdítő környezet, ahol nem erőltetett elmondani néhány gondolatot Debrecen városklímájáról. A városi beépítéssel együtt járó felszínlefedés, a növénytakaró, a szabad vízfelületek arányának csökkenése, valamint az épületek anyagának eltérő viselkedése a napsütésre, szélre, megváltoztatja a városban a napsugárzás hatását, a páraviszonyokat, a légmozgást. A városokban uralkodó tűrhetetlen nyári forróság, a hűsítő légmozgás hiánya miatt már az ókori Athén lakói is panaszkodtak. Pedig az igazi változások évszázadokkal később kezdődtek; az ipari forradalom nyomában járó levegőszennyeződéssel, ill. a városok méretének felduzzadásával, km átmérőjű óriástelepülések kialakulásával. Firenzében, Genfben, Párizsban már az 1600-as évek második felétől lényegében városklimatológiai állomások működtek. Budán, a királyi vár területén, 1782-től kezdődtek a rendszeres hőmérséklet- és csapadékmérések. Debrecenben is viszonylag régóta, 1854-től van folyamatos hőmérséklet- és csapadékmérés. Mivel azonban az egykori mérőállomás 1868-tól a belvárostól északra, 4 km-re lévő, ún. pallagi Mezőgazdasági Akadémia területén működött, az ottani adatok nem tekinthetők városklimatológiai mérések. Az időjárás alakulásáról a város beépített részén csak közötti időszakból, ill től vannak folyamatos adatok. Debrecen nem milliós nagyváros, így a beépítés típusa és nagysága alapján városklimatológiai vonásai még nem igazán markánsak, de a belváros és a külterületek eltérő meteorológiai adottságai jól kimutathatók. A város eredetileg egy kis terepmélyedésbe települt, a mai városperem 5-10 méterrel magasabban fekszik, s ennek hatására 13

14 szélcsendes időben megszorul a városmag fölötti levegő. Ha ez szennyezett, akkor füstköd (szmog) veszéllyel kell számolni. A város a beépítettséget, ill. a zöldfelületek arányát nézve nem képvisel szélsőséges példát. A település északi és keleti külterületének erdősültsége magas, az ipartelepek a város déli részén koncentrálódnak, és a légmozgást érdemben befolyásoló emeletes lakótelepi beépítés is csak a nyugati városrészben jellemző. A leggyakoribb szélirány az északi, ill. a déli, emiatt a belvárosba jöhet a Nagyerdő felől friss, de délről szennyezett levegő is. Főleg tavasszal, nyugatról, a hajdúsági nagy szántóföldekről kerül jelentős pormennyiség a levegőbe. Országos viszonylatban Debrecen levegőjének porszennyezettsége magas, más szennyezőanyag csak viszonylag ritkán éri el az egészségügyi határértéket. A város klasszikus városklimatológiai vonásai közül a belváros időnként magasabb léghőmérsékletét már sok méréssel igazolták. A legnagyobb 3-4 fokos különbség csaknem mindig derült nyári és kora őszi estéken áll elő. A városi szennyezett légrétegeken keresztül ugyan 15-20%-al kisebb intenzitású napsugárzás jut le a felszínre, ott azonban a mesterséges felszínfedettség miatt a hosszú hullámú hősugárzás csapdába kerül, s többszörösen visszaverődve felmelegíti a város levegőjét. A közlekedés és a fűtés miatt a téli középhőmérséklet is 1-2 fokkal magasabb, mint a külterületeken. A mérési eredmények alapján tehát bizonyítható, hogy Debrecen fölött is kialakul egy magasabb léghőmérsékletű légpárna, közismert nevén hősziget, vagy hőkupola (ld. ábra). Ennek felépülése szélcsendes időben, erős napsütés hatására a legvalószínűbb, amikor a belvárosi nagykiterjedésű betonfelületek felmelegedése miatt függőleges légmozgás alakul ki. A belváros levegője ilyen mikroklimatikus helyzetben melegebb és szárazabb, mint a külterületeké. A belváros fölötti hősziget középpontjának pontos helyét az elmúlt években mérésekkel meghatározták. Eszerint az a Nagytemplomtól méterre DNy-ra helyezkedik el. Sikerült az is kimutatni, hogy a belvárosban, a Nagytemplom mögötti részen, az Emlékkertre és a Déri térre támaszkodva időnként kifejlődik egy hűvösebb légtó, amit a szakirodalom parkszigetnek nevez. A városok fölötti légrétegben a több por és koromszemcse miatt elvileg nő a csapadékkicsapódás lehetősége, ezzel ellentétben a belvárosokban 5-10%-kal kevesebb csapadékmennyiséget mérnek, mint a környéken. Ennek oka, hogy a jobban felmelegedő belvárosi levegő felfelé mozogva széttolja a páradús levegőt, és a többletcsapadék a városperemeken mérhető. Ez a jelenség Debrecenben is gyakran megfigyelhető; a városkörnyéki kiskertekben esik, a belvárosban pedig egy csepp eső sem hullik 14

15 A városi hősziget és hatása a csapadékképződésre elvi vázlat A városi hősziget kialakulásának gyakorlati következménye, hogy kevesebb a hótakarós napok száma, a növények számára kedvező, ún. vegetációs periódus pedig 5-10 nappal hosszabb, mint a környező külterületeken. A város albedója; vagyis az egységnyi felületre érkező napsugarak visszaverődési képességének mérőszáma igen alacsony; 10-15% is lehet. A beérkező napenergia nagy részét tehát a városi felszínek, az épületek elnyelik. A városokban csökken a hosszúhullámú sugárzási veszteség. Emiatt nappal sok hőenergia tárolódik a város épületeiben, mesterséges felszíneiben, ami este fokozatosan kisugárzódik. Ez lassítja a város éjszakai lehűlését. A szélerősségre a beépítés egyértelműen mérséklő hatással van, a nagyvárosok területén a szélsebesség átlagosan 15-20%-al kisebb, mint a városkörnyéki részeken. A városokban a szélcsendes napok száma akár 20%-al is több lehet. A magas házsorok között ugyanakkor fel is gyorsulhat a levegő mozgása, vagyis a szélcsatornák kialakulása is jellegzetes városklimatológiai jelenség. Vannak tehát a leggyakoribb szélirányba nyitott utcák, ahol erősebb a légmozgás, máshol szélvédettebb zugok alakulnak ki. A szél javíthatja is a levegő minőségét, ugyanakkor a szélnek kitett épületek jobban le is hűlnek. Bizonyos helyeken pl. tereken, háztömbök sarkánál szélörvények alakulnak ki. A helybéliek szerint ilyen szélforgós hely a Piac és a Széchenyi utca sarka. Ennek is szerepe lehet abban, hogy az ott épült Kistemplom toronysisakját már kétszer letépte a szél. (Ezért Csonkatemplomnak is hívják a legutóbbi, 1907-ben bekövetkezett eset óta.) A lebetonozott, aszfaltozott felszínek magas aránya, a léghőmérséklet és a szélviszonyok együttes hatásaként alakulnak a párolgási adatok. Mivel az emberi komfortérzetnek, a bioklímának ez az egyik lényeges összetevője az emberek többsége a 80% fölötti és a 30% alatti relatív pártartalmat kellemetlennek érzi ez is egy fontos éghajlati elem. Az erre vonatkozó mérések szerint a páratartalom a nagyvárosokban, így 15

16 Debrecenben is, minden évszakban alacsonyabb, mint a városon kívüli területen. Télen azonban ez a különbség alig 1-2%, míg nyáron 10% is lehet. A fullasztó nyári hőségnapok párás változata tehát ritkább a városokban, mint a külterületeken, mégis gyakran az az érzésünk, hogy a szabad környezetben könnyebb elviselni az ilyen szélsőségeket. A városklíma javítható, ha a város szerkezetét úgy alakítjuk, hogy biztosítjuk a városkörnyéki frissebb levegő beáramlását, illetve a szennyezett belvárosi levegő kijutását. A városi hősziget hatását is lehet csökkenteni, a városi parkok, tetőkertek, vízfelületek arányának növelésével. Így nemcsak a belváros léghőmérséklete csökkenthető, de közvetetten a klímaberendezések iránti igény is mérsékelhető, mindezzel pedig jelentős energiát és légszennyező anyagot lehetne megspórolni. Most, amikor a városkörnyéki területeken új ipari parkokat jelölnek ki, és átalakulóban van a forgalomelterelő utak rendszere, a városszerkezet módosításakor ajánlatos figyelembe venni a városklimatológiai adatokat is. Az 1970-es években épült Csapó utcai sorházaknak erős szélcsatorna hatása van. Az északias szél itt egészen a városközpontig behatol. 16

17 4. állomás: Emlékkert A VÁROSI ÉLŐVILÁG A Déri tértől csak rövid, néhány száz méteres séta a következő megállóig, amelyre a Református Kollégium és a Nagytemplom között lévő Emlékkertet találtuk megfelelő helyszínnek. Amíg elsétálunk oda, két nevezetes hely is útba esik. Ha a Déri térről a Perényi utcán megyünk a Kollégium felé, elhaladunk Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály allegorikus emlékműve előtt. Diószegi lelkész volt, de a göttingeni egyetemre természettudományokat, köztük botanikát ment tanulni. Hogy nem csekély eredménnyel, azt az bizonyítja, hogy az ebből a szempontból műkedvelő sógorával, Fazekas Mihállyal az 1800-as évek legelején megírják a Magyar füvészkönyvet, a hazai növénytan egyik legelső tudományos igényű szakkönyvét. Az Emlékkert és a Múzeum utca találkozásánál áll Debrecen legnevezetesebb botanikai különlegessége, a fává nőtt cserje, a líciumfa! Az ördögcérna valóban nem szokott ilyen tekintélyes nagyságúra nőni. Megmaradását nem kis mértékben a hozzá fűződő történetnek köszönheti (ld. az alábbi fényképeken). Nem is gondolná az ember, hogy az alapvetően természetidegen városi környezetben mennyi állat- és növényfaj képes megélni. Miközben az őshonos élővilág többsége kiszorul a városokból, helyükre benyomulnak az ún. jövevény- és kultúrakövető fajok. Ez a változás összességében nem 17

18 biztos, hogy az élővilág változatosságának csökkenéséhez vezet. Hiszen a behurcolt gyomok, a közterületeken és a magánportákon telepített dísznövények, a kiskertekben elültetett haszonnövények és persze az emberi élőhelyre húzódó férgek, rágcsálók, paraziták, nem beszélve a háziállatok tarka sokaságáról végül is nagyobb fajgazdagságot mutathat, mint az eredeti élővilágé volt. Ez az élővilág azonban elveszítette természetes szervezettségét, a táplálékláncok szakadozottak, az egész élővilág csak részben önfenntartó. Sajátos vonás, hogy a fajok közti arányok eltorzultak, egész élőlénycsoportok pl. a korhadéklakók, az ún. lebontó szervezetek gyakorlatilag hiányoznak, a feketerigók hektáronkénti egyedszáma viszont ötszöröse annak, mint ami a szabad természetben jellemző. Természetesen a beépítettség függvényében lényeges különbség van az egyes városi övezetek élővilága között. A belvárosban, hangzatos kifejezéssel élve kultúrsivatagban tényleg rendkívül szűk fajcsoport lényegében csak a parkok dísznövényei és néhány madárfaj képviseli az élővilágot, a városszéli nagykertes családiházas negyedekben viszont fellelhetők az egykori természetes élőrendszerek néhány ellenálló, jól alkalmazkodó faja is. Debrecen esetében viszonylag kis területre korlátozódik a szélsőségesen belvárosi, művi környezet. Lényegében csak a történelmi városmag, a Nagytemplom néhány száz méter sugarú köre tartozik ide. Közel a Piac utcához, a mellékutcák belső udvaraiban, s még inkább ott, ahol fellazul a zárt, utcai fronton egymáshoz épülő beépítés, már jóval gazdagabb az élővilág. A városi növény- és állatvilág változatosságát nagymértékben növeli, ha van a belvárost átszelő természetközeli állapotban megmaradt vízfelület, folyó, vagy kevésbé sűrűn beépített magaslat. Igazi metropolisz esetében persze nagyon ritka a vízmenti társulások megmaradása a belvárosban ld. a budapesti Dunapartot. A Debrecenhez hasonló nagyságú városok esetében azonban a városfejlesztés egyik kiemelt célja a korábban lefedett, kibetonozott vízfolyások rehabilitációja (pl. Miskolcon a Szinva-patak belvárosi szakasza). Sajnos városunk esetében ilyen látványos fejlesztésre nagyobb folyóvíz hiánya miatt nincs lehetőség, ezért van fokozott jelentősége a zöldfelületek növelésének. Az egy lakosra jutó 16 m 2 zöldfelülettel Debrecen a hasonló nagyságú hazai városok között Szeged: 24 m 2, Pécs: 76 m 2 kedvezőtlen helyet foglal el. A városi élővilágnak a beépítések miatt valóban jelentősen megváltozott környezethez kell alkalmazkodnia. A markáns különbség elsősorban a városklíma, a városi talajviszonyok és az állandó emberi 18

19 bolygatás miatt alakul ki. Az ideális várostűrő élőlények a következő tulajdonságokkal rendelkeznek: jól bírják a melegebb mikroklímát, a hazai városokban sok, eredetileg mediterrán faj (állatok is!) tud megtelepedni; kisebb a vízigényük, azaz a városkörnyéki adottságokhoz képest víztakarékosabb élettani működés jellemzi őket. Ennek érdekében mélyebbre nyúló gyökérzettel, kisebb párologtató felülettel, napsugárzás ellen védő vastagabb kutikulával, szőrzettel rendelkeznek; kedvelik a semleges, vagy bázikus talajkémhatást (meszesebb talaj!); nitrogénkedvelők (ún. nitrofil), a talaj nitrogéntartalma minden ember által bolygatott területen megnő; gyors növekedésűek, ill. képesek a sérülések után gyorsan regenerálódni, jól bírják a taposást; jól tűrik az élénk légmozgást (a közlekedés keltette levegőmozgás az útszéli növényzetet szinte állandóan mozgatja); a városokban sok magot hozó, széllel beporzódó fajok tudnak érvényesülni (sok mag csírázásra alkalmatlan felszínre hull, ill. nincs kellő számú, a beporzást segítő rovar); előnyt élveznek a nyugalmi időre képes fajok, amelyek a szélsőségesen száraz, vagy meleg heteket, hónapokat képesek passzív állapotban átvészelni; a városokban jellemző, hogy a hirtelen megnyíló élettereket pl. egy lebontott ház helyén időlegesen parlagon maradó területet egyes növényfajok gyorsan el tudják foglalni. Debrecen belvárosi növényvilágának elszegényedését már évtizedekkel ezelőtt tudományos vizsgálatok igazolták. Felméry László hazai viszonylatban először 1940-ben Debrecenben mutatta ki, hogy a városközpontból eltűntek a légszenynyeződésre (főleg kén-dioxidra) igen érzékeny zúzmók (ld. fénykép). A zúzmók azóta is széles körben alkalmazott jelzői, ún. bioindikátorai a légszennyeződésnek. A sajátos városi növényvilág számára különleges mikroélőhelyek a régi falak, kerítések, öreg háztetők. Ilyen helyeket Debrecenben is találunk (ld. fénykép a következő oldalon). Sajnos a városi körülményeket számos értékes növényfaj rosszul bírja. A közterületeket gondozók nagyon jól ismerik az egyes fajok tűrőképességét. Debrecenben a legelterjedtebb 19

20 útmenti sorfaféle a keleti ostorfa (Celtis occidentalis), amely kiválóan bírja a szennyezettebb levegőt, a vízellátás ingadozását, a téli útsózást. Debrecen neve hallatán sokaknak eszébe jut a Nagyerdő, az alföldi flóra egyik jellegzetes társulása, a homoki gyöngyvirágos tölgyes (Convallaria Quercetum roboris). (A Nagyerdővel a sétaút 9. megállóhelyén foglalkozunk részletesen.) A városokban élő állatok nagy többségét a táplálékforrás (pl. a madáretetés), a melegebb mikroklíma és a természetes ellenségek hiánya vonzza a városokba. Néhány állatfaj számára egyáltalán nem jelent nehézséget alkalmazkodni a városi épített környezethez. A denevérek, pl. könnyen megtelepszenek a panelházak réseiben, s az egyik legközönségesebb városi madár a házi galamb, a szirti galamb leszármazottja sem érzi magát idegennek a függőleges elemek között. Egy gazdag növényzetű omladékos kerítés a Kórház utcában. 20

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A VÁROSI HŐSZIGET KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE. Oláh András Béla

ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A VÁROSI HŐSZIGET KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE. Oláh András Béla ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A VÁROSI HŐSZIGET KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE Oláh András Béla Jelenségek Hőmérsékleti rekord (napi csúcshőmérséklet) Budapesten 2013 nyarán: 40 C Érdekesség: Újpesten (Tímár

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben