Lépésről-lépésre - A középiskolai kompetenciamérés keresztmetszete. Veres Pál március 27.

Átírás

1 Lépésről-lépésre - A középiskolai kompetenciamérés keresztmetszete Veres Pál március 27. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV sz. projekt 1.3. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése c. disszeminációs rendezvény 1

2 2000-ig lényegében nem voltak átfogó, az egész közoktatást érintő mérések az érettségi, mint kimeneti szabályozó (adott populáción belül 35-40%) elsősorban kutatási céllal, reprezentatív jelleggel megvalósulók (1986-tól a Monitor-vizsgálatok kétévente, 1993 és 2005 között) néhány nemzetközi összehasonlító mérés március 27. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV sz. projekt 1.3. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése c. disszeminációs rendezvény 2

3 Áttörés: a minőségbiztosítás kiterjesztése a közoktatásra A mérésekkel szemben támasztott elvárások: - rendszeres - tervezett - nyomkövető - nagy mintán (teljes évfolyamokon) elvégzett - jól definiált céllal összeállított - iskolatípustól független mutatókat mérő (kompetenciák!) - visszacsatolás, hasznosíthatóság 3

4 Országos Kompetenciamérés 2001 ősze: 5. és 9. évfolyam (elsősorban diagnosztikus) 2003 tavasza: 6. és 10. évfolyamon (kiegészült a nyomkövetéssel, a kompetenciák mérésével, tartalmi, fejlesztési értékek közvetítése) május: 6., 8. és 10. évfolyamon májustól évente: 4., 6., 8. és 10 évfolyamon (Országos készség- és képességméréssel kiegészítve a 4. évfolyamon) Törvényi háttér: évi LXXIX. törvény a közoktatásról 99., 133. Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály! 4

5 Az indítás nehézségei: - Kezdetben mintavételes országos feldolgozás, az intézmények elvégezhették az elemzését a mintába nem kerülőknek (szoftver a kiértékelésre). - Nem terjedt el széles körben a teljes kiértékelés (nagy munka, megbízhatósági gondok). - Nem volt teljesen biztosított a mérés egységes lebonyolítása, tisztasága. - Nem rendelkeztek a pedagógusok megfelelő elméleti alapképzettséggel, így a hasznosságot nehezen fogadták el. 5

6 Fontos mérföldkő: évi kompetenciaméréssel kezdődően a kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő február 28-ig. Ezek a jelentések a nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők az Oktatási Hivatal honlapján ban bevezetett egyéni mérési azonosító segítségével a szülők képet kaphatnak arról, hogyan teljesített a gyermekük az országos, az iskolai és az osztályátlaghoz viszonyítva. - Teljes (minden tanulóra kiterjedő) kiértékelés akár egyéni fejlesztési terv, és kétévenkénti nyomon követés. - A tanulói háttérvizsgálat (A mérés mellett a tanulók kézhez kapnak egy-egy Tanulói kérdőívet, amely segítségével a tanulók szociokulturális hátteréről alkothatnak képet.) hozzáadott érték 6

7 A tesztek célja minden évben annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. Fontos feltétel a feladattípusok előzetes, titkos bemérése. Az eredmények matematikai, statisztikai megjelenítése egyéni, csoport, vagy osztályszintű, intézményi szintű, és fenntartói szintű összehasonlítást is lehetővé tesz. FIT-jelentések 7

8 F : fenntartói 1. Tanulási környezet - az épületek állaga - a speciális tantermek előfordulási aránya - felújítási munkálatok az elmúlt tíz évben - tanulói összetétel alapján képzett index - a tanulási nehézségekkel küzdők aránya - fegyelemindex - motivációindex 8

9 2. Összegzés 9

10 3. A fenntartó intézményenként megkapja az összesített eredményeket 10

11 4. Évfolyamonkénti, tárgyankénti összegzés 8. évfolyam, matematika 11

12 12

13 I : intézményi 1. Összegzés (megegyezik a fenntartói részben találhatóval) 2. Évfolyamonként, tárgyanként - átlag - képességeloszlás - összehasonlítás régebbi eredményekkel 13

14 14

15 15

16 16

17 T : telephelyi Minden elemzés itt is megtalálható, ami a fenntartói és intézményi elemzésben, de tartalmaz új elemeket is: A tanulók fejlődése (csoportként) A tanulók fejlődése egyénileg Az átlageredmények alakulása évente az adott évfolyamon A képességeloszlás alakulása évente az adott évfolyamon A képességeloszlás az előző év végi matematika-jegy függvényében A tanulók fejlődése osztályonként + tanulói elemzés! 17

18 18

19 Elegendő? Mit várnak el az egyes szinteken? Az EU kompetenciáknak megfelelő csoportosítás: Kulcskompetenciák Munkakompetenciák kommunikáció rugalmasság számszerűsítési készség kreativitás csoportmunka kezdeti önálló döntéshozatal problémamegoldó készség idegen nyelv ismerete tanulás és teljesítmény fejlesztése magabiztosság kritikus szemlélet lehetőségek feltárása felelősségtudat cselekvőképesség 19

20 Vezetői kompetenciák vezetés más emberek motiválása hibából való tanulás kapcsolattartás, kapcsolatépítés más emberekre való hatás döntéshozatal az eredményre és a folyamatok véghezvitelére történő fókuszálás stratégia előállítás etikus hozzáállás 20

21 A mérés szempontjából még nem sikerült a maga teljességében megragadni a kompetenciákat. (Nagy József) A produktumból kell az értékelőnek megállapítania annak a valószínűségét, hogy mennyire rendelkezik a diák egy bizonyos kompetenciával. (Romainville) A hagyományos értékelési módszerek mellett további fejlesztésre, új értékelési módszerekre (pl. portfólió vagy teljesítményértékelés) van szükség a kompetenciák értékeléséhez. (Szilágyi Ildikó) 21

22 Merre tovább? Az érettségit adó képzések és a felsőoktatás expanziója nehéz helyzetet teremtett. 22

23 A felsőoktatásba érkezők nem rendelkeznek megfelelő szinten azokkal a kompetenciákkal, amelyek a felsőoktatási tanulmányok sikeres megkezdéséhez és végig viteléhez szükségesek. A munkaerőpiacon megjelennek azok a felsőoktatásból kimaradt fiatalok, akik nem rendelkeznek piacképes tudással, illetve egyáltalán nem rendelkeznek szaktudással. A felsőoktatási intézményekben diplomát szerzők egy része nem rendelkezik megfelelő kompetenciákkal, esetleg megfelelő mélységű szaktudással, nyelvismerettel, így a munkaerőpiacon nem tud megfelelően elhelyezkedni. 23

24 Az állam sem lesz képes finanszírozni a túlságosan felduzzasztott felsőoktatást. A munkaerőpiac felvevőképességének prognosztizálása alapján kellene meghatározni a képzési irányok létszámarányát. Kiút a minőségi oktatásra való következetes visszatérés lehet a felsőoktatásban (is). A középfokú és a felsőoktatási intézmények rá lesznek kényszerülve a hatékony együttműködésre. A középfokú intézmények elmozdulnak ismét a továbbtanulási cél alapján kialakuló strukturálódás irányába. A felsőoktatási intézményeknek még egyértelműbben kell megfogalmazniuk a hozzájuk igyekvő fiatalokkal szemben támasztott elvárásaikat. 24

25 A Miskolci Egyetem és a régió A Miskolci Egyetem régiós környezete szinte valamennyi mutatójában hátrányos helyzetű. A népesség számának csökkenése meghaladja az országos átlagot, szociális összetétele a hátrányos helyzetűek felé tolódik. A gazdasági teljesítmény éveken keresztül jelentősen csökkent, némi javulás csak 2010-ben volt kimutatható Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezzel összefüggésben van a jelentős az elvándorlás. Az egy főre jutó GDP tekintetében között a régió lemaradása az országos átlaghoz viszonyítva folyamatosan nőtt. A munkanélküliség is romló tendenciát mutatott éveken keresztül, és jelentősen meghaladja az országos átlagot. A régió közoktatási intézményei teljesítménye szélsőséges határok között mozog. A kompetenciamérés regionális összehasonlításában átlag alatti a régió tanulóinak teljesítménye, az utolsó helyeken található az ország többi régiójával összevetve. Matematikából a 6. és a 8. évfolyamon az utolsó, 10. évfolyamon az utolsó előtti helyen áll régiónk. Szövegértésből mindhárom vizsgált évfolyamon az utolsó helyre szorultunk. (A közvetlen környezetünkben lévő Észak-Alföld Régióban sem sokkal jobb a helyzet.) 25

26 Az egyetem szellemi potenciálját ki kell használni a középfokú oktatási intézményekkel történő együttműködésre. (A középfokú intézmények is tudatosan kell hasonló lépéseket tenniük az általános iskolák felé.) Az együttműködés lehetséges területei: - szaktárgyi tudás elmélyítése - általános (felsőfokú tanulmányokhoz szükséges) kompetenciák megfogalmazás, mérése, fejlesztése - szakirányok, szakmacsoportok és szakmák pontosabb megismertetése, az ezekhez kapcsolódó speciális kompetenciák megfogalmazása, mérése, fejlesztése - pályaorientáció - a középfok és a felsőfok közötti átmenet segítése, nyomkövetés, visszacsatolás 26

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! március 27. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV sz. projekt 1.3. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése c. disszeminációs rendezvény 27