CREDO. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 17. évfolyam 4. szám május. 500 éves a csíksomlyói kegyszobor

Átírás

1 CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 17. évfolyam 4. szám május 500 éves a csíksomlyói kegyszobor

2 500 éves a csíksomlyói kegyszobor Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661 ben az Erdélybe betörő török tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802 ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, között épült fel. A templomban látható A Nagy Somlyó hegyen már a században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait, ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy Somlyó tetején kilátó is található. A Kis Somlyó hegyen állnak a kápolnák. A Salvator kápolna a 15. század második felében épült, a 16. században Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661 ben az Erdélybe betörő török tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802 ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, között épült fel. A templomban látható A Nagy Somlyó hegyen már a században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait, ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy Somlyó tetején kilátó is található. A hagyomány szerint Hunyadi János csapatai a Salvator kiáltással rohantak a törökre a győztes ütközetben. A kicsi Szenvedő Jézus kápolna 1810 ben épült. Az első Szent Antal kápolna az 1661 es török tatár dúlás után épült, többször javították, ill. átépítették. Itt áll a remetelak is. Kicsit lentebb a nyereg oldalán a Makovecz Imre tervezte kápolna. A Kis Somlyóra vezet fel a keresztút. A pünkösdi búcsú az első, gótikus templom építése óta szokás Csíksomlyón, de az igazi csíksomlyói búcsú hagyománya 1657 ben keletkezett. Ekkor itt gyülekeztek, innen indultak a Hargitára a katolikus csíki, gyergyói és kászoni székelyek, ahol a Tolvajos tetőn legyőzték János Zsigmond erdélyi fejedelem seregét, melyet a hitújítás erőszakos elterjesztésére küldött. A kegyszobor története A csíksomlyói kegyszobor készítésének ötszázadik évfordulóján jubileumi Mária évet hirdetett re a csíksomlyói kegytemplom és kolostor. Az között hársfából készült reneszánsz szobor, Szűz Mária kegyszobor, melynek számos csodát tulajdonít a hagyomány. A világ legnagyobb ismert kegyszobra, mérete: 2,27 m. Daczó Katalin beszélgetett Hegedűs Enikő művészettörténésszel a Csíksomlyói Szűz Mária szobor történetéről. (Az interjút a Rómkat.ro közölte.) Körülbelül ötszáz éves a kegyszobor, és mint a ferencesek hangsúlyozták, ez egy kijelölt év, amikor a szobor fél évezredét ünnepeljük. Honnan tudjuk, illetve tudhatjuk e pontosan, hogy mikor készült? Pontos dátumot nem lehet tudni, és ha magának a szobornak, mint alkotásnak nézzük a korát, akkor is csak analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a 16. század elején keletkezett. Ismeretlen a mester és a készítési hely is. A somlyói szoborral hasonlóságot mutató csíkszentmártoni Madonna szobor talapzatán az 1525 ös évszám szerepel. Feltételezhető, hogy a kegyszobor ezt megelőzően készült. Datálását Balogh Jolán az erdélyi reneszánszról írt tanulmányában az as években határozta meg. Őrá hivatkozik Boros Fortunát és Benedek Fidél is. A középkori Magyarország oltárművészetével foglalkozó kutatók álláspontjait összegezve csupán azt mondhatjuk, hogy a csíksomlyói Mária szobor a 16. század első negyedében készült. Mikori a szobor első írott említése? Muckenhaupt Erzsébet, a csíksomlyói régi ferences könyvtár kutatója hívta fel a figyelmet arra, hogy Losteiner Leonárd ferences rendtörténész ben írt Kronológiájában az évnél említést tesz a templomnak az évben készített leltáráról, amelyben szerepel egy Szűz Mária oltár is. Viszont itt még nem egyértelmű, hogy ebben a kegyszoborról van e szó. Szintén Losteiner ír az szeptember 26 án kelt szerződésről, amelyet a ferencesek egy brassói mesterrel, Nyerges Jánossal kötöttek. A főoltár és két mellékoltár készítését vállalta Nyerges, a ferencesek pedig kérik, hogy a főoltárhoz használjon fel egy régebbi, a templomban levő Mária szobrot, valamint Szent Katalin és Szent Borbála szobrát. Egy későbbi, 18. századi metszetábrázolás alapján egyértelmű, hogy a 17. század második felében készült Mária oltáron már a kegyszobor alakja állt. A Szűzanya feje fölött pedig két angyal tartotta a koronát. A két női szent szobra ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében van. A 17. századi oltárok 1802 ig álltak, ekkor bontották le a régi, későközépkori templomot és elkezdték az új templom alapozását. Amikor két évvel ezelőtt megtisztította a szobrot, Mihály Ferenc megállapította, hogy eredetileg egy gyöngyökkel díszített, fából készült hajpánt volt a fején, ami egykorú magával a szoborral. A jelenleg látható tiara fából készült hármas korona pedig 17. századi munka. Díszítése hasonlít a csíkszentmártoni Mária szobor koronájához, amely 1675 ben készült. Feltételezhető, hogy a csíksomlyói Mária szobor nem egy önmagában álló alkotás lehetett a 16. században sem. A korabeli oltárművészet ismeretében és a hozzánk közelebb álló, Erdélyben (Szászföldön és Csíkban) fennmaradt későközépkori oltárok példái alapján úgy gondoljuk, egy szárnyas oltárnak a része volt, és annak középszekrényében foglalhatott helyet. Legközelebbi példa erre a csíkmenasági oltár, amely a budapesti Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Mihály Ferenc restaurátor meglátása, hogy a hársfából készített szobor hátoldala a korabeli gyakorlatnak megfelelően kivájt volt. A szobor hátoldalához rögzített sugárkoszorút az 1840 es években fenyőfából készítették, amikor a jelenleg is látható főoltár szerkezetét kialakították, 1844 és 1848 között. Ekkor át is festették a kegyszobrot: a Szűzanya ruháján az eredeti vörös színre fehéret festettek és a palástot is újraaranyozták. 2 3

3 Olvastam feltételezéseket, melyek szerint Brassóban készülhetett. Valóban, ez megjelenik a szakirodalomban is. Viszont legutóbb Sarkadi Nagy Emese művészettörténész az erdélyi későközépkori oltárművészetről írt, 2012 ben angol nyelven megjelent tanulmánykötetében felhívja a figyelmet arra, hogy az erdélyi szász emlékanyag tekintetében is nehézségek adódnak a műhelyek azonosítása, illetve a fennmaradt oltároknak a segesvári, brassói vagy nagyszebeni oltárkészítő műhelyekhez való társítása tekintetében. A csíksomlyói szoborral nagy hasonlóságot mutató, egykori székelyzsombori Lövétéről származó oltár, amely ma a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményében látható, valamint a csíkmenasági oltár nem a brassói, hanem segesvári műhelyekhez köthető. A székelyzsombori oltár középső szekrényébe befért volna egy 227 cm magas szobor, mint a csíksomlyói? A székelyzsombori oltárnak körülbelül 2 méter magas középszekrényében a Mária szobor 152 centiméter magas. Az oltárfelépítmény méretét szabadon alakították. Elég csak a krakkói vagy kassai dóm hatalmas oltárépítményeire gondolnunk. A csíksomlyói kegyszobor Mihály Ferenc restaurátor mérése alapján: korona nélkül 210 centiméter, koronával pedig 253 centiméter. Azt szokták mondani, a csíksomlyói Szűzanyára, hogy székely Madonna A Székelyföldön is, ahogy az egész Kárpát medencében, de kiterjeszthetjük akár egész Európára, minden korszakban minden templomnak kellett, hogy legalább egy oltára legyen. A helyi lehetőségek függvényében lehettek kisebb vagy nagyobb, színvonalasabb vagy kevésbé színvonalas oltárok, szobrokkal és táblaképekkel díszítve. Egy egy korszakban az oltárfelépítmény szerkezete, valamint az ábrázolások típusai és tematikái gyakran ismétlődtek. A 16. század első negyedében fennmaradt erdélyi szárnyas oltárok táblaképei gyakran Dürer metszetekre vezethetőek vissza. A századra jellemző volt az is, hogy a mesterek vándoroltak. Egy egy renden belül pedig még inkább hozzájuthattak mintákhoz vagy könyvekben illusztrációkhoz. A somlyói szoborhoz hasonló ábrázolások több kevesebb sajátos vonással gyakoriak a 16. század első negyedében az Alpoktól északra eső területeken, és jellemzőek a Magyar Királyság Mohács előtti időszakára is. Évszázadok folyamán a székely nép annyira magáénak érezhette a csíksomlyói Szűzanya szobrát, hogy feltehetően ezért is terjedt el a nép körében a székely mivolta. Miért éppen Napba öltözött Asszony a csíksomlyói kegyszobor? A Napba öltözött Asszony ábrázolása nagy jelentőséggel bírt a század folyamán. Az obszerváns ferences rend római anyakolostorában is amelyet éppen a csíksomlyói búcsút engedélyező IV. Jenő pápa adott át az obszerváns ág részére fontos volt a kultusz. A Jelenések könyvében és Teremtés könyvében szereplő, kígyót eltipró Asszony képe az eretnekségek idején intő, ugyanakkor védelmező jellé válhatott. Ugyanakkor IV. Sixtus pápa törökellenes búcsúkiváltságai is a Napba öltözött Asszony kultuszképéhez kapcsolódtak. A magyarországi ferencesek kolostorai pedig éppen a töröktől veszélyeztetett déli országhatárokon, valamint az északi huszita vidékeken helyezkedtek el. A csíksomlyói Szűzanya szobor megfelel a korabeli Napba öltözött Asszony megjelenítésének. A Gyermek Jézust karján tartó Szűzanya egy fél földgömbön áll, a lába alatt ott a félhold sarlója, abban pedig az istenanyaságát tagadó eretnekség szimbóluma. A században a félhold a török veszélyre utalhatott. A Szűzanyától elsősorban e nagy veszedelem, valamint az eretnek tanok elterjedése ellen kértek és kaptak védelmet. A somlyói szobor ábrázolásának a népi vallásosságban betöltött szerepét Bálint Sándor a Sacra Hungaria című tanulmányában, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutató részletesen elemzi. Óhatatlanul másként közelítünk a kegyszoborhoz, mint egy átlagos szoborhoz. Mintha lelke volna Mitől lesz egy szobor csodákkal ékeskedő? Mi a fizikailag meg nem fogható, de mégis körülötte levő mítosz? A katolikus teológia tanítása szerint az Istennel való találkozásban elsősorban a szentségeknek van kegyelemközvetítő szerepük. Ugyanakkor a szentek és kiemelten a Boldogságos Szűzanya közbenjárónk. Viszont közvetítésük és jelenlétük tapasztalata nem kötött sem tárgyhoz, sem pedig helyhez. Véleményem szerint alapvetően az emberségünk igényli a látható és kézzel érinthető jeleket. Minden korban és kultúrában kimutatható az igény az égiekkel való találkozás kiemelt helyeire. A csíksomlyói Szűzanya szoborhoz nem csupán egyéni, hanem közösségi, történelmi sorsfordulók is kapcsolódnak. Gondolhatunk itt Csík katolikus hitben való maradására, a hagyomány szerinti évi ütközetre, vagy 1694 februárjában az ismételt török támadás kivédésére, és arra a számtalan csodás gyógyulásra, amit a 18. században feljegyeztek. Nem véletlen tehát, hogy a csíksomlyói kegyszobrot már jóval a 18. század vége előtt amikor Batthyány Ignác erdélyi püspök hivatalosan csodatevő Segítő Máriának ismerte el a ferencesek és a székely nép körében csodákkal jeleskedő Boldogasszonynak tartották. Közbenjárását évszázadok óta kérjük, egyéni és közösségi életünkért ma is hozzá esedezünk. (Magyar Kurír) A kegyszoborhoz fűződő csodák, ima meghallgatások Temérdek történet fűződik a Csíksomlyói Mária kegyszoborhoz, sok csoda történt vele a századok folyamán és sok ima meghallgatásra talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az emberek az arcát. Az 1620 as évek derekáról származik egy visszaemlékezés, amely szerint mise alatt fehér köd gomolygott ki a sekrestyéből, a hívek fölé szállt, majd eloszlott. Azt sajnos nem örökítették meg, hogy mire utalt a jelenség karácsonyán, majd január 8 án ugyanaz a dolog ismétlődött meg, Jézus kezében lángot kapott a díszvirág. A hívek azt hitték, hogy egy gyertya miatt gyulladt fel, megvizsgálták, de Jézus keze nem perzselődött meg. A legismertebb történet a tatárok 1661 es betöréséhez kötődik, amikor nem sikerült elrejteni a szobrot. A támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szerzeteseket meggyilkolták vagy rabszolgasorba kényszerítették. A lakosság a templom falai között keresett oltalmat, Máriához könyörögtek. A tatár kán látta, hogy az emberek körbeveszik a szobrot, utasítást adott katonáinak, hogy szállítsák el. Feltették egy szekérre, de annyira megnehezedett, hogy nyolc ökör sem tudta elhúzni. A dühös tatár ledobatta a szobrot a földre, és kardjával elkezdte kaszabolni Mária alakját. A vágások nyomai ma is láthatóak a nyakon és a homlokon. A tatár vezér karja megbénult, majd katonáival együtt elmenekült. Annak ellenére, hogy a támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szobron semmilyen égési nyomot nem találtak. Fel sem sorolható az összes csoda, amely Mária lábainál elmondott ima után következett be. Rengeteg beteg, elkeseredett ember nyert vigaszt és gyógyulást itt, a hálából elhelyezett táblák az oltár mellett láthatóak. A történelem viharai miatt, Szűz Mária szobrát két alkalommal is elmenekítették Csíksomlyóról, 1916 ban Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron helyezték biztonságba a háború miatt, 1920 ban tért haza. Az idők folyamán a hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett emléktáblák. 4 5

4 A katolikus hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, sokszor meghallgatásra talált. A hála, kegyelet és csodás gyógyulások zálogaiként sok értékes fogadalmi tárggyal ajándékozták meg a kegyszobrot, mindazok, akik csak tapasztalták a Szűzanya segítségét. A fogadalmi tárgyak a századokban készültek. Az ezüst emléktárgyak olyan alakúak lettek, amit ki akart vele az ajándékozó fejezni, szem, láb, kar, térdeplő formában. Ezeknek értékesebbjei a tatárdúláskor elvesztek, de azóta ismét nagyra növekedett a számuk. Az 1940 es évektől napjainkig, márványból készültek a hála és kegyelet jelét megörökítő táblák, melyek arról tanúskodnak, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját. Számos legenda örökítette meg a csíksomlyói kegyszobor csodáit. A Szűzanya oltalmába vetett hit nagyon hamar elterjedt a katolikusok körében, amelynek következtében Csíksomlyó a székelység legjelentősebb búcsújáró helyévé vált. A hit szerint a Napbaöltözött Asszony arcának színeváltozása, a feltűnő szomorú arckifejezése a hívek számára jelezte valamilyen ellenség, vagy veszély közeledtét és többször könnyezett is. A hagyomány szerint a csíksomlyói kegyszobor figyelmeztetésének és közbenjárásának tulajdonítják a székelyek azt, hogy 1567 ben a Tolvajos tetőn le tudták győzni János Zsigmond seregét, amely hitük erőszakos megváltoztatására akarta kényszeríteni őket. A győzelem után szent hellyé vált a csíksomlyói kegytemplom, az ott megtartott pünkösdi búcsúk pedig a keresztény magyarság hitéletének hatalmas népünnepélyévé nőtte ki magát. A visszatérő győztes székelyek ekkor megfogadták: minden évben pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra. Mára a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat a magyarság legnagyobb találkozója, az összefogás jelképe. Horváth Józsefné Annuska: MÁRIA DICSÉRETE Te vagy hajnali pirkadat, Te vagy a bíborvirág, Te vagy lelkünk édes vigasza, Mária édes Szűzanyánk. Te vagy Igazgyöngy, drága kincs, Téged nem pótol semmi, Te vagy virágzó Aranyág, Veled nem ér fel senki. Te vagy a remény sugára, Te vagy a kapaszkodónk, Te vagy a Napfényes Csillag, Te vagy az útmutatónk. Te, kit az Úr kiválasztott, Te Isten szent temploma, Benned lett Testté az Ige Szeplőtlen Szűz Mária. Te vagy az Úr Jézus Anyja, Hozzád száll kérő imánk. Szólj érettünk Szent fiadnál Mária! Édes Szűzanyánk. Helytörténet Marics József (Berzence) Nagybajomi plébánia káplánjai 5. VENCZEL FERENC ( ) Abaligeti Kázmér káplán úr plébánosi kinevezése után nem maradt sokáig árván a nagybajomi káplánszoba. Az egyházmegyei hatóság egy 29 éves újmisés atyát, Venczel Ferencet küldte hozzánk, hogy hűséges munkatársa legyen a plébánosának. Venczel atya március 24 én született Veszprémben. Venczel Ede kéményseprőmester és Barsch Júlia gyermekeként látta meg a napvilágot. Szerény képességű, de igen szorgalmas és komoly gyakorlati érzékkel megáldott egyéniség volt. Az elemi iskola befejezése után pár évig kéményseprőként dolgozott, majd Kispesten a munka mellett megszerezte az érettségit ben 24 évesen jelentkezett Veszprémbe kispapnak. Fel is vették az ősi szemináriumba. Kispaptársai igen szerették, mert kiegyensúlyozott, jólelkű, példás magaviseletű és szorgalmas kispapnak fogadták el. Mindvégig baráti szeretettel segítették, főleg a nehezebb teológiai tantárgyak tanulásában december 16 án, a Karácsony előtti szent Várakozás idején szentelte pappá Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök a veszprémi székesegyházban. Azért kérték föl a szomszéd egyházmegye főpásztorát a papszentelésre, mert ekkor nem volt nékünk püspökünk. Mindszenty József főpásztorunk már elköszönt tőlünk és átvette az esztergomi főegyházmegye kormányzását. Dr. Bánáss László apostoli kormányzót pedig még nem szentelték Shvoy Lajos megyéspüspök püspökké. Venczel Ferenc atya az újmiséje után továbbra is a szemináriumban maradt, mint studens pater (tanuló atya), mert be kellett fejeznie a teológia 5. évfolyamát, és le kellett vizsgáznia az előírt teológiai tantárgyakból. A szemináriumi tanulmányok végén néhány napig pihenhetett a családi körben, de június 15 én már átvette a nagybajomi kápláni munkakört. Venczel atyát igen hamar elfogadta és megszerette a plébánosa és a jó hívek egyaránt. Jó szónok volt. Szeretett tanítani. Vidám természetű, nagy munkabírású és segítőkész lelkipásztorként ismerték meg. A növendékeivel és a hívekkel igen jó kapcsolatot alakított ki. Mindvégig boldog káplánként élt és működött Nagybajomban november 15 én váratlanul érte Venczel atyát az egyházmegye dispozíciója, amikor Somogyhárságyba helyezték ideiglenes lelkipásztornak. Ezt a munkakörét is kiválóan látta el. Ennek köszönhető, hogy 1948 ban Óhidra helyezték szervező lelkésznek. Nagy szorgalommal, rengeteg munkával látott neki a lelkészség létrehozásához. A templomi restaurálásokhoz, az új parókia korszerűsítéséhez és a villanybevezetéséhez. Egy év alatt elkészült minden ben már hivatalosan is lelkészség lett az óhidi egyházközség. A sok munka által igen közel került a híveihez. A kis faluban mindenkit nagyon jól ismert és megszeretett. Itt is igen jól érezte magát. A püspökség nagyra értékelte Venczel atya szervezői talentumát és munkaszeretetét, ezért is helyezte át 1954 ben egy igen nehéz plébániára, Kutasra, ahol mindent elölről kellett kezdenie. Rá várt a plébánia korszerűsítése, otthonossá tétele, a melléképületek tatarozása és a legnagyobb kihívás, az új templom fölépítése, mert a gyönyörű barokk templomot a németek fölrobbantották. A templom olyan mértékben megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az egyházmegyei hatóság egy óriási méretű templom fölépítését adta parancsba, mert azt gondolták, hogy Kutas lélekszáma rohamosan növekedni fog. A hatalmas, stílustalan templom fölépítése igen nagy anyagi áldozatot és rengeteg munkát követelt a hívektől és a lelkipásztortól egyaránt. A templom elkészült, miséztek benne, de még a plébános utódoknak is igen sokat kellett fáradozniuk, hogy a nagyméretű templomot széppé és áhítatot keltővé tegyék a hívek számára. Venczel Ferenc plébános atya igen érdekes lelkipásztor volt. Komolyan gazdálkodott. Nagy hozzáértéssel művelte a plébánia megmaradt földjét, állatokat tartott és több gyermeket nevelt föl, akik az árvaház után valóságos otthonra leltek a kutasi plébánián. 6 7

5 A plébános atya gondozta, istápolta, tanította őket, akikből többen hasznos tagjai lettek a hazának és az egyháznak is. A lelkipásztor nevelt gyermekei, amikor már családapákká váltak, a családjukkal együtt gyakran fölkeresték az édesapaként szeretett kutasi plébánost. Venczel atya a 20 éves kutasi plébánossága alatt felújította a filiális kápolnákat, korszerűsítette a plébániát és lelkiismeretesen, buzgón pasztorálta a rábízott lelkeket szeptember 14 én elhunyt Dezsényi János szuloki plébános. A főpásztor Venczel atyát nevezte ki a megárvult parókia lelkipásztorának. Az új plébános, aki sváb származású volt igen hamar otthonra talált a szuloki plébánián és hívei körében. Az örömét csak fokozta, hogy szép templomot, új plébániát, jó híveket, kiválóan megszervezett filiákat kapott a Gondviselő Istentől. Ferenc atya nagy elánnal, vidám természettel fogott hozzá a lelkipásztori munkálatokhoz. A szuloki híveknek igen tetszett, hogy a templomuk búcsúnapján, október 28 án, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén megtartott búcsúi nagymisén mindig körül mozgott a jelenlevő atyák létszáma ben az a megtiszteltetés érte, hogy kinevezték a barcsi esperesi kerület helyettes esperesévé. Az 1980 as évek elején átépítette és korszerűsítette a szuloki plébániát. Tatarozta a melléképületeket, parkosította a templom környékét és a plébánia udvarát. Szembemiséző oltárt készített a kálmáncsai iskolakápolnában, a lajosházi iskolakápolnát pedig kifestette. Mindkét helyen nagyon lelkes hívek várták a vasárnapi és ünnepnapi szentmisére a szeretett esperesüket. Nagyon jó kapcsolatot ápolt a Szulokról kitelepített svábokkal és családjukkal. Igen gyakran ellátogattak a szülőfalujukba, ahol a helybéliek és a lelkipásztor a legnagyobb szeretettel fogadta őket. A szuloki hívek még ma is emlegetik azokat a szép német nyelvű szentmiséket és szertartásokat, melyeket Venczel atya végzett. Szulok, az országban azon igen kevés plébániák közé tartozott, ahol az új, modern és szép ravatalozóban a hívek végezhették a halottvirrasztást. A falu lakossága a ravatalozóban egy tágas, jól fűthető, és otthonosan berendezett szobát hoztak létre, ahol télen is, a legcsikorgóbb hidegben, a gyászoló család, a rokonság és az ismerősök kulturált körülmények között virrasztottak és imádkoztak az elhunytért. Venczel Ferenc atyát nagyon jól ismertem és szerettem, mert egy igen kedves, közvetlen és jó papnak tartottam. Élete végéig aktívan munkálkodott. Bizonyára a lelkipásztorkodás terén is még bőven voltak ötletei, elképzelései, megvalósítható tervei, amikor a Jó Pásztor életének 70. évében, október 12 én magához hívta a Mennyei Hazába. Igen sok pap, a plébánia apraja nagyja, az előző helyeiből érkező hívek sokasága mellett imádkoztak halhatatlan lelkéért, hogy Jézus Krisztus örök boldogsággal jutalmazza a buzgó, szorgalmas és hűséges papját. Venczel atya igen sokszor megfordult Nagybajomban, számos lelkigyakorlat, búcsúi és ünnepi szentmisék, névnapok, koronák, plébániai látogatások teszik emlékezetessé kedves egyéniségét. Szeretettel gondoljunk rá az egykori kiváló káplánunkra, Nagybajomot haláláig szerető lelkipásztorra. Hírek innen onnan A magyar cigány futballválogatott találkozott Ferenc pápával A magyar cigány labdarúgó válogatott április 15 én, szerdán este fél 9 kor játszott a Svájci Gárda csapatával. Előtte a válogatott tagjai Mezei István menedzser vezetésével részt vettek a szerda délelőtti általános kihallgatáson a Szent Péter téren tájékoztat a Vatikáni Rádió. Az audiencia végén a focistáknak lehetőségük nyílt arra, hogy találkozzanak a Szentatyával. Mezei István elmondta, a csapat tagjai nagyon meghatódtak, amikor Ferenc pápa köré gyűlhettek. A magyar cigány válogatott immár negyedik alkalommal játszott a Svájci Gárda tagjaival. Előző nap, kedden meghívást kaptak a Vatikánba, ahol a Szentatya testőrsége fogadta őket, és megtekinthették különböző helységeiket, díszes ruháikat, fegyvereiket. Mezei István emlékeztetett, hogy a magyar cigány válogatott Magyarországon is játszhatott már a Svájci Gárda tagjaival, és szeptemberben lesz a következő mérkőzés Budapesten. A menedzser rámutatott: cigányok és nem cigányok együtt képviselik a csapatban Magyarországot 1995 óta. Bárhová eljutnak, barátokat szereznek az országnak. Arra törekszenek, hogy világszerte barátaikká tegyék az embereket. A magyar cigány és nem cigány fiataloknak a csapatban az a céljuk, hogy dicsőséget és békét szerezzenek Magyarországnak és a világnak. Szeretnének a béke válogatottja lenni. Átadtak egy levelet Ferenc pápának, amelyben azt írják, hogy szeretnének a béke csapata lenni, és kérik, hogy fogadja el őket. Forrás: Vatikáni Rádió Vetélkedővel népszerűsítik Márton Áron erdélyi püspök életpéldáját Kárpát medencei vetélkedőt hirdetett meg a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakiteleki Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és csíkszeredai magyar főkonzulátus, hogy ismertebbé tegyék Erdély legendás római katolikus püspökének, Márton Áronnak az életpéldáját közli az MTI. Amint a honlapon közzétett felhívásban közölték, a Márton Áron, a XX. század püspöke című játékos versenyre Kárpát medencei középiskolásokból álló háromtagú csapatok benevezését várják. A vetélkedő feladatait három részletben, havonta jelentetik meg a múzeum honlapján, a válaszokat postán vagy e mailen kell beküldeni a megjelentetésüket követő 30 napon belül. Az első feladatsor március vége óta elérhető a honlapon. Ebben többek között képekről kell felismerni Márton Áron életútjának a fontos helyszíneit vagy anagrammákat kell alkotni Márton Áron nevét alkotó betűkből. A három forduló alapján a legjobb eredményt elérő csapatok 2015 szeptemberében a Lakiteleki Népfőiskolán megrendezésre kerülő középdöntőben és döntőben mérhetik össze tudásukat. A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes díjakat kapnak. A győztesek jutalmul részt vehetnek egy Márton Áron életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton. A vetélkedőre az első forduló megoldásának beküldésével lehet jelentkezni. A verseny annak a programsorozatnak a része, amely Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a jobb megismertetését tűzte célul a Kárpát medencében. A programsorozat védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999 ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt ben letartóztatták, 1951 ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955 ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották tól 1967 ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. Fotó: Szigorúanellenőrzött.hu Magyar Kurír 8 9

6 Az én szerzetesem: Endrédy Vendel zirci apát A megszentelt élet évében meghirdettük Az én szerzetesem kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük vagy más megszentelt életet élő ismerősük, mit jelent ő számukra. Endrédy Vendel 1981 ben elhunyt ciszterci szerzetesre Horváth Cecília emlékezik. Endrédy Vendel életéről szép kötetek, kiállítások készültek már. Róla, az ötvenes években megkínzott, bebörtönzött szerzetesi elöljáróról, kitűnő pedagógusról. A rendek feloszlatásakor nagylelkű vendéglátóként ötszáz szerzetest fogadott be Zircre a ciszterci kolostorba. A rendszer üldözöttjeinek kisebb nagyobb segítséget nyújtott, ahogy lehetőségei engedték. Mivel érzékelte Rákosi Mátyás különös, személyes ellenszenvét irányában, fölajánlotta lemondását a ciszterci közösségnek, hogy ne érje a szükségesnél nagyobb kár, hátrány a magyar rendtartományt. A kommunista főtitkár Mindszenty rossz szellemének nevezte. A lemondást nem fogadták el. De ezt megelőzően, a II. világháború idején sem tétlenkedett. Amikor tavaly, 2014 ben meglátogattuk Zircen a sírját, a legfrissebb koszorún ez a felirat állt: E. V. apát úrnak hálás zsidó családok ban a forradalom szabadította ki a börtönből. Túlélte a veréseket, áramütéseket, kínzásokat. A magánzárkából hat (!) év után ép szellemmel és megerősödött lélekkel távozott. (Még a börtönudvarra is csak egyedül mehetett sétálni.) Testi egészsége viszont nagyon megromlott. Az erős, majdnem két méter magas férfiból számos betegségtől gyötört, lesoványodott öregember lett. A forradalom leverése után még bő egy évre újra bebörtönözték, ezután csak házi őrizetben volt 1981 ben bekövetkezett haláláig Pannonhalmán, az idősek otthonában. A szociális otthont csak külön engedéllyel hagyhatta el. Vendéget fogadhatott, és bár ott is megfigyelték, újra igyekezett felvenni a kapcsolatot rendtársaival és családjával. Endrédy Vendel és Kodály Zoltán Sík Sándor temetésén Rengeteg lelki gyermeket, vendéget fogadott. Minden rendtársát családtagjának, gyermekének tekintette. Még a Dallasból őt meglátogató ciszterci gimnazistát is, akit csak a gimnáziumi évkönyvből, fényképről ismert. Annak idején a börtön magánzárkájában a sok sok imán kívül fizikapéldákkal kötötte le gondolatait, és fejben összeállította az általa tanított fiúk teljes névsorát. Mindenkire emlékezett, mindenkit számon tartott, imával kísért és figyelmes szeretettel vett körül. A rábízottak voltak számára a legfontosabbak utolsó percéig. Személyes tapasztalatom is az volt találkozásaink után: ha egy emberből így sugárzik a szeretet, milyen lehet az Isten szeretete? Kínzóinak, fogva tartóinak megbocsátott. Egyszer mesélt arról, hogy tudomására jutott, hogy az egyik ávós őre Pannonhalma környékére költözött. Megbocsátok nekik. Közöttük is megismertem jó embereket. Azzal egy keresztet rajzolt a levegőbe Nyúl község irányába. Én most az életszentségben példaként előttünk járó szerzetesről akartam megemlékezni, aki most is hathatós közbenjárónk a mennyben. Most sem feledkezik meg nagy családjáról, rendjéről és hazájáról. (Horváth Cecília) Ferenc pápa levele Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulójára Március 28 i keltezéssel tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa levelét, melyet Saverio Cannistrà atyának, a sarutlan karmelita rend legfőbb elöljárójának küldött tájékoztat a Vatikáni Rádió. A pápa az egyház egészével kapcsolódik a sarutlan karmelita rend hálaadásához ennek az egészen rendkívüli nőnek a karizmájáért. Gondviselésszerű kegyelem, hogy az évforduló egybeesik az Istennek szentelt élet évével, melynek során Avila Szentjében biztos vezetőként ragyog fel az Istennek átadott élet teljes és vonzó modellje. A pápa a múltba visszatekintve azt a sugalmazó szikrát keresi, mely impulzust adott az alapító Teréznek is. Tanúságtétele a Krisztussal való közvetlen kapcsolatból, az imádságban szerzett tapasztalatából, az Istennel folytatott párbeszédéből és az egyház anyaságában gyökerező közösségi életből táplálkozott. Szent Teréz az imádság mestere Szent Teréz elsőként is az imádság mestere volt. Tapasztalatának középpontját Krisztus emberi mivoltának a felfedezése jelentette. Az a vágy éltette, hogy mindenkivel megossza ezt a tapasztalatát, ezért eleven és egyszerű stílusban leírta, hogy az egy baráti kapcsolat, amivel megtudjuk, hogy Krisztus szeret minket. Sokszor az elbeszélés imádsággá alakul át, mintha be akarna vezetni bennünket a Krisztussal folytatott benső dialógusba írja levelében a pápa. Teréz az imádságot nem szűkítette le bizonyos időkre és helyekre, a legkülönfélébb alkalmakkor és helyzetekben fölfakadt benne az imádság, ahogy mondja: bajos dolog lenne, ha csak félreeső helyeken imádkoznánk. Meg volt győződve az állandó imádság értékéről, még ha az nem is tökéletes mindig. Azt kéri, hogy legyünk az imádságunkban állhatatosak és hűségesek, még a lelki szárazság közepette is. A lelki élet megújítására Teréz nagy örökséget hagyott, tele konkrét javaslatokkal, ima utakkal és módszerekkel. Nem engedi, hogy önmagunkba zárkózzunk, nem elégszik meg egy belső egyensúllyal sem, hanem újra és újra Krisztusból indul ki, hogy a szeretetben mindig növekedjünk Isten és a felebarát felé. Szent Teréz az evangélium fáradhatatlan hirdetője A Krisztussal megélt személyes kapcsolata révén lett Teréz az evangélium fáradhatatlan hirdetője állapítja meg a pápa a második gondolataként. Azért, hogy korának számos nehézsége közepette az egyházat szolgálhassa, nem maradt tétlen szemlélője az őt körülvevő valóságnak. Női mivolta és gyenge egészségi állapota ellenére úgy döntött, hogy mind megteszi azt a keveset, ami rajta múlik, vagyis az evangéliumi tanácsok követését a lehetséges tökéletességgel, és hogy gondoskodjék arról, hogy a környezetében a többi nővér is hasonlóképpen cselekedjék. Így kezdődött el a terézi reform, melyben arra kérte a nővértársait: ne vesztegessék el az időt arra, hogy Istennel jelentéktelen dolgokról társalognak, miközben lángokban áll a világ. Ez a missziós és egyházi lelkület mindig is jellemző volt a kármelitákra állapítja meg Ferenc pápa a levelében. Mint egykor, ma is új távlatokat nyit a Szent, nagy vállalkozásokra szólít fel, hogy a világot Krisztus szemével nézzük, keressük azt, amit ő keres, és szeressük azt, amit ő szeret. Szent Teréz a közösségi élet építője Szent Teréz jól tudta írja levele harmadik pontjaként Ferenc pápa, hogy sem az imádság, sem a misszió nem tudja önmagában fenntartani a hiteles közösségi életet. Éppen ezért az egyes karmelita kolostorok alapjává a testvériséget tette: Itt mindenki szeresse és érezze egymást, segítse a másikat kölcsönösen. Nagy figyelemmel intette a nővéreket az önmagukra hivatkozás, az autoreferencialitás veszélyeire, mert az igazi közösségi élet megkívánja, hogy szinte mindenben lemondjunk önmagunkról és a kényelmünkről. Ezért ajánlja az alázat erényét, mely nem a külső elhanyagolásából, sem pedig a lélek benső félénkségéből áll, hanem mindenki ismerje jól saját képességeit és azt, amit Isten megtehet benne. Az így vett terézi alázatnak ellentettje a hamis önbecs, mely fecsegésben, féltékenykedésben, kifogásokban ölt testet és ami komoly kárt okoz a közösségi kapcsolatoknak. Az igazi terézi alázatnak része továbbá önmagam elfogadása, saját méltóságom tudata, a missziós bátorság és az Istenre hagyatkozás. Ezekkel a nemes gyökerekkel a terézi közösségek arra kaptak maghívást, hogy a közösségi élet házai legyenek, ahol tanúságot tesznek a testvéri szeretetről és az egyház anyai arcáról, miközben az Úr felé továbbítják a világnak a megosztottságok és háborúk gyötörte szükségleteit mutat rá a pápa. Végül a Szentatya megköszönte a szent terézi közösségeknek, hogy rábízzák a pápát a Kármelhegyi Boldogasszony oltalmának különleges gyengédségére és imádságukkal kísérik őt az egyház nagy próbatételei és kihívásai közepette. Azt kérte a sarutlan karmelita rend tagjai számára, hogy életük tanúságtételén ragyogjon át az evangélium öröme és szépsége és sok fiatalt vonzzon Krisztus követésére, majd apostoli áldását adta rájuk. Forrás és fotó: Vatikáni Rádió Magyar Kurír 10 11

7 Lelkiség Baja Mihály: ÉDESANYÁM Nem mondom, hogy te vagy a legjobb a világon, Csak annyit mondok, hogy lépted is áldom, Imádságra nyílik a neveddel a szám: Édesanyám! Mégis te vagy nékem a legkedvesebbem, Nem is tudok anyát képzelni se szebben, Mikor könnyes szemmel áldón pillant rám, Édesanyám! Ilyenkor úgy érzem anyai szerelmed Átszáll a világon millióké helyett, Csak úgy nyughatik meg, ha segít, ha szán, Édesanyám! Gyermekéveimnek szép emléke száll rám, Fiatal orcádat mintha most is látnám. Hervadsz, egyre hervadsz, mint levél a fán, Édesanyám! Mindig szerettelek kimondhatatlanul, Már a bölcsőben is lelkem tőled tanult. Oh anyai szívek drága tudománya, Nem tanítják azt a fényes iskolákban. Te tanítottál meg imádkozni engem, Ezért állok bátran most a küzdelemben, S hányszor altatgattál, sírva leborulva, Innét a lelkemnek dalos mélabúja S nem hiába csüngtem mindenkoron rajtad. Egész mivoltodat rám csókolta ajkad. A szemem nézése szívem dobogása, Úgy érzem egésze a tiédnek mása. Te vagy a szelídség, a hűség a jóság, Ó hát ebben köztünk van e hasonlóság? Én is megpróbáltam, mint te úgy szeretni A te galamblelked ki tudná követni? Nem mondom, hogy te vagy a legjobb a világon, Csak annyit mondok, hogy a lépted is áldom! De nekem kívüled jobb, szeretőbb nincsen, Édesanyám, lelkem, áldjon meg az Isten! Sebestyén Péter: Áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetele Negyven nappal Húsvét után Áldozócsütörtökön Urunk mennybemenetelét ünnepeljük. Az apostolok és az Újszövetség tanúsága szerint ezen a napon a feltámadt Jézus evilági megjelenései megszűntek, és mintegy utolsó találkozásképpen elbúcsúzott tőlük, küldetést bízott rájuk, megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, majd felemelkedett a mennybe. Úgy ment el, hogy most már nem ilyen látványos módon van köztünk. Velünk marad, de másképp. Krisztus távozása annak a jele, hogy tiszteli szabad akaratunkat, szabad döntéseinket. Paul Claudel francia költő ezt így fogalmazza meg a maga módján: Arcomat el kell tüntetnem előletek, hogy tiétek lehessen a lelkem... Mintha azt mondaná, én most nem leszek úgy veletek, mint eddig, elengedem a kezeteket, felnőttek vagytok. Számítsatok ezen túl a Szentlélekre, aki bennetek lakik, ha ki nem űzitek. A feltámadt és mennybe ment Krisztus megszabadult a földi anyag korlátaitól, hogy minden kor minden emberével lehessen. Ugyanakkor így emberségünket is bevitte Isten titkába, megszentelte és felértékelte. Az egész anyagvilág, az ember testestől lelkestől meg van váltva. Benne, általa, vele nyer értelmet földi életünk, házépítésünk, családalapításunk, munkánk, pihenésünk, szórakozásunk, rossz elleni küzdelmünk, magán és közéletünk, sikereink és kudarcaink egyaránt. Mi is oda tartunk, ahová ő előrement. Ezt az örömhírt kell továbbadnunk mindenkinek, és ezzel a tudattal építenünk már itt a földön Isten országát. Életünk is egyfajta mennybemenetel, és csak azt vihetjük magunkkal oda, ami átmegy az örökkévalóság, a szeretet vizsgáján. A mi hazánk a mennyben van, onnan várjuk az ítélő Krisztust, de oda igyekszünk, ahol ő Isten jobbján ül. Feladatot bízott ránk, hogy hirdessük a szeretet győzelmét, hogy felelős döntéseinkkel mi is megistenítsük ezt a világot, hogy eljusson az emberiség az Istennel való bensőséges együttlétbe. Krisztus mennybemenetele még egy dologra ráirányítja figyelmünket. Mivel alászállt a poklokra és fölment a mennybe, ezzel megmutatta nekünk is az utat. Egész életutunk lényegét. Mi sem emelkedhetünk fel az égbe, ha nem vagyunk hajlandóak, készek arra, hogy Krisztussal leereszkedjünk földhözragadtságunk mélyébe. Ez az alázat, a szeretet útja. A lelkiélet sajátossága éppen az, még ha ellentmondásnak is tűnik, hogy először alá kell merülnünk emberségünk poklába, hogy feljuthassunk Istenhez. Ez az önismeret hosszú és fárasztó útja. De Istent csak az önismereten keresztül ismerhetjük meg valamennyire. Istent találjuk meg gyengeségeink, kudarcaink mögött is, sőt elsősorban azokkal kell szembenéznünk. Ha hagyjuk, hogy ő világítsa meg sötétségeinket, ha saját valóságunkat odatartjuk Isten elé, és szívünket minden fenntartás nélkül odaadjuk neki, akkor ő átalakítja azt szeretetével, felemel, és Lelkével betölti életünket. Böjte Csaba: Hiszek Szentlélekben (részlet) Ki a Szentlélek: a lelkiismeretünk, a jó gondolatunk, az ihlet? Ő a harmadik isteni Személy. Jézus, Az Atya, és a Szentlélek egyek, nem lehet őket szétdarabolni. Ez is egy olyan titok, amelyet lehet csodálni, de megfejteni nem tudunk. Így szoktunk fogalmazni: Az Atya, aki teremtette a világot. Jézus, aki megváltotta, és a Szentlélek, aki megszentel. Jézus mondja, ha elmegy, elküldi a vigasztaló Szentlelket, aki Pünkösdkor kiáradt az egész világra. Bérmáláskor mindannyiunk szívében otthont vesz. Földi zarándoklásunk során a szentlélek az, aki a legközelebb van hozzánk, aki megszentel minket. A Szentlélek Isten szava, hangja bennünk, szól hozzánk a lelkiismeretünk által. Pünkösd előtt az apostolok látták Jézust, tapintották testét, beszéltek vele, ettek vele, meggyőződhettek róla, hogy bár meghalt, de dicsőséges testében mégis közéjük jött, látták, ahogy felment a mennybe, mégsem volt bátorságuk, hogy megvallják az emberek előtt. A szentlélek adott nekik erőt, bölcsességet, lendületet, bátorságot, hogy hirdessék az Evangéliumot, Krisztus örömhírét. Bár egyetlen nyelven beszéltek, szavaikat mégis megértette a Jeruzsálemben összegyűlt számtalan nemzetiségű nép. Szavai hatására több százan megkeresztelkedtek, életüket megváltoztatták. Erre a maguk erejéből képtelenek lettek volna. Isten soha nem jár üres kézzel, ajándékokat hoz. Magát osztja szét úgy, hogy ezáltal Ő nem lesz kevesebb, A Szentlélek is ajándékokkal megrakottan tér be az ember szívébe, aki hívja. Őt. Egy kegyelmi pillanatban az ember megtapasztalja, hogy amit eddig nem értett, hirtelen világos lett: megkapta a tisztánlátás ajándékát. Amikor az ember képtelen lemondani a cigarettáról gyengének érzi magát, kéri Isten segítségét, és hirtelen erőre kap, csodálkozik magán, hogy tudott eddig nemet mondani. Vagy nekiáll lendülettel, bátorsággal végezni azt a feladatot, amiről eddig úgy vélte, képtelen lenne elvégezni, és érzi, hogy hegyeket mozgató erők vannak benne. A Szentlélek Isten ereje elkezdet dolgozni benne. A Szentlélek hét ajándékát a bölcsességet, az értelmet, a jó tanácsot, a tudás, a lelki erősséget, a jámborságot, az istenfélelmet tudatosan kell kérnünk. Milyen szép, hogy Jézus gyöngéd szeretettel tud beszélni a harmadik Isteni Személyről. Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm... Az isteni személyek nem kisebbek, nem nagyobbak egymásnál, és mégis mekkora alázat van bennük mikor Jézus azt mondja, jobb nektek azzal azt fejezi ki,hogy én kicsi vagyok, de a Szentlélek olyan hatalmas, erős, Ő mindenre megtanít titeket, erőt is ad, nagyon jó lesz nektek. MÁJUSI LITÁNIA Májusi este, az esti litániák hangulata, ünneplőbe öltözteti lelkünket. Május hónap Szűz Mária ünnepe. Köszöntsük égi édesanyánkat, az Isten szülőt, a Csodálatos anyát, akire mindig támaszkodhatunk, aki közbenjár értünk, nemcsak tisztelettel fordulunk Máriához, és bizalommal járulunk hozzá, mint anyánkhoz, hanem az ô hitéből erőt is merítünk saját hitükhöz. Néked ajánljuk, Szűzanyánk, A legszebb hónap alkonyát. Ezer nép híven zengi ma: Ó, üdvözlégy, Mária! Énekli tiszta gyermekajk S kik érzik a sok földi bajt, Esengve száll szívük dala: Ó, üdvözlégy, Mária! Hallja a bűnös és zokog, Hogy elhagyta a hajlokot, Melyben a legszentebb ima: Ó, üdvözlégy, Mária! Ó, tudjuk: május estelén Az égben is több lesz a fény S zengőbb az angyalok dala: Ó, üdvözlégy, Mária! 12 13

8 Mentes Mihály: SALVE REGINA! Mennyország Gyöngye, édes jó Anyám, Ó Boldogasszony, mint a kis gyerek Köszöntenélek, verset mondanék. De, dadogok csak, szólni sem merek, Ó mennyi nótát énekeltem én, Mennyi köszöntőt, mennyi verset írtam! Ó hányszor szárnyalt égig az imán, A porban mennyi keserveset sírtam. Oly könnyen áradt szívemből a dal És a panasz is úgy csordult magától, Oly könnyen ömlött ajkamról a szó S a könny szememből, mint vad nyári zápor, Most a torkomban dobog a szívem És fülledt, fojtó sírás fojtogatja, Mint aki egyszer csínyt tett, gyerekest S nem tudja, hogyan kéri számon Atyja. És így kell menni köszöntőre most: Virág kezében, szép új ruhája; Odaállítják verset mondani: Az édesanyja oly boldogan várja. Így állok mostan előtted, Anyám. Friss fehér köntöst kapott gyermeked. Így állok némán. Ő csak azt ne hidd, Hogy nincsen semmit mondanom Neked. Elkezdem mindjárt. Csak várj egy kicsit Nagyon szeretlek, Jó Anyám, nagyon, Nagyon szeretlek többet nem tudok. Belesültem, lásd. abba is hagyom. Én nem is bánom. Azért sem sírok. Nem is akartam többet mondani. Úgy e megvédesz, ha kemény Atyám A régi csínyről akar hallani? Itt az öledben most már jó nekem. Szívemet szíveddel kihallgathatod. Ugye, hogy csupa édes muzsika? Azt muzsikálja, mily boldog vagyok. Életünk Anyakönyvi adatok a plébánián: Halottaink: március 25.: özv. Szira Vendelné Élt 93 évet. Gyászolják: leánya, unokája, unokaveje, déd és ükunokái március 26.: Kalányos József Élt 45 évet. Gyászolják: szülei, felesége, testvére és családja. április 14.: özv. Szalai Jánosné (szül. Szaka Rózsa) Élt 82 évet. Gyászolják: húga és családja, leánya és családja, fia és családja április 23.: özv. Németh Istvánné (szül. Szita Ilona) Élt 73 évet. Gyászolják: fiai, menyei, unokái, nevelt unokái, testvére és családja, nászasszonyai április 24.: Rudolf József Élt 64 évet. Gyászolják: felesége, gyermekei, unokái, testvérei és azok családjai Keresztelés: április 4.: IZABELLA MÁRIA Orsós Vendel és Bogdán Éva gyermeke Nagybajom április 4.: RAMÓNA MÁRIA Orsós József és Kalányos Mária leánya Nagybajom április 26.: JÁZMIN TERÉZ Papp László és Kovács Dóra gyermeke Kiskorpád István atya: Anyagi felelősségünk bajomi Egyházunkért A nagybajomi katolikus Egyházat a Szentháromság nevében megkeresztelt, és itt lakó emberek alkotják. Ezért az Egyház nemcsak a pápa, a püspökök, a papok, vagy a szerzetesek, hanem az Egyház MI vagyunk. Mint Isten népe, vasárnapról vasárnapra a templomban jövünk össze, hogy hitünkben növekedjünk, Isten és embertársaink iránti szeretetben erősödjünk. A templom és a plébánia fenntartása, működtetése, állagmegóvása és renoválása a hívek támogatásával történik. Ezért hálásan megköszönjük mindazoknak, akik a 2014 ben áldozatos imádságot, kétkezi munkát, pénzt (egyházi hozzájárulást, önkéntes adományt) ajánlottak fel. Kérjük az Úr 2015 es esztendejében is segítsék a plébániánk működését a befizetett egyházi hozzájárulásukkal és önként felajánlott adományokkal. Néhány hete tartottuk képviselő testületünk soron következő ülését. Úgy határozott, hogy az idei évtől 500, Ft tal megemeli az egyházi hozzájárulás összegét, így az idei évtől egy főre 3.000, Ft összeg lesz. Továbbra is fennáll az a kitétel, hogy aki valamilyen szolgáltatást vár az egyházától (keresztelő, elsőáldozás, bérmálás, esküvő vagy temetés), de korábban nem fizetett egyházadót, annak 5 évre visszamenően kell megfizetnie. Jelen írásommal azokat a híveinket szeretném megszólítani, akik amúgy is rendszeresen támogatják egyházközségünket és annak mind ügyét, az anyagiakat is beleértve szívükön hordozzák. A Magyar Katolikus Püspöki Kar több éve tanácsolja az egyházközségeknek, hogy a hívek nettó keresetük 1 % t fizessék be egyházi hozzájárulásként. Egyházmegyénkben már igen sok helyen bevezették ezt, többek között a szomszéd kutasi plébánián is. Tapasztalat szerint, ahol ezt megemlítették és a hívek megértették, igen sok felelősen gondolkodó hívő így támogatja már plébániáját. A Biblia valamikor a tized megfizetését írta elő, amit a kisegyházak, köztük pl. a Hit Gyülekezete is következetesen megtesz tagjaival. Mi persze nem akarjuk ezt, de az 1 % t ajánljuk felelősen gondolkodó híveinknek. Miért van erre most szükség? A forintban kifejeződő értéknek változnia kell, mert ha valakinek a jövedelme az elmúlt évben Ft ról Ft ra emelkedett, akkor illő lenne, hogy az egyházi hozzájárulása is tízszeresére emelkedjék. Ahogy a család kiadásai, úgy az egyházközség kiadásai is (villany, gáz, víz, csatorna, irodai költségek, javítási anyagok, egyéb szolgáltatások és személyi illetmények) a tízszeresüknél magasabbra emelkedtek az elmúlt években. Nettó havi jövedelem Éves nettó jövedelem Kérem a kedves testvéreket, hogy aki teheti, az minden évben március végéig fizesse be az egyházi hozzájárulást és adományt, mert a pályázatokhoz a befolyt összeget igazolni kell az első negyed évben önrészként, amely ha nagyobb, az esély is hatványozottan növekszik, hogy az egyházközség megnyerheti a pályázatot. Hogyan számítsuk ki a saját egyházi hozzájárulásunkat? (a lenti táblázat nyújt segítséget a számításokban). Vegyünk egy példát: Egy személy havi nettó jövedelme , Ft. Ezt az összeget meg kell szorozni 12 vel (a hónapok száma), és el kell osztani 100 zal. A kapott összeg az éves egyházi hozzájárulás összege. Most van az adóbevallások ideje. Az APEH minden évben lehetővé teszi számunkra, hogy adónk 1+1% áról rendelkezzünk. Sokan érdeklődtek e felől. Utalásaikat megtehetik a következő számlaszámokra: 0011 Magyar Katolikus Egyház a Kaposvár Karitász Alapítvány Felhívjuk a Kedves Hívek figyelmét, hogy templomaink felújítását az Egyházmegyei Alapítványon keresztül is támogathatják. Az így befizetett összegeket az Alapítvány visszautalja plébániánkra, hogy felhasználhassuk templomaink felújítására. Miért ajánljuk az alapítványra való befizetést? Azért, mert abból a befizetőnk is haszna van! Ugyanis a püspökség minden befizetésről a következő év elején igazolást ad, amit az állami adóelszámoláskor érvényesíteni lehet. Tehát az illető egyszerre támogatja saját temploma felújítását, és ugyanakkor a befizetett adójából is visszakap. Kinek érdemes alapítványra befizetni? Alapítványra csak azoknak érdemes befizetni, akik adókötelesek, és a befizetett adójukból van mit leírniuk. Hogyan fizethetünk be alapítványra? Nagyon egyszerű: alapítványi csekken. Ilyen csekket bármikor kérhetnek a plébániánkon. Táblázat az egyházi hozzájárulás megállapítására Éves egyházi hozzájárulás Nettó havi jövedelem Éves nettó jövedelem Éves egyházi hozzájárulás