Pécstől a horvát határig kijelölt turisztikai kerékpárút. környezeti hatástanulmánya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécstől a horvát határig kijelölt turisztikai kerékpárút. környezeti hatástanulmánya"

Átírás

1 Pécstől a horvát határig kijelölt turisztikai kerékpárút környezeti hatástanulmánya (Environmental Impact Statement) Készítette: Amplitude Kft. Pécs, február

2 Tartalom 1. Bevezetés A Pécs-Beremend közti kijelölt kerékpárút, a hatótényezők és a vizsgálati módszerek A kerékpárút nyomvonala Hatótényezők A KHV módszere, részletes vizsgálattal feltárható változások, konkrét vizsgálatok szükségessége a jövőben A nyomvonal menti terület földrajzi jellemzői, a környezeti elemek állapota Domborzat, a táj állapota Vízrajz, a vizek állapota Éghajlat, a levegő állapota Talajok és azok állapota Növényzet és állapotuk Állatvilág és állapotuk Védett területek Épített környezet, örökségvédelem Pécs-Nagyárpád Pogány Kistótfalu Vokány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Beremend A települési környezet tisztasága Zöldfelületek, zöldterület -gazdálkodás Kommunális infrastruktúra Ivóvízellátás, ivóvízminőség Kommunális hulladék Csapadékvíz-elvezetés A környezeti elemek jelenlegi állapota, várható tendenciái A környezeti elemekben bekövetkező állapotváltozások és hatásfolyamatok, azok értékelése, részletes leírása A hatásfolyamatok és a hatásterületek A várható környezeti hatások becslése és értékelése A tevékenység három szakaszának (kijelölés, használat, felhagyás) vizsgálata Kerékpárút által okozott állapotváltozások jellege Mátrix, hatásfolyamat ábra SWOT-analízis A kerékpározás emberi egészségre gyakorolt hatása A hatásterület Környezetvédelmi intézkedések Összegzés

3 6. Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés A 20. század vége felé az emberiség rájtött, hogy a turizmus fejlődési iránya egyes természeti értékekre nem hat kedvezően. A szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségi csökkenéséhez hozzájárulhat, magát az élővilágot és élőhelyét veszélyeztetheti, és komplexen a természetes tájkép leromlásához vezethetnek. A turizmus szereplői közül egyre többen ismerik fel a helyzet súlyosságát, ezért a turizmus fenntartható fejlődése lett a cél (www.kvvm.hu). Ebből kifolyólag a mai tendencia eljutott odáig, hogy egyre nagyobb a kereslet az érintetlen táj és a tiszta környezet iránt. A fogadóterület lakosaira gyakorolt pozitív vagy esetleg negatív hatások mellett éppen ezért szükséges a turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásait is vizsgálni. A kerékpáros turizmus első elgondolásra egyértelműen környezetbarátnak tűnik, mert az egy főre jutó emissziója kétharmadával alacsonyabb a hagyományos turisztikai formákénak, de a kép árnyaltabb ennél, a kerékpáros turizmusnak is van környezeti hatása (RAFFAY Z. 2011). Az Európai Unióban kiemelt szerepet kap a kerékpárral való közelekedés, egyben az azzal való túrázási lehetőségek fejlesztését támogatja ben az ECF (European Cyclists Federation) nekifogott egy egész Európát behálózó, ún. EuroVelo kerékpárhálózat fejlesztési tervének, melyből több Magyarország területén is áthalad. Az EuroVelo utakat az egész kontinenst átszelő kerékpártúrákra tervezik, a már meglévő kerékpárutak összekötésével. Magyarországon kerékpárutak az elmúlt időszakokban lényegében pályázati rendszerrel elnyerhető támogatásokból épültek meg, vagy kerültek kijelölésre. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatási rendszerében, támogatást nyert a Pécs Eszék Antunovac Ivanovac Kerékpárút Fejlesztése. Pécs, Eszék, Antunovac, Ivanovac települések a közös projekt megvalósításába kezdtek. A két megyeszékhely, illetve Eszéktől délebbre Antunovac és Ivanovac települések kerékpáros útvonallal történő összekötését valósítják meg. A horvát szakaszon Antunovac és Eszék között új kerékpárút létesül, míg az Eszék és az országhatár között részben meglévő kerékpárutak összekötésére új útvonalak kijelölése történik. 4

5 A projekt alapvető célkitűzése a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, fejlesztés a határmenti régióban, ezért választották azt a lehetőséget, hogy a már meglévő infrastruktúrát hasznosítják új kerékpárút megépítése helyett. Az útvonal a ZÖME (Zöldutak Módszertani Egyesület) által támasztott feltételek közül többnek már eleget tesz, és törekednek, hogy a későbbiek során kiérdemelje a Zöldút minősítést. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 68.. (1) bekezdése értelmében A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és a Kt. 69. (1) bekezdés szerint a környezeti hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A projekt keretein belül önként vállalták egy környezeti hatástanulmány (KHT) elkészítését, amely hatásvizsgálat elvégzésére a Geoscience Nonprofit Kft. bízott meg minket. Ennek keretein belül igazodunk a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. évi Korm. rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott környezeti hatástanulmányok általános tartalmi követelményeihez. Környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) nevezzük azt az előrejelzési módszert, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése. Ehhez elengedhetetlnül fontos az alapállapot felmérése, hogy előre tudjuk becsülni, hogy a hatások és hatásfolyamatok milyen változásokat indukálnak egy adott földrajzi térben. A környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető környezetvédelmi szempontból. A KHV az egyik legfontosabb környezetvédelmi alapelvre, a megelőzés elvére épül. A megelőzés elve szorosan összefonódott az elővigyázatosság elvével is, a végső céljuk, hogy a környezethasználók és a hatóságok a környezeti károk utólagos elhárítása helyett a hangsúlyt a károk megelőzésére, elkerülésére fektessék. Szükséges itt kihangsúlyozni, hogy egy területen megjelenő minden új környzethasználati tevékenység von maga után valamilyen bavatkozást, csak azok mértéke jelentősen eltérő. Nyilván, mivel elviekben tudjuk, hogy a kerékpáros turizmus az ökoturizmus egyik ágaként éppen a fenntarthatóságot hivatott szolgálni, a környezeti hatásai is enyhébbeknek várhatóak. 5

6 A környezeti hatásvizsgálat során használt jogszabályok az alábbiak: (a határértékeket tartalmazó jogszabályokat nem vesszük figyelembe, mert a kerékpározásból adódó emisszió elenyésző) évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelméről 314/2005. évi Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről évi CLXXXV. törvény a hulladékról 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 6

7 2. A Pécs-Beremend közti kijelölt kerékpárút, a hatótényezők és a vizsgálati módszerek 2.1. A kerékpárút nyomvonala A projekt célterülete Magyarország déli részén, Baranya megye. A tervezett nyomvonal a Mecsek-hegység déli lábától indul, a Baranyai-dombságon, és Villányi-hegységen keresztül éri el a Dráva-menti síkságot. A tervezett kerékpáros útvonalat 7 szakaszra osztották fel, amely Pécs külterületén kezdődik és a határig tart. Maga az útvonal a már meglévő utakon kerül kijelölésre. A kerékpárút működtetésével kapcsolatban semmilyen közművet sem terveznek létesíteni. Hossza összesen 42,1 km, amely mintegy 19 km földútból és 23,1 km aszfaltos útból tevődik össze. Az útvonal maga a Pécs-Nagyárpád Boros utca végétől indul, és Beremend határátkelőnél ér véget. A nyomvonal az alábbi 8 településen halad végig É-D irányban: Pécs-Nagyárpád, Pogány, Kistótfalu, Vókány, Nagytótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Beremend, emiatt lett 7 szakaszra bontva (1. táblázat). A teljes útvonalon végül 100 darab irányjelző táblát és 22 darab kiegészítő táblát, illetve a kerékpárosok számára megfelelő védettségű, nem kiépített pihenőhelyeken 16 információs táblát terveztek. Az információs táblák helyét az érintett 7 település, illetve a magyarországi szakasz kezdő és végpontjai határozzák meg. A nagyobb felületű információs táblák a települések belterületén kerülnek elhelyezésre (1-2. kép). A közúton kijelölt kerékpárúton a KRESZ szabályait betartva, az út jobb oldalán, egymás mögött haladó közlekedést kell folytatni, míg a föld, és murvás utak várhatóan egész szélességüben kihasználásra kerülnek, hiszen az azon való haladás nagyban függ a földút pillanatnyi minőségétől. A nyomvonal változatos, aszfaltos, föld vagy murvás úton halad keresztül. Az útvonal mentén, annak közvetlen környezete nagyrészt külterületi szántóföldek között halad el, néhol cserje, és erdősávokkal kísérve. A nyomvonal ahol közutat érint, a következők: 57.sz. keresztezése a Kemény Zs. utcával, sz. Kistótfalui bekötőút, a Vokánytól az 5711.sz. ök.-i út, majd az 5715.sz. Kisharsány-nagytótfalui ök.-i út, az 5701.asz. ök.-i út, 700 m hosszú szakasza, végül az országhatárig az 5708.sz. ök.-i út. 7

8 A horvát-magyar határmenti együttműködés keretében tervezett kerékpárútvonal kezdő (Pécs), és egyik fő köztes pontja (Eszék) között menetrendszerint vonat is közlekedik átszálással. Pécs és Villány között naponta tizenegyszer van vonatjárat, amelyre fel-és leszállhatunk Kistótfaluban, Vokányban. A Pécs-Beremend közötti vasútvonalat megszüntették Hatótényezők A hatótényezők a változások kiváltó okai, mint a folyamatok elindítói, minden esetben anyag- és energiakibocsátások és/vagy elvonások. A kijelölt kerékpárútvonalon a táblák kihelyezése, a kerékpározás és az esetleges motorizáció (kerékpárokat, turistákat szállító járművek) jelennek meg hatótényezőként a földrajzi tájban. A hatótényezők hatásmechanizmusai függnek a használt eszközöktől (pl. a táblák tartóoszlopainak lerakásánál használt fúró, a tábla anyaga, vagy a kerékpár gumiszélessége). A táblák néhol a meglévő elemekre (táblaoszlopkra a meglévő tábla alá, vagy távvzeteékek oszlopaira stb.). Ahol ez nem valósítható meg, ott új oszlopok készülnek, melyeket betontuskóba állított horganyzott acéloszlopokra helyeznek fel rendszeresített rögzítő elemekkel (jellemzően rögzítő szalaggal vagy bilincskészlettel). Az útbaigazító tábla nyíl alakú (75 20 cm), a felirat bevésve lesz, és festékkel kitöltve. A táblák és oszlopaik fából készülnek. Az irányjelző tábla 200 cm-es, az információs tábla 210 cm-es magassággal fog rendelezni. A kerékpár tulajdonságai és a kerékpározás módja, a kerékpározási etikett betartása mind befolyásoló tényezők. 8

9 Szakasz Név Út anyaga Táblák Táblák helye Környező terület (irányjelző, információs) I. Pécs-Nagyárpád-Pogány aszfalt 1-2., 1. Boros utca vége város föld 3-4. Külter 1. elág., 400 m cserjés föld 5-6. Árpádi-malom elág., 600 m cserjés, Árpádi-árok föld, füves 7-8. Rét utáni elág., 760 m rét föld, murva Alagút, 1,2 km szántó, rét, erdő, víztározó murva Pápai út elág., 60 m alagút murva, föld Kőkereszt elág., 200 m szántó föld es elág, 500 m szántó föld Felső-hegy, 550 m szántó föld Falucska-dűlő szántó föld Kettős elág. szántó II. Pogány-Kistótfalu murva,aszfalt Dupla kettős elág., 850 m kertes aszfalt , 2. Petőfi-Rákóczi u. elág, Petőfi Villány-Pogányivízfolyás, eleje Pogányi-tó, település aszfalt Petőfi-Rákóczi u. elág település aszfalt Petőfi-Zrínyi u. település aszfalt Petőfi-Móricz u. település murva,füves Kettős elág. cserjés föld , 3. 4-es elág, 200 m szántó föld Kettős elág. szántó, erdősáv föld,törmelék es elág. szántó, erdősáv föld,füves Kettős elág., 1,1 km szántó, erdősáv föld es elág., 1,1 km szántó, erdősáv föld Kistótf.-Bisse elág.3,3 km szántó, erdősáv, Németipatak föld Áta felé-dózsa elág. szántó föld Kistótfalu előtti elág. szántó, cserje III. Kistótfalu-Vokány aszfalt , 4. Dózsa-Kossuth elág. település, majd szántó, cserje, Villány-Pogányivízfolyás IV. Vokány-Nagytótfalu aszfalt ,5. Rákóczi u. elág. település aszfalt ,6. Trinitás eleje, 500 m település, Németi-patak aszfalt Trinitás Erdő aszfalt , 7. Magaslati elág, szántó, cserjés, szőlő aszfalt 8. Takács Panzió, 850 m szórványosan házak, szőlő aszfalt Siklós-Nagytótfalu elág. Zuhánya-dűlő, szőlő aszfalt Kettős elág, 700 m szántóföld, cserjés V. Nagytótfalu-Kisharsány aszfalt , 9. Kossuth u. elág. település VI. Kisharsány- Nagyharsány aszfalt , 10. Református templom, 200 m település aszfalt Petőfi-Kossuth u. elág., 1,2 km település aszfalt , 11. Kossuth-Dózsa u. elág. település VII. Nagyharsány-Beremend murva Három Folyó Kerékpárút elág., cserjés 100 m aszfalt , 13. Kossuth u.-beremendi út, 700 m település 1. táblázat: A kijelölt kerékpárút szakaszai. Forrás: Pannon Castrum Kft Az elágazók utáni km az előző elágazótól mért távolságot jelöli. föld, füves , 12. Siklós-villányi út, 1,3 km szántó, cserjés, Tapolcaipatak aszfalt Kistapolca-Beremend elág. település aszfalt Beremend, 6,4 km település aszfalt 14. Református templom, 1,2 km település aszfalt , 15. Kossuth u. elág., 1,1 km település aszfalt 16. Termelő szöv. Település, szántó, cserjés aszfalt Határátkelő, 1,2 km Szántó, cserjés

10 1. kép: A tervezett irányjelző tábla. (Forrás: Pannon Castrum Kft.) 2. kép: A tervezett információs tábla. (Forrás: Pannon Castrum Kft.)

11 2.3. A KHV módszere, részletes vizsgálattal feltárható változások, konkrét vizsgálatok szükségessége a jövőben A környezeti hatásvizsgálat (KHV = EIA) lényege, hogy feltárja egy tervezett létesítménynek, beuházásnak az érintett környezet fizikai-kémiai, ökológiai, esztétikai, társadalmi stb. tényezőire gyakorolt hatásait, ezek kölcsönhatásait, a rövid, és hosszútávú hatásokat, annak érdekében, hogy a várható környezeti hatások valamely cél érdekében optimalizálhatók legyenek (KOVÁCS E. HORVÁTH L.). A környezeti hatásvizsgálat egy előrejelzést jelent, így becslésekkel dolgozunk, és a becslések mindig bizonytalansággal járnak. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azonosítottuk a várható hatásokat, azokat értékeltük és rendszereztük. A módszert mindig az alapján kell megválasztani, amely a konkrét, elvégzendő hatásvizsgálathoz a legalkalmasabb, legcélszerűbb legyen, azaz a módszernek a körülményekhez igazodó optimális alkalmazását jelenti. Mint ahogy a bevezetőben is utaltunk rá, a kerékpáros turizmus egy főre jutó emissziója mintegy harmadrésze a hagyományos turisztikai formákénak, ezért a környezeti hatásai sem magasak, így a klasszikus környezeti hatásvizsgálati módszereket hozzáigazítva kellett alkalmazni. A vizsgálat során a valószínűsíthető folyamatokat választjuk ki, ezek alapján írjuk le a környezeti elemek és rendszerek állapotjellemzőiben bekövetkező változásokat. Hatástanulmány (EIS) kidolgozás elsődleges lépése a beruházás (meglévő utakon kijelölt kerékpárút) részletes megismerése, a beruházás során megjelenő tényezők vizsgálata. Ahhoz, hogy értékelni lehessen, hogy a beruházás milyen pozitív és negatív változásokat indít el az érintett hatásterületen, fel kell tárni a táji adottságokat, a természeti tényezőket, és a környezeti elemek jelenlegi állapotát. Fel kell tárni a környezeti elemek állapotára jelenleg ható tényezőket és folyamatokat, valamint azt, hogy a beavatkozás nélkül milyen tendencia várható a jövőben a környezeti elemek állapotváltozásában, ezzel mintegy azonosításra kerültek a háttérhatások is. A hatások azonosítása után megvizsgálásra kerülnek, hogy a beruházás milyen hatással lesz/lehet a jövőben a környezeti elemek állapotának változására. Mind a jelenleg ható (majdani háttérhatás), és a beruházás utáni hatások tekintetében hatásfolyamat táblát készítettünk. Ezután a kerékpárút hatásai a háttérhatással

12 együttesen kerültek elemzésre egy hatásmátrixban, illetve egy folyamatábrán. Majd javaslatokat dolgozunk ki a környezeti helyzet javítása érdekében. A kijelölt kerékpáros útvonal környezeti hatásainak komplex összefoglalását egy SWOT-elemzés keretében mutatjuk be, tehát a Strengths, mint erősségek, Weaknesses, mint gyengeségek, Opportunities, mint lehetőségek, Threats, mint veszélyek kerültek feltárása. Az erősségek belső tényezők, pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek. A gyengeségek, belső tényezők, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. A lehetőségek, külső tényezős adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. A veszélyek, külső tényezős korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. A jövőben utóellenőrzés során a prognosztizált, és a ténylegesen bekövetkező környezeti hatások összevetésének elvégzése célszerű, amelynek eszköze a monitorozás/szisztematikus adatgyűjtés (ténylegesen jelentkező következmények észlelése, felmérése, megfigyelése). Egy hathatós vizsgálati eredmény lehetne abból, ha a kijelölt kerékpárutat használókat rendszeresen számolnánk, összevetnénk, hogy hozzávetőlegesen mekkora gépkocsiforgalmat váltottunk ki ezzel, tehát az emisszió csökkentő hatótényezőket számszerűsítenénk. Ezek konkrét, kvantitatív vizsgálati eredményeket adnának a jelenlegi kvalitatív mellett. Mindemelett a levegőminőség mérése, és az antropogén erózió, talajtömörödés mérése célszerű lenne a nyomvonal mentén, amely a jövőbeni haonsló vizsgálatokhoz szolgáltatna adatokat. 12

13 3. A nyomvonal menti terület földrajzi jellemzői, a környezeti elemek állapota A környezeti hatásvizsgálat egy lényegi eleme, hogy felmérjük a környezet alapállapotát, mint kiinduló egységet. Ezt nevezzük az ún. kontrollkörnyezetnek, ami tulajdonképpen a hatásterület tevékenység nélküli állapotát jelenti, a változások értékelésénél ez az állapot képezi az összehasonlítás tárgyát. A környezetnek az elemei és rendszerei a beruházások során hatásviselőként funkcionálnak. Először a természeti tényezők jellemzőit külön feltártuk, majd egy hatásfolyamat táblában összegezzük és bemutatjuk a jelenleg ható tényezőket (amely a kerékpárút nyomvonalán háttérhatást jelent), valamint a beavatkozás nélkül várható állapotváltozások tendenciáit Domborzat, a táj állapota A kijelölt kerékpárút nyomvonala Magyarország táji beosztásában (DÖVÉNYI Z. 2010) a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék nagyhájhoz tartozik, azon belül a Mecsekhegység déli peremétől a Dél-Baranyai-dombság, Villányi-hegység és a Nyárád- Harkányi-sík elnevezésű kistájakon halad keresztül (3. kép, 1. ábra). A NyDNy-KÉk csapású törvegyűrt szerkezetű Mecsek az egykori miocén időszaki hegylábfelszínekből álló környező dombsági területekből mintegy szigetként emelkedik ki. A hegység tetőszintje széles hátak és mészkőfennsíkok formájában jelenik meg a tájban, és ezt hegylábi és korábbi medencefelszín övezi és vezeti át a feltöltődő, süllyedő síksági térszínekig. A Mecsektől délre húzódó Dél-Baranyai-dombságot vastag lösztakaró borítja. A Dél-Baranyai-dombság DNy-i felén mezozoos kőzetekre közvetlenül települt a lösz, míg K-re köztük vastag pannóniai üledékek találhatóak. A dombságot széles völgyközi hátak, rajtuk löszdolinák, és a peremeken megjelenő pleisztocén deráziós völgyek, valamint párhuzamos lefutású, ellaposodó patakvölgyek jellemzik. A Dél- Baranyai-dombság közepesen és gyengén tagolt, löszös dombsági térszínére átlagban 58m/km 2 relatív relief jellemző, átlagos tengerszint feletti magassága m. Az É- D-i irányú völgyeket itt a Mecsek egykori vízfolyásainak völgytorzóiként tartjuk 13

14 számon (MARTONNÉ ERDŐS K. 2005). Kelet felé a völgyek már ÉNy-DK-i irányt vesznek fel. Ezeknek a völgyeknek a futását, és az átmeneti jellegű dombsági térszínt megszakítja a mészkő és dolomitösszletből álló töréses pikkelyezett szerkezetű Villányi-hegység. A pikkelyes szerkezetű, élére állított, változatos megjelenésű mészkövön ún. karrmezők (ördögszántás) képződtek. Az ipari és építőipari célokra egyaránt alkalmas mészkövét számos bánya fogyasztja. A hegység legmagasabb pontjának a Szársomlyónak K-i oldalán, Nagyharsányban már felhagytak a fejtéssel, amely ma már védett terület, a magyar kikerics élőhelye, és egy szoborparkot hoztak létre az egykori bányaudvarban. Ún. sasbércsorok közötti hosszanti mélytörések határolják a hegységet, aminek következménye a Beremenden is jellemző kéneskénhidrogénes termálvizek és hévizes üregek, barlangok. A tetők tönkmaradványait ( m) a 300 m magas pannon abráziós felszín és hegylábfelszín követi, amelyek lösszel borítottak és a szőlőtermelés fő térszínét adja. Számos löszmélyút képződött a dűlőutak mentén. A tőle délre futó ártéri/infúziós lösszel borított Dráva-menti síkságból bukkan a felszínre a kistapolcai és a beremendi rög sasbérce, amely szerkezetileg még a Villányi-hegység része. Beremenden lévő mészkőbánya máig működik, és a cementgyártás alapanyagát adja. A Drávába torkolló vízfolyások torkolatának DK-felé való elvonszolódása jelzi a Drávának a hordalékkúp építő tevékenységét. Nagyharsánytól délre Beremend irányába teraszos hordalékkúpsíkságaként jellemezhető felszín ékelődik be az infúziós lösszel borított síksági területbe, majd Beremendtől délre szintén hordalékkúpsíkság jellemző. Ez a terület a Dráva-sík Nyárád-Harkányi-síksághoz tartozó része. 14

15 3. kép: Dél-Baranyai-dombság, mint kultúrtáj Villányi-hegységről fotózva a Mecsek irányába. (Forrás: 15

16 1. ábra: A Mecsek és környékének áttekintő geomorfológiai térképe. (Forrás: In: Berki Z. szerk )

17 A Dél-Baranyai-dombságon az erdősültség aránya % (klímazonális növényzete a cseres-tölgyes), ezzel párhuzamosan nagyobb a szántóföldek aránya, éppen ezért mára már kultúrtájnak tekinthető (3. kép). A kerékpárúton a Villányi-hegység déli oldalára átérve kiterjedt szőlőterületek uralják a tájat. A Nyárád-Harkányi-sík pedig már erősen átalakított, szántók borította agrártáj Vízrajz, a vizek állapota A Mecsektől délre eső területek vízfolyásai részben a Dráva, illetve a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A nyomvonal mentén találkozunk az Árpádi-árokkal, a Villány-Pogányi-vízfolyással, a Németi-patakkal, és a Tapolcai-patak egyik mellékágával. Az Árpádi-árok, majd délebbre a Németi-patak torkollik a Villány- Pogányi-vízfolyásba (hossza: 24,5 km, vízgyűjtő-területe: 204 km 2 ), amelynek vize a Karasicán (hossza: 53 km, vízgyűjtő-területe: 767 km 2 ) keresztül jut le a Dunába. Az Árpádi-árok a nyomvonaltól keletre húzódik, többnyire azzal párhuzamosan fut. A Villány-Pogányi-vízfolyással a kistótfalui halastó déli végétől halad a nyomvonal mentén, majd átszeli Vokányban a Trinitáspusztát. Kistótfalu és Vokány között a nyomvonallal közel párhuzamosan, attól délnyugati irányban fut. A Németi-patak Németi és Kistótfalu között húzódik a nyomvonaltól nyugat, délnyugati irányban. Németi és Kistótfalu között közel párhuzamosan fut a nyomvonallal, Pogánytól Kistótfalu felé haladva egyre kisebb a távolság a patak és a nyomvonal között ( m). Kisharsány után 500 m-re pedig a Tapolcai-patak egyik mellékágát keresztezi a nyomvonal. A vízfolyásokon a kisvizek időszaka nyár végén, ősz elején jellemzők, addig árvizek bármelyik időszakban felléphetnek. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga 2-6 l/s/km 2, a magasabb értékek a csapadékosabb, agyagosabb dombsági felszínekhez tartoznak, míg az alacsonyabbak a lösszel fedett térszínekre, ahol nagy a beszivárgás. A hirtelen áradások ezen utóbbi területekre nem jellemzőek, ellentétben az előbbiekkel. A Villány-Pogányi-vízfolyás közepes vízhozama 1,9 m 3 /s, nagyvízhozama 83 m 3 /s.

18 A Dél-Baranyai-dombság területén több ÉNy-DK irányú vízfolyás található, amelynek völgyét visszaduzzasztva mesterségesen halastavakat hoztak létre, csakúgy mint Villány-Pogányi-vízfolyás esetében (Pogányi-tó, Átai-tó stb.). Bisse északkeleti határában, Kistótfalutól ÉNy-ra, mintegy 1 km-re halastavak találhatóak, maga a nyomvonal a tavak keleti, északkeleti oldalán húzódik. Vízfolyásainkat minőségük alapján öt szempontból oxigénháztartás, tápanyagháztartás, mikrobiológia, mikroszennyezők és toxicitás alapján ötfokozatú minőségi osztályokba sorolják (Nemzeti Környezetvédelmi Program). A Dráva oxigénés tápanyagháztartás alapján II. osztályú, csakúgy mint a fent említett kisvízfolyások is. A kerékpárút nyomvonala nagyrészt olyan területeken halad végig, ahol szántóföldi termesztés folyik. Az ilyen mezőgazdasági területeken a terméshozamok növelése érdekében nagymértékű műtrágyázást folytatnak, amely hatására a nitrát könnyen lemosódik a talajban, és elszennyezi a felszíni, és a talajvizeket, így ivóvízre alkalmatlanok. Emiatt a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben bevezették azt, hogy olyan terület is nitrátérzékenynek minősül, ahol a felszín alatti víz nitrátkoncentrációja meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket, amely maga után vonta azt, hogy a nitrátérzékenynek minősített területek szeptember 1-től jelentősen kibővültek, a nyomvonal és környezete mind nitrátérzékenynek minősül. A talajvíz a Dél-Baranyai-dombság területén északon, a Mecsek lábánál magyobb mennyiségben, és 2 m-nél magasabban érhető el, de onnan délre nagyrészt 2-4 m között érhető el. Kémiai összetétele alapján lacium-magnéziumhidrogénkarbonátos. A Mecsek és Villányi-hegység közelében nagyonn keménység jellemzi (25-35 nk ), máshol ennél jóval kevesebb. A talajvizek szulfáttartalma 60 mg/l alatti. A rétegvizek mennyisége nem számottevő, de sok artézi kút található, amelyek mélysége és vízhozama szélsőséges. A Dél-Baranyai-domság a szennyezésérzékenysége miatt kiemelt vízminőségvédelmi terület. A kerékpárút a Villányi-hegység északi felén fekvő Vokány települést a délre levő Nagyatótfaluval köti össze. A Villányi-hegységben nincs talajvíz, és karbonátos kőzeteinek karsztvízmennyisége átlagos. Maga a karsztos hegység vízfolyásokban szegény, a karsztvízkincs már a hegységen kívül a siklósi, harkányi, kistapolcai 18

19 forrásokban tör a felszínre. Ezen utóbbi Beremendhez közel található, vize langyos (24 C), vízhozama 400 l/perc. A hegylábi forrásokban kibukkanó vizeket a Villány- Pogányi-vízfolyás gyűjti össze és vezeti le a a Karasicán keresztül a Dunába. A terület forrásai (pl. Pogány kül- és belterületén is) ex lege védettek, közvetlenül nem érhetőek el a kijelölt útról Éghajlat, a levegő állapota A területen ÉNy-ról DK felé egyre szárazabb az éghajlat, a Mecsek közvetlen déli előterében, a mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlat, tőle DK-re mérsékelten meleg- mérsékelten száraz, míg a Nyárád-Harkányi-síkon már meleg, mérsékelten száraz éghajlat uralkodik. Ezt az éghajlati osztályozást PÉCZELY GY. (1981) készítette a víz- és hőellátottság mértékét kifejező ariditási index alapján. A terület ariditási indexe 1,00-1,10, amely D felé növekszik. Az évi napsütéses órák száma 2050 óra, nyáron 820 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet délen eléri a 10,6 10,8 C-ot. A napi középhőmérséklet a D-i és K-i részeken április 1-4. között, máshol április 5-8 között várható 10 ºC, míg október között várható 10 ºC alá való csökkenés. Tehát az évből összes nap várható 10 ºC feletti hőmérséklettel. A csapadék évi összege K-en és DK-en 620 mm körüli, amelyből a vegetációs időszakban körülbelül mm hullik. Nyugaton pedig mm, a vegetációs időszakban mm. A csapadék évi járását tekintve, csakúgy mint az ország egészében, a nyár eleji csapadékmaximum jellemző, amely a felerősödő ciklontevékenységből adódik. Tavasztól őszig az erős felmegedés hatására helyi záporok és zivatarok is jellemzőek, de főként májustól júliusig. A Dunántúli-dombság egészére jellemző egy őszi másodlagos csapadékmaximum a mediterrán térségben megerősödő ciklontevékenység következtében. A Villányi-hegység átmeneti jellegének legbiztosabb jele, hogy a zivatarok meglehetősen gyakoriak. A különböző eredetű légtömegek, vagy a helyenként gyors felmelegedés okozza őket, és sokszor pusztító jégeső formájában jelentkeznek (Régen a károk megelőzésére jégeső-elhárító rendszert működtettek, ezüst-jodidot lőttek a felhőkbe). 19

20 A térség légszennyezettségi helyzetét a jelentősebb ipari létestmények befolyásolják (cementgyár, hőerőmű), továbbá a közlekedés és lakosság alakítja. A por emisszió csökkenésében jelentős szerepe volt a beremendi cementgyár elektrofiltereinek és a Pécsi Hőerőmű technológia váltásának. Az ülepedő por kibocsátás az elavult fűtési rendszerek alkalmazásából származik és a az intenzív mezőgazdaság következményeként. Viszonylag magas értékben (8-11 g/m 2 ) a nyári félévben Baranya megye déli részén észlelhető. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Légszennyezettség Mérőhálózatának manuális mérési adatai alapján a nitrogén-oxidok jelenléte április 1. és szeptember 30. közötti időintervallumban Pécsett és Beremenden hasonló képet mutat évben mindkettő település esetében jóval alacsonyabbnak bizonyult a nitrogén-dioxid koncentráció, mint és évben. A grafikonok futása közel hasonló (2. és 3. ábra), főként április-május hónapban, azonban Pécsett az NO2 koncentráció jóval magasabb értékekkel jellemezhető (35-70 μg/m 3 ), mint Beremend (15-23 μg/m 3 ). A nitrogén-oxidok kibocsátása elsősorban közlekedési eredetű, így annak növekvő koncentrációja tapasztalható az utak és a közlekedési csomópontok környékén. A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai (nyári) füstködnek. A manuális mérőhelyek eredményei alapján Baranya megye területe nitrogén dioxid (NO2) szennyezőanyag esetében jó, kén-dioxid (SO2) esetében kiváló, valamint az ülepedő por esetében megfelelő minősítést kapott (www.kvvm.gov.hu/olm). 20

21 2. ábra: Pécs NO 2 koncentrációja (μg/m3) 2011, 2012 és év április 1. és szeptember 30. között. (Adatok forrása: 3. ábra: Beremend NO 2 koncentrációja (μg/m3) 2011, 2012 és év április 1. és szeptember 30. között. (Adatok forrása:

22 3.4. Talajok és azok állapota A Dél-Baranyai-dombságot, mint pannon agyagból felépült hegylábi felszínt, különböző vastagságú lösz borítja, amelynek vastagsága elérheti a 10 métert is. A talajok jelentős hányada barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj), csak a legmagasabb térszíneken van agyagbemosódásos barna erdőtalaj (4. ábra). A Nyárád-Harkányi-síkon a csernozjom barna erdőtalajok jellemzőek. A Villányi-hegység mészkőből és dolomitból áll, ezért ahol ez a talajképző kőzet, ott rendzina vagy terra rossa alakult ki. A terra rossa talajok az erózió következményeként belekeveredtek a hegylábi lejtők talajaiba, ezért ott vörösesbarna talajokkal talákozhatunk (STEFNOVITS P. et al. 1999). 4. ábra: Magyarország genetikai talajtérképe. (Forrás: MTA TAKI)

23 A Mecsek-hegységgel szomszédos tájrészeken a talajok közvetlenül a pannóniai agyagon képződtek, talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ez a talajtípus ugyanúgy képződik löszön is, amelyek főként szántók, az előbbieket pedig főként erdők borítják, vagy szőlőként hasznosítják. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajokban a humuszosodás, a kilúgozás és az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és közepes méretű savanyodás kíséri. A talajszelvényben megkülönbözethető egy világosabb színű kilúgozási szint, és egy sötétebb agyaghártyás felhalmozódási szint. A kilúgozási szint fakó-sárgás-szürke, vagy barnás-szürke, szerkezete szárazon poros, vagy leveles, kémhatása gyengén savanyú. Az agyagbemosódás, agyagvándorlás a felhalmozódási szint szerkezeti elemein megtalálható viaszfényű agyaghártyákról ismerhető fel. Szerkezete diós, szárazon hasábos, kémhatása gyengén savanyú. Szántóföldi művelés hatására a humuszos réteg keveredik, így annak százalékos megoszlása ritkán haladja meg a 2%-ot. A Dél-Baranyai-domság uralkodó talaja a barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj), ahol a humuszosodás, valamint a kilúgozás folyamatához társul az erőteljes agyagosodás és gyenge savanyodás. Az ilyen típusú talajok kilúgozási szintje, a humuszsos A-szint kb cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás, kémhatása gyengén savanyú, vagy semleges. Rövid, fokozatos átmenet van a felhalmozódási szintbe. A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú, szerkezete szemcsés vagy diós. A kicserélhető kationok közül a kalcium az uralkodó, a CaCO3 fehér erek formájában kicsapódik (visszameszeződik). A Ramann-féle barna erdőtalajok vízgazdálkodása kedvező, tápanyagellátottságuk jó. Nem erodált szelvényeikben a nitrogén és a foszfor tartalom közepes, káliumellátottság jó. Nagyrészt szántóföldi művelés alatt állnak, és jó a termékenységük. Vályog mechanikai összetételű, vízgazdálkodásukra a közepes vízvezetőképesség és erős víztartóképesség jellemző. A barnaföldeket a sztyeppésedési folyamatok uralkodóvá válása csernozjom barna erdőtalajokká alakította, amelyeknek kedvezőbbek a talajszerkezeti adottságai, ezért a barnaföldeknél kedvezőbb a vízgazdálkodásuk. Ebben a talajítpusban két talajképződési folyamat játszódik le: 1. kilúgozás és vasas agyagosodás, 2. erőteljes humuszosodás, az előbb az erdőtlajaokra jellemző, míg az utóbbi a csernozjom talajokra. Vastag humuszsos szint jellemzi, mélyebb rétegeiben az erdőtalajok 23

24 felhalmozódási szintjére jellemző diós, hasábos szerkezet jellemző. Tápanyagszolgáltató képességük jó, nitrogén-ellátottságuk kedvező. szinte kivétel nélkül szántóföldi művelés alatt állnak. A Dél-Baranyai-dombság területének zöme nem erodált. Azonban Vokány felől átbukkanva a hegy túloldalára, erősen erodált területekkel találkozhatunk, a hegy lábánál pedig közepes fokú erózió jellemző. A Villányi-hegység északi lábánál viszont szedimentáció jellemző. Tőle délre a Nyárád-Harkányi-sík északi fele nem erodált terület, a déli felén pedig üledékfelhalmozódás jellemző. A szántóföldi növények közül az őszi búza és árpa, a kukorica, a napraforgó, és a cukorrépa termesztése jellemző. A gyümölcsösök egy rászében teraszokat alakítottak ki, termesztett gyümölcsfélék őszibarack, a szilva, az alma a gyakori. A Villányihegység déli lejtőin a szőlőtermesztés jellemző, hagyományai egészen a római korig nyúlnak vissza Növényzet és állapotuk A növényföldrajzi besorolás alapján Magyarország döntő hányada a Pannóniai flóratartományhoz tartozik. A Dél-Dunántúl flóravidéknek (Preaillíricum) legfontosabb sajátossága, hogy illír és pannon flórák közti átmenet jellemzi. Az illír jelleg észak felé csökken, a Villányi-hegység növényzete még teljesen balkáni jellegű, és a Mecsekben is több balkáni, szubmediterrán faj él. A flóravidéken belül a Mecsek, a Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság (valamint a Zselic, a Tolnai-Hegyhát, a Völgység), továbbá a Nyárád-Harkányi-síkból egy nyúlvány Beremend felé a Sopianicum flórajárásba tartozik. Az eredeti növénytakaró jelentős átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdasági kultúráknak terjeszkedésével csökkent az erdőterületek aránya, és a víztől függő társulásoké is, helyüket nagyrészt kaszálórétek vették át. A Dél-Baranyai-dombság a táji jellemzők alapján kultúrtáj, a természetes vegetáció fragmentálódott, de ennek ellenére változatos. Helyenként kaszálóréteket tartanak fenn. A legelők nagy részét felhagyták, ezért becserjésedtek. A Lapos-réti szántóföldek a patak mentén húzódnak, Kistótfalu nyugati határában, a nyomvonaltól 24

25 (Dózsa Gy. u.-tól) délnyugatra fekvő terület. A Berek-rét egy mocsaras rét és szántó terület Kistótfalu nyugati határában, a nyomvonaltól (Dózsa Gy. u.-tól) délre, délnyugatra fekvő terület. A klímazonális növenyzete illír jellegű, a mecseki állományokhoz hasonló cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek. Pécs-Nagyárpád külterületén gyertyános tölgyesek és akácerdő húzódik a nyomvonal mentén közvetlenül. A Pápai út déli oldalán, Pogány felé haladva, Pécsudvard nyugati határában, a nyomvonal mentén nagy kiterjedésű tölgyes terül el. A kistájban gyakoriak az akácosok és az ültetett fenyvesek. Pogány és Kistótfalu között a nyomvonal mentén több erdőterülettel is találkozunk, amelyek többnyire tölgyesek és akácerdők. A völgyaljakban magaskórósok (örménygyökér Inula helenium, réti legyezőfű Filipendula ulmaria), magassásrétek, mocsárrétek (szibériai nőszirom Iris sibirica, pompás kosbor Orchis elegans, hússzínű ujjaskosbor Dactylorhiza incarnata, nyári tőzike Leucojum aestivum) találhatók. Összesen növényfaj faj található a kistájon, a védett fajok száma: (www.novenyzetiterkep.hu: Purger D., Pál R., Dénes A.). A megmaradt löszgyepek és erdőssztyepprétek szétszórt apró foltjaiban a következő ritka fajok fordulnak elő: gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis). Számos szubmediterrán jellegű növényfaj jellemző a kistájra: olasz atracél Anchusa italica, kispárlófű Aremonia agrimonoides, pécsvidéki aszat Cirsium boujartii, illatos hunyor Helleborus odorus, jerikói lonc Lonicera caprifolium, szúrós csodabogyó Ruscus aculeatus, pirítógyökér Tamus communis, ezüst hárs Tilia tomentosa. 25

26 A területen fellelhető özönfajok (4. kép): zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 4. kép: Bálványfa, mögötte selyemkóró, a háttérben gyalogakác. (Forrás: dr. Trájer Attila, A Villányi-hegység a római kortól művelt, sűrűn lakott történelmi borvidék. Vokányt elhagyva a Trinitás-erdő (és szőlők), valamint a Gombás-hegy között halad a nyomvonal; a Trinitást elhagyva gödrös szántó és szőlőterületek vannak (Kuchloch) és mintegy 4 km után a hegylábi lössszel borított lejtőkön kiterjedt szőlőültetvények és akácosok húzódnak (Mandolás, Hideg-kút, városhegyi-dűlő, Zuhánya-dűlő), a déli sziklás lejtőkön a természetes növényzetet néhol feketefenyvesek váltották fel. A 26

27 nyomvonalon haladva Nagytótfalu és Kisharsány között, az út északi és déli oldalán nagy kiterjedésű szőlőterületek vannak. Természetes növénytakaró a hegység központi részén, illetve a keleti felén maradt meg összefüggően, de kisebb foltok előfordulnak még. A hegység klímazonális társulása a cseres-tölgyes, amely csak kisebb platófelszíneken és az északi lejtőkön, az enyhébb lejtőszögű részeken fordul elő. Jellemző az ezüsthársas gyertyános-tölgyes, melybe néhol bükkös, szurdokerdő és törmeléklejtő-erdő fragmentumok ékelődnek. A hegységet északról szegélyező patakokat nádas, magassásos társulások mellett mocsárrétek és mezofil kaszálók kísérik. A déli sziklás lejtők mozaikos balkáni jellegű vegetációját mészkedvelő tölgyes, karsztbokorerdő, sziklagyep- és lejtősztyepp társulások állományai képviselik. A legeltetés megszűntével a hegység hegylábi gyepjei fokozatosan eltűnnek és helyettük elterjedt jónéhány tájidegen faj (akác, bálványfa, feketefenyő). A növényfajok száma , a védett fajok száma: (www.novenyzetiterkep.hu, Dénes A.). A hegység flórájában meghatározó a szubmediterrán és az illír fajok jelenléte: dalmát csenkesz (Festuca dalmatica), magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), mecseki varjúháj (Sedum neglectum subsp. sopianae), baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), olasz müge (Asperula taurina), rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), magyar kikerics (Colchicum hungaricum), (csak nálunk élő faj) bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata), korongos lucerna (Medicago orbicularis), apró szádor (Orobanche nana), fali kövirózsa (Sempervivum tectorum), zsákos zacskósmoha (Asterella saccata). 27

28 A Nyárád-Harkányi-sík erőteljesen átalakított, szántókkal teli agrártáj. Az erdei vegetáció ma már csak elszigetelt foltokban maradt fenn (pl. Beremenden), elterjedtek a rontott erdők és az akác-, nemesnyár- és fenyőültetvények. A növényfajok száma 800 és 1000 közé tehető; a védett fajok száma ezen belül A területen fellelhető még az eddig említett özönfajokon kívül az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) (www.novenyzetiterkep.hu, Csiky J., Ortmanné Ajkai A.). Eredeti növényzete gyertyános-tölgyes, ami nyugatról kelet felé haladva egyre több lösztölgyes jelleget mutat: bükksás Carex pilosa, turbánliliom Lilium martagon, kétlevelű sarkvirág Platanthera bifolia, farkasszőlő Paris quadrifolia, medvehagyma Allium ursinum, molyhos tölgy Quercus pubescens, húsos som Cornus mas, gombos zanót Chamaecytisus supinus, pázsitos nőszirom Iris graminea, epergyöngyike Muscari botryoides, tarka gyöngyperje Melica picta, pettyegetett lizinka Lysimachia punctata Az alacsonyan fekvő erdők szubmediterrán jellege még felismerhető: illatos hunyor Helleborus odorus, pirítógyökér Tamus communis, jerikói lonc Lonicera caprifolium, szőrös rekettye Genista ovata, gömbtermésű sárma Ornithogalum sphaerocarpum, csőrös boglárka Ranunculus psilostachys 28

29 A szárazabb részeken, sokszor öreg temetők környékén, apró, szubmediterrán hatást tükröző löszgyep-fragmentumok is felbukkannak: szennyes ínfű Ajuga laxmannii, borzas ibolya Viola hirta, rozsdás gyűszűvirág Digitalis ferruginea, pécsvidéki aszat Cirsium boujartii, bíboros szádor Orobanche purpurea Magyarország növényzeti öröksége szempontjából 86 élőhelytipust különböztetünk meg (BÖLÖNI J. et al. 2003, 2007), az országot 95 növényzeti tájegységre tagoljuk (MOLNÁR CS. et al. 2008). A nyomvonallal érintett terület a Baranyai-dombság, és a Villányihegység vegetációs tájegységbe sorolható. A Dél-Baranyai-dombság gyakori élőhelytípusai: nem tőzeg-képző nádasok, nem zsombékoló magassásrétek, mocsárrétek, félszáraz írtásrétek, kötött talajú sztyeprétek, üde cserjések, galagonyás-kökényes cserjések, puhafás pionír és jellegtelen erdők, keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők, tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények. Villányi-hegység gyakori élőhelyei: cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyánoskocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, jellegtelen szárazfélszáraz gyepek, molyhos tölgyes bokorerdők, köves talajú lejtősztyeppek. A Nyárád-Harkányi-sík gyakori élőhelyei: őshonos fafajú keményfás és puhafás jellegtelen erdő, őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők, franciaperjés rétek, gyertyános-kocsányos tölgyesek Állatvilág és állapotuk Az érintett terület a hagyományos állatföldrajzi felosztás alapján a palearktikus faunarégió, euró-turáni faunavidékének (provincia), közép-dunai faunakerületébe (subprovincia), az illírvidék (Illyricum) faunakörzetbe és ezen belül a mecseki faunajárásba (Sopianicum) tartozik. Az országon belül a Mecsek és Villányi-hegység térségében a legerősebb a Mediterráneum klimatikus, és egyben állatföldrajzi hatása. A 29

30 két hegység mintegy szubmediterrán ökológiai szigetként különül el a szomszédos dél-dunántúli és alföldi területektől. A sziklagyepjek, karsztbokorerdők, cserestölgyesek, hársasok, sziklai törmeléklejtő erdői faunatörténeti kapcsolatban állnak a Dinári-hegység pontuszi és illyr fajokban gazdag élővilágával. A tipikus balkáni fajok közül csak a közelmúltban vált ismertté a Mecsekben az ászkarák (Trichoniscus bosniensis). Az atlantikus Európa üzenetét hozza a sárgamintás tarkabagoly (Polymixis xanthomista), a vonalkás földibagoly (Euxoa vitta) és a fátyolka (Chrysoperla mediterranea). Sok állatfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát, például az álcás tegzes (Plectrocnemia minima), a hangyabogáncstollasmoly (Calyciphora xanthodactyla), egy déli származású főgyökérmoly (Ancylosis roscidella), a pompás csuklyásbagolylepke (Cucullia formosa). A Sopianicumban 21 álltafaj fokozottan védett, és endemikus fajok is találhatóak. A Mecsekben összesen 5000 állatfajt, és ebből 700 lepkefajt írtak le, de a legnagyobb fajváltozatosságot a rovarok mutatják. Az emlősök közül gyakori az őz, gímszarvas, vaddisznó, a ragadozók közül a róka. Az, hogy számuk optimális maradjon a tervszerű vadgazdálkodás feladata. Ritkább esetben előforduló ragadozók a borz, menyét, nyuszt, és igen ritka a vadmacska. A hegységekben mntegy 21 denevérfajt írtak le, de főleg a patkósorrú, csonkafülű és a hegyesorrú denevér jellemző. A hüllők közül a különféle gyíkok (fürge, fali, törékeny és zöld), és lábatlan gyakfaj a kuszma. A kígyófélék közül vízi-, erdei-, réz-, kockás-, és haragos sikló. A kétéltűek közül 13 fajjal lehet találkozni, zöld varangy, sárgahasú és a vöröshasú unka, és ritka a mocsári béka. Előfordul néhol a pettyes és taralyos gőte, valamint a foltos szalamandra. A madárvilág igen gazdag, előfordul az egerészölyv (Buteo buteo), darázsölyv (Pernis apivorus), héja (Accipiter gentilis), fekete gólya (Ciconia nigra), békászó sas (Aquila pomarina), réti sas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus migrans), macskabagoly (Strix aluco), füleskuvik (Otus scops), gyöngybagoly (Tyto alba), erdei szalonka (Scolopax rusticola) (5. kép), kék galamb (Columba oenas), gyurgyalag (Merops apiaster), búbosbanka (Upupa epops), szürke küllő (Picus canus), fekete harkály (Dryocopus martius). Az énekesmadarak közül fekete- (Turdus merula) és sárgarigó (Oriolus oriolus), szajkó (Garrulus glandarius), szén- (Parus major), barát- (Poecile palustris), és kékcinege (Cyanistes caeruleus), őszapó (Aegithalos caudatus), 30

31 tengelic (Carduelis carduelis), csuszka (Sitta europaea), meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), ökörszem (Troglodytes troglodytes), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), barázdabillegető (Motacilla alba). Kevésbé közönséges énekesmadarak is feltűnnek: erdei pacsirta (Lullula arborea), fenyvescinege (Periparus ater), hegyi fakusz (Certhia familiaris), léprigó (Turdus viscivorus), sárgafejű királyka (Regulus regulus), hegyi billegeteő (Motacilla cinerea), sövénysármány (Emberiza cirlus). 5. kép: Néhány madárfaj a Sopianicumban. (Forrás: 31

32 3.7. Védett területek A Pécs-Beremend közti kerékpárút nyomvonala mentén közvetlen helyi jelentőségű védett természeti értékekkel találkozunk. Ilyen Pécs-Nagyárpádnál az Árpádi-árok, amely a nyomvonallal többnyire párhuzamosan fut. Pogány településnél a nyomvonal elhalad a Pogányi-halastó ÉNy-i és Ny-i partja mentén. A Pogányi-tó területe korábban rét művelési ágú földterület volt, ma már a tó és környezete Természeti Területként van nyilvántartva. Területe kiterjed a 060, 058, 059, 061/1, 061/2, 061/3, 068/1,2,3,4,5,6, hrsz-ú területekre. A helyi önkormányzat 4/1999 (VI. 01.) rendeletében nyilvánította védetté, csakúgy mint a Pogányi-vízfolyás menti gyepeket, ligeteket, amelyek a halastótól ÉNy-ra, illetve Szőkéd irányába a vízfolyás mellett terülnek el. A már korábban is említett Villány-Pogányi-vízfolyás a nyomvonal mentén párhuzamosan halad Kistótfalu és Vokány települések között, majd Vokánytól délre a nyomvonalra merőlegesen folytatja útját, átszelve a Trinitást. A vízfolyás és annak közvetlen környezete, valamint a Vokányhoz tartozó erdők (Fácános-erdő, Herendierdő) az országos ökológiai hálózat és európai szintű Natura 2000-es területek részeként vannak nyilvántartva. A Fácános-erdő nem érhető el közvetlenül a nyomvonalról, Vokány keleti peremterületén található. A Herendi-erdő Vokány településtől északra, összesen 8 község közigazgatási területét érinti, a nyomvonal dél felé kanyarodó része áthalad ezen a területen. Ez az erdőterület a tervezett Tenkes-hegy Természetvédelmi Területhez tartozik. A Villányi-hegység déli részén a nyomvonal közvetlenül már nem érint védett területet, azonban pár km-es körzetben további Natura 2000 hálózat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területei, és országos jelentőségű Természetvédelmi Területek találhatóak, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A Fekete-hegy Természetvédelmi Terület Kisharsányból a Vylyan Pincészettől, illetve a nagyharsányi Szoborparkból a Kék túrajelzésén. A Fekete-hegy TT-et 1997-ben nyilvánították védetté, kiterjedése 94,6 ha, és 48 védett faj lelhető fel. A molyhostölgyesekben szúrós és lónyelvű csodabogyók örökzöldjei láthatóak, a tisztásokon pedig különböző orchideafélék. 32

33 A Szársomlyó Természetvédelmi Terület (1944. június 7-én nyilvánították védetté) a Villányi-hegység legmagasabb csúcsát (442 m) és ördögszántott, karrmezős környezetét öleli fel, összesen 226 ha-on, amelyből 211 ha fokozottan védett, az ott előforduló 75 növényfaj miatt, amelyből 4 faj kizárólagos élőhelye. A hegygerinc éles kelet-nyugat irányú, amelnyke nagyon sajátos és igen eltérően alakulnak a mikrokilmatikus viszonyok a hegy déli és északi oldalán. A déli szubmediterrán klímájú területén élnek a zoológiai és botanikai ritkaságok. A csúcson a hegységképződés során kialakult kőzetrepedések mentén feltörő forróvizek két hidrotermális kürtőt is formáltak. A térség gazdaságában jelentős volt 1910-től a mészkőbányászat. A régebbi, keleti bányát 1967-től szobrászok művésztelepeként funkcionál a mai napig, ez az ún. Szoborpark, ahonnan a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság heti öt alkalommal szakvezetéses túrát indít (csak túravezetővel látogatható, és szigorúan tilos a növényekés állatok gyűjtése) a fokozottan védett Szársomlyó csúcsára. A hegy tetején és keleti felén karsztbokorerdő társulással találkozhatunk, amelynek ritka növényfaja a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum, 6. kép). A hegynek északi felén azonban ezüsthársas gyertyános-tölgyes terül el, amelyben csakúgy mint a Fekete-hegy TT-en a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, valamint az illatos hunyor lelhető fel. A karrmezők körüli sziklagyepeken él a fokozottan védett magyar kikerics (Colchicum hungaricum, 7. kép), amelyet máshol nem találtak meg hazánkban ben a magyar kikerics lett az első védett növény hazánkban, ma eszmei értéke Ft. 33

34 6. kép: Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum). (Forrás: 7. kép: Magyar kikerics (Colchicum hungaricum). ( Forrás: 34

35 A környék barlangjai a nyomvonal mentén nem érhetőek el közvetlenül, de kiemelkedően fontos védett természeti értékeket jelentenek pár km-es körzetben. Beremenden 1984-ben kőbányászat közben akadtak a beremendi Kristálybarlangra, 1995-ben pedig a szintén földtani különlegességnek számító bazalttelérre. Itt is megtalálhatók a hévizes és hidegvizes genetika jelei valamint képződményei. Falait és járatait változatos megjelenésű ásványkiválások (cseppkő, borsókő) és különböző kristályképződmények borítják, néhol nagy vastagságban. A barlang alján 26 C-os tó található. A barlang fokozott védelem alatt áll, nem látogatható, hiszen minden egyes látogatás komoly károkat okoz a képződményekben (www.beremend.hu). A nagyharsányi Kristálybarlang 2001 óta fokozottan védett természeti érték. A Szársomlyón, a Nagyharsányi kőbánya területén, 166 m tszf. magasságban nyílik. A kréta időszaki mészkőben, a mélységi melegvizek hatására kialakult barlangrendszerre 1994-ben bányaművelés során leltek rá. A hófehér, korallszerű borsókő kiválások, cseppkőképződmények, aragonittűk, és a csomókban megjelenő huntit mellett több helyen borsókő-szalagmitok (logomit) láthatók. A képződmények védelme érdekében járószinttel ellátott, lezárt barlang engedéllyel látogatható, fennmaradását az aktív bányán belül kialakított védőpillér biztosítja (TAKÁCSNÉ B. K. 2003) Épített környezet, örökségvédelem A kerékpárút érintett településeire jellemző a falusias környezet, hagyományos, nagytelkes falusi lakóháztípusokkal. Előkerttel csak az elmúlt években kialakított utcák esetében találkozunk. A településeken a helyi építési szabályzata rögzíti a települések épített környezetével szemben támasztott követelményeket, amelynek a településkép és települések történelmének szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, a települések hagyományos építészeti karakterének megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása a célja. A rendeletek mellékletében megtalálhatóak a helyi védelemre érdemes épített és természeti értékek 35

36 A kerékpárút nyomvonala a Pécsi Kistérséghez tartozó Nagyárpád és Pogány kivételével a Siklósi kstérség településein halad keresztül a Kistótfalu Vokány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Beremend útvonalon. A térség a Dél-dunántúli Régió részeként az egyik legszínesebb és legösszetettebb képet mutatja a területen egymás mellett élő nemzetiségek tekintetében magyarok, romák, németek, szerbek és horvátok lakják a vidéket. Ennek a sokszínűségnek is köszönhető, hogy a különböző épített, kulturális örökségek mellett a szellemi örökség megóvására, a hagyományok tiszteletére is nagy hangsúlyt fektetnek Pécs-Nagyárpád A középkori városnak alkalmazkodnia kellett a római Sopianae beépített területeihez, utcahálózatához. A 12. században a Püspökvár és a Malomszeg, Tettye és a Jókai tér környéke már települési terület volt. A 15. században a mai Belváros köré városfalat építettek. Ezt követően a keleti (Budai) kapu és nyugati (Szigeti) kapu környékén a városfalakon kívül bővült Pécs. A 17. században a tendencia folytatódott. Ekkor még önálló települések voltak Ürög, Szabolcs, Meszes, Somogy, Árpád, Málom. A 19. század végére a külvárosok tovább bővültek, a nagyarányú építkezések tükrözték a gazdasági fellendülést. A várárok betöltésre került és beépült. Az időközben létesített vasút a város új határait jelölte ki, a terjeszkedés megindult ebbe az irányba, sőt az 1960-as években megkezdődött a vasúttól délre eső Kertváros parcellázása is. A 19. század elején az addig tabuként kezelt szőlőhegyek irányában is terjeszkedni kezdett a város. A II. Világháború után Pécshez csatolták előbb Mecsekszabolcsot, majd Újhegyet, Mecsekalját, Vasast, Málomot és Nagyárpádot. Megindult a tömeges lakásépítés, elsőként Meszes, majd Uránváros és végül Kertváros valósult meg. A tömeges lakásépítés utolsó területei Árpádváros (Szellemváros) és Málom. A korábbi tervekben előirányzott Nagyárpád és Kispostavölgy beépítése már elmaradt. Pécs Magyarország egyik legjellegzetesebb, épített környezeti értékeit nézve az egyik leggazdagabb városa. Építészeti értékeit nem tisztán épületegyütteseinek, 36

37 közterületeinek köszönheti, de annak is, hogy az épületei a táji környezettel együtt élnek és azzal szimbiózist alkotnak. A tervezett kerékpárút felvezető nagyárpádi szakaszát közvetlenül megelőzi az első megemlítendő épített örökségünk a Pécsi Köztemető (8. kép). A pécsi temető több mint száz éves, 1904-ben hozta létre a városvezetés. A pécsi köztemető közel hatvanhektáros területén, több mint en nyugszanak. Négy parcella katonasíroknak ad helyet, amelyekben az I. és II. világháborúban elesett katonákat temették. A II. világháborús német katonasírok felkutatására és rendbehozatalára csak a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején került sor. A temető mintegy 60 hektáron terül el, 69 parcellájából 4 katonatemető, és művészeti, valamint történelmi jelentősége mellett növényvilága is kiemelkedő értékű. A temető mellett elhaladva a Nagyárpádi út és a Kemény Zsigmond utca találkozásánál déli irányban található a Riszt-kereszt, melyet 1992-ben újított fel Riszt Sebestyén. Nagyárpád 1955-ig önálló község volt, azonban ekkor Pécshez csatolták. 8. kép: Pécsi Köztemető Főbejárata (Forrás: 37

38 A 17. század végén elnéptelenedett, majd néhány évtized múlva délszlávok, később németek települtek ide. A nyomvonal településrészt érintő szakaszán haladva több útkereszteződésnél is találhatunk út menti kőből készült kereszteket (Németh Béla u. és Kiss János u., Németh Béla u. és Fő tér, Boros u. és Mester u.). A Fő tér déli oldalán áll az 1938-ban épült római katolikus Nagyárpádi Szent Mihály Arkangyal Templom (9. kép). A templom mellett húzódik az Árpádi árok. 9. kép. Nagyárpádi Szent Mihály Arkangyal Templom (Forrás: A Nagyárpád és a következő települést, Pogányt összekötő útszakasz a Máriagyűdi Zarándokút egy szakasza is, az út mentén láthatók jelzései. A Pogánytól 2 km-re, északra található négyes útkereszteződés mentén kőkeresztet található Pogány Pogányról már a 12. századból találtak feljegyzéseket, a falu a Pécsi Püspökséghez tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a 17. században eredeti területétől délebbre jött létre az új település. Ezt követően szerbek, bosnyák-horvátok és németek is betelepültek ide úgy, hogy a rácok a bosnyákok érkezésekor elhagyták területünket. 38

39 10. kép A pogányi Béke Királynője templom (Forrás: 11. kép. Pogányi Evangélikus Leányegyházközség Imaháza (Forrás: 39

40 A településen található a római katolikus Béke Királynője Templom (10. kép), mely 1991-ben épült, illetve a szintén a 20. században épült Pogányi Evangélikus Leányegyházközség Imaháza (11. kép), melynek harangja különálló haranglábon található. Az épített környezet helyi védelméről szóló rendelet szerint Pogányban 33 épület áll védettség alatt (pl. a Rákóczi utcán található harangtorony, egy felsőhegyi présház, a volt iskola és vendéglő épülete). De ugyanígy védett a Jókai u. 1-3., Kossuth Lajos utca 17-23, szám alatti utcakép, illetve 22 lakóépület, melléképület, gémeskút, úti keresztek. A településtől északnyugati irányban található a Pécs-pogányi nemzetközi repülőtér (12. kép). A korábbi, Pécs belterületén található repülőtér helyett 1956-ban itt jelölték ki az új reptér helyét és alakították ki a hozzá szükséges infrastruktúrát. Kezdetben sport és hobbi célú repülésnek adott helyet, majd mezőgazdasági, jelenleg pedig légi mentői feladatok ellátására is használják ban kezdődtek a fejlesztési munkák, 2006 óta pedig nemzetközi repülőtér minősítéssel rendelkezik. A Pécs-pogányi repülőtér ad helyet Pilóta Találkozó és Repülőnapra. 12. kép. Pécs-pogányi repülőtér főépülete. Forrás: 40

41 A települést délnyugati irányban a Petőfi utcán elhagyva, annak szélén, a Béke és összefogás jegyében újraállított kőkereszt látható (13. kép). 13. kép A Béke és összefogás jegyében újraállított kőkereszt, a Petőfi utca végén (Fotó: PannonCastrum Kft.) Kistótfalu Kistótfalut már a honfoglalás kora óta számon tartják, mint lakott területet. Egy évezred alatt, négy különböző helyen épült újjá, 1839 óta a negyedik formájában látható. A kicsivel több, mint 300 fős zsáktelepülés legszebb épített öröksége a református közösség két haranggal rendelkező templom (14. kép), amelyet között építettek Friedrich Krüger vezetésével. 41

42 14. kép A kistótfalui református templom (Forrás: A jelenleg is imaházként működő, műemléki védettséget élvező templom klasszicista és barokk stílusban épült. A Kossuth Lajos utca 44. szám alatt áll a műemlék jellegű tornácos épület Vokány A település története szorosan kapcsolódik az e helyen 1183-ban alapított Trinitási bencés apátsághoz. A kolostor mellett már a 14. században létezett Szenttrinitás falu is. A szerzetesek a török elől a siklósi várba menekültek, majd azt elhagyták és soha nem tértek vissza. A kolostor és a templom romjai még a 18. században is láthatók voltak. Az ide települő szerbek hozták létre az új falut, majd a helyükre németek érkeztek. A település római katolikus temploma a Szentháromság templom (15. kép) nevet viseli, műemléki védettséget élvez. Közterületen látható az a Szentháromság szobor, amelyben a régi oltárköveket is megtalálhatjuk. Vokány központi részén terül el a füvesített, virágokkal és faragott szobrokkal díszített Európa Park. A hagyományos, népi jellegű építkezésre jellemző fehér kőből, illetve téglából készült oszlopok több lakóháznál, azok gazdasági melléképületeinél is megtalálhatóak. 42

43 15. kép. Római katolikus templom (Forrás: Nagytótfalu Az alig több mint 400 fős település első említése a 13. századból való. Nagytótfalu temploma hasonlóan református, között épült, három harangja van. A késői barokk stílusú műemlék-építményben a pécsi Angster gyár által készített orgona található. A templomot alacsony kőfal veszi körül, melynek bejárata egy szintén barokk stílusú kapu (16. kép) óta a templom előtt áll egy az 1848-as szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafa. A falu egyetlen műemlék lakóháza a Rákóczi u. 6. szám alatt található nádtető szerkezetű ház. Nevezetessége továbbá az Iskolamúzum és Tájház (17. kép)- Iskolatörténeti kiállítás, valamint helytörténeti kiállítás, amely a Nagytótfalu és a környék falvainak összegyűjtött népművészeti és helytörténeti értékeit mutatja be. 43

44 16. kép. A nagytótfalui református templom a kőfallal (Forrás: 17. kép. Nagytótfalui Iskolamúzeum és Tájház (Forrás: 44

45 Kisharsány Harsány (Kis-) nevét az oklevelek 1235-ben már említették. A település már a tatárjárás ideje körül jelentékeny helység volt, melynek területén több birtokos osztozott és a 14. század elejére itt több falu is létesült. A mai napig megőrizte egykori lakosságának református hagyományait, templomuk klasszicista stílusban épült ben, műemléki védettséget élvez (18. kép). A település másik, művészeti vonatkozású nevezetessége az egész évben látogatható Rózsakerti Pince Galéria, amelynek kiállítótermében magyar és külföldi alkotók képei, műgyűjteményei kerülnek bemutatásra, eladásra. Kisharsány településképének kialakulásában nagy szerepet játszott a bortermelő vidék jellege, ennek köszönhetően jellegzetes pincesoros beépítést látható itt. 18. kép. A kisharsányi református templom (Forrás: 45

46 Nagyharsány A Szársomlyó hegy lábánál elterülő település gazdag épített és szellemi értékekben. A területen a római kortól maradtak fenn épített emlékek, de magának a falunak az első említését a 13. századra tehetjük. Innen terjedt el Ormánság-szerte a református hit. A hegy keleti oldalán Szoborpark található, amely tól működve nyújt teret a különböző szobrász-elképzelések megvalósításához. Majdnem 200 művész több mint 100 kőszobra található meg itt. A Szoborpark 2009 óta műemlék. A községben található egy egyhajós református templom, melyet Szent Borbála tiszteletére emeltek a 13. században (19. kép). 19. kép. Nagyharsányi református templom. (Forrás: A 15. században építették hozzá a többrétegű freskóval rendelkező szentélyét, majd a 16. században nyerte el mai barokk formáját. A templom műemlék, csakúgy, mint a hozzá tartozó református parókia. A településen római katolikus templom is áll (20. kép). Ezt 1938-ban a

47 Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Több emlékmű és szobor is található a településen. 20. kép. Nagyharsányi római katolikus templom (Forrás: Nagyharsányban több épület is műemlék védettséget kapott, illetve helyi védelem alatt áll. Előbbibe tartozik a népi építészetet megjelenítő présház. Utóbbi körhöz jelentősen több építmény kapcsolódik. Helyi védelem alatt álló épületrészek (ajtó, kapu): Petőfi u. 11., 13., 17., 19., 21., 38., 41.; Kossuth u. 24., 34., 56.; Beloiannisz u. 3. Helyi védelem alatt álló lakóépület, homlokzat: Vörösmarty u. 21/III., 25., 27.; Beloiannisz u. 13/I., 16., 22., 26.; Kossuth u. 1., 2., 4., 5., 9., 12., 13., 16., 18., 21., 22., 23., 25., 29., 30., 38., 42., 51., 55., 60., 63., 64., 71., 78., 87., 107.; Petőfi u

48 Beremend Az újkőkor és a rézkor idejéből is találhatóak a településen emberi jelenlétre utaló leletek, de római kori maradványok is bizonyítják, hogy már a honfoglalás előtt is éltek itt. A 10. században népesül be újra, a legfontosabb gazdasági tevékenysége a bortermelés lesz. A 17. század végén járvány üti fel a fejét, ennek következtében elnéptelenedik, majd ezt követően szervezett betelepítés megy végbe. A magyarok mellett németek és szerbek érkeznek a faluba, így válik három nemzetiségű, három templomú községgé. Jelenleg a legnagyobb gazdasági potenciálját a cementgyártás képezi. A beremendi Szőlőhegyen áll az az ökumenikus Megbékélés Kápolna (21. kép), amelyet egyrészt a délszláv háború áldozatainak, másrészt a környékről 1946-ban kitelepítettek emlékére építettek. 21. kép. Megbékélés Kápolna. (Forrás: 48

49 A kápolna több vallási és nemzetiségi csoport összefogásával épült meg 1998-ban, hirdetve az eltérő kultúrák közötti békességre való törekvést. Ennek jó példája a felekezetek egymás mellett élése a településen, melyet a 3 különböző vallás templomai is erősítenek. A római katolikus Szent Mihály templom 1719-ben épült, barokk, rokokó és klasszicista stílusjegyeket hordoz, a templom műemlék (22. kép). Szintén római katolikus a torony nélküli Szent Rókus kápolna, emlékhely, amely egyben fogadalmi kápolna (23. kép). Az 1739-es pestisjárvány után építették, helyi védelem alatt áll. Barokk stílusban épült 1869-ben a református egyház temploma, amely szintén műemlék (24. kép). 22. kép. A beremendi katolikus templom (Forás: 49

50 23. kép. Szent Rókus Kápolna (Forrás: 24. kép. Református templom (Forrás: 50

51 A településen található a Krisztus Mennybemenetele Görögkeleti szerb templom (25. kép). Ez 1735-ben épült, szintén barokk stílusban. Tornyát és a főhomlokzatot a 19. században építették újjá. A helyreállított épület műemlékvédelmet élvez. Beremenden született 1934-ben Mendele Ferenc építész, műemlékvédelmi vezető. Szülőháza az önkormányzati felújításnak köszönhetően 1996 óta emlékházként működik, ahol az életművéről szóló kiállítás tekinthető meg. Az épület helyi védelem alatt áll (26. kép). A 19. század végén épült kovácsműhely 2008 óta ipartörténeti kiállítóhelyként működik. 25. kép. Krisztus Mennybemenetele Görögkeleti szerb templom. (Forrás: infrastruktúrális ellátottság 51

52 26. kép. Mendele Ferenc Emlékháza. (Forrás: A településtől délnyugati irányban található a Beremendet és Kásádot összekötő út mellett az ország legdélebbi pontja, melynek irányát a központban tábla, pontos helyét pedig kopjafa jelzi (27. kép). 27. kép. A Déli Pont. (Forrás: 52

53 Beremenden is több köztéri emlékoszlop és szobor található. A nagyközségben számos helyi védelem alatt álló épület látható: többek között a községháza (Szabadság tér 1-3.), lakóházak (Szabadság tér 9.; Jókai u. 7.; Ady Endre u. 21.; Gorkij fasor 1-3., 5., 7.; Petőfi u. 7., 10., 25., 27., 29., 31., 35., 40., 51., 52., 53., 73.; Kossuth u. 9., 10., 26., 29., 40., 57., 69., 76., 80., 83., 104., 119/b, 158., 159., 172.), magtár és víztorony az Ida majorban, illetve a Petőfi utcában található volt vasútállomás épülete A települési környezet tisztasága Az 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet meghatározza a közterületek tisztántartásának főbb szabályait, melynek alapján a települési önkormányzatok saját köztisztasági rendeletet alkothatnak. A köztisztasági rendeletek célja a települések közigazgatási területén a köztisztaság fenntartása, a települési szilárd hulladékokra vonatkozó közszolgáltatás kötelező igénybevétele, és a feladatok, kötelezettségek és tilalmak rendezése a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. 53

54 A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. A településeken a közterületek és a magánporták gondozottak, a köztisztasági helyzet megfelelő. Rendszeresen tisztított közterület Pécsen kívül csak Beremenden található, Pécsen m 2, míg Beremenden m 2 -en oldják meg a települések tisztán tartását, a rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak területe Pécsen m 2 (8,6%), Beremenden m 2 (37,5%) Zöldfelületek, zöldterület -gazdálkodás A zöldfelületeknek szerepe van az előnyös település-, illetve utcakép kialakításában, továbbá szűrőhatásuk révén a légszennyezés és a zajterhelés csökkentéséhez is hozzájárulnak. A belterületen elhelyezkedő növénytakaró szűrőhatása révén a légszennyezés és zajterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. A településeken a lakóterületek telekosztása és a telkek használata következtében zöldfelületi rendszer nem épült ki Pogányban, Nagytótfaluban, Kisharsányban. A KSH adatai szerint 2012-ben az összes zöldterület: - Pécsen: m 2 - Kistótfaluban : m 2 - Vokányban: m 2 - Nagyharsányban: 697 m 2 - Beremenden: m 2 A meglévő zöldfelületi elemek hálózatos és szigetes jelleget mutatnak. A hálózat elemei a közterületi zöldsávok, fásítások. A szigetes jelleget a településközpontban található parkosított zöldfelület, illetve játszótér adja. A településeken a játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma: - Pécs: 335 db - Pogány: 0 db 54

55 - Kistótfalu: 2 db - Vokány: 0 db - Nagytótfalu: 0 db - Kisharsány: 0 db - Nagyharsány: 0 db - Beremend: 1 db Kommunális infrastruktúra Ivóvízellátás, ivóvízminőség A települések lakosságának ivóvízellátása kiépített vízvezeték-hálózatról történik. Pécs, Pogány és Beremend települést leszámítva 100%-os a közüzemi ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások aránya. Pécsen 98,7%, Pogányban a lakások 92,5%-a, Beremenden 87,9%-a csatlakozott a rendszerre (2. táblázat). 2. táblázat. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya 2012-ben a vizsgált településeken Település Lakás- Közüzemi ivóvízvezeték Közüzemi ivóvízvezeték- állomány (db) -hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Pécs ,7 Pogány ,5 Kistótfalu Vokány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Beremend ,9 Forrás: 55

56 A rétegvízkutakat és a vízvezeték-hálózatot a Sziget-Víz Kft. üzemelteti Pogányban, többi településen pedig a Tenkesvíz Kft. Vízminőség Az ivóvízben jelen lévő jodid-ion és fluorid-ion a víz természetes anyagai közé tartozik. Mindkét ion nélkülözhetetlen a szervezet normális működéséhez (3. táblázat). Fluorid: a szervezetnek a kalcium anyagcseréhez, csontok, fogazat fejlődéséhez fluorra van szüksége. Hiánya következtében a fogzománc ellenálló képessége csökken, a fogszuvasodás valószínűsége nő. A magas fluortartalom is egészségkárosító: 4 mg/l feletti fluorkoncentráció rendszeres fogyasztása következtében foltos fogzománc alakul ki, csontkárosodás is előfordulhat. Az ideális fluorkoncentráció 0,9-1,4 mg/l, ennél általában kevesebbet tartalmaznak a hazai ivóvizek. Jelenleg az 1,7 mg/l -nél magasabb fluorid koncentráció már kifogásolt az ivóvízben. A Baranya megyei ivóvizek általában fluoridban szegények. Jodid: A szervezet számára fontos nyomelem, a testi és szellemi fejlődésben meghatározó szerepet játszik. Hiánya pajzsmirigy megnagyobbodást, golyvát okoz. Az ivóvízben jelen lévő jódnak szerepe van a jódháztartásban. Az ország 4/5 részére jellemző, hogy az ivóvízzel bevitt jód az ideális mennyiségnél kisebb, így vannak olyan területek, ahol a golyva endémiás. Baranya megyében az ivóvíz általában jódban szegény. Az ivóvízben a kívánatos jodid tartalom 100 m g/l. A 25 m g/l alatti jódkoncentráció már az alacsony jódtartalmú vizek közé tartozik. Ahol az ivóvíz jódid tartalma az 500 m g/l-t meghaladja, ott a jódozott só használata nem ajánlott. 56

57 3. táblázat. Az érintett ivóvizek fluorid- és jodid-ion tartalma Település Fluorid mg/l Jodid mg/l Pécs >=0,25 15 Pogány >=0,25 10 Kistótfalu >=0,25 7 Vokány >=0,25 17 Nagytótfalu >=0,25 17 Kisharsány 0,26-0,50 26 Nagyharsány 0,51-0,75 40 Beremend 0,26-0,50 13 Forrás: 3%A9s%20jodid%20tartalma%20Barany%C3%A1ban.pdf Kommunális hulladék A településeken keletkező szilárd és folyékony szennyvíz - kommunális hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása szervezett formában történik. Valamennyi településen van önkormányzati rendelet, amely szabályozza a gyűjtés módját, az elszállítás menetrendjét és a szolgáltatásért fizetendő díjat. Települési szilárd hulladék Az életszínvonal emelkedésével a fogyasztói társadalom térnyerésével, fokozatosan nő a keletkező hulladék mennyisége. Mára már a legtöbb önkormányzat felismerte, hogy komoly lépéseket kell tenni a hulladékok keletkezésének csökkentése, és a megfelelő kezelése irányában. Ugyanis a hulladékgazdálkodás hiányosságai nem csupán környezet- és természetvédelmi, hanem egészségügyi és gazdasági vonatkozásban is problémaként jelentkezik. 57

58 A települési szilárd hulladék gyűjtésének módja településenként változó, a szállítás ütemezése a keletkező hulladék mennyiségéhez igazodó. A rendszeres hulladék-gyűjtésbe bevont lakások aránya Nagyharsányban a legalacsonyabb, ott 87,2%, Nagytótfaluban és Beremenden valamennyi lakás bekacsolódott a rendszerbe (4. táblázat). A szervezett szelektív hulladékgyűjtés lehetősége Pécsen kívül Pogány településen adott, ahol magas százalékos értéket mutat a bevont lakások aránya. 4. táblázat. Rendszeres hulladék-gyűjtésbe bevont lakások száma, aránya, valamint a szelektív hulladékgyűjtés jellemző értékei a vizsgált településeken 2012-ben Település (db) Rendszeres bevont lakások száma (db) Rendszeres bevont lakások aránya (%) Szelektív Lakásállomány hulladékgyűjtésbe hulladékgyűjtésbe hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Szelektív hulladék - gyűjtésb e bevont lakások aránya Pécs , ,8 Pogány , ,8 Kistótfalu ,3 0 0 Vokány ,1 0 0 Nagytótfalu Kisharsány ,5 0 0 Nagyharsány ,2 0 0 Beremend Forrás: (%) 58

59 Települési folyékony hulladék Három település, Pécs (92,9), Pogány (67,2%) és Beremend (74%) rendelkezik szennyvízhálózattal (5. táblázat). Pécs város belterületén a csatornahálózat bővítése évben kezdődött és évben befejeződött. Jelenleg a város területén a közcsatorna hálózat kiépítettsége 99,9%-os, a rákötés aránya viszont ennél alacsonyabb. Az irreális költséggel kiépíthető szakaszok kivételével a lakosság részére a közcsatorna rendelkezésre áll. Fontos lenne a bekötés nélküli ingatlanokon szorgalmazni a szolgáltatás igénybevételét, mivel a keletkező szennyvíz teljes mennyiségének elvezetése rendkívül fontos lenne a települések fejlődése és az egészséges életkörülmények biztosítása érdekében. A szennyvízcsatorna igénybevételét ösztönzi a talajterhelési díj is, melyet az önkormányzat róhat ki azon ingatlanok tulajdonosaira, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, illetve ennek hiányában egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést nem alkalmaznak. A településeken keletkező szennyvizek hiányos ártalmatlanítása egyre nagyobb problémát jelent, mivel az egyre dráguló életfeltételek miatt a családok által keletkeztetett szennyvizek elszikkasztása szennyezi a talajt és a felszín alatti vizeket. 5 településen 2012-es adatok szerint nem volt kiépített szennyvízhálózat, de Kisharsány és Nagytótfalu szennyvízcsatorna hálózata, és szennyvíztisztító telep fejlesztése azonban elkezdődött Csapadékvíz-elvezetés A települések csapadékvizét nyílt árkos rendszer vezeti el. Az árkok jellemzően nem burkoltak. Az árkok karbantartását a helyi önkormányzatok idényjelleggel végzik, állapotuk általában elfogadható, helyenként gondozásra szorul. 59

60 5. táblázat. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma és aránya a vizsgált településeken 2012-ben Település Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások aránya (%) Pécs ,9 Pogány ,2 Kistótfalu Vokány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Beremend Forrás: A környezeti elemek jelenlegi állapota, várható tendenciái A nyomvonal által érintett földutakon és közutakon a motorizált jármű forgalom, a gépkocsival érkezők mellett a látnivalók környékén a gyalogos turisták is hatótényezők, amelyek ma a környezeti elemek állapotára jelenleg hatnak, de a téli félévben a fűtésből származó emisszió is meghatározó. A következő hatásfolyamat táblában (6. táblázat) ezen tényezők hatásait és hatásfolyamatait jellemezzük, vagyis azt, hogy a beavatkozás (kerékpárút) nélkül milyen tendencia várható a jövőben a környezeti elemek állapotváltozásában. Az itt feltárt hatások a beruházás megvalósulása után továbbra is háttérhatásként jelen lesznek. A háttérhatás a hatásterület tevékenységtől független adottsága, olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. A földutas szakaszokon ilyen háttérhatás például a közlekedő mezőgazdasági gépek talajeróziót növelő hatása. 60

61 6. táblázat: A jelenlegi hatótényezők és hatásai a környezeti elemekre Környezeti Környezeti Környezeti elemek Beavatkozás elemek terhelést jelenlegi állapota nélküli állapot okozó tényezők jelenleg Föld Talaj motorizáció miatt az út közvetlen kerékpáros az utakon közelében CH közlekedés nélkül a olajszennyezés, az származékokkal, motorizáció út mentén ülepedő NaCl-dal és egyéb ugyanilyen arányú, por, korom, és ülepedő, a vagy esetleges nehézfém motorizáció szerves forgalomnövekedés szennyezés. molekuláival és a miatti erőteljesebb Gyalogosok korábbi terhelés szennyezés. szemetelése. hatására még Mezőgazdasági Mezőgazdasági ólommal gépek hasonlóan gépek túlsúlya szennyezettek a roncsolnának, miatti tömörödés, talajok. Gyalogosok kivétel, ha a erózió. eldobálhatnak PET szántóföldeket palackokat, stb. rétté, legelővé műanyagból alakítanák a kioldódó jövőben.. szennyezők. Mezőgazdasági gépek taposásából adódó erózió, sár-, és porképződés, talajtömörödés. 61

62 Alapkőzet Főként a Villányihegységben a felszín közelében levő mészkő és dolomit szennyeződhet a motorizáció és szemetelés által. Az út közvetlen közelében a CH származékok, NaCl, ülepedő por és korom a kőzet repedésein a vízzel lejutva szennyezi azt. kerékpáros közlekedés nélkül a motorizáció ugyanilyen arányú, vagy esetleges forgalomnövekedés miatti erőteljesebb szennyezés Ásványok Nem releváns. Nem releváns. Nem releváns. Földtani értékek Pl. Szoborpark, barlangok, turistaösvények gyalogos turisták általi látogatása. Taposásból, érintésből adódó erózió, élővilág károsítása (növény letépése) Kerékpáros közlekedés nélkül is sok látogató, de főként motorizált járművel érkezők vannak. Vizek Felszíni vizek A motorizáció és mezőgazdasági művelés miatti szennyezés A szennyeződések esővíz általi lemosása az utakról, környező patakokba, tavakba. Mezőgazdasági gépek által kiszórt műtrágya miatt nitrátszennyezés, növényvédőszerek használata. kerékpáros közlekedés nélkül a motorizáció ugyanilyen arányú, vagy esetleges forgalomnövekedés miatti erőteljesebb szennyezés, helyes mezőgazdasági gyakorlatot betartók számának növekedése a jogszabályok szigorodása miatt. 62

63 Felszín alatti A motorizáció A szennyeződések kerékpáros vizek miatti szennyezés esővíz általi közlekedés nélkül a lemosása az utakról, motorizáció talaj- és a növényzet ugyanilyen arányú, felszínéről a talajba vagy esetleges jutva elszennyezi a forgalomnövekedés vizeket. miatti erőteljesebb Mezőgazdasági szennyezés. A gépek által kiszórt szigorodó műtrágya miatt jogszabályok miatt nitrátszennyezés. körültekintőbb műtrágya használat, nitrátbemosódás enyhébb. Vízkészlet Az aszfaltos A meglévő aszfaltos kerékpáros úthálózat út a vízkészleteket közlekedés nélkül a befolyásolja a kismértékben motorizáció lehullott csökkenti, viszont az ugyanilyen arányú, csapadék emisszió miatt vagy esetleges beszivárgását és szennyeződhet. Coli, forgalomnövekedés felszíni, valamint nitrát szennyezés. miatti erőteljesebb felszín alatti víz szennyezés. A áramlását, az szigorodó elpárolgást. jogszabályok miatt Településeken körültekintőbb néhol műtrágya csatornahálózat használat, hiánya miatti nitrátbemosódás elszennyeződés. enyhébb. 63

64 Meder és partfal állapota Levegő Levegőminőség Éghajlati tényezők Nem releváns. Nem releváns. Nem releváns. Gépkocsi NOx szennyezés a kerékpáros közlekedésből és nyári félévben közlekedés nélkül a téli félév fűtéséből alacsonyabb, motorizáció származó NOx, ülepedő por általi, a ugyanilyen arányú, ülepedő por. hőerőmű, és a vagy esetleges Pollenek. cementgyár emisszió forgalomnövekedés csökkentő miatti erőteljesebb technológiája miatt szennyezés, a kisebb szennyezés, területek nem allergén növények megfelelő terjedése, fokozódó gondozása az pollenterhelés. allergén növények terjedését okozhatja. Motorizáció hat az A CO2, és a lebegő kerékpáros éghajlatra. részecskék közelekedés nélkül kibocsátása a motorizáció magasabb ugyanilyen arányú, jelenleg vagy esetleges forgalomnövekedés miatti üvegház kibocsátás növekszik, ózonréteg vékonyodása. 64

65 Élővilág Állatvilág Az állatfajok A közlekedés kerékpáros egyedeinek szabad akadályozza a közlekedés nélkül a vándorlását populációk motorizáció akadályozza a keveredését, az ugyanilyen arányú, jelenlegi kiépített állatok migrációját. vagy esetleges úthálózat, A közlekedési utak forgalom vándorlásukat mentén nagy a növekedés esetén veszélyezteti. Az pusztulás, mely a vonalas autóforgalom az bizonyos védett létesítményeken úton áthaladó, ott fajok fennmaradását való átjutása az táplálkozó állatokat veszélyezteti. állatoknak egyre elpusztítja. Különösen káros ez nagyobb veszélyt Motorizált a hatás a NATURA fog jelenteni járművek zaj- és 2000 területek számukra, ami a rezgéskibocsátása. közelében haladó populációk szakaszok esetében. méretének Érzékenyek csökkenéséhez, továbbá a nedves idővel a populáció élőhelyek és sérülékenysége erdők között haladó növekedéséhez, így útszakaszok, ahol a akár egy esetleges kétéltű vonulási fertőzés révén időszakokban azok eltűnéséhez is az állománynak akár vezethet %-a is elpusztul. A zaj- és rezgéskibocsátás riasztó hatással van az állatokra. 65

66 Növényzet Az utak Az utak mentén A motorizáció megváltoztatják a vagy vízhiányos, további területek vagy vízpangás növekedésével vízellátását. miatt a légszennyezésre Az autóforgalom oxigénhiányos, érzékeny által pangóvizes területek növényfajok elfolyatott jelennek meg. Az pusztulása szénhidrogén utak által elfoglalt prognosztizálható. származékok területeken hiányzik A növekvő lemosódása az út a gépkocsi-használat menti élőhelyekre. növényzet. zsúfoltabbá A Az utak mentén teszi az utakat, téli sózás miatt sófelhalmozódás, fokozza, és átalakuló szennyezett talaj, koncentrálja a talajszerkezet és ezek miatt szennyezést. ph, degradált társulások továbbá találhatók. sófelhalmozódás a Az utak mentén felső rétegben. gyakori az inváziós, Invazív fajok vagy csupán magjainak tájidegen fajok megjelenése az jelenléte. autók platójáról, kerekeiről. 66

67 Biodiverzitás A közlekedési utak A motorizáció kerékpáros által elfoglalt további közlekedés nélkül a területekkel az növekedésével a motorizáció élettér zavaró (zaj), és ugyanilyen arányú, lecsökken. Az utak szennyező vagy esetleges mentén a zavaró, és (légszennyező) hatás forgalom szennyező hatás tovább nő, mely növekedés esetén következtében a egyes érzékeny ökológiai helyzet biodiverzitás fajok területről való tovább romlása, csökken, eltűnését élőhelyek egyes érzékeny eredményezheti. minőségének állatfajok eltűnése romlása. prognosztizálható Ökoszisztémák Az utak A motorizáció kerékpáros szétdarabolják az hatásaként közlekedés nélkül a ökológiai jelentkező motorizáció rendszereket, az környezetszennyezés ugyanilyen arányú, ökoszisztémák az vagy esetleges sérülését okozva. ökoszisztéma forgalom sérülését okozza. növekedés esetén Egyes fajok ökoszisztémát szennyezésre, alkotó rendszerek, zavarásra való társulások további érzékenysége miatt sérülése következik az ökoszisztémát be alkotó fajok változnak, így egyes társulások sérülése következik be. 67

68 Épített környezet Infrastruktúra kerékpáros Zöld felületek közlekedés nélkül a Kultúrális motorizáció örökség Gépjármű forgalom ugyanilyen arányú, Építészeti és esetén rezgés, Az épületek vagy esetleges régészeti szennyezés, sérülnek, forgalom örökség gyalogos turisták a megrepedezhetnek, növekedés esetén zöldfelületeken szennyeződnek. romlik az épületek, szemetelhetnek. zöldfelületek állaga. Táj Tájkép Nem releváns, a Nem releváns, a Ha nem történik kultúrtáj kultúrtáj nagymértékű, a esztétikailag jó. esztétikailag jó. A jelenlegitől eltérő kultúrkörnyezet és a tájba való természet beavatkozás, annak harmonikusan képe nem változik. fonódik össze. Tájhasználat Mezőgazdasági Termőhelyek Újabb termőföldek művelés, leromlása a létesítése esetén erdőgazdálkodás. nitrogénműtrágyák fennálló veszély és növekszik, vagy ha növényvédőszerek a termőterületeket fokozott használata csökkentik, rét miatt, tájidegen legelővé alakítása, fajok terjedése. az javulhat. 68

69 Ember és társadalom Emberi A mozgás hiánya A motorizáció kerékpáros egészség és a szennyezés hatásaként közlekedés nélkül a tovább rontja az jelentkező motorizáció egészséget környezetszennyezés ugyanilyen arányú, az emberi vagy esetleges egészség romlását forgalom okozza növekedés esetén romlik az emberi egészség. Életminőség A motorizáció A közvetlenül a z A területre rontja az utak mentén élők jellemző természeti életminőséget a életminőségét rontja értékek és a zajterhelés a a zajterhelés és a borturizmus miatt légszennyezők szennyezőanyagok. nem várható az miatt. életminőség romlása, nincs nagyarányú szennyezés. 69

70 4. A környezeti elemekben bekövetkező állapotváltozások és hatásfolyamatok, azok értékelése, részletes leírása 4.1. A hatásfolyamatok és a hatásterületek E fejezetben a kerékpárút kijelölésének, valamint a kerékpárút használatból eredő tevékenység bemutatására térünk ki. Általában ismertetésre kerülnek a technológiai változatok, a választott technológia, létesítmények, a tevékenység volumene, erőforrásai, a felhasznált és előállított anyagok mennyisége valamint a tevékenység megkezdésének ideje. A tevékenység környezetének bemutatásakor le kell írni az igénybe vett terület településrendezési terv szerinti besorolását és a környezeti elemek (talaj, víz, levegő, zaj élővilág, épített környezet) jelenlegi állapotát. Jelen esetben a kerékpárút kijelölésének egy alternatíváját mutatjuk be, kijelölésről van szó, építésről, technológiai folyamatokról nincs szó. a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok környezeti elemenként és környezeti rendszerként összességükben való elemezése. A közvetetten érvényesülő hatásfolyamatok A tervezett létesítmény várható hatásai: - a kerékpározáshoz a járműhasználat ideje alatt a környezetterhelés (levegő, zajterhelés stb.) megnőhet, ám tartós környezetkárosodást nem okoz, - az üzemelés a környezetre nem gyakorol jelentős káros hatást, - a növekedő kerékpáros turizmus a környéken élő emberekre, valamint a helyi vállalkozásokra (forgalmára) pozitív hatást gyakorol. A hatótényezők által elindítható hatásfolyamatok: A hatásfolyamatok bonyolult összefüggések hatására, közvetett és közvetlen hatások együtthatójaként alakulnak ki. A tervezett, vizsgált tevékenység vonalas létesítmény (úthálózat) mentén zajlik. A hatótényezők által elindítható hatásfolyamatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 70

71 7. táblázat: A kerékpárút hatásai a környezeti elemekre. Környezeti elemek/ rendszerek Levegő Hatótényezők Kerékpárokat szállító járművek Kerékpáros közlekedés Közvetlen hatások Közvetett hatások Hatásterület /hatásviselők Negatív hatás: Negatív hatás: A kerékpárok Ideiglenes levegőromlás - Ideiglenes CO2 és más károsanyagemisszinak egészségkárosítás szállításá- hely- Pozitív hatás: Pozitív hatás: színei és az nincs nincs ott élők Negatív hatás: Negatív hatás: A kerékpáros nincs nincs Pozitív hatás: Pozitív hatás: forgalom A hivatásforgalmi A kerékpárral közlekedők, nyom- kerékpározás révén esetlegesen a napi vonala és csökkenti a ingázók számának az ott élők motorizációt, ezáltal a növekedése segít megőrizni NOx és CO2 és szerves a jó levegő- szénhidrogén minőséget. A származékok továbbá kerékpáros közlekedésben szálló por emissziót. részt vevők szív- és érrendszeri, általános egészségi állapota javul. 71

72 Felszíni és Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: Felszíni és felszín párokat csak a talaj mennyiségi és a terhelés hatására a felszín alatti víz szállító minőségi terhelése miatt. vízben az életfeltételek alatti járművek Szélsőséges esetben: a romlanak vízbázis a motorizáció miatt normál nyomvonal üzem esetén, úttestre mentén kerülő, illetve balesetek során havária jelleggel megjelenő szénhidrogén, nehézfém és egyéb szennyezés bemosódása. Pozitív hatás: Pozitív hatás: nincs nincs Kerékpá- Negatív hatás: Negatív hatás: A ros kerékpárforgalom által életfeltételek romlanak kerékpáros közleke- okozott talajterhelés a vízben forgalom dés miatti szennyezés nyomvonal Pozitív hatás: növekvő Pozitív hatás: A a menti kerékpáros forgalom motorizáció csökkené- vízbázis csökkenti a motorizáció sével a környezet- növekedését, így felszíni szennyezés mértéke és felszín alatti vizek csökken, az utak autóforgalom miatti mentén kisebb mértékű esetleges szennyezését is. a porszennyezés, és a káros anyagok kiülepedése. A forgalom csökkenése elsősorban lemosódás miatti szennyezés, illetve a szálló porból való 72

73 kiülepedés miatt tágabb körzetben megjelenő állandó vagy széljárás függvényében változó, természetesnél magasabb háttér terhelés csökkenése várható. Talaj Táblák Negatív hatás: Negatív hatás: Kerékpáros kihelye- minimális tereprendezés növénytakaró sérülése nyomvonal zése Pozitív hatás: Pozitív hatás: menti nincs nincs terület Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: A párokat motorizáció miatti az a talaj életfeltételeinek kerékpárok szállító úttesten fellépő olaj romlása, egyéb szállítása járművek szennyezés, az út mentén környezeti elemek, pl. során leülepedő por, korom, felszín alatti víz érintett nehézfémszennyezés a víz terhelése útvonalak közvetítő szerepe által környezete a talajba jut, annak szennyezését idézi elő. Pozitív hatás: Pozitív hatás: nincs nincs Kerékpá- Negatív hatás: Negatív hatás: Földutak a ros talajerózió a talaj állékony- tervezett közleke- (pl. talajtömörödés) ságának, szerkezetének nyomvonal dés romlása mentén Pozitív hatás: Pozitív hatás: a kerékpáros közlekedés a településeket 73

74 előtérbe kerülésével, összekötő kerék- annak feltételeinek párutak csökkentik a megteremtésével a települések közötti motorizált közlekedési motorizált közlekedési módok csökkenése. lehetőségek alkalmazását, így a sok esetben a mezőgazdasági művelésre használt talajok szennyezését is. Táj/ Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: A élővilág párokat mivel nincs új szakasz nincs kerékpárok szállító építése, így nincs szállítása járművek Pozitív hatás: Pozitív hatás: során nincs nincs érintett útvonalak környezete Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: Földutak a páros élőhely zavarás, a növény- és állatvilág tervezett közleke- növényzet károsítás, életfeltételeinek a meg- nyomvonal dés állatvilág zavarása változása, esetleges mentén kb. pusztulása 200 m Pozitív hatás: Pozitív hatás: széles a kerékpáros közlekedés csendesebb, sávban előtérbe kerülésével, nyugodtabb környezet annak feltételeinek megteremtésével a motorizált közlekedési módok és az általuk okozott hatások csökkenése. 74

75 Zaj- és Kerék- Negatív hatás: ideiglenes Negatív hatás: A rezgés párokat zajszintemelkedés zajhatások kerékpárok szállító Pozitív hatás: Pozitív hatás: szállítása járművek nincs nincs során érintett útvonalak környezete Kerékpá- Negatív hatás: Negatív hatás: A ros élőhely zavarás állatok viselkedésének kerékpáros közleke- megváltozása forgalom dés Pozitív hatás: Pozitív hatás: nyomvonal motorizációs közlekedés csendesebb, a és az ott helyettesítése miatt nyugodtabb környezet élők zajszint csökkenés Társa- Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: A tervezett dalmi- párokat nincs nincs kerékpárút gazdasági szállító Pozitív hatás: Pozitív hatás: mentén helyzet járművek több turista, nagyobb gazdálkodó szervek, érdeklődés a hely iránt, nő magánvállakozások a kulturális örökség forgalma növekedhet. látogatottsága. Jobban hasznosítottá válnak az eddig nem preferált területek. Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: páros nincs nincs közleke- Pozitív hatás: Pozitív hatás: dés több turista, nagyobb gazdálkodó szervek, érdeklődés a hely iránt, nő magánvállalkozások a kulturális örökség forgalma növekedhet. látogatottsága. Jobban hasznosítottá 75

76 válnak eddig nem preferált területek. Javul a lakosság közérzete Ember és Kerék- Negatív hatás: Negatív hatás: A tervezett társadalom páros a kijelölt útvonalon a változó nagyságú kijelölt közleke- biciklis balesetek száma, a egészségkárosodás kerékpárút dés forgalom növekedésével mentén arányosan növekedhet. Pozitív hatás: Pozitív hatás: a meglévő infrastruktúra javuló általános alkalmassá válik mind kondíció miatt javuló a hivatásforgalmi, egészségi állapot, mind az idegenforgalmi illetve betegségek kerékpározás terjedésére. esetén javuló regene- Többen ülnek kerékpárra rálódási képességek. és rendszeresebben Javul az emberek használják. életminősége a javuló közlekedési, sportolási lehetőségek által. A javuló életminőség erősödő identitást, fokozódó helyi aktivitást, kiadások helyben tartását szolgálva erősíti a közösséget és a gazdaságot. 76

77 A hatásokat nagymértékben befolyásolja a háttérhatás, mely a hatásterület tevékenységtől független adottsága, olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. Létük független a vizsgálat tárgyát képező tevékenységtől. Hatások azonosítása: - talajerózió (amely a környező vizek minőségét is befolyásolja); - a kerékpárnak a túra kiindulási pontjáró történő motorizált szállítása esetén CO2 és más károsanyag-emisszió; vonattal való közlekedés lehetőség, menetrendszerint jár ezen a nyomtávon, nem származik belőle emisszió; - a növényzet károsítása; - az állatvilág zavarása; - zsúfoltság (esetenként, nagyszámú kerékpáros turista esetén); - a kijelölt útvonalon a biciklis balesetek száma, a forgalom növekedésével arányosan növekedhet; - a beépítettség növekedése és ezzel az élőhelyek pusztítása: itt nem áll fent, mert nem lesz a nyomvonal kiépítve, hanem a meglévőt használják. Élőhely-feldarabolódással sem kell számolni. Amennyiben a negatív hatásokat vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy a Villányi-hegység északi lábánál, a Németi-patak és a Pogány-Villányi-vízfolyás találkozásánál (Németi-patak erózióbázisa) szedimentációs területekkel találkozunk. A nyomvonal a Németi-patak mentén halad, így talajerózió esetén a vízbe jutó talaj az erózióbázis területére érkezik. Elsődleges negatív hatás tehát a kerékpáros közlekedésnél a talajerózió. A közúton nem kell számolnunk a kerékpár gumiabroncsának erodáló hatásával. A földutakon, szinte teljes szélességben kihasználásra kerülnek. WILSON, J. P.- SENEY, J. P. (1994, In: DÁVID L. SZABÓ J. 2006) erdős területen vizsgálták az ott gyalogosan, vagy valamilyen közlekedési eszközzel (ló, motorkerékpár, hegyi kerékpár) közlekedők eróziós hatásait. Megállapították, hogy a motorkerékpározás, a lovaglás és a gyaloglás sok esetben jobban roncsol, mint a hegyi kerékpározás. CHIU, L. ÉS KRIWOKEN, L. (2003, In: DÁVID L. SZABÓ J. 2006) szerint nincs jelentős különbség a túrázás és a hegyi kerékpározás ösvényt erodáló hatása között, de pl. a 77

78 kerékpározók magatartása (farolás), a nedves vagy éppen túl száraz (porfelhő) és a kevésbé tömörödött felszín, a fiatalabb ösvény kétségkívül megnöveli a hegyi kerékpározók által kiváltott erózió hatását. THURSTON, E. ÉS READER, R. J. (2001, In: DÁVID L. SZABÓ J. 2006) szerint a kerékpározás felszínt pusztító hatásai nem mutatnak túl az ösvény tengelyvonalától mért 30 cm-es távolságon. A talajra ható nyomás gyalogosként 297 g/cm 2, a hegyi kerékpározás 2008 g/cm 2, a lovaglás 2800 g/cm 2, ezáltal inkább ösvényt mélyítő, mint szélesítő hatása van az utóbbi kettőnek, míg az elsőnek, főként a szélesítő. A földutakon a kerékpár olajozása talajszennyezést okozhat és az élővizekbe is bekerülhet. Ha a pozitív hatást vizsgáljuk jelentős fejlesztést jelent a térség számára. A turista forgalom növekedése mellett a vizsgált terület, települések lakói akár ingázáshoz is használhatják a kijelölt utat, generálhatja ezt is a fejlesztés: ritkán járó busz és vonatjáratok miatt az ott élők más lehetőség híján és az alacsony jövedelmi viszonyok miatt döntenek a kerékpáros közlekedés mellett. Hosszabb távon a térség turisztikai fejlődéséhez is hozzá járul a kerékpárút, mert lehetőség lesz kerékpáros túrák szervezni a környéken. A beruházás befejezését követően azok is kedvet kapnak a kerékpáros közlekedéshez, akik eddig gépkocsival jártak ügyeiket intézni és köreikben sikerül erősíteni a környezet tudatosságot. 78

79 4.2. A várható környezeti hatások becslése és értékelése A tevékenység három szakaszának (kijelölés, használat, felhagyás) vizsgálata E fejezetben arra térünk ki, hogy melyek a kerékpárút kijelölése során végzendő feladatok, azok várható hatásai az egyes környezeti elemekre, és a várható környezeti hatások becslését kell elvégezni valamennyi környezeti elemre, ugyanúgy az üzemeltetés és felhagyás esetében is. A becsléseknek azokra a hatásokra kell kiterjedniük, amelyek: lényegesnek tekinthetők, minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében. E szempontból történő becslés, értékelés az alábbi: I. szakasz: létesítés, a kerékpárút (ki)jelölése A kijelölt kerékpárútvonalon a táblák kihelyezése jelenik meg hatótényezőként a kezdeti szakaszban. A hatótényezők hatásmechanizmusai függnek a használt eszközöktől (pl. a táblák tartóoszlopainak lerakásánál használt fúró, a tábla anyaga, vagy a kerékpár gumiszélessége). A táblák néhol a meglévő elemekre (táblaoszlopokra a meglévő tábla alá, vagy távvezetékek oszlopaira stb.) kerülnek. Ahol ez nem valósítható meg, ott új oszlopok készülnek, melyeket betontuskóba állított horganyzott acéloszlopokra helyeznek fel rendszeresített rögzítő elemekkel (jellemzően rögzítő szalaggal vagy bilincskészlettel). Az útbaigazító tábla nyíl alakú (75 20 cm), a felirat bevésve lesz, és festékkel kitöltve. A táblák és oszlopaik fából készülnek. Az irányjelző tábla 200 cm-es, az információs tábla 210 cm-es magassággal fog rendelkezni. A kerékpár tulajdonságai és a kerékpározás módja, a kerékpározási etikett betartása mind befolyásoló tényezők. 79

80 Környezeti elemet érintő hatások: - táblák kihelyezése: elsősorban a talajban okozhat minimális, helyi változást, de környezetvédelmi szempontból nem okoz jelentős módosulást az adott környezeti elemben. Közvetlen hatás nem okoz további, közvetett hatást. II. szakasz: Kerékpárútként való úthasználat: Üzemeltetés környezeti hatásai: Az üzemeltetés során várható tevékenységet ismertetni kell a környezeti elemek szempontjából, majd a várható környezeti hatások becslését el kell végezni valamennyi környezeti elemre, majd ábrázolni szükséges a várható hatásterületet. A változások becsléséhez első lépésként a közvetlen hatás okozta változásokat kell felmérni, majd ezek függvényében a közvetetteket. A jelentőség megítélésénél és a minősítésnél figyelembe kell venni e tényezőket: A kontrollkörnyezet adott állapotjellemzőjétől való eltérés mértéke. A meglévő határérték, vagy más elfogadott normarendszer valamilyen határpontjának a meghaladása. Ezek a legegyszerűbb esetben szennyezési (emissziós) határérték túllépések. A hatás térbelisége. A nagy kiterjedés növelheti a hatásviselők számát és így a hatás jelentőségét is. A hatás időbelisége. A nagyon rövid ideig tartó állapotváltozások kis jelentőségűek lehetnek. Ennek ellenkezője azonban csak néha igaz. a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, 80

81 ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei; Levegő Legnagyobb negatív hatás itt akkor jelentkezik, ha jelentős számban jelennek meg a kerékpárokat szállító járművek az adott útvonal (pl. ha egyes szakaszokat látogatják). Ebben az esetben ideiglenes levegőromlás - CO2 és más károsanyag-emisszió terhelés jelenik meg, mely egészségkárosító hatás is válhat. Kockázati tényező, nem jelentős, főleg, ha a kerékpáros turizmus levegőre nézve inkább pozitív hatásként jelentkezik. Pozitív hatásként megemlítendő, hogy a turistaforgalom, illetve az esetleges hivatásforgalmi kerékpározás révén csökken a motorizáció, ezáltal a NOx és CO2 és szerves szénhidrogén származékok, a szálló por emisszió. Így a kerékpárral közlekedők, a napi ingázók számának növekedése segít megőrizni a jó levegőminőséget. További kedvező hatás, hogy a kerékpáros közlekedésben részt vevők szív- és érrendszeri, illetve általános egészségi állapota javul. Felszíni és felszín alatti víz A kerékpárokat szállító járművek negatív hatásként a talaj mennyiségi és minőségi terhelése miatt jelentkezhet. Szélsőséges esetben: a motorizáció miatt normál üzem esetén, úttestre kerülő, illetve balesetek során havária jelleggel megjelenő szénhidrogén, nehézfém- és egyéb szennyezés bemosódása okozhat problémát. A kerékpáros közlekedés által okozott talajterhelés miatti szennyezés is megemlíthető, de nem jelentős. A terhelés hatására a vízben az életfeltételek romlanak. Összességében jelentékeny kockázati tényező. Pozitív hatás azonban, hogy a növekvő kerékpáros forgalom csökkenti a motorizáció növekedését, így felszín alatti vizek autóforgalom miatti esetleges szennyezését is. A 81

82 motorizáció csökkenésével a környezetszennyezés mértéke csökken, az utak mentén kisebb mértékű a porszennyezés és a káros anyagok kiülepedése. A forgalom csökkenése elsősorban lemosódás miatti szennyezés, illetve a szálló porból való kiülepedés miatt tágabb körzetben megjelenő állandó vagy széljárás függvényében változó, természetesnél magasabb háttér terhelés csökkenése várható. Talaj A talajtakaró több szempontból is sérülhet, jelentős környezeti kockázatot maga a kerékpáros közeledés jelent, ami talajeróziót okozhat. A táblák kihelyezése minimális tereprendezést jelent, ahol a növénytakaró sérül. Kerékpárokat szállító járművek, a motorizáció miatti az úttesten fellépő olaj szennyezés, az út mentén leülepedő por, korom, nehézfém szennyezés a víz közvetítő szerepe által a talajba jut, annak szennyezését idézi elő, ez pedig a talaj életfeltételeinek romlását, egyéb környezeti elemek, pl. felszín alatti víz terhelését eredményezi. A kerékpáros közlekedés, ahogy említettük, talajeróziót okozhat, a talaj állékonyságának, szerkezetének romlását. Valamennyi hatást vizsgálva, ez jelentkezik fő hatótényezőként. Pozitív hatás a kerékpáros közlekedés előtérbe kerülésével, annak feltételeinek megteremtésével a motorizált közlekedési módok csökkenése. A települések közötti kerékpárutak csökkentik a települések közötti motorizált közlekedési lehetőségek alkalmazását, így a sok esetben a mezőgazdasági művelésre használt talajok szennyezését is. Táj, élővilág A kerékpáros közlekedés negatív hatása az élőhely zavarás: növényzet károsítás, állatvilág zavarása, mely a növény- és állatvilág életfeltételeinek a megváltozását, esetleges pusztulását eredményezi. Pozitív hatásként megemlítendő, hogy a kerékpáros közlekedés előtérbe kerülésével, annak feltételeinek megteremtésével a motorizált közlekedési módok és az általuk okozott hatások csökkenése várható, mely egy csendesebb, nyugodtabb környezetet biztosít az élőlények számára. 82

83 b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét, bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit; Ember és társadalom A kerékpáros közlekedés negatív hatása, hogy a biciklis balesetek száma a forgalom növekedésével arányosan emelkedhet, amely változó nagyságú egészségkárosodást okozhat. Pozitív hatás a meglévő infrastruktúra alkalmassá válik mind a hivatásforgalmi, mind az idegenforgalmi kerékpározás terjedésére. Többen ülnek kerékpárra és rendszeresebben használják ezt a fajta közlekedési módot. További hatás a javuló általános kondíció miatt javuló egészségi állapot, illetve betegségek esetén javuló regenerálódási képességek. Javul az emberek életminősége a javuló közlekedési, sportolási lehetőségek által. A javuló életminőség erősödő identitást, fokozódó helyi aktivitást, kiadások helyben tartását szolgálva erősíti a közösséget és a gazdaságot. Zaj- és rezgés A kerékpárokat szállító járművek által okozott zajszint-emelkedés ideiglenes terhelésként jelenik meg. Maga a kerékpáros közlekedés során a hangoskodás élőhely-zavarást okozhat az állatvilágban. 83

84 Pozitív hatásként megemlítendő, hogy a motorizációs közlekedés helyettesítése miatt zajszint csökkenés következhet be, ami egy csendesebb, nyugodtabb környezetet biztosít az ott élők és ideiglenesen ott tartózkodók számára. c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen: ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek, cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások. Gazdaság Pozitív hatást kell e tekintetben kiemelni, mivel nagyobb érdeklődést indukálhat a hely iránt, nő a kulturális örökség látogatottsága, gazdálkodó szervek, magánvállalkozások forgalma növekedhet. Jobban hasznosítottá válnak az eddig nem preferált területek. Javul a lakosság közérzete. III. szakasz: Kerékpárútként való felhagyás Felhagyás környezeti hatásai: Ismertetni kell a felhagyás során végzendő feladatokat, majd el kell végezni a várható környezeti hatások becslését valamennyi környezeti elemre, majd a várható hatásterületet ábrázolni szükséges. E szakaszban mivel bontásról nincs szó, csupán a hirdetőtáblák felszedéséről, a talajt érintő hatást kell megemlíteni, de környezetvédelmi szempontból nem jelentős a tevékenység hatása. Főleg, ha a tábláknak új funkciót jelölnek ki. 84

85 Kerékpárút által okozott állapotváltozások jellege Ideiglenes változások, ha az eredeti állapot a hatótényező érvényesülésének megszűnésével visszaáll. Ideiglenes változás pl. az irányjelző, információs táblát kihelyezése, a kerékpárokat szállító járművek CO2 és más károsanyag-emissziója, valamint zajterhelés Tartós, stabil intenzitású változások - a hatótényezők megközelítőleg egyforma szinten működve fejtik ki hatásukat, miközben a hatásviselő reagálása is stabil. Ez pozitív jellegű változás során említhető, mégpedig a kerékpáros közlekedés előtérbe kerülésével, annak feltételeinek megteremtésével a motorizált közlekedési módok és az általuk okozott negatív hatások csökkennek, a pozitív változások viszont tartós eredményt okozhatnak. Pl. levegőminőség javulása, zajszint csökkenés. Az emberi egészégre nézve pedig: javuló általános kondíció miatt jobb egészségi állapot, illetve betegségek esetén javuló regenerálódási képességek. Javul az emberek életminősége a fejlődő közlekedési, sportolási lehetőségek által. A javuló életminőség erősödő identitást, fokozódó helyi aktivitást, a kiadások helyben tartását szolgálva erősíti a közösséget és a gazdaságot. Halmozódó jellegű változások - a hatótényező működhet egyenletesen vagy egyenetlenül, de a hatásviselőben felhalmozódnak a negatív következmények Halmozódó jellegű változás a talajszennyezés. Továbbá a növényzet károsítása, állatvilág zavarása, állatok viselkedésének megváltozása. Periodikusan ismétlődő, tartós állapotváltozások- a hatótényező vagy a hatásviselő periodicitást mutat. Periodikusan, évszakokhoz kötötten jelenhet meg több turista, nagyobb érdeklődés a hely iránt, nő a kulturális örökség látogatottsága. 85

86 Mátrix, hatásfolyamat ábra A közvetlen és közvetett környezeti hatások módszeres felismeréséhez egyenként meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység egyes résztevékenységei, mint hatótényezők okozhatnak-e változást az egyes környezeti tényezők különböző állapotjellemzőiben. A mátrixban függőlegesen a lehetséges hatótényezők (projekt komponensek) projekt alternatívánként és azok résztevékenységeikként. Mátrixok lehetnek: Egyszerű mátrix Időfüggő mátrix Nagyságrend mátrix Kölcsönhatás mátrix Lépcsős (kereszthatás) mátrix Súlyozott mátrixok Az alábbiakban kölcsönhatás mátrixot alkalmazunk a hatások azonosításához: 86

87 8. táblázat: A Pécs-Beremend kerékpárút környezetvédelmi szempontú összefoglaló mátrix elemzése. Jelmagyarázat: Hatás erőssége: 0 nincs hatás, 5 erős hatás, Hatás jellege: -: negatív hatás, +: pozitív hatás, változás Tevékenység szakaszai Hatásviselők Telepítés Meg. valósítás, üzemelés Terület kijelölése Táblák kihelyezése Kerékpárok, turisták szállítása Kijelölt út használata Környezeti elem Környezeti rendszer Ember, Talaj Víz Levegő Élővilág Épített környezet Ökoszisztéma Települési környezet Táj mint végső hatásviselő / Balesetek Felhagyás /

88 5. ábra. A Pécs-Beremend kerékpárút hatótényezőinek és hatásainak folyamatábrája

89 SWOT-analízis 9. táblázat: A Pécs-Beremend kerékpárút környezetvédelmi szempontú Swot-analízise. ERŐSSÉG Nem növeli a burkolt felületek arányát, nem csökken a zöldfelületek aránya Nincs további élőhely-fragmentálódás Természetes, fából készült irányjelző táblák, nincs tájképromboló hatása Nem várható: levegő, víz és talajszennyezés. Egyes nyomvonallal érintett települések tömegközlekedéssel (vonattal) megközelíthetőek, vagy elhagyhatóaknem generál feltétlenül nagyobb autóforgalmat és ezáltali emissziót. LEHETŐSÉG Gépkocsiforgalom esetleges csökkenése, a kerékpárosok számának növekedése a térségben, emisszió csökkenése Kapcsolódás más kerékpárútvonalakkal (pl. Három Folyó Kerékpárút) helyi lakosok körében a kerékpározók számának növekedése Gazdasági szempontból lehetőség, hogy megnő a térség iránti érdeklődés, a turisták jelenléte, létszámuk növekedése miatt a helyi áruforgalom emelkedhet GYENGESÉG Nagyobb társaság esetén enyhébb zajterhelés, ami zavarhatja az állatokat Eső után a földutak nagyrészt járhatatlanná válhatnak VESZÉLY A földutakon talajtömörödés, talajerózióval és szedimentációval érintett területek kismértékű növekedése Szállító járművek, motorizáció miatti légés vízszennyezés, zajterhelés Szemetelés Élőhelyek zavarása Baleset

90 4.3. A kerékpározás emberi egészségre gyakorolt hatása A kerékpározás az aerob, ciklikus mozgásformák közé sorolható, tehát ugyanaz a mozdulatsor egymás után gyorsan ismétlődik, és a mozgás dinamikus, vagyis oxigén jelenlétében megy végbe. A kerékpározás legfontosabb egészségügyi vonatkozása, hogy edzi a szív- és vérkeringési rendszert. Nő a pulzus, emelkedik a vérnyomás, ezáltal a vérkeringés élénkül. A rendszeres kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát. A kardiovaszkuláris hatások mellett a kerékpározásnak több jótékony hatása is van (zsírégetés, testformálás). Az ízületekhez kíméletes, jóval kevésbé terheli, mint a kocogás vagy a futás. Egy órán át tartó kerékpározás 300 kcal-t igényel, így értelemszerűen csökkenti az elhízást és rendszeres sportolással megelőzi azt. A kerékpározás az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módja erőnlétünk karbantartásának. Zsírégető és kedélyjavító is, ha közben a természetben járunk. A kerékpározás a környezetre való nagyfokú odafigyelést igényel, ezáltal a gondolatokat eltereli, ami a stressz csökkentéséhez nagyarányban hozzájárul (www.napidoktor.hu) A hatásterület A hatásterületeket térképi ábrázolással szükséges bemutatni az egyes környezeti elemekre vonatkozóan külön-külön és az érintett közigazgatási határokat feltüntetni. Be kell mutatni, hogy az egyes közigazgatási területeken/településeken mekkora területet érint a kerékpárút nyomvonala és a hatásterülete. Helyi kezelésű utakat és földutakat sorra a következő települések közigazgatási határát érinti: Pécs, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Szőkéd, Áta, Bisse, Kistótfalu, Vokány, Nagytótfalu, Kisharsány, Nagyharsány és Beremend (6. ábra). 90

91 6. ábra: A nyomvonallal és hatásterületével érintett közigazgatási határok. Saját forrás. A földet/talajt és élővilágot érintő hatásterület a beruházás feltárt hatásfolyamatai alapján nem terjed tovább a nyomvonal menti cm-es távolságnál, amely hatásterületnek (pufferzóna) térképi ábrázolása nem lehetséges, és nem is szükséges, hiszen a tervezés során előállított térképek megfelelőek e szempontból. Ez a távolság is olyan területeken vehető figyelembe, ahol földút van, és mesterséges akadálya nincsen. Főként olyan területeken lesz jellemző a nyomvonal esetleges megváltozása, ahol a kijelölt út mellett mezőgazdasági területek (szántó és gyep, rét, legelő) vannak, és a kerékpárral letérnek az útról a vízállásos térrészek elkerülése végett. Ott az a probléma is fenn áll - amit a kollégák a nyomvonal terepi kijelölése során tapasztaltak-, hogy a mezőgazdasági gépek elszántják, beszántják a földutakat. Összességében tehát a hatásterület maga a kerékpárútnak a nyomvonala, és cm-es környezete. 91

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. 2 Megbízó: Újfehértó Város Önkormányzata 4244 Újfehértó, Szent István u. 10. Készítette: Ügyvezető:

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZAKÉRTŐ: Lovasi Katalin

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben