8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI"

Átírás

1 8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI HUFNAGEL LEVENTE SIPKAY CSABA DRÉGELY-KIS ÁGOTA FARKAS ESZTER TÜREI DÉNES GERGÓCS VERONIKA PETRÁNYI GERGELY BAKSA ATTILA GIMESI LÁSZLÓ EPPICH BOGLÁRKA DEDE LILLA HORVÁTH LEVENTE Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A klímaváltozásnak a biodiverzitásra és közösségökológiai folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy a nemzetközileg jelenleg leginkább elfogadott klímaszcenáriók adatait feltételezve, a bekövetkezô éghajlati változás jelentôsen befolyásolná hazánk természetes és ember által befolyásolt ökoszisztémáit, azok állapotát és ökológiai folyamatait. A földrajzi analógián alapuló faunavizsgálataink alapján, ha indikátorcsoportnak a Lepidoptera rendet választjuk megállapítható, hogy a mai fauna vesztesége fajokban 19 45% közötti lehet, ezek nagyrészt északias elterjedésû fajok. Ugyanakkor az új fajok megjelenésére a mai lepkefauna mintegy 19 36%-át kitevô mértékben számíthatunk, ezen fajok areája jellemzôen délkeleti jellegû. Ha ökoszisztéma-vándorlásban gondolkodunk, akkor a klimatikusan jellemzô élôlényközösségek zonalitásában a 2100-ig terjedô idôszakban km-es észak felé tolódás lenne szükséges a társulások alkalmazkodásához, ez azonban ilyen rövid idô alatt irreális, így súlyos ökológiai következményekkel lehet számolni. A stratégiai modellezési esettanulmányunk alapján a klímaváltozás szezonális dinamikai hatásai leginkább a május és október közötti idôszakban lehetnek jelentôsek. A vízi ökoszisztémákra vonatkozó taktikai szimulációs modellezési esettanulmányok a fenofázisok és aszpektuális jelenségek néhány hetes, illetve egy hónapos elôretolódására, egyes csoportoknál jelentôs egyedszámcsökkenésre, másoknál emelkedésre vezetnek. A dunai fitoplankton-szimuláció eredményei szerint a klímaváltozás hatására az évek planktonprodukciójának átlagában nem várható nagyon jelentôs változás, viszont az évek közötti szórás mértéke (évek közötti variabilitás) drasztikusan és szignifikánsan megnô. Eredményeink figyelembevételével a következô javaslatok fogalmazhatók meg: A fajok vándorlásának elôsegítése érdekében fontos a természetközeli élôhelyek tágabb környezetében az átjárhatóság lehetôvé tétele, illetve fokozása. Fokozott óvatosság szükséges a vízgazdálkodás részérôl, a veszélyeztetett vizes élôhelyek tekintetében. A természetvédelmi területeken elsôdleges cél a klímától független károsító hatások (zavarás, szennyezés, fragmentáció) mainál hatékonyabb kiküszöbölé- 227

2 se, de a megváltozó éghajlat hatásaira bekövetkezô szerkezeti átalakulást és az új fajok spontán megtelepedését nem szabad akadályozni. Elengedhetetlenül szükséges, hogy más mûvelési ágakból kivont területeken aktív telepítésekkel segítsék elô a jövôbeli klímához más területen már adaptálódott természetközeli társulások kialakulását. Ehhez a földrajzi analógia módszere nyújthat segítséget. A másik feladat az alkalmazkodásra képtelen fajok megôrzése, ami szintén a földrajzi analógián alapuló területkeresés és transzlokáció segítségével oldható meg. A biodiverzitás megôrzésében döntô szempont a mezôgazdaság és az erdészet prioritásainak klíma- és környezettudatossá alakítása, hiszen természetközeli állapotú élôhely egyre csökken. Az aktív természetvédelmi beavatkozások megvalósítása a természetvédelmi hatóságok nemzetközi együttmûködésével valósítható meg. A természetvédelem prioritásainak minél szélesebb körû megismertetése és elfogadtatása a képzés és a kommunikáció segítségével a társadalom valamennyi rétege felé. Bevezetés A bioszférát alkotó fajok elterjedése, az életközösségek faji és mennyiségi összetétele a földi élet kezdetétôl fogva folyamatosan változik. Korábban az élôvilág földtörténeti léptékû átalakulása természetes folyamatként volt felfogható, de az utolsó néhány ezer év változásaiban egyre nagyobb súllyal szerepelnek az emberi tevékenységnek tulajdonítható hatások. A környezetünkre gyakorolt antropogén hatások közül az egyik legjelentôsebb a klímaváltozás kérdésköre. A klímaváltozás kétségkívül jelentôs hatással van a természetes ökológiai rendszerekre és rajtuk keresztül a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Ma már elfogadott tény, hogy a gazdasági és társadalmi élet a korlátozott természeti erôforrásokra támaszkodik, és az ökoszisztémák legkülönfélébb hasznait élvezi ( ökoszisztéma-szolgáltatások ). Ennek alapján az ökoszisztémák nem csak egy szektort jelentenek a többi között, hanem az ökoszisztéma-szolgáltatások révén a legtöbb szektorral kapcsolatban vannak, és a globális változások elsôsorban ezek megváltozásán keresztül befolyásolják életünket (8.1. ábra). Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhetô a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra egyed-, populáció-, faj- és ökoszisztéma-összetétel, valamint funkció szinten egyaránt. Minimálisan 20 éves adatsorok vizsgálata alapján több mint 500 taxonnál statisztikailag szignifikáns össze- 228

3 8.1. ábra. A globális változások az ökoszisztéma szolgáltatások révén vannak hatással számos szektorra, végeredményében a társadalmi jólétre Forrás: Czúcz et al., 2007 alapján függés mutatható ki a hômérséklet és az adott taxon egy biológiai-fizikai paraméterének változása között. A kutatások a taxonok fenológiai, morfológiai, fiziológiai, viselkedésbeli tulajdonságainak, járványok, kártételek gyakoriságának, illetve a fajok elterjedésének megváltozását és egyéb közvetett hatásokat mutattak ki. Azonban a klímaváltozás természetközeli ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásai és az élôlényközösség erre adott válaszreakciói az ilyen szempontból behatóbban tanulmányozott agrárrendszereknél még kevésbé ismertek. Ennek oka a természetközeli ökoszisztémák nagyobb komplexitásában keresendô. Nem mindenki számára egyértelmû azonban, hogy a biodiverzitás csökkenése valóban jelentôs veszteséget jelent-e az emberiség szempontjából. A közfelfogás szerint valaminek az értékét az határozza meg, mennyit hajlandók fizetni érte az emberek. A hagyományos közgazdasági szemlélet hajlamos alábecsülni a természeti erôforrások értékét, így a környezetkárosítás árát és a természeti erôforrások készleteinek felélését többnyire elhanyagolja. Az ökológiai közgazdaságtan ezen problémát úgy oldja meg, hogy gazdasági nyelvre fordítja le a biológiai sokféleség különféle szempontú (klímaszabályozás, vízretenció, ökológiai önszabályozás stb.) értékeléseit. Az ökológiai közgazdaságtan eszközeivel a pénzegységeket mint általános értékmérôt alkalmazva, olyan szolgáltatások értéke számszerûsíthetô, mint például az ökoszisztémák klímaszabályozó szerepe, vagy a hegyi erdôk szerepe a vízvisszatartásban és ezzel az árvizek mérséklésében. Az egyes földhasználati (élôhely) típusok ökológiai szolgáltatási értékeit Costanza et al. (1997) határozták meg. Az ô eredményeik felhasználásával elkészítettük Európa és Magyarország szolgáltatási érték térképét Standovár és Primack (2001) figyelembevételével. Az eredeti globális térképet az európai és hazai viszonyokkal összehasonlítva jól látható, hogy a földhasználati stratégia megváltoztatásával bôven lenne lehetôségünk a bioszféra klímaszabályozó kapacitásának javítására (8.2. ábra). 229

4 a, b, c, 8.2. ábra. Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékének globális (a) térképe (Costanza et al. 1997nyomán), valamint ugyanezen adatok európai (b) és Magyarországi (c) léptékben Egy globális klímaváltozási tendencia lehetôségének és várható hatásainak értékelésekor világosan kell látni, hogy az emberi társadalom a bioszféra része, attól (annak szolgáltatásaitól ) elválasztva életképtelen. Köztudott, hogy a bioszféra szolgáltatásai korlátozottan állnak rendelkezésre, a természeti erôforrások végesek. A bioszféra szolgáltatásait az eltérô élôhelyeken felismerhetô élôlényközösségek (biomok, társulások) együttesen, egymással kölcsönhatásban nyújtják. Egy adott élôlényközösség által nyújtott szolgáltatás volumene az élôlényközösség típusától függ, és annak térbeli kiterjedésével (területével) arányos. Egy adott élôlényközösség sérülésének vagy megsemmisülésének hatása a globális ökoszisztéma folyamatain keresztül (biogeokémiai ciklusok, globális légkörzés stb.) az emberi társadalom egészére fejti ki hatását, így a lokális károsodás és annak hatásai, egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül, térben és idôben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétôl távol. 230

5 8.1. Irodalmi áttekintés Klíma szerepe a közösségek biodiveritásának kialakításában A biológiai sokféleség, azaz biodiverzitás széles körben használt fogalom, amely az alkalmazó felfogásának megfelelôen jelenthet általános koncepciót, mérhetô entitásokat, tudományterület vagy akár társadalmi-politikai felfogást is. A biodiverzitás általánosan elfogadott három szintje a genetikai, taxon- és ökológiai diverzitás (Standovár Primack, 1998). A genetikai diverzitás a fajon vagy populáción belüli genetikai változatosságot jelenti. A taxondiverzitást legelemibb módon az adott területen elôforduló fajok számával fejezzük ki, de a klasszikus fajdiverzitás mellett általánosabb érvényben is használjuk, elfogadva, hogy az élôlények sokféleségét értelmes és szükséges is a faj feletti taxonómiai egységek (pl. nemzetségek, családok) szintjén is vizsgálni. Az ökológiai diverzitás a populációk tér- és idôbeli mintázataiban, kölcsönhatásaiban, az általuk létrehozott struktúrákban megjelenô sokféleség. A biológiai diverzitás mérésekor négy alapvetô tényezô értékelésére kerülhet sor 1. a féleségek száma; 2. a féleségek gyakorisági eloszlásában megnyilvánuló egyenletesség; 3. a féleségek különbözôségének mértéke; 4. a féleségek tér-idôbeli elhelyezkedésében és a lehetséges szomszédsági, kölcsönhatási viszonyaiban megnyilvánuló heterogenitás. A gyakorlatban használt diverzitási mérôszámok többsége ezek közül gyakran csak az elsô kettôt veszi tekintetbe. Földünk, vagy egy konkrét élôhely biodiverzitása állandó változásban van, milliárd évek evolúciójának gyümölcse, melyet a természetes folyamatok és az utóbbi néhány ezer év egyre nagyobb mértékben érvényesülô antropogén hatásai formáltak. Globális szinten az emberi tevékenység a biodiverzitás csökkenését okozta többek között a területhasználat és növényborítottság megváltoztatásával, talaj és víz szenynyezésével, degradációjával (beleértve az elsivatagosodást), a légszennyezéssel, a víz intenzíven kezelt mezôgazdasági, ipari és városi rendszerekbe történô elvonásával, az élôhelyek feldarabolásával (fragmentáció), a nem honos fajok behurcolásával és a sztratoszferikus ózonréteg gyengítésével (IPCC, 2007). A biodiverzitás csökkenése az adott idôszakra esô kihalt fajok számával, azaz a fajok kihalási rátájával jellemezhetô. A folyamatok jelenlegi felgyorsulását jelzi, hogy ez a ráta a kutatók által az elmúlt néhány millió évre átlagosan számolt a természetes kihalási háttérrátának mintegy szorosa (UNEP CBD, 2000). A biológusok által eddig a tudomány számára leírt fajok száma közel 1,75 millió (ezek nagyrészt apró élôlényeket, mint amilyenek a rovarok). Tudatlanságunkat elég jól tükrözi a legáltalánosabban elfogadott becslés, mely szerint kb. 13 millió faj lehet a Földön, de a becslések 3 és 100 millió között mozognak (Scoble, 1999). Általában az emberek a természetes világot fenyegetô veszélyeket hallva más élôlényeket fenyegetô veszélyekre gondolnak. A még leíratlan és a karizmatikus állatfajok (mint amilyenek a panda, a tigris, az elefánt, a bálna és a különbözô mada- 231

6 rak) számának csökkenése gyorsan a veszélyeztetett fajokra terelte a világ figyelmét. A biodiverzitás megôrzése azonban az etikai megfontolások mellett nem kis mértékben a saját érdekünk. A biológiai erôforrások azok a pillérek, melyekre civilizációnk épül Az egyes állatfajok számos tulajdonsága, a méreteik, formájuk és színük, táplálkozásuk és szexuális szokásaik az ôket körülvevô klimatikus körülményekhez alkalmazkodik. A klíma változásai befolyással vannak a populációk méreteire, melyek viszont befolyásolják a faj elterjedését és abundanciáját, végül az adott ökoszisztéma struktúráját és mûködését. Számos élôlény esetében alapvetô fiziológiai és biogeográfiai kutatásokból következtethetünk a klímaváltozás hatásaira. Visszatérô téma, hogy sok biológiai folyamat hirtelen eltolódáson megy keresztül bizonyos hômérsékleti, vagy csapadék-küszöbérték elérésekor. A növényi és állati elterjedési mintázatok határait különösen gyakran határozza meg a fagytolerancia vagy az éves minimum csapadékmennyiség. Az extrém idôjárási jelenségek gyakran hirtelen változásokat idéznek elô a populációk állapotában. Egyes aszályos évek is drasztikus összeomlásokat okoznak bizonyos fajoknál, míg más fajoknál populációrobbanáshoz vezethetnek. Így igen valószínû, hogy a fajspecifikus hômérséklet-küszöbértéket meghaladó napok arányában, az aszályok vagy extrém szezonális csapadékmennyiségek elôfordulási gyakoriságában bekövetkezô változások néhány fajnál fizikai és viselkedésbeli változásokhoz és számos fajnál elterjedési képük drasztikus megváltozásához vezetnek. Az ezen a téren történô kutatások legnagyobb nehézsége az, hogy a klímaváltozás csak része annak a tényezôcsokornak, melyet globális változás -nak nevezhetünk, és amelyet a fent említett biodiverzitás-hanyatlás jellemez. Hogy csak néhányat említsünk, a területhasználat és -kezelés változásai, a szennyezések és az invazív fajok szintén hatással vannak a vadon élô állatok élôhelyeire. Az élôhelyek akár elpusztítás, akár átható kezelési változások miatt bekövetkezô vesztesége nem csak lokális kipusztulásokat eredményez, de veszélyezteti a környezô területek jó élôhelyeit az egyes poulációk izoláltságának növelésével. Amint a jó élôhelyek területe csökken, és egyre elszigetelôdik a többi jó élôhelytôl, az azokon található populációk végleges kipusztulásának valószínûsége egyre nô. A múltban a fajok természetes elterjedése a változó klímától függôen eltolódott. Az élôhelyek fragmentációja meggátolja a fajok azon képességét, hogy a gyorsan változó klímával, melyet a jôvôben várhatóan megtapasztalunk, együtt vándoroljanak. Temérdek recens kutatás mutatott ki változásokat a vadon élô fajok regionális elterjedésében és lokális abundanciájában, melyek a 20. századi általános klímatikus melegedô trendeknek tulajdoníthatónak tûnnek. Parmesan et al. (1999) az állatok elterjedését megváltoztató klimatikus és nem klimatikus hatások szétválasztása céljából 57 európai nappali lepkefajt tanulmányozott. Amennyire csak lehetséges, megpróbálták leválasztani a klimatikus hatásokat azáltal, hogy vizsgálatuk alól kizárták azon fajokat, melyeket más, nem klimatikus hatások komolyan érintettek. Mivel a klíma hatásainak az élôhelyváltozások hatásaitól való elkülönítése volt a cél, olyan kritériumokat alkalmaztak, melyek alapján a kutatási területet azon fajokra korláto- 232

7 zódott, melyek elterjedési határainál feltételezetten a területhasználati változások nem jelentettek befolyásoló tényezôt. Csak vándorlásra nem hajlamos (nem migráns) fajokat használtak, mert a vándor fajok, mivel gyorsan reagálnak az éves hômérséklet-fluktuációkra (hullámzás), elterjedési határaik gyors eltolódását mutathatják, így igen hosszú idôn keresztül begyûjtött éves adatsor lenne szükséges az évenként ingadozásoktól független általános trendek megállapításához. A vizsgált fajok többségének elterjedési tartományában szisztematikus északi irányú eltolódás volt megfigyelhetô a 20. század folyamán. 35 fajra vonatkozólag rendelkeztek adatokkal elterjedésük mind északi, mind déli határairól, ezek majd kétharmadának egész elterjedési területe km-rel északabbra tolódott, és csak 6%- uk elterjedési területe tolódott dél felé. Mivel földrajzi szélesség vetületében mindkét elterjedési határnál vizsgálták az elterjedési tartományok változásait, képesek voltak elkülöníteni általános terjedési vagy összezsugorodási folyamatokat. Ez a tanulmány volt az elsô kontinentális léptékû bizonyíték bármely taxon elterjedésének a sarkok irányába történô eltolódásáról! Hasonló eredményeket kaptak számos más élôlény sokkal lokálisabb kutatásainál, pl. felfelé tolódást jelentettek növények esetében a svájci Alpokban és madaraknál Costa Ricában. Hasonlóan a vörös róka északra vonult a sarki róka territóriumára, miközben a sarki róka visszahúzódott a sarkokhoz (IPCC, 2003). A kutatások eredményeinek összesítése azt jelezte, hogy a fajok élôhelyében a 20. század folyamán világszerte szisztematikus változás következett be, és ezek a változások összhangban voltak a globális felmelegedési szcenariók elôrejelzéseivel. Így, noha a kutatók nem tudtak kontrollált kísérleteket véghezvinni a klímaváltozásnak a fajok elterjedésére gyakorolt hatását illetôleg, a hasonló mintázatú mozgások ismétlôdése az összes tanulmányban kellôen erôs bizonyítékát adja annak, hogy a klímaváltozás jelenleg is jelentôs hatással van a természetes populációkra. Általánosságban a fajok alapvetô biológiájáról való tudásunk nem elegendô ahhoz, hogy azonosíthassuk azokat a finom mechanizmusokat, melyeken keresztül a klímaváltozás kifejti a hatását a populácóiókra. Alkalmanként azonban direkt megfigyelések sorozata leránthatja a leplet a hosszú távú klímaváltozásra adott válaszmechanizmusokról. Az Euphydrias editha nevû fajt 40 éven át kutatta több tucat kutató. Úgy tûnik, ennél a fajnál az extrém idôjárási körülmények irányítják a lokális populációdinamikát, mely azután befolyásolja az elterjedési határokat. Historikus adatok és jelenlegi terepi felmérések adatainak kombinált felhasználásával Parmesan (2003) arra az eredményre jutott, hogy a faj elterjedési tartománya Nyugat-USA-ban 92 km-rel északabbra és tengerszint felett 124 méterrel magasabbra tolódott a 20. század folyamán. Ezen változás mértéke megfelelt az adott területen megfigyelt melegedési tendenciának, melyben az évi átlagos középhômérsékletizotermák 105 km-t haladtak Ézsakra és 105 m-t magasságban. A faj populációinak kipusztulása sok esetben bizonyos klimatikus eseményekhez köthetô. Az es aszály Kaliforniában a 21 felmért populációból 5 kipusztulását okozta. A Sierra Nevada hegységben 20 év megfigyelés során 3 extrém idôjárási esemény jelentkezett, melyek a hegyi populációk egész sorát segítették hozzá a kipusztuláshoz. Az elsô katasztrófa 1989-ben történt, mikor nagyon kis hó- 233

8 borítottság az imágók korai és szokatlanul egyidejû, áprilisi megjelenéshez vezetett (az általános júniusi repülési idôhöz képest); annyira korai, hogy a virágok még nem virágoztak és a legtöbb imágó éhen pusztult. Egy évvel késôbb, egy ismételten sekély hóborítottság ismételt korai repülési idôt eredményezett. A nyári meleg és napos körülményekhez szokott lepkék nagy része elhullott a szokványos májusi hóviharokban. Ezen események mindegyike jelentôsen lecsökkentette a populációk méretét. Végül, 2 évre rá, 1992-ben egy szokatlan, 5 ºC-os hideg június 16-án szigetelô hóréteg hiányában megölte a tápnövények becsült 97%-át. A lepkék akkorra már lerepültek, és a faj fiatal hernyók formájában volt jelen, melyek nem pusztultak el azonnal, de késôbb tápnövényük hiányában éhenhaltak. A kutatások szerint e faj ezeken az élôhelyeken azóta is kipusztultnak tekinthetô. Az Euphydrias editha elterjedési tartományának megfigyelt északra és felfelé tolódása a 20. század folyamán a faj elterjedésének déli határmezsgyéjén, illetve alacsonyabb tengerszinteken egyre több populáció kipusztulásának eredménye, és ugyanez ment végbe szimmetrikus tendenciával a populáció-stabilitás irányában az elterjedés északi határvidékén, illetve a nagyobb tengerszint feletti magasságokon. Ezért úgy tûnik, ennél a fajnál az extrém idôjárási események irányítják az elterjedési tartomány fokozatos eltolódását, a populációs szinteken érvényesülô rövid távú válaszokon keresztül. A klímaváltozás ökológiai hatásai több különbözô szervezôdési szinten figyelhetôk meg, bár nyilvánvaló, hogy ez a csoportosítás csupán a jelenség észlelésének, illetve a kutatás nézôpontjának következménye: A populációs szintû hatások közé tartozik az egyes fajok áreaviszonyainak megváltozása; fenológiai és életmenet-ciklusainak átrendezôdése; a populáció demográfiai struktúrájának megváltozása; valamint a populáció egyedeinek élettani állapotában megnyilvánuló változások. Közösség szintû hatásnak tekinthetô a fauna és flóra kompozíciójának; a társulások textúrájának (faj gyakorisági eloszlások); a társulások fiziognómiai szerkezetének (életformák eloszlásának); a közösségek architektúrális komplexitásának (térbeli szerkezetének); a populációs kölcsönhatásoknak (táplálékhálózat, kompetíciós viszonyok); valamint az az anyagforgalmi és produkció-biológiai viszonyoknak a megváltozása. Végül bioszféra szintû hatásoknak tekinthetôk a biomok földrajzi elterjedésében; a biogeokémiai ciklusokban; a bioszféra klímaszabályzó hatásában; és a bioszféra összes biodiverzitásában bekövetkezô változások. A klímaváltozás közösségökológiai hatásainak modellezésével foglalkozó kutatásokat vizsgálva koncepció szempontjából két hipotézis különböztethetô meg az ökoszisztémák, illetve társulások klímaváltozásra adott válaszát illetôleg. 234

9 Az ökoszisztéma-vándorlás megközelítés azt feltételezi, hogy az ökoszisztémák viszonylag változatlan állapotban vándorolnak olyan új területekre, amelyek klímája jelenlegi környezetükhöz hasonlatos. Ez a valóságnak nyilvánvalóan egy durva leegyszerûsítése. Ökológiai tudásunk azt sugallja, hogy az ökoszisztémavándorlás paradigma beteljesülése igen valószínûtlen az érintett fajok eltérô klimatikus toleranciája miatt, beleértve a fajon belüli genetikai variabilitást, különbözô korú, vándorlási és diszperziós képességekkel rendelkezô egyedeket és fajokat, özönfajok hatását, vagy más abiotikus tényezôket (pl. barrier). Ez egy elvont munkaparadigma, melynek megvan az az elônye, hogy az ökoszisztéma területe és annak jelenlegi klímája között jól bemutatott kapcsolatot fel lehet használni a klímaszcenáriók által jósolt jövôbeli megváltozott klíma hatására kialakuló új ökoszisztéma-elterjedések elképzeléséhez. A másik megközelítés, az ökoszisztéma-átalakulás in situ változásokkal számol a társulások faji összetételét, a fajok dominanciáját illetôleg. Egyes fajok abundanciája csökken, esetleg lokálisan kihalhatnak, míg mások abundanciája növekszik. Ez végül olyan társulásokat eredményez, melyek nagyban különbözhetnek a jelenlegiektôl. Az ökoszisztéma-vándorlás koncepcióval az a legnagyobb probléma, hogy nagyon nehéz gyakorlati elôrejelzésekhez felhasználni a fajok jelenlegi elterjedését leíró részletes adatok, valamint ökológiai igényeikrôl és ezek kölcsönhatásairól való tudásunk hiányossága miatt. Ezért a legtöbb globális és regionális tanulmány mint ahogy mi is az ökoszisztéma-vándorlás koncepciót kénytelen használni. Az ökológiai folyamatok szerepe a klíma szabályozásában Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi tevékenységek befolyásolni tudják a Föld idôjárási és éghajlati viszonyait, az atmoszféra kémiai összetételét. A szervetlen anyagok áramlása és körforgása a légkör és az ökológiai rendszerek között folyamatosan fennáll, így az ember okozta hatások erôsen befolyásolják az ökoszisztémák mûködését. Az antropogén hatások miatt tehát megváltoznak az ökoszisztémák szolgáltatásainak folyamatai, mint például a fotoszintézis mennyiségi áramai, a talaj légzése általi CO 2 -kibocsátás vagy az óceánban oldott CO 2 mennyisége. Ezzel visszahatnak a légkör viszonyaira, szabályozzák a légkör összetételét, ezáltal a Föld hômérsékletét. A évi IPCC jelentés (Fischlin et al., 2007) szerint a 1,5 2,5 Cot meghaladó globális átlaghômérséklet-növekedés jelentôs változásokat idéz elô az ökológiai rendszer szerkezetében és mûködésében, elsôdlegesen negatív következményekkel a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák javaira és szolgáltatásaira. Számos ökológiai rendszer rugalmasságát valószínûleg meghaladja az éghajlatváltozás, a hozzá tartozó zavarok (pl. áradás, szárazság, futótûz, rovarok, az óceán savasodása) és egyéb globális változásokat kiváltó okok (pl. a földhasználat megváltozása, a környezetszennyezés, az erôforrások túlságosan nagy mértékû kiaknázása) példa nélküli kombinációja. Az ökoszisztémák szabályozzák a klímát (csapadék- 235

10 mennyiség, a hômérséklet értéke) oly módon, ha valamely légköri alkotóelem menynyisége (pl. CO 2 ) megnövekszik, a bioszféra ezzel ellentétes folyamatot indukál, hogy csökkenjen az alkotóelem mennyisége. A paleoklíma-kutatások több százezer évre visszamenôleg bizonyították ezt a szabályozó mechanizmust. A többlet CO 2 - tartalmat valószínûleg az óceánok nyelték el, ezzel szabályozva a Föld hômérsékletét is az üvegházhatáson keresztül. A bioszféra szabályozása során ez a visszacsatolás negatív értékû, amely során beáll az egyensúly. A klíma szabályozása során nem csupán az egyensúlyra törekvô, negatív visszacsatolások lehetnek jelen. A Föld egészét tekintve az egyik legfontosabb hômérséklet-befolyásoló tényezô a sarki jégsapkák albedója, fényvisszaverô képessége. A Föld átlaghômérséklete emelkedik, ezáltal a sarkvidékeken levô jég mennyisége évrôl évre csökken. A kevesebb jég felszínérôl kevesebb napfény verôdik vissza, ezért állandó napsugárzás-intenzitás mellett több nyelôdik el, ezáltal tovább melegítve Földünket. Az ökoszisztémák szabályozása során nem ez az egyetlen pozitív visszacsatolású folyamat, ilyen folyamat lehet például a talajban levô fagyott metán-hidrát kiolvadása is. A körforgások közül a legfontosabb a szén körforgása, ezért ezen a biokémiai cikluson keresztül vizsgáljuk a szárazföldi és az óceáni ökoszisztémák mûködésének megváltozását az antropogén hatásoknak tulajdoníthatóan, továbbá az ökológiai rendszerek megváltozott szolgáltatásainak hatásait (visszacsatolásait) a Föld klímájára. A jövôre vonatkozóan szimulációs kísérleteket végeznek a nagy klímakutató központokban a különbözô antropogén hatásokat figyelembe véve a Föld légköri összetételének megváltozására. A modellezés során a bioszféra szabályozásait részben figyelembe veszik, a látszólag jelentéktelenebbnek tûnô folyamatokat azonban elhanyagolják. Biotikus visszacsatolások. Az antropogén felmelegedés, a tengerszint emelkedése az éghajlati folyamatok és visszacsatolások idôskálája miatt évszázadokon át tovább folytatódhat akkor is, ha az üvegházhatású gázok koncentrációját sikerül stabilizálni (Meehl et al., 2007; Denman et al., 2007). Az éghajlat és a szénkörforgás közötti visszacsatolás várhatóan többlet szén-dioxidot juttat a légkörbe, miközben az éghajlati rendszer melegszik. Ennek a visszacsatolásnak az erôssége azonban bizonytalan. A természetes ökoszisztémák elhelyezkedésüket tekintve két csoportra oszthatók fel: óceáni és szárazföldi rendszerekre. A biotikus visszacsatolások tekintetében a szárazföldi rendszerek nagyságrendekkel nagyobb mennyiségû CO 2 -ot juttatnak vissza a légkörbe, mint az óceáni ökoszisztémák. Óceáni ökoszisztémák biotikus visszacsatolásai. Az óceáni ökoszisztéma és biogeokémiai körök meghatározó eleme a szén, és annak cserélôdése (Joos et al., 1999). A növekvô légköri CO 2 megnövekedett sugárzási kényszerhez vezet, amely magasabb tengerfelszíni hômérsékletet (SST) eredményez, és az erôsebb hidrológiai ciklus által csökken a tengerszintközeli rétegek sótartalma a magasabb szélességeken. Ez a változás indukálhatja a termohalin cirkuláció (THC) és az Észak-Atlanti Mélységi Vizek folyamatainak (NADW) átalakulását, ezáltal a tengeri szénciklus módusulását, majd az antropogén szén felszínbôl mélybe való szállításának a csökkenését eredményezi. Ez a csökkenô óceáni CO 2 -felvétel ily módon gyorsíthatja a légköri CO 2 növekedését. 236

11 A klímára vonatkozó másik fellelhetô biotikus visszacsatolás a fitoplankton dimetil-szulfidot termelése, amely során a dimetil-szulfid a légkörbe érve oxidálódik, aeroszolokká alakulhat, amely csökkenti a globális felmelegedést (Simo, 2001). Harmadrészt az óceáni szervesszén-pumpa mûködése korlátozott az ásványi anyagok mennyiségével, így a növekvô mennyiségû szén-dioxiddal nem nô az óceáni nettó primér produkció értéke (Zondervan, 2007). A szél által az óceánokba kerülô vas és egyéb élelmek az egyre szárazabb kontinensekrôl hatással van a nitrogénmegkötésre és az óceáni primér produkció mennyiségére (Falkowski et al., 1998). Szárazföldi ökoszisztémák biotikus visszacsatolásai. Charney et al. (1975) volt az elsô, aki az ökoszisztémák hatását vizsgálta a klímára. Vizsgálataiban a Szahara felszínének megváltozása általi visszacsatolásról szól. A késôbbiekben a globális klímamodellek már a földfelszín légkör komplex hatásait tartalmazzák. Az utóbbi években fontossá váltak a szárazföldi ökoszisztémák vegetációs mûködésének hatásai a klimatikus viszonyokra (Friedlingstein et al., 2006; Meir et al., 2006). Ahogy növeljük a szárazföldi ökológia szerepét a Föld rendszer modellekben (EMIC), úgy meghatározhatók a vegetáció és talaj folyamatainak visszahatásai a klímára, és egyre jobban érthetôvé válik a földhasználat megváltozásának hatása a szén körforgására. A szárazföldi ökológiai rendszerek biotikus visszacsatolásaikat a klímára különbözô biokémiai körök által fejtik ki. Ezen körök közül a legnagyobb mennyiségû árammal a szénkör rendelkezik. A szárazföldi ökoszisztémák három- vagy négyszeres mennyiségû szenet tárolnak, mint ami a légkörben fellelhetô, és a légköri CO 2 több mint egy nyolcada egy év alatt átáramlik az ökoszisztémákon a légzés és fotoszintézis folyamatain keresztül. A szénkörforgás folyamatai visszahatnak a klímára, amelyeket két szinten lehet értelmezni, a bioszféra egésze felôl közelítve, az ún. top-down módon, és az alapvetô biogeokémiai folyamatok felépítésével, az ún. bottom-up módon. A szénkörforgás jelenlegi állapotának és változásainak jobb megértése érdekében a következô kutatásokra kell koncentrálni (Canadell et al., 2004) erdôk biomasszájának meghatározása; eddy kovariancia fluxus hálózata; talaj széntartalmának meghatározása; földhasználat megváltozása és a tûz szerepe; oldalirányú transzport: a folyók és a tengerek közti szén- és ásványi anyag transzport; fosszilis tüzelôanyagok kibocsátásának mérése; ásványi anyagok áramai az ökoszisztémákba (N, P, Si, Fe); ökoszisztémák nem-co 2 komponenseinek kibocsátása (CO, CH 4, VOC); légköri CO 2 -mennyiség az ûrben. Ha az említett mennyiségek értékei rendelkezésre állnak, akkor pontosabb képet kapunk a szénforrások és szénnyelôk helyzetérôl. A szénciklus két alapvetô alkotóelemre osztható, a CO 2 -ra és a CH 4 -ra, ezek meghatározó szerepet töltenek be az ökoszisztéma szabályozásában. Az elôbb említett molekulákon kívül befolyásolhat- 237

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására

Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására Óbuda University e Bulletin Vol. 1, No. 1, 2010 Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására Drégelyi-Kiss Ágota 1, Hufnagel Levente 2 1 Óbudai

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület, Tervezést Koordináló Csoport ülése Berhida, 2015. október 29. Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.29. A statisztika típusai Leíró jellegű statisztika: összegzi egy adathalmaz jellemzőit. A középértéket jelemzi (medián, módus, átlag) Az adatok változékonyságát

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben