8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI"

Átírás

1 8. KLÍMAVÁLTOZÁS, BIODIVERZITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI FOLYAMATOK KÖLCSÖNHATÁSAI HUFNAGEL LEVENTE SIPKAY CSABA DRÉGELY-KIS ÁGOTA FARKAS ESZTER TÜREI DÉNES GERGÓCS VERONIKA PETRÁNYI GERGELY BAKSA ATTILA GIMESI LÁSZLÓ EPPICH BOGLÁRKA DEDE LILLA HORVÁTH LEVENTE Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A klímaváltozásnak a biodiverzitásra és közösségökológiai folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy a nemzetközileg jelenleg leginkább elfogadott klímaszcenáriók adatait feltételezve, a bekövetkezô éghajlati változás jelentôsen befolyásolná hazánk természetes és ember által befolyásolt ökoszisztémáit, azok állapotát és ökológiai folyamatait. A földrajzi analógián alapuló faunavizsgálataink alapján, ha indikátorcsoportnak a Lepidoptera rendet választjuk megállapítható, hogy a mai fauna vesztesége fajokban 19 45% közötti lehet, ezek nagyrészt északias elterjedésû fajok. Ugyanakkor az új fajok megjelenésére a mai lepkefauna mintegy 19 36%-át kitevô mértékben számíthatunk, ezen fajok areája jellemzôen délkeleti jellegû. Ha ökoszisztéma-vándorlásban gondolkodunk, akkor a klimatikusan jellemzô élôlényközösségek zonalitásában a 2100-ig terjedô idôszakban km-es észak felé tolódás lenne szükséges a társulások alkalmazkodásához, ez azonban ilyen rövid idô alatt irreális, így súlyos ökológiai következményekkel lehet számolni. A stratégiai modellezési esettanulmányunk alapján a klímaváltozás szezonális dinamikai hatásai leginkább a május és október közötti idôszakban lehetnek jelentôsek. A vízi ökoszisztémákra vonatkozó taktikai szimulációs modellezési esettanulmányok a fenofázisok és aszpektuális jelenségek néhány hetes, illetve egy hónapos elôretolódására, egyes csoportoknál jelentôs egyedszámcsökkenésre, másoknál emelkedésre vezetnek. A dunai fitoplankton-szimuláció eredményei szerint a klímaváltozás hatására az évek planktonprodukciójának átlagában nem várható nagyon jelentôs változás, viszont az évek közötti szórás mértéke (évek közötti variabilitás) drasztikusan és szignifikánsan megnô. Eredményeink figyelembevételével a következô javaslatok fogalmazhatók meg: A fajok vándorlásának elôsegítése érdekében fontos a természetközeli élôhelyek tágabb környezetében az átjárhatóság lehetôvé tétele, illetve fokozása. Fokozott óvatosság szükséges a vízgazdálkodás részérôl, a veszélyeztetett vizes élôhelyek tekintetében. A természetvédelmi területeken elsôdleges cél a klímától független károsító hatások (zavarás, szennyezés, fragmentáció) mainál hatékonyabb kiküszöbölé- 227

2 se, de a megváltozó éghajlat hatásaira bekövetkezô szerkezeti átalakulást és az új fajok spontán megtelepedését nem szabad akadályozni. Elengedhetetlenül szükséges, hogy más mûvelési ágakból kivont területeken aktív telepítésekkel segítsék elô a jövôbeli klímához más területen már adaptálódott természetközeli társulások kialakulását. Ehhez a földrajzi analógia módszere nyújthat segítséget. A másik feladat az alkalmazkodásra képtelen fajok megôrzése, ami szintén a földrajzi analógián alapuló területkeresés és transzlokáció segítségével oldható meg. A biodiverzitás megôrzésében döntô szempont a mezôgazdaság és az erdészet prioritásainak klíma- és környezettudatossá alakítása, hiszen természetközeli állapotú élôhely egyre csökken. Az aktív természetvédelmi beavatkozások megvalósítása a természetvédelmi hatóságok nemzetközi együttmûködésével valósítható meg. A természetvédelem prioritásainak minél szélesebb körû megismertetése és elfogadtatása a képzés és a kommunikáció segítségével a társadalom valamennyi rétege felé. Bevezetés A bioszférát alkotó fajok elterjedése, az életközösségek faji és mennyiségi összetétele a földi élet kezdetétôl fogva folyamatosan változik. Korábban az élôvilág földtörténeti léptékû átalakulása természetes folyamatként volt felfogható, de az utolsó néhány ezer év változásaiban egyre nagyobb súllyal szerepelnek az emberi tevékenységnek tulajdonítható hatások. A környezetünkre gyakorolt antropogén hatások közül az egyik legjelentôsebb a klímaváltozás kérdésköre. A klímaváltozás kétségkívül jelentôs hatással van a természetes ökológiai rendszerekre és rajtuk keresztül a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Ma már elfogadott tény, hogy a gazdasági és társadalmi élet a korlátozott természeti erôforrásokra támaszkodik, és az ökoszisztémák legkülönfélébb hasznait élvezi ( ökoszisztéma-szolgáltatások ). Ennek alapján az ökoszisztémák nem csak egy szektort jelentenek a többi között, hanem az ökoszisztéma-szolgáltatások révén a legtöbb szektorral kapcsolatban vannak, és a globális változások elsôsorban ezek megváltozásán keresztül befolyásolják életünket (8.1. ábra). Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhetô a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra egyed-, populáció-, faj- és ökoszisztéma-összetétel, valamint funkció szinten egyaránt. Minimálisan 20 éves adatsorok vizsgálata alapján több mint 500 taxonnál statisztikailag szignifikáns össze- 228

3 8.1. ábra. A globális változások az ökoszisztéma szolgáltatások révén vannak hatással számos szektorra, végeredményében a társadalmi jólétre Forrás: Czúcz et al., 2007 alapján függés mutatható ki a hômérséklet és az adott taxon egy biológiai-fizikai paraméterének változása között. A kutatások a taxonok fenológiai, morfológiai, fiziológiai, viselkedésbeli tulajdonságainak, járványok, kártételek gyakoriságának, illetve a fajok elterjedésének megváltozását és egyéb közvetett hatásokat mutattak ki. Azonban a klímaváltozás természetközeli ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásai és az élôlényközösség erre adott válaszreakciói az ilyen szempontból behatóbban tanulmányozott agrárrendszereknél még kevésbé ismertek. Ennek oka a természetközeli ökoszisztémák nagyobb komplexitásában keresendô. Nem mindenki számára egyértelmû azonban, hogy a biodiverzitás csökkenése valóban jelentôs veszteséget jelent-e az emberiség szempontjából. A közfelfogás szerint valaminek az értékét az határozza meg, mennyit hajlandók fizetni érte az emberek. A hagyományos közgazdasági szemlélet hajlamos alábecsülni a természeti erôforrások értékét, így a környezetkárosítás árát és a természeti erôforrások készleteinek felélését többnyire elhanyagolja. Az ökológiai közgazdaságtan ezen problémát úgy oldja meg, hogy gazdasági nyelvre fordítja le a biológiai sokféleség különféle szempontú (klímaszabályozás, vízretenció, ökológiai önszabályozás stb.) értékeléseit. Az ökológiai közgazdaságtan eszközeivel a pénzegységeket mint általános értékmérôt alkalmazva, olyan szolgáltatások értéke számszerûsíthetô, mint például az ökoszisztémák klímaszabályozó szerepe, vagy a hegyi erdôk szerepe a vízvisszatartásban és ezzel az árvizek mérséklésében. Az egyes földhasználati (élôhely) típusok ökológiai szolgáltatási értékeit Costanza et al. (1997) határozták meg. Az ô eredményeik felhasználásával elkészítettük Európa és Magyarország szolgáltatási érték térképét Standovár és Primack (2001) figyelembevételével. Az eredeti globális térképet az európai és hazai viszonyokkal összehasonlítva jól látható, hogy a földhasználati stratégia megváltoztatásával bôven lenne lehetôségünk a bioszféra klímaszabályozó kapacitásának javítására (8.2. ábra). 229

4 a, b, c, 8.2. ábra. Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékének globális (a) térképe (Costanza et al. 1997nyomán), valamint ugyanezen adatok európai (b) és Magyarországi (c) léptékben Egy globális klímaváltozási tendencia lehetôségének és várható hatásainak értékelésekor világosan kell látni, hogy az emberi társadalom a bioszféra része, attól (annak szolgáltatásaitól ) elválasztva életképtelen. Köztudott, hogy a bioszféra szolgáltatásai korlátozottan állnak rendelkezésre, a természeti erôforrások végesek. A bioszféra szolgáltatásait az eltérô élôhelyeken felismerhetô élôlényközösségek (biomok, társulások) együttesen, egymással kölcsönhatásban nyújtják. Egy adott élôlényközösség által nyújtott szolgáltatás volumene az élôlényközösség típusától függ, és annak térbeli kiterjedésével (területével) arányos. Egy adott élôlényközösség sérülésének vagy megsemmisülésének hatása a globális ökoszisztéma folyamatain keresztül (biogeokémiai ciklusok, globális légkörzés stb.) az emberi társadalom egészére fejti ki hatását, így a lokális károsodás és annak hatásai, egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül, térben és idôben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétôl távol. 230

5 8.1. Irodalmi áttekintés Klíma szerepe a közösségek biodiveritásának kialakításában A biológiai sokféleség, azaz biodiverzitás széles körben használt fogalom, amely az alkalmazó felfogásának megfelelôen jelenthet általános koncepciót, mérhetô entitásokat, tudományterület vagy akár társadalmi-politikai felfogást is. A biodiverzitás általánosan elfogadott három szintje a genetikai, taxon- és ökológiai diverzitás (Standovár Primack, 1998). A genetikai diverzitás a fajon vagy populáción belüli genetikai változatosságot jelenti. A taxondiverzitást legelemibb módon az adott területen elôforduló fajok számával fejezzük ki, de a klasszikus fajdiverzitás mellett általánosabb érvényben is használjuk, elfogadva, hogy az élôlények sokféleségét értelmes és szükséges is a faj feletti taxonómiai egységek (pl. nemzetségek, családok) szintjén is vizsgálni. Az ökológiai diverzitás a populációk tér- és idôbeli mintázataiban, kölcsönhatásaiban, az általuk létrehozott struktúrákban megjelenô sokféleség. A biológiai diverzitás mérésekor négy alapvetô tényezô értékelésére kerülhet sor 1. a féleségek száma; 2. a féleségek gyakorisági eloszlásában megnyilvánuló egyenletesség; 3. a féleségek különbözôségének mértéke; 4. a féleségek tér-idôbeli elhelyezkedésében és a lehetséges szomszédsági, kölcsönhatási viszonyaiban megnyilvánuló heterogenitás. A gyakorlatban használt diverzitási mérôszámok többsége ezek közül gyakran csak az elsô kettôt veszi tekintetbe. Földünk, vagy egy konkrét élôhely biodiverzitása állandó változásban van, milliárd évek evolúciójának gyümölcse, melyet a természetes folyamatok és az utóbbi néhány ezer év egyre nagyobb mértékben érvényesülô antropogén hatásai formáltak. Globális szinten az emberi tevékenység a biodiverzitás csökkenését okozta többek között a területhasználat és növényborítottság megváltoztatásával, talaj és víz szenynyezésével, degradációjával (beleértve az elsivatagosodást), a légszennyezéssel, a víz intenzíven kezelt mezôgazdasági, ipari és városi rendszerekbe történô elvonásával, az élôhelyek feldarabolásával (fragmentáció), a nem honos fajok behurcolásával és a sztratoszferikus ózonréteg gyengítésével (IPCC, 2007). A biodiverzitás csökkenése az adott idôszakra esô kihalt fajok számával, azaz a fajok kihalási rátájával jellemezhetô. A folyamatok jelenlegi felgyorsulását jelzi, hogy ez a ráta a kutatók által az elmúlt néhány millió évre átlagosan számolt a természetes kihalási háttérrátának mintegy szorosa (UNEP CBD, 2000). A biológusok által eddig a tudomány számára leírt fajok száma közel 1,75 millió (ezek nagyrészt apró élôlényeket, mint amilyenek a rovarok). Tudatlanságunkat elég jól tükrözi a legáltalánosabban elfogadott becslés, mely szerint kb. 13 millió faj lehet a Földön, de a becslések 3 és 100 millió között mozognak (Scoble, 1999). Általában az emberek a természetes világot fenyegetô veszélyeket hallva más élôlényeket fenyegetô veszélyekre gondolnak. A még leíratlan és a karizmatikus állatfajok (mint amilyenek a panda, a tigris, az elefánt, a bálna és a különbözô mada- 231

6 rak) számának csökkenése gyorsan a veszélyeztetett fajokra terelte a világ figyelmét. A biodiverzitás megôrzése azonban az etikai megfontolások mellett nem kis mértékben a saját érdekünk. A biológiai erôforrások azok a pillérek, melyekre civilizációnk épül Az egyes állatfajok számos tulajdonsága, a méreteik, formájuk és színük, táplálkozásuk és szexuális szokásaik az ôket körülvevô klimatikus körülményekhez alkalmazkodik. A klíma változásai befolyással vannak a populációk méreteire, melyek viszont befolyásolják a faj elterjedését és abundanciáját, végül az adott ökoszisztéma struktúráját és mûködését. Számos élôlény esetében alapvetô fiziológiai és biogeográfiai kutatásokból következtethetünk a klímaváltozás hatásaira. Visszatérô téma, hogy sok biológiai folyamat hirtelen eltolódáson megy keresztül bizonyos hômérsékleti, vagy csapadék-küszöbérték elérésekor. A növényi és állati elterjedési mintázatok határait különösen gyakran határozza meg a fagytolerancia vagy az éves minimum csapadékmennyiség. Az extrém idôjárási jelenségek gyakran hirtelen változásokat idéznek elô a populációk állapotában. Egyes aszályos évek is drasztikus összeomlásokat okoznak bizonyos fajoknál, míg más fajoknál populációrobbanáshoz vezethetnek. Így igen valószínû, hogy a fajspecifikus hômérséklet-küszöbértéket meghaladó napok arányában, az aszályok vagy extrém szezonális csapadékmennyiségek elôfordulási gyakoriságában bekövetkezô változások néhány fajnál fizikai és viselkedésbeli változásokhoz és számos fajnál elterjedési képük drasztikus megváltozásához vezetnek. Az ezen a téren történô kutatások legnagyobb nehézsége az, hogy a klímaváltozás csak része annak a tényezôcsokornak, melyet globális változás -nak nevezhetünk, és amelyet a fent említett biodiverzitás-hanyatlás jellemez. Hogy csak néhányat említsünk, a területhasználat és -kezelés változásai, a szennyezések és az invazív fajok szintén hatással vannak a vadon élô állatok élôhelyeire. Az élôhelyek akár elpusztítás, akár átható kezelési változások miatt bekövetkezô vesztesége nem csak lokális kipusztulásokat eredményez, de veszélyezteti a környezô területek jó élôhelyeit az egyes poulációk izoláltságának növelésével. Amint a jó élôhelyek területe csökken, és egyre elszigetelôdik a többi jó élôhelytôl, az azokon található populációk végleges kipusztulásának valószínûsége egyre nô. A múltban a fajok természetes elterjedése a változó klímától függôen eltolódott. Az élôhelyek fragmentációja meggátolja a fajok azon képességét, hogy a gyorsan változó klímával, melyet a jôvôben várhatóan megtapasztalunk, együtt vándoroljanak. Temérdek recens kutatás mutatott ki változásokat a vadon élô fajok regionális elterjedésében és lokális abundanciájában, melyek a 20. századi általános klímatikus melegedô trendeknek tulajdoníthatónak tûnnek. Parmesan et al. (1999) az állatok elterjedését megváltoztató klimatikus és nem klimatikus hatások szétválasztása céljából 57 európai nappali lepkefajt tanulmányozott. Amennyire csak lehetséges, megpróbálták leválasztani a klimatikus hatásokat azáltal, hogy vizsgálatuk alól kizárták azon fajokat, melyeket más, nem klimatikus hatások komolyan érintettek. Mivel a klíma hatásainak az élôhelyváltozások hatásaitól való elkülönítése volt a cél, olyan kritériumokat alkalmaztak, melyek alapján a kutatási területet azon fajokra korláto- 232

7 zódott, melyek elterjedési határainál feltételezetten a területhasználati változások nem jelentettek befolyásoló tényezôt. Csak vándorlásra nem hajlamos (nem migráns) fajokat használtak, mert a vándor fajok, mivel gyorsan reagálnak az éves hômérséklet-fluktuációkra (hullámzás), elterjedési határaik gyors eltolódását mutathatják, így igen hosszú idôn keresztül begyûjtött éves adatsor lenne szükséges az évenként ingadozásoktól független általános trendek megállapításához. A vizsgált fajok többségének elterjedési tartományában szisztematikus északi irányú eltolódás volt megfigyelhetô a 20. század folyamán. 35 fajra vonatkozólag rendelkeztek adatokkal elterjedésük mind északi, mind déli határairól, ezek majd kétharmadának egész elterjedési területe km-rel északabbra tolódott, és csak 6%- uk elterjedési területe tolódott dél felé. Mivel földrajzi szélesség vetületében mindkét elterjedési határnál vizsgálták az elterjedési tartományok változásait, képesek voltak elkülöníteni általános terjedési vagy összezsugorodási folyamatokat. Ez a tanulmány volt az elsô kontinentális léptékû bizonyíték bármely taxon elterjedésének a sarkok irányába történô eltolódásáról! Hasonló eredményeket kaptak számos más élôlény sokkal lokálisabb kutatásainál, pl. felfelé tolódást jelentettek növények esetében a svájci Alpokban és madaraknál Costa Ricában. Hasonlóan a vörös róka északra vonult a sarki róka territóriumára, miközben a sarki róka visszahúzódott a sarkokhoz (IPCC, 2003). A kutatások eredményeinek összesítése azt jelezte, hogy a fajok élôhelyében a 20. század folyamán világszerte szisztematikus változás következett be, és ezek a változások összhangban voltak a globális felmelegedési szcenariók elôrejelzéseivel. Így, noha a kutatók nem tudtak kontrollált kísérleteket véghezvinni a klímaváltozásnak a fajok elterjedésére gyakorolt hatását illetôleg, a hasonló mintázatú mozgások ismétlôdése az összes tanulmányban kellôen erôs bizonyítékát adja annak, hogy a klímaváltozás jelenleg is jelentôs hatással van a természetes populációkra. Általánosságban a fajok alapvetô biológiájáról való tudásunk nem elegendô ahhoz, hogy azonosíthassuk azokat a finom mechanizmusokat, melyeken keresztül a klímaváltozás kifejti a hatását a populácóiókra. Alkalmanként azonban direkt megfigyelések sorozata leránthatja a leplet a hosszú távú klímaváltozásra adott válaszmechanizmusokról. Az Euphydrias editha nevû fajt 40 éven át kutatta több tucat kutató. Úgy tûnik, ennél a fajnál az extrém idôjárási körülmények irányítják a lokális populációdinamikát, mely azután befolyásolja az elterjedési határokat. Historikus adatok és jelenlegi terepi felmérések adatainak kombinált felhasználásával Parmesan (2003) arra az eredményre jutott, hogy a faj elterjedési tartománya Nyugat-USA-ban 92 km-rel északabbra és tengerszint felett 124 méterrel magasabbra tolódott a 20. század folyamán. Ezen változás mértéke megfelelt az adott területen megfigyelt melegedési tendenciának, melyben az évi átlagos középhômérsékletizotermák 105 km-t haladtak Ézsakra és 105 m-t magasságban. A faj populációinak kipusztulása sok esetben bizonyos klimatikus eseményekhez köthetô. Az es aszály Kaliforniában a 21 felmért populációból 5 kipusztulását okozta. A Sierra Nevada hegységben 20 év megfigyelés során 3 extrém idôjárási esemény jelentkezett, melyek a hegyi populációk egész sorát segítették hozzá a kipusztuláshoz. Az elsô katasztrófa 1989-ben történt, mikor nagyon kis hó- 233

8 borítottság az imágók korai és szokatlanul egyidejû, áprilisi megjelenéshez vezetett (az általános júniusi repülési idôhöz képest); annyira korai, hogy a virágok még nem virágoztak és a legtöbb imágó éhen pusztult. Egy évvel késôbb, egy ismételten sekély hóborítottság ismételt korai repülési idôt eredményezett. A nyári meleg és napos körülményekhez szokott lepkék nagy része elhullott a szokványos májusi hóviharokban. Ezen események mindegyike jelentôsen lecsökkentette a populációk méretét. Végül, 2 évre rá, 1992-ben egy szokatlan, 5 ºC-os hideg június 16-án szigetelô hóréteg hiányában megölte a tápnövények becsült 97%-át. A lepkék akkorra már lerepültek, és a faj fiatal hernyók formájában volt jelen, melyek nem pusztultak el azonnal, de késôbb tápnövényük hiányában éhenhaltak. A kutatások szerint e faj ezeken az élôhelyeken azóta is kipusztultnak tekinthetô. Az Euphydrias editha elterjedési tartományának megfigyelt északra és felfelé tolódása a 20. század folyamán a faj elterjedésének déli határmezsgyéjén, illetve alacsonyabb tengerszinteken egyre több populáció kipusztulásának eredménye, és ugyanez ment végbe szimmetrikus tendenciával a populáció-stabilitás irányában az elterjedés északi határvidékén, illetve a nagyobb tengerszint feletti magasságokon. Ezért úgy tûnik, ennél a fajnál az extrém idôjárási események irányítják az elterjedési tartomány fokozatos eltolódását, a populációs szinteken érvényesülô rövid távú válaszokon keresztül. A klímaváltozás ökológiai hatásai több különbözô szervezôdési szinten figyelhetôk meg, bár nyilvánvaló, hogy ez a csoportosítás csupán a jelenség észlelésének, illetve a kutatás nézôpontjának következménye: A populációs szintû hatások közé tartozik az egyes fajok áreaviszonyainak megváltozása; fenológiai és életmenet-ciklusainak átrendezôdése; a populáció demográfiai struktúrájának megváltozása; valamint a populáció egyedeinek élettani állapotában megnyilvánuló változások. Közösség szintû hatásnak tekinthetô a fauna és flóra kompozíciójának; a társulások textúrájának (faj gyakorisági eloszlások); a társulások fiziognómiai szerkezetének (életformák eloszlásának); a közösségek architektúrális komplexitásának (térbeli szerkezetének); a populációs kölcsönhatásoknak (táplálékhálózat, kompetíciós viszonyok); valamint az az anyagforgalmi és produkció-biológiai viszonyoknak a megváltozása. Végül bioszféra szintû hatásoknak tekinthetôk a biomok földrajzi elterjedésében; a biogeokémiai ciklusokban; a bioszféra klímaszabályzó hatásában; és a bioszféra összes biodiverzitásában bekövetkezô változások. A klímaváltozás közösségökológiai hatásainak modellezésével foglalkozó kutatásokat vizsgálva koncepció szempontjából két hipotézis különböztethetô meg az ökoszisztémák, illetve társulások klímaváltozásra adott válaszát illetôleg. 234

9 Az ökoszisztéma-vándorlás megközelítés azt feltételezi, hogy az ökoszisztémák viszonylag változatlan állapotban vándorolnak olyan új területekre, amelyek klímája jelenlegi környezetükhöz hasonlatos. Ez a valóságnak nyilvánvalóan egy durva leegyszerûsítése. Ökológiai tudásunk azt sugallja, hogy az ökoszisztémavándorlás paradigma beteljesülése igen valószínûtlen az érintett fajok eltérô klimatikus toleranciája miatt, beleértve a fajon belüli genetikai variabilitást, különbözô korú, vándorlási és diszperziós képességekkel rendelkezô egyedeket és fajokat, özönfajok hatását, vagy más abiotikus tényezôket (pl. barrier). Ez egy elvont munkaparadigma, melynek megvan az az elônye, hogy az ökoszisztéma területe és annak jelenlegi klímája között jól bemutatott kapcsolatot fel lehet használni a klímaszcenáriók által jósolt jövôbeli megváltozott klíma hatására kialakuló új ökoszisztéma-elterjedések elképzeléséhez. A másik megközelítés, az ökoszisztéma-átalakulás in situ változásokkal számol a társulások faji összetételét, a fajok dominanciáját illetôleg. Egyes fajok abundanciája csökken, esetleg lokálisan kihalhatnak, míg mások abundanciája növekszik. Ez végül olyan társulásokat eredményez, melyek nagyban különbözhetnek a jelenlegiektôl. Az ökoszisztéma-vándorlás koncepcióval az a legnagyobb probléma, hogy nagyon nehéz gyakorlati elôrejelzésekhez felhasználni a fajok jelenlegi elterjedését leíró részletes adatok, valamint ökológiai igényeikrôl és ezek kölcsönhatásairól való tudásunk hiányossága miatt. Ezért a legtöbb globális és regionális tanulmány mint ahogy mi is az ökoszisztéma-vándorlás koncepciót kénytelen használni. Az ökológiai folyamatok szerepe a klíma szabályozásában Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi tevékenységek befolyásolni tudják a Föld idôjárási és éghajlati viszonyait, az atmoszféra kémiai összetételét. A szervetlen anyagok áramlása és körforgása a légkör és az ökológiai rendszerek között folyamatosan fennáll, így az ember okozta hatások erôsen befolyásolják az ökoszisztémák mûködését. Az antropogén hatások miatt tehát megváltoznak az ökoszisztémák szolgáltatásainak folyamatai, mint például a fotoszintézis mennyiségi áramai, a talaj légzése általi CO 2 -kibocsátás vagy az óceánban oldott CO 2 mennyisége. Ezzel visszahatnak a légkör viszonyaira, szabályozzák a légkör összetételét, ezáltal a Föld hômérsékletét. A évi IPCC jelentés (Fischlin et al., 2007) szerint a 1,5 2,5 Cot meghaladó globális átlaghômérséklet-növekedés jelentôs változásokat idéz elô az ökológiai rendszer szerkezetében és mûködésében, elsôdlegesen negatív következményekkel a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák javaira és szolgáltatásaira. Számos ökológiai rendszer rugalmasságát valószínûleg meghaladja az éghajlatváltozás, a hozzá tartozó zavarok (pl. áradás, szárazság, futótûz, rovarok, az óceán savasodása) és egyéb globális változásokat kiváltó okok (pl. a földhasználat megváltozása, a környezetszennyezés, az erôforrások túlságosan nagy mértékû kiaknázása) példa nélküli kombinációja. Az ökoszisztémák szabályozzák a klímát (csapadék- 235

10 mennyiség, a hômérséklet értéke) oly módon, ha valamely légköri alkotóelem menynyisége (pl. CO 2 ) megnövekszik, a bioszféra ezzel ellentétes folyamatot indukál, hogy csökkenjen az alkotóelem mennyisége. A paleoklíma-kutatások több százezer évre visszamenôleg bizonyították ezt a szabályozó mechanizmust. A többlet CO 2 - tartalmat valószínûleg az óceánok nyelték el, ezzel szabályozva a Föld hômérsékletét is az üvegházhatáson keresztül. A bioszféra szabályozása során ez a visszacsatolás negatív értékû, amely során beáll az egyensúly. A klíma szabályozása során nem csupán az egyensúlyra törekvô, negatív visszacsatolások lehetnek jelen. A Föld egészét tekintve az egyik legfontosabb hômérséklet-befolyásoló tényezô a sarki jégsapkák albedója, fényvisszaverô képessége. A Föld átlaghômérséklete emelkedik, ezáltal a sarkvidékeken levô jég mennyisége évrôl évre csökken. A kevesebb jég felszínérôl kevesebb napfény verôdik vissza, ezért állandó napsugárzás-intenzitás mellett több nyelôdik el, ezáltal tovább melegítve Földünket. Az ökoszisztémák szabályozása során nem ez az egyetlen pozitív visszacsatolású folyamat, ilyen folyamat lehet például a talajban levô fagyott metán-hidrát kiolvadása is. A körforgások közül a legfontosabb a szén körforgása, ezért ezen a biokémiai cikluson keresztül vizsgáljuk a szárazföldi és az óceáni ökoszisztémák mûködésének megváltozását az antropogén hatásoknak tulajdoníthatóan, továbbá az ökológiai rendszerek megváltozott szolgáltatásainak hatásait (visszacsatolásait) a Föld klímájára. A jövôre vonatkozóan szimulációs kísérleteket végeznek a nagy klímakutató központokban a különbözô antropogén hatásokat figyelembe véve a Föld légköri összetételének megváltozására. A modellezés során a bioszféra szabályozásait részben figyelembe veszik, a látszólag jelentéktelenebbnek tûnô folyamatokat azonban elhanyagolják. Biotikus visszacsatolások. Az antropogén felmelegedés, a tengerszint emelkedése az éghajlati folyamatok és visszacsatolások idôskálája miatt évszázadokon át tovább folytatódhat akkor is, ha az üvegházhatású gázok koncentrációját sikerül stabilizálni (Meehl et al., 2007; Denman et al., 2007). Az éghajlat és a szénkörforgás közötti visszacsatolás várhatóan többlet szén-dioxidot juttat a légkörbe, miközben az éghajlati rendszer melegszik. Ennek a visszacsatolásnak az erôssége azonban bizonytalan. A természetes ökoszisztémák elhelyezkedésüket tekintve két csoportra oszthatók fel: óceáni és szárazföldi rendszerekre. A biotikus visszacsatolások tekintetében a szárazföldi rendszerek nagyságrendekkel nagyobb mennyiségû CO 2 -ot juttatnak vissza a légkörbe, mint az óceáni ökoszisztémák. Óceáni ökoszisztémák biotikus visszacsatolásai. Az óceáni ökoszisztéma és biogeokémiai körök meghatározó eleme a szén, és annak cserélôdése (Joos et al., 1999). A növekvô légköri CO 2 megnövekedett sugárzási kényszerhez vezet, amely magasabb tengerfelszíni hômérsékletet (SST) eredményez, és az erôsebb hidrológiai ciklus által csökken a tengerszintközeli rétegek sótartalma a magasabb szélességeken. Ez a változás indukálhatja a termohalin cirkuláció (THC) és az Észak-Atlanti Mélységi Vizek folyamatainak (NADW) átalakulását, ezáltal a tengeri szénciklus módusulását, majd az antropogén szén felszínbôl mélybe való szállításának a csökkenését eredményezi. Ez a csökkenô óceáni CO 2 -felvétel ily módon gyorsíthatja a légköri CO 2 növekedését. 236

11 A klímára vonatkozó másik fellelhetô biotikus visszacsatolás a fitoplankton dimetil-szulfidot termelése, amely során a dimetil-szulfid a légkörbe érve oxidálódik, aeroszolokká alakulhat, amely csökkenti a globális felmelegedést (Simo, 2001). Harmadrészt az óceáni szervesszén-pumpa mûködése korlátozott az ásványi anyagok mennyiségével, így a növekvô mennyiségû szén-dioxiddal nem nô az óceáni nettó primér produkció értéke (Zondervan, 2007). A szél által az óceánokba kerülô vas és egyéb élelmek az egyre szárazabb kontinensekrôl hatással van a nitrogénmegkötésre és az óceáni primér produkció mennyiségére (Falkowski et al., 1998). Szárazföldi ökoszisztémák biotikus visszacsatolásai. Charney et al. (1975) volt az elsô, aki az ökoszisztémák hatását vizsgálta a klímára. Vizsgálataiban a Szahara felszínének megváltozása általi visszacsatolásról szól. A késôbbiekben a globális klímamodellek már a földfelszín légkör komplex hatásait tartalmazzák. Az utóbbi években fontossá váltak a szárazföldi ökoszisztémák vegetációs mûködésének hatásai a klimatikus viszonyokra (Friedlingstein et al., 2006; Meir et al., 2006). Ahogy növeljük a szárazföldi ökológia szerepét a Föld rendszer modellekben (EMIC), úgy meghatározhatók a vegetáció és talaj folyamatainak visszahatásai a klímára, és egyre jobban érthetôvé válik a földhasználat megváltozásának hatása a szén körforgására. A szárazföldi ökológiai rendszerek biotikus visszacsatolásaikat a klímára különbözô biokémiai körök által fejtik ki. Ezen körök közül a legnagyobb mennyiségû árammal a szénkör rendelkezik. A szárazföldi ökoszisztémák három- vagy négyszeres mennyiségû szenet tárolnak, mint ami a légkörben fellelhetô, és a légköri CO 2 több mint egy nyolcada egy év alatt átáramlik az ökoszisztémákon a légzés és fotoszintézis folyamatain keresztül. A szénkörforgás folyamatai visszahatnak a klímára, amelyeket két szinten lehet értelmezni, a bioszféra egésze felôl közelítve, az ún. top-down módon, és az alapvetô biogeokémiai folyamatok felépítésével, az ún. bottom-up módon. A szénkörforgás jelenlegi állapotának és változásainak jobb megértése érdekében a következô kutatásokra kell koncentrálni (Canadell et al., 2004) erdôk biomasszájának meghatározása; eddy kovariancia fluxus hálózata; talaj széntartalmának meghatározása; földhasználat megváltozása és a tûz szerepe; oldalirányú transzport: a folyók és a tengerek közti szén- és ásványi anyag transzport; fosszilis tüzelôanyagok kibocsátásának mérése; ásványi anyagok áramai az ökoszisztémákba (N, P, Si, Fe); ökoszisztémák nem-co 2 komponenseinek kibocsátása (CO, CH 4, VOC); légköri CO 2 -mennyiség az ûrben. Ha az említett mennyiségek értékei rendelkezésre állnak, akkor pontosabb képet kapunk a szénforrások és szénnyelôk helyzetérôl. A szénciklus két alapvetô alkotóelemre osztható, a CO 2 -ra és a CH 4 -ra, ezek meghatározó szerepet töltenek be az ökoszisztéma szabályozásában. Az elôbb említett molekulákon kívül befolyásolhat- 237

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására

Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására Óbuda University e Bulletin Vol. 1, No. 1, 2010 Elméleti ökoszisztéma modell (TEGM) szimulációs kísérletei különböző hőmérsékleti mintázatok hatására Drégelyi-Kiss Ágota 1, Hufnagel Levente 2 1 Óbudai

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest Név

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A klímaváltozás hatása a tartószerkezetekre és az építési szabványokra

A klímaváltozás hatása a tartószerkezetekre és az építési szabványokra A klímaváltozás hatása a tartószerkezetekre és az építési szabványokra Rózsás Árpád, Kovács Nauzika Ph.D., Vigh László Gergely Ph.D. Problémafelvetés, motiváció Épületek, civil infrastruktúra ~ 80% nemzeti

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben