VI. A FÖLDRAJZ TANTÁRGY TANULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK VII. IDÔKERET TANMENETJAVASLAT

Átírás

1 VI. A FÖLDRAJZ TANTÁRGY TANULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK A tankönyv és a munkafüzet mellett elengedhetetlen az atlasz használata. Az Apáczai Kiadó földrajzkönyveinek jelrendszere a Cartographia Kiadó atlaszára épül. Véleményem szerint a gyerekek életkori sajátosságainak ez a kiadvány a legmegfelelôbb, így ennek a használatát javaslom. Természetesen a taneszköz választásakor minden kolléga maga dönt, a tankönyvben, a munkafüzetben és a tanári kézikönyvben található feladatok bármilyen más kiadó atlaszával megoldhatók! Legyen tanítványainknak jegyzetfüzete. Van amikor célszerû óravázlatot készíteni, de többször elôfordul, hogy a tankönyvi és a munkafüzeti feladatokat ebbe kell elkészíteni. Szerencsésebb, ha a gyûjtômunkákat is ebbe vezetjük! VII. IDÔKERET TANMENETJAVASLAT A nyolcadik évfolyam kerettantervben elôírt anyagát négy témakörben tárgyaljuk: 1. Közép-Európa Hazai tájakon Alföldi és dombsági tájak 4. Hazai tájakon Hegyvidékeink A kerettanterv idôkeretének megfelelôen a tantárgy kötelezô heti óraszáma 1,5 óra (évi 55 óra). IDÔKERET FELOSZTÁSA TÉMAKÖRÖNKÉNT (A változat) Bevezetô óra 1. témakör: Közép-Európa 16 óra Új anyag feldolgozása: 12 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: Saját felhasználás: 2 óra 2. témakör: 15 óra Új anyag feldolgozása: 12 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: Saját felhasználás: 3. témakör: Hazai tájakon Alföldi és dombsági tájak 10 óra Új anyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: Saját felhasználás: 2 óra 9

2 4. témakör: Hazai tájakon Hegyvidékeink 1 Új tananyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: Saját felhasználás: Év végi rendszerezés Összes óraszám: 2 óra 55 óra A évi XXI. törvény (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról) 3. (3) értelmében a hetedik évfolyam tananyagának egy része a nyolcadik évfolyamra átcsoportosítható. Ebben a szellemben a Kelet-Európa témakör átkerült a nyolcadik évfolyamra. Mivel a kontinensrészrôl szóló fejezet mindössze három órát vesz igénybe, nem kezeljük önálló témaként. IDÔKERET FELOSZTÁSA TÉMAKÖRÖNKÉNT (B változat) Bevezetô óra 2 óra Amit eddig a kontinensekrôl tanultunk 2 óra 1. témakör: Kelet-Európa; Közép-Európa 17 óra Új tananyag feldolgozása: 14 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: 2. témakör: 15 óra Új tananyag feldolgozása: 13 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: 3. témakör: Hazai tájakon Alföldi és dombsági tájak 9 óra Új tananyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: 4. témakör: Hazai tájakon Hegyvidékeink 10 óra Új tananyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés, összefoglalás: Ellenôrzés: Év végi rendszerezés Összes óraszám: 2 óra 55 óra A mellékelt tanmenetjavaslat csak egy megoldási lehetôség! Minden kollégának sok szempontot kell figyelembe venni, mikor a saját tanmenetét állítja össze. Mindenkinek saját iskolára szabott, a helyi prioritásoknak megfelelô, a helyi tantervvel koherens tanmenetet kell készíteni, melyhez természetesen jól használható az alábbi tervezet! A felvázolt tanmenetjavaslat az idôkeret B változatára készült. 10

3 1. Bevezetô óra Mirôl tanulunk ebben a tanévben? diasor vagy rövid filmrészlet egy tetszôleges európai és hazai vidékrôl Motiváló jellegû ismétlô óra 2. Amit eddig a kontinensekrôl tanultunk A kontinensekrôl tanult legfontosabb ismeretek felelevenítése A kontinensekrôl tanult természet- és gazdaságföldrajzi ismeretek Föld szerkezete Föld felszíne földgömb KELET-EURÓPA 3. A hátságok földje: Kelet- Európa Kelet-Európa földrajzi helyzete, határai Felszínének kialakulása Tájainak jellemzése A földrajzi övezetesség megjelenése a kontinensrészen A földrajzi szélesség, az éghajlat, a talaj és az élôvilág kapcsolata A domborzat és az éghajlat kapcsolata Az éghajlat és a vízrajz kapcsolata Társadalmi átalakulás Kelet-Európában A FÁK Hátság Podóliai-hátság Ladoga-tó, Onyega-tó Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Balti köztársaságok: Lettország, Észtország, Litvánia FÁK Biológia 7.: A mérsékelt övezet élôvilága Európa felszíne Kelet-Európa felszíne A hetedik évfolyamról átkerült fejezet 4. Két kontinens országa: Oroszország Oroszország jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Társadalmi-politikai-demográfiai jellemzôk Természetföldrajzi sajátosságok A felszín kialakulása és a bányakincsvagyon közötti összefüggések apatit Orosz Föderáció Altáj, Szaján, Kuznyecimedence, Donyecmedence Kurszk, Volgográd, Nyizsníj Novgorod, 11

4 Az ország bányászata, energiagazdasága Az átalakulóban lévô ipar bemutatása A változások okainak feltárása A mezôgazdaság bemutatása Az alacsony színvonalú, behozatalra szoruló mezôgazdaság és a társadalmi élet közötti kapcsolat Magnyitogorszk, Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Novokuznyeck, Omszk, Krasznojarszk, Irkutszk, Bratszk Transzszibériai vasútvonal Európa felszíne Kelet-Európa felszíne Oroszország 5. A természeti erôforrásokban gazdag Ukrajna Ukrajna jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói magyarok Kárpátalján Természeti viszonyok Mezôgazdasága Kiváló minôségû termôföldek és a szántóföldi termelés kapcsolata A mezôgazdaság értékesítési problémái és annak okai Bányászata, energiagazdálkodása A fejlôdô ipar bemutatása A turizmus mint jelentôs bevételi forrás jellemzése Krím-félsziget Ungvár, Beregszász Krivoj Rog, Donyeck, Kijev, Odessza Kelet-Európa felszíne KÖZÉP-EURÓPA 6. A rögvidékekben gazdag Közép-Európa Közép-Európa földrajzi helyzete A közép-európai országok és fôvárosaik Épülô és pusztuló partszakaszok az Északi- és Balti-tenger partján Az épülô part fogalma; a partépülés folyamata és annak okai A kontinensrész domborzata Turzásos épülô part Sváb-bajor-medence, Csehmedence, Német-középhegység, Érchegység, Szudéták, Lengyel-középhegység, Rajnai-palahegység, Közép-európaisíkvidék, Német-síkság, Biológia 7.: A mérsékelt övezet élôvilága Közép-Európa kontúrtérképe Közép-Európa felszíne 12

5 A rögvidékek, az Eurázsiai-hegységrendszer ide tartozó vonulatainak jellemzôi Alföldek és medencék Az ásványkincs-vagyon és a felszínfejlôdés kapcsolata Éghajlati viszonyok jellemzése Közép-Európa vízrajza Az éghajlat és a vízrajz kapcsolata Lengyel-síkság Odera, Visztula 7. Fejlôdésbeli különbségek Közép-Európa országaiban Melyik országok tartoznak Közép- Kelet-Európához? A közép-kelet-európai országok jellemzôi Minek a hatására alakult ki a szemmel látható különbség Közép-Európa nyugati és keleti fele között? A szovjet mintájú szocializmus hatása Mi tette szükségessé a rendszerváltást ezekben az országokban? Mely nehézségekkel kell szembenézni a rendszerváltó országoknak? Az eddig elért eredmények Történelem 8.: A kelet-közép-európai országokban zajló történelmi események a második világháború óta Közép-Európa kontúrtérképe Közép-Európa országai 8. Az újból egyesített ország: Németország Németország jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Az újból egyesített ország történelmi elôzményei Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza A jól mûködô mezôgazdaság jellemzôi komló Rügen, Harz, Bajor-Alpok, Zugspitze Történelem 8.: A kelet-közép-európai országokban zajló történelmi események a második világháború óta Németország kontúrtérképe Közép-Európa domborzata, országai 13

6 A keleti és nyugati országrész közötti különbségek magyarázata 9. Európa gazdasági nagyhatalma Bányászata Jellemzô adatok A világszínvonalon termelô német ipar jellemzôi Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A kikötôi ipar jelentôsége, jellemzése A belvízi hajózási útvonalak mellé települt ipar A Ruhr-vidék földrajzi elemzése A gazdasági élet számokban: gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés Duna Rajna Majnacsatorna Ruhr-vidék Hamburg, Duisburg, München, Bonn, Berlin, Wolfsburg, Rüsselheim, Stuttgart, Köln, Jéna, Drezda, Biblis Németország kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai 10. Közép-Európa legnagyobb országa: Lengyelország Lengyelország jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Mai társadalmi viszonyok és annak történelmi elôzményei Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Bányászata; kiemelten Felsô-Szilézia Jellemzô adatok A lassan fejlôdô lengyel ipar jellemzôi Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A kikötôi ipar jelentôsége, jellemzése A mezôgazdaság jellemzôi, a kisparaszti gazdaságok A gazdasági élet számokban: gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés Gdan ski-öböl Lengyel-tóhátság, Mazuritóhátság, Szilézia, Felsô- Szilézia Visztula, Odera Gdan sk, Gdynia, Katowice, Krakkó, Nova Huta, Varsó, odz, Plock, Zakopane, Wieliczka Lengyelország kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai 14

7 11. Az óidei hegységekkel övezett Csehország Csehország jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Mai társadalmi viszonyok és annak történelmi elôzményei Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Természeti erôforrások A gazdasági élet mai helyzete és az elmúlt évtizedek kapcsolata Bányászata Jellemzô adatok A nagy múlttal rendelkezô ipar jellemzôi A gyors fellendülés lehetôségei Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A fejlett mezôgazdaság jellemzôi A gazdasági élet számokban gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés Cseh-masszívum, Cseherdô, Sumava, Cseh-morva-dombság, Cseh-medence, Morva-medence Vlatava (Moldva), Morva Prága, Ostrava, Karlovy Vary, Plzen, Mladá Boleslav, Zlín, Brno Csehország kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai 12. Európa legmagasabb hegysége: az Alpok Az Alpok földrajzi helyzete Az Alpok mint az Eurázsiai-hegységrendszer tagja Kialakulása, felszínének jellemzése Legmagasabb csúcsai A hegység éghajlatának jellemzése; A fôn fogalmának kialakítása A gleccserek és munkájuk A felszín formakincse és a magasság közötti összefüggés A lavinák A gleccserekbôl táplálkozó, sûrû vízhálózat jellemzése; legjellemzôbb folyók fôn, hágó Tiroli-Alpok, Dolomitok Matterhorn, Jungfrau, Grossglockner, Triglav; Rhône-gleccser Inn, Száva, Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Comoi-tó, Lago Maggiore Biológia 7.: Magashegységek élôvilága Közép-Európa felszíne Alpok domborzata 15

8 Az Alpok tavainak kialakulása; legjellemzôbb tavak A magassággal övezetes növénytakaró jellemzése Az éghajlat és a természetes növénytakaró közötti összefüggés Természeti erôforrások 13. Hazánk nyugati szomszédja: Ausztria Ausztria jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Természeti erôforrások Bányászata Jellemzô adatok A túlsúllyal rendelkezô nehézipar jellemzôi Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A fejlett mezôgazdaság jellemzôi a fejlett kisparaszti gazdaságok Az alpi tehenészet jellemzése A gazdasági élet számokban gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés Alpi tehenészet Grazi-medence, Bécsimedence, Duna-völgye Bécs, Eisenerz, Linz, Graz, Steyer, Innsbruck, Salzburg, Ruszt Ausztria kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai Alpok domborzata 14. Ahol az Alpok és a Dinárihegység találkozik: Szlovénia Szlovénia jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Természeti erôforrások Bányászata Isztriai-félsziget, Júliai-Alpok, Szlovén-karszt, Mura-vidék, Dráva-Mura köze, Postojnai-barlang, Skocjan-barlang Szlovénia kontúrtérképe 16

9 Jellemzô adatok Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük Az osztrák mintára szervezett, fejlett mezôgazdaság jellemzôi a fejlett kisparaszti gazdaságok A gazdasági élet számokban gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés A mediterrán üdülôövezet jellemzése Ljubljana, Lendva, Capo d Istria, Koper Fali: Dél-Európa felszíne, országai Alpok domborzata 15. Hegykoszorú Európa közepén: a Kárpátok A Kárpátok földrajzi helyzete A Kárpátok mint az Eurázsiaihegységrendszer tagja Kialakulása, felszínének jellemzése A vulkanizmus megjelenése a Kárpátokban Legmagasabb csúcsai A hegység éghajlatának jellemzése A felszín formakincse és a magasság közötti összefüggés A sûrû vízhálózat jellemzése; legjellemzôbb folyók Tavainak kialakulása; legjellemzôbb tavak A magassággal övezetes növénytakaró jellemzése; a gyephavas fogalmának kialakítása Az éghajlat és a természetes növénytakaró közötti összefüggés Természeti erôforrások Kôtenger, gyephavas Dévényi-szoros, Al-Duna Északnyugati-Kárpátok, Északkeleti-Kárpátok, Keleti-Kárpátok, Déli- Kárpátok, Magas-Tátra, Gerlahfalvi-csúcs, Lomnici-csúcs Vág, Zsil, Olt, Szeret, Prut, Dnyeszter Szent Anna-tó, Csorba-tó Biológia 7.: Magashegységek élôvilága Közép-Európa felszíne Kárpátok domborzata 17

10 16. Északi szomszédunk: Szlovákia Szlovákia jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás Mai társadalmi viszonyok és annak történelmi elôzményei Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Természeti erôforrások A gazdasági élet mai helyzete és az elmúlt évtizedek kapcsolata Bányászata Jellemzô adatok Az import nyersanyagra települt ipar jellemzôi A fellendülés lehetôségei Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A mezôgazdaság jellemzôi A gazdasági élet számokban gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés A létfontosságú turizmus Kis-Duna, Csallóköz, Vág, Nyitra, Garam Szlovák-érchegység, Szlovák-alföld Pozsony, Kassa Dobsinai-jégbarlang Szlovákia kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai Kárpátok domborzata 17. Közép- és Kelet-Európa határán: Románia Románia jellemzô adatai, földrajzi helyzete, határai Lakói közigazgatás; A magyarok és helyzetük Romániában Mai társadalmi viszonyok és annak történelmi elôzményei Természeti viszonyok: felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza Természeti erôforrások A gazdasági élet mai helyzete és az elmúlt évtizedek kapcsolata Bányászata Jellemzô adatok Orbán Balázs, Tamási Áron Székelyföld, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Székelyudvarhely Erdélyi-medence, Erdélyiszigethegység, Biharhegység, Erdélyi-érchegység, Havasalföld, Románalföld, Moldova, Dobrudzsa Kazán-szoros, Vaskapuerômû, Duna-delta, Románia kontúrtérképe Közép-Európa felszíne, országai Kárpátok domborzata 18

11 Az alapanyag-igényes ipar jellemzôi Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük A mezôgazdaság jellemzôi A környezetrombolás és a gazdasági élet kapcsolata A gazdasági élet számokban gazdasági adatok értelmezése, összehasonlító elemzés Sulina-ág, Szent Györgyág, Kilijai-ág Bukarest, Resicabánya, Parajd, Ploiești, Galați, Vajdahunyad, Brassó, Temesvár, Brãila 18. Ellenôrizd a tudásodat! Kelet- és Közép-Európával kapcsolatos ismeretek rendszerezése, ismétlése A témazáró dolgozat elôkészítése A témakörben használt legfontosabb szemléltetôeszközök 19. Témazáró dolgozat Témazáró feladatlap kitöltése Javasolt az Apáczai Kiadó Földrajz 8. tankönyvéhez készült témazáró feladatlap kitöltése MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAI 20. A Kárpátok ölelte táj: a Kárpátmedence A Kárpát-medence földrajzi helyzete, határai, országai A Kárpát-medence kialakulása, felszíne A suvadás fogalmának kialakítása A táj éghajlata A medencejelleg érvényesülése az éghajlatban márga, suvadás Nyugati-medence, Központi-medence, Erdélyi-medence, Máramarosi-havasok, Gömör-szepesi-érchegység, Tordai-hasadék A Kárpát-medence kontúrtérképe A Kárpát-medence felszíne, országai Kárpátok domborzata 19

12 A közös anyanyelv, kultúra és történelmi múlt a Kárpát -medencében 21. A Kárpátmedence országa: Magyarország Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi helyzete, határai, jellemzô adatok A tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet fogalmának kialakítása Hazánk nagy tájai; a különbözô magasságú felszínformák százalékos megoszlása hazánk területén Felsôszölnök, Garbolc, Nagy-Milic, Beremend diák, képek, transzparensek, Magyarország kontúrtérképe A Kárpát-medence felszíne, országai Kárpátok domborzata Magyarország közigazgatása 22. A földtörténeti múlt emlékei Óidei emlékeink A középidô emlékei Mészkôhegységeink kialakulása Az újidei hegységképzôdés hatásai Magyarország felszínének alakulására Középhegységeink, dombvidékeink és alföldjeink kialakulása Pannon-tenger Upponyi-hegység, Balatonfelvidék, Aggteleki-karszt A földtörténet idôbeosztása, eseményei, terepasztal Magyarország kontúrtérképe A Kárpát-medence felszíne Kárpátok domborzata 23. Változékony éghajlat Magyarország éghajlati besorolása A kontinentális éghajlat jellemzése, jellemzôi hazánkban A medencejelleg érvényesülése Magyarországon hidegfront, melegfront, hômérséklet évi járása, hôösszeg viszonyai, az éghajlathoz kapcsolódó tematikus 20

13 A földrajzi fekvés és az éghajlat kapcsolata A domborzat és az éghajlat kapcsolata Milyen éghajlati hatások érik Magyarországot? Mikor, milyen idôjárás köszönhetô ezeknek? A hidegfront és a melegfront fogalmának kialakítása Az idôjárási frontok jellemzése Az éghajlat elemeinek alakulása hazánk egyes részein Idôjárási szélsôségek Magyarországon 24. Magyarország kontúrtérképe Veszélyeztetett természeti erôforrásaink: a felszín alatti és a felszíni vizeink A szárazföld vizeinek csoportosítása A lehulló csapadék útja Felszín alatti vizek kialakulása A vízzáró réteg, a talajvíz, a belvíz, a rétegvíz, az artézi víz, a hévíz, a gyógyvíz és az ásványvíz fogalmának kialakítása Felszín alatti vizeink hasznosítási lehetôségei A belvízveszély A hazai tótípusok kialakulása és jellemzése Folyóink útja A Duna és a Tisza jellemzése Folyóvizeink környezeti állapota A Tisza szabályozása A Tisza vízvédelme Vízzáró réteg, talajvíz, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz, szélvájta tó, dolinató, morotvató Sóstó, Fehér-tó, Vörös-tó, Arlói-tó, Szelidi-tó, Tôserdô, Mártély, Tisza-tó, Szigetköz Duna vízgyûjtô területe, Zala-Balaton-Sió vízgyûjtô területe, Dráva vízgyûjtô területe viszonyai terepasztal, tematikus Magyarország kontúrtérképe 21

14 25. Erdôk, puszták, kultúrtájak A természeti viszonyok és a növénytakaró közötti összefüggés Hogyan lett a természetes tájból kultúrtáj? Hazánk természetes növénytakarójának jellemzése Hazánk állatvilágának rövid jellemzése Mindannyian felelôsek vagyunk a természet javaiért Miért van szükség a természet- és környezetvédelemre? A természetvédelem egységei Nemzeti parkjaink szerepe A talaj fogalmának kialakítása Hazánk leggyakoribb talajtípusai Kultúrtáj, ôshonos, élôhely-rekonstrukció, nemzeti park, tájvédelmi körzet, helyi védelem alatt álló terület, természetvédelmi terület Mezôségi talaj, barna erdôtalaj, szürke erdôtalaj, réti talajok, homoktalajok, szikes talajok viszonyai Hazai tájak életközösségei, Magyarország természetes növényzete és talaja c. tematikus Magyarország kontúrtérképe Védett természeti értékeink 26. Csökkenô népesség A magyar nyelv eredete A hivatalos nyelv A nemzetiség fogalma Nemzetiségek hazánkban A nemzetiségek élete, jogai A modern kori népvándorlás és annak okai A magyarországi nemzetiségi kisebbségek, a romák helyzete Magyarok az országhatáron kívül Néprajzi csoportok hazánkban A magyar néprajzi csoportok és tájak elhelyezkedése a Kárpátmedencében Vallások Magyarországon Hazánk népességi adatai Mi az oka a népességcsökkenésnek? Belsô migráció Nemzetiség, roma, természetes fogyás, népesség belsô vándorlása, ingázás Magyarország társadalmi jellemzôi, tematikus Magyarország kontúrtérképe Magyarország közigazgatása 22

15 Ingázás 27. Város falu tanya Az infrastruktúra fogalma Az infrastruktúra fejlôdése hazánkban Városaink jellemzôi Várostípusok a fejlôdésük során kialakult szerepük szerint A mezôváros, az ipari város, a közlekedési és kereskedelmi központ, igazgatási központ A falvak szerepének átalakulása Az átalakulás okai A mai falu jellemzôi Az apró falvak jellemzôi, napi gondjai Az egyutcás, a halmaz- és a sakktábla alaprajzú falvaink A tanyák szerepe a múltban A tanya szerepének átértékelôdése Mi jellemzi a mai tanyákat? A tanyatípusok Infrastruktúra, mezôváros, ipari város, közlekedési és kereskedelmi központ, igazgatási központ, egyutcás falu, halmazfalu, sakktábla alaprajzú falu, szórt tanya, bokortanya Magyarország társadalmi jellemzôi, tematikus Magyarország kontúrtérképe Magyarország közigazgatása 28. Fontos természeti erôforrásaink: az ásványi nyersanyagok Az ásványi nyersanyagok Hazánk szénhidrogénkészlete és bányászata A bányászat és a tájrombolás A karsztvízszint és a bányászat kapcsolata Ércbányászatunk Nem érces ásványkincstartalékaink Bentonit, zeolit, gipsz, perlit Úrkút, Eplény, tematikus Magyarország kontúrtérképe 23

16 29. Változások az iparban: a harmadik évezred kihívásai Hazánk iparának néhány jellemzôje az elmúlt néhány évtizedben A rendszerváltás jelentkezése az iparban A piacgazdaságról Az ipari parkok mint az ipari termelés új helyszínei A szolgáltatások vezetô szerepe A nagyobb szaktudást igénylô, húzó iparágak Piacgazdaság, ipari park, szolgáltatás, tematikus Magyarország kontúrtérképe 30. Kedvezô természeti adottságok a fejlesztésre szoruló mezôgazdaság Miért fontos számunkra a mezôgazdaság? A mezôgazdaság telepítô tényezôi A mezôgazdaság átalakulása a rendszerváltás óta A természeti viszonyok és a mezôgazdaság kapcsolata általában, és konkrét hazai példákon Növénytermesztésünk jellemzése A termôterület csökkenésének okai, és annak következményei A szántóföldi növénytermesztés jellemzôi hazánkban A szántóföldi zöldségtermesztés és minôségi változásai Magyarország gyümölcstermesztése Az éghajlat és a gyümölcstermesztés területi elhelyezkedése A csökkenô állatállomány Új kihívások a mezôgazdaság számára az Unióban, a mezôgazdasági termeléshez kapcsolódó tematikus Magyarország kontúrtérképe 24

17 31. Hazánk vezetô gazdasági ága: a szolgáltatás A szolgáltatás fogalmának kialakítása A szolgáltatás jelentôségének emelkedése Hazánk közlekedésének fôbb jellemzôi: vasúti, közúti, légi és vízi közlekedésünk A kereskedelem ágazatai Hazánk kül- és belkereskedelmének jellemzôi Partnereink A kereskedelem új távlatai az Unióba lépéssel Szolgáltatás-tercier szektor, konténerforgalom, tranzitforgalom, autópálya, kereskedelem, külkereskedelem, belkereskedelem, CEFTA, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó tematikus Magyarország kontúrtérképe Magyarország közigazgatása Magyarország közlekedése 32. Magyarország és az Európai Unió A taggá válás folyamata, fôbb állomásai Mit hoz számunkra az uniós csatlakozás A vámmentes kereskedelem A munkalehetôségek A hazai oktatás és az uniós törekvések Az eurozónához kapcsolódás folyamata Dilemmák eurozóna Az Európai Unió Az Európai Unió 33. Ellenôrizd a tudásodat! és társadalmi viszonyaival kapcsolatos ismeretek rendszerezése, ismétlése A témazáró dolgozat elôkészítése A témakörben használt legfontosabb szemléltetôeszközök 25

18 34. Témazáró dolgozat Témazáró feladatlap kitöltése Javasolt az Apáczai Kiadó Földrajz 8. tankönyvéhez készült témazáró feladatlap kitöltése HAZAI TÁJAKON 35. Hazánk legnagyobb tája: az Alföld Az Alföld földrajzi helyzete Felszínének kialakítása A víz és a szél szerepe A löszvidékek, a folyami hordalékkúpok és az árterületek jellemzése Észak-alföldi-hordaléklejtô, Szatmár-beregi-síkság, Bodrogköz, Jászság, Körös-vidék, Sárköz, Drávamellék viszonyai, tematikus Az Alföld kontúrtérképe 36. Kontinentális éghajlat szélsôségekkel A szélsôséges idôjárás elemeinek alakulása évszakonként és területenként A sûrû vízhálózat kialakulásának okai Miért rövidek az Alföld folyói? A Tisza és a Duna jellemzôi A természetes növénytakaró az Alföldön Hogyan vált a természetes táj kultúrtájjá az Alföld egyes vidékein? Hogyan védik a táj természeti értékeit? Az Alföld nemzeti parkjai Az Alföld legfontosabb természeti erôforrása a talaj Az elszikesedés folyamata Hazai tájak életközösségei Védett természeti értékeink Világörökségünk, az éghajlathoz kapcsolódó tematikus Az Alföld kontúrtérképe 26

19 Kiemelt talajvédelem felismerése a múltban napjaink problémái Az Alföld természeti örökségének védelme 37. Megváltozott élelmiszergazdaság az Alföldön Az alföldi táj jellege és a gazdasági élet közötti kapcsolat A természeti viszonyok meghatározó szerepe A mezôgazdaság és az élelmiszeripar vezetô szerepe A gabonatermelés jellemzôi, területi elhelyezkedése Legfontosabb takarmánynövény, a kukorica A kukoricatermelés és a baromfitartás kapcsolata Ipari növények termelésének jellemzôi, területi elhelyezkedésük Zöldség- és gyümölcstermelés jellemzôi, területi elhelyezkedése Az utóbbi évek problémái, termôterületük csökkenésének okai Az állattenyésztés jellemzôi és a területi elhelyezkedés A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat A növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódó élelmiszer-ipari ágazatok jellemzôi és területi elhelyezkedése rizshántoló Törökszentmiklós, Karcag, Orosháza, Kaba, Szerencs, Nyírbátor, Martfû, Beretytyóújfalu, az éghajlathoz és a mezôgazdasághoz kapcsolódó tematikus Az Alföld kontúrtérképe 27

20 38. Az iparosodás elôretörése az Alföldön Az ipar alapja az Alföldön telepítôtényezôk Az Alföld energiagazdálkodása fontosabb erômûtípusok és erômûvek A nehézipari ágazatok és azok területi elhelyezkedése az Alföldön A könnyûipar jellemzôi A könnyûipar és a munkaerôpiac kapcsolata Turizmus falusi turizmus elôretörése Debrecen és Szeged bemutatása Hungarikumok az Alföldrôl Kékfestô, falusi turizmus Algyô, Százhalombatta, Tiszavasvári, Téglás, Hajdúszoboszló, Gyula, Kakasszék, Cserkeszôlô, Gyopárosfürdô, az iparhoz kapcsolódó tematikus Az Alföld kontúrtérképe 39. A Kárpát-medence nyugati kapuja: a Kisalföld A táj földrajzi helyzete A felszín kialakítása A vulkáni tanúhegy fogalmának kialakítása A folyók felszínformáló hatásának jelentôsége a Kisalföld kialakulásában Tájai Az óceáni hatás érvényesülése a kiegyenlített éghajlat jellemzôi A sûrû vízhálózat kialakulásának okai Védett természeti értékek A természeti viszonyok és a mezôgazdaság kapcsolata A fejtett mezôgazdaság jellemzése A földrajzi fekvés és a gazdasági élet fellendülése közötti kapcsolat A táj iparának jellemzôi Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük Vulkáni tanúhegy Gyôri-medence, Komárom-esztergomi-síkság, Marcal-medence, Rábaköz, Hanság, Somló, Ság hegy, Marcal, Petôháza, Csorna, Répcelak, Hegyeshalom, Rajka, Vámosszabadi, Komárom Hazai tájak életközösségei Védett természeti értékeink Világörökségünk, az éghajlathoz, a mezôgazdasághoz és az iparhoz kapcsolódó tematikus A Kisalföld kontúrtérképe 28

21 Természeti értékek és védelmük 40. Dombvidék a Balatontól délre A táj földrajzi helyzete A felszín kialakítása A folyók felszínformáló hatásának jelentôsége a dombság kialakulásában Tájainak jellemzése Az óceáni hatás érvényesülése a csapadékos éghajlat jellemzôi Az óceáni és a mediterrán hatások találkozása, és annak következményei A sûrû vízhálózat kialakulásának okai Védett természeti értékek Belsô-Somogy, Külsô-Somogy, Tolna-baranyaidombság, Villányi-hegység, Zengô, Abaligeticseppkôbarlang, Szársomlyó, Harkány Hazai tájak életközösségei Védett természeti értékeink Világörökségünk A tájon megtalálható kôzetek, terepasztal, az éghajlathoz kapcsolódó tematikus A Dunántúli-dombság kontúrtérképe 41. Fejlett mezôgazdaság a dombvidéken A természeti viszonyok és a mezôgazdaság kapcsolata A mezôgazdaság jellemzése A mezôgazdasági termelés és az ipar kapcsolata Ipartelepítô tényezôk a dombságon A táj iparának jellemzôi az iparszerkezet változása Legfontosabb iparágak és területi elhelyezkedésük Az aprófalvas településhálózat jellemzése Az idegenforgalom Siklós, Beremend, Babócsa, Mezôcsokonya A mezôgazdasághoz és az iparhoz kapcsolódó tematikus A Dunántúli-dombság kontúrtérképe 29

22 42. Ellenôrizd a tudásodat! Alföldjeinkkel és dombságainkkal kapcsolatos ismeretek rendszerezése, ismétlése A témazáró dolgozat elôkészítése A témakörben használt legfontosabb szemléltetôeszközök 43. Témazáró dolgozat Témazáró feladatlap kitöltése Javasolt az Apáczai Kiadó Földrajz 8. tankönyvéhez készült témazáró feladatlap kitöltése 44. Hazánk legnyugatibb tája A táj földrajzi helyzete A felszín kialakítása Tájainak jellemzôi Az óceáni hatás és a domborzat éghajlatmódosító hatása kiegyenlített éghajlatának jellemzôi Vizei Gazdag erdôségek, kialakulásuk okai Védett természeti értékek Az egyutcás falvak, szeres települések jellemzôi a kialakulásuk okai A gazdaság telepítô tényezôi A gazdaság és a földrajzi környezet közötti kapcsolat A természeti viszonyok és a mezôgazdaság kapcsolata Természeti értékek és védelmük A gyógy-idegenforgalom jelentôsége zöldpala Vasi-hegyhát, Ôrség, Kemeneshát, Zalakaros Hazai tájak életközösségei Védett természeti értékeink Világörökségünk A tájon megtalálható kôzetek, Az éghajlathoz a mezôgazdasághoz és az iparhoz kapcsolódó tematikus A Nyugat-magyarországi-peremvidék kontúrtérképe 30

23 45. Törésekkel szabdalt táj: a Dunántúliközéphegység A táj földrajzi helyzete A felszín kialakítása Tájainak jellemzése A változatos formakincsek bemutatása Tájai kialakulás szerint vetôdés és vulkanizmus A domborzat éghajlatmódosító hatása A mészkôfelszínek vízháztartása Védett természeti értékek Gejzírkúp Tatai-árok, Pilisvörösváriárok, Északi-Bakony, Déli- Bakony, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Zámolyi-medence, Zsámbéki-medence, Kékkút Hazai tájak életközösségei Védett természeti értékeink A tájon megtalálható kôzetek, terepasztal,, az éghajlathoz kapcsolódó tematikus A Dunántúli-középhegység kontúrtérképe 46. Átalakult ipar a Dunántúliközéphegységben Ipari nyersanyagok és területi elhelyezkedésük Változások a bányászatban A helyi bányászatra települt nehézipar nehézségei Hagyományos iparágak és területi elhelyezkedésük A Duna menti ipari sáv jellemzôi Új lehetôség: az ipari parkok Az ipar tájromboló hatása A karsztvíz-szint és a bányászat kapcsolata A természeti viszonyok és a mezôgazdaság kapcsolata A gazdag idegenforgalom jellemzése ólomkristály Balatonfûzfô, Almásfüzitô, Tokod, Nyergesújfalu, Lábatlan, Mór, az éghajlathoz, a mezôgazdasághoz és az iparhoz kapcsolódó tematikus A Dunántúli-középhegység kontúrtérképe 47. Vulkánok és karsztvidékek földjén A táj földrajzi helyzete A felszín kialakítása Tájainak jellemzése vulkáni tájak, karsztvidékek Riolit, riolittufa, karr Észak-magyarországi-középhegység, Mátra-vidék, Bükk-vidék, Hazai tájak életközösségei A tájon megtalálható kôzetek, terepasztal 31