BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Európai Uniós szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Európai Uniós szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Európai Uniós szakirány A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAINAK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE AZ ELMÚLT ÉVBEN Készítette: Simon Andrea Budapest, 2007.

2 2

3 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés.5 2. A Balkán.6 3. A Nyugat-Balkán országai, gazdasági adottságok, fejlődési irányok.9 4. A Balkán közlekedés-földrajzi helyzete, fekvése és átjárhatósága I Bosznia-Hercegovina Mezőgazdaság, ipar Fő célkitűzések A támogatás fő területei Gazdasági mutatók Segélyek II Albánia Gazdaságról általában Gazdasági mutatók Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Tervek az Albán privatizációról Az albán privatizáció célja III Horvátország Gazdaságról általában Gazdasági mutatók Gazdaságpolitika Munkanélküliség Pénzügyi politika Stabilizációs programok Ipar, mezőgazdaság Támogatások Koszovót is magába foglaló Szerbia-Montenegró Szerbia Montenegró Koszovó..57 3

4 9. V. Macedónia Gazdaságról általában Gazdasági szerkezet, annak alakulása az 1990-es évektől Ipar Támogatások VI. Összefoglalás Irodalomjegyzék.68 4

5 1. Bevezetés Újabb diplomás, levelezős képzésben részt vevő hallgatókén, első ízben találkoztam a közgazdaságtan, s gazdaságpolitika mélyebb kérdéseivel. Szakirány választáskor, mikor az Európai Uniós szakirányt választottam, még nem sejtettem, hogy nem csupán tárgyi tudásomat, hanem szélesebb látókörömet is szélesíteni fogom, melyet nemcsak a hétköznapi életben, hanem remélhetőleg a leendő szakterületemen is biztonsággal felhasználhatom. A Nyugat-Balkán kifejezést az Európai Unió alkotta meg, amely nem is igazán egy földrajzi területet jelöl, hanem egy politikai régiót Amikor utána olvastam, számomra egyértelműen kiderült, hogy ezen országok nemcsak gazdasági, politikai, kisebbségi kérdéssel küzdenek, hanem mindennaposak a megélhetési, bűnözési problémákkal is. Mind többet és többet, kutattam-e téma után mind az volt az érzésem, hogy nem igazán tisztázott a Balkán kérdése, s sokan még azzal sincsenek tisztában, mely országok tartoznak a Balkánnak nevezett terület közé, pláne nem, hogy mely országokat illetik a Nyugat - Balkán titulussal. Akkor lepődtem meg igazán, amikor egy internetes portálon ( blog olvasásakor) az egyik fiatalember Magyarországot is a balkánhoz tartozó területhez sorolta.( nyilván csak tájékozatlanság állhat a háttérben.) Nem csak a Nyugat Balkán országainak a kisebbségi helyzet, hanem gazdasági, politikai válsága is égető problémát okoz az Európai Uniónak. A Balkán Európa szerves része (Lukács György). Válsága nagymértékben befolyásolja az egész kontinens helyzetét, közvetlenül érinti és gazdasági, politikai, biztonsági veszélyekkel fenyegeti Európa valamennyi országát Ezen tapasztalatokat támasztják alá mindazon súlyos és feledhetetlen következmények, amelyeket a tragikus délszláv polgárháború okozott. Mindamellett, hogy a legélesebb, a fegyveres összecsapásokig fokozott ellentétek a korábbi Jugoszlávia utódállamai között robbantak ki, a Balkán válságának, konfliktusainak okait és megoldásának eszközeit, lehetőségeit vizsgálva nem szorítkozhatunk a délszláv válság 5

6 problémáira. Ezeken túl még számos veszélyes politikai, gazdasági, etnikai és vallási ellentét feszül a térség országai és népei között. Utalásként említhetnénk a görög-török,a macedóngörög, az albán-szerb ellentétekre, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a szélsőséges iszlám törekvések térhódítása ebben a régióban is fenyeget. Az európai béke és biztonság ügye, s ezzel együtt a Balkán sokoldalú válságának megoldása bár kétségtelenül mindenekelőtt az európai közösség érdeke, nem lehet az Európai Unió kizárólagos feladata. Magyarország geopolitikai helyzete, közvetlen érintkezése a Balkán térségével és problémájával indokolttá teszi, hogy behatóan tanulmányozzuk a régióban kialakult konfliktusokat, feszültségek kérdését, kiemelve a térség gazdasági fejlődését, valamint kereskedelmi kapcsolatok bővítését. S mivel ma már az Európai Unió teljes értékű tagjai vagyunk, és társult viszonyunk van a Nyugat-Európai Unióval, remélhetjük, hogy a jövőben nemcsak passzív tanúi lehetünk mások döntéseiben, hanem ha szerény mértékben is, de befolyásolhatjuk saját sorsunk alakulását, kifejezésre juttathatjuk sajátos nemzeti, gazdasági, biztonsági érdekeinket. Anélkül, hogy hiú ábrándokat táplálnánk, számíthatunk arra, hogy konzultációs lehetőségeinket, csatlakozási tárgyalásainkat felhasználva, tapasztalatainkat - különösen, amelyeket a délszláv válság során szereztünk és elviseltünk hozzájárulhatunk a Balkán válságának megoldásához, és ezzel az európai béke, gazdasági stabilitás és biztonság megszilárdításához. Mindezen tényezők fényében döntöttem úgy, hogy szakdolgozatom témájául mindenképp a Balkán témakörét fogom választani, különösen a Nyugat-Balkán gazdasági fejlődését vizsgálva az elmúl tíz, tizenöt évben. 2. A Balkán A Balkán mindig is fontos szerepet töltött be a nyugati világ képzeletében, nem utolsó sorban a róla kialakított kép miatt, amely szerint e vidék a törzsi hűség és árulás forrongó katlana, az etnikai erőszak és régi történelmi emlékek kavargó helyszíne.( Klió 2004 / 2 ). 6

7 Mark Mazower Délkelet-Európáról szóló, szigorúan érvekre építő áttekintése során arra tesz kísérletet, hogy kitöröljön, megcáfoljon egyes mítoszokat, behatoljon bizonyos sztereotip képzetek mögé, amelyek miatt a régió régen is, ma is szimbóluma a vallási és politikai instabilitásnak, sőt fenyegetést jelent a rendről kialakult európai elképzelésre is. Az európai rend természetesen néhány európai ország szemüvegén keresztül nézve értendő, a maguk terveivel, amelyek akadályozzák, hogy a Balkán fogalmának szélesebb körű értelmezést adjanak. Mazower könyvének végén azon tűnődött, hogy vajon az 1990-es évek háborúi miért helyezték hátrább a térképen a Balkánt, majd megállapítja, hogy e háborúk aggasztó első világháborús utalásokat hozott felszínre: Mialatt a kontinens többi része a tömeges bevándorlással, az új területi sokféleséggel, és a gyakran sok-kultúrájú társadalmaknak nevezett jelenséggel birkózott, Délkelet-Európa mintha visszatért volna a területi háborúk és az etnikai homogenizáció régebbi történelmi logikájához. Vajon ez Európa múltja vagy a jövője? A Balkán, a régi utazók többségének csak egy terület volt, amin átutaztak Közép-Európából Konstantinápolyba vezető útjukon. A Balkán szó egy hegyvonulat neve volt. Csak a 19. század közepén kezdték a földrajztudósok a Balkán szót az egész régióra használni. Amikor az ottomán Birodalom 1912 és 1913 között összeomlott a Balkánon, ebben a liberális megfigyelők a Nyugat keresztény értékeinek győzelmét látták, és a korszerűsítés felé vezető haladásban reménykedtek, mely remények nyomban szertefoszlottak, amint az újonnan alakult balkáni államok belesodorták magukat a második balkáni háborúba és Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásába Szarajevóban, 1914 júniusában. A Balkán ettől kezdve elátkozottként élt az európai tudatban A Balkán-hegyvonulat soha nem állította meg az erőszakos betolakodókat, de akadályozta a mozgást, s időnként könnyebb volt kapcsolatot teremteni a félszigeten kívül eső helyekkel. Habár vannak helyi eltérések, a földrajzi és a mediterrán éghajlati viszonyok vad tájat alakítottak ki, mely nem igen kedvezett a gazdasági alaptényezők kialakításának. Tekintve, hogy a Délkelet a Közel- Keletről Közép és Nyugat Európa felé vezető utak mentén fekszik gyakori pestisjárványok és éhínségek sújtották, melyeket súlyosbított a politikai bizonytalanság, gazdasági kiszámíthatatlanság és a gyakori hadviselés. A népesség számának emelkedése és csökkenése a települési formák változásához vezetett, például a pásztorkodás a juhok számának csökkenésével lehanyatlott, melyet a rablóbandák elszaporodása és tömeges kivándorlás követett. Miközben a városok fejlődtek, túlsúlyban maradt a paraszti társadalom. 7

8 Az ottomán betörések új elitet találtak az elfoglalt földeken, főleg moszlimokat, de kisebb számban olyan keresztényeket is, akik egyre több falut és földet birtokoltak és növelték politikai hatalmukat. Ezek a tényezők, melyeket még tetézett a kizsákmányoló, adóztatófarmerkedő földesúri osztály ténykedése, a parasztság tönkretételéhez vezettek, bár azok, akik a hegyekben laktak, nagyobb biztonságban voltak, mert vagy nagyobb adókedvezményt tudtak kicsikarni maguknak, vagy pedig kiegyeztek a birodalmi kormánnyal, hogy védő, ütköző szerepet töltenek be az útonállókkal szemben, akik hol megtámadták a pásztorokat, hol meg azok álltak be közéjük a jobb megélhetés reményében. Mivel a városokat törökök és idegen kereskedők lakta központoknak tartották, a falu volt az, amit a tulajdonképpeni szülőföldnek tekintettek. A hatóságokkal folytatott váltakozó küzdelem ellenére a falu volt mindig a Balkán vidéki lakossága életében a legfőbb szervező erő, a fő politikai, adminisztratív, pénzügyi és katonai egység. A parasztság, mivel bizalmatlan volt a pénzzel szemben, önellátó volt, és kezdettől fogva kevésbé érezte meg hatását az ottomán uralomnak, mint a városok, amelyek döntő fontosságúak voltak a birodalom kormányzása szempontjából, mégis, a balkáni nemzetállamok felemelkedése idején a parasztok találták úgy, hogy az új kormányzati intézmények pénz és kizsákmányolás zavarba ejtően új módjait hozták, miközben az új államok viszont arra jöttek rá, hogy a paraszti értékek nem adnak választ a felmerülő demográfiai és gazdasági problémára. A tanítót, a rendőrt és az adóbeszedőt arra használták, hogy szemmel tartsa a falvakat, a földreform pedig nem volt garancia a boldogulásra vagy a túlélésre, mert szétdarabolódást és a termelés csökkenését eredményezte. Az ottománok uralma alatt Délkelet-Európa lakossága a vallása által meghatározott közösség tagjának tekintette magát, mert a nemzetiségi kategóriák még ismeretlenek voltak, és a birodalom alattvalóival is vallásuk szerint bántak, nem pedig nyelvük szerint. A keresztény ortodoxia sokkal fontosabb volt a bennszülött lakosság számára, mint a nyelvi különbség a szlávok és a görögök között. Bár időnként előfordult az áttérés az iszlámra, főként társadalmi, politikai és gazdasági előnyökért, de ez nem fordult elő tömegesen, csak néhány területen volt jellemző. A Balkán modern térképét az Ottomán Birodalom 1923-as végső összeomlásával végződő korszak rajzolta meg. A Balkánon a nacionalizmus összetevői az ottománok elleni harc és az európai nagyhatalmak beavatkozásával szemben folytatott küzdelem voltak. A Balkán történelme etnikai gyűlölködések véget nem érő sorozatából áll. 8

9 Az a felfogás, miszerint a Balkán népei történelmük folyamán emberemlékezet óta végtelen véres öldöklést folytattak egymás ellen, a valóságban a nacionalizmus utóbbi két évszázadának a terméke. Ebből a nacionalizmusból az államiságnak sok hamis és mesterkélt értelmezése fakadt nem csupán maguk között a Balkán lakói között, hanem az egymással versengő nagyhatalmak között is, amelyek nem csak bátorították őket, hanem soha nem vették komolyan, sőt sokszor egyszerűen báboknak tekintették őket. Talán épp ez az arrogancia okozta a különböző európai hatalmak erőfeszítéseinek kudarcát, mert éppen az ő saját területi terjeszkedő terveiket vették át a régió új nemzetállamai. 3. Nyugat- Balkán országai, gazdasági adottságok, fejlődési irányok A Nyugat-Balkán országainak gazdasági jellemzése, fejlődése előtt tisztáznunk kell, melyek a Nyugat- Balkánhoz tartozó országok, milyen természeti adottságokkal, természeti kincsekkel, infrastruktúrával, iparral, mezőgazdasággal rendelkeznek. A Nyugat-Balkán kifejezést az Európai Unió alkotta meg, amely nem igazán egy földrajzi területet, hanem inkább egy politikai régiót jelöl. Korábban sem földrajzi, se politikai értelemben nem használták ezt a fogalmat. Az Európai Unió Nyugat-Balkánnak nevezi keleti bővítés első és várható a második hullámból kimaradó balkáni államokat. Ezen államok közül Horvátországnak van esélye bekerülni az Európai Unió keleti bővítésének második körébe fejlettsége és felkészültsége alapján. A Nyugat-Balkán országai ( kivétel Horvátország ) rendkívül elmaradottak, s nehéz gazdasági helyzetben vannak. Az Európai Unió ennek az ellentmondásnak a mérséklésére alkotta meg a Nyugat-Balkán fogalmát, amellyel az Európai Unió azon szándékát fejezi ki, hogy ezen, ma még nyugati típusú tulajdonságokkal kevéssé mutató államokat, nyugatosítva integrálja az Európai Unióhoz. Nyugat- Balkán alatt sokan a volt Jugoszláviát értik, Szlovénia kivételével. ( Dr. Szűcs R: Gábor 2006) A térség számos jellemzője, a földrajzi közelsége ellenére nem ismert részletesen a magyar ( akár szakmai) követelmény előtt, holott e jellemzők, előzmények nélkül nem érthetők meg napjaink eseményei sem. 9

10 E térség, politikai és gazdasági szempontból egyaránt ma is viszonylag instabil, emiatt nem bocsátkozhatunk becslésekbe a jövőt illetően, nemcsak politikai, etnikai, de még gazdasági szempontból sem. (A délszláv háborúk rámutattak arra, hogy a Nyugat-Balkán, ha nem is egész Európa lőporos hordója, mint a tizenkilencedik, huszadik században, ám, ha a viszonylag periférikus kaukázusi térségtől eltekintünk, kontinensünk egyetlen igazán neuralgikus, távlatilag veszélyes térsége ra a helyzet viszonylag stabilizálódott, melynek döntő eleme volt Milosevic bukása.) A háborúnak pillanatnyilag vége, de az erőszak szele folyton ott lebeg a levegőben, nap, mint nap. A Nyugat-Balkán több választóvonal által erősen tagolt, s ez hatalmas különbségeket hozott létre a térségen belül. a) A Theodosius-vonal : 395-ben, Nagy Theodosius római császár felosztotta birodalmát fiai, Arcadius és Honorius között, előbbi a Kelet-, utóbbi a Nyugat Római Birodalom örököse lett. Ez, a nagyjából a Duna vonalának meghosszabításában, északkelet-délnyugati irányba a volt Jugoszlávián végighúzódó vonal, meglehetős pontossággal választ el egymástól két kultúrát, az ortodox pravoszláv, illetve a nyugatinak nevezett keresztény civilizációt. Ez a választóvonal történelmi, gazdasági és politikai szempontból, így az Európai Unió-val kapcsolatos viszony szempontjából is meghatározó. Nyugati oldalán van a mai Szlovénia és Horvátország, a Vajdaság, illetve Bosznia-Hercegovina egy része, a keletin Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia, s Bosznia-Hercegovina másik része. b) A török hódoltság: az 1389-ben elveszett rigómezei csatát követően a térség keletidélkeleti része fokozatosan, ám 500 évre az Ottomán birodalom részévé vált, s teljesen csak az as balkáni háborúk végére nyerte el függetlenségét. A török hódoltság nem, vagy alig érintette a mai Szlovéniát és Horvátországot, ezért újabb szakadást hozott létre a térségben 10

11 c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek december 1-jéig, a Szerb Horvát- Szlovén állam létrejöttéig Szlovénia, Horvátország, és egy ideig Bosznia-Hercegovina is része volt, ugyancsak kettészelte a térséget, s ez ismét hosszú időre szóló választóvonalat jelentett. A fentiekből nem csak az érthető meg, miért destabilizálódott mindkét ( az első és a második világháború utáni) Jugoszlávia, hanem az is, honnan származnak a hatalmas gazdasági fejlettségbeli különbségek, a térség országai, területei között. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Nyugat-Balkán országai közé tartoznak a következő országok: I. Horvátország II. Koszovót is magába foglaló Szerbia-Montenegró III. Albánia IV. Bosznia-Hercegovina V. Macedónia Ismereteinket bővítve összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Nyugat-Balkán nem valamiféle távoli, egzotikus hely, hanem Európában, méghozzá Magyarország szomszédságában lévő térség. Instabilitása számunkra is komoly gondot okoz. Stabilitásának megteremtésében így Magyarország is jelentősen érdekelt. Ennek legfőbb eszköze a gazdasági együttműködés Az Európai Unió számos megoldatlan problémával küzd, s többek között a délkeletbővítése, a magyar tőkekivitel, beruházások révén. A térség közelebb kerülése az Európai Unióhoz ezért fontos a magyar érdek is egyben. európai politikája válaszúthoz érkezett. Ez különösképpen igaz a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. A jelenlegi helyzetet egy sor 11

12 olyan pozitív, de negatív hatás is jellemzi, amely a régió fejlődési folyamataiban való jelentős és egy évtizedig tartó európai uniós beavatkozás eredményeképpen alakult ki. Ezzel párhuzamosan a célországokban is meglehetősen eltérő vagy megkülönböztetett módon zajlottak a különböző folyamatok, a szerkezetváltás, az átalakítás, a modernizáció és az Európai Unióhoz való felzárkózás.( Inotai András: Gondolatok az Európai Unió 2007/ ). A régiók Európai Unióhoz közelítés szempontjából hátrányban lévő országai torz gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ( Novák Tamás) (Bosznia Hercegovina, Albánia ) a termelőeszközök elavultsága jelentős mértékben megnehezíti a gazdaság modernizálását, mivel a rendkívül nagy tőkét igénylő befektetések elriasztják a külföldi érdeklődőket. A gazdasági helyzetet illetően speciális kezelést igénylő régió a Nyugat-Balkán ( Horvátország ebből a körből gazdasági fejlettségét, a piacgazdasági struktúrák stabilitását tekintve kiemelkedik ). A fejlett nyugat-európai országokhoz való felzárkózás a közép- és délkelet európai térség országaiban jelentős konvergencia folyamatokat indít el, ezek közé sorolhatjuk, a növekedési folyamatok szinkronba kerülését. A régió összes országaiban pozitívak a beruházási várakozások, aminek oka az említett általános gazdasági stabilizálódás, a kedvező költségtényezők, a külföldi nagyvállalatok számára lehetőségeket nyújtó piacbővítési adottságok, egyes esetekben még a privatizációs kínálat elemei is ígéretesek. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a nyugat-balkán országok többsége szinte teljes egészében függ a külföldtől és a gazdaságban történő hatékony átalakítás belső erőből egyenlőre kilátástalan, ezért a Stabilizációs és Társulási folyamat, illetve az általa koordinált támogatáspolitika, valamint a gazdasági átalakítás hátterének a megalapozása döntő befolyást gyakorolhat az elkövetkező években a térségben megvalósuló gazdasági folyamatokra. A Nyugat-Balkán országainak alacsony fejlettsége, árfolyam értéken számolva még inkább egyértelmű, 2005-ös adatok alapján -Horvátország nélkül- az egy főre jutó GDP az EU 15 átlagának 6,5-11 százalék között alakul ( hozzávetőlegesen ). Az országok többsége még 2005-ben sem érte el az átalakulás előtti GDP szintjén, ez csak Albániának és Horvátországnak sikerült, míg Macedónia ahhoz közel, Szerbia és Bosznia igen távol van attól ( e két ország szenvedte el a legnagyobb visszaesést a kilencvenes évek közepén, növekedési folyamataik azonban nem múlják felül a többi délkelet-európai országét, ezért a hozzájuk viszonyított relatív pozíciójuk sem javult ). 12

13 Az utóbbi őt év átlagában a növekedési ütem meghaladta az 5 százalékot, Albánia esetében, míg Szerbiában, Macedóniában és Bosznia Hercegovinában megközelítette ezt a szintet. Az egyszerű növekedési adatok sok olyan tényezőt elfelednek, amelyek jelentősen módosítják a növekedési folyamatok minőségének megítélését egyes esetekben. Amíg egyes országok viszonylag stabil fejlődést mutatnak, mások esetében erőteljes hullámzás jellemzi a növekedési ütemet, akár a külső konjunktúra, akár a belgazdasági politika ( privatizáció, belső kereslet élénkítése ) függvényében után Albánia és Bosznia Hercegovina viszonylag gyorsan és nagyobb kilengésektől mentesen fejlődött az elmúlt években, de ez a két ország a legszegényebb és legfejletlenebb a régióban. Ezzel szemben a szerb és a Macedón gazdaság nagy ingadozásokat tükröz, egy-egy kedvezőtlen belföldi jelenség vagy nemzetközi hatás nagymértékben kizökkentheti a stabil folyamatokat. A térség összesített növekedése 2004-ben nagyon kedvező volt, több országban is rekordszintű bővülésre került sor, de ben a növekedési ütem lassulása volt jellemző. A térség egészében a jövőbeli fejlődés kulcskérdése a jelenlegi növekedés fenntarthatósága. Ebben a megfelelő hazai gazdaságpolitika mellett meghatározó szerepet játszanak a külső tényezők is, de a társadalom és az intézményrendszer felkészültsége, változási képessége és hajlandósága is. Kevesebb probléma merülhet fel azon országokban, ahol a növekedés inkább a kivitel és a beruházások dinamikus bővülésén nyugszik, mint ott, ahol az alapvetően a néha mesterségesen felpörgetett belső keresletre épül. A meghatározó módon a belső fogyasztásra épülő növekedés ilyen kis országokban rendkívül nagy kockázatokkal jár akár a költségvetés, akár a folyó fizetési mérleg gyorsan növekvő és finanszírozhatatlanná váló hiány miatt. Az elmúlt évek vizsgálatát követve láthatjuk, hogy nőtt a lakossági fogyasztás Horvátországban is. Ez azonban nem szorított ki a magán beruházásokat, mivel azokat részben a külföldről beáramló tőke, részben pedig a visszafogott állami költségvetés táplálta. Figyelemre méltó a beruházások szerkezetében jelentkező eltérés, a horvátországi beruházási tevékenység szinte teljes egészében az idegenforgalomra és az autópályaépítésre összpontosult, miközben a gazdaság technológiai színvonalának megújulása elmaradt. Az országok többségére jellemző a magas, esetenként igen magas munkanélküliség, amelyet, egyes eseteket eltekintve, az erőteljes gazdasági növekedés sem tudott csökkenteni. A munkanélküliségi adatok nem igazán megbízhatóak, s a különböző típusú módszertanok szerinti összesítések jelentős eltérést mutatnak. Annyi azonban így is megállapítható, hogy Boszniában, Macedóniában és Szerbiában a munkanélküliség valahol % között alakul, s Albániában is közelítheti ezt a szintet. 13

14 Ez a hazai termelőkapacitások hiányára és sikertelen struktúraváltásra, a magánszektor gyenge munkahelyteremtő képességére utal. Az egyes országokban megfigyelhető viszonylag alacsony hivatalos adat nem annyira a sikeres alkalmazkodást tükrözi, mint sokkal inkább a strukturális reformok sorozatos halasztódására utal, ami a jövőben még a munkanélküliség jelentős emelkedését hozza. A munkanélküliség kezelhetetlensége sajnos mindennapos gazdaságpolitikai feladat, hosszabb távon nem kevésbé bizonyulhat súlyosnak a demográfiai helyzet következményei. Ezek a népességcsökkenésből, az időskorúak arányának gyors emelkedéséből, továbbá a fiatalok látványos emigrációjából eredeztethetők. Nem könnyű a helyzet a másik ellentétes folyamatnál sem, amit Szerbia tapasztalt meg, nevezetesen a háború következményeként megjelent menekült befogadása és telepítése. Bár ezek a gondok hosszabb távon jelentkeznek, a nyugdíjreformok kapcsán felmerülő nehézségek már most, illetve az elkövetkező néhány évben is súlyos problémát okoznak. Kedvezőbb a helyzet az inflációs folyamatok alakulását tekintve. A hiperinflációt mindenütt sikerült megfékezni, és az utóbbi években az esetek nagy részében egy számjegyűvé vált az áremelkedés üteme, ennek fenntarthatósága több szempontból is kérdéses. Egyrészt az infláció mérséklését az esetek többségében nem kísérték strukturális reformok. Másrészt számos központi árellenőrzés továbbra is fennmaradt, amit előbbutóbb meg kell majd szüntetni. Végezetül a térség országainak nagy részében túlértékelt nemzeti valuták ideiglenes védelmet nyújtanak az importált infláció ellen. Ám felvetődik az a kérdés, hogy ez az állapot meddig tartható fenn, hiszen ma már evidens, hogy akadályozza az exportot, a versenyképes termelés kialakulását, de a hazai piacra termelő vállalati szektor fejlődését is kedvezőtlenül érinti. A hosszabb távú fejlődés másik kedvezőnek tekinthető eleme az államháztartási deficitek kordában tartása a térség országaiban ( Horvátország kivételével.) A költségvetés viszonylagos kiegyensúlyozottságát az önálló árfolyam politika feladása vagy a strukturális reformok halogatása, illetve sokszor a nemzetközi pénzügyi intézményeknek való megfelelés kényszere magyarázhatja. A túl gyors hiány lefaragása azonban könnyen kedvezőtlen hatást válthat ki, és a hiány csökkenési politika újabb hiánynövekedést eredményezhet. Ezzel párhuzamban a magas folyó fizetési mérleg hiányok kezelésében az egész régióban meghatározó szerepe van a fiskális konszolidációnak. Azonban strukturális reformok végrehajtása nélkül ez meddő stabilizációs politika, hiszen sokszor a növekedés lassulásával jár. A sikeres struktúraátalakításához kapcsolódó húzóhatások nélkül kérdéses marad, hogy miképpen lehetne a növekedés gyorsulását elősegíteni. Az egyensúlyt és a 14

15 növekedési kérdések közötti összhang megtalálását jól szemlélteti a régió országainak eltérő tapasztalata, Macedóniában a stabilizálódás lassú növekedéssel jár, míg Horvátországban az egyensúlyhiányok növekedése a GD -bővülés lassulásával egyidőben megy végbe. A régióbeli növekedési folyamatok egyik legjellemzőbb vonása a magas és növekvő külkereskedelmi hiány. A külkereskedelmi áruforgalmi mérleg hiánya Boszniában meghaladja a GDP-50%-át, Szerbia-Montenegró esetében megközelíti a GDP 30%-át, de % -ot ért el.( Eurostat, nemzeti statisztikai hivatal ). Albániában, Horvátországban és Macedóniában is, 10 % körüli. A külkereskedelmi hiány mindaddig nem jelent érzékelhető növekedési korlátokat, amíg egyéb bevételekből az finanszírozható.a külkereskedelmi mérleg nagyon kedvezőtlen alakulása legtöbb országban nem tükröződik egy- az egyben a folyó fizetési mérleg hiányában. Egyes országok jelentős bevételekre tesznek szert szolgáltatási bevételekből, míg mások esetében a beáramló külföldi működő tőke adja a meghatározó finanszírozási forrást. Az egyensúlytalanságot enyhíti az egyoldalú transzferek nagysága is, ez utóbbi külföldön dolgozók átutalásaiból, a nemzetközi segélyekből és hitelekből állnak össze. Szerbiában, Albániában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában az ilyen típusú transzferek a GDpP13-25% át érik el, ami arra utal, hogy a jelenlegi viszonylag gyors növekedésben ez e tényező meghatározó szerepet tölt be. Elképzelhető, hogy a külföldi működő tőke jelentős mértékű beáramlása nélkül a kereskedelmi- és folyó fizetési mérleg hiánya középtávon nem fenntartható. Sőt még e feltételek mellett is csak akkor elképzelhető a zökkenőmentes fejlődés, ha a tőke egyre inkább exportorientált fejlesztéseket indít meg, és nem a belső piaci tevékenységre összpontosít. Habár az elmúlt években a térségbe beáramló tőke nagysága az általános stabilizálódás és a politikai kockázat csökkenése miatt növekedett, igazi áttörésre csak Horvátországban került sor, -ott ahol az EUcsatlakozás elve jelentős piaci alkalmazkodást követel meg, illetve bizonyos szektoriális adottságoknak köszönhetően igen kedvező befektetési lehetőségek alakultak ki. A többi országba beáramló tőke egyenlőre nem tudott a termelőkapacitások terén átfogó megújulást hozni, inkább szolgáltató-szektor egyes szegmensei, illetve különösen jó adottságú ágazatok vagy cégek a tőkebefektetések célterületeivé. A térségbeli országok közös problémája a hazai valuta felértékelődése. Ezt a folyamatot tulajdoníthatjuk a felzárkózás következményének, s elsősorban a versenyképesebb gazdasági szerkezet kialakulásához kapcsolódik. Továbbá a hazai valuta erősödésére hat a külföldi tőkebeáramlás erősödése. A valutafelértékelődés legfontosabb oka, a hazai és a nemzetközi inflációs szint különbsége. Ezt a különbséget egyetlen ország sem 15

16 semlegesítette valutaleértékeléssel, miután az infláció elleni harc és az árstabilitás fenntartása az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél ebben a térségben, nem utolsó sorban a kilencvenes évek hiperinflációs időszakainak következtében. Ez több országban is kötött árfolyamrendszert eredményez, a valutatanácsot fenntartó országok (Bosznia) pedig igazából nem is rendelkezik önálló árfolyam politikáva. Ez a helyzet a jövőben befolyásolhatja a nemzetközi tőke áramlását, hiszen a felértékelődő valuta, főleg ha gyorsan emelkedő termelési költségek kísérik, gyengítheti az egyes országok tőkevonzó kapacitását. Lényegében a térség össze országa a hosszú távon kiegyensúlyozott növekedést és az ahhoz szükséges átalakulás melletti elkötelezettségét hangsúlyozza, azonban látható, hogy a reformok végrehajtása a legtöbb országban továbbra is kondicionalitás szigorúságának a függvénye.ez vagy az EU- alkalmazkodást jelent, míg a többi országgal összefüggésben csak a nemzetközi szervezetek nyomásgyakorló ereje tudja rákényszeríteni őket a különböző feltételek teljesítésére. Emellett nagy kockázatot jelenthet és visszafohatja a középtávú növekedést a sokszor nem egyértelmű privatizációs politika és a külföldi tőke szerepvállalásával szembeni bizalmatlanság. 4. A Balkán közlekedésföldrajzi helyzete, fekvése és átjárhatósága Egy ország gazdaságának fejlettségét, fejlődését nagymértékben befolyásolja, milyen közlekedési hálózattal, a szállításnak megfelelő korszerű feltételekkel rendelkezik. Ez nem csupán a korszerű szállítást végző teherautókra, vasúti vagonokra, kamionokra, vonatokra, s más egyéb eszközökre korlátozódik, hanem magába foglalja az utak minőségét, mennyiségét, a vasúti hálózatok korszerűségét, sűrűségét. A Balkán átjárhatósága ma a domborzati ás politikai viszonyok által befolyásolt nemzetközi közlekedési folyosók használhatóságának függvénye: ( Transzeurópai közlekedési tengelyek fejlesztési iránya és hatása a Balkán térszerkezetére-a bővített változat változata-. Erdősi Ferenc: Pécs ) - legtöbb táj az igen kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt nem közlekedésbarát - A helyzetet súlyosbítja 16

17 - a gazdasági-társadalmi elmaradottságot, a területi érdekek, konfliktusok sokasága.mindezek következménye a legtöbb régiójára jellemző rossz közlekedési viszony. A második világháborúban mellékfront jelentőségű Balkán kedvezőtlen terepviszonyait a páncélos hadműveletek szempontjából eltérően értékelték az ellenfelek: A harci tevékenységek méretéhez képest egyetlen fronton sem volt nagyobb veszteségünk páncélosokban és járművekben, mint az alig járható Balkánon ( Guderian, német tábornok ). A Balkán az európai közlekedési hálózati rendszerben csomópontként jelentéktelen, sem földi, sem légi közlekedésben nem játszik fontos szerepet. Harmadlagos kapuként említhetjük, tranzitterületként nagy fontosságú az Európa-Kis Ázsia/ Közel-Kelet viszonylatban de lényegében csak egyetlen ( északnyugat-délkelet irányú ) korridorra szorítkozóan melyhez a Kárpát-medencével összekötő észak-dél és északkelet-délnyugat irányú, másodlagos jelentőségűek társulnak. A tranzitszerep politikai, katonai és gazdasági jelentőséggel bír. Európa modernkori közlekedési hálózata a nemzeti érdekek, az elkülönülési törekvések által befolyásoltan alakult ki. Összefércelt országos hálózatok aggregátumaként, melyben összeurópai érdekek nem érvényesültek, melyre az interoperabilitás, kompatibilitás hiánya volt jellemző. Az Európai Unió az Európai Közösség által támasztott követelmény a hatékonyabb, a globális piacon versenyképesebb Európa érdekében az átjárhatóság, az interoperabilitás ( kohéziós politika ) a fenntarthatóság, ( igényes korszerű energia és környezetpolitika ), s végezetül, a kiegyensúlyozotabb területi fejlődést, ( a regionális politika ) célozta meg. A versenyképes, koherens, kiegyensúlyozottabb Európa megteremtése érdekében a vonalas magisztrális infrastruktúra fenntartható, környezetbarát rendszerére van szükség. A Transzeurópai Hálózatok ( TEN ) a vonalas infrastruktúra ( a nemzeti fővonal hálózatok ) európai léptékű integrált rendszere. A fejlesztés legfőbb szempontjai: - műszakilag és üzemeltetésben egységes rendszerben történjen, - a szubszidiaritás vezérelvnek megfelelően, - az országokat, fővárosokat összekötő folyosókra összpontosítson, 17

18 - a nagyteljesítményű környezetbarát eszközöket ( villamosított vasút, tenger- és belvízi hajózás ) részesítse előnyben. Páneurópai Hálózatok ( PEN) és TINA hálózatok Európa keleti felében : 9 krétai korridor : 10 helsinki főkorridor és több mellékkorridor. A balkáni harci események szünetelése után a Balkánt északnyugat-délkeket, valamint észak-dél irányba átszelő X és Vc. Korridorral egészült ki a hálózat. A tíz korridor közül - négy távolról induló fő szárazföldi korridor végpontja balkáni tengeri kikötő, - a Duna alsó szakasza mint belvízi hajózási tengely kapcsolatot teremt a Feketetengerrel- mindezek a kapcsolatok a Nyugat-és Közép.Európától való függést segítik elő, - de csak egyetlen dél-balkáni korridor kezdő és végpontjai található a Balkánon belül A korridorok túlnyomó része Budapestről sugárnyalábszerűen szétágazva éri el a Balkánt- képletesen és konkrétan Délkelet-Európából az út a Kárpát-medencén át vezet Nyugat-Európába-, majd a sugaras korridorok a Balkánon tovább osztódnak, illetve a más irányból ide tartókkal egyesülve csomópontokat hoznak létre a balkáni fővárosokban, kisebb jelentőségűeket egyes nagyobb gazdasági központokban. A Transzeurópai Hálózat finanszírozása az érintett országok feladata, az Európai Unió a nem tagországokban csak a költségek 2-4%- át állja. Az új tagországok akár %- os támogatásra is számíthatnak a Kohéziós Alapból, esetenként a Strukturális Alapokból, azonban a hangsúly a magánbefektetőket is mozgósító vegyes finanszírozási konstrukción van. Az érintett országok GDP-jének 1,5 % - át nem haladhatja meg a korridor beruházások összege. A Páneurópai Hálózatok ( PEN ) korridorok státuszuk szerint elvileg egyenlők, azonban egymagára a IV. korridorra ( Berlin-Isztambul ) a PEN költségvetés aránytalanul nagy hányadát, 30 %- át tervezték költeni. Ezt az indokolja, hogy rendkívüli geopolitikai jelentőségű az Unió szempontjából, kivételes jelentőségű térkapcsolati szerepet tölt be, stratégiai fontosságú forgalom hordozója. 18

19 - Nato-Európai Unió térséget köt össze a földrajzilag izolált Nato- tag Törökországgal és a Nato és Európai Unió tag Görögországgal, - A transzeurázsiai Új Selyemút európai kiindulópontja felé tart - Németország és a munkaerő ellátásban kiemelkedő Törökország között teremt kapcsolatot. Legproblematikusabb a IX. korridor, amely Helsinkiből indul, Oroszországon és Ukrajnán- Moldávián keresztül éri el Romániát. Úgy tűnik, hogy az Vc. Korridor is árnyékba került, mert a tervszándékkal szemben Bosznia-Hercegovina számára nem tölt be a Nyugat- Európához fűző köldökzsinór szerepet. A TEN-T kiemelkedő jelentőségű projektjeinek évi listáján szereplő, a Balkánt érintő tervek csupán szegmensek, melyek nem alkotnak összefüggő hálózatot. A PEN dokumentumok szerint a vasutakat teljes hosszban nagy tengelynyomás hordozására képes, villamosított és túlnyomórészt kétvágányú pályává, a főutakat pedig gyorsforgalmi utakká kell építeni 2010-ig. A jelenlegi kiépítettségi szinten nagyok a különbségek és összességében a balkáni korridorhálózat készültségi foka nem több % -nál. Több mint kétséges a határidőre való elkészülésük. Nem elhanyagolható különbség mutatkozik a vasút és autópálya fejlesztési arányok tekintetében a balkáni országok gyakorlata és az Európai Unió közlekedéspolitikai direktívái között. A környezeti vonatkozásokra nagy figyelmet fordító Unió a villamosított vasutak és a vízi utak fejlesztését preferálja, viszont a Nyugat-Európához képest nagyon elmaradott úthálózatra és az ebből eredő gazdasági veszteségekre hivatkozva a délkelet-európai országok az autópályák, gyorsforgalmi utak építésére összpontosítanak és lényegében uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz kötik a nagyobb mértékű vasútfejlesztést Miközben a korridorokon belül éppen a vasutak műszaki színvonalában a legnagyobb a lemaradása, olyan autópályák is épülnek, melyek nem tartoznak a korridorokhoz. A balkáni hálózat olyan szerkezetben épült meg, hogy a benne rejlő stratégiai alternatívák minden körülmények között biztosítsák az Európai Unió magterülettel való közlekedési összeköttetést. Békés időkben a kapcsolattartást a legideálisabb a Közép és Észak Balkánon, Kárpát medencén és dél-észak, illetve délkelet-északnyugat irányba vezető korridorok révén érhető el. A korridorok terület- és településfejlesztési hatásai ellentmondásosak. Klasszissal javítják a fővárosok közötti távolság nemzetközi közlekedés feltételeit, ezzel magukhoz vonzzák a 19

20 gazdasági vállalkozásokat, telephelyeket, végső soron a tőkét és a képzett, fiatal munkaerőt. Így kialakulnak a GDP előállításában kitűnő területsávok, autópályák melletti kontaktzónák, valamint a korridorok találkozási, metszéspontjában levő, kimagasló teljesítményt nyújtó nagy energiájú központok. Ugyanakkor a korridorok a nagy távolságban is érvényesülő elszívó hatásukkal meggyorsítják a távolfekvő, periférikus vidéki térségek kiürülését, leépülését. 5. Bosznia Hercegovina (1. kép Bosznia-Hercegovina zászlaja) Bosznia-Hercegovina Délkelet-Európában, a Balkán félsziget nyugati felén fekszi. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága.keletről Szerbia, délről Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja április 5.-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódnak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett. Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró Daytoni békeszerződés ( 1995 ) határozta meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51 % -át kitevő Bosznia-Hercegovina Föderációból elterjettebb nevén ( bosnyák-horvát ) föderáció, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes szerb Köztársaságból. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ- főképviselő kezében összpontosul. 5.1 Mezőgazdaság, ipar: Bosznia Hercegovina területének a 13,6 % - a termőföld, de mezőgazdasági művelés alatt csak 3 % - a áll. Az ország természeti erőforrása között említendők a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz, valamint a fa és a jelentős víztömegek. Bosznia-Hercegovina 20

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Bosznia-Hercegovina köztársaság Szarajevó Terület 52 280 km 2 Népesség Nemzetiségi

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Bilek Péter: CA és FDI a délkelet-európai országokban. I. Bevezető 3. II. Folyó fizetési mérleg alakulása 5

Bilek Péter: CA és FDI a délkelet-európai országokban. I. Bevezető 3. II. Folyó fizetési mérleg alakulása 5 BILEK PÉTER: FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ALAKULÁSA ÉS MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS A DÉLKELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 24. ÁPRILIS TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 3 II. Folyó fizetési mérleg alakulása 5 III. Közvetlen külföldi

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben