Magyarország földrajza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország földrajza"

Átírás

1 Bora Gyula - Nemerkényi Antal..1 Magyarország földrajza a középiskolák számára

2 ' JJL~~1fi~J1CQJlt~ Bevezetés 9 Magyarország természeti viszonyai 11 Magyarország földrajzi helyzete 11 Magyarország földtörténete I. A Tisiától a lemeztektonikáig 13 Ipolytarnóc - a "magyar Pompeji" 16 Magyarország földtörténete II. Az évmilliók krónikája 17 Milyen lehetett a Kárpát-medence a honfoglalás idején? 21 Hazánk ásványi nyersanyagai. 22 Magyarország éghajlati adottságai 25 Idójárási szélsóségek Magyarországon 30 Magyarország vízrajzi adottságai 30 Határokon átnyúló környezeti probléma: a bós-nagymarosi vízlépcsórendszer 34 Magyarország természetes növény takarója és talajviszonyai 36 Magyarország táji kerete, a Kárpát-medence 40 Magyarország tájai. Az Alföld 45 Alföldi nemzeti parkjaink: a Hortobágyi és a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Duna-Dráva Nemzeti Park 49 AKisalföld és az Alpokalja 51 Határokon átnyúló természetvédelem: a Fertó tavi Nemzeti Park 53 A Dunántúli-dombság 53 A Dunántúli-középhegység 55 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 59 Az Északi-középhegység 59 Az Északi-középhegység nemzeti parkjai: a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park 63 5

3 J Magyarország társadalmi, gazdasági élete Magyarország népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése... Magyarok a nagyvilágban... Népesedési folyamatok Magyarországon... Miért csökken az ország népessége?... Foglalkozási szerkezet, belso vándormozgalom... Miért növekszik a szolgáltatásokban dolgozók száma és aránya?... Magyarország településhálózata... Mi az infrastruktúra?... Falusi települések... A magyar tanyavilág... Az urbanizáció és a városaink... Budapest az ország fovárosa és a Kárpát-medence legnagyobb városa... A római Aquincumtól Pest-Budáig és Budapestig... A magyar nemzetgazdaság színvonala, szerkezete... Külföldi toke a magyar gazdaságban... Magyarország és az Európai Unió... Bonyolult szervezet... Az ipar az anyagi javak termeloje... Hogyan fejlodhet a magyar ipar tovább?... Energiagazdaság... Gondok az energiaellátásban... Alapanyag-ipari ágazatok (Kohászat és építoanyag-ipar)... Hagyományos és korszeru építoanyagaink... Vegyipar... Fontos és jelentos tudományos kutatást igénylo vegyipari ágazat: a gyógyszeripar... Gépipar... Szakosodás, együttmuködés, területi elhelyezkedés a korszerusödo gépiparban... Könnyúi par..... A magyar mezogazdaság földrajzi és társadalmi adottságai... Az Európai Unió és a magyar mezogazdaság... A gabona termesztés földrajzi elhelyezkedése... Még néhány mondat a malomiparról... Ipari növények..... A cukor útja a répaföldektol a fogyasztóig... Zöldség- és gyümö1cstermesztés... Látogatás egy történelmi borvidéken... Állattenyésztés... Magyarország közlekedési helyzete és vasúti közlekedése

4 Közúti, vízi és légi közlekedés 155 Mit jelent az, hogy Magyarország közlekedési tranzitország? 158 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok 159 Magyarország idegenforgalmi adottságai, idegenforgalma 162 A magyar idegenforgalom helye Európában 167 Magyarország idegenforgalmi körzetei, központjai 167 Gyógyvizeink jelentosége az idegenforgalomban 170 Az ország gazdasági térszerkezete, Magyarország régiói 171 A területi fejlesztés új vonásai és módszerei

5 . ",,_',.\ MAGYARORSZAG~" "/r,;;~ :':;':'rf" ~~~: i.. ~'lj~ t<..,.",,) -.;" ~.-.".' ~ ~-. -,<.J;~EltMESZE.TIV.ISZO,N,~AI'. Magyarország földrajzi helyzete Egy-egy ország természetföldrajzi (domborzati, éghajlati, vízrajzi stb.) tényezoit alapvetoen a földrajzi helyzet határozza meg. A földrajzi helyzet fogalma kétféleképpen értelmezheto:. a tényleges (abszolút) földrajzi helyzet a földgömbön, illetve a kontinensen belüli fekvést és a tengerszint feletti magasságot,. a viszonylagos (relatív) földrajzi helyzet a közvetlen környezethez, szomszédsághoz viszonyított elhelyezkedést jelenti. Magyarország tényleges földrajzi helyzete Olvassuk le az atlasz térképérólmagyarországlegészakibbéslegdélibbpontjának szélességi,illetve legnyugatibb éslegkeletibbpontjának hosszúságifokérte1cét! Magyarország az északi féltekén nagyjából egyenló távolságra fekszik az Északi-sarktól és az Egyenlítótól, vagyis a mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben helyezkedik el. Melyik a mérse1celt övezeturalkodó szele? Magyarország Európa középso részén, Közép-Európa déli sávjában fekszik (1. ábra).az Európán belüli fekvés legfontosabb eleme az Atlanti-óceántól való távolság. Magyarország km-re fekszik az óceán partjától, így területén az óceáni hatás már erósen lecsökken, a szárazföldi (kontinentális) viszont még nem jut egyeduralomra. A Földközi-tenger részét alkotó Adriai-tenger ugyanakkor mindössze 200 km-re található Magyarország L MAGYARORSZÁG HELYZETE EURÓPÁBAN határától. 11

6 Emiatt hazánk éghajlatában, természetes növényzetében, a folyók vízjárásában átmeneti vonások érvényesülnek. Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függóleges tagoltság jellemzi. Az ország területének 68%-a 200 m-es tengerszint feletti magasságot el nem éro alföld, 30%-a m közötti magasságú dombság, és csak 2%-a tartozik a 400 m-nél magasabb hegységek csoportjába. 600 m fölé pedig mindössze kisebb területfoltok nyúlnak csupán. Magyarország viszonylagos földrajzi helyzete Magyarország a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által körü1zárt Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabb an fekszik. A medencejelleg a domborzatot, az éghajlatot és a vízhálózatot egyaránt jelentósen befolyásolja. A medencejelleg a domborzati akadályok hiánya és a központi fekvés miatt a közlekedés számára kedvezo, a vízkészlet szempontjából viszont inkább kedvezotlen (a folyók nagy mennyiségu szennyezodést szállítanak magukkal külföldrol). Földrajzilag nyitott határok A km2 nagyságú Magyar Köztársaság Európa kisebb területu államai közé tartozik. Területe Európa összterületének kevesebb mint 1%-a. Az 1990-esévekben Európa politikai térképén bekövetkezett változások - számos ország szétdarabolódott - miatt, több európai ország területe és népessége kisebb hazánkénál. Magyarország a kb km2 területu Kárpát-medencén belül központi helyet foglal el. Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység. Az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt, hazánk tájai az államhatárokon túl folytatódnak, illetve onnan nyúlnak át. Nyugati határunk mentén a Keleti-Alpok lealacsonyodó nyúlványai (a Koszegi- és a Soproni-hegység), valamint az Alpokból érkezo Mura, Rába, Répce és mellékfolyóik szabdalta dombságok sorakoznak. Északnyugaton a Kisalföld feltöltött síksága mind Ausztria (Fertozug), mind pedig Szlovákia felé (Csallóköz) átnyúlik. A Duna bal partján egészen"a Garam torkolatáig a kisalföldi sík kíséri a határt. A Garam-völgytol keletre a magyar-szlovák államhatár többnyire dombsági, néhol hegységi területen fut. A folyóvölgyekkel surun szabdalt dombságok a Kárpátok Magyarországra eso részét, az Északi-középhegységet kapcsolják össze a hegyvidék északabbi vonulataival. A Bodrogtól keletre már az Alföld területét szeli át az országhatár. Az Alföld északkeleten az Északkeleti-Kárpátok, keleten az Erdélyi-középhegység (Bükk, Rézhegység, Béli-hegység stb.) hegysoráig, délen pedig egészen a Duna vonaláig tart. Nevezzünk meg az atlasz segítségével az Alföld és a környezo hegységkeret határán kialakult városokat Ukrajna, Románia és Szerbia területén! 12

7 Déli határainkat a Dunától nyugatra is alföldi táj, a Dráva-völgy kíséri. A drávai síktói délre sorakozó, hegységekkel tarkított dombságok a Dunántúli-dombság rokonai. A földrajzilag nyitott határok tehát szomszédainktói nem elválasztanak, hanem velük összekapcsolnak. Ez a természetföldrajzi adottság is az egymásrautaltságot sugallja! Magyarország természetföldrajzát csak a Kárpát-medencei keretbe ágyazva elemezhetjük valójában. Ezért a további fejezetekben újból és újból kitekintünk a Kárpát-medence földrajzi adottságaira. Magyarország az Északi-sarktól és az Egyenlítótól majdnem egyenló távolságra, Európán belül Közép-Európában, azon belül pedig a Kárpát-medencében fekszik. Természetföldrajzi, elsósorban éghajlati vonásait az Atlantióceántói való távolság és a medencejelleg közösen határozzák meg. Az ország nem természetföldrajzi egység, a magyarországi tájak a földrajzilag minden irányban nyitott határokon túl is folytatódnak. Magyarország földtörténete I. A Tisiától a lemeztektonikáig Magyarország Közép-Európában helyezkedik el- ez a megállapítás földtörténeti értelemben legföljebb az utóbbi 20 millió évre igaz. A hazánk földjét alkotó kózetek ugyanis a földtörténet évmilliói alatt, a kózetlemezek hátán, hatalmas utat megtéve érkeztek mai helyükre. A lemeztektonika elmélete Magyarország és környezete, a Kárpát-medence földtörténeti múltját is alaposan átírta. Ahhoz, hogy az új elmélet lényegét megértsük, elóbb tekintsük át, miként magyarázták korábban a Kárpát-medence szerkezetének kialakulását! A Tisia-elmélet: kaptafa, bizonyítékok nélkül A múlt század húszas éveiben született az az elmélet, amely nevét a Tisza latin nevéról kapta: Tisia (ejtsd: tíszia). Eszerint a Kárpát-medence belsejében, az Alföld helyén az óidó végéig kristályos kózetú hegyvidék, a Tisia-tömb magasodott. Ez késóbb, a Kárpátok felgyuródésével egy idoben - mint a mérleg másik serpenyóje - a mélybe süllyedt. A merev Tisia-tömb a Kárpátok kialakulásakor a kaptafa szerepét játszotta; körülötte gyuródött fel a hegység. Az Alföld alatt tehát - állította a Tisia-elmélet - mélybe zökkent, egységes kristályos tömeg rejtózik, amelyen a Kárpátok kialakulása semmiféle nyomot nem hagyott. Cáfolnak a fúrások! A Tisia-elmélet akkor született, amikor még nem mélyültek fúrások a medence aljzatába. A múlt század ötvenes-hatvanas éveitói kezdve egyre több nyersanyagkutatást, mélyfúrást végeztek. E fúrások az ásványkincsek felfedezése mellett - 13 I

8 mintegy "mellékállásban" - számos földtörténeti kérdésre is választ adtak. A fúrások mintái a Tisia-elmélet több állítását megcáfolták. Kiderült, hogy az Alföld aljzatát nem egységes, egyveretu kristályos tömeg, hanem több, északkelet-délnyugat irányú sávba rendezódött, rendkívül változatos anyagú és korú kózetanyag alkotja (2.ábra).A kózetsávok között 350 millió éves gránit vagy 100millió éves tengeri üledékes kózet éppúgy megtalálható, mint millió éve múködött tuzhányók anyaga. Az üledékes kózetsávokban pedig az Alpokból, Kárpátokból jól ismert gyúrt szerkezetek (pl. áttolt redók) ismerhetók fel. Ismétlés: Mit tanultunk az általános természet földrajzban a paleomágnességról? Az óslénytani és apaleomágneses vizsgálatok jelentették azonban az igazi szenzációt. Kiderült, hogy azonos korú és jellegu kózetekben egészen más ósmaradványok találhatók, mintha ezek a kózetek nem ugyanott, nem ugyanolyan körülmények között keletkeztek volna. Hasonló eredményre vezettek apaleomágneses vizsgálatok is. E vizsgálatok segítségével - a kózetek lehúlésekor beléjük rögzítódött mágneses irány alapján - a kózetek keletkezési helyét is meg tudták határozni. Kiderült például, hogy a Velencei-hegység gránitja több mint 300 millió évvel ezelótt valahol a déli szélesség 25 -a mentén szilárdult kózetté! A Mecsektói keletre fekvó Mórágyi-rög hasonló korú gránitja viszont a déli szélesség loo-akörnyékén (JuhászArpádnyomán) borsodi millióéves tengerikózetek D D D pliocénbazaltoswlkánok eocén-miocénandeznesriolnosvulkánok mélységimagmáskozetek o D D középideikozeteka felszínen középideikozeteka medencealjzatban 130millióéves tengeralattivulkánok J"""""'"""' millióévesflis L J tengeriüledék _osikristályosrögök D alpieredelúkozetek 2. MAGYARORSZÁG FÖLDTANI VÁZLATA 14

9 jött létre. (A d. sz. 25 -a mentén halad ma Afrikában a Zambézi folyó, a d. sz. 100-a magasságában pedig napjainkban a Kongó-medence déli határvidékét találjuk.) A Mecsek 130millió éves üledékes kozetei valahol az északi szélesség 38 -a táján, a Velencei-hegység kb. 40 millió éves andezitjei viszont délebbre, az északi szélesség 27 -a mentén keletkeztek. (Az é. sz. 38 -a magasságában ma Szicília északi partvidékét találjuk, az é. sz. 27 -a pedig a Szahara északi területét szeli át.) Sajátos módon a kozetek elhelyezkedése ma éppen fordított. Ami egykor délebbre alakult ki, az ma az ország északabbi területein található, az egykor viszonylag északabbra létrejött kozetek viszont ma az ország déli felében helyezkednek el. Így pl. a Velencei-hegység gránitja délebbre alakult ki, mint a Mórágyi-rögé, a Dunántúli-középhegység középidei üledékes kozetei délebbre jöttek létre, mint a Mecsek és a Villányi-hegység hasonló korú és jellegu üledékei. Az eltéro területeken keletkezett kozetsávokat fontos szerkezeti vonal választja el egymástól, amely Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Kassa vonalában fut (Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal). Nézzük, hogyan ad választ ezekre a jelenségekre a lemeztektonikai eredményeken alapuló magyarázat! A Kárpát-medence kialakulása a lemeztektonika tükrében Ismétlés: Melyek a lemeztektonikai elmélet legfontosabb megállapításai? Elevenítsük fel, mit tanultunk az alábbi fogalmakról: Tethys-óceán, Laurázsia, Gondvána! A lemeztektonikai elmélet Kárpát-medencére kidolgozott modellje szerint. a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eso része a Tethys-óceán északi partszegélyén, az Eurázsiai-lemez peremén jött létre;. a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól északabbra fekvo sávjai viszont egykor a Tethys-óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakultak ki! Aki tehát a Bakony vagy a Vértes középidei üledékekbol álló hegyein indul gyalogtúrára, legalábbis kozettani értelemben, az akkori idok Észak-Afrikájába tesz kirándulást. A Mecseket járó turista viszont az akkori Dél-Európában bolyong. E két eltéro jellegu, lemezperemi térség csak mintegy 25 millió éve, az újidon belüli harmadidoszak oligocén korában ért a mai szélességi területre és egymás közvetlen közelébe. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Alpok, Kárpátok kialakulásának idején, az afrikai lemezperem ékszeruen benyomult az Eurázsiailemez kozettestébe. Így került ez az afrikai eredetu lemezdarab a mai Kárpátmedence északi felére (3.ábra).Ezt a fo- 3. A KÁRPÁT-MEDENCE EURÁZSIAI ÉS AFRIKAI LEMEZTÖREDÉKEK TALÁLKOZÓHEL YE 15

10 r lyamatot lemezalábukáshoz kötodo andezites vulkáni tevékenység kísérte (Magyarország területén a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység térségében). Sok kutató a nagy tömegu vulkáni anyag felszínre kerülésével magyarázza azt, hogy hazánk alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (a szárazföldek 33 km-es átlagával szemben csak km vastag). Ennek következményeként Magyarország alatt a világátlagnál magasabb a geomehikus gradiens értéke, azaz a homérséklet a mélység felé haladva az átlagosnál jóval gyorsabban no. Ezekhez a jelentos változásokhoz kapcsolódik a medencebelso süllyedése és kárpáti hegységkeret emelkedése is. Melyek tehát az új elmélet legfontosabb megállapításai? 1. A medencealjzat nem egységes, merev kristályos tömbbol, hanem különbözo korú és eredetu, részben gyúrt szerkezetu kozetsávokból áll. 2. A Kárpát-medence nem osztható fel az élesen elkülönülo kaptafaszerú medencebelsore és a köréje gyurodött hegységkeretre. A medence belsejében lévo mélybe süllyedt területek geológiai képzodményei (az említett kozetsávok) az alpi-kárpáti hegységkeret szerves folytatásai. 3. A medencebelso süllyedése nem a középido elején, hanem jóval késobb, harmadidoszakban ment végbe. 4. A Kárpát-medence kozetei nem mai helyükön képzodtek, hanem az Eurázsiai-és az Afrikai-lemez szegélyterü1eteinévmilliók alatt utaztak a Föld déli féltekéjérol jelenlegi helyükre. Megtéveszto tehát, amikor foleg régebbi kiadványokban azt olvashatjuk, hogy pl. "az Alföld területén a jurakorban tenger hullámzott". Hiszen az a tenger nem a mai Alföld helyén, hanem jóval délebbre hullámzott, csak üledékei kerültek mára az Alföld mélyére. 5. A már korábban is felismert Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal nem más, mint a tole északra beékelodött afrikai és a tole délre fekvo eurázsiai lemeztöredék határvonala. Az 1920-as években kidolgozott Tisia-elmélet szerint a Kárpátok az Alföld mélyére süllyedt, kaptafaszerepet játszó kristályos tömb körül gyurodött fel. Fúrások híján az elmélet nem volt bizonyítható, a késobbi fúrások pedig nem igazolták az elképzelést. A lemeztektonikai magyarázat a Kárpát-medencét az egykori Tethys-óceán északi és déli peremén, az Eurázsiai- és az Afrikai-kozetlemez részeként kialakult, és évmilliók alatt mai helyére sodródott kéregdarabokból rakja össze. Elemeztöredékek mai helyzete éppen ellentétes a földtörténeti múltban elfoglalt helyzetükkel. Határukat a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal jelöli ki. Ipolytarnóc - a "magyar Pompeji" A Cserhát északi eloterében, nem messze onnan, ahol az Ipoly Magyarország területére ér, kis falu fekszik: Ipolytamóc. Az alig 600 lelkes nógrádi települést idegenforgalmi kiadványok - némi túlzással- "magyar Pompeji" -ként emlegetik. Ipolytamóc határában azonban nem 2000 éves római kori romvárost kereshetnek fel a turisták, hanem a 20 millió évvel ezelotti élovilág szabadtéri múzeumát, amelyet - a Nápoly melletti Pompejihez hasonlóan - egy vulkáni kitörés segített megorizni az utókor számára. 16

11 Az ipolytarnóci lelóhely a 19. század harmincas évei óta ismert. Akkor bukkantak rá arra a több darabra tört, megkövesedett óriásfenyóre, amelynek eredeti magasságát 55 méterre becsülik. Az ósfenyó szerves anyaga az évmilliók során elbomlott, az üregeket kovasavas oldatok járták átoa megkövesült fatörzs ma nagyrészt kovából (Si02) áll. Az óriásfenyót a kutatók az észak-amerikai Sierra Nevadában ma is éló fenyófélék rokonai közé sorolják. A századfordulón a selmecbányai Bányászati Akadémia hallgatói jártak a környéken, és ók fedezték fel Ipolytarnóc igazi szenzációját. A délutáni alacsony napállás súroló fényében a homokkólapok fe1színén 20 millió éve élt állatok lábnyomai rajzolódtak ki. Orrszarvú vagy más, elefánt nagyságú állatok hatalmas lábnyomai mellett vékony ujjú madárnyomok, másutt pedig paták mélyedtek a kózet felszínébe. A miocén kori állatseregletet bizonyára jó vizu forrás vonzotta a környékre. Az akkor felfedezett leleteknek csak egy részét sikerült megmenteni. Néhány lábnyomos kózetlapot kiemeltek és a budapesti Földtani Intézetbe szállítottak. A helyben maradt leletek viszont megrongálódtak, sót részben el is pusztultak. Az újabb feltárásra további évtizedeket, a terület védetté nyilvánítására pedig több, mínt ötven évet kellett várni. Az ipolytarnóci lelóhely részletes, aprólékos feltárása során míntegy kétezer lábnyomot találtak és határoztak meg. Húszmillió éve ósorrszarvúak, -szarvasok, -ragadozók oltották szomjukat az ivóhelyen. A közelben húzódhatott a tengerpart is, hiszen cápa- és delfinfogak is elókerültek a feltárás során. 5 milyen lehetett az akkori növényzet? A növénymaradványok meleg, szubtrópusi tájat varázsolnak elénk, ahol babérfák, liliomfák, melegkedveló tölgyek alkottak erdót. Sokfelé karcsú pálmák nóttek, cédrusok és óriásfenyók magasodtak. Erre a dús növényzetu, változatos állatvilágú vidékre borított leplet majdnem 20 millió évvel ezelótt egy heves, robbanásos vulkánkitörés. A robbanáskor kiszórt és a szelekkel tovaszállított riolittufa méter vastagságban halmozódott fel a környéken. A vulkáni kitörés tufaleple borította be az ipolytarnóci ivóhely környékét is, elpusztítva az ott nyüzsgó állatokat - de megórizve emléküket. A riolittufa töltötte ki - gipszöntvény gyanánt - alábnyomok mélyedéseit, konzerválta a növénymaradványokat, megmentve így a homokkorétegeket a lepusztulástói. A riolittufát megtalálták Ipolytarnóctól északabbra, Losonc és Fülek környékén is, ám ott már jóval vékonyabb kifejlódésben. Ennek alapján a kitörés helyét valahol Ipolytarnóctól délre, a Mátrában vagy a Bükkalján kell keresnünk. Újabban feltunt egy másik elképzelés is. Eszerint a gazdag állatvilág pusztulását nem vulkánkitörés, hanem éghajlatváltozás okozta, és a riolittufa-rétegre csak a lepusztulástói való megórzés feladata hárult. Bárhogyan történt is, egy dolog bizonyos: az ipolytarnóci természetvédelmi terület, a szabadtéri múzeum, illetve a lábnyomos homokkó térszín fölé emelt csarnok a miocén kori élóvilág világviszonylatban is ritka gazdagságú lelo- és bemutatóhelye. Magyarország földtörténete II. Az évmilliók krónikája Az elozo fejezetben megismerkedtünk a Kárpát-medence kialakulásának lemeztektonikai magyarázatával. Nézzük most végig, milyen kozetek, képzodmények találhatók hazánk területén az egyes földtörténeti korokból, és milyen eseményekre utalnak ezek! Miközben azonban a hazai tájak földtani múltjáról, képzodményeirollesz szó, ne felejtsük el, hogy ezek az események nem ott játszódtak le, ahol emlékeik megtalálhatóak! Az elóidó és az óidó emléke Az utóbbi évtizedek részletes geológiai vizsgálatai azt is kiderítették, hogy Magyarország földtörténeti múltja jóval nagyobb távlatokba nyúlik vissza. Kiderült, hogy Magyarország legrégebbi kózetei 1100millió éve, még az elóidóben képzódtek. Ilyen korú kristályos palákat hoztak felszínre több alföldi mélyfúrásból is. Ha- 17

12 zánk felszínen eloforduló legidosebb kozetei a Zempléni-hegység keleti eloterében fekvo Vilyvitányi-rögben bukkannak napvilágra (900 millió éves csillámpala). A földtörténeti régmúlt legfontosabb képzodményei azonban az óidei variszkuszi hegységképzódés idoszakából maradtak ránk. Akkor, a karbon idószakban képzódött a Velencei-hegység gránittömege, illetve a Mecsek keleti peremén lévo Mórágyi-rög gránitja és az Alföld mélyén húzódó, eltemetett gránitpászták anyaga. Ebbol a korból származik a Soproni-hegység alpi rokonságú kristályos palája is. A variszkuszi hegységképzodést száraz éghajlaton végbement lepusztulás követte. Ennek termékei - vöröses színu homokkövek - a Brit-szigetektol kezdve a Német-középhegységen keresztül sokfelé megtalálhatók Európában. Magyarország emlékei a Balaton-felvidéken (Balatonarács-Csopak környékén), illetve a Mecsekben (Jakab-hegy) eloforduló permi vörös homokkövek. A homokko kozetlencséi rejtik a mecseki uránércet. Emlékeztetóül: Melyik lemezszege1yen rakódott le a Balaton-felvidéki, és melyiken a mecseki permi vörös homokko? A középido emlékei A középidóból hazánk több területén tengerelöntések nyomai órzódtek meg. Csupán a triász idoszaki tengeri üledékek vastagsága eléri a métert! A triász idoszakban képzodött a Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, valamint a Bükkben és az Aggteleki-karszt területén található dolomit és mészkó (4. ábra). A jura idoszak tengerében rakódott le a Bakony és a Gerecse gazdasági célokra is hasznosítható mészköve. A bakonyi Úrkút környékén ez a jura mészko rejti a mangánércet, a Gerecse kóbányáiban pedig ezt a vöröses színezodésú mészkövet fejtik év- 4.TRIÁszMÉSZKÓFALVILLÁNYBAN századok óta "vörös márvány" néven. Mely magyarországi múemle1cek épültek ebbol a jura idoszaki vörös mészkobol? A Mecsek hegység jura idószaki homokkövében található, az akkori parti mocsarak emlékeként, hazánk egyetlen feketekószén-ielóhelye. A kréta idoszakban kezdodött az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjainak kialakulása. A forrongó geológiai folyamatok emléke az Alföld alatt eltemetve húzódó, kb. 130 millió éves vulkáni vonulat. A kréta idoszakból származik a Bakony és a Vértes karsztos fuegeiben felhalmozódott, alumíniumban és vasban gazdag málladék, a bauxit. 18

13 Az újidó emlékei Az újido kezdetén a mai Kárpát-medence területét alkotó két lemezszegély már egymás közelében, de még jó 1000km-rel délebbre helyezkedett el. A szárazulatok között tengervályúk húzód tak, ahol a partközeli sávok láp- és mocsárerdeibol képzodött a ma Tatabánya és Oroszlány térségében fejtett eocén korú barnakoszén. Eocén tengeri üledékek fedték be, és védték így meg a lepusztulástói a kréta idoszaki bauxitot. Az oligocén kor az alpi-kárpáti hegységkeret jelentos emelkedésének idoszaka. A közrezárt térség emiatt egyre jobban leruzodött a nyílt tengerrol, területén agyag- és homokko halmozódott fel. A miocén elején, mintegy 20 millió éve, a két különálló lemezperemen utazó terület már megérkezett mai helyére. A miocénban fontos események játszódtak le. A Földközi-tenger osével a kapcsolat fokozatosan megszunt. A miocén kor tengerparti mocsaraiban képzodött a nógrádi szénmedence és Sopron környékének barnakoszene. A miocénhez kötódik a Kárpátok eroteljes emelkedése, és ezzel párhuzamosan a medence süllyedése. A hegyvidék és a medence határán lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkáni tevékenység kezdodött, amelynek évmilliói során kialakult a Kárpátok Visegrádi-hegységtol a székelyföldi Hargitáig húzódó vulkáni koszorúja. E vulkánosság kísérojelensége a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység hidrotermális ércképzodése (réz-, ólom- és cinkércek). A vulkáni kozeteknek ma viszonylag csekély töredéke látható a felszínen, viszont a Zágráb-Hernád vonaltól délre, azzal párhuzamosan m vastag vulkáni kozetanyag rejtozik az Alföld mélyén. A vulkánok - akárcsak napjaink túzhányói - tengerparton múködtek. A tengerelöntések emléke a vulkáni hegységeink peremén, de máshol is lerakódott miocén mészko (lajtamészko). Mintegy 14 millió éve a Kárpát-medence belsejét elfoglaló tenger végleg leruzodött az Ós-Adriáról, és már csupán a Fekete-tenger elodje felé maradt kapcsolata a világtengerrel. Ez a beltenger, amelyet a geológusok Pannon-tengemek hívnak, a következo évmilliók során fokozatosan kiédesedett, beltóvá vált. Üledékei helyenként 4000 m vastagságban borítják a folyamatosan süly- I (BorsyZoffánnyomán) lyedo alföldi térséget (5. ábra). 5. A PANNON- TENGER, LEGNAGYOBB KITERJEDÉSE Abeltóvá kiédesedo beltengert az alpi-kárpáti hegységkeret IDEJÉN felol lefutó folyók hordalékukkal fokozatosan feltöltötték. A Dunántúli-dombvidék és az Erdélyi-medence területe a miocén végétol már nem süllyedt tovább, így ezek a pliocén elejére, kb. 4-5 millió évvel ezelott, szárazulattá váltak. A vízfelület és így az üledékfelhalmozás a tovább süllyedo alföldi területre húzódott vissza. 19

14 A pliocén emléke hazánkban a 3-6 millió évvel ezelotti bakonyi, kisaiföldi (Tapolcaimedence, Somló, Sághegy), illetve a mintegy 2 millió éves nógrádi (Salgó, Somoskó) bazaltvulkánosság. A pliocén korban gyúlt össze a magyarországi kóolaj- és földgázvagyon túlnyomó része, és ebbol a korból származik a Mátra- és Bükkalján fejtett lignit is (Gyöngyösvisonta, 6. A PUOC~ KORIVULKÁNÜSSÁG Bükkábrány). EMLEKEA BADACSONY maifolyó 7. FOLYÓHÁLÓZAT A NEGYEDIDÓSZAK ELEJÉN (SorsyZoffMlnyomán) A pliocén-pleisztocén határán, 2,4 millió éve, már itt járt a medencében a Duna és a TISzaose. A két folyó futása azonban még eltért a maitól. A Tisza Csongrád térségében ömlött a Dunába, az pedig a Szeged környéki tóban fejezte be útját (7. ábra). A földtörténet utolsó, 2,4 millió éve, a negyedidószak további változásokat hozott. Dombságaink és hegységeink több száz métert emelkedtek ekkor, alföldjeink viszont tovább süllyedtek. A folyókat a legerosebben süllyedo területek vonzották maguk felé. Így váltott át pl. a Duna mintegy ezer éve korábbi, Szegednek tartó irányából a kalocsai-bajai süllyedék felé. A negyedidoszak legfontosabb változását azonban a mintegy 1 millió éve kezdodo éghajlatváltozás jelentette. Az Európa északibb területein eljegesedést okozó lehulés a Kárpát-medencében is éreztette hatását. A jégkorszakok idején a jégtakaró felollecsapódó hideg, száraz szelek a Kárpát-medence nagy részét a mai Lapp- 20

15 földhöz hasonló, rideg tundrává változtatták. Ezek a szelek sodorták magukkal a Mezóföldön, Bácskában, a Hajdúságban és sok dombságunk területén felhalmozódó lösz poranyagát. A pleisztocén éghajlatváltozások eredményeként vésódtek ki a Dunát és a több nagy folyót kíséró folyóteraszok. A földtörténeti jelenkor, a holocén a mintegy 10 ezer éve kezdódött felmelegedéssei köszöntött be. A holocénen belül szárazabb-nedvesebb, illetve melegebb-húvösebb korszakok váltakoz tak. Mintegy 4000 éve a tájalakításba is beleszóló új tényezó jelent meg a Kárpát-medencében: az ember. Magyarország földtani térképén, az ország domborzati adottságainak és földtörténetének megfelelóen a fiatal negyedidószaki képzódmények uralkodnak. Viszonylag jelentós terü1eteketborítanak még a Pannon-tenger üledékei, a harmadidószak elsó felének kózetei viszont már jóval kevesebbet. A középidó kózetei már csak néhány területen, az óidó képzódményei pedig legföljebb kicsiny foltokban fordulnak eló. Magyarország területén az utóbbi évek földtani kutatásai az elóidóból származó kózeteket is kimutattak. Az óidóból elsósorban a variszkuszi hegységképzódéshez kapcsolódó karbon idószaki gránitok és az azt követó lepusztulást bizonyító permi homokkövek órzódtek meg. A középidót és a harmadidószak elejét tengeri üledékek, fóként mészkövek képviselik. A harmadidószak közepén, a Kárpátok kialakulásával párhuzamosan jelentós vulkáni tevékenység játszódott le. Hazánk legjelentósebb felszíni földtani képzódményeit a pliocén Pannon-tenger üledékei, valamint abeltóvá szúküló maradványát feltöltó negyedidószaki felhalmozódások (folyóvízi üledékek, lösz) jelentik. Milyen lehetett a Kárpát-medence a honfoglalás idején? Magyarország, illetve a Kárpát-medence tájait évezredek óta, az utóbbi századokban egyre eroteljesebben formálja, alakítja az ember. A ma élo nemzedékek már ehhez az átalakított környezethez szoktak hozzá, s nehezen tudják elképzelni, milyen lehetett e táj falvak és városok, szabályos vonalú mezogazdasági parcellák, gátak közé szorított vagy éppen betonozott medrekbe kényszerített, szabályozott folyók nélkül. Milyen Iehetett ez a - már akkor sem érintetlen - táj a magyarok bejövetelekor, mi késztette, csábította maradásra a Kárpátok hágói felol leereszkedo honfoglalókat?! A honfoglaló magyarság a Kárpát-medence km2-es területébol mintegy km2-nyi alföldi és dombsági területet vett gazdaságilag birtokba, mivel a Kelet-Európa síkságairól érkezo honfoglalók számára az erdos hegyvidékek már-már "egzotikus" tájnak számíthattak. A míntegy négyszázezernyi honfoglaló népesség 10 milliós állatállománnyal érkezett a Kárpát-medencébe! A foként állattenyésztéssei foglalkozó honfoglaló magyarok számára az idoszakosan elárasztott magasabb árterek, illetve a már ármentes magasabb térszínek, így pl. folyóteraszok kínálkoztak jól hasznosítható terület gyanánt. A széles árterületek ugyanis jó legeloknek bizonyultak, a teraszperemek pedig lehetoséget adtak a megtelepedésre, a környezo területek védelmére. A honfoglalás idején a mai Magyarország területének kb. 25%-át ( km2) évrol évre elöntötték az árvizek. Az ország területének - a mai 17-18%-kal szemben - mintegy 30-35%-át pedig erdok borították. (Az ártéri erdoségek miatt a két területi adat között átfedések lehetnek.) Az Északi-középhegység területének 57, akisalföld és a Dunántúl területének 55%-át fedték erdoségek, ám még a ligetes erdocsoportokkal telehintett Alföldön is 15% köríi!i volt az erdok aránya. A magyar középkor késobbi századaiban foként az alföldi és dombsági területeken irtották ki az erdot, s jött létre az erdos sztyep visszaszoruló foltjai mellett a kultúrsztyep egyhangúbb tája. 21

16 Hazánk ásványi nyersanyagai A földtörténet évmilliói során Magyarország földjén sokféle ásványkincs, energiahordozó keletkezett. A sokféleség azonban nem jelent minden esetben kitermelésre alkalmas készleteket. A kitermeléshez, a bányamuvelésre való alkalmassághoz elegendo mennyiségu és viszonylag könnyen, gazdaságosan hozzáférheto (megfelelo rétegvastagságú, vetodésektol mentes, zavartalan településu) készletek szükségesek. Mielott ebbol a szempontból megvizsgáljuk hazánk ásványi nyersanyagait, tekintsük át az egyes földtörténeti korok képzodményeit! ~LEGFONTOSABBÁSVÁNYINYERSANYAGAI Korbeosztás Id6 Id6szak Kor Energiahordozók Ércek Épít6anyagok negyed- holocén homok id6szak pleisztocén lösz, homok pliocén lignit, k6olaj, földgáz bazalt miocén k6olaj, földgáz ólom-, cink-, rézérc andezit, riolit, bentonit, Újid6 bamak6szén (Nógrád) (Mátra) perlit, kaolin harmad- oligocén k60laj anyag, mészk6 id6szak (Bükk déli el6tere) eocén bamak6szén (Oroszlány, rézérc (Recsk) mészk6, márga Tatabánya, Dorog) kréta bamak6szén (Ajka) bauxit (Bakony, Vértes) mészk6 Kö- jura feketek6szén (Mecsek) mangánérc (Urkút) mészk6 ("vörös márzép- vány") (Gerecse) id6 triász vasérc (Rudabánya) mészk6, dolomit, gipsz (Perkupa) Óid6 perm uránérc (Mecsek) vörös homokk6 karbon gránit Energiahordozók Az energiahordozókat a korábbi geológiai korokban keletkezett fosszilis és az állandóan újraképzodo, megújuló anyagok csoportjára osztjuk. A fosszilis energiahordozók közé tartozik a koszén, a koolaj és a földgáz, a megújulók utóbbi idoben elotérbe kerülo csoportját a víz, a szél és a napsugárzás kinyerheto energiája alkotja. Fosszilis energiahordozók. Koszén A jelenlegi szénvagyon 60%-a lignit, 25%-a bamakoszén és mindössze 15%-a a jó minoségu feketekoszén. Szénbányáink geológiai adottságai igen kedvezotlenek. A szénrétegek vékonyak, a telepeket vetodések tagolják, ami a gépi muvelést nagyon megnehezíti. 22

17 A mélymúvelésú bányákat a metángázképzódés miatti robbanásveszély (Mecsek), illetve a karsztvízbetörés veszélye is sújtja (Bakony). Ez utóbbi miatt a bauxit- és a karsztvízkitermelés problémái a barnakószén-bányászatra is érvényesek. Az utóbbi évtizedekben megnótt az amúgy is kis fútóértékú, de külszíni fejtéssei kinyerhetó lignit szerepe. Pannon korú készleteket fejtó lignitbányák muködnek a Mátra- és a Bükkalján (Gyöngyösvisonta és Bükkábrány). Hazánk lignitkészlete, a jelenlegi kitermelés mellett, még akár 350 évre is elegendó. A termelés növelését elsósorban környezetvédelmi problémák (pl. egyre több mezógazdasági földterület elvesztése, a bányaudvarok, meddóhányók tájromboló jellege) akadályozzák (8.ábra) KÜLSZÍNI LIGNITFEJTÉS GYÖNGYÖSVISONTÁN Szénkészleteink még mintegy 200 évig elegendóek lennének, de kitermelésük nem gazdaságos, ezért a bányák nagy részét bezárták.. Koolajés földgáz Magyarországon a kóolaj- és földgáztermelés a Nyugat-Dunántúlon indult meg a két világháború között, a legjelentósebb telepek azonban ma már az Alföldön (kóolaj: Algyó; földgá.z: Hajdúszoboszló) múködnek (9.ábra).Újabb kóolajlelómezók feltárása már nem valószínú, így a 21. században elóbb a kóolaj-, majd késóbb a földgáztermelés visszaszorulása várható. A kóolaj- és földgázkutatások már ma is 6000 méteres mélységben folynak, ez pedig óriási költségeket igényel. A kóolaj- és földgázkutatás "hasznos mellékterméke", hogy az Alföldön sokfelé így bukkantak gyógyvízként is hasznosítható, felszín alatti vizekre, Répcelak határában pedig hazánk mai napig legnagyobb szén-dioxid-telepére. Ércek 9. MAGYARORSZÁG KÓSZÉN-, KÓOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZÓI. Vasérc Magyarország egyetlen vasérclelóhelyetriász dolomitban képzódött, Rudabánya környékén.a gyenge érctartalmúés a hazai szükségletmindössze 5-7%-átfedezó ércbányászatát az 1980-asévekben beszüntették. 23

18 F'". Rézérc A Mátra vulkánosságához kötódó recski rézkészlet kibányászása más szempontból problémákat vetett fel. A több mint 1000 méteres mélységben rejtózó érckészlet - eszmei értéke - világviszonylatban is jelentós. A kitermelés megindulását azonban két tényezó hátrá1tatja. A nagy mélységben rejló érc kitermeléséhez több tízmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség, amely - úgy túnik - nehezen térillne meg, a réz világpiaci ára ugyanis hosszú idó óta rendkívül alacsony. Ismétlés: Mit tanultunk a bauxit keletkezéséról az általános természetföldrajzban? -' j- 10. KÜLSZÍNI BAUXITFEjTÉS GÁNT KÖRNYÉKÉN. Bauxit A Vértesben (Gánt) és a Bakonyban (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szóc felszínén), illetve méteres mélységben elhelyezkedó bauxitkészleteink Európában a legjelentósebbek közé tartoztak. Gondot okozott, hogy a kibányászott bauxit alumíniumérc-tartalma fokozatosan csökkent, a készletek jelentós része pedig a karsztvízszint alatt helyezkedik el. Emiatt csak a bakonyi bauxitbányák évente több mint 30 millió m3karsztvizet emeltek ki. Az 1970-esévekben a Bakony bauxitkészlete az ellentétes gazdasági érdekek konfliktusába "keveredett". Karsztvizek táplálták ugyanis a terület gyógyforrásait (Tapolca, Hévíz). A bauxit (és részben a szén) kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint eróteljes csökkentésével járt együtt. Emiatt a karsztvíztükör akkor 25-30métert is csökkent, ami a tapolcai források elapadásához vezetett, sót a Hévízi-tó veszélybe került. Az ivóvízellátás mindennapos, valamint a gyógy-idegenforgalom gazdaságilag is jelentós érdekeit csak több bánya bezárásával lehetett megóvni. A bauxitkitermelés megszúntével a karsztvízszint újra emelkedik.. Mangánérc Bakonyi mangánérckészletünk (Úrkút, Eplény) szintén európai jelentóségu (az úrkúti Európa második legnagyobb mangánérctelepe). Az Úrkút környékén fejtett üledékes eredetú érc mangántartalma 24%-os. Az utóbbi évtizedben azonban a mangán iránt is csökkent a világpiaci érdeklódés.. Uránérc A Mecsek permi vörös homokkövében 1000 méternél mélyebben lévó uránércet az 1950-es években fedezték fel. Mecseki uránérctartalékunk ugyan még kb. 100 évre elegendó, azonban az uránérc világpiaci árának erós esése, az egyre nehezebb kitermelés problémái miatt a bányát bezárták. 24

19 N emérces nyersanyagok, építóanyagok Az ércekhez és energiahordozókhoz képest jelentos mennyiségu Magyarország építoanyag-vagyona. A fontosabb építoköveken, építoipari nyersanyagokon (mészko, kavics, homok) kívül sajátos felhasználású, nemérces anyagok is találhatók, pl.:. a Zempléni-hegységben és a Mátrában fejtett, szuroanyagként, hangszigeteloként használatos kovaföld vagy diatomaföld, amely elhalt kovamoszatok vázából keletkezett,. az üvegiparban felhasznált finom üveghomok,. a porcelángyártás alapanyagát adó zempléni kaolin (porcelánföld), amely száraz állapotban kézzel könnyen morzsolható, vízzel összetapasztva viszont képlékennyé váló agyagfajta,. ugyancsak a Zempléni-hegységben fejtett és talajjavításra, könnyúbeton készítésére alkalmas perlit, amely vulkáni kozet, a riolit egyik változata,. a környezetvédelemben, de tápszerként vagy éppen tisztálkodáshoz használható zeolit (a szilikátos ásványcsoport az utóvulkáni muködés terméke). Magyarország bányamuvelésre alkalmas ásványi kincsekben meglehetosen szegény. A gazdaságos kitermelést sok esetben nem a készletek kis mennyisége, hanem mélységi elhelyezkedése, a települési viszonyok, illetve ezekkel együtt gazdasági tényezok (pl. alacsony világpiaci ár és kereslet) akadályozzák. Az ércek, energiahordozók kedvezotlen összképét a változatos nemérces nyersanyagok némiképp javítják. Magyarország éghajlati adottságai Az éghajlat a gazdálkodást és a mindennapi életet (közlekedés, öltözködés, építkezés stb.) egyaránt befolyásoló természetföldrajzi tényezo. Az egyes éghajlati adottságok nem értékelhetok önmagukban. Egy-egy hosszú, száraz nyár a mezogazdaság számára például súlyos gondokkal jár, az idegenforgalom szempontjából viszont kifejezetten elonyös lehet. A földrajzi helyzet és az éghajlat Az éghajlat elsosorban a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet függvénye. Magyarország tényleges földrajzi helyzete alapján a jellegzetesen négy évszakú, valódi mérsékelt övbe, azon belül pedig a mérsékelten szárazföldi (kontinentális) területbe tartozik. Fontos szerepet játszik az éghajlat kialakításában a viszonylagos földrajzi helyzet, a medencejelleg is. Mivel Magyarország kis területu, alacsony tengerszint feletti magasságú és gyenge függoleges tagoltságú ország, az egyes tájegységek éghajlatában nincsenek, nem is lehetnek jelentos eltérések. 25

20 A meglévo területi különbségekben a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet eltéro, részben ellentétes hatása rajzolódik ki. Az óceán tói való távolság - a tényleges földrajzi helyzet fontos eleme - alapján a kontinentális vonások (jelentosebb napfény tartam, kisebb felhozöttség, nagyobb homérséklet-ingadozás, kevesebb csapadék) nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret elol a medence alföldi központja felé nonek. A kicsiny, 520 km-es nyugat-keleti kiterjedésú Magyarországon a medencejelleg hatása sokkal jobban érvényesül. Hazánk legkontinentálisabb térsége tehát nem a legkeletebbi területeken, hanem az Alföld közepe táján, a Középso-Tisza vidékén található. "Távvezérelt" éghajlat A változatos éghajlati és foleg idojárási kép egyik oka az, hogy Magyarország, de egész Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképzodmények befolyásolják. Ilyen az Izland fölött egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szigetek térségében állandóan jelen lévo magas nyomású képzodmény, illetve a téli hónapokban Belso-Ázsia (Szibéria, Mongólia) fölött létrejövo magas, és a nyáron Elo-Ázsia (Irán) légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont. E központok változó eroviszonyai alakítják térségünk éghajlatát. Úgy is mondhatjuk, hogy Közép-Európa éghajlatát "távvezérléssel irányítják". A tényleges földrajzi helyzetbol fakadó átmeneti jelleg, a medencehelyzet módosító hatása és a távoli hatásközpontok párharca miatt hazánk éghajlatának alakulásában sok a bizonytalansági tényezo, gyakoriak a szélsoségek. Az éghajlati elemek MagyarországoD 1. Napsugárzás, napfénytartam Az éghajlati folyamatok alapja a napsugárzás. A napsugárzás eloszlását két tényezo határozza meg: (PéczelyGyörgynyomán) AZ ÉVI ÁTLAGOS FELHÓZET % _ >66-6~6 _ _6~2 D5~O O O O <54. a napsugarakhajlásszögétés így a felmelegedés mértékét meghatározó földrajzi szélesség, illetve. az ezt módosító borultság, a felhozet mennyisége. Ismétlés: Számítsuk ki - vízszintes területre vonatkoztatva - a napsugarak legnagyobb, illetve legkisebb hajlásszögét Magyarország legészakibb (480 35') és legdélibb (45045') pontján!

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

FÖLDRAJZ 8. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 8. osztályos tanulók részére. Közép-Európa és Magyarország földrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

FÖLDRAJZ 8. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 8. osztályos tanulók részére. Közép-Európa és Magyarország földrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin FÖLDRAJZ. Közép-Európa és Magyarország földrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann Teljesítmény

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Országismeret. Barangolás hazai tájakon

Országismeret. Barangolás hazai tájakon Országismeret Barangolás hazai tájakon Hazánk felszíne változatos. Síkságokon, dombságokon és hegységeken keresztül visz az utunk, ha bebarangoljuk szép tájait. Magyarország a Kárpát-medence központi részén

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Teleki Pál Országos Földrajz Földtan Verseny Megyei Döntő. 8. osztály 2003.

Teleki Pál Országos Földrajz Földtan Verseny Megyei Döntő. 8. osztály 2003. Teleki Pál Országos Földrajz Földtan Verseny Megyei Döntő 8. osztály 2003. A versenyzőknek két óra áll rendelkezésre a feladatok megoldásához, ezen idő alatt egy értékelőlapon a megfelelő válasz betűjelét

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. C 2. A 3. A 4. A 5.

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA I. KATEGÓRIA Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni. Az értékelőlapon

Részletesebben

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette MÉSZÁROS ERNŐ es SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ Tartalom A honszeretet újraértelmezése 11 Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések Bevezetés

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 FÖLDRAJZ ÍRÁSBLI FLVÉTLI FLADATOK 2004 Az írásbeli dolgozat megoldásához 180 perc áll rendelkezésre. lőször olvassa el a feladatokban megfogalmazott kérdéseket, majd alaposan gondolja át válaszait, s azokat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FÖLDRAJZ 8. évfolyam Rebák Sándor Rebákné Németh Erzsébet TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára

TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára TANMENERTJAVASLAT a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet valamint Szentirmainé Brecsok Mária és alapján. Irányadó kerettanterv: módosított 34/2014.

Részletesebben

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Kárpátok hegység. Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22

Kárpátok hegység. Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22 Kárpátok hegység Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22 Földrajzi nézetei A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL 9. évfolyam belker tagozat (2012/13.tanév) I. TÉRKÉPÉSZET ÉS CSILLAGÁSZAT 1 A térképi ábrázolás 2. Mérések a térképen 3. Naprendszer helye, a Nap 4. Naprendszer bolygói 5. Föld mint égitest, a Föld mozgásai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Kárpátalja domborzata

Kárpátalja domborzata Kárpátalja domborzata A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpátmedencét. A Kárpátok

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben