Magyarország földrajza

Átírás

1 Bora Gyula - Nemerkényi Antal..1 Magyarország földrajza a középiskolák számára

2 ' JJL~~1fi~J1CQJlt~ Bevezetés 9 Magyarország természeti viszonyai 11 Magyarország földrajzi helyzete 11 Magyarország földtörténete I. A Tisiától a lemeztektonikáig 13 Ipolytarnóc - a "magyar Pompeji" 16 Magyarország földtörténete II. Az évmilliók krónikája 17 Milyen lehetett a Kárpát-medence a honfoglalás idején? 21 Hazánk ásványi nyersanyagai. 22 Magyarország éghajlati adottságai 25 Idójárási szélsóségek Magyarországon 30 Magyarország vízrajzi adottságai 30 Határokon átnyúló környezeti probléma: a bós-nagymarosi vízlépcsórendszer 34 Magyarország természetes növény takarója és talajviszonyai 36 Magyarország táji kerete, a Kárpát-medence 40 Magyarország tájai. Az Alföld 45 Alföldi nemzeti parkjaink: a Hortobágyi és a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Duna-Dráva Nemzeti Park 49 AKisalföld és az Alpokalja 51 Határokon átnyúló természetvédelem: a Fertó tavi Nemzeti Park 53 A Dunántúli-dombság 53 A Dunántúli-középhegység 55 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 59 Az Északi-középhegység 59 Az Északi-középhegység nemzeti parkjai: a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park 63 5

3 J Magyarország társadalmi, gazdasági élete Magyarország népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése... Magyarok a nagyvilágban... Népesedési folyamatok Magyarországon... Miért csökken az ország népessége?... Foglalkozási szerkezet, belso vándormozgalom... Miért növekszik a szolgáltatásokban dolgozók száma és aránya?... Magyarország településhálózata... Mi az infrastruktúra?... Falusi települések... A magyar tanyavilág... Az urbanizáció és a városaink... Budapest az ország fovárosa és a Kárpát-medence legnagyobb városa... A római Aquincumtól Pest-Budáig és Budapestig... A magyar nemzetgazdaság színvonala, szerkezete... Külföldi toke a magyar gazdaságban... Magyarország és az Európai Unió... Bonyolult szervezet... Az ipar az anyagi javak termeloje... Hogyan fejlodhet a magyar ipar tovább?... Energiagazdaság... Gondok az energiaellátásban... Alapanyag-ipari ágazatok (Kohászat és építoanyag-ipar)... Hagyományos és korszeru építoanyagaink... Vegyipar... Fontos és jelentos tudományos kutatást igénylo vegyipari ágazat: a gyógyszeripar... Gépipar... Szakosodás, együttmuködés, területi elhelyezkedés a korszerusödo gépiparban... Könnyúi par..... A magyar mezogazdaság földrajzi és társadalmi adottságai... Az Európai Unió és a magyar mezogazdaság... A gabona termesztés földrajzi elhelyezkedése... Még néhány mondat a malomiparról... Ipari növények..... A cukor útja a répaföldektol a fogyasztóig... Zöldség- és gyümö1cstermesztés... Látogatás egy történelmi borvidéken... Állattenyésztés... Magyarország közlekedési helyzete és vasúti közlekedése

4 Közúti, vízi és légi közlekedés 155 Mit jelent az, hogy Magyarország közlekedési tranzitország? 158 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok 159 Magyarország idegenforgalmi adottságai, idegenforgalma 162 A magyar idegenforgalom helye Európában 167 Magyarország idegenforgalmi körzetei, központjai 167 Gyógyvizeink jelentosége az idegenforgalomban 170 Az ország gazdasági térszerkezete, Magyarország régiói 171 A területi fejlesztés új vonásai és módszerei

5 . ",,_',.\ MAGYARORSZAG~" "/r,;;~ :':;':'rf" ~~~: i.. ~'lj~ t<..,.",,) -.;" ~.-.".' ~ ~-. -,<.J;~EltMESZE.TIV.ISZO,N,~AI'. Magyarország földrajzi helyzete Egy-egy ország természetföldrajzi (domborzati, éghajlati, vízrajzi stb.) tényezoit alapvetoen a földrajzi helyzet határozza meg. A földrajzi helyzet fogalma kétféleképpen értelmezheto:. a tényleges (abszolút) földrajzi helyzet a földgömbön, illetve a kontinensen belüli fekvést és a tengerszint feletti magasságot,. a viszonylagos (relatív) földrajzi helyzet a közvetlen környezethez, szomszédsághoz viszonyított elhelyezkedést jelenti. Magyarország tényleges földrajzi helyzete Olvassuk le az atlasz térképérólmagyarországlegészakibbéslegdélibbpontjának szélességi,illetve legnyugatibb éslegkeletibbpontjának hosszúságifokérte1cét! Magyarország az északi féltekén nagyjából egyenló távolságra fekszik az Északi-sarktól és az Egyenlítótól, vagyis a mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben helyezkedik el. Melyik a mérse1celt övezeturalkodó szele? Magyarország Európa középso részén, Közép-Európa déli sávjában fekszik (1. ábra).az Európán belüli fekvés legfontosabb eleme az Atlanti-óceántól való távolság. Magyarország km-re fekszik az óceán partjától, így területén az óceáni hatás már erósen lecsökken, a szárazföldi (kontinentális) viszont még nem jut egyeduralomra. A Földközi-tenger részét alkotó Adriai-tenger ugyanakkor mindössze 200 km-re található Magyarország L MAGYARORSZÁG HELYZETE EURÓPÁBAN határától. 11

6 Emiatt hazánk éghajlatában, természetes növényzetében, a folyók vízjárásában átmeneti vonások érvényesülnek. Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függóleges tagoltság jellemzi. Az ország területének 68%-a 200 m-es tengerszint feletti magasságot el nem éro alföld, 30%-a m közötti magasságú dombság, és csak 2%-a tartozik a 400 m-nél magasabb hegységek csoportjába. 600 m fölé pedig mindössze kisebb területfoltok nyúlnak csupán. Magyarország viszonylagos földrajzi helyzete Magyarország a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által körü1zárt Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabb an fekszik. A medencejelleg a domborzatot, az éghajlatot és a vízhálózatot egyaránt jelentósen befolyásolja. A medencejelleg a domborzati akadályok hiánya és a központi fekvés miatt a közlekedés számára kedvezo, a vízkészlet szempontjából viszont inkább kedvezotlen (a folyók nagy mennyiségu szennyezodést szállítanak magukkal külföldrol). Földrajzilag nyitott határok A km2 nagyságú Magyar Köztársaság Európa kisebb területu államai közé tartozik. Területe Európa összterületének kevesebb mint 1%-a. Az 1990-esévekben Európa politikai térképén bekövetkezett változások - számos ország szétdarabolódott - miatt, több európai ország területe és népessége kisebb hazánkénál. Magyarország a kb km2 területu Kárpát-medencén belül központi helyet foglal el. Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység. Az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt, hazánk tájai az államhatárokon túl folytatódnak, illetve onnan nyúlnak át. Nyugati határunk mentén a Keleti-Alpok lealacsonyodó nyúlványai (a Koszegi- és a Soproni-hegység), valamint az Alpokból érkezo Mura, Rába, Répce és mellékfolyóik szabdalta dombságok sorakoznak. Északnyugaton a Kisalföld feltöltött síksága mind Ausztria (Fertozug), mind pedig Szlovákia felé (Csallóköz) átnyúlik. A Duna bal partján egészen"a Garam torkolatáig a kisalföldi sík kíséri a határt. A Garam-völgytol keletre a magyar-szlovák államhatár többnyire dombsági, néhol hegységi területen fut. A folyóvölgyekkel surun szabdalt dombságok a Kárpátok Magyarországra eso részét, az Északi-középhegységet kapcsolják össze a hegyvidék északabbi vonulataival. A Bodrogtól keletre már az Alföld területét szeli át az országhatár. Az Alföld északkeleten az Északkeleti-Kárpátok, keleten az Erdélyi-középhegység (Bükk, Rézhegység, Béli-hegység stb.) hegysoráig, délen pedig egészen a Duna vonaláig tart. Nevezzünk meg az atlasz segítségével az Alföld és a környezo hegységkeret határán kialakult városokat Ukrajna, Románia és Szerbia területén! 12

7 Déli határainkat a Dunától nyugatra is alföldi táj, a Dráva-völgy kíséri. A drávai síktói délre sorakozó, hegységekkel tarkított dombságok a Dunántúli-dombság rokonai. A földrajzilag nyitott határok tehát szomszédainktói nem elválasztanak, hanem velük összekapcsolnak. Ez a természetföldrajzi adottság is az egymásrautaltságot sugallja! Magyarország természetföldrajzát csak a Kárpát-medencei keretbe ágyazva elemezhetjük valójában. Ezért a további fejezetekben újból és újból kitekintünk a Kárpát-medence földrajzi adottságaira. Magyarország az Északi-sarktól és az Egyenlítótól majdnem egyenló távolságra, Európán belül Közép-Európában, azon belül pedig a Kárpát-medencében fekszik. Természetföldrajzi, elsósorban éghajlati vonásait az Atlantióceántói való távolság és a medencejelleg közösen határozzák meg. Az ország nem természetföldrajzi egység, a magyarországi tájak a földrajzilag minden irányban nyitott határokon túl is folytatódnak. Magyarország földtörténete I. A Tisiától a lemeztektonikáig Magyarország Közép-Európában helyezkedik el- ez a megállapítás földtörténeti értelemben legföljebb az utóbbi 20 millió évre igaz. A hazánk földjét alkotó kózetek ugyanis a földtörténet évmilliói alatt, a kózetlemezek hátán, hatalmas utat megtéve érkeztek mai helyükre. A lemeztektonika elmélete Magyarország és környezete, a Kárpát-medence földtörténeti múltját is alaposan átírta. Ahhoz, hogy az új elmélet lényegét megértsük, elóbb tekintsük át, miként magyarázták korábban a Kárpát-medence szerkezetének kialakulását! A Tisia-elmélet: kaptafa, bizonyítékok nélkül A múlt század húszas éveiben született az az elmélet, amely nevét a Tisza latin nevéról kapta: Tisia (ejtsd: tíszia). Eszerint a Kárpát-medence belsejében, az Alföld helyén az óidó végéig kristályos kózetú hegyvidék, a Tisia-tömb magasodott. Ez késóbb, a Kárpátok felgyuródésével egy idoben - mint a mérleg másik serpenyóje - a mélybe süllyedt. A merev Tisia-tömb a Kárpátok kialakulásakor a kaptafa szerepét játszotta; körülötte gyuródött fel a hegység. Az Alföld alatt tehát - állította a Tisia-elmélet - mélybe zökkent, egységes kristályos tömeg rejtózik, amelyen a Kárpátok kialakulása semmiféle nyomot nem hagyott. Cáfolnak a fúrások! A Tisia-elmélet akkor született, amikor még nem mélyültek fúrások a medence aljzatába. A múlt század ötvenes-hatvanas éveitói kezdve egyre több nyersanyagkutatást, mélyfúrást végeztek. E fúrások az ásványkincsek felfedezése mellett - 13 I

8 mintegy "mellékállásban" - számos földtörténeti kérdésre is választ adtak. A fúrások mintái a Tisia-elmélet több állítását megcáfolták. Kiderült, hogy az Alföld aljzatát nem egységes, egyveretu kristályos tömeg, hanem több, északkelet-délnyugat irányú sávba rendezódött, rendkívül változatos anyagú és korú kózetanyag alkotja (2.ábra).A kózetsávok között 350 millió éves gránit vagy 100millió éves tengeri üledékes kózet éppúgy megtalálható, mint millió éve múködött tuzhányók anyaga. Az üledékes kózetsávokban pedig az Alpokból, Kárpátokból jól ismert gyúrt szerkezetek (pl. áttolt redók) ismerhetók fel. Ismétlés: Mit tanultunk az általános természet földrajzban a paleomágnességról? Az óslénytani és apaleomágneses vizsgálatok jelentették azonban az igazi szenzációt. Kiderült, hogy azonos korú és jellegu kózetekben egészen más ósmaradványok találhatók, mintha ezek a kózetek nem ugyanott, nem ugyanolyan körülmények között keletkeztek volna. Hasonló eredményre vezettek apaleomágneses vizsgálatok is. E vizsgálatok segítségével - a kózetek lehúlésekor beléjük rögzítódött mágneses irány alapján - a kózetek keletkezési helyét is meg tudták határozni. Kiderült például, hogy a Velencei-hegység gránitja több mint 300 millió évvel ezelótt valahol a déli szélesség 25 -a mentén szilárdult kózetté! A Mecsektói keletre fekvó Mórágyi-rög hasonló korú gránitja viszont a déli szélesség loo-akörnyékén (JuhászArpádnyomán) borsodi millióéves tengerikózetek D D D pliocénbazaltoswlkánok eocén-miocénandeznesriolnosvulkánok mélységimagmáskozetek o D D középideikozeteka felszínen középideikozeteka medencealjzatban 130millióéves tengeralattivulkánok J"""""'"""' millióévesflis L J tengeriüledék _osikristályosrögök D alpieredelúkozetek 2. MAGYARORSZÁG FÖLDTANI VÁZLATA 14

9 jött létre. (A d. sz. 25 -a mentén halad ma Afrikában a Zambézi folyó, a d. sz. 100-a magasságában pedig napjainkban a Kongó-medence déli határvidékét találjuk.) A Mecsek 130millió éves üledékes kozetei valahol az északi szélesség 38 -a táján, a Velencei-hegység kb. 40 millió éves andezitjei viszont délebbre, az északi szélesség 27 -a mentén keletkeztek. (Az é. sz. 38 -a magasságában ma Szicília északi partvidékét találjuk, az é. sz. 27 -a pedig a Szahara északi területét szeli át.) Sajátos módon a kozetek elhelyezkedése ma éppen fordított. Ami egykor délebbre alakult ki, az ma az ország északabbi területein található, az egykor viszonylag északabbra létrejött kozetek viszont ma az ország déli felében helyezkednek el. Így pl. a Velencei-hegység gránitja délebbre alakult ki, mint a Mórágyi-rögé, a Dunántúli-középhegység középidei üledékes kozetei délebbre jöttek létre, mint a Mecsek és a Villányi-hegység hasonló korú és jellegu üledékei. Az eltéro területeken keletkezett kozetsávokat fontos szerkezeti vonal választja el egymástól, amely Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Kassa vonalában fut (Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal). Nézzük, hogyan ad választ ezekre a jelenségekre a lemeztektonikai eredményeken alapuló magyarázat! A Kárpát-medence kialakulása a lemeztektonika tükrében Ismétlés: Melyek a lemeztektonikai elmélet legfontosabb megállapításai? Elevenítsük fel, mit tanultunk az alábbi fogalmakról: Tethys-óceán, Laurázsia, Gondvána! A lemeztektonikai elmélet Kárpát-medencére kidolgozott modellje szerint. a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eso része a Tethys-óceán északi partszegélyén, az Eurázsiai-lemez peremén jött létre;. a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól északabbra fekvo sávjai viszont egykor a Tethys-óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakultak ki! Aki tehát a Bakony vagy a Vértes középidei üledékekbol álló hegyein indul gyalogtúrára, legalábbis kozettani értelemben, az akkori idok Észak-Afrikájába tesz kirándulást. A Mecseket járó turista viszont az akkori Dél-Európában bolyong. E két eltéro jellegu, lemezperemi térség csak mintegy 25 millió éve, az újidon belüli harmadidoszak oligocén korában ért a mai szélességi területre és egymás közvetlen közelébe. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Alpok, Kárpátok kialakulásának idején, az afrikai lemezperem ékszeruen benyomult az Eurázsiailemez kozettestébe. Így került ez az afrikai eredetu lemezdarab a mai Kárpátmedence északi felére (3.ábra).Ezt a fo- 3. A KÁRPÁT-MEDENCE EURÁZSIAI ÉS AFRIKAI LEMEZTÖREDÉKEK TALÁLKOZÓHEL YE 15

10 r lyamatot lemezalábukáshoz kötodo andezites vulkáni tevékenység kísérte (Magyarország területén a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység térségében). Sok kutató a nagy tömegu vulkáni anyag felszínre kerülésével magyarázza azt, hogy hazánk alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (a szárazföldek 33 km-es átlagával szemben csak km vastag). Ennek következményeként Magyarország alatt a világátlagnál magasabb a geomehikus gradiens értéke, azaz a homérséklet a mélység felé haladva az átlagosnál jóval gyorsabban no. Ezekhez a jelentos változásokhoz kapcsolódik a medencebelso süllyedése és kárpáti hegységkeret emelkedése is. Melyek tehát az új elmélet legfontosabb megállapításai? 1. A medencealjzat nem egységes, merev kristályos tömbbol, hanem különbözo korú és eredetu, részben gyúrt szerkezetu kozetsávokból áll. 2. A Kárpát-medence nem osztható fel az élesen elkülönülo kaptafaszerú medencebelsore és a köréje gyurodött hegységkeretre. A medence belsejében lévo mélybe süllyedt területek geológiai képzodményei (az említett kozetsávok) az alpi-kárpáti hegységkeret szerves folytatásai. 3. A medencebelso süllyedése nem a középido elején, hanem jóval késobb, harmadidoszakban ment végbe. 4. A Kárpát-medence kozetei nem mai helyükön képzodtek, hanem az Eurázsiai-és az Afrikai-lemez szegélyterü1eteinévmilliók alatt utaztak a Föld déli féltekéjérol jelenlegi helyükre. Megtéveszto tehát, amikor foleg régebbi kiadványokban azt olvashatjuk, hogy pl. "az Alföld területén a jurakorban tenger hullámzott". Hiszen az a tenger nem a mai Alföld helyén, hanem jóval délebbre hullámzott, csak üledékei kerültek mára az Alföld mélyére. 5. A már korábban is felismert Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal nem más, mint a tole északra beékelodött afrikai és a tole délre fekvo eurázsiai lemeztöredék határvonala. Az 1920-as években kidolgozott Tisia-elmélet szerint a Kárpátok az Alföld mélyére süllyedt, kaptafaszerepet játszó kristályos tömb körül gyurodött fel. Fúrások híján az elmélet nem volt bizonyítható, a késobbi fúrások pedig nem igazolták az elképzelést. A lemeztektonikai magyarázat a Kárpát-medencét az egykori Tethys-óceán északi és déli peremén, az Eurázsiai- és az Afrikai-kozetlemez részeként kialakult, és évmilliók alatt mai helyére sodródott kéregdarabokból rakja össze. Elemeztöredékek mai helyzete éppen ellentétes a földtörténeti múltban elfoglalt helyzetükkel. Határukat a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal jelöli ki. Ipolytarnóc - a "magyar Pompeji" A Cserhát északi eloterében, nem messze onnan, ahol az Ipoly Magyarország területére ér, kis falu fekszik: Ipolytamóc. Az alig 600 lelkes nógrádi települést idegenforgalmi kiadványok - némi túlzással- "magyar Pompeji" -ként emlegetik. Ipolytamóc határában azonban nem 2000 éves római kori romvárost kereshetnek fel a turisták, hanem a 20 millió évvel ezelotti élovilág szabadtéri múzeumát, amelyet - a Nápoly melletti Pompejihez hasonlóan - egy vulkáni kitörés segített megorizni az utókor számára. 16

11 Az ipolytarnóci lelóhely a 19. század harmincas évei óta ismert. Akkor bukkantak rá arra a több darabra tört, megkövesedett óriásfenyóre, amelynek eredeti magasságát 55 méterre becsülik. Az ósfenyó szerves anyaga az évmilliók során elbomlott, az üregeket kovasavas oldatok járták átoa megkövesült fatörzs ma nagyrészt kovából (Si02) áll. Az óriásfenyót a kutatók az észak-amerikai Sierra Nevadában ma is éló fenyófélék rokonai közé sorolják. A századfordulón a selmecbányai Bányászati Akadémia hallgatói jártak a környéken, és ók fedezték fel Ipolytarnóc igazi szenzációját. A délutáni alacsony napállás súroló fényében a homokkólapok fe1színén 20 millió éve élt állatok lábnyomai rajzolódtak ki. Orrszarvú vagy más, elefánt nagyságú állatok hatalmas lábnyomai mellett vékony ujjú madárnyomok, másutt pedig paták mélyedtek a kózet felszínébe. A miocén kori állatseregletet bizonyára jó vizu forrás vonzotta a környékre. Az akkor felfedezett leleteknek csak egy részét sikerült megmenteni. Néhány lábnyomos kózetlapot kiemeltek és a budapesti Földtani Intézetbe szállítottak. A helyben maradt leletek viszont megrongálódtak, sót részben el is pusztultak. Az újabb feltárásra további évtizedeket, a terület védetté nyilvánítására pedig több, mínt ötven évet kellett várni. Az ipolytarnóci lelóhely részletes, aprólékos feltárása során míntegy kétezer lábnyomot találtak és határoztak meg. Húszmillió éve ósorrszarvúak, -szarvasok, -ragadozók oltották szomjukat az ivóhelyen. A közelben húzódhatott a tengerpart is, hiszen cápa- és delfinfogak is elókerültek a feltárás során. 5 milyen lehetett az akkori növényzet? A növénymaradványok meleg, szubtrópusi tájat varázsolnak elénk, ahol babérfák, liliomfák, melegkedveló tölgyek alkottak erdót. Sokfelé karcsú pálmák nóttek, cédrusok és óriásfenyók magasodtak. Erre a dús növényzetu, változatos állatvilágú vidékre borított leplet majdnem 20 millió évvel ezelótt egy heves, robbanásos vulkánkitörés. A robbanáskor kiszórt és a szelekkel tovaszállított riolittufa méter vastagságban halmozódott fel a környéken. A vulkáni kitörés tufaleple borította be az ipolytarnóci ivóhely környékét is, elpusztítva az ott nyüzsgó állatokat - de megórizve emléküket. A riolittufa töltötte ki - gipszöntvény gyanánt - alábnyomok mélyedéseit, konzerválta a növénymaradványokat, megmentve így a homokkorétegeket a lepusztulástói. A riolittufát megtalálták Ipolytarnóctól északabbra, Losonc és Fülek környékén is, ám ott már jóval vékonyabb kifejlódésben. Ennek alapján a kitörés helyét valahol Ipolytarnóctól délre, a Mátrában vagy a Bükkalján kell keresnünk. Újabban feltunt egy másik elképzelés is. Eszerint a gazdag állatvilág pusztulását nem vulkánkitörés, hanem éghajlatváltozás okozta, és a riolittufa-rétegre csak a lepusztulástói való megórzés feladata hárult. Bárhogyan történt is, egy dolog bizonyos: az ipolytarnóci természetvédelmi terület, a szabadtéri múzeum, illetve a lábnyomos homokkó térszín fölé emelt csarnok a miocén kori élóvilág világviszonylatban is ritka gazdagságú lelo- és bemutatóhelye. Magyarország földtörténete II. Az évmilliók krónikája Az elozo fejezetben megismerkedtünk a Kárpát-medence kialakulásának lemeztektonikai magyarázatával. Nézzük most végig, milyen kozetek, képzodmények találhatók hazánk területén az egyes földtörténeti korokból, és milyen eseményekre utalnak ezek! Miközben azonban a hazai tájak földtani múltjáról, képzodményeirollesz szó, ne felejtsük el, hogy ezek az események nem ott játszódtak le, ahol emlékeik megtalálhatóak! Az elóidó és az óidó emléke Az utóbbi évtizedek részletes geológiai vizsgálatai azt is kiderítették, hogy Magyarország földtörténeti múltja jóval nagyobb távlatokba nyúlik vissza. Kiderült, hogy Magyarország legrégebbi kózetei 1100millió éve, még az elóidóben képzódtek. Ilyen korú kristályos palákat hoztak felszínre több alföldi mélyfúrásból is. Ha- 17

12 zánk felszínen eloforduló legidosebb kozetei a Zempléni-hegység keleti eloterében fekvo Vilyvitányi-rögben bukkannak napvilágra (900 millió éves csillámpala). A földtörténeti régmúlt legfontosabb képzodményei azonban az óidei variszkuszi hegységképzódés idoszakából maradtak ránk. Akkor, a karbon idószakban képzódött a Velencei-hegység gránittömege, illetve a Mecsek keleti peremén lévo Mórágyi-rög gránitja és az Alföld mélyén húzódó, eltemetett gránitpászták anyaga. Ebbol a korból származik a Soproni-hegység alpi rokonságú kristályos palája is. A variszkuszi hegységképzodést száraz éghajlaton végbement lepusztulás követte. Ennek termékei - vöröses színu homokkövek - a Brit-szigetektol kezdve a Német-középhegységen keresztül sokfelé megtalálhatók Európában. Magyarország emlékei a Balaton-felvidéken (Balatonarács-Csopak környékén), illetve a Mecsekben (Jakab-hegy) eloforduló permi vörös homokkövek. A homokko kozetlencséi rejtik a mecseki uránércet. Emlékeztetóül: Melyik lemezszege1yen rakódott le a Balaton-felvidéki, és melyiken a mecseki permi vörös homokko? A középido emlékei A középidóból hazánk több területén tengerelöntések nyomai órzódtek meg. Csupán a triász idoszaki tengeri üledékek vastagsága eléri a métert! A triász idoszakban képzodött a Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, valamint a Bükkben és az Aggteleki-karszt területén található dolomit és mészkó (4. ábra). A jura idoszak tengerében rakódott le a Bakony és a Gerecse gazdasági célokra is hasznosítható mészköve. A bakonyi Úrkút környékén ez a jura mészko rejti a mangánércet, a Gerecse kóbányáiban pedig ezt a vöröses színezodésú mészkövet fejtik év- 4.TRIÁszMÉSZKÓFALVILLÁNYBAN századok óta "vörös márvány" néven. Mely magyarországi múemle1cek épültek ebbol a jura idoszaki vörös mészkobol? A Mecsek hegység jura idószaki homokkövében található, az akkori parti mocsarak emlékeként, hazánk egyetlen feketekószén-ielóhelye. A kréta idoszakban kezdodött az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjainak kialakulása. A forrongó geológiai folyamatok emléke az Alföld alatt eltemetve húzódó, kb. 130 millió éves vulkáni vonulat. A kréta idoszakból származik a Bakony és a Vértes karsztos fuegeiben felhalmozódott, alumíniumban és vasban gazdag málladék, a bauxit. 18

13 Az újidó emlékei Az újido kezdetén a mai Kárpát-medence területét alkotó két lemezszegély már egymás közelében, de még jó 1000km-rel délebbre helyezkedett el. A szárazulatok között tengervályúk húzód tak, ahol a partközeli sávok láp- és mocsárerdeibol képzodött a ma Tatabánya és Oroszlány térségében fejtett eocén korú barnakoszén. Eocén tengeri üledékek fedték be, és védték így meg a lepusztulástói a kréta idoszaki bauxitot. Az oligocén kor az alpi-kárpáti hegységkeret jelentos emelkedésének idoszaka. A közrezárt térség emiatt egyre jobban leruzodött a nyílt tengerrol, területén agyag- és homokko halmozódott fel. A miocén elején, mintegy 20 millió éve, a két különálló lemezperemen utazó terület már megérkezett mai helyére. A miocénban fontos események játszódtak le. A Földközi-tenger osével a kapcsolat fokozatosan megszunt. A miocén kor tengerparti mocsaraiban képzodött a nógrádi szénmedence és Sopron környékének barnakoszene. A miocénhez kötódik a Kárpátok eroteljes emelkedése, és ezzel párhuzamosan a medence süllyedése. A hegyvidék és a medence határán lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkáni tevékenység kezdodött, amelynek évmilliói során kialakult a Kárpátok Visegrádi-hegységtol a székelyföldi Hargitáig húzódó vulkáni koszorúja. E vulkánosság kísérojelensége a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység hidrotermális ércképzodése (réz-, ólom- és cinkércek). A vulkáni kozeteknek ma viszonylag csekély töredéke látható a felszínen, viszont a Zágráb-Hernád vonaltól délre, azzal párhuzamosan m vastag vulkáni kozetanyag rejtozik az Alföld mélyén. A vulkánok - akárcsak napjaink túzhányói - tengerparton múködtek. A tengerelöntések emléke a vulkáni hegységeink peremén, de máshol is lerakódott miocén mészko (lajtamészko). Mintegy 14 millió éve a Kárpát-medence belsejét elfoglaló tenger végleg leruzodött az Ós-Adriáról, és már csupán a Fekete-tenger elodje felé maradt kapcsolata a világtengerrel. Ez a beltenger, amelyet a geológusok Pannon-tengemek hívnak, a következo évmilliók során fokozatosan kiédesedett, beltóvá vált. Üledékei helyenként 4000 m vastagságban borítják a folyamatosan süly- I (BorsyZoffánnyomán) lyedo alföldi térséget (5. ábra). 5. A PANNON- TENGER, LEGNAGYOBB KITERJEDÉSE Abeltóvá kiédesedo beltengert az alpi-kárpáti hegységkeret IDEJÉN felol lefutó folyók hordalékukkal fokozatosan feltöltötték. A Dunántúli-dombvidék és az Erdélyi-medence területe a miocén végétol már nem süllyedt tovább, így ezek a pliocén elejére, kb. 4-5 millió évvel ezelott, szárazulattá váltak. A vízfelület és így az üledékfelhalmozás a tovább süllyedo alföldi területre húzódott vissza. 19

14 A pliocén emléke hazánkban a 3-6 millió évvel ezelotti bakonyi, kisaiföldi (Tapolcaimedence, Somló, Sághegy), illetve a mintegy 2 millió éves nógrádi (Salgó, Somoskó) bazaltvulkánosság. A pliocén korban gyúlt össze a magyarországi kóolaj- és földgázvagyon túlnyomó része, és ebbol a korból származik a Mátra- és Bükkalján fejtett lignit is (Gyöngyösvisonta, 6. A PUOC~ KORIVULKÁNÜSSÁG Bükkábrány). EMLEKEA BADACSONY maifolyó 7. FOLYÓHÁLÓZAT A NEGYEDIDÓSZAK ELEJÉN (SorsyZoffMlnyomán) A pliocén-pleisztocén határán, 2,4 millió éve, már itt járt a medencében a Duna és a TISzaose. A két folyó futása azonban még eltért a maitól. A Tisza Csongrád térségében ömlött a Dunába, az pedig a Szeged környéki tóban fejezte be útját (7. ábra). A földtörténet utolsó, 2,4 millió éve, a negyedidószak további változásokat hozott. Dombságaink és hegységeink több száz métert emelkedtek ekkor, alföldjeink viszont tovább süllyedtek. A folyókat a legerosebben süllyedo területek vonzották maguk felé. Így váltott át pl. a Duna mintegy ezer éve korábbi, Szegednek tartó irányából a kalocsai-bajai süllyedék felé. A negyedidoszak legfontosabb változását azonban a mintegy 1 millió éve kezdodo éghajlatváltozás jelentette. Az Európa északibb területein eljegesedést okozó lehulés a Kárpát-medencében is éreztette hatását. A jégkorszakok idején a jégtakaró felollecsapódó hideg, száraz szelek a Kárpát-medence nagy részét a mai Lapp- 20

15 földhöz hasonló, rideg tundrává változtatták. Ezek a szelek sodorták magukkal a Mezóföldön, Bácskában, a Hajdúságban és sok dombságunk területén felhalmozódó lösz poranyagát. A pleisztocén éghajlatváltozások eredményeként vésódtek ki a Dunát és a több nagy folyót kíséró folyóteraszok. A földtörténeti jelenkor, a holocén a mintegy 10 ezer éve kezdódött felmelegedéssei köszöntött be. A holocénen belül szárazabb-nedvesebb, illetve melegebb-húvösebb korszakok váltakoz tak. Mintegy 4000 éve a tájalakításba is beleszóló új tényezó jelent meg a Kárpát-medencében: az ember. Magyarország földtani térképén, az ország domborzati adottságainak és földtörténetének megfelelóen a fiatal negyedidószaki képzódmények uralkodnak. Viszonylag jelentós terü1eteketborítanak még a Pannon-tenger üledékei, a harmadidószak elsó felének kózetei viszont már jóval kevesebbet. A középidó kózetei már csak néhány területen, az óidó képzódményei pedig legföljebb kicsiny foltokban fordulnak eló. Magyarország területén az utóbbi évek földtani kutatásai az elóidóból származó kózeteket is kimutattak. Az óidóból elsósorban a variszkuszi hegységképzódéshez kapcsolódó karbon idószaki gránitok és az azt követó lepusztulást bizonyító permi homokkövek órzódtek meg. A középidót és a harmadidószak elejét tengeri üledékek, fóként mészkövek képviselik. A harmadidószak közepén, a Kárpátok kialakulásával párhuzamosan jelentós vulkáni tevékenység játszódott le. Hazánk legjelentósebb felszíni földtani képzódményeit a pliocén Pannon-tenger üledékei, valamint abeltóvá szúküló maradványát feltöltó negyedidószaki felhalmozódások (folyóvízi üledékek, lösz) jelentik. Milyen lehetett a Kárpát-medence a honfoglalás idején? Magyarország, illetve a Kárpát-medence tájait évezredek óta, az utóbbi századokban egyre eroteljesebben formálja, alakítja az ember. A ma élo nemzedékek már ehhez az átalakított környezethez szoktak hozzá, s nehezen tudják elképzelni, milyen lehetett e táj falvak és városok, szabályos vonalú mezogazdasági parcellák, gátak közé szorított vagy éppen betonozott medrekbe kényszerített, szabályozott folyók nélkül. Milyen Iehetett ez a - már akkor sem érintetlen - táj a magyarok bejövetelekor, mi késztette, csábította maradásra a Kárpátok hágói felol leereszkedo honfoglalókat?! A honfoglaló magyarság a Kárpát-medence km2-es területébol mintegy km2-nyi alföldi és dombsági területet vett gazdaságilag birtokba, mivel a Kelet-Európa síkságairól érkezo honfoglalók számára az erdos hegyvidékek már-már "egzotikus" tájnak számíthattak. A míntegy négyszázezernyi honfoglaló népesség 10 milliós állatállománnyal érkezett a Kárpát-medencébe! A foként állattenyésztéssei foglalkozó honfoglaló magyarok számára az idoszakosan elárasztott magasabb árterek, illetve a már ármentes magasabb térszínek, így pl. folyóteraszok kínálkoztak jól hasznosítható terület gyanánt. A széles árterületek ugyanis jó legeloknek bizonyultak, a teraszperemek pedig lehetoséget adtak a megtelepedésre, a környezo területek védelmére. A honfoglalás idején a mai Magyarország területének kb. 25%-át ( km2) évrol évre elöntötték az árvizek. Az ország területének - a mai 17-18%-kal szemben - mintegy 30-35%-át pedig erdok borították. (Az ártéri erdoségek miatt a két területi adat között átfedések lehetnek.) Az Északi-középhegység területének 57, akisalföld és a Dunántúl területének 55%-át fedték erdoségek, ám még a ligetes erdocsoportokkal telehintett Alföldön is 15% köríi!i volt az erdok aránya. A magyar középkor késobbi századaiban foként az alföldi és dombsági területeken irtották ki az erdot, s jött létre az erdos sztyep visszaszoruló foltjai mellett a kultúrsztyep egyhangúbb tája. 21

16 Hazánk ásványi nyersanyagai A földtörténet évmilliói során Magyarország földjén sokféle ásványkincs, energiahordozó keletkezett. A sokféleség azonban nem jelent minden esetben kitermelésre alkalmas készleteket. A kitermeléshez, a bányamuvelésre való alkalmassághoz elegendo mennyiségu és viszonylag könnyen, gazdaságosan hozzáférheto (megfelelo rétegvastagságú, vetodésektol mentes, zavartalan településu) készletek szükségesek. Mielott ebbol a szempontból megvizsgáljuk hazánk ásványi nyersanyagait, tekintsük át az egyes földtörténeti korok képzodményeit! ~LEGFONTOSABBÁSVÁNYINYERSANYAGAI Korbeosztás Id6 Id6szak Kor Energiahordozók Ércek Épít6anyagok negyed- holocén homok id6szak pleisztocén lösz, homok pliocén lignit, k6olaj, földgáz bazalt miocén k6olaj, földgáz ólom-, cink-, rézérc andezit, riolit, bentonit, Újid6 bamak6szén (Nógrád) (Mátra) perlit, kaolin harmad- oligocén k60laj anyag, mészk6 id6szak (Bükk déli el6tere) eocén bamak6szén (Oroszlány, rézérc (Recsk) mészk6, márga Tatabánya, Dorog) kréta bamak6szén (Ajka) bauxit (Bakony, Vértes) mészk6 Kö- jura feketek6szén (Mecsek) mangánérc (Urkút) mészk6 ("vörös márzép- vány") (Gerecse) id6 triász vasérc (Rudabánya) mészk6, dolomit, gipsz (Perkupa) Óid6 perm uránérc (Mecsek) vörös homokk6 karbon gránit Energiahordozók Az energiahordozókat a korábbi geológiai korokban keletkezett fosszilis és az állandóan újraképzodo, megújuló anyagok csoportjára osztjuk. A fosszilis energiahordozók közé tartozik a koszén, a koolaj és a földgáz, a megújulók utóbbi idoben elotérbe kerülo csoportját a víz, a szél és a napsugárzás kinyerheto energiája alkotja. Fosszilis energiahordozók. Koszén A jelenlegi szénvagyon 60%-a lignit, 25%-a bamakoszén és mindössze 15%-a a jó minoségu feketekoszén. Szénbányáink geológiai adottságai igen kedvezotlenek. A szénrétegek vékonyak, a telepeket vetodések tagolják, ami a gépi muvelést nagyon megnehezíti. 22

17 A mélymúvelésú bányákat a metángázképzódés miatti robbanásveszély (Mecsek), illetve a karsztvízbetörés veszélye is sújtja (Bakony). Ez utóbbi miatt a bauxit- és a karsztvízkitermelés problémái a barnakószén-bányászatra is érvényesek. Az utóbbi évtizedekben megnótt az amúgy is kis fútóértékú, de külszíni fejtéssei kinyerhetó lignit szerepe. Pannon korú készleteket fejtó lignitbányák muködnek a Mátra- és a Bükkalján (Gyöngyösvisonta és Bükkábrány). Hazánk lignitkészlete, a jelenlegi kitermelés mellett, még akár 350 évre is elegendó. A termelés növelését elsósorban környezetvédelmi problémák (pl. egyre több mezógazdasági földterület elvesztése, a bányaudvarok, meddóhányók tájromboló jellege) akadályozzák (8.ábra) KÜLSZÍNI LIGNITFEJTÉS GYÖNGYÖSVISONTÁN Szénkészleteink még mintegy 200 évig elegendóek lennének, de kitermelésük nem gazdaságos, ezért a bányák nagy részét bezárták.. Koolajés földgáz Magyarországon a kóolaj- és földgáztermelés a Nyugat-Dunántúlon indult meg a két világháború között, a legjelentósebb telepek azonban ma már az Alföldön (kóolaj: Algyó; földgá.z: Hajdúszoboszló) múködnek (9.ábra).Újabb kóolajlelómezók feltárása már nem valószínú, így a 21. században elóbb a kóolaj-, majd késóbb a földgáztermelés visszaszorulása várható. A kóolaj- és földgázkutatások már ma is 6000 méteres mélységben folynak, ez pedig óriási költségeket igényel. A kóolaj- és földgázkutatás "hasznos mellékterméke", hogy az Alföldön sokfelé így bukkantak gyógyvízként is hasznosítható, felszín alatti vizekre, Répcelak határában pedig hazánk mai napig legnagyobb szén-dioxid-telepére. Ércek 9. MAGYARORSZÁG KÓSZÉN-, KÓOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZÓI. Vasérc Magyarország egyetlen vasérclelóhelyetriász dolomitban képzódött, Rudabánya környékén.a gyenge érctartalmúés a hazai szükségletmindössze 5-7%-átfedezó ércbányászatát az 1980-asévekben beszüntették. 23

18 F'". Rézérc A Mátra vulkánosságához kötódó recski rézkészlet kibányászása más szempontból problémákat vetett fel. A több mint 1000 méteres mélységben rejtózó érckészlet - eszmei értéke - világviszonylatban is jelentós. A kitermelés megindulását azonban két tényezó hátrá1tatja. A nagy mélységben rejló érc kitermeléséhez több tízmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség, amely - úgy túnik - nehezen térillne meg, a réz világpiaci ára ugyanis hosszú idó óta rendkívül alacsony. Ismétlés: Mit tanultunk a bauxit keletkezéséról az általános természetföldrajzban? -' j- 10. KÜLSZÍNI BAUXITFEjTÉS GÁNT KÖRNYÉKÉN. Bauxit A Vértesben (Gánt) és a Bakonyban (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szóc felszínén), illetve méteres mélységben elhelyezkedó bauxitkészleteink Európában a legjelentósebbek közé tartoztak. Gondot okozott, hogy a kibányászott bauxit alumíniumérc-tartalma fokozatosan csökkent, a készletek jelentós része pedig a karsztvízszint alatt helyezkedik el. Emiatt csak a bakonyi bauxitbányák évente több mint 30 millió m3karsztvizet emeltek ki. Az 1970-esévekben a Bakony bauxitkészlete az ellentétes gazdasági érdekek konfliktusába "keveredett". Karsztvizek táplálták ugyanis a terület gyógyforrásait (Tapolca, Hévíz). A bauxit (és részben a szén) kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint eróteljes csökkentésével járt együtt. Emiatt a karsztvíztükör akkor 25-30métert is csökkent, ami a tapolcai források elapadásához vezetett, sót a Hévízi-tó veszélybe került. Az ivóvízellátás mindennapos, valamint a gyógy-idegenforgalom gazdaságilag is jelentós érdekeit csak több bánya bezárásával lehetett megóvni. A bauxitkitermelés megszúntével a karsztvízszint újra emelkedik.. Mangánérc Bakonyi mangánérckészletünk (Úrkút, Eplény) szintén európai jelentóségu (az úrkúti Európa második legnagyobb mangánérctelepe). Az Úrkút környékén fejtett üledékes eredetú érc mangántartalma 24%-os. Az utóbbi évtizedben azonban a mangán iránt is csökkent a világpiaci érdeklódés.. Uránérc A Mecsek permi vörös homokkövében 1000 méternél mélyebben lévó uránércet az 1950-es években fedezték fel. Mecseki uránérctartalékunk ugyan még kb. 100 évre elegendó, azonban az uránérc világpiaci árának erós esése, az egyre nehezebb kitermelés problémái miatt a bányát bezárták. 24

19 N emérces nyersanyagok, építóanyagok Az ércekhez és energiahordozókhoz képest jelentos mennyiségu Magyarország építoanyag-vagyona. A fontosabb építoköveken, építoipari nyersanyagokon (mészko, kavics, homok) kívül sajátos felhasználású, nemérces anyagok is találhatók, pl.:. a Zempléni-hegységben és a Mátrában fejtett, szuroanyagként, hangszigeteloként használatos kovaföld vagy diatomaföld, amely elhalt kovamoszatok vázából keletkezett,. az üvegiparban felhasznált finom üveghomok,. a porcelángyártás alapanyagát adó zempléni kaolin (porcelánföld), amely száraz állapotban kézzel könnyen morzsolható, vízzel összetapasztva viszont képlékennyé váló agyagfajta,. ugyancsak a Zempléni-hegységben fejtett és talajjavításra, könnyúbeton készítésére alkalmas perlit, amely vulkáni kozet, a riolit egyik változata,. a környezetvédelemben, de tápszerként vagy éppen tisztálkodáshoz használható zeolit (a szilikátos ásványcsoport az utóvulkáni muködés terméke). Magyarország bányamuvelésre alkalmas ásványi kincsekben meglehetosen szegény. A gazdaságos kitermelést sok esetben nem a készletek kis mennyisége, hanem mélységi elhelyezkedése, a települési viszonyok, illetve ezekkel együtt gazdasági tényezok (pl. alacsony világpiaci ár és kereslet) akadályozzák. Az ércek, energiahordozók kedvezotlen összképét a változatos nemérces nyersanyagok némiképp javítják. Magyarország éghajlati adottságai Az éghajlat a gazdálkodást és a mindennapi életet (közlekedés, öltözködés, építkezés stb.) egyaránt befolyásoló természetföldrajzi tényezo. Az egyes éghajlati adottságok nem értékelhetok önmagukban. Egy-egy hosszú, száraz nyár a mezogazdaság számára például súlyos gondokkal jár, az idegenforgalom szempontjából viszont kifejezetten elonyös lehet. A földrajzi helyzet és az éghajlat Az éghajlat elsosorban a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet függvénye. Magyarország tényleges földrajzi helyzete alapján a jellegzetesen négy évszakú, valódi mérsékelt övbe, azon belül pedig a mérsékelten szárazföldi (kontinentális) területbe tartozik. Fontos szerepet játszik az éghajlat kialakításában a viszonylagos földrajzi helyzet, a medencejelleg is. Mivel Magyarország kis területu, alacsony tengerszint feletti magasságú és gyenge függoleges tagoltságú ország, az egyes tájegységek éghajlatában nincsenek, nem is lehetnek jelentos eltérések. 25

20 A meglévo területi különbségekben a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet eltéro, részben ellentétes hatása rajzolódik ki. Az óceán tói való távolság - a tényleges földrajzi helyzet fontos eleme - alapján a kontinentális vonások (jelentosebb napfény tartam, kisebb felhozöttség, nagyobb homérséklet-ingadozás, kevesebb csapadék) nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret elol a medence alföldi központja felé nonek. A kicsiny, 520 km-es nyugat-keleti kiterjedésú Magyarországon a medencejelleg hatása sokkal jobban érvényesül. Hazánk legkontinentálisabb térsége tehát nem a legkeletebbi területeken, hanem az Alföld közepe táján, a Középso-Tisza vidékén található. "Távvezérelt" éghajlat A változatos éghajlati és foleg idojárási kép egyik oka az, hogy Magyarország, de egész Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképzodmények befolyásolják. Ilyen az Izland fölött egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szigetek térségében állandóan jelen lévo magas nyomású képzodmény, illetve a téli hónapokban Belso-Ázsia (Szibéria, Mongólia) fölött létrejövo magas, és a nyáron Elo-Ázsia (Irán) légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont. E központok változó eroviszonyai alakítják térségünk éghajlatát. Úgy is mondhatjuk, hogy Közép-Európa éghajlatát "távvezérléssel irányítják". A tényleges földrajzi helyzetbol fakadó átmeneti jelleg, a medencehelyzet módosító hatása és a távoli hatásközpontok párharca miatt hazánk éghajlatának alakulásában sok a bizonytalansági tényezo, gyakoriak a szélsoségek. Az éghajlati elemek MagyarországoD 1. Napsugárzás, napfénytartam Az éghajlati folyamatok alapja a napsugárzás. A napsugárzás eloszlását két tényezo határozza meg: (PéczelyGyörgynyomán) AZ ÉVI ÁTLAGOS FELHÓZET % _ >66-6~6 _ _6~2 D5~O O O O <54. a napsugarakhajlásszögétés így a felmelegedés mértékét meghatározó földrajzi szélesség, illetve. az ezt módosító borultság, a felhozet mennyisége. Ismétlés: Számítsuk ki - vízszintes területre vonatkoztatva - a napsugarak legnagyobb, illetve legkisebb hajlásszögét Magyarország legészakibb (480 35') és legdélibb (45045') pontján!