A Nyugat-Balkán helye Délkelet-Európa átalakuló politikai földrajzi térképén

Átírás

1 A Nyugat-Balkán helye Délkelet-Európa átalakuló politikai földrajzi térképén Katona Péter 1 1. A térség politikai földrajzi nagyrégióinak definíciói és lehatárolása Gyakran tapasztaljuk, hogy a köznyelvben és a médiában Európa délkeleti részére több elnevezést (Balkán, Délkelet-Európa) is használnak, ami nem meglepő, hiszen a politikai földrajzi szakirodalom sem egységes a kérdésben. A Balkán első írásos említései ugyan a XV. századból valók (Todorova 2000), ám a félszigetet még sokáig Illír-, Bizánci- vagy Görög (Hellén)- félszigetnek, esetleg Európai Törökországnak hívták (Kocsis 2005). A Balkán-félsziget elnevezést August Zeune vezette be (1808). A minta a Pireneusi- és az Appennini-félsziget volt, ahol szintén a legjelentősebb hegylánc volt a névadó. Johann Georg von Hahn és Th. Fischer a területre 1863-ban a Délkelet-európai félsziget elnevezést használta. Utóbbinál az egész Kárpát-régió, tehát a történelmi Magyarország és a román fejedelemségek is Délkelet-Európa részei voltak. Azóta a sokszor negatív kulturális tartalmú Balkán helyett sokan szívesebben alkalmazzák Délkelet- Európát. A második világháborúban a német geopolitikai törekvések ( Südostraum ) diszkreditálták a Délkelet-Európa kategóriát is, ám a XX. század végére ismét elterjedt megnevezéssé vált. A Balkán-félsziget legelfogadottabb természetföldrajzi lehatárolása Cvijić (1922) szerint a Soča (Isonzo) és a Száva folyótól délre eső terület, míg kultúrföldrajzi értelemben a Száva és a Déli-Kárpátok a határvonal (Huntington 1998). Mások szerint politikai földrajzi nagyrégiók határa nem vághat ketté államokat, így a Kárpátok ilyen értelemben nem jöhet szóba határvonalként (Süli-Zakar 2003). Viszonylagos egyetértés tapasztalható abban a tekintetben, hogy mint politikai földrajzi fogalom, Délkelet-Európa kiterjedése nagyobb a Balkánnál és az utóbbit magában foglalja 2. Nincs konszenzus arról, hogy a politikai földrajzi nagyrégiókhoz mely országok tartoznak, ugyanakkor az utóbbi időben új fogalmak is használatba kerültek, amelyek további félreértésekhez, olykor diplomáciai bonyodalmakhoz is vezettek (Szilágyi 2005). 2. A Nyugat-Balkán intézményesülése Ilyen új fogalom a politikai földrajzban a Nyugat-Balkán, amelynek létéhez komoly hatalmi és gazdasági érdekek fűződnek, s amelynek máris igen előrehaladott az intézményesülése. A legelfogadottabb értelmezés szerint politikai földrajzi értelemben Szlovénia kivételével az egykori Jugoszlávia utódállamai és Albánia alkotják a nyugatbalkáni régiót, bár Horvátország idetartozása vitatott, hiszen Zágráb minden fórumon tiltakozik az ellen, hogy balkáni államként kezeljék Horvátországot. Kezdetben hasonló vonakodás jellemezte bármilyen balkáni együttműködés tekintetében a kelet-közép-európai Szlovéniát is, bár Ljubljana hozzáállása gazdasági érdekeinek felismerésével megváltozott (Szilágyi 2005). 1 Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, peter.katona@fre .hu 2 A XXI. század új geopolitikai térképén egyes szerzők szerint azonban Délkelet-Európa nem a Balkánt fogja jelenteni, hanem a Kaukázust, Törökországot és Ciprust (LOUCAS). A Balkán ebben az értelmezésben Közép- Európa déli részét fogja képezni. 1

2 Az ös délszláv háborúk után a nagyhatalmak a térség gazdasági és politikai együttműködésének, biztonságpolitikai stabilizálásának céljával több szervezetet hoztak létre. Ezen szervezetek közül elsőként (1996-ban) alakult meg a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés, a SECI (Southeast European Coooperative Initiative), melyet az Egyesült Államok és az Európai Unió kezdeményezett. A harmadik Jugoszlávia (Szerbia) elleni NATO-légitámadások idején, 1999 tavaszán elindított SAP (Stabilization and Association Process) már kifejezetten a részt vevő államok EU-tagjelöltté válásának elősegítését célozta. Későbbi megfogalmazásban az SAP a nyugat-balkáni országok európai útjának keretét jelenti. Rövidesen a SAP kelet-közép- és délkelet-európai államok részvételével és nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, WEU, SECI) támogatásával Délkelet-európai Stabilitási Paktummá (Stability Pact for South-Eastern Europe) bővült. A 2003-tól intézményesített Nyugat-Balkán a SAP főbb céljait (politikai stabilitás megteremtése, gazdaságfejlesztés, jogállamiság megerősítése) konkretizálva az öt résztvevő EUcsatlakozásának gyorsítására jött létre. Érdemes összehasonlítani, hogy a régió államai milyen mértékben vesznek részt e szervezetek munkájában, és hogy egyes szakírók szerint egyáltalán mely államok sorolhatóak Délkelet-Európához (1. táblázat). 1. táblázat: Nemzetközi szervezetek Délkelet-Európában és a politikai földrajzi régió egyes értelmezései HUN ROM SLO CRO SCG BiH MAC ALB BUL GRE TUR MOL SECI X X X X X X X X X X X X SAP X X X X X Stability Pact X X X X X X X X X Nyugat-Balkán X X X X X DK-Európa (Süli-Z.) X X X X X X DK-Európa (Juhász) X X X X X X X DK-Európa (Loucas) X Látható, hogy a nemzetközi szervezetek szélesebbek Délkelet-Európánál, hiszen bennük olyan országok is megtalálhatók, amelyek közép-, dél-, vagy kelet-európaiak. Horvátországot néha (történelmi-kulturális okokból) Közép-Európához, máskor (politikai kultúrája, etnikai kötődése okán) Délkelet-Európához sorolják. Érdekes Loucas, a brit biztonságpolitikai szakíró látásmódja, aki szerint a Kaukázus államai, Törökország és Ciprus jelentik Délkelet-Európát, míg a Balkán-félsziget Közép-Európa (!) alrégiója. Az intézményesült együttműködések közül a SECI a legátfogóbb, Albánia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina a legaktívabb e regionális együttműködési szervezetekben a részvételt tekintve. Ez azért sem meglepő, mert ezen országok részesültek az utóbbi másfél évtizedben a legnagyobb mértékben (mintegy 80%-kal) a külföldi támogatásokból: leginkább az Európai Unió járult hozzá közvetlenül és az említett szervezetek által is a Nyugat-Balkán segélyezéséhez és gazdasági felzárkóztatásához (2. táblázat). 2. táblázat: Az Európai Unió által a Nyugat-Balkánnak nyújtott pénzügyi támogatások (millió euróban, Rácz 2005 nyomán) Év Albánia Bosznia-H. Horvátország Macedónia Szerbia-M. Együtt ,40 495,47 204,99 96, , ,60 216,38 39,01 34,43 414, ,30 442,42 34,27 25,00 568, ,90 360,86 28,67 73,71 561,14 2

3 ,30 295,25 18,14 25,88 416, ,00 233,96 19,63 90,00 570, ,20 105,26 23,12 58,55 260, ,50 131,78 61,50 75,42 306, ,90 71,90 59,00 41,50 359,60 576, ,50 63,00 62,00 43,50 331,28 546, ,50 65,00 76,00 51,00 297,00 547,50 Összesen 1225, ,28 626,33 615,56 987, ,15 3. Délkelet-európai országok politikai földrajzi kötődéseinek vizsgálata a virtuális térben A kutatók folyamatos törekvése, hogy lehatárolják Európa politikai földrajzi nagyrégióit, besorolják az oda tartozó államokat és megindokolják döntésüket. A tudományos diskurzus e lehatárolásnál általában történelmi, kulturális és gazdasági indokok alapján történik. Természetesen felmerül az igény, hogy az államok kapcsolódását a régiókhoz egzakt módon is meghatározzuk. Az egzakt meghatározás egyfajta kognitív térkép megrajzolása érdekében történne, melynek eszköze egy hatékony felmérés. Bár a modern földrajztudomány új irányzatai már olyan új térfelfogásokat is elismernek, amelyekben a virtuális, kognitív és szubjektív tereknek is helye van az objektív földrajzi térről kialakított képünkben, az elvégzett vizsgálatnak nincsenek általam ismert irodalmi előzményei. Éppen ezért a következőkben feltétlenül szükséges a kutatás módszertani sajátosságainak, buktatóinak körbejárása, lehetőség szerinti bemutatása. Más politikai földrajzi nagyrégió kognitív térképezésével már korábban is foglalkoztam (KATONA 2005), hagyományos kérdőíves felmérés módszerével. E módszernél a nagyságrendekkel nagyobb merítés miatt sokkal pontosabb eredményt ad azonban az Internet felhasználása. A vizsgálat lefolytatásának eszköze a világhálón legelterjedtebb keresőprogram volt. Hipotézisem a következő: egyes országok regionális kötődése vizsgálható oly módon, hogy különböző kontextualitásban összehasonlítjuk az internetes találatok (együtt említések) számát. Egy példával élve: amennyiben Kroatien Mitteleuropa < Kroatien Balkan, logikus következtetésünk: Horvátország kötődése (legalábbis a virtuális térben, a német nyelvű előfordulásokat tekintve) a Balkánhoz erősebb, mint Közép-Európához. Feltevésem szerint adott országhoz és adott régióhoz tartozó internetes találatok száma arányos az adott ország adott régióhoz való kötődésével (gazdasági, politikai, kulturális és személyes kapcsolatok, stb.) és a kapott adatok összehasonlításra adnak lehetőséget. Az eredmények értékelésénél figyelemmel kell lennünk a következőkre: A lekérdezésnél használt legnagyobb keresőprogram sem adhat abszolút pontos eredményt, ám a kapott sorrend nagyságrendileg helyesnek tekinthető. A kapott internetes találatok száma függ a lekérdezés idejétől és a lekérdezés helyének műszaki paramétereitől. Az eredmények a teljes világhálóról a vizsgált államok méretökonómiai jellemzői és jelentőségük nagysága miatt torzíthatnak. A keresések az adathalmaz kezelhetősége érdekében Délkelet-Európára és a földrajzi értelemben vele rokonítható régió-elnevezésekre (Balkán, Nyugat-Balkán), illetve a vele szomszédos Kelet-, Közép- és Kelet-Közép-Európára szorítkoztak. A vizsgálatba vont területre vonatkozó alapelvek az alábbiak voltak: Minél szélesebb kör (a legtágabban értelmezett Délkelet-Európa) bevonása a vizsgálatba a pontosabb eredmény érdekében. A történeti hűség miatt szükséges volt az egykori Jugoszlávia vizsgálata is. Kontrollcsoport kialakítása a megfelelő viszonyítás érdekében. 3

4 Keresés a teljes világhálón két világnyelven (angol, német). A világháló legnagyobb tudományos adatbázisának (sciencedirect) bevonása. Az előbbieken kívül szükséges néhány technikai megjegyzést is tennünk: Az adatgyűjtés márciusában történt, így a kapott értékek az akkori állapotokat tükrözik. Ennek megfelelően a május 21-i népszavazást követően, június 5-én függetlenségét is kikiáltó Montenegrót külön még nem vizsgáltam. Az adatvesztés elkerülése érdekében Bosznia és Hercegovina, illetve Szerbia és Montenegró esetében a keresés csak Bosnien, Bosnia és Serbien, Serbia szavakra vonatkozott A kereséseknél a földrajzi nevek helyesírása szerint jártam el, így tehát nem vettem figyelembe az eltérő írásmódokat (pl. Ost-Europa), amelyek egyébként nagyságrendileg kisebb eredményt hoztak. Minden vizsgálat legfőbb próbája az ismételhetőség. Internetes lekérdezések esetében annak alapvető sajátossága miatt (hogy tudniillik állandóan változik) ez nem lehetséges. Ennek ellenére nagyságrendi összehasonlítás lehetséges és lehetséges bizonyos következtetések levonása is. (Miként egy futóverseny résztvevőiről készített fénykép sem ismételhető, de attól a fénykép által dokumentált valóság valóság marad). Az internetes találatok adott régiónkénti számának országonkénti eltérése adódhat az államok gazdaságának vagy népességének eltérő nagyságából is, ezért a régióhoz való kötődés az adatok hátterének ismeretében és fenntartásokkal értelmezhető. Például: a német nyelvű keresés szerint Németország kötődése a Balkánhoz a találatok számát tekintve 3,4-szer erősebb, mint Bosznia és Hercegovináé, ennek magyarázata azonban előbbiekben (gazdasági kapcsolatok, gazdaság nagysága, népességszám) és éppen a német nyelvű lekérdezésben keresendő. Pontosabb eredményt kapunk, ha országonként és a megoszlást alapul véve (tehát nem abszolút számokat, hanem arányokat összehasonlítva) vizsgáljuk a regionális kötődést. A kutatás a kapott internetes találatok tartalmi vizsgálatára azok számának nagyságrendje miatt nem terjedt ki. Az országok identifikációjára, önbesorolására a későbbiekben választ kaphatunk, ha a lekérdezéseket saját hivatalos nyelveiken (horvát, szerb, szlovén, stb.) megismételjük. 4. Eredmények és következtetések Az előzetesen feltett kérdések egyik leglényegesebbje az volt, hogyan oszlik meg az egyes politikai földrajzi nagyrégiók világhálós reprezentációja a vizsgált országokra vonatkozóan. A kapott adatokból következtetni lehet arra, hogy egyes országok milyen mértékben kötődnek különböző régiókhoz (3. és 4. táblázat). 3. táblázat: Politikai földrajzi régiók internetes előfordulásának megoszlása a vizsgált államokra vonatkozóan (saját táblázat, adatai, március 18.) % Balkan Kö-Eu. K-Eu. K-Kö- Eu. D-Eu. DK-Eu. Ny- Balkán angol 22,00 13,68 51,77 0,09 10,21 0,90 1,35 100,00 német 11,83 7,60 60,18 4,99 10,24 5,00 0,16 100,00 Főbb megállapításaim a következőkben foglalhatóak össze: Nagyságrendileg a legtöbb találat (angol lekérdezések esetében több mint fele, német nyelvű lekérdezéseknél háromötöd részben) Kelet-Európára vonatkozott, tehát a 4

5 vizsgált térség összességében a világháló kognitív térképén továbbra is elsősorban Kelet-Európához tartozik. Legkevésbé a Nyugat-Balkán reprezentált, amelyet magyaráz, hogy a fogalom új és a nemzetközi politikán kívüli használata még kevéssé elterjedt. Az angol nyelvű találatok száma 222,5 millió, a német nyelvű találatoké 52,6 millió (ebből is látható az angol mint világnyelv primátusa). Kelet-Európa (52 és 60 százalékos találati arány), a Balkán (22 és 12%), Közép-Európa (14 és 8%) és Dél- Európa (10-10%) esetében a sorrendet tekintve korreláció tapasztalható. Részben történelmi okokra vezethető vissza, hogy Délkelet-Európa, de különösen Kelet-Közép- Európa mint térkategória sokkal erőteljesebben van jelen német nyelvterületen, míg a Nyugat-Balkán inkább angolszász kategória (1., 2. és 3. ábra). 4. táblázat: A szélesen értelmezett Délkelet-Európa államainak kötődése egyes politikai földrajzi régiókhoz a virtuális térben (ezer internetes találatban megadva, A= angol, N= német nyelvű lekérdezések esetén) (saját táblázat, adatai, március 18.) Kiemelve az adott országra domináns régió adata, az abszolút primátusú Kelet-Európa kivételével Balkán Közép- Európa Kelet-Európa K-Közép- Eu. Dél-Európa DK-Európa Nyugat- Balkán A N A N A N A N A N A N A N ALB , ,588 BIH , BUL ,683 CRO GRE ,611 HUN ,899 MAC , MOL , ,129 ROM SCG SLK ,428 SLO ,822 TUR ,76 YUG ,506 Össz , , angol német 10 1 Balkan Kö-Eu. K-Eu. K-Kö- Eu. D-Eu. DK-Eu. Ny- Balkán 1. ábra: Politikai földrajzi régiókra vonatkozó találatok száma angol és német nyelven (ezer darab, fenti táblázat adatai alapján) 5

6 A 4. táblázatot böngészve feltűnhet, hogy arányaiban és a többi államhoz viszonyítva az egykori Jugoszlávia némileg alulreprezentált. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy az úgynevezett harmadik Jugoszlávia megszűnése (2003) óta a világháló jelentősen bővült. 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Albánia Bosznia-H. Bulgária Görögország Horvátország Jugoszlávia DK-Európa (angol) Macedónia Magyarország Moldávia Románia DK-Európa (német) Szerbia-M. Szlovákia Szlovénia Törökország 2. ábra: Délkelet-Európa mint német fogalom reprezentációja a világhálón a találatok százalékában (saját diagram) 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Albánia Bosznia-H. Bulgária Görögország Horvátország Jugoszlávia Macedónia Magyarország Moldávia Románia Szerbia-M. Szlovákia Szlovénia Törökország NY-Balkán (angol) NY-Balkán (német) 3. ábra: A Nyugat-Balkán mint angolszász fogalom reprezentációja a világhálón a találatok százalékában (saját diagram) 6

7 Albánia Bosznia-H. Bulgária Görögország Horvátország Jugoszlávia Macedónia Magyarország Moldávia Románia Szerbia-M. Szlovákia Szlovénia Törökország Átlag 0% 20% 40% 60% 80% 100% Balkán Közép-Európa Kelet-Közép-Európa Dél-Európa Délkelet-Európa Nyugat-Balkán 4. ábra: A vizsgált államok viszonylagos kötődése egyes politikai földrajzi nagyrégiókhoz a virtuális térben (angol nyelvű találatok, a torzítás elkerülése és a jobb összehasonlíthatóság végett a domináns kategóriának bizonyult Kelet-Európa adatai nélkül, 100 százalékra halmozva) 5. táblázat: a Nyugat-Balkán kategória részesedése a világhálón országnevenként a régiómegnevezések közül az adott állam nevével való együttemlítéseket tekintve (%, google.com, saját gyűjtés, bal oldali oszlop: angol, jobb oldali: német nyelvű lekérdezések) Macedónia 2,30 Macedónia 1,20 Albánia 2,12 Bosznia-H. 0,79 Jugoszlávia 2,09 Szlovákia 0,57 Szerbia és M. 1,99 Horvátország 0,49 Bosznia-H. 1,93 Románia 0,42 Horvátország 1,87 Szerbia és M. 0,28 Bulgária 1,38 Albánia 0,04 Románia 1,21 Jugoszlávia 0,03 Szlovénia 1,20 Szlovénia 0,03 Törökország 0,90 Bulgária 0,02 Görögország 0,78 Moldávia 0,02 Szlovákia 0,74 Görögország 0,01 Magyarország 0,63 Törökország 0,01 Moldávia 0,22 Magyarország 0,01 Megállapítható, hogy a Nyugat-Balkán világhálós elterjedésének kezdeti stádiumában van, s aránylag Macedónia kapcsán a legsűrűbb az előfordulása: angol nyelvű lekérdezéseknél nem egészen minden ötvenedik, az országhoz kapcsolódó régió-megnevezés 7

8 a Nyugat-Balkán, s a német találatokat nézve is a lista élén áll (5. táblázat). Macedónia tehát a legnyugatbalkánibb állam, ami nem meglepő, főként, ha ismerjük az ország erős függésétkötődését a Nyugat-Balkán keretében történő uniós és más nemzetközi felzárkóztatási programokhoz. Emellett meg kell említenünk tudományos életének erős érdeklődését is a téma iránt (konferenciák, folyóiratok, kutatási programok, honlapok, stb.). A bal oldali ( angol ) oszlop első hat helyén olyan országok szerepelnek, amelyek a nemzetközi szakirodalom szerint is nyugat-balkániak, vagy azok voltak. Ez megerősíti azon korábbi megállapításunkat, hogy maga a fogalom inkább az angol nyelvi környezetben használatos, különösen a jobb oldali ( német ) oszloppal való összehasonlításban. Ez utóbbinál már némileg zavaró két idegen elem (Szlovákia és Románia) beéklődése, ám ezt magyarázhatja, hogy az arányokat tekintve itt már erősen a statisztikai hibahatár táján mozognak az értékek. A kapott eredmények alapján megkísérelhetjük grafikusan (4. ábra) és térképen (5. ábra) ábrázolni a vizsgált államok regionális kötődéseit. A térképi ábrázolás az együtt említések nem szignifikáns, illetve arányait illetően alacsony volta miatt nem a Nyugat- Balkánt, hanem a Balkánt mutatja be 3. Figyelemre méltó, hogy egy kivétellel (Moldávia) nyugat-balkáni államok kötődése a legerősebb a Balkánhoz: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Macedónia és a volt Jugoszlávia estében az angol nyelvű találatok országnevenként százalékban a Balkánt mint politikai földrajzi kategóriát kapcsolják ezen államokhoz ábra: A vizsgált államok kötődése a Balkán politikai földrajzi régió-elnevezéshez a virtuális térben (az együttemlítések százalékában, angol nyelvű lekérdezés esetén, google.com, március) (szerk.: Pénzes J., Katona P.) 3 A Balkán (a két világnyelven összesen 55,2 millió előfordulás a vizsgált országokkal együtt) az őt magába foglaló Délkelet-Európánál (4,6 millió) is nagyságrendnyivel erőteljesebben van jelen. 4 Összehasonlításként: a Magyarországra vonatkozó adat 13,24 százalék, azaz a hazánkkal kapcsolatos közelítőleg minden nyolcadik politikai földrajzi régió-együttemlítés a Balkán. Természetesen itt újra meg kell jegyeznünk, hogy például a Nyugat-Európához való kötődést jelen esetben nem vizsgáltuk, ám mivel a többi országnál sem, ezért bizonyos összehasonlítások tehetők. Magyarország esetében a hét vizsgált régió nevének együtt-előfordulási aránya százalékban: Kelet-Európa 58,29, Közép-Európa 18,90, Balkán 13,24, Dél-Európa 7,93, Délkelet-Európa 0,86, Nyugat-Balkán 0,63, Kelet-Közép-Európa 0,15. (Ez utóbbi kategória használata tehát vélhetően kevéssé elterjedt az elektronikus angol köznyelvben. Megemlítendő, hogy aránya német nyelvű találatok esetén is csupán 3,85 százalék). 8

9 A vizsgálat lefolytatása előtt feltett egyik fontos kérdés az volt, hogy a virtuális térben kapott eredmények mennyiben és miért térnek el a politikai földrajzi régiók lehatárolásával kapcsolatosan a tudományos kánontól (ha ebben a kérdésben egyáltalán létezik ilyen). Válaszként megállapíthatjuk, hogy az Internet alapvető sajátosságából (ti. korlátlanságából, változékonyságából és csekély szabályozottságából) adódóan teljes egészét tekintve nem képezi le a tudományos szemléletmódot, sokkal inkább a tágan értelmezett közvélekedést. Ennek bizonyítéka az olyan kategóriák alacsony reprezentációja, mint a Nyugat-Balkán, vagy Kelet-Közép-Európa, míg a sommásabb Kelet-Európa markánsabban van jelen. A kapott eredmények bizonyos fenntartásokkal és csak a történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális háttér ismeretében és annak kiegészítéseként kezelendők. Mindazonáltal megítélésem szerint a politikai földrajzi régiók lehatárolásának és a regionális kötődések vizsgálatának új, hasznosítható megközelítéséről van szó. Felhasznált irodalom Huntington, S. P. (1998): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest Juhász J. (2005): A Nyugat-Balkán a mai nagyhatalmi politikában. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Hungarovox, Budapest, pp Katona P. (2005): Közép-Európa egyetemi hallgatók mentális térképén. In: Kisközségtől az eurorégióig. Didakt, Debrecen, pp Kocsis K. (szerk.) (2005): Délkelet Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Kossuth Kiadó, h. n., 99p Loucas, I.: The new geopolitics of Europe and the Black Sea Region. Reedepening, M. (2002): Was und wie ist der Balkan? Entstehung und Persistenz von Raumbildern. Geographische Rundschau, Jahrgang 54, 2002/7-8., pp Seewann, G. (ed.) (1992): Minderheitenfragen in Südosteuropa. München. Süli-Zakar I. (2003): Közép-Európa újjászületése. Földrajzi Közlemények, pp Szilágyi I. (2005): A SECI-től a Nyugat-Balkánig. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Hungarovox, Budapest, pp Todorova, M. (2000): A Balkán. 2000, július-augusztus, pp