Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz"

Átírás

1 Tanári kézikönyv Élõ környezetem Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elõszó...7 Módszertani ajánlás...10 Tartalom tananyag: 7. évfolyam...19 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Taneszközök...23 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...38 Utószó Raktári szám: PK Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Bevezetõ gondolatok Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató 5

4 Elõszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élõlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belõle él. (Konrad Lorenz) Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖL- DÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta, érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széleskörû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, mely szerint: Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felellôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. A KETA bevezetésével a testi és lelki egészség, mint kerettanterv, egy új modult kapott, ami 6. és 8. évfolyamokon heti félórányi idôtartamot jelent. Kiadónk mindkét évfolyamon megjelentette a modulnak megfelelô tankönyvcsaládot, EGÉSZSÉGTAN címmel. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a tankönyvcsaládot végigkíséri: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, 7

5 a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, a cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A KETA a BIOLÓGIA tantárgy keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. A TERMÉSZETISMERET tantárgyon belül 1 6. évfolyamokon a KETA a környezetismeret, fizika, földrajz, kémia tantárgyak megalapozására, jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a KETA az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Mivel a KETA csak nagyon kevés fajismeretet jelöl meg, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, gyûjtômunka készítése) Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ KÖRNYEZETEM és BIOLÓGIA tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 5. évfolyam: Élet a ház körül, földrajzi, fizikai alapismeretek 6. évfolyam: Az erdô mezô és a víz vízpart életközössége 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élôlényt, közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenség változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését. 8 9

6 Módszertani ajánlás a 7. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (Tájak és életközösségek) címû tankönyvcsaládhoz A 6. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az 5. évfolyamban szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így például a termések közül 5. évfolyamban a csonthéjas alma és bogyótermések után a szem- és a kaszattermésekkel, valamint a makktermés felépítésével ismerkednek meg a tanulók. A madarakról tanultakat is újabb fajok megismerésével (úszó- és gázlómadarak) bõvítjük. Tehát a tananyag felépítése spirális, amely lehetõvé teszi, hogy az egyszer már tanult, elemzett élõlénycsoportokhoz újra és újra más és más életközösségben, más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bõvülése biztosítja az alapvetõ biológiai ismeretek elsajátítását, a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. A természetismeret tantárgy tananyagát már 5. évfolyamban is két tantárgy keretében földrajz tantárgyon belül tanulják a gyerekek. Valljuk, hogy pontos, szakszerû ismereteket csak az arra felkészített nevelõ nyújthat tanítványainak. Mivel még sem a tanárképzés, sem a posztgraduális képzés során nincs az országban megfelelõ számú természetismeret képesítésû szaktanár, de vannak biológia, fizika és földrajz szakos tanárok, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendõ idõszakban az ilyen képesítésû szaktanárok feladata lesz a NAT által meghatározott természetismereti tananyag átadása. Azzal, hogy tankönyveink tananyag elrendezése a hagyományos tantárgyfelosztáshoz áll közelebb, egyrészt az iskolák tervezõ munkáját kívánjuk segíteni, másrészt az eddig eredményesen dolgozó kollégákat szeretnénk megerõsíteni abban, hogy lelkiismeretes munkájukra a továbbiakban is szükség lesz. Másrészt hisszük azt, hogy a természetismeret tantárgyon belül megtanított tananyag nem attól lesz komplex, ha az egy könyvben jeleni meg (és csak a borító tartja össze), hanem az iskola egységes, természet centrikus, környezetbarát, környezetvédõ, ápoló mentalitásától. Az, hogy a természetismeret tananyag tartalmát több tantárgy (tankönyv) keretén belül valósítjuk meg, nem mond ellen a NAT elvárásainak. Így tehát az Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára készült tagja a NAT természetismeret tantárgy biológiai ismereteit veszi számba, igazodva az évszakok periodicitásához. Így õsszel az erdõ életközösségét figyeljük meg részletesebben, téli idõszakban a mezõ életével foglalkozunk, tavasszal pedig, amikor újraéled a természet, a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Mivel nem kívánunk száraz ismeretanyagot tanítani, amely rövid idõn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó tanulókat szeretnénk nevelni, ezért módszertani szempontból nagyon fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz testközelbe vigyük a természetet. A szakszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében megvalósítható a természet közvetlen megfigyelése, megismertetése, megismerése. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket. Ehhez a munkafüzet is többször jelöl meg feladatot. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élõlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttekké válnak. Az Élõ környezetem tankönyvcsalád dokumentumai: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, kézikönyv. A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentõséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetõ plussz tananyag!) is felhasználható. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdõdik (kék dõlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetõség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentõ, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzõ és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élõvilág sokszínûségérõl. Kiemelt szerepet kap az élõlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után a tankönyv foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelõsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70% 50%-a elegendõ legyen. Az Élõ környezetem ismeret feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendõ a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítõ tartalmai és a o-tel és a -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítõ tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezõ 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvéhez. Tartalmazza a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítõ anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzõ tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsõ szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvõ részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésben hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elõírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülõk elvárásai). Ez a tanterv átvehetõ, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi 10 11

7 tantervet nem készíthetünk csupán egy évfolyamra, hanem a NAT által meghatározott fejlesztési szakaszokra. Vagyis a természetismeret helyi tantervet 1 6. évfolyamokra készítjük. Most itt mégsem közöljük a teljes természetismeret tantervet, mert az már a Dinasztia Tankönyvkiadó által megjelentetett, OKI által minõsített tantervek közötti nyomtatott formában megjelent, valamint azért sem, mert az 5. évfolyamnak készített kézikönyvben is teljes tartalmában szerepel. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idõkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idõkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklõdésének a nevelõ felkészültségének megfelelõen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikró tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõeszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsõ jelzõrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelõ, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élõvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek), a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenõrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetõ, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlõ rendszerezõ órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerõsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. Tankönyvcsaládunk 7. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: I. témakör: Vizes élõhelyek II. témakör: Ezerarcú erdõk III. témakör: Füves puszták IV. témakör: Az élõlények rendszerezése Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új ismeret feldolgozása Összesen I. 1 óra 1 óra 8 óra 10 óra 3 óra II. 1 óra 1 óra 9 óra 11 óra 3 óra III. 1 óra 1 óra 11 óra 13 óra 2 óra IV. 1 óra 2 óra 7 óra 10 óra 2 óra Összesen 4 óra 5 óra 35 óra 44 óra 10 óra I. témakör: Vizes élõhelyek Fogalom: földrajzi elterjedés a plankton összetétele: fitoplankton, zooplankton a szivacsok testfelépítése és táplálkozása a csalánozók fejlõdésének szakaszai: polip és medúza alak a porcos- és a csontos halak vízi emlõsök a parti- és a tengeri madarak testfelépítése Folyamat: az élõlények elterjedése a moszatok kutatása és felhasználása a puhatestûek változatossága a vízi élõhelyeken az emlõsök visszavándorlási folyamata a vízbe a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz a technika fejlõdése és a vizek szennyezõdése az élõlények alkalmazkodása. 54 óra Megfigyelés: a vizek területének elterjedése, megoszlása a Földön a moszatok színének változása a mélységgel a puhatestûek külsõ vázának sokfélesége az úszóhártyás láb szerepe a tápláléklánc felépítése a szennyezõ anyagok beépülése a tápláléklánc különbözõ fokán álló szervezetekbe Kiegészítõ tartalmak Ez a 20 óra ott dolgozható fel, ahol heti 2 óra áll rendelkezésre, illetve szakkörökön Összefüggés: a vizek tisztasága és az élõlények fajgazdagsága a tenger fényviszonyai és az élõlények elterjedtsége közötti kapcsolat az élõlények testfelépítése és életmódja az élõlények egyedszáma és az ember tevékenysége (turizmus, halászat, közlekedés, ipari kísérletek ) a halak testnagysága és egyedszáma a madarak testfelépítése és életmódja a szennyezõ anyagok mennyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti összefüggés 12 13

8 Fogalom: a trópusi esõerdõk növényzeti szintjei palánkgyökér, liánok, fán lakó növények az esõerdõ hangyái, hangyasav óriáskígyó, méregfog trópusi lombhullató erdõ (világos erdõ) a tajga fogalma, éghajlata, szintjei fajnevek II. témakör: Ezerarcú erdõk Folyamat: a levegõszennyezés hatása az erdõ fásszárú növényeire az erdõterület csökkenése az erdõk pusztítása és védelmének szükségszerûsége a fafajok elterjedése és környezeti igényük az erdõ változatossága és az állatvilág sokszínûsége Megfigyelés, tevékenység: az éghajlati övek és az erdõtípusok a fényviszonyok és a növényzet kialakulása a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat megfigyelése az alkalmazkodás megfigyelése Összefüggés: a növények fényigénye és a növényzeti szinteken való elhelyezkedése a táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezõk változása és a növényzet alkalmazkodása III. témakör: Füves puszták Fogalom: trópusi füves területek: pampa, szavanna mérsékelt övi füves területek: préri, sztyep zápfogak felülete: redõs, gumós, tarajos röpképtelen madár termesztett növények: ipari-, élvezeti- és fûszernövények sivatag, félsivatag tundra Folyamat: a legeltetés és a füves területek pusztulása a megmûvelt területek nagyságának növekedése a sivatag terjedése Megfigyelések, tevékenységek: a szél mozgása és a növények párolgása a levelek kültakarója és a párolgás az állatok lába (patája) és a futás sebessége az élõlények alkalmazkodása a magasság változásához Összefüggés: a csapadék mennyisége és a növényzet elterjedése, magassága az állatok tápláléka és a fogazat az élõlények testfelépítése és a környezet IV. témakör: Az élõlények rendszerezése Fogalom: tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák: faj, osztály, törzs fõbb növényi törzsek, osztályok: baktériumok, moszatok, mohák, harasztok nyitvatermõk, zárvatermõk, egyszikûek, kétszikûek fõbb állati törzsek, osztályok: egysejtûek, szivacsok, csalánozók, puhatestûek csigák, kagylók, ízeltlábúak, rovarok, pókok, rákok, gerincesek, halak, kétéltûek madarak, emlõsök Folyamat: az élõlények alkalmazkodása és a fajok változása az élõlények fejlõdése, elterjedése a tudományos rendszertan bõvülése Megfigyelés, tevékenység: gombahatározás rendszerezés, határozás az élõlények hasonlósága, különbözõség Összefüggés: alkalmazkodás és elterjedés a testfelépítés és a környezet a testhõmérséklet és az élõhely az alkalmazkodás és a fajgazdaság A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élõlényt ismerjenek meg a tanulók. Az idei tanévben kevesebb lehetõségünk van a közvetlen tapasztalásra, de a jó minõségû videó filmek nagy segítséget jelentenek a számunkra. Fontos feladatunk, hogy a tananyag elsajátítása során igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységi képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron a tanáron áll vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert 14 15

9 szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözõ nagyszerû segédeszköz. A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elõzze a: NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, a NAT mûveltségi/részmûveltségi területeinek tantárgyakká alakítása (tantárgyi struktúra kialakítása), és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza: a mûveltségterület általános célkitûzéseit, feladatait, a mûveltségterület helyi tantervének jellemzõit: mely évfolyamok tananyagát tartalmazza, milyen más mûveltségterület, részmûveltség terület tananyagát tartalmazza még, a NAT mûveltségterületek oktatásának közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten, a mûveltségi, részmûveltségi terület tantárgyi elnevezését évfolyamonként, a részmûveltségi terület tanításának célját, a részmûveltségi terület összesített óratervét és tematikus összesített óratervét, az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel, a kimeneti szakaszok fejlesztési követelményeit, az ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételeit, a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítõ szakirodalom, szemléltetõ eszközök). A következõ oldalakon a Biológia és egészségtan részmûveltségi terület helyi tantervének 7 8. évfolyamokra vonatkozó részét közöljük. Fontos az ökológiai szemlélet kialakítása. Az ökológiai gondolkodásmód, szemlélet viszont elképzelhetetlen megfelelõ fajismeret nélkül. A 7. évfolyam biológia anyaga egyrészt bõvíti a fajismeretet a távoli tájak életközösségeinek tanulmányozásával, másrészt folyamatosan ismétli, összehasonlítja a hazai életközösségek élõlényeivel. Így mire a rendszerezésre kerül a sor, komplex egységben látják a tanulók a Föld legjellemzõbb életközösségeit, élõlényeit. A 8. évfolyam egészségtan anyaga a 6. évfolyamra elsajátított mentálhigiénés ismeretekre épülve tudatosítja a tanulókban az emberi szervezet felépítésének és mûködésének egységét, az egészséget megõrzõ szokásokat. A biológia helyi tanterv tartalmazza: a) A NEMZETI ALAPTANTERV Ember és természet mûveltségi területének Biológia és egészségtan részmûveltségi területének tananyagát 7 8. évfolyamokon. b) A NAT mûveltségi területek oktatásának közös követelményeit, kiemelten az alábbiakat: Hon- és népismeret (Ismerjék hazájuk, a környezõ országok, más kontinensek élõlényeit, népeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Segítse elõ harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmai környezettel. ) Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (Legyenek érdeklõdõk az európai kultúra, természeti értékek iránt. Legyenek nyitottak a másság iránt, becsüljék meg azt.) Környezeti nevelés (Segítse elõ a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elõsegítve az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. ) Testi és lelki egészség (Nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.) A fent felsorolt mûveltségi területeket tantárgyakká szerveztük a következõ tantárgyi elnevezésekkel: A biológia és egészségtan feladata A természetismeret tanulása során megismert fajok, fogalmak, természettudományos fogalmak tudatosítása, az ismeretek bõvítése. A biológia és egészségtan tanulmányozása során a tanulók megismerik: az élõ és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élõlények testfelépítése és életmódjuk közötti összefüggéseket, az élõvilág egységét és fejlõdését, az élõlények állandóságát és változékonyságát. A biológiai mûvelõdési anyag feldolgozása során a) alakítja a tanulókban a természet ismeretén, szeretetén alapuló, meggyõzõdésbõl fakadó tudatos, aktív természetvédelem igényét. b) bemutatja: az ember és a környezet szoros kapcsolatát, melyek az ember egészségére kedvezõ és ártalmas tényezõk. c) Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének megismerésével a tanulók tudatosan alkalmazhatják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Évfolyam Tantárgy Alkalmazott alaptankönyvek 7. biológia 8. biológia Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem (Tájak és életközösségek) Kiadó Szombatiné Kovács Margit: Élõ környezetem (Az ember szervezete és egészsége) Kiadó A biológia tanításának célja Tudatosítani a tanulókban, hogy: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN, ezért kiemelkedõen fontos a korszerû és tudományos ismeretek nyújtásával kialakítani a tanulókban a természet szeretetét és megértetni velük azt, hogy az emberiség létének feltétele az egészséges bioszféra az élõlények és környezetük között szoros kapcsolat alakult ki, az életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú, a tudomány a fajokat hasonló tulajdonságainak alapján rendszerezi, az egészséget megõrzõ szabályokat tudatosan be kell tartani, 16 17

10 az egyes emberek egyedfejlõdése különbözõ ütemû, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentõs fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak (legyenek toleránsak a retardált fejlõdésû és fogyatékos társaival), a szaporodás szervrendszere nem azonos ütemben fejlõdik a többi szervrendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros, a kiemelkedõ tudományos eredményeket elért orvosok, természettudósok munkásságának eredménye, a természettudomány és az orvostudomány mai fejlettsége. A biológia tantárgy összesített óraterve: A NAT által meghatározott biológia tantárgy iskolai óraszám: Tematikus összesített óraterv: Tájak és életközösségek Az ember szervezete és egészsége Évfolyam %-os arány: 16 22% 16 22% óraszám: 4 5,5 óra 4 5,5 óra heti: 2 óra 2 óra éves: 74 óra 74 óra Évfolyam Vizes élõhelyek 10 óra Különféle erdõk 11 óra Füves területek 8 óra Szélsõséges éghajlatú területek 7 óra Az élõlények rendszerezése 10 óra Összesen 46 óra Az ember testrészei, szervrendszerei 4 óra A bõr 4 óra A mozgás 4 óra Anyagcsere A táplálkozás 6 óra A kiválasztás 3 óra A légzés 3 óra A keringés 4 óra A szabályozás 7 óra A szaporodás és az egyedfejlõdés 11 óra Kirándulások (videó, filmvetítés) 4 óra 3 óra Munkáltatás 4 óra 4 óra Szabadon felhasználható 20 óra 20 óra Összesen 74 óra 74 óra 8 óra 16 óra Tartalom tananyag: 7. évfolyam Tájak és életközösségek Vizes élõhelyek: 10 óra A vízparti élõhelyek környezeti adottságai; Élõlények a vizek partján; A különbözõ vizes területeken élõ növények és állatok lényeges jegyeinek felismerése; A vizes területek legjellemzõbb táplálékláncot alkotó élõlényeinek (plankton, moszatok, szivacsok, csalánozók, csigák, kagylók, halak, tengeri tehenek, fókák, rozmárok, parti- és tengeri madarak) testfelépítése, élete; A vízi és a vízparti élõlények kapcsolata; a vízszennyezés hatása a vizi élõlényekre. Különféle erdõk: 11 óra A hazai lombos erdõk, a dél-amerikai esõerdõ, az afrikai lombhullatóerdõ, és a tajga legjellemzõbb táplálékláncot alkotó élõlényeinek, (esõerdõ = fügefélék, liánok, orchideák, broméliák, sáskák, hangyák, madárpókok, békák, kígyók, krokodilok, kolibrik, papagájok, tukánok, majmok, lajhárok, ocelotok, jaguárok, afrikai lombhullató erdõ = tikfák, ébenfák, orrszarvú madarak, okapik, tajga = fenyõk, keresztcsõrû fajdok, hódok, jávorszarvasok, hiúzok, farkasok, barnamedvék) testfelépítése, élete. A különféle erdõk kialakulásának környezeti feltételei. Az erdõk jelentõsége a bioszférában, pusztulásuk okai és megakadályozásuk. A fenntartó erdõgazdálkodás. Kiemelkedõ tudományos eredményeket elért természettudósok munkássága. Füves területek: 8 óra A füves területek kialakulásának környezeti feltételei; A hazai rét, az afrikai szavanna, az észak-amerikai préri kialakulásának környezeti feltételei és táplálékláncot alkotó élõlényeinek (préri = amerikai bölények, villásszarvú antilopok, prérifarkasok, szavanna = antilopok, gnúk, zebrák, zsiráfok, elefántok, oroszlánok, gepárdok, leopárdok, nílusi krokodilok, struccok, csimpánzok) testfelépítése, élete; A füves területek jelentõsége a bioszférában, pusztulásuk okai. Szélsõséges éghajlatú területek: 7 óra A szélsõséges éghajlatú területek a sivatagok, a sarkvidékek és a magashegységek jellegzetes táplálékláncot alkotó élõlényeinek (sivatagok = kaktuszok, tevék, sarkvidékek = pingvinek, jegesmedvék, tundra = mohák, zuzmók, törpefûz, lemming, pézsmatulok, rénszarvas, magashegységek = törpefenyõk, mormota, zergék) testfelépítése, élete; Az élõlények alkalmazkodása a szélsõséges körülményekhez; A szélsõséges éghajlatú területek kialakulásának feltételei. Az élõlények rendszerezése: 10 óra A különbözõ tájakon élõ növények és állatok lényeges jegyeinek felismerése; Az élõlények elhelyezése a tudományos rendszertan fõbb kategóriáiban (faj, osztály, törzs, ország); Megfigyelési szempontok alkalmazása a tananyagban nem szereplõ élõlények esetében is. Kirándulások (videó filmvetítés): 4 óra A távoli tájak életközösségeit bemutató filmek megtekintése, megfigyelési szempontok alapján a filmek közös elemzése Munkáltatás: 4 óra Megfigyelések, vizsgálódások az élõlények alkalmazkodóképességére; Környezetvédelmi vizsgálatok; Határozási-, rendszerezési- és felismerési gyakorlatok. Szabadon felhasználható: 20 óra 18 19

11 Alapkövetelmények A megismert életközösségek élõlényeinek ismerete, a tanult fajokból táplálékláncok összeállítása. Tudja, hogy az egyes életközösségek kialakulásának, melyek az éghajlati és felszíni tényezõi. Legyen áttekintése az egyes kontinensek növényeirõl, állatairól. Értse a tudományos rendszerezés lényegét, tudja a megismert élõlényeket az egyes rendszertani kategóriákba besorolni. Legyen képes az önálló megfigyelések, egyszerû kísérletek elvégzésére. A természet vizsgálatakor vegye figyelembe, hogy a természet egységes egész és csak megismerése során tagoljuk részekre. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Értse az adatgyûjtés módszerét, legyen képes tankönyvébõl és ismeretterjesztõ szakirodalomból adatgyûjtésre, és azok önálló feldolgozására. Értékelje a természet szépségeit. Ismerje a tudományos eredményeket elért természettudósok munkásságát. Általános fejlesztési követelmények Legyen képes önállóan használni különbözõ szaklexikonokat, szakszótárakat, határozókat, atlaszokat. Értse a szellemi fejlettségének megfelelõ szintû természettudományi ismeretterjesztõ könyvek, cikkek, televízió- és rádióadások információt. Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket. Megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit pontosan tudja megfogalmazni, és írásban rögzíteni. Törekedjék a környezet- és természetvédelmi problémák enyhítésére, megoldására, használja fel ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismereteit, képességeit. Ismerje fel az életfolyamatokban a visszafordíthatatlanságot. A kiválasztás: 3 óra A kiválasztó szervrendszer részei és azok mûködése; A szervrendszer betegségei és azok megelõzése; A légzés: 3 óra A légzés szervrendszerének részei és azok mûködése; A szervrendszer betegségei és azok megelõzése; A keringés: 4 óra A keringési szervrendszer részei és azok mûködése; A vér összetétele és a részek funkciója; A szervrendszer edzése és betegségeinek megelõzése. A szabályozás: 7 óra A szabályozó szervrendszer részei; Az érzékszervek és mûködésük; Az idegrendszer felépítése és mûködése; A belsõ elválasztású mirigyek és mûködésük; A szabályozó szervrendszer betegségei, a károsodások megelõzése; A szervrendszer betegségeinek megelõzése, illetve a mûködést befolyásoló élvezeti és kábítószerek hatása. A szaporodás és egyedfejlõdés: 11 óra A szaporító szervrendszer felépítése és mûködése; A szaporító szervrendszer higiénéje, betegségeik és megelõzésük; A nemi élet és a születésszabályozás; Az ember egyedfejlõdésének szakaszai; Az ember felelõssége az életért. Kirándulások (videó filmvetítés): 5 óra Látogatás egy egészségügyi intézménybe (rendelõbe); Szûrõvizsgálat; A szervrendszerek felépítését, mûködését bemutató filmek megtekintése. Munkáltatás: 5 óra A táplálkozással kapcsolatos számítások; A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos vizsgálatok; vizsgálódások az érzékszervekkel; Grafikonok elemzése. Szabadon felhasználható: 20 óra 8. évfolyam Az ember szervezete és egészsége Az ember testrészei, szervrendszerei: 4 óra Az ember testrészei; A legfontosabb szervek elhelyezkedése az emberi testben; Az emberi test sejtjeinek közös jellemzõi. Kültakaró és mozgás: 8 óra A bõr: 4 óra A bõr, mint a szervezet elsõ védelmi vonala; A bõr rétegei és szövetei; A bõr ápolása, elváltozásainak és betegségeinek megelõzése Mozgás: 4 óra A mozgás szervrendszerének aktív és passzív részei, azok felépítettsége és mûködése; A mozgás szervrendszer betegségei és a betegségek megelõzése. Anyagcsere: 16 óra A táplálkozás: 6 óra A táplálkozás szervrendszerének felépítése és mûködése, betegségei és azok megelõzése; Alapkövetelmények Ismerje az alábbiakat: a legfontosabb belsõ szervek elhelyezkedését az emberi testben, a bõr védõmûködését, a bõr tisztításának, ápolásának módjait, a csontváz és izomzat együttmûködését, a leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések megelõzési módjait, az anyagcserében résztvevõ szervek elhelyezkedését, felépítésük és mûködésük lényegét, az anyagcsere betegségeit és megelõzésük módjait, a szaporító szervrendszer felépítését, mûködését, a nemi úton terjedõ betegségek elkerülési módjait, a magzat fejlõdését és a születés utáni fejlõdés szakaszait, a szabályozó szervrendszer fõbb részeit, hormontermelõit, a mirigyek neveit, elhelyezkedésüket, az érzékszervi fogyatékosságok, hormonhiány okozta betegségek gyógyítását

12 22 Általános fejlesztési követelmények Tudja a vizsgálatok, kísérletek során nyert adatokat különféle diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve a kész diagramok, grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. Szerezzen gyakorlatot a mûvelõdési anyaggal kapcsolatos egyszerûbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, készítésében és a kész ábrák, rajzok értelmezésében. Lássa be elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetének megõrzésére. Lássa az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést. Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztetõ anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) szervezetre gyakorolt hatását. Törekedjék mikrokörnyezetében a szennyezõ anyagok káros mértékû felhalmozódásának megelõzésére, illetve csökkentésére. Legyen áttekintése az emberi élet szakaszainak fõbb jellemzõirõl. Legyen jártas abban, hogy a testével, életmûködéseivel, egészségével kapcsolatos ismereteket szakkönyvekbõl is megszerezheti. Ismerje fel, hogy egyes esetekben a jelenségek megfordíthatók, más esetekben nem. Értse meg, hogy a megismerés folyamat, közelítés a valóság felé. Ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételei Az értékelésnél a természethez, társaihoz, környezetéhez való viszonyuláson túl a legfontosabb a szakkifejezések ismerete, pontos használata, az összefüggések felismerése, az élõlények rendszerezése és az egészséges életmód kialakítása. Az értékelésnél már figyelembe vesszük a tudományosság szempontjait is. Az ellenõrzés, értékelés, minõsítés feltételei 7. évfolyamon: Szóbeli feleletek, írásbeli munkák, szóbeli és írásbeli feleletek kombinációja alapján. A gyûjtõmunkát, vizsgálódásokat, megfigyeléseket, kísérleteket is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû vagy kiemelkedõ értékes munka esetén érdemjeggyel is. A témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplõ témák, élõlények önálló feldolgozás utáni bemutatását is érdemjeggyel jutalmazzuk. Szintén érdemjeggyel értékeljük a szaktárgyi tanulmányi versenyek kiemelkedõ teljesítményeit (iskolai verseny 1 3. helyezettje, területi, megyei versenyre bejutott tanulók). 8. évfolyamon: Az elõbbieken túl a középiskolára felkészítõ országos (TIT) levelezõ verseny elsõ tíz helyezettjét. Témazárók száma: 7. évfolyam: 4 (vizes élõhelyek; ezerarcú erdõk; túl az erdõhatáron; az élõlények rendszerezése) 8. évfolyam: 4 (testünk külsõ és belsõ felépítése; az anyagcsere; a szabályozás; szaporodás; egyedfejlõdés). A továbbhaladás feltételei 7 8. évfolyamokon Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselõadások, versenyek ) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtõmunka elvégzése. Taneszközök 7. évfolyam Tanulói segédletek Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 7. évfolyam számára. Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyv Tájak és életközösségek munkafüzet (témazáró feladatlap) Kiegészítõ szakirodalom Az állatvilág enciklopédiája sorozat alábbi kötetei: Alsóbbrendû állatok (Bp. Helikon 1992) Ragadozók (Bp. Helikon 1988) Az állatok környezete (Bp. Helikon 1992) Hüllõk és kétéltûek (Bp. Helikon 1989) Kis növényevõk (Bp. Helikon 1984) A Föld állatai (Bp. Helikon 1994) Búvár zsebkönyvek sorozat alábbi kötetei: Tengeri állatok I. (Bp. Móra 1978) Tengeri állatok 2. (Bp. Móra 1979) Egzotikus hüllõk (Bp. Móra 1985) Különös állatok (Bp. Móra 1985) Fûszernövények (Bp. Móra 1980) Kultúrnövények (Bp. Móra 1976) Pénzes Bethlen: A közeli tengerek élõvilága (Bp. Natura 1984) Hans D. Dossenbach: Földünk állatvilága (Bp. Alexandra 1992) Dorling Kindersley: A tudás nagy könyve (Bp. Fabula 1994) David Block: Állatcsodák (Bp. Helikon 1981) Balogh János: Haldokló esõerdõk nyomában (Bp. RT Minerva 1984) Szemléltetõ eszközök Térkép, földgömb, történelmi atlasz, csontvázak, (hal, béka, hüllõ, madár, emlõs) folyadékos készítmények, (földigiliszta, tavi kagyló, madár, emlõs) gombák, (modell) rovarok testtájai, (applikáció) termések, virágzatok, (applikáció) fogazatok, (rágcsáló, rovarevõ, növényevõ, ragadozó, mindenevõ) csõrtípusok, (tépõcsõr, magevõ kúpcsõr, lemezes csõr) madártollak, zuzmóskála, paták, (páros ujjú, páratlan ujjú) kérõdzõ gyomor, (applikáció) szarvak, agancsok, mikroszkóp. Televideó Kiadó: Tengeri kalandozás: Hínárok D. Attenborough: Az élõ bolygó: A dzsungel, Az északi erdõk, Fûtengerek, A fagy világa 8. évfolyam Tanulói segédletek: Szombatiné Kovács Margit: Élõ környezetem tankönyvcsalád 8. évfolyam számára, Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyv Az ember szervezete és egészsége munkafüzet (témazáró feladatlap) 23

13 Kiegészítõ szakirodalom: M. Aszpiz: A látható láthatatlan (Bp. Móra 1984) Takács László: Sport a családban (Bp. Pport Kiadó 1973) Emanuella Susolati: Az én világom (Bp. Móra 1990) Dr. Orbál Ferenc: Az emberi test I II. kötet (Bp. Gondolat 1986) Csörgõ Anikó: Fõzzetek velünk (Bp. Officina Nova 1989) Hámori: Az idegsejttõl a gondolatig (Bp. Kozmosz Kiadó 1982) Ádám: Érzékelés, tudat, emlékezés (Bp. Medicina 1969) Schneider: Hogyan érzékeljünk? (Bp. Móra 1976) Jelinek Harry: Egészségügyi ABC (Bp Medicina Kiadó 1990) Szemléltetõ eszközök: Mikroszkóp, metszetek, (szövetek, sejtek) modellek, (a bõr, a csöves csont szerkezete, az izületek felépítése, a csigolya szerkezete, az emberi fog szerkezete, a szív felépítése, a vese felépítése, az emberi szem, fül) az ember izomzata, a szaporodás szervrendszerei, az érzékelés, az ember vére, vérkörök (applikáció), az emberi torzó. Hónap szeptember Óraszám Témakör Év eleji ismétlés Vizes élõhelyek Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Mirõl tanulsz az idén? Az egész éves munka megszervezése, jellemzése. 3. oldal 3. oldal A tankönyv jelrendszere Mirõl tanultál az elmúlt években? A tanult életközösségek felismerése, jellemzése. A nemzeti parkokról tanultak áttekintése oldal életközösségek növényzeti szintek, nemzeti parkok A tanult élõlények felismerése, csoportosítása A tanult élõlények felismerése, jellemzése. Csoportosítása különféle szempontok szerint. Barkochbajáték oldal az elmúlt évek során tanult fogalmak Tájak és életközösségek A föld természetes életközösségeiek kialakulása. Az élõlények elterjedése és alkalmazkodása. 4 5 oldal 8 9.oldal éghajlati övek nevezetes szélességi körök Új fogalmak földrajzi elterjedés Összefüggés, folyamat Az élettelen környezeti tényezõk és a növényzet fajgazdagsága közötti kapcsolat Az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggés Az éghajlati övek és a növényzeti övek közötti kapcsolat Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet munkafüzet, applikációs képek munkafüzet, applikációs kártyák tankönyv, térkép, munkafüzet, applikációs képek Megjegyzés 1. Élõlények csoportosítása különféle szempontok szerint 24 25

14 Hónap október Hónap november Óraszám Óraszám Témakör Vizes élõhelyek Témakör Vizes élõhelyek Az óra címe Tananyag Vizes élõhelyek Élet a tengerben Növények vagy állatok? Az édesvizi élõhelyek összehasolítása. A vizek szerepe az emberiség történelmében. Az édesvíz és sós tengervíz arányai, jellemzõi oldal oldal A tenger élettelen környezeti tényezõi: a tengervíz hõmérséklete fényviszonyok nyomás. A tenger parányi élõlényei: a plankton (fitoplankton, zooplankton) többsejtû moszatok. 8 9.oldal oldal A szivacsok elterjedése és jellemzésük: testfelépítés, táplálkozás. A csalánozók, fülesmedúza, tengeri rózsa, korallok jellemzése oldal oldal Házzal vagy ház nélkül A puhatestûek jellemzése. A csigák, kagylók fõ jellemzõi oldal oldal Az óra címe Porcos halak Csontos halak Emlõsök a tengerben Élet a tengerparton Tananyag A porcos halak általános jellemzõi. A cápák és ráják tulajdonságai oldal oldal A csontos halak általános jellemzõi. A porcos és a csontos halak összehasonlítása. Planktonevõ csontos halak, a heringek, ragadozó csotos halak, tõkehalak, makrélák oldal oldal Vízben élõ emlõsök: tengeri tehenek, cetek jellemzõi, testfelépítésük, alkalmazkodásuk. A cetek csoportosítása, sziláscetek, fogascetek, fõ képviselõik jellemzése. A fókák és a rozmár jellemzõi oldal oldal A homokos tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: parti madarak. A sziklás tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: tengeri madarak: sirályok, szula, lunda, lumma jellemzõi oldal oldal Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés folyók, tavak táplálékláncai, tavak növéytársulásai sós víz A vizes területek fajgazdagsága és az emberiség település sûrûsége közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, történelmi atlasz, applikációs képek egysejtû, osztódás, telepes növény fitoplankton, zooplankton A tenger fényviszonyai és az élõlények elterjedtsége közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, applikáció alkalmazkodás szivacsok, ürbél, állattelep, pórusok, galléros-ostoros sejtek, csalánozók, polik, medúza alak. A tenger hõmérséklete és a korallok élete közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, applikáció 2. Tengeri kalandozás (V.) videófilm, HINÁROK IV., Plankton Az édesvízi, szárazföldi csigák és édesvízi kagylók testrészei, tulajdonságai puhatestû, köpeny, zsigerzacskó Az életmód és a testfelépítés közötti kapcsolat tanköyv, munkafüzet, applikáció Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A halak testfelépítése, alkalmazkodása, légzés kopoltyúval édes bõr, fecskendõnyilás A fogak felépítése és a táplálkozás közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, applikáció 4. Megfigyelés, búvárkodás oldal A halak szaporodása, fejlõdése. Hazai halaink és alkalmazkodásuk a környezethez úszóhólyag, hering, szardella, tõkehal, makréla, tonhal A halak testnagysága és egyedszáma közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, folyadékos készítmény, applikáció, fotó, halcsontváz Az emlõsök jellemzõi, az emlõsök tulajdonságai, a vízi emlõsök alkalmazkodása a környezetükhöz, tápláléklánc tengeri tehén, farki úszólemez, szila, sziláscet, fogascet, agyar A vízbe való visszatérés ideje és alkalmazkodásuk foka közötti kapcsolat emlõscsontváz, fotók, képek a bálnákról A madarak testfelépítése. A madarak alkalmazkodása környezetükhöz: úszómadár, gázlómadár. A madár fejlõdése. A moszatok szerepe a vízi életben. parti madár, tengeri madár A madarak testfelépítése és életmódja közötti összefüggés madárpreparátum, madárcsontváz és folyadékos készítmény 5. Megfigyelések, számítások oldal 26 27

15 Hónap december Hónap január Óraszám Óraszám Témakör Vizes élõhelyek Ezerarcú erdõk Témakör Ezerarcú erdõk Az óra címe A vízek védelmében Összefoglalás Ezerarcú erdõk Tananyag Ismert fogalmak A vízek állapota a hagyományos halászat idején. A tengerek tûrõképessége a szenyezés hatására: - öntisztulás. A szennyezés okai és az ember felelõssége zöldmozgalmak oldal oldal A vizek tisztaságának védelme. Helyes magatartás a vízpartokon A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása oldal A téma feldolgozása során tanult fogalmak Az erdõk kialakulásának feltételei. Az erdõk elterjedési területei a Földön. Erdõgazdálkodás, erdõvédelem oldal oldal A hazai erdõkrõl tanultak Új fogalmak zöldmozgalmak esõerdõ, tajga Összefüggés, folyamat A szennyezõ anyagok menynyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti kapcsolat Az erdõ fafajainak száma és az éghajlat közötti kapcsolat Az óra címe Tananyag Az õserdõk növényzete Az esõerdõk kialakulásának feltételei. A trópusi esõerdõk elõfordulása, növényzeti szintjei. Az egyes szintek növényei. A növények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal A túlélés mesterei A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás. A pillangók, sáskák alkalmazkodása környezetükhöz. Az õserdei hagyák, a madárpók és a békák testfelépítése és alkalmazkodása oldal oldal Óriások és törpék az Amazonas mentén Az õserdõ élete nappal és éjszaka. A dél-amerikai õserdõ hüllõi: kis termetû kígyói, óriáskígyói, az õserdõ krokodilja: a kajmán, az õserdõ madarainak jellemzése oldal oldal Emlõsök ég és föd között A dél-amerikai esõerdõk lombkorona szintjének növényevõi: a bõgõmajmok és a lajhár. Az esõerdõ ragadozói: magasabb szinten: ocelot, alacsonyabb szinten: jaguár. A talajszint növényevõi és rágcsálói oldal oldal Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés élõvíz, csapvíz a kísérlethez fotók, tankönyv, munkafüzet A téma feldolgozása során használt eszközök tankönyv, munkafüzet, képek az esõerdõrõl 6. Összefoglalás, II. eredménymérés, 1. sz. feladatlap alapján Ismert fogalmak A hazai erdõk szintjei, az egyes szintek növényei. A hazai erdõk gombái és lágy szárú növéyei. a hagyák testfelépítése, a hangyaboly tagjai, a pókok jellemzõi, a pókháló készítése, a békák fejlõdése és testfelépítése hüllõk, madarak testfelépítése, a táplálkozás és a csõrtípus felépítése a házimacska és a vadmacska jellemzõi, testfelépítésük Új fogalmak Trópusi õserdõ, palánkgyökér, liánok, fán lakó növények hagyasav + fajnevek méregfog + fajnevek hanghólyag + fajnevek Összefüggés, folyamat A növények fényigénye és növényzeti szinteken való elhelyezkedése közötti kapcsolat A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás közötti kapcsolat A testfelépítés és a táplálkozás közötti kapcsolat A táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás közötti kapcsolat Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet, modell: gomba rovarok testtájai, appl. Békacsontváz + folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet hüllõ-, madárcsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet macskacsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Megjegyzés 7. D. Attenborough: Az élõ bolygó: a dzsungel 28 29

16 Hónap feburár Hónap feburár Óraszám Óraszám Témakör Ezerarcú erdõk Témakör Ezerarcú erdõk Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az õserdõ és az ember Az õslakók és az erdõ. A hódítók viszonya az erdõhöz. Az erdõ értékei. Az erdõ védelmének szükségessége és védelme oldal oldal tanult természetvédelmi szervezetek Az esõerdõ területének csökkenése és az éghajlat változása közötti kapcsolat folyóiratok: Természetbúvár, Állatbarát, tankönyv, munkafüzet 8. Más kontinensek õserdeinek élõlényei oldal Trópusi lombhullató erdõk A trópusi lombhullató erdõ kialakulásának feltételei. Az erdõ szintjei. A különféle földrészeken kialakult erdõk növényei. Az afrikai lombhullató erdõ állatai oldal oldal a trópusi esõerdõ szintjei, élõlényei, az esõerdõk kialakulásának feltételei, táplálékláncok száraz évszak, erõs évszak + fajnevek A csapadék mennyisége és a növényzet közötti kapcsolat fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Nagy északi erdõk A tajga fogalma és éghajlata. A tajgaerdõ szintjei. A fák alkalmazkodása környezetükhöz. A fenyõk tápanyagfelvétele. A tajga fafajai oldal oldal a hazai erdõk jellemzõi, a tölgyerdõ szintjei és növényzete tajga + fajnevek Az élettelen környezeti tényezõk hatása a növényzetre. fotók, képek, toboz, fenyõágak, tankönyv, munkafüzet Madarak a tajgán A tajgán élõ madarak alkalmazkodása környezetükhöz. A keresztcsõrû alkalmazkodása táplálékszerzéséhez. A fajdok jellemzése. A tajgán élõ fajdok oldal oldal a hazai erdõk madarai, a fácánfélék tulajdonságai, a madarak jellemzõi fajnevek A madár testfelépítése és táplálékszerzése közötti kapcsolat madárcsontváz, madártollak, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet 9. D. Attenborough: Az élõ bolygó: az északi erdõk Az óra címe Növényevõk a tajgán A tajga ragadozói Fuldoklik a tajga Összefoglalás Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A tajgán élõ rágcsálók. Alkalmazkodásuk a hosszú télhez. A hód testfelépítése és táplálkozása. A jávorszarvas testfelépítése, jellemzõi oldal oldal rágcsálók és fogazatuk, növényevõk, szarvasok jellemzõi, az összetett gyomor részei fajnevek Az állatok élettevékenysége és az élettelen környezeti tényezõk változása közötti kapcsolat mókuspreparátum, rágcsáló növényevõ fogazat, tankönyv, munkafüzet A hiúz testfelépítése és alkalmazkodása környezetéhez. A farkas testfelépítése, táplálkozása. A barnamedvék jellemzõi, táplálékaik oldal oldal a ragadozók általános jellemzõi, és tulajdonságai szõrpamacs + fajnevek A vadászat formája (egyéni, csoportos) és zsákmányállat nagysága közötti kapcsolat ragadozókoponya, emlõscsontváz, fotók, képek A tajga és az esõerdõ pusztulásának összehasonlítása. A tajga pusztulásának okai: fakitermelés, legeltetés, következményei: a terület csökkenése oldal a levegõ szennyezettsége Saját környezetünk szennyezése és az erdõk fejlõdése közötti kapcsolat zuzmóskála, szennyezettségi vizsgálatok 10. Összefoglalás: eredménymérés 2. sz. feladatlap alapján A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása. Tudáspróba oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök 30 31

17 Hónap március Hónap március Óraszám Óraszám Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Füves puszták A füves puszták kialakulásának fõbb tényezõi. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal a mezõ élõvilága, a mezõn élõ patások, rágcsálók, üreglakók, rovarok Észak-Amerika füves pusztája: a préri A préri élettelen környezeti tényezõi. A növényzet alkalmazkodása környezetéhez. A préri növényevõi: az amerikai bölény és a villásszarvú antilop jellemzõi. Ragadozó emlõse: a prérifarkas és jellemzõi oldal oldal a növényevõ kérõdzõk és ragadozók testfelépítése, jellemzõi A Föld legnagyobb füves pusztája: a SZAVANNA A szavanna kialakulásának éghajlati tényezõi. A szavanna növényei és alkalmazkodásuk környezetükhöz. A szavanna növényevõi: kérõdzõk: antilop, gnú (kafferbivaly), növényevõk: zebra, zsiráf, elefánt oldal oldal páros ujjú patások, páratlan ujjú patások, pázsitfûfélék tulajdonságai Ragadozó nagymacskák A szavannán élõ nagymacskák jellemzõ külsõ tulajdonságai, táplálkozásuk, táplálékuk, vadászatuk módja és ideje. (oroszlán, gepárd, leopárd) oldal oldal A macskák testfelépítése, jellemzõi, kis- és nagymacskák tulajdonságai, a tanult macskafajok Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Még mindig a szavannán A nílusi krokodil, a strucc és a csimpánz testfelépítése és táplálkozása. A táplálkozás és a fogazat. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal a hüllõk és madarak jellemzõi gumós zápfog, röpképtelen madár, tarajos, lapos szegycsont + fajnevek Termesztett növények A trópusokon termesztett növények jellemzõi, hasznuk. Ipari növények: kaucsukfa, cukornád, élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fûszernövények: bors, vanília oldal oldal termesztett növények, termések és részeik, a cukorgyártás ipari növény, élvezeti növény, fûszernövény + fajnevek Füves területek és az ember A füves területek csökkenésének okai: élõhelyek megszûnése, vadászés gyûjtõszenvedély, környezetszennyezés. A természetvédelem feladata oldal oldal természetvédelem és a természetvédelmi szervezetek feladatai nitrátok Vizsgálódás, gyakorlás (füves területeken) Több lehetõség közül lehet választani: 1. Gyakorlás, ismeretbõvítés, videófilm segítségével. 2. Trópusokon termesztett növények - vizsgálódás, fõzõcske. 3. A tanultak gyakorlása, rendszerezés, csoportosítás oldal a téma során használt fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az éghajlati tényezõk változása és a növénytakaró alakulása közötti kapcsolat térkép, földgömb, képek, fotók, tankönyv, munkafüzet Fûmag elvetése ládába, dobozba idõzített növekedés + fajnevek Az emberi önzés és a fajok pusztulása közötti összefüggés térkép, tankönyv, munkafüzet, növéyevõ appl., koponya, ragadozó appl. És koponya 11. D. Attenborough: Az élõ bolygó: fûtengerek c. film megtekintése szavanna, fás szavanna, füves szavanna, redõs zápfog+fajtanevek A csapadék mennyisége és a növények elterjedése közötti kapcsolat térkép, tankönyv, munkafüzet, paták, kérõdzõgyomor, appl. fogazatok, applikáció tarajos zápfog + fajtanevek A ragadozók sokféleségét vadászati szokásaik és prédaállataik változatossága jelenti tankönyv, munkafüzet, ragadozó koponya, tarajos zápfog, fotók, képek Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az állatok táplálkozása és zápfogaik felülete közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, midenevõ koponya, gumós zápfog, fotók, képek 12. Alkalmazkodás oldal Az ültetvények térhódítása és a természetes életközösség területének cöskkenése közötti kapcsolat növények, termések, gyümölcsök, termések applikáció, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Az emberiség számának növekedése és a megmûvelt területek nagysága közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, fotók, képek A trópusi gyümölcsök héjvastagsága és gyümölcshúsának nedvességtartalma közötti kapcsolat videó film, gyümölcsök, feladatlap, a téma során használt szemléltetõeszközök 13. A munkafüzet oldalán elmaradt feladatok megoldása 32 33

18 Hónap április Hónap május Óraszám Óraszám Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Témakör Az élõlények rendszerezése Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak A sivatagok Jeges sivatagok A tundra növényei A félsivatagok és a sivatagok kialakulásának környezeti tényezõi: A sivatagok fajtái. A sivatagi növények testfelépítése és a környezet közötti kapcsolat. A sivatagi állatok alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal szélsõséges éghajlat, szikesek, növényzeti övek A sarkvidék élettelen környezeti tényezõi. Az Antarktisz és az Arktisz élõlényei. A pingvinek testfelépítése és alkalmazkodása a vízi életmódhoz. A jegesmedve testfelépítése és alkalmazkodása a hideg, zord éghajlathoz oldal oldal éghajlati övek, a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz, a tenger élõlényei és táplálkozási kapcsolatuk A tundra éghajlati tényezõi. A nyári tundra növéyei. A mohák jellemzõi, a zuzmók testfelépítése, lágy szárú és fás szárú virágos növények a tundrán oldal oldal moha, spóra, lágy és fás szárú növények jellemzõi, alkalmazkodás A tundra állatai A tundra állatainak alkalmazkodása a hideg télhez. A lemmingek, a pézsmatulok és a rénszarvas testfelépítése, táplálkozása és szaporodása oldal oldal a rágcsálók és növényevõk jellemzõi, a szarvasok tulajdonságai, fogazatok és táplálkozás Völgytõl a hegycsúcsig A hegyvidékek éghajlatának jellemzõi. A mérsékelt övi erdõségek növényzetének zonalitása. A növények és állatok alkalmazkodása környezetükhöz. A mormota és a zerge felépítése oldal oldal a hazai erdõségek elterjedése, az erdõség és a magasság, a hazai erdõk szintjei, övényei Összefoglalás A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása (Tudáspróba) oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Az élõlények rendszerezése Az élõlények rendszerezésének története az ókortól napjainkig. Arisztotelész, Ray, Linné, Kitaibel és Darwin munkássága. Az élõlények rendszerezésének öt országa oldal oldal az élõlények csoportosítása gyakorlati rendszertan, tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák, faj, osztály, törzs, törzsfa Sejtmagnélküliek, egysejtûek, gomák országa A baktériumok általános jellemzõi és csoportosításuk. Az egysejtûek jellemzése, testfelépítése és jelentõsége. A gombák rendszertani helye és törzsei oldal oldal baktériumok, egysejtûek (papucsállatka, amõba, zöld szemes ostoros) a növéyek, gomba kártevõi, termõtestes gombák sejtmag, sejtplazma, sejthártya, nyálkagombák, valódi gombák Gombahatározás A határozáshoz szükséges faji jellemzõk: a tönk felülete, kalapformák, kalapkör, kalapszél, lemezek, lemezek állása oldal a gombagyûjtés és fogyasztás szabályai, a termõtestes gombák testfelépítésének jellemzõi faji bélyegek (szakkifejezések) Növények országa: Virágtalan növények A virágtalan növények általános jellemzõi: A virágtalan növények törzsei és osztályai: moszatok törzse, mohák törzse, harasztok törzse: páfrányok osztálya, zsurlók osztálya. 74. oldal oldal a moszatokról, mohákról és harasztokról tanultak harasztok Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció félsivatag, sivatag + fajnevek Az élõlények testfelépítése és környezete közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, kaktuszok, karton (rajzlap), pata fajnevek Az élõlények alkalmazkodása és elterjedtsége közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, földgömb, fotók, képek rögzítõfonál, száracska, levélke, spóratartó tok, fotoszintézis + fajnevek A rövid tundrai nyár és a növények vegetációs idõszaka közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, moha, zuzmó, fotók, képek homlokpajzs + fajnevek A lemmingek életmódja és túlszaporodása közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, fogazatok, koponyák, szarvak, agancsok, fotók, képek havasi gyep, hóhatár alatti növények, hóhatár Az állatok testfelépítése és életmódja közötti kapcsolat növények (ciklámen, tárnics ) paták, rágcsáló fogazat, szarv, tankönyv, munkafüzet A téma feldolgozása során használt eszközök Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az élõlények tulajdonságai és a rendszertanban elfoglalt helyük közötti kapcsolat tudósok fotói, törzsfák, élõlények applikációi, tankönyv, munkafüzet A baktériumok és egysejtûek alkalmazkodása a kedvezõtlen körülményekhez és elterjedtségük közötti kapcsolat mikroszkóp, tejsavó, gombák (peronoszpórás levél) monília termõtestes gombák, tankönyv, munkafüzet A gombák pontos és biztonságos felismerése és a gyûjtés sikere közötti kapcsolat gombamodellek, gyûjtött gombák, szakkönyvek, munkafüzet 16. Gombahatározás folytatása gyûjtött gombákon vagy terepen A növényi szervek kialakulása és fejlettségük közötti kapcsolat mohapárna, páfrány, zsurló, tankönyv, munkafüzet Megjegyzés 14. Videó film: D. Attenborough: Az élõ bolygó: a fagy világa 15. Összefoglalás, eredménymérés 3. sz. feladatlap alapján

19 Hónap május Hónap június Óraszám Óraszám Témakör Az élõlények rendszerezése Témakör Az élõlények rendszerezése Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Növények országa: Virágos növények A virágos növények általános jellemzõi. A nyitvatermõk törzse és a zárvatermõk törzsének jellemzése, összehasonlítása. Az egyszikûek és kétszikûek osztálya. 75. oldal oldal a csírázás, gyökérzetek, kétszikûek, egyszikûek nyitvatermõk, zárvatermõk, kétszikûek, egyszikûek A mag kialakulása és a növények elterjedése közötti kapcsolat toboz, virágzatok, növények és növényi részek, tankönyv, munkafüzet Rendszerezés Fajfelismerés. Az élõlények tanult országainak jellemzése, az élõlények besorolása a tanult országokba, törzsekbe, osztályokba. Az egyes rendszertani kategóriák közötti kapcsolat oldal a tanult élõlények és rendszertani kategóriák A pontos megfigyelés és a helyes rendszerezés közötti kapcsolat törzsfa, tanult élõlények rajzai, munkafüzet 17. A rendszerezés folytatása Gerinctelenek: Szivacsok, csalánozók, férgek A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzseinek általános jellemzõi, közös és eltérõ tulajdonságai. 76 oldal oldal a szivacsok, a medúzák, a földigiliszták és orvosi piócáról tanultak csalánozók Az élõlények testfelépítése és a környezete közötti kapcsolat szivacs, földigiliszta, orvosi pióca, képpek, rajzok, tankönyv, munkafüzet Gerinctelenek: Puhatestûek, ízeltlábúak A puhatestûek és az ízeltlábúak törzseinek általános jellemzõi, az osztályok eltérõ és közös ismérvei. 77 oldal oldal a csigákról, kagylókról, rovarokról, rákokról, pókokról eddig tanultak A rovarok alkalmazkodásának magas foka és elterjedésük közötti kapcsolat csigazáz, kagylóhéj, folyadékos készítmények, ízeltlábúak applikáció, tankönyv, munkafüzet Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Gerincesek: Változó testhõmérsékletûek A változó testhõmérséklet fogalma. A halak, a kétéltûek és a hüllõk osztályának jellemzése. 78 oldal oldal a halak testfelépítése, a kétéltûek fejlõdése, a hüllõk alkalmazkodása a szárazföldi környezethez változó testhõmérsékletûek A testhõmérséklet változása és az élõlények élõhelye közötti kapcsolat halcsontváz, békacsontváz, kétéltû folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet Gerincesek: Állandó testhõmérsékletû Az állandó testhõmérséklet fogalma. Madarak és emlõsök osztályának jellemzése. 79 oldal oldal a madarak testfelépítése és fejlõdése, az emlõsök szaporodása és jellemzõik állandó testhõmérsékletûek Az állandó testhõmérséklet és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat madárcsontváz, emlõscsontváz, folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet Összefoglalás A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása. (Tudáspróba) oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök Év végi ismétlés A tanév során tanultak ismétlése, a hiányosságok pótlása oldal a tanév során tanultak a tanév során használt szemléltetõeszközök Az éves munka értékelése Megjegyzés 18. Rendszerezés oldal 36 37

20 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához A természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái: 1. tanulmányi séta 2. természetfilm megtekintése, 3. tanóra. Tanulmányi séta, kirándulás Tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetõ tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalmak. Az elõzõ évek kézikönyvében kifejtettük módszereit. Az idei tanévben a tananyag sajátossága miatt nem (vagy ritkábban) alkalmazzuk. Természetfilm megtekintése Többféle eszközzel történhet (mozi, mozgófilm, televízió egyenes adása, számítógép), de napjainkban leggyakrabban a videó filmet használjuk. Felvehetünk magunk is a televízióban sugárzott filmeket, de vásárolhatunk is jó minõségû oktatófilmeket. A megfelelõ idõben, megfelelõ témájú film lejátszásának hatalmas oktató nevelõ hatása van. A jó minõségû filmeken minden ábrázolási mód lehetséges az élethû színek és mozgások által. Lehetõséget nyerhetünk olyan folyamatok bepillantásába, amelyek különbözõ okok miatt közvetlenül nem figyelhetõk meg. Ilyenek lehetnek: apró élõlények közvetlen vizsgálata (a plankton élõlényeinek táplálkozása, szaporodása), nehezen megfigyelhetõ élõlények (okapi, tengeri tehén), távoli tájak élõlényeinek megfigyelése, megismerése, különbözõ életfolyamatok bemutatása lassított (patások futása) vagy gyorsított (a sivatag kivirágzása) filmfelvételeken, film trükkök segítségével olyan folyamatokat szemléltethetünk, amelyeket a valóságban közvetlenül nem tudunk bemutatni (a kérõdzõk gyomrának mûködése). A videó film lejátszása, megtekintése technikai és didaktikai felkészültséget igényel. Errõl a késõbbiekben részletesen is szó lesz. Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlõ óra az Élõ környezetem tankönyvcsaláddal? Az óra didaktikai lépései A tankönyvcsalád feladatai A) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként: új anyag feldolgozása a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrendszerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés). munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés tankönyv kék színnel szedett szövegrésze tankönyvben jól elkülönült egységek II. feladatok a munkafüzetben Ezt tanultam vázlat a munkafüzetben. A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 54 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják is találnak javaslatokat a tanmenet Megjegyzés rovatában (+20 órára!). Tanóra A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlen vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató nevelõ munkánk alapvetõ szervezeti formája. A tanórának a témában való helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözõ óratípusokat különböztetünk meg: bevezetõ (témanyitó óra) új ismereteket feldolgozó óra ismétlõ, rendszerezõ óra munkáltató óra ellenõrzõ óra és kombinált, vegyes típusú óra. A következõ fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk minden órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelõ sorrendben való használata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári szabadságnak

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Biológia Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Tanári kézikönyv. a Biológia Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Tanári kézikönyv a Biológia Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Környezetismeret: A mezõ világa 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN. 7 8. évfolyam

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN. 7 8. évfolyam BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológia kerettanterv a Nat-ban képviselt és megfogalmazott értékek és fejlesztési feladatok alkalmazása a biológia tantárgyon

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Tanári kézikönyv. Barangolások hazai tájakon. 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz. Budapest, 2012.

Tanári kézikönyv. Barangolások hazai tájakon. 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz. Budapest, 2012. Tanári kézikönyv Barangolások hazai tájakon 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Budapest, 2012. Összeállította. Tompáné Balogh Mária megyei szaktanácsadó országos szakértõ Dinasztia Tankönyvkiadó

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam H E L Y I T A N T E R V BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Kőnigné Ferencz Zsuzsanna Az Érdi Batthyány Sportiskolai

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT

MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT TERMÉSZETISMERET, BIOLÓGIA, KÉMIA, FIZIKA ÉS FÖLDRAJZ AZ 5 8. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA (A korábbi változathoz képest a természetismeret anyagban átrendezés történt) Az EMMI kerettanterv

Részletesebben

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz K É Z I K Ö N Y V a Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem 4. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Bevezetõ gondolatok.... 5 Elõszó....

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Természetismeret Környezetem élõvilága 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Tanári kézikönyv. Barangolások hazai tájakon. 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz. Budapest, 2012.

Tanári kézikönyv. Barangolások hazai tájakon. 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz. Budapest, 2012. Tanári kézikönyv Barangolások hazai tájakon 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Budapest, 2012. Összeállította. Tompáné Balogh Mária megyei szaktanácsadó országos szakértõ Dinasztia Tankönyvkiadó

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS A csongrádi Ének-Zenei Általános Iskolában 2009/2010

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS A csongrádi Ének-Zenei Általános Iskolában 2009/2010 TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS A csongrádi Ének-Zenei Általános Iskolában 2009/2010 Készítette: Blázsik Gyuláné Ötvösné Szeri Erzsébet Pozsár Péterné Pleva Gyuláné Iskolánk a 2009/2010-es tanévtől kezdődően

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 332 Az általános iskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti a tanulók felnőtt életének sikeressége szempontjából a kulcskompetenciák fejlesztését,

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők! Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya Az általános iskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő technikai dolgozó) Munkaközösségi vállalások elkészítése

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya Az általános iskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. Név Tanított tárgy A nevelő szakképzettsége / végzettsége

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. Név Tanított tárgy A nevelő szakképzettsége / végzettsége Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú mellékletének értelmében a nevelési-oktatási intézmények az alábbi adatokat, információkat kötelesek honlapjukon (is) közzé tenni: 1. A pedagógusok

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam 3. ÉVFOLYAM

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam 3. ÉVFOLYAM A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam A meglevő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos tankönyvek

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM ADAPTÁLT KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM BEVEZETÉS A környezetismeret tantárgy tanterve a környezetismeret kerettanterv alapján készült. Megfelel az ott megfogalmazott céloknak, feladatoknak,

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Műveltségi terület: A mindennapok kémiája és környezetvédelmi ismeretek Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam BIOLÓGIA 7-8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A biológia tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A biológia tantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben