A MAGATARTÁSZAVAROKKAL KÜZDÕ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA
|
|
- Júlia Gáspárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RÓZSÁNÉ CZIGÁNY ENIKÕ A MAGATARTÁSZAVAROKKAL KÜZDÕ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA
2 Útmutató a szakértõi bizottságoknak
3 Az óvoda, iskola, mely szocializációs rendszerként mûködik, alkalmazkodást követel meg az általa elõírt norma és szabályrendszerhez, és beilleszkedést a formatív csoport illetve osztályközösségbe. Ahhoz, hogy a gyermek jól tudjon alkalmazkodni, és képes legyen megfelelõ társas kapcsolatok kialakítására egyegy életkori szakaszban, a szocializáltság bizonyos fokát kell elérnie. Azok a gyermekek akiknek szocializációja sérül, azaz a közösségbe való beilleszkedésüket valamely tényezõ akadályozza, konfliktusba kerülhetnek az intézményi szabályrendszerekkel, társas viszonyaikban zavarok mutatkozhatnak. Ha ezek mértéke meghaladja a pedagógus, a gyermektársak illetve más szülõk által tolerálható szintet, a gyermek problémássá válik a rendszer számára. Egy olyan fejlõdésmenet indulhat el, melynek során rögzül és elmélyül konfliktusa környezetével, a személyiségfejlõdés irányát negatívan befolyásolva. A többségi pedagógiai gyakorlat számára komoly gondot jelent a beilleszkedési zavarokat mutató gyermekekkel való bánásmód. Mivel az intézményen belüli segítés lehetõségei korlátozottak az óvónõ, osztálytanító egymaga a probléma megoldására sokszor nem képes. Ilyenkor kérik a nevelési tanácsadó segítségét, mely az esetek többségében azt meg is adja, de bizonyos esetekben már a saját kompetenciakörét meghaladó problémákat a Ktv által leírt más fogyatékosság megállapítására a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottsághoz utalja. Kik a magatartási zavarokat mutató gyerekek? A meghatározás igen nehéz, mivel sem a jelenség megjelölésében, sem a definíciókban nincs egység. A szakirodalmat olvasva találkozhatunk a beilleszkedési zavar, alkalmazkodási zavar, nehezen nevelhetõ gyermek, magatartászavar, viselkedészavar stb. elnevezésekkel. A definíciókat megvizsgálva és értelmezve, a tartalmukat illetõen is igen változatos a kép. A különbözõ elnevezések, és a mögöttük rejlõ meghatározások eltérõ nézõpontokat és értelmezési különbségeket képviselnek. A definíciók osztályozása, a különbözõ értelmezések okainak megragadása több dimenzió mentén is lehetséges. 1. A nézõpont oldaláról vizsgálva a kifejezéseket az értelmezés egyik meghatározó tényezõje, hogy mely tudomány illetve tudományág oldaláról történik a megközelítés. Hangsúlyeltolódások mutatkoznak attól függõen, hogy elméleti alapként a pszichiátria, a pszichológia vagy a pedagógia szolgált-e. A pedagógia nézõpontjából szemlélve a problémát a vizsgálódás középpontjában a neveléssel, oktatással kapcsolatos jelenségek, illetve ezekben a folyamatokban tapasztalt rendellenességek állnak. A pszichológia különbözõ lelki 37
4 jelenségeket, intra-, és interpszichés folyamatokat vizsgálva és elemezve közelíti meg a magatartászavar problémakörét. A pszichiátriai megközelítésekben jól nyomon követhetõ az orvosi, biológiai szemlélet a probléma meghatározásában, az okok feltárásában és a segítés módjának megállapításában. A fogalom meghatározásában is a diagnosztikus kritériumok kerülnek elõtérbe. 2. A szociálpszichológia a szemlélõ oldaláról vizsgálja a magatartási zavart. Ennek megfelelõen az értelmezés lehet: az észlelõ oldaláról megfogalmazott definíciók a normák, szabályok megsértését veszik alapul. Nehezen nevelhetõnek azokat a gyermekeket tekintik, akik nem alkalmazkodnak az intézményi szabályokhoz, azokat rendszerint megszegik, magatartásukkal zavarják a pedagógust és társaikat, akiknél a hagyományos pedagógiai módszerek nem elég hatékonyak. az érintett szempontjából megfogalmazott definíciók a gyermek magatartását, illetve beállítódását veszik alapul. Problémás az a gyermek aki az életkorának megfelelõ nevelési követelményeket belsõ vagy külsõ okok miatt nem tudja vagy nem akarja teljesíteni. Így beilleszkedési zavarokat mutat. a társas viszonyok oldaláról megfogalmazott definíciók azt feltételezik, hogy a probléma az egyénben keresendõ. A tüneten kívül a kialakulás folyamatát, a megjelenési szituációt is elemzik. Tehát a problémás viselkedést a folyamatban és a viszonyokban értelmezik. 3. Az eddig leírt nézõpontbeli különbségek mellett, a meghatározások osztályozhatók az értelmezési tartomány terjedelme alapján is. Ilyen mutatók mentén beszélhetünk tág illetve szûk fogalmakról. Életkor: Egyes definíciók, a magatartászavart általánosan, életkortól függetlenül, mások egy adott korosztályra nézve határozzák meg. Ez leggyakrabban a gyermekkor. pl. a Pszichológiai kislexikon által használt definíció szerint magatartászavar: a gyermek viselkedésének megváltozása nehezen nevelhetõ már- már elviselhetetlen mértékben. Tünetek: Találkozhatunk olyan meghatározásokkal melyek a tünetek széles skálájával értelmezik a magatartászavart, míg mások jóval enyhébb jellemzõket sorolnak fel. Több pszichiátriai és pszichológiai tanulmány a magatartászavarok alá sorolja be a különbözõ pszichés betegségeket is (pl. gyermekkori depresszió, kényszerek) és ezek tüneteit, míg más megközelítések értelmezésében és a fogalmak gyakorlatban történõ használatában ezek nem szerepelnek. A fentiek alapján látható, hogy a magatartászavar fogalmának meghatározása, értelmezése több tényezõ függvénye. Éppen ezért általános érvényû definíciót igen nehéz lenne megfogalmazni. Ehelyett a már bemutatott dimenziók mentén próbálom a magatartászavar fogalmának egy olyan jelenségtartományát körü- 38
5 lírni és jellemezni, amely a pszichopedagógiai korrekció elméleti alapjait is szolgálja, és amely olyan megközelítésben értelmezi a problémát, hogy az jól alkalmazható a pedagógiai gyakorlatban. Irányt mutathat a befogadó iskolákban a viselkedési zavarokat mutató gyermekekkel való foglalkozáshoz. Amennyiben célul nemcsak a magatartászavar meghatározását tûzzük ki, hanem a zavart viselkedés valamilyen szintû korrekcióját is melyet a közoktatási törvény is elõír nem elégedhetünk meg a tünetek megfigyelésével és leírásával. Ebben az esetben szükséges azon folyamat részletes tanulmányozása is, amelyben a viselkedés létrejön, hogy az esetleges zavar esetén feltárható legyen annak oka, megfelelõ és elegendõ alapot szolgáltatva a hatékony segítségnyújtás megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A viselkedés, mint tevékenységek összessége valamilyen szintû változást idéz elõ, tehát következményekkel jár. A konkrét tapasztalati szinten ezt figyelhetjük meg: SZITUÁCIÓ VISELKEDÉS KÖVETKEZMÉNY Miként fordulhat elõ, hogy ugyanabban a szituációban kisebb-nagyobb hasonlóságokat mutatva ugyan, de az emberek ahányan vannak szinte annyiféleképpen viselkednek? A megoldást egy komplexebb, mélyebb tanulmányozás után egy összetettebb folyamatban találhatjuk meg. 1. ábra: A viselkedés folyamatának pedagógiai szempontú összetett megközelítése. (Kopp Mária nyomán Rózsáné Czigány Enikõ Tóth Ildikó) (5) 39
6 A helyzet, amely kivált egy bizonyos viselkedést, az egyén számára elvárásokat tartalmaz. Az elvárások egy része a környezet oldaláról fogalmazódik meg. A környezet elvárásai részben általánosak, társadalmi szintûek (un. társadalmi normák), amelyek a szituáció többi tényezõjétõl többnyire függetlenek. A gyermekeknek ezeket fõleg a család és a nevelési, oktatási intézmény közvetíti. A környezeti elvárások másik részét a szituációban résztvevõ személyek által megfogalmazott konkrét elvárások, elõfelvetések alkotják. (pl. a tanító elvárja Évától, akit szabálytartó kislányként ismer, hogy feladata elvégzését követõen ne beszélgessen). A környezet mellett a gyermek saját magával szemben is elvárásokat támaszt, amelyek énképéhez, énideáljához kapcsolódnak, vagy a lehetséges viselkedés következményeibõl erednek. Egy meghatározott helyzetben létrejövõ viselkedésre a gyermek testi és pszichés állapota is befolyásolólag hat. A tartós jellemzõk közé szomatikus és pszichikus tulajdonságok, képességek jártasságok, készségek, viselkedésminták, az átmenetiek közé pedig csak az adott szituációban megjelenõ és ható tényezõk sorolhatók (pl. betegség, hangulat, éhség, kialvatlanság, stb.). A tényleges, valódi elvárások és jellemzõk hatása azonban nem közvetlen, hiszen ezek átszûrõdnek a személyiségen, a szubjektív szûrõn, amelynek az alapját az énkép, a sajátos személyiségvonások, az érzelmi-akarati jellemzõk, az attitûdök, a beállítódások stb. képezik. Ez a szubjektív szûrõ bizonyos elvárásokat, jellemzõket felnagyíthat, torzíthat vagy éppen akár el is rejthet. Ily módon a valódi elvárások és jellemzõk, és az észlelt elvárások és jellemzõk között különbségek lehetnek (pl. valódi jellemzõje lehet egy gyereknek egy átlagos problémamegoldó képesség, amelyet alacsony önértékeléssel és magas énideállal átlag alattinak is érzékelhet (mely erõs szorongást is kiválthat)). Az észlelt elvárások és jellemzõk összevetésének eredményeképpen, a viselkedés elsõ lépéseként megszületik a helyzet értékelése. Ennek objektivitása vagy szubjektivitása az ezt megelõzõ tényezõk objektivitásának a függvénye. Következõ lépésként ez alapján történik a viselkedés megtervezése (a tapasztalt helyzet korábbi helyzetekkel való összevetése, viselkedésminta kiválasztása), végül a viselkedés kivitelezése. A helyzetre való reakció lehet adaptív alkalmazkodást szolgáló és lehet inadaptív. Mindkét esetben a viselkedés eredményeképpen létrejövõ következmény sokszoros visszacsatolásaival befolyásolólag hat a szituációra, az elvárásokra (pl. a környezett által többszörösen visszajelzett siker hatására nõhet a saját magával szemben felállított igényszint), és a jellemzõkre, valamint ezeken keresztül, de közvetlenül is a szubjektív szûrõre, s így a majdani újabb viselkedésre is. Ebben a rendszerben szemlélve a viselkedést a nem adaptív válasz több tényezõ eredményeként is létrejöhet. A felsorolt szintek bármelyikén elõállhatnak olyan feltételek, amelyek negatívan befolyásolhatják a helyzetre való reagálást, a szoros összefüggések és kölcsönös egymásra és visszahatások miatt a viselkedés más tényezõire is kihathatnak (pl. irreálisan magas környezeti 40
7 elvárás hatásaként a gyermek önmagával szembeni elvárása is nõhet, de mivel ezt viselkedésével elérni nem tudja, a sorozatosan megélt kudarcok hatására önértékelése csökkenhet, énképe negatívvá válhat azaz szubjektív szûrõje torzulhat, az inadaptív viselkedésminta rögzülhet). Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a magatartászavarok hátterében nem egy, hanem több egymással szorosan összefüggõ személyi és környezeti tényezõvel kell számolnunk. A gyermekkorban jelentkezõ magatartászavarok vizsgálata esetében ez azt jelenti hogy nem hagyható figyelmen kívül a gyermek azon környezete, amelyben az inadaptív reakció megjelenik. A család és a nevelési, oktatási intézmény ugyanis nemcsak aktuálisan (aktuális elvárásaival, követelményeivel), hanem az egész addigi személyiségfejlõdésre gyakorolt hatásával, a szocializációban betöltött szerepénél fogva befolyásolja a gyermek magatartását. A Közoktatási Törvény szerint más fogyatékos gyûjtõfogalom alá sorolt magatartászavar gyakoriságáról pontos adat nem adható, mivel tudomásom szerint e kategória bevezetése óta nem volt felmérés arról, hogy ezen belül mennyi az elsõdleges tünetként beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermek. A nemzetközi és hazai kutatók igen eltérõen ítélik meg a magatartászavarokat mutató gyermekek arányát. Megközelíthetõ adatokat azért sem kaphatnánk, mert az õ felméréseikben szerepelnek azok a gyermekek is, akik nem esnek bele a Ktv szerinti más fogyatékos kategóriába. Az eltérõ számadatok befolyásoló tényezõje az is, hogy pedagógusok, pszichológusok, vagy pszichiáterek végezték a felmérést, illetve az, hogy milyen tünetlista mentén dolgoztak, amely tulajdonképpen a fogalom eltérõ értelmezésére vezethetõ vissza. Még mindig nyitott a kérdés: ki dönti el, minek alapján, hogy milyen mértékû a magatartászavar? Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértõi és rehabilitációs bizottság dönt. (1996/LXII.Ktv.25. (8)) A felelõs döntés nem könnyû feladat, mivel a szakemberek kezében nincs a fentiekben leírt soktényezõs és faktorú okokból eredõen egy standardizált vizsgáló eljárás, aminek alapján diagnosztizálhatnák a kóreredetet, mint elsõdleges okot. Ez indokoltá teszi, hogy a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságokban gyermekpszichiáter végezze a gyermekek vizsgálatát. Szükség esetén hosszabb idejû kórházi megfigyelésre is sor kerülhet, mivel csak így követhetõk nyomon a viselkedési zavarok egyes tünetegyütteseire jellemzõ kritériumok gyakorisága, megléte. A több szempontú vizsgálatot követi a diagnosztizálás, a szakvélemény elkészítése, melynek alapja a BNO A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülõkorban jelentkezõ zavarai (F9O-F98). Az osztályozás a zavar szót használja így 41
8 a diagnózis leírásakor elkerüli a betegség, kór kifejezéseket megelõzve ezzel a környezet részérõl az esetleges stigmatizálást. A fõbb formák F90 Hiperkinetikus zavarok Már az elsõ öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mûködések zavara, illetve szokatlanul gyakori a nyelvi és motoros képességek fejlõdésének késése. A kórkép másodlagos szövõdménye pl. asszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. F91 Magatartási zavarok Jellemzõi a visszatérõ és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erõsen eltér az adott életkorban elvárhatótól, mivel a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülõkori lázadás és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Egyéb jellemzõi: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetõ erõfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, lopás, hazudozás. F93 Kevert magatartási és emocionális zavarok A fennálló agresszív, disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik markáns depresszióval, szorongással vagy más emocionális zavarral. F92 Jellegzetesen gyermekkorban kezdõdõ emocionális zavarok Sokkal inkább a normális fejlõdés eltúlzott (sarkított) formáinak tekinthetõk, sem mint minõségileg abnormálisnak. Szokatlanul erõs szorongás lép fel, s ez tovább tart, mint a szeparációs szorongást jellemzõ életkor. Következménye: a szociális funkciók jelentõs zavara, pl. erõs stressz az otthontól, személyektõl, tárgyaktól való elválástól, túlzott aggódás szeretett személy, tárgy elvesztésétõl, lidérces álmok az elvesztés tárgyával, stb. F94 A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülõkorban kezdõdõ zavarai Igen heterogén csoport, melyben a közös vonás a szociális funkciók rendellenessége, ami a fejlõdési szakban kezdõdik és nem jellemzi a több területre kiható fejlõdési zavar. A legtöbb esetben súlyos környezeti zavarok vagy depriváció feltehetõen jelentõs szerepet játszik a kialakulásában. Pl. szelektív mutizmus: 42
9 bizonyos helyzetekben jó beszédképesség, más helyzetekben nem beszél a gyermek (iskolában). F95 TIC zavarok Önkéntelen, gyors, visszatérõ nem ritmusos mozgás, vagy hangok formálása pl. huhogás szerû hangadás, bizonyos szavak ismételgetése céltalanul. Váratlanul és hirtelen, minden elõjel nélkül jelentkezik. A stressz fokozza. F98 Egyéb, rendszerint gyermek- és serdülõkorban kezdõdõ viselkedési és emocionális rendellenességek Heterogén csoport egyetlen közös vonása, hogy gyermekkorban kezdõdnek, de ettõl eltekintve nagyon különbözõek. Egyesek jól körülhatárolt szindrómák, míg mások csupán tünetek halmaza, de szükség volt a besorolásukra, mert sûrûn fordulnak elõ, és társulnak pszichoszociális problémákkal, és máshová nem illettek be. Ide sorolható a: nem-organikus enuresis, nem-organikus encopresis, a csecsemõ- és gyermekkori táplálási zavar, pici csecsemõ- és gyermekkorban (Nem élelmiszer pl. homok, festék rendszeres evése. Elõfordulhat pszichiátriai zavar egyik tüneteként (autizmus), gyakori mentálisan retardált gyermekeknél, de akkor a fõ diagnózis a mentális retardáció. sztereotíp mozgászavar, dadogás, hadarás, egyéb, rendszerint gyermekkorban vagy serdülõkorban kezdõdõ meghatározott viselkedés és emocionális zavar. Ide tartozik: figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül; extrém mértékû maszturbáció; körömrágás; orrpiszkálás, ujjszopás. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermekek beiskolázásáról, illetve iskolaváltásáról körültekintõen kell dönteni a Közoktatási törvény 121. paragrafus 12. pontjának megfelelõen. Az integrált nevelés, oktatás estében mire ajánlatos figyelni? Csoportok/osztályok létszáma lehetõség szerint ne haladja meg a 20 fõt. Lehetõség szerint a csoportban/osztályban ne legyen több magatartászavarral küzdõ gyermek, mert az felerõsítheti a problémákat. A befogadó pedagógus a magatartási zavarokat mutató gyermekekkel szemben legyen elfogadó, legyen ismerete a magatartászavarokról, azok pedagógiai korrekciójának lehetséges módszereirõl, legyen jó problémaküzdési készsége. 43
10 A befogadó pedagógust segítõ nevelési szempontok Ültetés. A magatartási zavarokat mutató gyermek esetében, mind a motiváció mind a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. Mivel minden osztályban van egy aktivitási tér, ahol a tanár a legtöbb idõt tölti, ahová a legtöbb kommunikációs jelzést küldi, oda kell ültetni a problémás gyermeket, s nem a kiesõ területre, ahonnan nehezebben tudja követni az óra menetét, elõbb kilép a feladathelyzetbõl, illetve nagyobb valószínûséggel köti le magát más tevékenységekkel. A figyelem huzamosabb fenntartása. Akár a gyermeket segítõ gyógypedagógus, akár egy a gyermeket ismerõ kolléga által végzett megfigyelés alapján ajánlott a figyelem jellemzõinek összevetése az órán alkalmazott módszerekkel. A figyelmet felkeltõ, fenntartó módszerek gyakoribb alkalmazása a tantárgytól függõen segítheti az érdeklõdés, a motiváció fenntartását, a viselkedéses tünetek csökkenését. Követelmények. Túlkövetelés esetén (lehet a családból, iskolából eredõ) a gyakori kudarcok miatt sokszor a gyermek lemond arról, hogy a tanulás terén érjen el sikereket. Ugyanígy a képességeihez mérten alacsonyabb követelmények esetén sem tanulja meg a küzdõ stratégiákat, s felnõve, szükség esetén sem lesz képes a konfrontációra. Ezért elengedhetetlen a gyermek képességeinek, érdeklõdésének, terhelhetõségének a megismerése, melyhez a pedagógiai megismerésen túl sok segítséget adhat az õt ismerõ más szakember (nevelési tanácsadó, vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság munkatársa). Az alkalmazkodás segítése. A kortárscsoportokhoz való szocializáció színtere az iskola, de a viselkedési zavart mutató gyermek esetében az összecsapások színtere is. Ahhoz, hogy tudjuk miként avatkozhatunk be, meg kell ismerni a gyermek viselkedését konfliktusos helyzetben, szociális szituációkban. Milyen a kommunikációja, önbizalma, magabiztossága, önérvényesítése, milyen cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásokat mutat siker, vagy kudarc esetén. Csak ezek ismeretében tud pozitív módon beavatkozni a tanár. A konfliktusok levezetésére kialakított stratégiákat, viselkedésmódokat meghatározza az is, hogy milyen erkölcsi normák, szabályok érvényesek az osztályközösségben. Szabályok kialakítása. A közösen létrehozott szabályok segítik az elfogadást, kompetenssé teszik a szereplõket. Fontos, hogy jól körülhatárolt legyen mi a jó és mi a rossz, a szabályok megszegése milyen következménnyel jár, melyhez amennyire lehetséges, a pedagógus tartsa is magát. Amennyiben a tanár nem következetes a szabályok alkalmazásában, az megzavarhatja a viselkedési zavarokat mutató tanulót, mintegy azt a következtetést levonva, hogy a tanár nem állja a szavát, ki lehet õt próbálni. A közösen hozott szabályok és azok megszegésének, következményeinek ismerete részben biztonságot is 44
11 jelent a gyermek számára, mert egyértelmûvé válik milyen magatartásformákat vár, illetve még tûr el az iskola, s melyeket nem. Így a magatartászavart mutató gyermek esetében is jól kiszámíthatóvá válik viselkedésére a környezet reakciója. Együttmûködés a családdal. Meg kell ismerni a gyermek szociokultúrális környezetét is, amelyben él, hiszen csak azt tudhatja, amire megtanították. A magatartási zavart mutató gyermek az esetek többségében a család számára is sok gondot okoz. A problémák megoldásában ezért többnyire szívesen együttmûködnek, együttgondolkoznak a pedagógussal. Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel, hogy ne zúdítsák a szülõkre az iskolai problémákat, hisz õ úgysem tudja a gyermek napközbeni konfliktusait otthon megoldani. Abban azonban sokat segíthet, hogy bizonyos helyzetekben milyen nevelési módszerek vezettek már eredményre. Az együttmûködés folyamatában ugyan ezt jelezheti a pedagógus is, segítve a szülõk otthoni nevelõ munkáját. Az otthoni konfliktusok oka nem egy esetben a túlkövetelés. A pedagógus sokat segíthet abban, hogy elfogadtassa a szülõkkel mi az amit gyermeküktõl elvárhatnak, s mi az amit nem. A gyermek legkisebb eredményeinek, elvárt viselkedésének gyakori visszajelzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az otthoni légkörben is pozitív változás induljon el. Együttmûködés más szakemberekkel. Az eredményes nevelési munkát feltételezi, hogy mind a szülõ, mind a pedagógus kapcsolatban álljon a gyermekkel foglalkozó más (pszichológus, pszichopedagógus, stb.) szakemberrel. Ez a gyermek érdekében egy közös egymásrautaltság, õk segíthetik tanácsaikkal az osztályhelyzetben történt megfigyeléseiket követõen közös gondolkodással, új módszerek ajánlásával, a mindennapi pedagógiai munkát. A pedagógus is segítheti a más szakembert a terápiás munkájában, a gyermeket érintõ tapasztalatainak, megfigyeléseinek átadásával. Reális énkép kialakítása. A viselkedési zavart mutató gyermek mind társaitól, mind a felnõttektõl sok negatív visszajelzést kap. Ha a pedagógus azt látja, hogy a gyermek bizonyos helyzetekben nem tud nemet mondani társainak, akkor a konfliktusok megelõzését segítheti, ha érdeklõdésének megfelelõ feladatot ad számára. Újabb az érdeklõdés alapján létrejövõ társaskapcsolatok kialakulását szolgálhatja, ha ezeket azonos érdeklõdésû gyerekekkel kell megoldania. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak negatív visszajelzést kapjon önmagáról (akár szorongó, akár agresszív viselkedésmódról van szó). Így kialakulhat benne mi az amiben jó, mi az amiben még változnia kell, azaz a reális énkép. Tanár-diák kapcsolat. A tanítási órákon ne csak az ismeretközlés, a megtanultak ellenõrzése történjék meg, hanem a kétoldalú kommunikáció kezdõdjék tanár-diák között. Így lehetõség nyílik az egyéni szükségletek, képességek jobb megismerésére, kibontakoztatására, s egy harmonikusabb tanár-diák kapcsolat kialakítására. Még a gyengébb teljesítményû és több 45
12 büntetést kapó gyermek is szívesebben megy az iskolába, ha érzi, hogy ott elfogadják, várják õt. Egyéb ajánlás. Legyen az alkalmazott tanterv, tananyag része az önismeret, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése. E feladatok mint követelmények a NAT szerint minden mûveltség-területen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom a Mûvészetek és ezen belül a Tánc és dráma fejlesztési követelményei között. Az önismeret, a tanulási és viselkedési szokások kialakítását, megerõsítését már a tankönyvlistán is szereplõ tankönyvek, programok is segítik. Természetesen a fenti szempontok nem minden esetben követhetõk, mivel a települések pedagógiai programjai, szakmai, tárgyi feltételei már adottak. Ezért a Ktv 30. paragrafus 7. pontja értelmében rehabilitációs célú foglalkoztatást kell biztosítani a nevelési tanácsadó keretében. Ez a súlyos viselkedési zavarokat mutató gyermekek esetében jelentheti a szociális képességek fejlesztését, az énkép korrekciót, önismeret, önkontroll kialakítását, pszichoterápiát, stb. valamint a szülõk számára tanácsadást, esetleg tanítást a konfliktusok kezelésére. A viselkedési zavart mutató gyermekek problémájának kezelése nem csak a nevelési tanácsadó kompetenciája, mivel a Ktv pontja így fogalmaz: A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Így személyes együttmûködésük a gyermek fejlesztése érdekében elengedhetetlen. Amennyiben a befogadó iskola nem tudja tovább vállalni a magatartási zavart mutató gyermek nevelését, oktatását, úgy a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a szülõi beleegyezést követõen az iskola igazgatója dönthet a magántanulói státuszról. E megoldást csak a gyermekpszichiáter megerõsítõ szakvéleménye esetében javasolnám, mivel a magatartászavart mutató gyermekek így kiszorulnak az intézményi gyermekközösségekbõl veszélyeztetetté válva a kapcsolatok teljes beszûkülésére illetve más normák, célok alapján szervezõdõ csoportokban esetleg deviáns magatartásminták elsajátítására. Sajnos még mindig elõfordul, hogy a magatartási zavart mutató gyermeket az EÁI-ban helyezik el, s ezt nem egy esetben a kísérõ tünetként jelentkezõ tanulási zavarokkal indokolják Ezekben az esetekben arra kell gondolni, hogy ha egy gyermeket ráállítottunk a gyógypedagógiai életútra, igen kevés az esélye arra, hogy onnan visszakerüljön, illetve az elemi és alsó középfokot érintõ (1-8. osztály) tanuló évei során a többségi oktatásban vehessen ismét részt. Ezt az állapotot elkerülendõ a családok a szakértõi bizottság egyetértésével nem egy esetben az anyagi erejüket meghaladó tandíjvállalással gyermekeiket alapítványi iskolákba íratják, mivel az alternatív pedagógiai irányzatokat követõ iskolák többségében, illetve a speciális céllal létrejött iskolákban a fent leírt integrációs feltételek adottak. Számukra fontos információ lehet, hogy a lakó- 46
13 helyük szerinti önkormányzattól kérhetik a tandíj-kötelezettségükhöz való hozzájárulást, esetleg annak átvállalását. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok feladatköre a más fogyatékos kategória bevezetésével kibõvült. Az eddig is magas szintû vizsgáló, fejlesztõ, felülvizsgáló, tanácsadó, ellenõrzõ, adminisztratív munka csak a bizottságokban dolgozó szakemberek létszámának bõvítésével oldható meg. Csak így várható el, hogy a magatartászavart mutató gyermekek további gondozását (a nevelési tanácsadókkal történt munkamegosztást követõen is), az oktatást segítõ szaktanácsadást mind a törvényi, mind szakmai elvárásoknak megfelelõen végezzék. Számukra, valamint az utazó gyógypedagógusok számára ajánlanám a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Pszichopedagógiai Tanszéke által vezetett a Halmozottan hátrányos helyzetû tanulók speciális nevelése-oktatása c. akkreditált tanfolyamot. A konfliktusok kezelését segítõ szakirodalom JAMIE WALKER: Feszültségoldás az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp SZEKSZÁRDI JÚLIA: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésrõl. Iskolafejlesztési Alapítvány Magyar Encore, DR. DÉVAI MARGIT: Találd ki magad! LAMIN Stúdió,
Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenSNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018.
SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. Bajai EGYMI www.specialbaja.hu special.baja@gmail.com Intézményvezető: Müller István Fenntartó: Bajai Tankerületi Központ Bajai Óvoda, Általános
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató
Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenTárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely
Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
RészletesebbenGyőr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely
2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenJózsef Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?
József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenKülönleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák
Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Módszertani útmutató az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók egyénre szabott fejlesztéséhez Bevezetés Minden gyermeknek
RészletesebbenA sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei
A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ
Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti
RészletesebbenCsibi Enikő 2012. április 11.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenÓra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - pszichopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - pszichopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenGyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Gyermekpszichiátria PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Gyermekpszichiátria Gyermekkorban diagnosztizálható zavarok Gyermek és serdülıkorban induló pszichiátriai betegségek Fejlıdési perspektíva
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenAz Orosháza Város Általános Iskolája és. alapító okirata
A Képviselő-testület 22 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta: 392/2008. (VIII. 28.) Kt. sz. határozat: Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete Orosháza
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenKistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös
Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 40/A. ag) pont szerint 2018. szeptember 1-től a Család és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Részletesebbenkoragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT
Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely
Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Vidonyiné Sólymos Rita 2013 Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:
RészletesebbenHorváthné Csepregi Éva iskolapszichológus
A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.
RészletesebbenÖnálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/
Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı
RészletesebbenAz Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye alapító okirata
A Képviselő-testület 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 35/2009. (II.20.)K.t. sz. h a t á r o z a t : Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla
Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos
RészletesebbenA korai fejlesztéstől a családközpontú kora gyermekkori intervenció ágazatközi megvalósulásáig
A korai fejlesztéstől a családközpontú kora gyermekkori intervenció ágazatközi megvalósulásáig 2017. November 16. Budapest Gyermekek veszélybengyermekjogok a főszerepben Czeizel Barbara Fogalmak, tisztázatlansága
RészletesebbenA GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs
RészletesebbenTámogatás mértéke: ,- Ft, Önrész: szervezés, helyszín biztosítása, ,- Ft
Eredmények Pályázattal megvalósított programjaink 1999. Szülőcsoport Célja a sérült gyermekek szüleinek előadássorozat tartása a gyermekük fejlesztéséhez. Időtartam: 1999.10.01.-2000.05.31. Eredmény: 9
Részletesebben75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása
75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya
RészletesebbenAz iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában
Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Dr. N. Kollár Katalin tanszékvezető, PhD, habil. egyetemi docens ELTE Pedagógiai
RészletesebbenPedagógiai pszichológia
."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenSZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN
SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:
Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:
RészletesebbenFelelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT
685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II.26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye:... ir.sz.... (település)... (utca, hsz.) Születési
RészletesebbenAz iskolapszichológiai,
Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai
RészletesebbenHiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot
A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenI. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.
I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető
RészletesebbenPályázati támogatások
Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenEgyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)
Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban
A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban Az Nkt és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010.
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
Részletesebben8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -
ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők
RészletesebbenSúlyosan és halmozottan fogyatékos személyek fejlesztése, nevelése fókuszban a felnőtt súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek
Gondoskodás Gyermekeinkért Közhasznú Alapítvány (Budapest) Súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek fejlesztése, nevelése fókuszban a felnőtt súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek Életünk értelme
RészletesebbenMűhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani
RészletesebbenIskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai
Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak
RészletesebbenA képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása
Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
RészletesebbenPedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola
Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenFEJLESZTŐPEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: OH-FHF/2325-4/2008.
FEJLESZTŐPEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: OH-FHF/2325-4/2008. Képzésvezető: Dr. Mező Ferenc főiskolai docens Képzési idő: 4 Szakképzettség megnevezése: Fejlesztőpedagógus A bekerülés feltétele:
RészletesebbenKETTŐS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN
KETTŐS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN VÍGH KATA ELTE-TÁTK KINEK AZ ÉRDEKE? GYERMEKVÉDELMI KONFERENCIA 2017. NOVEMBER 23. Speciális, különleges és kettős szükséglet (Gyvt. 53. ) Speciális:
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
7 melléklet a 532016 (XII 29) EMMI rendelethez 1 melléklet a 152013 (II 26) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: irsz
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenFejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE
Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE Elérhetőségeink: 7000 Sárbogárd, József A. u. 10. E-mail: sarbogard@fejermepsz.hu Telefon, fax: +3625 462 015 2018.02.23. Szakembereink
Részletesebben