PATAKI GYÖNGYVÉR MAGÁNY ÉS TÁRSAS ÉLET A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAIBAN 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PATAKI GYÖNGYVÉR MAGÁNY ÉS TÁRSAS ÉLET A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAIBAN 1"

Átírás

1 PATAKI GYÖNGYVÉR MAGÁNY ÉS TÁRSAS ÉLET A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAIBAN 1 Bevezetés Az ember társas lény. Az ébren töltött órák 80 százalékát valaki társaságában tölti, és ebben különös élvezetet talál (Emler 1994; Kahneman et al. 2004). A társaság hiánya ugyanakkor rontja a szubjektív életminıséget (Berscheid 1985; Burt 1986; Myers, Diener 1995), valamint a morbiditás és a mortalitás szempontjából is hátrányt jelent (House, Landis, Umberson 1988). Az iskolarendszer minden szintjén nehézségeket okoz az új környezetbe való beilleszkedés, de ez fokozottan érvényes azokra a fiatalokra, akik a felsıoktatásba való belépéskor a szülıi háztól elszakadva kezdik meg önálló életüket. Az egyetemre frissen érkezık gyakran átélik a támogató kapcsolati hálójuk átrendezıdését, amit a családtól való elszakadás és a kortárs kapcsolatok intenzív jelenléte jellemez (Green et al. 2001; Kenny, Rice 1995; Weiss 1973). Ez az átrendezıdés általában társadalmi elınyökhöz vezet, de néhány hallgató életében elıfordul, hogy a már meglévı társadalmi támasz összeszőkül vagy megszőnik. Ha a társasági, párkapcsolati vagy családi kapcsolati háló bármelyike szőkül, az a hallgató életminıségének romlásához vezethet. A társadalmi kapcsolatok átrendezıdése során számos új kulturális elem elsajátítása válik szükségessé. Az egyetem nem egyformán van közel és távol új hallgatóitól. A család azonban fel tudja készíteni gyermekét az életmódváltásra. A felsıfokú végzettséggel rendelkezı szülık gyermekei számára az egyetemi közeg ismerısebb, míg az elsıgenerációs hallgatók számára lényegesen idegenebb. A Campus-lét kutatás online adatbázisának 2 adatai alapján összefüggés állapítható meg az egyetemisták lakásformája és szüleik iskolázottsága között. A Debreceni Egyetem (a továbbiakban DE) kollégistáinak szülei zömükben nem vettek még részt a felsıoktatásban (az anyák 66,7 százalékának, az apák 77,4 százalékának nincs felsıfokú végzettsége), ezért 1 A tanulmány a Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák címő kutatás (OTKA K 81858) keretei között készült. A kutatás vezetıje Prof. Dr. Szabó Ildikó. További információk: campuslet.unideb.hu. 2 A Campus-lét kutatás online adatfelvételére 2010 ıszén került sor a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatói körében (N=4828). A Neptun rendszerhez kötött survey eredményei nem tekinthetık reprezentatívnak, ezért az adatokat karok szerint súlyoztuk. A többváltozós elemzési módszerekkel nyert mintázatok e körülmények mellett is a hallgatói életmód érdekes összefüggéseit tárták fel.

2 nagyrészt elsıgenerációs hallgatóknak tekinthetık (1. ábra). Feltételezhetı tehát, hogy a kollégista alminta elemzése támpontot nyújt az elsıgenerációs hallgatók társas és párkapcsolati támogató hálójának átrendezıdését illetıen. A kollégisták az anyagi háttér és az urbanisztikai mutatók tekintetében is alatta vannak az átlagnak. 1. ábra: A lakásforma és a szülık iskolai végzettségének összefüggései a hallgatók körében (százalékban, N=4828) A kollégista lét nemcsak a családi háttérrel áll összefüggésben, hanem a mentálhigiénés szempontokkal is, például a magányosság érzésével. 3 A kollégisták 47,3 százalékát érinti a magány valamilyen formában, ami szignifikánsan magasabb, mint az átlag (44,5 százalék) (2. ábra). A többváltozós statisztikai módszerekkel feltárható trendek érdekes összefüggésekre mutattak rá, amelyek tovább mélyíthetık a kvalitatív kutatások során. 3 A magányt a Montgomery-Asberg-féle depresszió-skálával mértük. A mennyire jellemzıek rád a következı állítások kérdésre az alábbi válaszlehetıségek közül választhattak a megkérdezettek: 1 = egyáltalán nem jellemzı, 2 = alig jellemzı, 3 = jellemzı, 4 = teljesen jellemzı. Az adatokat fokú skálára kalibráltuk, és magányosnak tekintettünk mindenkit, aki valamilyen formában legalább alig jellemzı módon magányosnak érzi magát.

3 2. ábra: A magány és a lakásforma összefüggései az egyetemisták körében (százalékban, N=4828) A hallgatók egyharmadára legalább részben jellemzı a magány, bár a megkérdezettek közül csak 10,3 százalék jelölte be a rám teljesen jellemzı, hogy magányos vagyok kategóriát, és 33,7 százalék az alig jellemzı rám lehetıséget. Az elemzés során magányosnak tekintettünk mindenkit, aki valamilyen formában magányosnak ítélte magát. Így megállapítható, hogy a hallgatók 55,4 százaléka nem küzd ezzel a problémával. Az adatok összhangban vannak a korábbi online kutatások adataival. 4 E tanulmányban azt a kérdést járom körül, milyen tényezık nehezítik meg a kollégisták támogató kapcsolati hálójának átrendezıdését egyetemi beilleszkedésük során. Mi jellemzi a kollégiumot mint szocializációs színteret a társas integráltság szempontjából? Milyen szociokulturális és életmódbeli háttérváltozók állnak a kollégisták magányossága és nem megfelelı környezeti integráltsága mögött? Az egyetemisták környezeti integráltsága a hazai és a nemzetközi kutatások fényében Az egyetemi élet során sokféleképpen mutatkozhat meg a társas magány. A hallgatói életminıségnek és ezen belül a társas és környezeti integráltságnak széles és egyre gyarapodó irodalma van. A magány nem egyszerően pszichológiai kategória, hanem életmódot befolyásoló szociológiai tény, amely érinti az egyetemi élet minden szegmensét a szabadidıeltöltési szokásoktól, a tanulási formákon át a lakásviszonyokig. A magány egyetemi környezetben való megjelenését több szerzı kutatta, akik közül kiemelkedik Bernardon és munkatársai (2011) munkája. E szerint a magány a személy kapcsolataiban fellelhetı minıségi és mennyiségi hiánytünet (Russell 1982), ami a hallgatók elégedettségének, akadémiai teljesítményének (Nicpon et al ), valamint kitartásának szintjét is csökkenti (Goodwin et al. 2001). Az egyetemi életre jellemzı átmeneti periódusban jelentkezı magány leírására a szerzık javasolják a családi, a társas és párkapcsolati magány kifejezéseinek bevezetését, hiszen ezek a dimenziók nem egyenlı mértékben befolyásolják az egyetemisták életét. Elıfordulhat ugyanis, hogy az egyik dimenzió mentén sikeres hallgató mégis magányos. Számos hazai (Utasi 2008; Albert, Dávid 2007; Kopp, Kovács 2006) és nemzetközi kutatás (Williams et al. 2006) rávilágított arra a tényre, hogy megfelelı környezeti integráltság hiányában a tinédzserek és fiatal felnıttek probléma- és konfliktus-megoldási 4 Murányi (2010: 208) adatai szerint 2009-ben a hallgatók százaléka problémaként érzékelt önértékelési, életvezetési, illetve párkapcsolati zavarokat, magányosságot és unalmat.

4 készsége csökken, ezzel párhuzamosan pedig a szerfogyasztásuk és a kontrollvesztés valószínősége nı. Utasi Ágnes nyomán a környezeti beilleszkedésen a társas és térbeli integrációt értem. Tanulmányomban a társas integráció sok szempontból megközelíthetı fogalmát az egyetemi hallgatók magányosságán keresztül kívánom bemutatni. Úgy vélem, hogy a magányosság hátterében álló tényezık mélyebb megértése indirekt módon rámutat a társas kapcsolatok minıségi és mennyiségi hiánytüneteire. A magányt egyfajta mutatóként fogom fel, mely jelzi, hogy a hallgatók mennyire illeszkedtek be környezetükbe. Ennek a tanulmánynak a célja elsısorban a lakásformák és a magány viszonyának feltárása. A kollégisták szignifikánsan gyakrabban elıforduló magányosságának hátterében álló tényezık azonosítására fókuszálok. A kutatók egy csoportja (Fowler, Christakis 2009) nem a kapcsolatok meglétét, tartalmát és funkcióját vizsgálja, hanem magának a beilleszkedés, illetve az izoláció folyamatának sajátosságait elemzi. A magány terjedésére vonatkozó szociálpszichológiai kutatásokban a kutatók arra a kérdésre keresik a választ, hogy a magány egyéni vagy csoportszintő jelenség-e. Cacioppo és munkatársai (2009) amellett érvelnek, hogy a magány kialakulásának és terjedésének szubjektív vagy genetikai meghatározottságainál lényegesen jelentısebbek a társadalmi okok. Állításuk szerint a magány ragályos, és a baráti kapcsolati hálón belül terjed. A kapcsolatháló-elemzés rámutatott, hogy a megkérdezettek 52 százalékkal gyakrabban érezték magukat magányosnak, ha közvetlen barátjuk magányos volt; 25 százalékkal, ha barátjuk barátja; és 15 százalékkal, ha barátjuk barátjának barátja érezte magát elszigeteltnek. A magány véleményük szerint a kulturális mintázatok olyan terjedését indítja el, ami három kapcsolati szintig jut el. Ez a folyamat a közeli barátoknál, a nıknél és a családtagoknál inkább kifejezıdik. E kutatás legérdekesebb eredménye, hogy a magány terjedése gyorsabbnak bizonyult, mint a társadalmi kapcsolatok észlelésének terjedése. A kutatás egyben cáfolta a magány terjedésére vonatkozó korábbi elméleteket. Az adatok kétségbe vonták, hogy a környezet eseményeinek hatására jelenne meg a magány az emberek egy olyan csoportjában, akik együttesen ki vannak téve ennek a hatásnak. Így nem tőnnek helytállónak Cutrona (1982) következtetései sem, aki azt feltételezte, hogy az elsıéves hallgatók baráti és családi kapcsolatainak átrendezıdése következtében növekszik a magányosságérzésük is. Mindez Cutrona állítása szerint a megváltozott új környezet hatásának tulajdonítható. Fowler és Christakis éppolyan valószínőtlennek tartja Byrne (1971) elméletét, mi szerint a magány terjedése a hasonló személyiségjegyeknek tulajdonítható, mivel az egymással szimpatizáló embereknek az attitődjei is hasonulnak. Fowler és Christakis

5 azonban úgy vélik, sem a környezeti, sem a szimpátia faktorok nem játszanak fontos szerepet a magány terjedésében. A magány a kapcsolati hálózatok sajátosságaitól függıen ragályszerően terjed (Fowler, Chistakis 2009). Azok a hazai tanulmányok, amelyek kizárólag az egyetemisták mentális állapotának és életmódjának összefüggéseivel foglalkoztak, többnyire egy-egy intézményre vagy képzésre vonatkoztak, és a hasonló korú átlagnépességhez viszonyítva nagyobb arányú pszichoszomatikus zavarokról számoltak be (Lisznyai 2007; Biró et al. 2008). A kutatási eredmények szerint az új léthelyzettel való megküzdés, az akadémiai elvárásoktól való szorongás, a kollégiumi vagy albérleti együttélés következményeibıl fakadó stressz, a kortárscsoportba történı beilleszkedés, illetve a családból történı kiszakadás a fiatalok egy részénél jelentıs lelki problémákhoz vezet. Körükben ezért fokozottabban jellemzı a magány, a depresszió és a fokozott szerfogyasztás (Kiss, Lisznyai 2006). Pikó Bettina 1993-ban orvostanhallgatók mintáján vizsgálta a fiatalok objektív és szubjektív életminıségét (2002). Ezen belül elemezte a fizikai aktivitás, a pszichoszomatikus tünetek és a közérzet hatását a szubjektív életminıségre. Az alacsony fizikai aktivitású hallgatóknál a tünetek gyakoribb elıfordulására mutatott rá. E tényezın kívül jelentıs nemi különbségek mutatkoztak a közérzet és az egészségmagatartás tekintetében is. Az egyetemisták életmódjának és mentális státuszának összefüggéseit Murányi (2010) a Debreceni Egyetemen 2009-ben felvett adatok alapján vizsgálta. Elsısorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egyetemisták mentális státuszának sajátosságai hogyan hatnak a szabadidejük eltöltésére. Az eredmények szerint a válaszadók felének (48 52%) a lehangoltság / kedvtelenség, a tanulási nehézség, illetve feszültség / szorongásérzés problémát jelentett az elmúlt három hónapban. A depresszió mértékét vizsgálva a hallgatók 61,76%-a egyáltalán nem mutat depressziós tüneteket, de 26,96% enyhe, 6,88%-a középsúlyos és 4,4%- a súlyos depresszióval jellemezhetı 5. A hallgatók 6%-ának okoz gondot a kábítószer fogyasztás. Családi körülményeiket illetıen a hallgatók 10 16%-ának fordult elı közvetlen környezetében negatív életesemény (haláleset, gyógyíthatatlan betegség, baleset). Minden harmadik (33 37%) hallgató problémaként érzékelt önértékelési, életvezetési, illetve párkapcsolati problémákat, magányosságot és unalmat. (Murányi 2010: 208) A magány két a szakirodalom által is említett dimenziója más-más hallgatói csoportokat különített el. Murányi szerint a fiatalok kapcsolati és a párkapcsolati 5 Az adatok a Felsıoktatási Diáktanács szolgáltatásait igénybevevı hallgatók (N=523) és az online lekérdezésen részvett hallgatók (N=1870) válaszait tükrözik. A felmérések során a Beck Depresszió Kérdıívet (BDI) alkalmazták.

6 problémákkal küzdı típusai eltérı sajátságokat mutattak. Az albérletben élı fiúknál a párkapcsolati típus bizonyult jellemzınek. E típusba sorolható hallgatók elsısorban párkapcsolati problémákkal küzdenek, de jelen vannak a szülıkkel és a kortárscsoporttal felmerülı konfliktusok is. A kapcsolati problémákkal küzdı típusba szignifikánsan több idısebb, osztatlan képzésben résztvevı, saját lakásban élı hallgató került. A beilleszkedési és kapcsolatteremtési nehézségek ennél a típusnál együtt járnak a magány érzésének említésével (Murányi 2010). A szerzı a fiatalok kulturális fogyasztását és társas kapcsolataik minıségét vizsgálva további fontos megállapításokat tett. Adatai szerint a Debreceni Egyetem hallgatóinak ötöde soha nem bulizik, és az egyetemi rendezvényeken való részvételi arányuk is igen alacsony. A hallgatók 36 százaléka soha nem vesz részt szakhéten, 38 százalékuk nem látogatja a szakesteket, illetve ha elmegy bulizni, az nem korlátozódik az egyetemi színhelyekre és az egyetemista barátokra. A szabadidıipar termékeit elsısorban a fiatalabb korosztály fogyasztja, és a színhelyek nem korlátozódnak a campus területére. Az egyetemi programok alacsony látogatottsága nem kedvez a megfelelı társas integráció kialakulásának (Murányi 2010). Az adatok alapján a Debreceni Egyetemen a magány két dimenziója a párkapcsolati és a társas kapcsolati jól elkülönül. Ez a hallgatók szórakozási szokásaiban is megmutatkozik. A mentális státusz és a szabadidıs tevékenység viszonyát elemezve Murányi amellett érvel, hogy a magaskultúra-fogyasztás (olvasás; moziba járás; múzeum-, színház-, komolyzenei koncertlátogatás) annál gyakoribb, minél inkább jellemzıek a kapcsolatokban megjelenı beilleszkedési zavarok illetve a szőkebb környezetben elıforduló tragédiák. A társas magány elıfordulása gyakoribb az osztatlan képzésben részvevı, idısebb és saját lakásban élı hallgatók esetében, akik a magaskultúra termékeit fogyasztják. Ezzel szemben a partnerválasztás nehézségeit átélı, albérletben élı fiatalabb fiúk esetében a bulizós típus magasabb aránya valószínősíthetı (Murányi 2010). A magány és a hallgatói tevékenységstruktúra összefüggéseinek vizsgálata során kitőnik a hazajárás magas gyakoriságára. A vidéki hallgatók 65 százaléka hetente egyszer hazajár, melynek okait Murányi az egzisztenciális kényszerekben, és továbbélı partneri illetve szülıi kötıdésekben látja. A megnevezett okok között leggyakrabban a családtagokkal való találkozás, az ennivalóval való ellátás, valamint a pihenés fordult elı. A szerzı a gyakori hazajárást egyszerre tekinti a campuson kialakuló magányosság okának és okozatának (Murányi 2010).

7 Az egyetemi programokon való alacsony részvételi hajlandóság oka Murányi szerint nem az elégedetlenségben, hanem az otthoni szórakozási formák átalakulásában keresendı. A Debreceni Egyetem hallgatói szabadidejükben leginkább a digitális világhoz kötıdı, passzív tevékenységeket preferálják, mint az internetezés, a zenehallgatás, a TV nézés, a video és a DVD-filmek nézése (Murányi 2010). A Campus-lét adatbázis adatai arra a kérdésünkre is választ adtak, hogy a digitális kultúra túlzott mértékő fogyasztása mennyire növeli a magányosság érzetét az egyetemisták körében. A szabadidı individualizált eltöltésének népszerősége a Debreceni Egyetemen nı. Ezzel párhuzamosan a közösségi és beszédcselekvési színterek népszerősége csökken. Az egyetemista és fıiskolai hallgatók esetében a korosztályuknál nagyobb arányú a digitális kultúra termékeinek fogyasztása. Számítógéppel való ellátottságuk 90,1 százalék illetve 83,3 százalék, ami a korosztály 58,1 százalékos átlagától jelentıs eltérést mutat (Kabai 2007). Így körükben jellemzıbb az individualista, passzív szabadidıs tevékenységek aránya. A kollégisták környezeti integráltságának elemzésébe a hazajárási szokásokat, a csoport hovatartozást, a hallgatói tevékenységstruktúrát és az értékrendszert vontam be. Azt feltételeztem, hogy az otthoni szórakozási szokások megváltozása, a közösségi életben való alacsony részvételi hajlandóság és a hazajárás nagyobb gyakorisága esetén nagyobb valószínőséggel alakul ki a magányosság érzése a DE kollégistáinak körében. A módszer A tanulmány alapját képzı Campus-lét adatbázis több egyetemi linkrıl elérhetı online adatfelvétellel készült 2010 októberében (N=4828). Az adatbázis egyetemi karok és nemek szerint súlyozott. A nem valószínőségi minta jelzés értékő összefüggések azonosítására alkalmas, amelyek azonban nem tekinthetık reprezentatívnak a hallgatói közösségre. A kollégisták körében tapasztalható magány természetének mélyebb megértéséhez faktorokat 6 alakítottunk ki az életmód-indikátorokból. Az 1. táblázatban látható indikátorokat tartottuk fontosnak a környezeti integráltság szempontjából. Faktorok Dimenziók A faktorokat alkotó változók Skála Hazajárás Társas szükségletek Fiziológiás szükségletek 6 A faktor analízis olyan adatredukciós módszer, amely a mért változók mögött meghúzódó mögöttes struktúrát tárja fel. A szabadidıs tevékenységek és az értékattitődöket firtató kérdések mögött egyfajta látens struktúrát kerestem a faktorok segítségével. A módszer segítségével 136 változót 29 változóra redukáltam.

8 Unalom Jogvédı és civil szervezetek Rajongó klub Csoport-hovatartozás Tanulmányi kör Diák és ifjúsági szervezetek Kulturális és vallási közösségek Sportegyesület Mővészeti tevékenység Tevékenységek Digitális kultúra fogyasztás Tv nézés Tanuláson kívüli tevékenységek Helyszínek látogatottsága Fizikai rekreáció Parti helyszínek Elit kulturális helyszínek Elit beszédcselekvési helyszínek Kocsmák Wellness központok, sportesemények Felnıtt értékek Általános értékek Naiv álomvilág Keresztény értékek Post materialista értékek Szakma orientált Értékrendszer Munka értékek Karrier orientált Társadalom orientált Család orientált Akadémiai értékeknek való megfelelés Akadémiai értékek Akadémiai értékeknek való túlzott megfelelés Társadalmi tıke orientált Tudás orientált 1. táblázat: A környezeti integráltság szempontjából releváns életmód-indikátorok (saját szerkesztés) A táblázat tartalmazza a vizsgált dimenziókat és a faktorelemzés során nyert faktorokat. A tanuláson kívüli tevékenységeket két (helyszínek és tevékenységek), az értékrendszert három dimenzióban vizsgáltam (általános, munka- és akadémiai értékek). Az értékek összehasonlíthatósága miatt a skálákat egységesítettem (0-tól 100-ig terjedı skálák). A hazajárás gyakoriságát azonban ettıl eltérı, 200-fokú (-100 és +100 közötti terjedelmő)

9 skálán mértem. Ennek oka, hogy a kérdıívben a lekérdezés módja lehetıvé tett egy finomabb skálázást e változó esetében. A faktorok kialakítását követıen diszkriminancia-analízist 7 használtam annak érdekében, hogy azonosítsam azokat az életmód-indikátorokat illetve az indikátorok adott csoportjait, amelyek az egyes lakásformákat lényegileg elkülönítik. Azt kívántam feltárni, hogy mi jellemzi sajátosan a szülıkkel együtt, a saját lakásban, az albérletben és a kollégiumban élı hallgatók életmódját. A diszkriminancia-analízis eredményei alapján világossá vált, hogy az elemzést két irányban érdemes elmélyíteni. Egyrészt klasszifikációs fa módszerrel 8 megvizsgáltam, hogy milyen okok állnak a magas hazajárási gyakoriság hátterében; másrészt klaszteranalízis 9 segítségével tipológiát hoztam létre a hallgatói értékprofilok pontosabb megragadására. A tanuláson kívüli tevékenységek és a lakásformák közötti viszony diszkriminancia-analízise során nyilvánvaló összefüggésekre bukkantam, amelyeket a további elemzések is megerısítettek. A csoport-hovatartozás nem bizonyult releváns differenciáló tényezınek a lakásformák mentén elkülönített hallgatói csoportok leírása során, ezért a továbbiakban eltekintettem e változó mélyebb elemzésétıl, és elsısorban a hazajárási szokások és a kollégista értékprofil mélyebb feltárására törekedek. A kollégista életmód sajátosságainak azonosítása után arra fókuszáltam, hogy a fenti életmód-indikátoroknak mely csoportja felelıs a kollégisták körében szignifikánsan gyakrabban elıforduló magányosságért. A csoport-hovatartozás, a hazajárás, a tanuláson kívüli tevékenységek és értékrendszer mely faktorai, illetve azoknak mely kombinációja teszi nagyobb valószínőséggel magányosabbá a kollégista létformát. E kérdések megválaszolásához is a diszkriminancia-analízis módszerét választottam. A kollégista életmód jellemzıi A magyarországi neveléskutatók és szociológusok az utóbbi húsz évben számos kutatást végeztek, amelyben megkísérelték feltárni a kollégiumok értékrendjét (Micheller 1991), a kollégisták életmódját (Szörény 1973; Diczházi 1987) és idıfelhasználását (Szentirmai 1972; Falussy 1984; Falussy et al. 1991) és a kollégiumok szerepét a felsıoktatásban (Gábor 2006). 7 A diszkriminancia-analízis elkülöníti a leginkább eltérı sajátságokkal rendelkezı csoportot. Feltárja azokat a tényezıket, amik egy adott szempontból leginkább elkülönítik egymástól a vizsgált csoportokat. 8 A klasszifikációs fa módszer olyan csoportosító eljárás mely során minden egyes egyedet besorolunk valamilyen populációba. Az egyedet véletlen vektorokkal írjuk le. 9 A klaszteranalízis olyan adatredukciós módszer, amely a valóságos csoportokat tárja fel, ami lehetıvé teszi, hogy embercsoportokról alkothassunk tipológiát.

10 Jellemzıen a kutatók egy-egy kollégiumra vagy egy-egy intézmény kollégiumainak elemzésére koncentráltak. Készültek továbbá szakértıi vélemények az üzemeltetés és a hallgatói elégedettség tekintetében (Dénes 1995). A kollégiumoknak a kortársi szocializációban betöltött szerepét a fenti írások csak érintılegesen tárgyalják. A 2010-es Campus-lét adatbázis lehetıvé teszi, hogy egy adott intézményhez, a Debreceni Egyetemhez kapcsolódó 16 diákszálló és 2 diákhotel életmódjáról állapítsak meg jelzés értékő összefüggéseket, melyek alapján feltárhatom azokat a trendeket és mintázatokat, amelyek ebben az idıszakban a kollégista létformát jellemezték. A megkérdezett hallgató 28,2 százaléka lakik kollégiumban, 32,4 százaléka szüleivel és 40,3 százaléka önállóan. Az elsı modell felállítása során a diszkriminancia-analízis módszerét választottam, amit a magas elemszám és az alacsony, de szignifikáns magyarázó erı indokolt; valamint az a tény, hogy a módszer lehetıvé tette annak feltárását, hogy a lakásformák egyes kategóriái hogyan különülnek el egymástól. A módszer elısegíti továbbá annak tanulmányozását, hogy a csoport-hovatartozás, a hazajárás, a tanulmányokon kívüli tevékenységek és az értékrendszer mely indikátorai térnek el leginkább egymástól az albérletben lakó, a szüleivel együtt élı és a kollégista hallgatók között. A modell a kollégisták felét (50,4 százalékát) sorolta be. Némiképp magasabb a magyarázó erı a szülıkkel együtt élı hallgatók esetében (54 százalék). A modell ugyanakkor nem tudta helyesen beazonosítani az albérletben élıket, melynek oka, hogy ez a csoport nagyon heterogén. Magában foglalja a saját lakásban élı, magas státuszú hallgatókat, éppúgy, mint a fıként kisvárosokból érkezı, lényegesen rosszabb anyagi és kulturális hátterő fiatalokat. Az elemzési módszer azonban nem tette lehetıvé ezeknek a kategóriáknak a megkülönböztetését. Az újabb kategóriák bevezetésével a modell magyarázóereje romlott. Az F értékhez tartozó szignifikanciákat vizsgálva megállapítható, hogy az utolsó két tényezı (a társas beszédcselekvési helyszínek látogatottsága és a társadalmi tıke orientált akadémiai értékpreferenciák) csak kevéssé járul hozzá a modell magyarázó erejéhez. Fiziológiai szükségletek miatt jár haza Szüleivel élı Önálló Kollégista Total Exact F Sig. of F to Remove Wilks' Lambda 2,82 16,54 30,32 16,53 56,52 0,00 0,92 Tudományos kör tagja 20,04 20,90 25,31 21,87 47,75 0,00 0,90 Partik látogatása 27,58 31,53 31,85 30,34 39,58 0,00 0,90

11 Tudásorientált akadémiai értékpreferencia 71,07 74,16 74,43 73,23 33,73 0,00 0,89 Unalomból jár haza -67,14-71,98-66,64-68,96 29,69 0,00 0,89 Fizikai rekreáció 50,31 49,40 48,80 49,53 26,70 0,00 0,89 Elit kulturális helyszínek látogatása Digitális kultúrafogyasztás 21,55 22,79 23,19 22,50 24,46 0,00 0,89 75,55 76,30 74,66 75,60 22,55 0,00 0,89 Kocsmák látogatása 40,76 41,51 42,66 41,59 21,05 0,00 0,89 Akadémiai megfelelés 72,95 73,43 76,60 74,17 19,67 0,00 0,89 Társas szükségletek miatt jár haza -18,87-20,96-17,61-19,35 18,54 0,00 0,89 Rajongó klub tagja 20,45 19,89 19,22 19,88 17,45 0,00 0,89 Kulturális vagy vallási csoport tagja Elit beszédcselekvési helyszínek látogatása Társadalmi tıke orientált akadémiai értékpreferencia 71,67 70,34 68,42 70,23 16,56 0,00 0,89 38,91 40,66 39,19 39,68 15,71 0,01 0,89 42,07 40,29 40,79 41,01 14,91 0,03 0,89 2. táblázat: A diszkriminancia-analízis által megállapított összefüggések (saját készítéső táblázat, N=4828) A diszkriminancia-analízis alapján (2. táblázat) elmondható, hogy a fiziológiai szükségletek kielégítése céljából történı hazajárás érte el a legmagasabb F értéket, ami jelzi, hogy az egyes lakásformák e faktor mentén különülnek el leginkább. Az átlagokat összehasonlítva kitőnik, hogy e változó a kollégisták esetében határozza meg leginkább a hazajárást. E hallgatói csoportról elmondható továbbá, hogy az elvágyódás és az unalom is nagy jelentıséggel bír a hazajárás indokaként. A hazajárás okainak mélyebb feltárása az eltérı lakásformákban élı hallgatók életmódbeli sajátságainak elemzésében mindenképpen indokoltnak tőnt. Egyrészt azért, mert ez a faktor osztotta meg leginkább a három kategóriát, másrészt a hazajárás magas aránya oka és egyben okozata is a hallgatók nem megfelelı környezeti integráltságának a campuson. Az átlagokat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a hasonló életkörülmények között élı, albérletben lakó hallgatók lényegesen ritkábban mennek haza ennivalóért, mosott ruháért vagy azért, hogy pihenjenek. Megállapítható, hogy a kollégisták a szabadidıipar célpontjai. Gyakrabban járnak partikra, és kevésbé gyakran látogatják az elit beszédcselekvési helyszíneket, mint az albérletben élık. A kollégisták továbbá a magaskultúra színterein is gyakrabban jelennek meg viszont a kocsmák is preferált helyszínt jelentenek a számukra. További kutatást igényelne annak megállapítása, hogy a kollégisták kocsmakultúrája társas tevékenység-e és mennyire

12 segíti a campuson kialakuló kapcsolatok ápolását. A szülıkkel együtt lakók a másik két hallgatói csoporttól eltérıen jellegzetesen otthonülık. A tevékenységstruktúrából kitőnik, hogy a kollégisták átlagosan kevesebb idıt fordítanak a fizikai rekreációra. Kevesebbet kirándulnak, sportolnak vagy járnak fitnesz központokba. A digitális kultúrafogyasztás tekintetében az eltérı lakásformák között nem találtam lényeges különbséget. A kollégisták valamivel kevesebb idıt töltenek a digitális kultúra világában, de ez a különbség alig kivehetı. A csoport-hovatartozások szempontjából mindössze két csoporttípus (a rajongói klub és a kulturális vagy vallási csoport) tőnt meghatározónak a lakásformák elkülönítésekor, így az ezek tagságát jelzı változók kerültek be a modellbe. Az adatok alapján megállapítható, hogy a kollégisták az átlagosnál némiképp ritkábban tagjai rajongó kluboknak és kulturális vagy vallási közösségeknek. Ezzel szemben a szüleikkel együtt élı hallgatóknak nagyobb a részvételi hajlandóságuk ezekben a csoportokban. Az F értékekre pillantva azonban könnyen belátható, hogy e faktorok magyarázóereje jóval alatta marad a hazajárás, a tanuláson kívüli tevékenységek vagy az értékrendszer fenti faktorainak. A kollégistákra jellemzı továbbá, hogy a hagyományos akadémiai értékeket az átlagosnál magasabbra értékelik. Ezt az összefüggést a továbbiakban részletesen elemzem. Tipológiát készítettem annak érdekében, hogy tisztábban lássuk a kollégisták értékprofiljait. Összefoglalva eddigi eredményeimet, elmondható, hogy a kollégisták alacsony fizikai aktivitást mutatnak, gyakran járnak haza, és a hazajárás okai között fontos számukra az otthonról hozott ennivaló és a mosott ruha. İk azok továbbá, akik jellegzetesen a kulturális ipar egyik célpontját képezik: körükben nagy a megarendezvények és a magaskulturális események népszerősége is. Emellett a kollégistákra az átlagosnál magasabb szintő kötelességtudat jellemzı. Életükben az egyetemi elvárásoknak való megfelelésnek kiemelkedı jelentısége van. Az elemzést a kapott eredmények alapján két irányban mélyítettem el. Vizsgáltam a kollégisták hazajárási szokásainak sajátosságait, valamint azokat a tényezıket, amelyek az akadémiai megfelelés és kötelességtudat magas szintjének hátterében állhatnak. Hazajárási szokások A magas hazajárási hajlandóság háttértényezıinek feltárására a klasszifikációs döntési fa módszert alkalmaztam. Murányi (2010) kutatása szerint a hallgatók 65 százaléka hetente legalább egy alkalommal hazautazik. Ez az arány Campus-lét kutatás megkérdezetteinek

13 körében nem sokkal, de alacsonyabbnak mutatkozott (60,9 százalék). Ez az arány viszonylag magas, ha figyelembe vesszük, hogy a gyakori hazajárás megnehezíti az új minıségi és mennyiségi társas kapcsolatok kialakulását a campuson, valamint hátráltatja a már meglévı családi kötelékek átrendezıdésének folyamatát. A módszer lehetıvé tette, hogy megértsük: mi az oka annak, hogy a hallgatók ilyen gyakran járnak haza, és milyen hazajárási szokások jellemzik az eltérı lakásformákban élı hallgatókat. A modell magyarázó ereje jelentısen nıtt (77 százalék), ha a nem különböztettem meg az albérlıket a kollégistáktól. A hazajárás szempontjából a szülıkkel való együttélés (vagy a tılük való függetlenség) tőnt a választóvonalnak. A modell jobban besorolta az önálló életformát folytató hallgatókat, mint a szülıkkel együtt élıket. 3. ábra: A hazajárási szokások háttérváltozóinak döntési fája (saját készítéső ábra, N=4828) A döntési fa az ennivalót hozok magammal változó mentén szórt, jelezve, hogy a hallgatók 79,2 százalékának e tényezı fontos motiváló erı a hazamenetelben. Azok közül a hallgatók közül, akik ennivalóért mennek haza, további 27,1 százalék számára a hazajárás anyagilag is kifizetıdı. Az adatok szerint a hazajárás gyakorisága mögött elsısorban a fiziológiai szükségletek kielégítése áll. A hallgatók 16,3 százaléka nem hoz ennivalót magával, de közülük is csak 6,8 százalék megy haza azért, hogy találkozzon a régi barátaival, és további 2,9 százalék szeret együtt lenni a családjával. A hallgatóknak tehát mindössze 9,7 százaléka megy haza abból a célból, hogy társas szükségleteit kielégítse. Az önálló egzisztenciájú

14 hallgatók felülreprezentáltak azok között, akiknek a fiziológiás szükségletek (evés, mosás, pihenés) kielégítése a fontos. Az adatok kölcsönös segítségnyújtáson alapuló, erıs családi kötöttségeket tükröznek. A régió ifjúságára vonatkozó kutatások korábban kimutatták, hogy az itt élı fiatalok körében jellemzı a mechanikus szolidaritás (Utasi 2008). Ennek megléte a hazajárási adatok alapján az egyetemisták körében is egyértelmő. A család mint fiziológiás és anyagi támasz az albérletben és a kollégiumokban élıknél különös jelentıséggel bír. Mint ahogy azt a korábbi diszkriminancia-analízis során láttuk, a mechanikus szolidaritás a kollégisták esetében erısebbnek bizonyult, mint az albérletben élı hallgatóknál. Az erıs reciprocitáson alapuló családi segítség összhangban áll az Ifjúság-vizsgálatok (2000, 2004, 2008) adataival, amelyek arról tudósítanak, hogy a éves korosztály értékrendszerére erıs hatást gyakorol szüleik világlátása és iskolai végzettsége. Amennyiben a hallgatók 60 százaléka legalább hetente hazajár, és anyagilag erısen függ a szüleitıl, valószínősíthetı, hogy a hallgatók kapcsolati hálója, társadalmi támogató rendszere nehezen strukturálódik át. Az általános bizalmatlanság, versenyhelyzet és rohanás légkörében feltételezhetı, hogy nehezen alakulnak ki az egész életre kiható barátságok az új egyetemi környezetben. A kollégisták értékprofilja Az életmód-faktorok és a lakásformák közti kapcsolat vizsgálata rámutatott a kollégisták magas hazajárási hajlandóságára, melynek hátterében a fiziológiai és anyagi szükségletek kielégítése áll. Döntési fa módszerrel beigazolódott, hogy a kollégiumban és albérletben élı hallgatók esetében a családi alapon szervezıdı kölcsönös segítségnyújtásnak ami elsısorban az étkezési, higiéniai valamint pihenési igényeket elégíti ki igen nagy szerepe van. Az adatok erıs családi kötelékek jelenlétét valószínősítik. Az életforma-indikátorokat a lakásformák egyes kategóriáiban egymástól elkülönítı diszkriminancia-analízis egy további érdekes tényre mutatott rá. A kollégisták a hagyományos akadémiai értékeket és elvárásokat az átlagosnál magasabbra értékelték. Az akadémiai elvárásoknak való megfelelés iránti vágy magas szintjének magyarázatára tipológiát alkottunk, ahol klaszteranalízis segítségével azonosítottuk a munka, az akadémiai és az általános értékpreferenciák hátterében meghúzódó látens mintázatokat.

15 Értéktipológia Szülőkkel együtt élők 37,3 34,7 28 Kollégisták 42,7 37,5 19,8 Albérlők 42, ,1 Saját lakásban élők 57 18,8 24,2 Akadémiai értékeknek elkötelezett hallgatók Dolgozó hallgatók Társadalmi tőke orientált hallgatók 4. ábra: Az értékorientáció mentén képzett hallgatói csoportok a lakásforma összefüggésében (százalékban, N=4828) A Campus-lét adatbázist elemezve az értékpreferenciák alapján három hallgatói típus körvonalazódott. Az elsı csoportba olyan hallgatók kerültek, akik elkötelezettek az akadémiai értékek mellett, és családjuk jövıjét megalapozni vágyó, hivatástudó, de alapvetıen materiális értékeket preferáló fiatalok ( akadémiai értékeknek elkötelezett hallgatói típus ). A második típusba sorolódtak azok a hallgatók, akik a tanulmányaik mellett munkavégzésre kényszerülnek, és néha túlzottnak érzik a terhelést ( dolgozó hallgató típus ). A harmadik kategóriába kerültek azok, akik egyetemi éveik alatt fontosabbnak érzik kapcsolati hálójuk erısítését, mint tudományos karrierjük megalapozását ( társadalmi tıke orientált típus ). Ezek a hallgatók nem egyszerően úgy érzik, hogy a diákévek arra valók, hogy bulizzunk, hanem meggyızıdésük, hogy a diploma utáni életben fontosabbak a kapcsolatok, mint a szakmai ismeretek. Érdekes adat, hogy a minta közel egynegyede tartja fontosnak a társadalmi tıke fejlesztését diákévei alatt. Ahogy a 4. ábrán látható, a kollégisták között a minta átlagánál nagyobb arányban találunk olyan hallgatókat, akik a tanulmányaik mellett dolgozni kényszerültek (37,5 százalék a 33 százalékhoz képest). A kollégiumban lakó diákok 42,7 százaléka az akadémiai értékrend mellett elkötelezett hallgatói csoportba tartozott, és mindössze egyötödük vélte úgy, hogy barátaik fontosabbak, mint a fıiskolai vagy egyetemi követelmények. Érték preferenciák Akadémiai értékeknek elkötelezett hallgatók N=1743 Dolgozó hallgatók N=1454 Társadalmi tıke orientált hallgatók N=992

16 Szakma orientált munka preferencia 88,02 82,04 75,96 Karrier orientált munka preferencia 77,68 77,62 73,13 Társadalom orientált munka preferencia 73,19 62,78 43,99 Család orientált munka preferencia 67,84 65,77 64,48 Akadémiai megfelelés 79,50 74,43 64,34 Túlzott akadémiai megfelelés 31,26 35,93 29,37 Társadalmi tıke orientált akadémiai értékek 36,03 42,18 47,98 Tudásorientált akadémiai értékpreferencia 81,36 72,68 59,91 "Naiv álomvilág" általános értékpreferencia 90,47 88,49 86,22 Keresztény értékek tisztelete 73,78 70,31 62,26 Posztmateriális értékek tisztelete 70,29 68,56 63,57 Felnıtt értékek tisztelete 82,23 79,06 72,61 "Muszáj dolgoznom" -71,42 63,93-69,07 3. táblázat: Az akadémiai értékeknek elkötelezett, a dolgozó és a társadalmi tıke orientált hallgatói típusok értékpreferenciái (0 100 fokú skálaátlag, N=4828) Ahogy a táblázat is mutatja, a dolgozó hallgatói típus értékprofilja ahol a kollégisták felülreprezentáltak nagyon hasonló mintázatot követ, mint amilyen az akadémiai értékeknek elkötelezett hallgatói típusé. Az elıbbi csoportban tapasztalható értékek azonban következetesen alatta maradnak az utóbbiéinak. A kirajzolódó mintázat leírható egy családcentrikus, hivatás- és karrierorientált értékprofilként, ahol a felnıtt (hatékony, felelısségteljes, fegyelmezett, értelmes, törekvı stb.) és a keresztény értékek jelenléte magasodik ki. A boldogságba, az igaz barátságba, a harmonikus életbe ( Naiv álomvilág általános értékpreferencia) valamint a munka társadalmi hasznába vetett hit (társadalomorientált munkapreferencia) szintén magas, ami az értékprofilnak egyfajta jövıorientáltságot kölcsönöz. Az általam felállított értékprofil érdekes eleme a társadalmi, anyagi és akadémiai elvárásoknak való megfelelés magas igénye, ami túlzott kötelességtudathoz vezethet különösképpen azok között, akik rá vannak kényszerülve, hogy dolgozzanak tanulmányaik mellett. Ezeknél a hallgatóknál az egyetemi elvárások teljesítése ellehetetleníti a barátokkal való kapcsolattartást vagy a pihenést. Az akadémiai értékeknek elkötelezett és a dolgozó típusokba tartozó hallgatók az ösztöndíjat fontos motiváló erınek tartják. Úgy gondolják, hogy egyetemistaként az a dolguk, hogy tanuljanak és igyekezzenek maximálisan megfelelni a vizsgákon. A kijelentésekbıl kitőnik, hogy a hallgatók rendre magas pontszámokkal

17 fejezték ki a külsı társadalmi, tanulmányi vagy anyagi kényszereknek való megfelelés jelentıségét. Az akadémiai értékeknek elkötelezett hallgatói típusba tartozók elsısorban belülrıl motiváltak nemcsak a külsı elvárások által támasztott követelmények teljesítésére, hanem a tudás megszerzésére is. Úgy tőnik azonban, hogy a dolgozói típusba tartozó hallgatók a külsı elvárásoknak való megfelelést átlagosan magasabbra értékelik (74,43 pont), mint a szakmai érdeklıdést vagy mővelıdést (72,68 pont). Ezeknek a hallgatóknak igaz, csak kismértékben társaiknál kevésbé fontos, hogy a diplomájuk mögött igazi tudásuk legyen. A klaszteranalízis és a döntési fa modell eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a kollégistáknak erısek a családi kötıdéseik, a tanuláson kívüli tevékenységek terén jelentısen függnek a kulturális ipartól, és karrierorientált, hivatástudatos értékprofiljukban kirajzolódik a családi, anyagi és egyetemi elvárásoknak való megfelelés kötelessége. A kollégisták környezeti integráltsága A tanulmány második részében azt vizsgálom meg, hogy mivel magyarázható a kollégisták magányossága. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kvantitatív elemzés során körvonalazódó kollégista életforma mely elemei valószínősíthetik a magány intenzívebb megjelenését. Elıször diszkriminancia-analízissel kerestem azokat az életmód-faktorokat, melyek elkülönítik a magányos hallgatókat az egyáltalán nem magányosoktól; majd elemeztem, hogy azok az életmódfaktorok, amelyek szignifikánsan gyakrabban vannak jelen a magányos hallgatók életében, mennyire jellemzıek a kollégisták életformájára. Magány Nem magányos Magányos Összesen Exact F Sig. of F to Remove Túlzott akadémiai megfelelés 29,00 36,74 32,43 73,60 0,00 Wellness központ, sportesemények 31,91 27,94 30,15 63,70 0,00 Család orientált munka preferenciák 67,07 65,42 66,34 55,04 0,00 Elit beszédcselekvési helyszínek 40,95 38,04 39,66 47,20 0,00 Elvágyódás miatt jár haza -72,10-65,35-69,09 41,82 0,00 Társas szükségletek miatt jár haza -13,91-26,35-19,45 40,28 0,00 Tudás orientált akadémiai értékek 74,62 71,53 73,25 37,01 0,00 Jogvédı és civil szervezetek tagja 14,65 16,21 15,34 35,14 0,00 Digitális kultúrafogyasztás 75,81 75,35 75,60 32,78 0,00 Társadalom orientált munkaértékek 64,44 60,47 62,68 30,89 0,00

18 Tv nézés 60,02 58,49 59,34 28,62 0,01 Rajongó klub tagja 19,59 20,21 19,86 26,71 0,02 4. táblázat: A releváns életmódfaktorok megjelenése a magányos és nem magányos hallgatók körében (N=4828) A modell a magányos hallgatók 59,7 százalékát és a nem magányos hallgatók 64,2 százalékát sorolta be egyértelmően magyarázó ereje tehát utóbbiak esetében magasabb. A TV nézés és a rajongói klubtagság csak nagyon kis hozzáadott értéket képviselt a végsı magyarázat kialakításakor. A diszkrimináló egyenletbe csak két csoporttípus változója került be (a civil szervezeteké és a rajongó kluboké), ami elırevetíti, hogy a közösségekhez tartozás, avagy a formális csoporttagság nem befolyásolja számottevıen a magányosságot. A modell szerint sem a diákszervezetekhez, sem a kulturális, vallási, sportolói vagy tudományos közösségekhez való tartozás nem enyhíti a magány elıfordulásának gyakoriságát a Debreceni Egyetemen. Feltételeztem, hogy a magányos hallgatók nagyobb részvételi hajlandóssága a segítıszervezetekben azzal magyarázható, hogy ezekbe a csoportokba való beilleszkedés kisebb rizikóval jár, hiszen profiljukból adódóan könnyebben elfogadják tagjaik másságát. Adataink alapján megdılni látszik az a teória, hogy az új infokommunikációs technológiák használata alapvetıen változtatná meg a társasság korábbi formáit. A digitális kultúrafogyasztás a csoport-hovatartozásokhoz hasonlóan alig differenciál: a magányos fiatalok is éppoly gyakran vesznek részt a digitális világ történéseiben, mint a nem magányosok. Önmagában a digitális kultúra fogyasztása tehát nem fokozza a magányosság érzetének növekedését a DE hallgatóinak körében. Az akadémiai értékeknek való túlzott elkötelezıdés érte el a legmagasabb F értéket, tehát ez az a tényezı, amely a leginkább elkülöníti a magányos és nem magányos hallgatókat. Napjaink debreceni egyetemistája inkább magányos, ha (1) túlzottan kötelességtudó, (2) elkerüli az elit beszédcselekvési színhelyeket és fizikailag inaktív, (3) inkább unalomból, és kevésbé a társas szükségletei kielégítése végett megy haza, valamint (4) szakmailag kevésbé belülrıl motivált. A magányos hallgatók szívesebben vesznek részt lelki és szociális problémákkal foglalkozó csoportok munkájában, de kevésbé tartják fontosnak, hogy munkájuk társadalmilag hasznos és felelısségteljes legyen. A diszkriminancia-analízis által kapott magányos hallgatói profil tehát vélhetıen összefügg a kollégisták életmódjával. A Campus-lét kutatás adatai alapján kirajzolódó kollégista-kép sok szempontból egybevág a magányos hallgatókról kialakult profillal. A DE kollégistáinak esetében a családi, anyagi és tanulmányi elvárásoknak való túlzott megfelelés vágya kimutatható. E hallgatók

19 gyakrabban járnak partikra, és kevésbé gyakran látogatják az elit beszédcselekvési helyszíneket. Fizikai aktivitásuk alacsonyabb, mint a többi lakásformában élı társaiknak, mely különbség elsısorban a saját lakásban élı hallgatókkal való összehasonlításban válik egyértelmővé. A klaszteranalízis során kirajzolódó munkapreferenciákat kereszttáblák segítségével tovább vizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy bár a kollégisták általános értékrendjében kitüntetett helyet foglalnak el a felnıtt értékek (a hatékonyság, a felelısségteljesség, a fegyelmezettség, az értelem és a törekvés), a hallgatók munkapreferenciájukban mégsem részesítik elınyben a felelısségteljes, vezetıi munkakört. Összegzés E tanulmányban azt vizsgáltam, hogy mi jellemzi a zömében elsıgenerációs debreceni kollégisták környezeti integritását. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen életmódbeli sajátosságok nehezítik meg a hallgatók beilleszkedését az új egyetemi környezetbe. Elsısorban azt tárgyaltam, hogy a kollégisták már meglévı kapcsolati hálóinak és társadalmi támogató rendszereinek átrendezıdése az esetek egy jelentıs hányadában miért vezet magányossághoz. A témában megjelent korábbi publikációk alapján azt feltételeztem, hogy a digitális kultúrafogyasztás sajátosságai, a közösségi életben való alacsony részvételi hajlandóság és a hazajárás gyakorisága valószínősíti a magány megjelenését a Debreceni Egyetem kollégistáinak körében. A Campus-lét kutatás 2010-es adatfelvétele részben igazolta, de jelentıs mértékben meg is cáfolta e hipotéziseket. Az elemzés során kiderült, hogy önmagában a digitális kultúrafogyasztás nem befolyásolja számottevıen a hallgatók magányosságát. Az a feltételezésem, miszerint a hallgatók túlzott idıtöltése a képernyık elıtt megnehezíti a kapcsolati hálójuk átrendezıdését, nem bizonyult igaznak. Második hipotézisemet az alacsony részvételi hajlandóság és a csoporttagság hiányának hatásáról szintén megcáfolták a kapott eredmények. A csoporthovatartozás hiánya jelentékeny módon nem befolyásolta a hallgatók társas integráltságát. Eredmények alapján a kollégisták sikertelen vagy kevésbé sikeres beilleszkedését a hazajárás magas gyakorisága és az annak hátterében álló erıs családi kötıdések határozzák meg. A folyamatot megnehezíti továbbá a családi, anyagi és akadémiai elvárásoknak való túlzott megfelelési kényszer, ami ellehetetleníti a baráti kapcsolatokat, a pihenést vagy a szórakozást. A magányosság érzésének kialakulását valószínősíthetik a tanuláson kívüli tevékenységeik sajátosságai is. A kollégisták a kulturális ipar kínálatától függnek, hiszen a magas- és populáris kultúra rendezvényeinek vonzásában élnek. A parti helyszínek

20 népszerősége és az elit beszédcselekvési helyszínek alacsony látogatottsága nem kedvez az egyetemisták között kialakuló mély baráti kapcsolatoknak. Elmondható tehát, hogy a Debreceni Egyetem kollégistáit többszintő függıség jellemzi. Függnek a családi segítségnyújtástól, hiszen közel kétharmaduk hetente legalább egyszer hazajár (elsısorban élelmiszerért és anyagi támogatásért). Ezek a hallgatók függnek az akadémiai közösségtıl is, hiszen ık azok, akik elkötelezettek az akadémiai értékek mellett még akkor is, ha sokukra jellemzı az egyetemi tevékenységgel párhuzamos munkavégzés, amely igen megterhelı lehet. Végül amellett kívánok érvelni, hogy az eddig bemutatott kvantitatív és a következıkben bemutatandó kvalitatív eszközökkel feltárt adatok két, egymást erısítı, egymással összefüggésben álló folyamatra hívják fel a figyelmet, amely további kollégiumi kutatások alapjául szolgálhat. Egy korábbi kutatásomban rekonstruáltam azt a fent jelzett folyamatot, mely során az öntevékeny csoportok egyre kisebb szerepet kapnak a kollégiumok életében. A Debreceni Egyetem hivatalos lapjának (Egyetemi Élet) dokumentumelemzése ( ) lehetıvé tette azoknak az elemeknek az azonosítását, amelyek fontos szerepet játszottak a kollégiumi önigazgatás szintjének csökkenésében. A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci logika térnyerésével a kollégiumi civil szféra miként kapott egyre kisebb anyagi támogatást és nyilvánosságot, valamint hogyan szőkültek az öntevékenység kulturális és politikai fórumai és lehetıségei. Ezzel párhuzamosan a kollégiumok nevelési funkciója lényegileg átalakult. Az öntevékenység és az önigazgatás szintjének csökkenésével egyre több részletre kiterjedı intézményi szabályozást vezettek be. A folyamat meghatározó lépései az 5. ábrán láthatók. 5. ábra: A kollégiumok nevelési funkciójának átalakulása az egyes intézményi szabályozások bevezetésével (saját készítéső ábra)

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

educatio 2010/2 murányi istván: egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa pp. 203 213.

educatio 2010/2 murányi istván: egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa pp. 203 213. Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa A gyakran idézett mondás ( Habent sua fata libelli ) néha tanulmányok esetén is helytálló. A debreceni egyetemisták életmódjának vizsgálatára vállalkozó,

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek Jelen beszámoló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH, hivatal) Versenykultúra Központ (GVH VKK) nevő szervezeti egységének 2008. évi tevékenységét ismerteti. A GVH VKK egyrészt a GVH versenykultúra fejlesztése

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl . A kutatás háttere és célja A Parking Szervezı Fejlesztı Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja III. fázisú eredménydokumentáció B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó E G É S Z S É G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III.

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Írta: Bocsi Veronika, I. PhD Az egyetemisták életmódja, életritmusa komoly mértékben eltér a magyar társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szerkesztı jegyzete

A szerkesztı jegyzete A szerkesztı jegyzete Íme utolsó hírlevelünk és egyben a PALADIN Projekt búcsúztatója. Küldetésünk beteljesítésének érzésével zárjuk a projektet, mivel az összes kitőzött célunkat elértük. Azzal a reménnyel

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben