Székhelye: 6353 Dusnok, Köztársaság u Telephelye: 6353 Dusnok, Óvoda u. 2. szám alatti egységes óvoda-bölcsıde helyi óvodai

Átírás

1 Dusnok-Fajsz Társult Általános Mővelıdési Központ, Székhelye: 6353 Dusnok, Köztársaság u Telephelye: 6353 Dusnok, Óvoda u. 2. szám alatti egységes óvoda-bölcsıde helyi óvodai nevelési programja Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg felnövök! Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani De érteni is akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk! (Bírtalan Ferenc) 1

2 1. Bevezetı Az intézmény neve: Dusnok-Fajsz Társult Általános Mővelıdési Központ Székhelye: 6353 Dusnok, Köztársaság u Telephelye: 6353 Dusnok, Óvoda u. 2. szám alatti egységes óvoda-bölcsıde Az intézmény alapítója: Dusnok Község Önkormányzata 6353 Dusnok, István király u. 9. Fajsz Község Önkormányzata 6352 Fajsz, Szent István u. 20. Az intézmény fenntartója: Dusnok-Fajsz Közoktatási Társulás 6353 Dusnok, István király u. 9. Az intézmény irányítója: Dusnok Község Önkormányzata 6353 Dusnok, István király u. 9. Fajsz Község Önkormányzata 6352 Fajsz, Szent István u. 20. Az egységes óvoda-bölcsıdében - egy gyermekcsoportot alakítunk ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz fıt és a három év alatti gyermekek száma nem több ötnél. 2. A programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Nevelésünk tegye lehetıvé a gyermek személyiség fejlıdését, egyéni képességeinek kibontakozását. Törekedjünk arra, hogy az óvoda mentes legyen minden olyan személytıl, eljárásmódtól, aki vagy amely a gyermeki személyiség kibontakozását károsan befolyásolja. Óvodánkban nem fordulhat elı hátrányos megkülönböztetés a gyermek vagy hozzátartozói színe, nem, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvıképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az óvodapedagógus és a gondozónı legyen minta, modell a gyermekek számára, kötödése a kisebbséghez, elfogadó nevelıi attitődje kívánalom. A nemzetiségi nyelv iránti öröm alapozza meg az identitástudatot. A gyermekekkel foglalkozó valamennyi felnıtt nevelı magatartásában közvetíti az identitást. A nyelvi arányokat a gyermekek ismeretében határozzuk meg. A program tartalmazza a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat. A nevelési célok, a nevelés alapelvei, a tevékenységi formák hasonlóak, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A fı tevékenységi területek ugyanazok, de más hangsúlyt kapnak. 2

3 Bölcsıdés korú gyerekeket óvodás korúakkal együtt nevelünk. Az intézményben dolgozó nevelık egységes nevelési elképzeléseket és értékeket kívánnak közvetíteni, melynek lényege a gyermekkép és a felnıtt szerepérıl alkotott nézetek koherenciája. Kiindulási pontjaink Minden gyermek a saját képesség rendszerének figyelembevételével nevelhetı, fejleszthetı, nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnıttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 3. Óvodakép Óvodánk szakmailag önálló nevelési intézmény. A családi nevelés kiegészítıje, a gyermek iskolába lépéséig. Biztosítja a szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkciókat. Célunk: - a játék, mint legfontosabb tevékenység biztosítása elsıdleges feladat - érzelmi biztonságot nyújtó, derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése - testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése - sokoldalú programok biztosításával az óvodai élet színesebbé tétele - biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megırzésé, ápolását, átörökítését a horvát nemzetiségi programon keresztül. - A sajátos nevelést igénylı gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése. Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelést igénylı gyermekek megkapják a sérülésnek megfelelı segítséget szakemberek bevonásával. Egységes óvoda - bölcsıdekép Az egységes óvoda bölcsıde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedı gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását, nevelését végzı intézmény. Azoknak a 2 éven felüli gyerekeknek a nevelését gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk 4. Gyermekképünk Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott. Tud nevetni, felfedezni és csodálkozni. Ez a program befogad mindent, ami csak tiszta forrásból fakad és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a mővészet sokszínő hatásával éljék át a vissza nem térı óvodás éveiket. A 2-3 éves gyermekek neveléséhez a Bölcsıdei nevelés-gondozás országos alapprogramjában megfogalmazottakat használtuk fel A bölcsıdés korúak nevelésének-gondozásának alapelvei: A családi nevelés elsıdlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége. 3

4 A bölcsıde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetıség szerint erısítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetıségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülık számára lehetıvé tenni a tevékeny, különbözı szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsıde életébe. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlıdı személyiséget a kisebb körő kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsıdei nevelés-gondozás értékközvetítı és értékteremtı folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlıdésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szőkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetıségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlıdéséhez alapvetı feltétel a felnıtt ıszinte érdeklıdése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetıség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerısítése, elismerése. A gondozónı meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelı környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlıdését. Fontos, hogy a bölcsıdébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnıtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlıdik, akkor is, ha esetleg több területen jelentıs eltérést mutat az átlagos fejlıdéstıl, ha sajátos nevelési igényő, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhetı. A gondozónı elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetıségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlıdését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( saját gondozónı-rendszer, felmenırendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épülésébıl fakadó ismétlıdések tájékozódási lehetıséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerőleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erıszak minden formájától való védelmet is. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerı, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendı idı biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének 4

5 figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelı mértékő döntési lehetıség biztosítása a bölcsıdei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A gondozónı az élményszerzés lehetıségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetıvé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az egységes nevelı hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnıttek a közöttük lévı személyiségbeli különbözıségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelı fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvetı értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelıi gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. 5. Programunk megvalósításához szükséges személyi feltételek Sorsz. Munkakör megnevezése Szükséges létszám (fı) 1. óvodapedagógus ebbıl óvoda-vezetı ebbıl egységes-óvoda-bölcsıdei csoportban 2 foglalkoztatott óvodapedagógus 4. dajka ebbıl egységes óvoda-bölcsıdei csoportban 1 foglalkoztatott dajka 6. egységes óvoda-bölcsıdei csoportban 1 foglalkoztatott bölcsıdei gondozó vagy szakgondozó 7. gondnok 1 6. Programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételek Az óvoda épülete 1986-ban épült, főtése gázfőtés. Minden csoportszobához egy-egy mosdó és öltözı tartozik. Melegítıkonyhával rendelkezünk, az étkeztetést az ÁMK keretein belül az iskola konyháról biztosítjuk. Kiszolgáló helyiségeink: vezetıi iroda, óvodapedagógus szoba, öltözı, mosdó, raktár és szertár. Az épület egy szabadtéri medencét fog közre, ahol nyáron pancsolhatnak a gyerekek. A játszóudvar alapterülete 3000 m 2, melynek nagy része füvesített terület. Tárgyi feltételek: Az egységes bölcsıde-óvodai csoportunk tárgyi feltételei elısegítik a gyermekek nevelését, gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges elıírásoknak. Gyermekszoba: Gyermekek életkorának megfelelı mérető bútorok Puha sarok, párnák, szınyeg Étkezéshez edények 5

6 Gyermekfektetık ágynemővel Minden gyermeknek zsebes tároló Gyermeköltözı: Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelı ruha- és cipıtároló. Fürdıszoba: A gyerekek gondozását segítı berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelı méretben. Mosdó, gyermek WC, zuhanyzó, öltöztetı asztal, fésőt-, törülközı tartó, tükör, gyógyszerszekrény. Játszókert: Füves, betonos udvarrészek, Homokozási lehetıség biztosítása, Udvari mozgáslehetıséget biztosító játékok. 7. A nevelés kerete Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítás, testi fejlıdésének elısegítése. Az óvodapedagógus és a gondozónı feladatai: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása - A gyermekek fejlıdéséhez, szükséges egészséges környezet biztosítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Az óvodapedagógus és a gondozónı feladatai: - Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a bölcsıdei beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek gyermek, a felnıtt gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat az egységes óvoda bölcsıdei csoportban A gyermek jellemzı sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket, az intézményben érzelmi biztonság, derős környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. - Fontos, hogy a gyermeket a bölcsıdei csoportba kerüléskor kellemes hatások érjék. Már a bölcsıdei találkozás elıtt megismerkedünk a gyerekekkel otthoni környezetükben, majd játszódélutánra hívjuk a családokat - A gondozónı és a gyermekek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot, jelentı kapcsolatot szeretnénk kialakítani. - Figyelembe kívánjuk venni az egyéni szükségleteket, hogy az én tudat egészségesen fejlıdjön. - A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlıdhessen. 6

7 - A bölcsıdei csoport lehetıségeket teremt, hogy a nevelıkkel és társakkal sok közös élményhez jussanak A bátorító nevelés l4 pontja: 1. A felnıtt próbálja meg megérteni elsısorban érzelmileg a gyermeket. 2. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. 3. A gyermekek mágikus képzetét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. 4. A felnıtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. 5. A felnıtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri határátlépéseknél vezessen be konzekvenciákat. 6. A felnıtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követıen eredménytelennek érzi a befolyásolását. 7. A felnıtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 8. A felnıtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 9. A felnıtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belsı elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnıtt minél többször örüljön a kisebb elırelépésnek, fejlıdésnek. 10. Az agresszív gyermek lehetıleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. 11. A felnıtt gyermek társalgásában világos, egyértelmő, építı, elırevivı megfogalmazás jelenjen meg, a kapcsolatok erısítését szolgálja a beszélıtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melybıl mellızendı a megbántás, hibáztatás, gyakori kioktatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 12. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnıttek bizalomelılege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. 13. Tilalom helyett a felnıttek adjanak a gyermekeknek választási lehetıséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak. 14. A felnıtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. 8. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Idıtartam Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek rajz, mintázás, kézimunka ének-zenei készségek fejlesztése környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése részképességek fejlesztése egyéni formában testápolási teendık tízórai vers, mese, dramatikus játékok matematikai összefüggések megláttatása JÁTÉK A SZABADBAN mikro csoportos tapasztalatszerzés énekes játékok az udvaron edzés: kocogás, futás 7

8 Ebéd testápolási teendık Pihenés, alvás mesével, altató dalokkal Ébresztı zenés, mozgásos percek Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a szabadban részképességek fejlesztése egyéni formában Szabadon választható tevékenységek 9. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez (3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas) Délelıtti tanulás integrált játékba Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás HÉTFİ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Vers-mese Vers-mese Vers-mese dramatikus Vers-mese Vers-mese dramatikus dramatikus játék játék dramatikus dramatikus játék Rajz, mintázás, Mozgás, játék játék Ének- zene kézimunka mozgásos játékok Ének-zene A környezet megszerettetése, megismertetése Zenés, mozgásos percek Matematikai összefüggés ek megtapasztal ása A környezet megszerettetés e, megismertetése Zenés, mozgásos percek Minden héten egy - egy napon a kommunikáció és a foglalkozások nemzetiségi nyelven történnek. Bölcsıdés korúak napirendje A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend megteremti a gyermekek igényeinek megfelelı nevelés gondozás feltételeit. Biztonságérzetet, kiszámíthatóságot jelent és megadja az aktivitás és önállósodás lehetıségét. A folyamatosságon belül az egymást követı események ismétlıdése, az állandóság biztonságérzetet ad a gyermeknek, hiszen tudja, hogy mi után mi fog következni Érkezés, igény szerint pihenés, alvás, játék a csoportszobában Reggelizés, játék a szobában Fürdıszobai gondozás gondozási sorrendben, szájápolás, fogmosás, játék Tízóraizás, játék a szobában Öltözés idıjárástól függıen udvari játékhoz, játék a szobában vagy az udvaron Fürdıszobai gondozás - gondozási sorrendben, játék a szobában vagy az udvaron Ebéd, játék a szobában, alvás, pihenés Alvás, gondozás ébredési sorrendben, játék a szobában Uzsonnázás, játék a szobában Játék, távozás a bölcsıdébıl. 8

9 A szervezett tanulás formái (3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas) Kötelezı: Közvetve kötelezı: Kötetlen: mozgás, mozgásos játékok énekes játékok ( éveseknek) vers, mese, dramatikus játék, matematikai összefüggések rajz, mintázás, kézimunka, a környezet megszerettetése, megismertetése ének-zene, énekes játékok (3-4 éveseknek) a nemzetiségi nyelv megszerettetése A szervezett tanulás munkaformái Frontális: mozgás, vers, mese, dramatikus játék, Zenés, mozgásos percek, énekes játékok Mikro csoportos: ének-zene, rajz, mintázás, kézimunka a környezet tevékeny megszerettetése matematikai összefüggések, futás, kocogás Egyéni: részképességek fejlesztése egyéni igények szerint A megismerési folyamatok fejlıdésének segítése, értelmi nevelés a bölcsıdéseknél A bölcsıde változatos tevékenységeket biztosít a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetébıl. Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait új ismeretekkel bıvítjük. A gyerekek tevékenységét támogató - bátorító figyelemmel követjük. Közös tevékenységeink során élményeket, viselkedési és helyzet megoldási mintákat nyújtunk. Mivel ebben az életkorban a legfıbb tevékenység a JÁTÉK, így minden értelmi nevelés a játékba ágyazottan jelenik meg. A szervezett tanulás korcsoportonkénti idıkeretei A 2-3 éves gyermekek részére a tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónı-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. ( szervezett idıkeret: max 15 perc) A 3-4 évesek napi szervezett idıkerete max. 35 perc. A 4-5 évesek napi szervezett tanulási idıkerete max. 45 perc. Az évesek napi szervezett tanulási idıkerete max. 65 perc. 10. Nevelésünk célja, feladata és általános elvei Alapvetı célok Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlıdésének elısegítése, a magasabb rendő érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlıdésének biztosítása, elısegítése. A gyermekek és a mővészetek közötti erıs érzelmi kötıdés kialakítása. Törekszünk a szocializáció megvalósítására, társakkal való együttmőködésre, magatartásminták elsajátítására, az életre való felkészítésre az óvodai tevékenységeken keresztül. 9

10 Óvodánk speciális területe a horvát nemzetiségi nyelvi nevelés-oktatás, amely fokozatosan beépül valamennyi nevelési terület tevékenységébe. Nemzetiségi nevelésünk célja, hogy gyermekeink ismerjék és ırizzék elıdeink hagyományait, nemzetiségük kultúráját, szokásait, nyelvét. Biztosítjuk és vonzóvá tesszük a gyermekek kisebbségi identitásának megırzését, erısítését és átörökítését. Arra törekszünk, hogy gyermekeink nyitottak legyenek a nemzetiségi nyelv és kultúra befogadására, mely alapját képezi az iskolai nyelvtanulásnak. Bölcsıdei nevelés gondozás célja A kisgyermek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakozásának elısegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. A bölcsıdei nevelés gondozás a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlıdését. A bölcsıdei nevelés gondozás elveinek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes légkör megteremtésérıl, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő tevékenységrıl különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı JÁTÉKRA és MESÉRE és e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl. Általános nevelési feladatok A bölcsıdei nevelés gondozás alapelvei 1. A gyermekek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, a bölcsıde kiegészítı szerepet játszik. Tiszteletben tartja a gyermeki személyiségi és emberi jogokat. 2. A nevelés és gondozás egységének elve A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, szoros egységet alkot, elválaszthatatlan fogalmak. 3. Az egyéni bánásmód elve Minden gyermek más és más, életkori és egyéni sajátosságaik, fejlettségük figyelembevételével segíti a gondozónı fejlıdésüket. 4. Az állandóság elve A gyermekek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli érzelmi biztonságukat. 5. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos, szeretetteljes környezet, a gyermekek igényeinek kielégítése, a feléjük irányuló empátia, a tevékenységükhöz biztosított eszközök fokozzák az aktivitás és az önállóság iránti vágyat. 6. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a gyermek pozitív megnyilvánulásainak támogatása, segítése, elismerése. 7. Az egységes nevelı hatások elve A gondozónık nevelési gyakorlatukban, a gyermekek elfogadásában normáikat, nézeteiket egymáshoz közelítik, nevelımunkájukban egységességre törekszenek. 8. A rendszeresség elve A rendszeres ismétlıdés, a napirend gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı alakítása biztonságérzetet nyújt a gyermekeknek. A bölcsıdei nevelés gondozás feladatai a. Az egészséges testi fejlıdés elısegítése és az egészséges életmód alakítása b. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat c. A megismerési folyamatok fejlıdésének segítése, értelmi nevelés d. Anyanyelvi nevelés Az egészséges testi fejlıdés elısegítése és az egészséges életmód alakítása az egységes óvoda bölcsıdei csoportban Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentıségő. A gyermeket erıteljes testi fejlıdés jellemzi, így a bölcsıde feladata, hogy ezt a fejlıdést minél jobban elısegítse. 10

11 1. A fejlıdéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése. 2. A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. 3. Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása. 4. A mozgásigény kielégítése s közben a mozgásfejlıdés elısegítése. 5. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegın történik) és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlıdés feltétele is egyben. Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi- szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az erkölcsi-szociális érzelmek kialakítása Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése- Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erısítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítıkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A mindennapi testi-lelki edzés lehetısége fejlessze a gyermekek erınlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlıdését. A gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttmőködı, társas kapcsolatok kialakítását az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévı emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére megbecsülésére nevelés. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Segítse a barátkozást az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı képességek megerısödését. Az esztétikai érzelmek kialakítása Egyéni igények figyelembevételével esztétikus higiénikus gondozás biztosítása. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-társadalmi környezetben egyaránt. A mővészi tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, hogy a gyermekekben az élménybefogadó képesség erısödjön. Legyenek képesek a tárgyi, emberei, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyerekek esztétikai értékítéletének. Az intellektuális érzelmek kialakulása Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklıdés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását a szőkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket-az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást különös tekintettel a kreativitásra. A meghitt beszélgetések erısítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélıkedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása-biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet- segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. Az egészséges életmód, testi fejlıdés, fejlesztés 11

12 Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítés. Feladatok: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodapedagógus, az óvodai felvétel után készítsen a gyermekrıl anamnézist, ezzel indítva az ismerkedés folyamatát. Elsısorban a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlıdés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel, ( testsúly, testmagasság, láb-kéz, stb) összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvónı és a gyermekek közötti meghitt, mérhetı viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik ıszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetık meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendıket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítı szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlıdés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellıen változatos és megfelelı tápanyag összetételő legyen. Az étkezési szokásokat az óvónı úgy alakítsa, hogy minél kevesebb várakozási idı maradjon. A gyermekeknek különbözı táplálkozási szokásaik vannak. A felnıttek ismerjék meg a szülık segítségével ezeket, és kellı toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Késıbb ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. Az óvó a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A bırápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a felnıttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendıket. Az idıjárásnak megfelelıen való öltözködés védi a gyermekeket, ezért az óvónı hasson a szülıkre, hogy többrétegően öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülık lehetnek partnerek, akiket fontos meggyızni a praktikus, ízléses öltözködés elınyeirıl. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztı eszközökön, emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett mikro csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegıre van szükség, ezért lefekvés elıtt alapos szellıztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás elıtti mesélés és az azt követı altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató 12

13 hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különbözı az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetıvé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek felkelhessenek és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetısége csak akkor pihenni, ha külön igényük van rá. Ezzel is elıkészítjük a gyermekeket a kisiskolás napirend szerinti életre. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással gondozza a felnıtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bırpír, erıs köhögés esetén. A fertızések terjedését a gyakori szellıztetéssel, edzéssel, megfelelı öltözködéssel, külön törölközı használatával igyekezzen gátolni. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztı tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelızésében. A lábboltozatot erısítı, fejlesztı mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetıségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap ha lehet. Kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogófutó lehetıségeket. A gyermekek meghatározott futópályám önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnıttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzıen hatnak rájuk és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a víz edzı hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idı esetén az óvoda a pancsolójában fürödjenek, zuhanyozzanak. A nagycsoportosoknak az óvodapedagógus lehetıség szerint szervezzen úszásoktatást, ahol a víz megszerettetését, vízhez szoktatását vállalja az oktató. Folyamatosan növelhetı a fürdés idıtartama. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek egyéni érzékenységét, a vizes edzés legyen mindenkor önkéntes. A téli idıszakban szánkózzanak, csúszkáljanak. A szervezett edzési programok maximális ideje perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlıdéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi elıírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelımunkához. Az óvoda fontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztı eszközök különbözı típusú mozgásokhoz adnak lehetıséget. A labdás játékokhoz megfelelı nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetıség. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónık esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltı csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt valamint a gyerekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Főtés idején a száraz levegı enyhítésére párologtatás szükséges. Erıs napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék. 13

14 Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített szobarészeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Legyen olyan csoportszoba rész vagy sarok, ahol a gyermekek összegyőjthetik a séták alkalmával talált kincseket. Az öltözı berendezése, világítása, főtése, szellızöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkızéshez, öltözéshez. Minden gyereknek legyen külön ruha- cipıtartó polca az öltözıben a szülık részére legyen hirdetı tábla, ahol havi idıszakokra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport nevelésifejlesztési elképzeléseirıl, eredményeirıl. A mosdóban megfelelı mérető eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdıszobai tevékenységek szokásait rögzítsék képi formában. Óvodánk lehetıséget biztosít a helybeli önképzı mővészek ovigalériai kiállítására. A gyermekek szemmagasságában kiállított alkotások megfelelı megvilágításban szolgálják az alkotásokra történı rácsodálkozást. A környezet megszerettetését, a zenei nevelést, a játékidı élmény teli eltöltését segíti a videó szoba. A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelıen a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat, zsebkendıjüket önállóan használják. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. - Készségszinten használják az evıeszközöket. - Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. - Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Teljesen önállóan öltöznek. - A ruhájukat ki-be gombolják, cipıjüket befőzik, bekötik. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezik a zsákba. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre törekvés. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermeke egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen beleül a csoport normái alapján. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok az egységes óvoda bölcsıdei csoportban A 2-3 éves korú gyermek jellemzı sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket, az intézményben érzelmi biztonság, derős környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. 1. Fontos, hogy a gyermeket a bölcsıdei csoportba kerüléskor kellemes hatások érjék. Már a bölcsıdei találkozás elıtt megismerkedünk a gyerekekkel otthoni környezetükben, majd játszódélutánra hívjuk a családokat 2. A gondozónı és a gyermekek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot, jelentı kapcsolatot szeretnénk kialakítani. 3. Figyelembe kívánjuk venni az egyéni szükségleteket, hogy az én tudat egészségesen fejlıdjön. 4. A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlıdhessen. 5. A bölcsıdei csoport lehetıségeket teremt, hogy a nevelıkkel és társakkal sok közös élményhez jussanak. 14

15 Feladatok: - Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodás kor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnıtt-gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes derős légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötıdése társaihoz, felnıttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremetésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermeke élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsısorban az óvónı tervez meg, de adjon lehetıséget a gyermekeknek ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. Mozoghassanak a gyerekek szabadon a csoportszobában, mosdóban. Az 5-6 évesek megfelelı biztonság mellett meghatározott céllal, önállóan mehessenek ki az udvarra is. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos egyéni színezető légkört biztosít, mélyítve a gyermekek összetartozását együttérzését. A gyermeke érkezésekor az óvoda öltözıjében, folyosóján halk zene segíti a nyugalmas légkör megteremtését. A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötıdését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülıkkel teremtse meg a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermeke közösségbe történı beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést és türelmet kíván a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvodapedagógus adjon lehetıséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ez alatt az idı alatt a szülı megismeri az óvoda belsı életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos beszoktatás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amihez ragaszkodnak. A sok érdekes ízléses játék mellett az óvónı személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. Lefekvéskor az új gyermekeket az óvodapedagógus különös szeretettel vegye körül. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelıen végezzék a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerısítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyerekek egyénei képességeit, tempóját, szokásait. Az éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül ıket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elısegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag tevékenykedtetı élet szükséges. A gyermekeknek legyen lehetısége minél többször érdeklıdésének megfelelı tevékenységet választani, hogy gyakran átélhesse a belülrıl táplálkozó kedvet. Így kialakul, hogy egy idıben egymástól függetlenül különbözı motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az érdektelen gyerekre szenteljen figyelmet az óvónı, hogy mielıbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. A gyermek-gyermek, a felnıtt-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében 15

16 A gyermekek pozitív kapcsolata úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elısegíti az óvoda felnıtt közössége, gyermek közössége. Kiemelkedı szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója és egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A korlátokat úgy kell megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport elıtt álló feladatokat minden gyermek számára-egyénei sajátosságait figyelembe véve- érthetıvé, vonzóvá tudja tenni. Az óvónı segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérı képességő és tulajdonságú társaikat. A felnıtt-gyermek kapcsolatában a következı elvek jelenjenek meg: Az óvodapedagógus próbálja megérteni - elsısorban érzelmileg- a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elısegíti a megértést, az átérzést. A gyermekek képzelete sokat segít a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Az óvodapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvodapedagógus biztosítson nagy szabadságot a pontos határok megjelölésével. Ez azt jelenti, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelmően, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus a többszöri határátlépéseknél vezessen be következményeket, ugyanakkor adja meg a lehetıséget a javításra. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani. Ha egymást követıen eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklıdjenek a közösség érdekében végzendı feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredı célok teljesítését. Örömmel és érdeklıdéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellı odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónı, hogy véleményt tudjon mondani a történtekrıl úgy, hogy a gyermekek saját felelıssége erısödjön. Az óvodapedagógus bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belsı elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetıleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosa mellızni kell. A felnıtt- gyermek társalgásában világos, egyértelmő, építı, elırevivı megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónı minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerısítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolat erısítését szolgálja a beszélıtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melybıl mellızendı a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnıttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelılege. Tilalom helyett a felnıttek adjanak választási lehetıséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. Az óvodapedagógus örömét jelezze dicsérettel és félelem nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltéső viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket feloldja, a görcsöket megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvodapedagógus minél többször örüljön a kisebb elırelépésnek, fejlıdésnek is. Hassa át a közösségfejlesztı pedagógiai munkát odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a Gyermekek örömteli optimizmusa fejlıdhessen. 16

17 Az óvodapedagógus hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzık kimutatásához.( pl. születésnapi tábla, életkorokat mutató tábla stb.) A gondozónıvel kapcsolatos elvárásaink: A demokratikusan nevelı felnıtt sikeres kommunikációjának feltétele: empátia, elfogadás, pozitív attitőd a másik ember iránt, hitelesség, ıszinteség. A gondozónı kommunikációja akkor jó, ha: - személyre szól, - a helyzet tartalmának megfelel, - választ vár, - támogató, segítı, pozitív irányba visz tovább, - a verbális és non-verbális jelzések összhangban vannak, - az elmondottak a gyermek számára érthetıen vannak megfogalmazva, - egyidejőleg több csatornán folyik, - negatív helyzetekben (figyelmeztetés, tiltás) is tárgyilagos, nyugodt, indokolt, a gyermek figyelmét, érdeklıdését más irányba tereli. A fejlıdés eredménye az óvodáskor végére - Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. - A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. - Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. - A felnıtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek - Érdeklıdnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. - A csoportba érkezı vendégeket szeretettel fogadják. - Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttmőködés. - A tevékenységeket türelmesen a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnıtteket, gyermekek közléseit. - Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit. - A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. - Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. - Érvényesítik kezdeményezıkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket. - Igyekeznek legyızni a felmerülı akadályokat. - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. A fejlıdés leggyakoribb jellemzıi a bölcsıdéskor végére - nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel, - már nemcsak a szoros felnıtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is, - jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára, - környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben, - gazdag szókincse van, elsısorban beszéd útján tart kapcsolatot felnıttel, gyermekkel, - a gyermekek többsége szobatiszta. 17

18 A bölcsıdés gyermekek fejlıdését a Lóczy C sz. nyomtatványon. féle táblázat kitöltésével dokumentáljuk a 11. A program specifikuma Programunk a néphagyományırzést, a népi kultúra ápolását kiemelt feladatának tekinti. Az óvodapedagógusok és a gondozó beépíti a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megırzésre érdemesek. A hagyomány ápolás az óvodába lépés elsı pillanatától a nevelés szerves része. A helyi horvát kultúra átszövi az egész programot. Minden területen kapcsolódási pontjai vannak. Gyermektıl gyermekig, óvótól, óvóig, szájról szájra hagyományozódik. Az óvodapedagógusok és a gondozó ismerik a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasak a kézmővességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismernek. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, idıjóslások, névcsúfolók, találós kérdések Énekes játékok: mondókák. Énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene Rajz, mintázás, kézimunka: tárgykészítı népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfőzés, agyagozás, mézeskalácssütés, nemezelés A környezet tevékeny megszerettetése: találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi és sportjátékok Az óvodában ünnepelhetı jeles napok idırendben - szüret - Advent (november 30. utáni elsı vasárnaptól a negyedik vasárnapig) - Karácsony (december ) - Március 15 megünneplése - Farsang ( vízkereszttıl hamvazószerdáig - Húsvét ( az elsı tavaszi napéjegyenlıség utáni holdtöltére következı vasárnap - Pünkösd (húsvét utáni 50. napon) A néphagyomány-ápolás ajánlott tartalmai korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb elıkészület vezet be, amelyekhez az óvónı a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történı együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás idıszakát. Maga az ünnep külsıségeivel sem lehet erıltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét. Egy-egy ilyen hagyományırzı rendezvényen sor kerülhet a régi anyanyelv felelevenítésére, népies rigmusok, mondókák, gyermekjátékok, gyermekdalok segítségével. Szüret A 3-4 évesek hallgassanak éneket, mondókát almáról, szılırıl, szüretrıl. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságon. Szemezzék a szılıt, kóstolják a mustot. A 4-5 évesek ismerjenek meg egyszerőbb énekes játékokat, győjtsék, válogassák az ısz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret elıkészületeiben: dugják el a gyümölcsöt, süssenek pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten: játsszanak népi játékot, préseljék a mustot, táncoljanak népzenére. Az évesek szervezzenek szüreti mulatságot az óvónı segítségével. Díszítsenek kaput gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. Tudjanak verset, dalt, mondókát a szılırıl. Legyenek 18

19 aktív részesei a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szılıt. Készítsenek termésekbıl egyszerő hangszereket. Advent, Borbála nap, Mikulás, Luca nap, Karácsony A 3-4 évesek ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerőbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerő fenyıdíszeket, ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal. A 4-5 évesek segítsenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg, mik a további feladatok. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyıdíszeket nehezebb technikával. Mikulás és karácsony elıtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. Az évesek önállóan, de az óvónı irányításával készítsenek adventi naptár, koszorút. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Luca napján kotyoljanak másik csoportokban, tanuljanak kotyoló mondókákat, verset a Mikulásnak és karácsonynak. Luca naptár is készítsenek és figyeljék az idıjárást. Az étkezési szokásokhoz süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot Farsang A 3-4 évesek egyszerő technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvónı táncos mozdulatait. A 4-5 évesek díszítsenek farsangi álarcot, győjtsenek zsákbamacskához tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerő dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset. Az évesek tanuljanak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásában, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében. Húsvét Komálás, komatál hordás, locsolás, tojásfestés A 3-4 évesek tanuljanak locsolóverset, díszítsenek tojást az óvodapedagógus segítségével. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. A 4-5 évesek tegyenek nagyobb sétát a környéken, írjanak tojást viasszal, díszítsék a csoportszobájukat. Az évesek díszítsék az ablakokat festéssel. A tavaszi határkerülést tegyék meg jó messze az óvodától. Tanuljanak mondókákat a locsoláshoz, komáláshoz, dalt a komatálküldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és az óvónıket, a lányok készítsenek tojást a fiúknak maratással, karcolással. Komáljanak a barátok egymással, süssenek komatálban süteményt és komáljanak választott csoporttal. Pünkösd Községünkben hosszabb ideje hagyomány a Rác-Pünkösd elnevezéső rendezvénysorozat, melynek játszóházában aktívan vesznek rész az óvónık és az óvodás gyermekek egyaránt. 12. A program tevékenységformái Játék, játékba integrált tanulás A belülrıl indított és vezérelt játék célja a gyermek szabad képzelettársításának elısegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakozása. Továbbá 19

20 célunk, hogy minél sokrétőbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, és a játékba integrált tanulás. Játék az egységes óvoda bölcsıdei csoportban A bölcsıdei játék alapelvei A bölcsıdei ellátásban A bölcsıdék mőködési engedélyének szakmai követelményei ben megfogalmazott alapelvek a meghatározóak. Ezek megvalósítása gondozási- és játékhelyzetekben lehetséges. Az általános alapelveken túl, a gyermekek játékával kapcsolatban még a következık érvényesülnek: A játékfejlıdés és más funkciók fejlıdése között szoros kapcsolat van. A megfelelı napirend a lehetı legtöbb és leghosszabb játékidıt biztosítja a szobában is és az udvaron is. A jól kiválasztott játékszerek felölelik illetve reprezentálják a gyermekek szőkebb és tágabb környezetét, lehetıvé teszi azok eseményeinek az eljátszását. Az elmélyült, nyugodt játék feltételei: - az öntevékenység és a szabad választás lehetısége, - a gyermekek fejlıdésének és kreativitásának támogatása, - a felnıtt odafigyelése, elismerése, esetenként ötletadása, az együttjátszás, a közös tevékenység során nyújtott viselkedési és helyzetmegoldási minták, nyugodt légkör, - megfelelı csoport létszám, - gondozónıi állandóság, - szoba megfelelı berendezése, - játékok megfelelı elhelyezése, - a gyermekek életkorának megfelelı fajtájú és mennyiségő játékok. A játék fejlıdés folyamata: A játék kisgyermekek számára örömet nyújtó tevékenység. Motivációja a belülrıl fakadó, spontán érdeklıdés: a kíváncsiság készteti a gyermeket a játékra, a tevékenységre, a kutatásra. Ezáltal a valóság felfedezése, megismerése a játékon keresztül lehetséges. Második év Megjelenik a konstruálás kezdeti formája, az egymás mellé, egymásra rakosgatás, a ki-be pakolás, győjtögetés-borogatás. Ez jó alkalom a tárgyak összehasonlítására, valamilyen szempont pl. szín, vagy forma szerinti válogatásra. Csak a piros kockákat győjti a tálba, vagy csak a dominókat. Az építés még nem elıre eltervezett. A játéktárgyak és eszközök funkció szerinti használata egyre inkább jellemzıvé válik. Ez jelzi az emlékezet fejlıdését, hiszen felidézhetıek a korábban látott, kipróbált cselekvések. Így a játékban megjelennek a kisgyermek mindennapi életének eseményei, pl. eljátssza az evést, fürdést. A játék során begyakorolja, tökéletesíti az eszközök használatát. Az utánzás képességének fejlıdése lehetıvé teszi, hogy a saját életének eseményei mellett, amelyeket felnıttel, illetve babával, macival is el tud játszani, - eteti, takargatja, fésüli a felnıttek tevékenységét is utánozza: fız, vásárol, autót vezet, szerel stb Ezek a játékok a valóságban átélt feszültségek, frusztrációk levezetésére is alkalmasak, hiszen a játékban az is lehetséges, amit kisgyermekként nem tehet meg, pl. vasalhat. Az események utánzása, újraélése örömet jelent a gyermek számára. 20