F. LASSÚ ZSUZSA BARÁTOK ÉS BARÁTNŐK -EGYÜTT ÉS EGYMÁS ELLEN-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "F. LASSÚ ZSUZSA BARÁTOK ÉS BARÁTNŐK -EGYÜTT ÉS EGYMÁS ELLEN-"

Átírás

1 F. LASSÚ ZSUZSA BARÁTOK ÉS BARÁTNŐK -EGYÜTT ÉS EGYMÁS ELLEN-

2 ISBN ISSN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapítitt Magyar Könyvkiadók és Könyterjesztők Egyesületének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2004 F. Lassú Zsuzsa, Ez az elektronikus kiadás nem mű végső, kiadott változata. A kötet végső változatát az Akadémiai Kiadó honlapjáról megrendelheti: 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 A társas kapcsolatokról... 6 A társas kapcsolatok pszichológiai alapjai... 6 A társas kapcsolatok általános jellemzői... 8 A baráti kapcsolatok jellemzői A barátság definíciója A barátság-kép történelmi változatai Demográfiai különbségek a barátság definíciójában A barátságok mintázata a struktúra Hasonlóság, komplementaritás és fontos tulajdonságok Hasonlóság Komplementaritás A társ szociálisan minősített tulajdonságait kitüntető hipotézis A baráti hálózat nagysága és szerkezete A barátság eredete, intenzitása Közös tevékenységek Interaktív folyamatok Intimitás és közelség a barátságban A kötődés értelmezése a barátságban Segítségnyújtás és elfogadás a barátságban: a társas támogatás A barátság árnyoldalai: féltékenység, irigység és egyéb konfliktusok Versengés a barátságban A versengés okai A versengés kétarcúsága A versengés meghatározói A versengés hatása a baráti kapcsolatokra A barátság jellemzőiben mutatkozó nemi különbségek magyarázatai Összegzés és átvezetés A barátságban fellelhető nemi különbségek vizsgálata A kutatás megközelítésmódja és célja A vizsgálati eszközök bemutatása A barátság strukturális jellemzőinek vizsgálata A barátság interaktív folyamatainak vizsgálata a Kapcsolati Rács módszerével Hipotetikus Versengési Helyzetek Kérdőív A vizsgálatban használt 6 hipotetikus versengési helyzet A versengési hajlam vizsgálata Az egyén demográfiai jellemzői A szülői-nevelői viselkedés kérdőíve A vizsgálat kérdései A barátság strukturális jellemzőinek kapcsolata az egyéni és helyzeti tényezőkkel 69 Az interaktív folyamatok vizsgálata A barátságon belüli versengés vizsgálata A barátság hatása az egyénre A vizsgálat során tesztelt hipotetikus modell

4 A minta jellemzése Az eredmények bemutatása A háttértényezők jellemzői A szülői bánásmód jellemzőinek elemzése A személyes értékek elemzése A versengés két formájának vizsgálata A barátság strukturális jellemzői A barátság interaktív folyamatainak jellemzői Az észlelt kölcsönösség A Kapcsolati Rács elemzése A barátság szorossága és a kapcsolattal való elégedettség Barátságtípusok létrehozása Versengés a barátságban a hipotetikus helyzetek elemzése helyzet szexuális versengés a barátok között helyzet karrier-verseny helyzet sportverseny helyzet anyagi javakért történő versengés helyzet versengés a társas elfogadottságért helyzet intellektuális versengés a barátok között A hipotetikus helyzetek elemzésének összegzése A barátság hatása az egyénre Az eredmények megvitatása összegzés A barátságot befolyásoló egyéni jellemzők és egymással való kapcsolatuk A barátság strukturális jellemzői Az interaktív folyamatok eredményeinek összegzése Versengés a barátságban A barátság hatása az egyénre A barátság egy lehetséges modellje Még egyszer a nemi különbségekről Záró gondolatok és kitekintés Köszönetnyilvánítás Bibliográfia

5 BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a barátság a leghétköznapibb kapcsolataink egyike, a tudományos kutatások csak nemrégiben fedezték fel a maguk számára. A baráti kapcsolatok lélektani szempontú tanulmányozása nemzetközileg, bár nem túl nagy múltra tekint vissza, az utóbbi évtizedekben erőteljes fejlődésnek indult. Magyarországon ez idáig csak szórványos kutatások foglalkoztak a baráti kapcsolatokkal. A hazai lélektani vizsgálatok kevés száma jól szimbolizálja a barátság társadalmi elhanyagoltságát, a családi és partnerkapcsolatokkal szembeni alulértékeltségét. Nemzetközi viszonylatban is kevés azonban azoknak a kutatásoknak a száma, melyek a barátság különböző mennyiségi és minőségi, strukturális és funkcionális tényezőjét együtt, egymással való kapcsolataikban kezelik. Kifejezetten hiányoznak azok a vizsgálatok, amelyek a barátság árnyoldalait, feszültségkeltő tényezőit is vizsgálják, és ezeket a tényezőket a pozitív hatásokkal való interakcióban próbálják értelmezni. A barátságkutatások egyik legmarkánsabb jellemzője a nemi különbségekkel kapcsolatos ellentmondásos eredmények léte. Ezek az ellentmondások leginkább a sokféle módszerrel, változatos vizsgálati mintán lefolytatott különböző megközelítésű kutatásoknak köszönhetőek. Kevés vizsgálat próbálja meg a nem hatását a barátság számos tényezőjére együtt, azonos mintán elemezni. Jelen kutatás, a rendelkezésre álló lehetőségek között, ezeket a barátságkutatásban megfigyelhető hiányosságokat próbálja meg pótolni. Legfőbb célunk a fiatal felnőttek barátságában fellelhető nemi különbségek vizsgálata, amelyben hangsúlyos helyet foglal el a barátok közötti versengés megítélése és az erre vonatkozó viselkedésintenciók elemzése. E cél követésével párhuzamosan kívánjuk tesztelni az ADAMS és BLIESZNER (1994) integratív modelljéből felállított hipotetikus modell elemeinek összefüggését, és eredményeink alapján igazolni vagy kiegészíteni azt. Az értekezés első részében strukturáltan ismertetjük a legfontosabb elméleteket és empirikus eredményeket, melyek a baráti kapcsolatok eddigi kutatása során születtek. Az áttekintést a társas kapcsolatok általános sajátosságaival kezdjük, majd a barátság szociológiai és lélektani tanulmányozásának eredményei következnek. A baráti kapcsolatok jellemzőinek ismertetésénél ADAMS és BLIESZNER említett elméleti modelljére támaszkodunk, mivel ez a modell lesz a későbbiekben bemutatott kutatás hipotetikus modelljének alapja. A szakirodalmak bemutatásának fókuszában a barátságon belüli nemi különbségek állnak, különös tekintettel a barátságon belüli versengés jellemzőire. Az értekezés második részében ismertetjük a barátságban fellelhető nemi különbségek vizsgálatát célzó kutatást: célját, módszereit, és eredményeit. Végül összegezzük és értelmezzük a kapott adatokat. 5

6 A TÁRSAS KAPCSOLATOKRÓL Mindennapi életünk legnagyobb részét társas közegben töltjük. A személyes kapcsolatok, melyeket más emberekkel tartunk fenn, alapvetően fontosak hétköznapi tevékenységeink elvégzésében, valamint nagymértékben hozzájárulnak testi, lelki, sőt szellemi jólétünkhöz. Ezek a személyközi kapcsolatok nagyon sokfélék lehetnek, néhány ezek közül a legtöbb kultúrában megtalálható (ARGYLE 1992). Ilyenek a barátság, a házastársi kapcsolat, a gyerek-szülő viszony, a testvérekkel és egyéb rokonokkal való kapcsolataink, a munkakapcsolatok és a szomszédi viszony. Ezen kapcsolatok némelyike születésünkkor adott, másokat bizonyos körülményekkel együtt kapunk, s van, amelyiket magunk választjuk. Minden kapcsolatforma magában hordoz pozitív és negatív vonásokat egyaránt. Még a legőszintébb és legszabadabb baráti viszony is lehet időnként stresszforrás, nem beszélve a szomszédi és munkahelyi viszonyokról, vagy a házasságról. Mindennek ellenére mégis törekszünk társas kapcsolatok kialakítására, a boldogtalanság legnagyobb forrása kétségkívül a magány. Melyek a személyközi kapcsolatok pszichológiai alapjai? Miért vágyunk mások társaságára? A TÁRSAS KAPCSOLATOK PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI A szociobiológiai megközelítés szerint a kapcsolatok elsődleges célja a génjeink továbbadása, fennmaradásuk elősegítése (HAMILTON 1964). Az elmélet alapján azért tekintjük legfontosabb kapcsolatainknak a vérségi köteléken alapulókat, vagyis a rokoni kapcsolatokat, mivel rokonainkról való gondoskodásunk részben saját génkészletünk megőrzését szolgálja, és viszont. Minél közelebb állnak hozzánk rokonaink genetikailag, annál nagyobb erőfeszítést vagyunk hajlandók tenni értük, vagyis annál szorosabb a köztünk lévő kapcsolat. Joggal merül fel a kérdés bennünk, hogy mi a helyzet a barátainkkal, akik elvileg nem hordoznak számottevő velünk azonos gént. Miért van az, hogy mégis annyi időt töltünk genetikailag idegenekkel, mint a rokonainkkal, sőt időnként még többet is? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához az elmélet bevezette a reciprok altruizmus fogalmát, mely szerint másokról való önfeláldozó gondoskodásunk hátterében mindig annak feltételezése áll, hogy hasonló helyzetben ők is így gondoskodnak majd rólunk. A szociobiológusok azonban nem elégedtek meg ezzel az elképzeléssel. A legutóbbi kutatások már azt próbálják bizonyítani, hogy baráti kapcsolataink létrejöttében is szerepet játszik a gének azonossága (MACDONALD 1996, TÓTH 2002). Külső megjelenésünk hasonlósága, mely génjeinkben kódolódik, látható információt szolgáltat a genetikai készlet azonosságának mértékéről, és ezt tudat alatt észlelve választunk magunknak barátot. A génkészlet hasonlóságát testfelépítésünk, arcunk bizonyos méreteinek aránya tükrözi, amelyet az elmélet szerint, valakit meglátva azonnal képesek vagyunk észlelni. A körülöttünk található személyek közül azt találjuk vonzónak, és keressük a barátságát, aki hozzánk hasonló. Ez az un. fenotipusos illesztés biztosítja önző génjeink baráti támogatását. Az elmélet nagyban hasonlít az észlelés közvetlen, Gibson-i modelljéhez (GIBSON 1979), mely szerint észlelési rendszerünk az evolúció termékeként, képes közvetlenül felvenni a túléléshez szükséges információkat. Vajon személyészlelési képességeink is ilyen veleszületett, evolúciós haszonelvet követő módon fejlődtek ki és állnak génjeink 6

7 szolgálatában? Tényleg elképzelhető, hogy személyészlelési készülékünk tartalmaz egy lenyomatot saját genetikai készletünkről, akár saját testünk fontosabb arányait, majd valakivel találkozva ehhez viszonyít és hozza meg a döntést, mehet, vagy marad? A kérdésekből kiérződő szkepticizmust tovább fokozzák a megerősítés- és csereelméletek, vagy a vonzalom alakulásánál tárgyalásra kerülő puszta kitettség -re vonatkozó elmélet eredményei. A megerősítés- és csereelméletek a reciprok altruizmushoz hasonlóan feltételezik egyfajta számító attitűd meglétét a kapcsolatokban, azonban ez ráadásul tudatos is. Eszerint azokat szeretjük, akikkel való kapcsolatunk jutalmazó jellegű, vagyis akiktől valamilyen formában megerősítéseket kapunk. Ez a megerősítés, vagy jutalom lehet konkrét fizikai jellegű, mint az anya-gyerek kapcsolatban jelenlévő kézzelfogható táplálás, illetve szimbolikus, mint amilyen nézeteink megerősítése, önértékelésünk fenntartása, tisztelet vagy öröm. A csere-elmélet a kapcsolatokban található konkrét vagy szimbolikus javak kölcsönös cseréjét hangsúlyozza, melynek egyensúlyát a kapcsolatban résztvevő felek folyamatosan figyelemmel kísérik (THIBAUT KELLEY 1959). Saját befektetéseiket a kapcsolat várható nyereségéhez próbálják igazítani és tartós ráfizetés esetén általában a kontaktus megszakítása történik. Ez a teljességgel racionális és számító jelleg azonban eltérő mértékben jellemzi a kapcsolatokat. CLARK és MILLS (1979) ezért elkülönítették a közösségi (communal) kapcsolatokat, a cserealapú (exchange) viszonylatoktól. A közösségi kapcsolatokra a mások jólétével való fokozottabb, önzetlen törődés jellemző, amely nem veszi szigorúan figyelembe a ráfordítások és nyereség arányát, mely utóbbinak egyik közvetett forrása a másik személy öröme, illetve az együtt töltött idő és tevékenységek örömteli jellege. Ilyen közösségi kapcsolat a barátság, amelyre időlegesen jellemző lehet a cserearányok romlása, de a tapasztalatok a barátság felbomlásának okára vonatkozóan azt mutatják, hogy hosszú távon mégis egyensúlyra, illetve jutalomra törekszünk (GOULDNER STRONG 1987). Kapcsolatainkban képesek vagyunk értékelni befektetéseink és hasznunk arányát, vagyis, hogy méltányos és igazságos-e a viszony. A befektetett erőforrások és a kapott jutalom arányának megfelelően HATFIELD és munkatársai (1979 idézi ARGYLE 1995) háromféle észlelt kapcsolattípust vizsgáltak: az aluljutalmazottat az egyenlően jutalmazottat és a túljutalmazottat. A méltányosság három formájának a partnerkapcsolatban érzett boldogság mértékével való együtt járása a vizsgált személy nemének függvényében változott. Legboldogtalanabbak és haragosabbak azok a férfiak voltak, akik úgy érezték, kapcsolatukban aluljutalmazottak. Legboldogabbak, mindkét nem esetén, az egyenlően jutalmazott csoport tagjai voltak. A túljutalmazott csoportban az aluljutalmazottal ellentétes tendencia volt megfigyelhető a nők boldogtalanabbnak (bűntudatosabbnak) mutatkoztak, mint a férfiak, akik alig voltak kevésbé elégedettek az ilyen kapcsolattal, mint az egyenlően jutalmazottal. Úgy tűnik tehát a nők számára fontosabb a méltányosság, míg a férfiak saját nyereségeikre ügyelnek jobban. Azonban az eredmények általánosíthatósága a barátságra, a heteroszexuális partnerkapcsolatokban eleve meglévő patriarchális alá-főlé rendeltség miatt, kevéssé valószínű. A barátság mindkét nem esetében, egyenrangúak kapcsolatát jelenti. 7

8 A szocializációs- és tanuláselméletek a kapcsolatok tanult jellegét, a kapcsolatok szabályainak elsajátítását emelik ki. Ide sorolhatók a korai anya-gyerek kapcsolat fontosságát hangsúlyozó elméletek is, mint amilyen a kötődés elmélet (BOWLBY 1969). A biológiailag kiszolgáltatott újszülött igényeire való gondozói válaszkészség fontos összetevője a korai kötődés kialakulásának, amely az elmélet szerint, mintául szolgál a későbbi társkapcsolatoknak. A kapcsolatok szabályait igen korán elsajátítjuk, és ebben a tanulás mindenféle formái szerepet kapnak. A szociális tanuláselmélet szerint még csak az sem szükséges, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk az egyes viselkedésformák következményeit, elég, ha látjuk másoknál a szabályok működését, és képesek vagyunk azt azonosulás útján magunkra vonatkoztatni, illetve utánzással elsajátítani (BANDURA HUSTON 1961, BANDURA 1976). Az 1960-as évektől fokozatosan tért nyerő kognitív megközelítés sem maradt adósunk a társas kapcsolatokra vonatkozó elméletekkel. A kognitív konzisztencia elméletek a személyek közötti kapcsolatot valamely általuk ismert ingertárgyról alkotott vélekedéssel hozzák összefüggésbe. Eszerint egy kapcsolat akkor kiegyensúlyozott, ha a benne részt vevő felek mind ugyanúgy vélekednek az általuk fontosnak tartott kérdésekről. A kiegyensúlyozatlan és egyensúlyhiányos viszonyok feszültséget hordoznak, amely vagy a kapcsolat lazulásához vagy az érintett kérdésben történő véleményváltozáshoz vezet (FESTINGER 1957, HEIDER 1958, NEWCOMB 1956). Ez a megközelítés jól magyarázza a hasonlóság fontosságát a kapcsolat kialakulása és megszilárdulása szempontjából. A kapcsolat fenntartásában, főleg konfliktusok esetén, gyakran előtérbe kerül a másik viselkedésére vonatkozó oktulajdonítás, azaz attribúció. Ilyen helyzetekben hajlamosak vagyunk saját negatív viselkedésformáinkat külső tényezőknek, a szembenálló félét belső diszpozícióknak tulajdonítani (ORVIS és mtsai 1976, idézi ARGYLE 1995). A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A személyközi kapcsolatok jellemzése számos dimenzió mentén történhet. ARGYLE (1992) kiemeli a kapcsolat célját, a szabályokat, az együtt töltött időben végzett tevékenységeket, a kötődés formáját és erősségét, a kapcsolatokról vallott elképzeléseket és hiedelmeket, illetve a kapcsolatok kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségeket. A kapcsolat létrehozásának és fenntartásának célját vizsgálva 3 fő faktort találtak: saját fizikai jólétünkre való törekvés (1), a társas elfogadás igényének kielégítése (2), és a szituációból adódó feladatok, célok elérése (3). Ezen célok megvalósulásának mértéke a kapcsolattal való különböző mértékű megelégedettséget hoz létre, ami a viszony örömteli jellegét biztosítja. Az elégedettség tényezőit vizsgálva ARGYLE és FURNHAM (1983) három ortogonális faktort tárt fel: az anyagi és instrumentális segítségnyújtás mértékét (1), a társas-érzelmi támogatás mértékét (2), valamint a közös érdeklődés és érdekek arányát (3). Ez a három faktor, az egyes kapcsolati formákban, más-más mértékben járul hozzá a megelégedettség mértékéhez. Az emberi viszonylatok mindegyike több-kevesebb szabály alapján működik. Ezen szabályok némelyikét készen kapjuk a csoport normáiként, amelynek tagjai vagyunk, 8

9 más szabályokat próba-szerencse alapon vagy megfigyeléses tanulással kell elsajátítanunk. Vannak kapcsolatok, melyeket jogi szabályok irányítanak, másokat informális szabályrendszerek. Nincs olyan hosszabb távú emberi kapcsolódás, amely ne lenne a tagok által közösen elfogadott írott vagy íratlan szabályrendszer alapján vezérelve. ARGYLE és munkatársai 33 általános kapcsolati szabályt tártak fel, melyek klaszteranalízissel vizsgálva a társas viszonyokat kétfelé osztották: intim és kevésbé intim kapcsolódásokra. Az intimként definiált kapcsolatokban az intimitás kifejezése és fenntartása a fő szabály, míg a kevésbé intim kapcsolatokban az intimitás kerülése és a hatékony feladatvégzés (ARGYLE HENDERSON FURNHAM 1985). Az együtt töltött időben végzett tevékenységek természetesen a kapcsolatok formájának, céljának megfelelően nagy változatosságot mutatnak. Barátok vagy házastársak sokkal több intim témát beszélnek meg egymással, és általában is többet beszélgetnek, mint a munkatársak, vagy a szülők és gyermekeik. Még azonos kapcsolati formán belül is nagy varianciát mutatnak a közös aktivitások, amint azt a későbbiekben a baráti kapcsolatok részletes elemzésénél látni fogjuk. A demográfiai jellemzők, mint a nem, kor, iskolázottság és társadalmi-gazdasági helyzet nagymértékben hozzájárul ehhez a varianciához. A kapcsolatok formája a kötődés mértékét is meghatározza. Az emberi kötődés vizsgálata főleg az un. korai kötődést tekinti elemzése tárgyának, ami alatt a gyermek és elsődleges gondozója közötti bizalomteli viszony kialakulását értik elsősorban. Újabb kutatások feltárták a kötődés felnőttkori jellemzőit is, amelynek fókuszpontjában az intim viszonyok létrehozásának és fenntartásának képessége áll. Néhány tanulmány a barátság és a felnőtt kötődés kapcsolatát is vizsgálja ezeket a barátság fejlődésének tárgyalásakor fogjuk részletesen ismertetni. Minden kutató egyetért abban, hogy a legerősebb kötődés általában a szülő-gyermek viszonyban figyelhető meg, majd a szerelmi partnerek és a barátok következnek. Az egyéb kapcsolatokra a kötődés különböző mértékű felszínessége jellemző. Az embereknek jól kialakult elképzeléseik vannak arról, hogy mi jellemzi az egyes kapcsolatokat. Ezek a laikus elméletek a tudományos elméletekhez hasonló pontossággal írják le a különböző viszonylatok jellemzőit, illetve képesek megkülönböztetni a jól-rosszul működő kapcsolatokat. WISH és munkatársai (1976) 4 észlelt dimenziót tártak fel multidimenzionális skálázással a kapcsolatok összehasonlítására vonatkozóan: egyenlő-egyenlőtlen (1), együttműködő, barátságos versengő, ellenséges (2), társas-érzelmi, informális feladatorientált, formális (3), valamint felületes mély (4). Ezek a dimenziók azonban nem tűnnek folytonos dimenzióknak, ritkán változtatható át valamely kapcsolat egy másikká. ARGYLE megfogalmazásával élve nincs több kapcsolat a házasság és a testvéri viszony, vagy a munkatársi és szomszédi viszony között, mint a vízilabda és a sakk között (ARGYLE oldal). A kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége fontos erőforrásunk. Azok a személyek, akik képesek pozitív, kölcsönösen kielégítő kapcsolatokat fenntartani, sokkal boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak, mint akik képtelenek erre. A magányosság, a társas támogatás hiánya a fizikai egészséget veszélyeztető rizikófaktor (PIKÓ 1996). 9

10 internalizáció interpretáció A BARÁTI KAPCSOLATOK JELLEMZŐI A barátságot a többi személyközi kapcsolattól általában egyedülálló önkéntessége és kevéssé intézményesült volta mentén különböztetik meg. Azok a kutatók, akik az önkéntességére helyezik a hangsúlyt, a barátságok kialakulásában és fenntartásában fontos diszpozícionális tényezőket vizsgálják. Akik az intézményesség felől közelítenek, vagyis szociológiai megközelítést választanak, azok a társas struktúrák hatását és az egyén kontrollján kívül eső befolyási tényezőket veszik figyelembe. Ez a két tradíció a vizsgált személyek köre mentén is különbözik: a diszpozícionális elméletalkotók a baráti pár közötti interakciós folyamatot vizsgálják, míg a strukturalisták az egyének teljes kapcsolati hálózatát, annak is főleg strukturális jellemzőit. ADAMS és BLIESZNER (1994) a témát összefoglaló tanulmányukban egy olyan integratív megközelítést ajánlanak, mely a két nézőpontot egy keretbe helyezi. A modell összefoglalását az 1. ábra tartalmazza. A következőkben ezt az integratív modellt alkalmazva és kiegészítve mutatjuk be a baráti kapcsolatok jellemzőit. STRUKTURÁLIS- KULTURÁLIS KÖRNYEZET EGYÉNI JELLEMZŐK BARÁTSÁGMINTÁZATOK Társas strukturális tényezők, pl. nem, kor, családi háttér, stb. Lélektani adottságok Viselkedés S Z E R K E Z E T S Z E R K E Z E T Interaktív HÁLÓZAT PÁR Interaktív folyamatok F Á Z I S O K folyamatok F Á Z I S O K 1. ábra A baráti kapcsolatok integratív modellje (ADAMS BLIESZNER oldal nyomán) A vizsgálatok nagy része az egyéni jellemzők feltárására irányul. Ilyenek lehetnek azok a strukturális-demográfiai jellemzők, melyek a tudományos kutatások java részében független változóként szerepelnek, mint a vizsgált személy neme, kora, etnikai vagy vallási hovatartozása, társadalmi osztályhelyzete. Ilyen egyéni jellemzők még a vizsgált személyek lélektani adottságai: attitűdjei, motivációi, személyisége, értékpreferenciái, stb. A lélektani diszpozíciók gyökerét kereshetjük genetikai-biológiai meghatározókban vagy a szocializációban, tanulásban, illetve a kettő kölcsönhatásában. A strukturális és lélektani jellemzők az interpretáció és internalizáció folyamatain keresztül hatnak egymásra. A társas strukturális helyzet számos elvárást állít elénk, pl. 10

11 hogyan kell nemünknek, korunknak és osztályhelyzetünknek megfelelően gondolkodnunk, éreznünk és viselkednünk ezeket internalizáció útján tesszük magunkévá. Az egyéni adottságaink és személyes diszpozícióink befolyásolják a strukturális helyzetből fakadó lehetőségek és korlátok értelmezését. A két tényező együtt alakítja az egyén viselkedési mintáját, ami a barátságmintázatok alapja. Az egyéni viselkedésminta tartalmazza mind a rutinszerű viselkedéséket, mind a bejósolhatatlan cselekvéseket, valamint az egyén válaszait az ilyen magatartásformákra. A tevékenységek napi mintázata alakítja a barátságok mintázatát. Ez három együttműködő elemet tartalmaz, melyek mind a pár, mind a hálózatok szintjén működnek. A struktúrát (1) a baráti kapcsolatok formája, a hierarchia, a barátságban lévő szolidaritás, a társas pozíciók hasonlóságának mértéke, a barátok száma és a közöttük lévő kapcsolódás sűrűsége, intenzitása jellemzi. A baráti kapcsolatok fázisokon (2) mennek keresztül. A kapcsolatokra általában jellemző a megismerkedés, felépülés, megszilárdulás, meggyengülés és befejeződés folyamata (LEVINGER 1983). A barátságra jellemző interaktív folyamatok (3) a barátok viszonyukra vonatkozó gondolatait, érzéseit és viselkedéseit tartalmazzák. Ez a három elem a baráti pár és a baráti hálózat szintjén egyaránt jelen van, és egymással szintenként is kapcsolatban állnak. A barátságot az egyéni és a kapcsolati jellemzőkön kívül nagyban befolyásolja az a strukturális és kulturális környezet, amely adott helyen és időben körülveszi. Ennek a kontextusnak a vizsgálata eredményezte a barátságra vonatkozó kevés számú történelmi vagy kultúrközi összehasonlító vizsgálatot. A barátság kutatásának elméleti kereteit felvázolva képet alkothattunk a téma szerteágazóságáról és összetettségéről. A vizsgálat célkitűzéseinek megfelelően, a következőkben áttekintjük azokat a kutatásokat, melyek a modell elemeit jelen tanulmányt megelőzően vizsgálták. Miután tisztázzuk a barátság jelentését, részletesen bemutatjuk a viszony struktúrájának és interaktív folyamatainak eddigi tanulmányozásából származó eredményeket. Az interaktív folyamatok közül kiemelt figyelmet szentelünk a kapcsolat ez idáig elhanyagolt árnyoldalának, a barátok közötti versengésnek. Kiegészítjük a modellt a barátságnak az egyénre vonatkozó befolyásával. Külön kiemeljük a témánk szempontjából jelentős nemi különbségeket és azok magyarázati lehetőségeit. A BARÁTSÁG DEFINÍCIÓJA A BARÁTSÁG-KÉP TÖRTÉNELMI VÁLTOZATAI A jelenkori nyugati barátság-felfogás nagyban különbözik annak ókori, középkori vagy újkori képétől. A modern kort megelőző időkben a baráti kapcsolat a férfiak közötti viszony volt, a nők barátságát alacsonyabb rendűnek tekintették, és nem méltatták figyelemre. Az ókori gondolkodók, akik e témával foglalkoztak, mind azt állították, hogy a barátság olyan érzelmeket kíván, pl., komolyságot, elkötelezettséget és hűséget, amire a nők nem képesek. Jellemző volt ez a nézet a középkor nő-ellenességére is, amit leginkább az egyházatyák, pl. Szent Jeromos, Nagy Gergely, Szent Ágoston, Szent Ambrus munkáiban érhetünk tetten (KÉRI 1996). A barátság tartalma ennek ellenére nem volt híján azoknak a jellemzőknek, melyeket ma egyértelműen femininnek 11

12 tekintenek. Ezekben a korokban a férfiak barátsága, hasonlóan a mai (általában inkább nőkre jellemzőnek tartott) barátsághoz, tele volt szenvedéllyel, egymás iránti erős elkötelezettséggel, intim feltárulkozással. Mivel az ókor és középkor írásos emlékei férfiak tollából származnak, ezért nem csodálkozhatunk, ha nincsenek hiteles feljegyzések a nők közötti kapcsolatról, vagyis a női barátságokról. A barátság és a házasság modernizációja fő előmozdítójának az ipari forradalommal bekövetkezett társadalmi változások, az individualizmus elterjedése és a társas rendszerek demokratizálódása tekinthető (OLIKER 1989). Az individualizmus és demokrácia lassan, közvetetten szivárgott be a családba, ami ezáltal hideg és autoriter intézményből átalakul az érzelmi támasz és elfogadás legfőbb színterévé, ahol fontos az egyén boldogsága, a szexuális öröm és a magánélet. A házasságban többé nem összeegyeztethetetlen az értelem és az érzelem. A XIX. század igazi áttörést hoz a női barátságokról vallott vélekedésekben is a női írók megjelenésével már nem lehetett átsiklani a nők érzelmei felett. A nők egymás iránti szoros és hűséges baráti kapcsolatait, annak mélységeit olyan írók tollából olvashatjuk, mint Jane Austin, Virginia Woolf vagy a Bronte nővérek. Ez az a kor, amikor az intimitás olyan mértékben jelen van a női baráti kapcsolatokban, hasonlóan az ókor férfibarátságaihoz, hogy számunkra összemosódhat a homoerotikával. Az intimitás ilyen mértékű (szenvedélyes) jelenléte a baráti kapcsolatokban főleg annak volt köszönhető, hogy a kor hagyományainak megfelelően a házasságban ez az érzelmi töltet csak a legritkább esetben volt jelen. A hiányzó érzelmi támogatást, a feltétel nélküli szeretet és odafordulás érzését ezért mindkét nem (de főleg a nők) azonos nemű baráti kapcsolataikban próbálták megtalálni (PAUL 1991). Bár a romantikus házasság eszménye akkor (és talán a mai napig) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a XX. századdal a koedukáció elterjedésével az ellenkező neműek találkozása mindinkább lehetővé vált, a randevúzás elfogadott és gyakori időtöltés lett a fiatalok életében, ami a párok izolálódásához és a páros aktivitások uralmához vezetett. A megelőző korokkal ellentétben az elmúlt század egyértelműen a heteroszocialitás színtere volt, ahol férfi és nő romantikus kapcsolatának mindennél több teret szenteltek a művészetek és a társadalmi diskurzus hétköznapi színterei egyaránt. Ez az átrendeződés elvette az időt és energiát az azonos nemű baráti kapcsolatoktól különösen igaz ez a női barátságokra, amelyek újra alárendelt és alulértékelt helyzetbe kerültek. Ennek ellenére, egyes szerzők az 1970-es 80-as években, a szerelmi kapcsolat feminizációjához hasonlóan (CANCIAN 1986, 1987), a barátság elnőiesedéséről beszélnek, és azt a veszélyt vetítik elénk, hogy a férfi barátságok és a férfiak ezáltal alulértékelt, sőt negatívan megítélt helyzetbe kerülnek (BALSWICK 1988, MCGILL 1985). BARBARA BANK (1995) ezért a barátság olyan androgyn definícióját és vizsgálati fókuszát javasolja, melyben egyaránt jelen vannak az intimitás kifejeződése (női aspektus) és a kölcsönös segítségnyújtás (általa férfiasnak tartott aspektus) mellett a heroikus (férfias?) barátság egyéb tényezői is (törődés, hűség, bizalom). Az ilyen androgyn definíció nem kirekesztő egyik nem nézőpontjával szemben sem, ezáltal hitelesebb képet ad a barátság nemi jellegzetességeiről is. Az androgyn jellegű barátságfelfogás az ezredforduló közeledtével megvalósulni látszott, bár talán másként, mint azt BANK képzelte. A posztmodern korban fontossá vált 12

13 a szabadidő és annak örömteli eltöltése, a barátság általános definíciójából ennek megfelelően kissé háttérbe szorult az intimitás és elkötelezettség. A mai általánosan elfogadott nézet szerint a barátságra leginkább az önkéntesség, az örömteli jelleg és a formalitások hiánya a jellemző, általában nem tartalmaz szexuális interakciót és együttélést, közös munkát és felelősségvállalást (ARGYLE 1995). DAVIS és TODD (1985) a barátság-prototípusokat vizsgálva számos különböző elméleti és módszertani alapból kiinduló tanulmányt elemzett, hogy feltárja azokat az összetevőket, amelyek mindegyikben közösek. Vizsgálatuk eredményeként 8 barátság elemet neveznek meg, melyek BLIESZNER és ADAMS integratív modelljében az interaktív folyamatoknak felelnek meg. Ezek a komponensek a következők: Hitelesség, Ragaszkodás, Intim feltárulkozás, Segítségelfogadás, Megbízható szövetség, Társas-ság, Önbecsülés, és Konfliktus. WRIGHT (1969, 1978) korábban szintén hasonló eredményre jut, amikor a barátság csere-elméleten alapuló meghatározását kibontva 5 jutalmat különít el, amit erőforrásaink befektetése nyomán nyerhetünk. Ezek a jutalmak a Hasznosság Érték (Segítségelfogadás), Ego-támogatás Érték (Feltárulkozás), Ösztönzés Érték (Ragaszkodás), Én-megerősítés Érték (Önbecsülés), és a Biztonság Érték (Megbízható Szövetség). Ezeket az értékeket az egyén különböző mértékben tulajdoníthatja a barátjának. A kapcsolat Konfliktus összetevőjét WRIGHT két dimenzióra bontotta, melyek a kapcsolat fenntartásának helyzeti vagy személyes nehézségeit takarják. Szintén fontos része az elméletnek a barátság Erőssége, amit az Önkéntes Kölcsönhatás (Társas-ság) és a kapcsolatban részt vevő személyek Egyediségére történő fókuszálás (Hitelesség) mértéke alkot. Vagyis egy erős barátságot mindig az önkéntes kölcsönös elkötelezettség és a másik személy elismerésének magas szintje jellemez. DEMOGRÁFIAI KÜLÖNBSÉGEK A BARÁTSÁG DEFINÍCIÓJÁBAN ROBERT SELMAN (1981) strukturált klinikai interjúkkal vizsgálta a gyermekek barátságfelfogásának fejlődését. Az óvódás korú gyermekek barátválasztását még az esetlegesség jellemzi. Barátnak legtöbbször a játszótársat tekintik. Az óvodáskor vége felé már megjelenik az egyirányú közreműködés feltétele a barátság definíciójában, vagyis a gyerekek azt tekintik barátjuknak, aki megteszi, amit ők akarnak, és azt szereti, amit ők szeretnek. Hat és tizenkét éves kor között, a szakaszos együttműködés időszakában, a gyerekek a baráti kapcsolatokat az együttműködés és alkalmazkodás függvényeként értelmezik, ezért a véleménykülönbségek és viták a kapcsolódások felbomlásához vezethetnek. Az iskoláskor végére azonban a barátságról alkotott kép meglehetősen összetetté válik, így a barátságok jellemzői is kezdenek a felnőtt baráti kapcsolatok jellemzőire hasonlítani. Az intim, kölcsönös kapcsolat szakaszában, 9 és 15 éves kor között, a barátságra, mint egyedi elkötelezett kapcsolatra gondolnak a gyerekek, ezért ennek a kornak a kapcsolatait gyakran terheli birtoklási vágy és féltékenység. A legfejlettebb barátság-felfogási szintet SELMAN 12 éves kortól kezdve figyelte meg, amikor az autonómia és kölcsönös függés egyidejű, kiegyensúlyozott jelenléte válik hangsúlyossá a barátság definíciójában, amivel párhuzamosan az előző szakasz negatív tényezői csökkenő tendenciát mutatnak, noha a legtöbb barátságban sosem hiányoznak teljesen. Selman vizsgálatának eredményeit más kutatási eredmények is megerősítették (GOODNOW BURNS 1985; YOUNISS VOLPE 1978). Hazai, serdülőkorúakkal végzett vizsgálatában SALLAY HEDVIG (1986) is a barátságfelfogás 13

14 életkortól függő alakulását találta, melynek hátterében a kognitív fejlődés életkori szakaszait feltételezte. A felnőtt barátságot gyakran hasonlítják a szerelemhez, amely STERNBERG (1986) háromkomponens-elmélete szerint az intimitás, szenvedély és elkötelezettség hármassal jellemezhető. Amennyiben a dimenziókat kontinuumként vizsgáljuk, az elképzelés szintén alkalmazható a barátságra, viszonyt a szenvedély általában hiányzik a modern baráti viszonyokból, és a másik két dimenzió is változik a barátságban részt vevő felek jellemzői és a barátság szorosságának mértéke szerint (SHERROD 1989). A barátság felnőtt definíciójára vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a megkérdezettek általánosságban az önkéntességet, a kölcsönös támaszt, a bizalmat, az együtt végzett tevékenységek örömteli jellegét emelték ki, valamint a szerepek és szabályok viszonylagos hiányát (ARGYLE 1992). SAPADIN (1988) nyitott végű mondattal vizsgálta a barátság meghatározását, A barát, az olyan valaki, aki formulát használva. A kapott eredmények a barátság idealizált képét festették le, az igazi barátot, aki eszerint valaki olyan, aki ott van neked mindig, amikor csak szükséged van rá, bármilyen okból. A válaszok 8 kategóriát alkottak: intimitás, bizalom, függés, megosztás, elfogadás, gondoskodás, közelség, és öröm. Bár nem találtak a definíció elemeire vonatkozó szignifikáns nemi különbséget, mindazonáltal a nők többször hangsúlyozták az intimitást, függést és az elfogadást, mint a férfiak, akik többször emelték ki a közös tevékenységeket a barátság meghatározásában, mint a nők. Az osztálykülönbségekre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésünkre. Az ilyen témájú vizsgálatok nagy része szociológiai és etnográfiai megközelítésből, valamely egyéb jelenség tanulmányozásának részeként elemzi a baráti kapcsolatokat, sokszor csak egy adott osztály vagy nem (főként a férfiak) vonatkozásában. KAREN WALKER (1995) ezt a kutatási rést próbálta meg betölteni a 90-es évek közepén végzett mélyinterjús vizsgálatával, melyben amerikai közép- és munkásosztálybeli férfiakat és nőket kérdezett baráti kapcsolataik mintázatáról és a baráti viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. A vizsgálat kitért a barátság definíciójára is, és azt az eredményt kapta, hogy általánosságban mindkét osztálybeli válaszadók megkülönböztették a barátot a rokontól és a munkatárstól, a konkrét barátok felsorolása azonban gyakran nem tükrözte ezt az elvet. A munkásosztálybeli válaszadók 4/5-e (nők és férfiak egyaránt azonos gyakorisággal) nevezett meg barátként olyan rokont, aki nem a házastársuk volt, míg ez az arány a középosztályban az esetek kevesebb, mint felére volt jellemző. Ezzel ellentétben a középosztálybeli válaszadók a munkásosztálybelieknél szignifikánsan nagyobb arányban nevezték meg partnerüket a barátaik között. Ez az eredmény alátámasztja WALKER koncepcióját a barátság társadalmi-gazdasági meghatározottságáról. A munkásosztálybeliek kisebb mértékű földrajzi mobilitása a családdal való szorosabb kapcsolattartást tesz lehetővé, ami a középosztályban a nagymértékű mobilitás hatására nagyon nehezített. Ezért amíg a munkásosztály tagjai megőrizhetik intenzív rokoni kapcsolataikat, és azok látják el a barátság funkcióit, addig a középosztály kapcsolati igényeit főként a családon kívül elégítheti ki. Ez utóbbi jelenség alól a házastárs vagy partner a romantikus házasságideál nagyobb mértékű megvalósulása és a kedvezőbb társadalmi-gazdasági lehetőségek miatt lehet kivétel, mely utóbbi tényezők lehetővé teszik, hogy a partnerek szabadidejüket együtt töltsék, és így közelebbi, intim, kölcsönösen kielégítőbb, kapcsolatot alakítsanak ki, mint a munkásosztálybeli házastársak. 14

15 A BARÁTSÁGOK MINTÁZATA A STRUKTÚRA A vonzalomelméletek egyik legkorábbi megfigyelése volt, hogy a vonzalom kialakulásának, vagyis a kapcsolat létrejöttének egyik fontos eleme a fizikai közelség. Ma már az Internet korában tudjuk, hogy jöhetnek létre szoros és hosszú távú barátságok a nélkül is, hogy a kapcsolat kezdeti fázisában a tagok fizikailag találkoznának egymással, azonban ezekben az esetekben is szükség van a rendszeres interakcióra, és a kapcsolat elmélyülése már általában valós találkozásokhoz kapcsolódik (WALLACE 2002). A kapcsolat kialakulásának fázisában tehát mindenképpen szükséges a közelség, ha máshol nem, legalább egy virtuális térben. Ez a közelség általában jó előrejelzője a barátok hasonlóságának. ROBERT ZAJONC, tudománytörténetileg is meghatározó kísérleteiből levonva a következtetést, azt az álláspontot képviseli, hogy a találkozásnak való puszta kitettség megnöveli az adott személy vonzerejét (SAEGERT SWAP ZAJONC 2003). Nézete szerint a vonzalom kezdeti kialakulásához, vagyis ahhoz hogy valaki annyira szimpatikus legyen számunkra, hogy kedvünk legyen közelebbi kapcsolatot keresni vele, elegendő, ha elég sokszor látjuk. Ezt a nézetet mindennapi tapasztalataink is megerősítik, noha ismert az a jelenség is, amikor valaki megszólalásig vonzó vagyis amint jobban megismerjük, elveszti kezdeti, első benyomásra alapuló vonzerejét. ZAJONC eredményei erősen ellentmondanak a szociobiológia Fenotipusos Illesztés Elméletének, mivel nehéz magyarázatot találni, hogy a puszta kitettség hogyan növelheti meg a genetikai illeszkedést két ember között. HASONLÓSÁG, KOMPLEMENTARITÁS ÉS FONTOS TULAJDONSÁGOK Bár a barátságot az egyik legdemokratikusabb kapcsolati formának tartjuk, mégsem igaz az a kijelentés, hogy nincs szabály arra nézve ki, kivel barátkozik. A társas kapcsolatokat megalapozó vonzalom kutatása általában 3 fő elméleti irány valamelyikét követi: a hasonlóságot, a kiegészítést vagy a fontos tulajdonságot hangsúlyozó irányokat (LÁSZLÓ FARAGÓ 1979). A leghangsúlyosabb, és a barátválasztás szempontjából leginkább alátámasztott megközelítési mód a hasonlóság hangsúlyozása. Hasonlóság Barátválasztásunkban már legkisebb korban is preferáljuk a hozzánk hasonlókat, hiszen ők azok, akikkel hasonló valóságértelmezést tudunk kialakítani, vagyis megerősítjük egymás világképét, s ez által jutalmazzuk egymást. A hasonlóság fontossága azonban nem csak csere-elméleti alapon magyarázható. Hasonló emberek hasonló közegben mozognak, illetve a közeg, amelyben éljük mindennapjainkat, általában hozzánk hasonló személyeket tartalmaz. Milyen jellemzők hasonlósága lehet fontos a barátság kialakulása szempontjából? Az életkor hasonlósága általában jellemző a baráti párokra. Óvodáskortól kezdve a gyermekek egyre inkább kortársaik felé fordulnak, és ez a korbeli hasonlóság igény egészen a felnőtt korig tart, amikor kilépve az intézményes nevelés keretei közül több lehetőségünk lesz más korosztályba tartozó személyekkel megismerkedni. De még a 15

16 felnőtt barátságokra is jellemző, hogy kis eltéréssel hozzánk hasonló korú barátot választunk. Ennek az az egyszerű oka, hogy felnőttkori baráti kapcsolataink nagy része ifjúkorunkból származik, minél öregebbek vagyunk annál kevésbé jellemző, hogy új barátságokat alakítunk ki. A hasonló korú személyek általában azonos életciklusban tartanak, ezáltal hasonló feladataik, élettapasztalataik, nehézségeik és örömeik vannak. Ezek alapozzák meg a valóság hasonló értelmezését, amely a kapcsolatok fontos kognitív alapja. A hasonló élettapasztalatok megosztása a barátságok egyik legfontosabb jellemzője. A nem szintén fontos tényező. Bármely életkort tekintve igaz, hogy a legjobb barát címet az esetek legnagyobb százalékában velünk azonos neműnek ítéljük oda. Különösen igaz ez az iskolás korra, amikor a lányok és fiúk szinte kizárólag az azonos neműek csoportjában barátkoznak. Hat éves korban a gyermekek 68%-a választ azonos nemű gyermeket legjobb barátjaként, ez az arány 12 éves korra 90%-ra növekszik (DANIELS-BEIRNESS 1989, idézi COLE COLE 1998). Az ellenkező neműek közötti barátság leginkább a kamaszkorral kerül előtérbe, amikor a másik nem képviselőivel való romantikus kapcsolat jó kiindulópontjául szolgál. Azonban ekkor és később is szignifikánsan kevesebben választanak legjobb barátjukul ellenkező nemű személyt. Amíg az azonos neműek barátságában, az azonos életkorúakhoz hasonlóan, jelen lehetnek a közösön ismert élettapasztalatok, addig az ellenkező nemű barátságok legnagyobb vonzerejét épp a másik nem nézőpontjának megismerése adja. Az azonos neműek társaságának keresését, a nemi elkülönülést különböző nézőpontokból magyarázhatjuk. A kultúrközi összehasonlító vizsgálatok a nemi szegregáció általánosságát találták az ipari és nem ipari társadalmakban egyaránt. A nem ipari társadalmakban a férfiak és nők közötti teljes munkamegosztás megfigyelése, valamint a családi teendőkbe való bevonódás már igen fiatal életkorban kialakítja a nemek elkülönülését (HARKNESS SUPER 1985, idézi COLE COLE 1998). Az a tény, hogy mindez a modern, sőt posztmodern ipari társadalmakban is megfigyelhető, ahol a nemek munkamegosztáson alapuló elkülönülése egyre kevésbé látványos, mindenképpen más magyarázatot kíván. ELEANOR MACCOBY (1990) áttekintve a személyközi kapcsolatokban mutatkozó nemi különbségeket arra a következtetésre jut, hogy fiúk és lányok eltérő interakciós stílusa hozza létre a nemi elkülönülést. MACCOBY az interakciós stílus két formáját emeli ki, melyeket különösen alkalmasnak tart a nemi elkülönülés magyarázatára. Elmélete szerint a fiúk korlátozó interakciós stílust használnak, amely az érintkezés kontrolljára törekszik, gyakran megszakítva a másik fél beszédét, átvéve a szót, ami a másikat visszahúzódásra, megadásra készteti, és sokszor a tevékenység befejezését okozza. A lányok ezzel szemben felhatalmazó érintkezési stílust képviselnek, amennyiben jó hallgatóságként törekednek a másikat megerősíteni, vele egyetérteni, általánosságban az adott tevékenységet folytatni. A két nem, azaz a két stílus találkozása egyértelműen a fiúk dominanciáját és a lányok alárendelődését eredményezi, amelyben a lányok kiszolgáltatottnak érzik magukat. Ezért a lányokat a fiúk interakciós sajátosságai késztetik különálló csoportban tevékenykedni, ahol nem érzik magukat veszélyeztetve. Ugyanezen okból keresik a lányok a fiúkkal való együttes tevékenységek során a felnőttek jelenlétét, amely fékezi a fiúk durva, erő- és hatalomorientált viselkedését. Az, hogy a fiúk miért kerülik a lányok társaságát (a vizsgálatok szerint) már sokkal kevésbé érthető. MACCOBY az eltérő interakciós stílusra vezeti vissza nem csak a nemek elkülönülését, hanem a barátság 16

17 strukturális és interakciós sajátosságait is. Ezeket a nemek közötti különbség magyarázatait tárgyaló részben ismertetjük. A társadalmi-gazdasági tényezők hasonlósága alapul szolgálhat a barátok érték, attitűd és viselkedésbeli hasonlóságához, ami a barátságok tartós fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele. Bár a kutatások a szociális státuszt, az intelligenciát és a fizikai vonzerőt nem hasonlóság-alapon tekintik a vonzalom szempontjából meghatározónak, hanem az un. szociálisan minősített tulajdonságokat kitüntető hipotézis alapján (ld. BYRNE 1971, DION és mtsai 1972), a kapcsolatok tartós fennmaradása és a barátság elmélyülése azonban más igényeket támaszthat, mint a felszínes vonzalmi megítélés. Az attitűdhasonlóságot, mint a vonzalom kialakulásának fontos tényezőjét számos kísérleti helyzetben vizsgálták (BYRNE 1971), de a laboratóriumi helyzetből levonható következtetéseket a való életbeli szituációkban tesztelve inkonzisztens eredményeket kaptak. Valós élethelyzetekben az attitűdhasonlóság-hatás, számos más tényező befolyását élvezi (BYRNE 1992), de nem elhanyagolható összetevője a barátságok tartós fennmaradásának. Más szerzők a kapcsolatban részt vevő felek viselkedésbeli hasonlóságát emelik ki, mint a személyközi vonzalom kialakulásában fontos tényezőt (WERNER LATANÉ 1976). WERNER és PARMELEE (1979) azonos nemű baráti párok és nem barátok között vizsgálta az attitűdök és magatartásformák hasonlóságát. Eredményeik azt bizonyítják, hogy a viselkedésbeli hasonlóság jobb előrejelzője a kapcsolat szorosságának, mint az attitűdhasonlóság, noha a barátok hasonlóbbnak gondolják egymást attitűdjeikben, és kevésbé hasonlónak viselkedésükben, mint az a valóság. Szintén fontos tényező az érték- és személyiségbeli hasonlóság (IZARD 1960), amelyek főleg a kapcsolat kezdeti szakaszában nem valós, hanem észlelt mértékükkel befolyásolják a kapcsolat kialakulását (NEWCOMB 1961), tekintve, hogy valós jellemzőik közvetlenül nem megfigyelhetők, csak kikövetkeztethetők. A barátságok különbözőek lehetnek abban a tekintetben, hogy mely értékeket vagy személyiségtényezőket tartanak fontosnak, és melyek azok, amelyek hasonlósága bejósolja a kapcsolat tartós fennmaradását. CHENG és munkatársai (1995) például a többi személyiségtényezőnél fontosabbnak találták a Nyitottság, Extroverzió és Érzelmi Stabilitás hasonlóságát kínai serdülők ideális barátságról alkotott képében, és ebben a kultúrában főiskolásokkal végzett vizsgálatban az értékek közül a Jótékonyság és Univerzalizmus hasonlóságának fontossága emelkedett ki (LEE 1995). Nyugati kultúrkörben végzett vizsgálatok a közös értékpreferenciákat csak a közeli barátok esetében találták fontosnak, és az érték és személyiségbeli hasonlóság egymáshoz viszonyított fontossága a kapcsolat különböző fázisaiban változó volt. DUCK és CRAIG (1978) vizsgálati eredményei szerint az ismeretség kezdetén fontosabbnak mutatkozik az értékek hasonlósága, majd később egy finomabb személyiségjellemző, a személyes konstruktumok hasonlósága válik hangsúlyosabbá a barátság megítélése szempontjából. LEA és DUCK (1982) pedig azt találták, hogy a barátok számára azon egyedi értékek hasonlósága a fontos, amelyek valamiképpen nem szokványosak, vagyis melyeknek mentén kevés más emberrel találnak közösséget. 17

18 A vonzalom kialakulása szempontjából fontosnak találták a kognitív struktúra hasonlóságát is. Az értékelési dimenziók kolinearitásának elve és az un. hasonló személyi konstrukciók hipotézise (KELLY 1955) azonos fogalmi keretben tárgyalják a világ értékelésében jelentős mérföldkövek hasonlóságának fontosságát. Eszerint akik hasonló keretben értelmezik a körülöttük lévő társas és fizikai világot, azok jobban kedvelik egymást. Saját, heteroszexuális párokkal végzett vizsgálatunk a kognitív komplexitás két illeszkedését találta meghatározónak a tartós kapcsolatokban: a párok vagy kis különbséggel vagy nagy eltéréssel voltak jellemezhetők, azaz a hasonlóság és a komplementaritás egyaránt megjelent a romantikus kapcsolatban (LASSÚ 1996). Komplementaritás A vonzalom kialakulásának másik jelentős magyarázati lehetősége az egymást kiegészítő jellemzők elve. Ezt a hipotézist főleg a partnerkapcsolatokban vizsgálták, és a kapcsolat fejlődésének későbbi szakaszában találták fontosnak (WINCH, 1958, KERCKHOFF DAVIS 1962). Az ebbe a megközelítésbe tartozó kompenzáló személyiségzavar hipotézisét szintén partnerkapcsolatokra dolgozták ki, azonban az un. interperszonális személyiségelméletek által egyéb, egészséges társas viszonyokra szintén alkalmazható (SULLIVAN 1953). Az elmélet empirikus tesztelése a barátság viszonyában még várat magára. A társ szociálisan minősített tulajdonságait kitüntető hipotézis Ide tartoznak a már említett intelligencia, szociális státusz és fizikai vonzerő kitüntetett fontosságát hangsúlyozó elméletek (BYRNE 1971, DION és mtsai 1972), valamint a szimbolikus interakcionista megközelítés, amely szintén azt hangsúlyozza, hogy a vonzalom kialakulásakor nem a hasonló, hanem a szociálisan kívánatos tulajdonságokra adunk pozitív reakciót (LÁSZLÓ FARAGÓ 1979). A vonzalom-hipotézisek baráti kapcsolatokon belüli tanulmányozására kevés kutatás irányult. SALLAY HEDVIG (1986) serdülőkorúak kortárskapcsolatait elemezve a hasonlóság kiemelkedő szerepét találta fontosnak. FARAGÓ KLÁRA és LÁSZLÓ JÁNOS 1974-ben 27 fiatal baráti párt vizsgált, hogy feltárják a közöttük lévő érték, attitűd és személyiségbeli hasonlóságok mintázatát (FARAGÓ 1978). A felvett sokoldalú adatokat cluster-analízissel vizsgálták, így feltárva a barátság kritériumait. A hipotézisek tesztelése arra az eredményre vezetett, hogy amíg a szociálisan aktív személyek esetében a hasonlóság tendenciája érvényesült, addig a szociális introverzió dominanciájával rendelkező személyek baráti kapcsolataiban inkább a komplementaritás tendenciája volt megfigyelhető. Ez az adat tulajdonképpen a vonzalom harmadik megközelítését, a szociálisan minősített tulajdonságokat kitüntető hipotézist támasztja alá. A vizsgált mintán a társas aktivitás kitüntetett fontosságú jellemzőnek tűnt, amely legalább az egyik fél részéről szükséges tulajdonságként jelent meg a baráti pár kapcsolatának fennmaradása érdekében. 18

19 A BARÁTI HÁLÓZAT NAGYSÁGA ÉS SZERKEZETE Az, hogy valakinek hány barátja van, nagyon sokféle tényezőtől függ. Kisgyermekkorban, amikor a barátság fogalma még a játszótársakat jelenti, a két nem eltérő képet mutat a barátok/játszótársak számát tekintve. A lányok két-háromfős társaságokat alkotnak, míg a fiúk nagyobb csoportokban játszanak. Ezek a kapcsolatok óvodáskorban még nem szilárdak, napról napra változhat, hogy kik a tagjai ezeknek a kisebb-nagyobb csoportoknak (COLE COLE 1998). Később a baráti kapcsolat kezd hosszabb távúvá válni, de a nemi különbség a barátok számát tekintve felnőtt korig megmarad. Az a tény, hogy fiúknál általában minden életkorban több barátot találunk, annak köszönhető, hogy a barátság egyedi definíciója, vagyis amit saját kapcsolataikra nézve alkalmaznak más, mint a lányok esetében. Ha azt kérjük, hogy a jó barátaik számát mondják meg, akkor az megegyezik a lányoknál is megfigyelt 2-3 fővel. Amíg ha csak általában kérdezzük a barátok mennyiségét, akkor a barátok számukra gyakran összemosódnak a jó ismerősökkel, vagy haverokkal. A lányok ellenben barát alatt mindenkor a jó barátot értik. A barátok számára vonatkozó vizsgálatok gyakran vezettek ellentmondásos eredményekhez a felnőttek esetében is. CALDWELL és PEPLAU (1982) nem találtak különbséget amerikai férfi és női főiskolai hallgatók között barátaik számát tekintve, míg egyes kutatók a férfi hallgatók (AUKETT RITCHIE MILL 1988), mások pedig a nők előnyét találták, a barátok számát vizsgálva (JOHNSON LESLIE 1982, PERETTI 1976). Ezek az ellentmondások jól tükrözik azt a nehézséget, ami a barátság vizsgálatakor a kérdésfeltevésben rejlik. A Hány barátja van? kérdés bár ránézésre egyértelmű, ténylegesen számos egymással egyenrangú választ eredményezhet aszerint, hogy a válaszadó milyen tényezőket tekint az adott pillanatban saját barátsága kritériumának. A barátok számában mutatkozó osztálykülönbségekre vonatkozó eredményeket szintén áthatja ez az értelmezési nehézség. A másik probléma az egyes társadalmi osztályok összehasonlításával az a tény, hogy a középosztályon kívül a többi réteg csak szórványosan vizsgált, kevés adat áll rendelkezésünkre társas kapcsolataikról. WALKER fent említett, 1995-ös tanulmányában elemzi a közép- és munkásosztály barátkozási mintázatát. Adatai szerint az amerikai mintában nem volt különbség a két osztály között abban, hogy hány helyi barátjuk van, de a középosztálybeliek szignifikánsan több távol élő baráttal rendelkeznek, mint a munkásosztály tagjai. Ennek az eltérésnek szintén mobilitásbeli és gazdasági különbségek az okai a munkásosztály tagjai földrajzilag kevésbé mobilisek, és amennyiben mégis elköltöznek lakóhelyükről, az ott élő barátokkal a gazdasági nehézségeik miatt nem tudják tartani a kapcsolatot, ezért az ilyen barátságok legtöbbször megszakadnak. Kevés hazai vizsgálat elemzi a barátságban mutatkozó demográfiai különbségeket. ALBERT FRUZSINA és DÁVID BEÁTA (1998/a) a Magyar Háztartásai Panel 1993-ból és 1997-ből származó barátságra vonatkozó adatait elemzik. A Hány barátja van? kérdésre ami módszertanilag meglátásuk szerint sem a legjobb formája a kérdésfeltevésnek kapott válaszokat nem, családi állapot és iskolai végzettség szerint hasonlítják össze, feltárva az eredmények időbeli változását és annak lehetséges okait is. Vizsgálatukban azt kapták, hogy a korral fordított, az iskolai végzettség növekedésével 19

20 egyenes arányban nő a barátokkal való ellátottság. UTASI ÁGNES 1986-ban végzett vizsgálatai hasonló eredményre jutottak (UTASI 1990). A férfiak előnye a nőkkel szemben minden paraméter mentén kimutatható volt, és azt is megfigyelték, hogy az közötti időszakban több nő, mint férfi vesztette el barátait. Csak a felsőfokú végzettségű nők mutattak a férfiakhoz hasonló barát-számot, és körükben a férfiaktól kisebb mértékben volt jellemző a baráttalanság. A családi állapot vizsgálata némileg ellentmondásos eredményeket hozott. Az egyedülálló nők majdnem fele barát nélkülinek vallotta magát, míg ez az arány a házassággal és a gyermekek számának növekedésével nőtt. Ez ellentétes tendenciát mutatott a férfiaknál, ahol legtöbb barátról az elváltak és özvegyek számoltak be. Az eredmények értelmezésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a barát fogalma ebben a vizsgálatban nem volt körülhatárolt, így nem tudhatjuk, hogy a megkérdezettek kiket tekintettek barátjuknak. Az és 2000 évi Monitorvizsgálatok már a barátok egy körülhatárolt szeletét vizsgálták, a bizalmas barátokat, akikkel a válaszadó fontosabb dolgait, problémáit az elmúlt fél évben megbeszélte (ALBERT DÁVID, 1998/b, 1999, 2000). Az ilyen szűkebb körű kérdésfeltevésnek köszönhetően megnőtt azon férfiak aránya, akik nem rendelkeztek bizalmas baráttal. A 2000-ben felvett vizsgálatok eredménye másik fontos változást is mutatott: Magyarországon megállt a barátok számának 90-es években regisztrált csökkenése. A demográfiai változók alapján semmilyen különbséget nem találtak a korábbi vizsgálatokhoz képest. A barátok számának felnőtt- és időskorral történő csökkenése a hazai és nemzetközi társas támasz vizsgálatok által is megerősített jelenség. A felnőtt kori partnerkapcsolatok, a családalapítás és munkavállalás elkötelezettségei mindkét nemnél a baráti kapcsolatok lazulását, a barátok számának csökkenését hozzák. A leépített barátságok azután a válás vagy a házastárs halála esetén nehezen feltámaszthatók. Az adatok fényében úgy tűnik, a férfiak könnyebben szerzik vissza barátaikat, talán, mert ők másként gondolnak a barátságban megengedett távolságra és elkötelezettségre, mint a nők. A két nem ilyen irányú különbségeit később részletesen tárgyaljuk. A nők hátránya a baráti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a nyugati trendekkel ellentétes tendenciának mondható. ALBERT és DÁVID (1998/a) a hagyományos, paraszti társadalom örökségének tekintik a nők tradicionális szerepét, aminek eredményeként a női kapcsolatok főként a családon belül szerveződnek. Ahogyan a magasabb végzettség megszerzésével férfiak és nők helye a társadalomban közeledik egymáshoz, úgy csökken a két nem közötti különbség a baráti kapcsolatok számát tekintve is, sőt a nők elfoglalják a nyugati irodalomban többször is megfigyelt előnyösebb pozíciót. A barátság általában kevéssé hierarchikusnak tekintett társas viszony. Két jóbarát kapcsolatában ritkán találunk tartós, mereven leosztott alá-fölérendeltséget, a hosszú távú kapcsolatokban időről időre változik a dominancia és alárendelődés. Baráti hálózatok esetében azonban mindig megtalálhatók a sztár-helyzetben lévő vezéregyéniségek, akik a társas háló középpontjában vannak, körülvéve egymással több-kevesebb kapcsolatban lévő személyekkel (MÉREI 1988). A baráti hálózatok központi szereplője fejlett társas kompetenciával rendelkezik. A társas kompetencia ROBERT SELMAN (1980) szerint a másik nézőpontjának átvételének képességétől függ. SELMAN érdekes összefüggést talált a nézőpont-átvételi képesség és a szociális 20

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat Kvalitatív vizsgálat a szenvedélybetegséggel küzdők családtagjainak körében. A szenvedélybetegséggel küzdők körében végzett kutatás harmadik

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

NoBits (Nostalgia Bits)

NoBits (Nostalgia Bits) NoBits (Nostalgia Bits) Élő történelem Infokommunikációs megoldás időseknek, emlékeik rögzítésére, digitalizálására és megosztására A NoBits AAL Call 2 projekt adatai 2 - Az MMKlaszter (MMIroda) kezdeményezte

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben