A társas kapcsolatok alakulása kisiskolás korban
|
|
- Márta Somogyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A társas kapcsolatok alakulása kisiskolás korban Társkapcsolataink döntő hatással vannak személyiségfejlődésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre. A humánetológia- és a pszichológiatudományok kutatási eredményei azt mutatják, hogy az emberrel veleszületett kötődési hajlam és a korai anya gyerek szeretetkapcsolatának élménye tekinthető a bővülő szocializációs színtereken formálódó társas viselkedés kiindulópontjának. Mindenekelőtt a családban elsajátított minták képeznek olyan erőt, amelyek lényegében egész életünket végigkísérik. De az óvodai és iskolai évek közösségi tapasztalatai szintén befolyásolják személyiségünket. Az értelmi funkciók mellett az érzelmi és szociális komponensek jelentőségét hangsúlyozzák a modern kiterjesztett intelligenciamodellek. Az érzelmi intelligencia egyik népszerűsítője, Goleman (1997) szerint ahhoz, hogy társadalmi és magánéletünkben boldogok lehessünk, elengedhetetlen olyan képességek birtoklása, mint az érzelmek felismerésének és kezelésének képessége, az önmotiválás képessége, valamint a kapcsolatkezelési képesség. Az utóbbi döntően meghatározza társas hatékonyságunkat: meg tudjuk-e szerettetni magunkat embertársainkkal, tudunk-e népszerűek lenni az adott csoportban, tudunk-e hatással lenni másokra, képesek vagyunk-e más emberekkel együttműködni. Goleman arra is rámutat, hogy a társasági jártasságok kialakítása tudatosságot igényel. A pedagógia kiemelten foglalkozik a személyes kötődés és a szociális háló intézményes nevelésben betöltött szerepével. A nevelés, a tanítás-tanulás közvetlen, személyes kölcsönhatások által valósul meg, a gyerekek fejlődése visszatérő kapcsolatok rendszerében történik. A pedagógusokhoz és más személyekhez fűződő viszony minősége, a kortárscsoportban elfoglalt hely, a barátságok szövevénye, a társas kapcsolatok tartalmi jellemzői egyaránt meghatározóak az iskolai élet eredményességéhez. A kompetencia alapú tanulási koncepció értelmében az iskolai oktatásban a hagyományos ismeretközpontúságot felváltja a képességek fejlesztését előtérbe helyező szemlélet, amely már tervszerűen foglalkozik a szociális képességek fejlesztésének kérdéskörével. Nagy József (2000) pedagógiai rendszere a következő kompetenciaterületek kiművelését tartja indokoltnak: 1. kognitív kompetencia, 2. perszonális kompetencia, 3. szociális kompetencia, 4. speciális kompetencia. A szociális kompetencia az alábbi viselkedésfelületeket érinti: proszociális viselkedés, kommunikációs viselkedés, kötődés, csoportviselkedés és érdekérvényesítés. Ezeknek a megfelelő színvonala kihatással van életminőségünkre. A vonatkozó meghatározások általában tartalmazzák a szociabilitás, a hatékony társas viselkedés kritériumát. A fejlett szociális kompetenciával rendelkező személy rendelkezik a szociális megismerés, a szociális motívumok, a társas képességek komplex rendszerével, aminek következtében sikeres lehet az interperszonális kapcsolatokban. A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensekből strukturálódik. Fejlődésében a kortársak és a felnőttek egyaránt részt vesznek. Jelen összeállításban a kisiskolás korú gyerekek társas viselkedésének a bemutatására kerül sor, néhány olyan pszichológiai kutatási eredmény áttekintésére, melyek hozzájárulhatnak a gyerekek szociális viszonyainak jobb megértéséhez, valamint támpontot adhatnak a szociális képességek alakulására is figyelő pedagógus munkájához. A társas kapcsolatok alakulását befolyásoló fejlődési sajátosságok Az iskolába lépéssel a gyerekek szociális kompetenciájában látványos előbbre lépés figyelhető meg. Ez szorosan összefügg egyrészt az érzelmi élet fejlődésével, az én fejlődésével, illetve az értelmi funkciók érésével, másrészt az iskola és az iskolán túli különféle társas szerveződések hatásaival. A személyiség pszichikus funkcióiban bekövetkező változások serkentik a társas viselkedés fejlődését. Piaget (1993) megfigyelései szerint ebben az időszakban a gondolkodás fejlődésével pontosabbá válik a világ belső reprezentációja. Gazdagodik tudásunk saját magunkról és másokról. Tapasztalatokat szerzünk a bennünk zajló figyelmi, emlékezeti, képzeleti és problémamegoldó funkciókról. Lényegesen javul a kisiskolások személyészlelése, kommunikációs készsége, bővül a szókincsük és stabilizálódik az önkontrolljuk, aminek köszönhetően eredményesebbek lesznek a beszélgetésekben és az együttes tevékenységekben (Vajda, 2002).
2 Az emberek jellemzésekor a korábbi szubjektivitásuk csökken. Míg óvodáskorban a társak leírására esetleges, szituációtól függő és személyes vonatkozású tulajdonságokat neveznek meg, addig a hat tíz évesek mindinkább valódi, rejtett személyiségjegyeket és differenciáltabb jellemzéseket fogalmaznak meg. Ettől kezdve tudják mások viselkedését okokkal magyarázni. Ugyanakkor az is igaz, hogy megfelelően koherens, árnyaltabb, sablonoktól mentes véleményadásra csak a serdülőkorban válnak képessé. Ebben az időszakban eltérő viszonyulás figyelhető meg a felnőttekhez igazodó viselkedésükben és a gyerekcsoportokban megnyilvánuló magatartásukban. Piaget megállapításával élve kettős erkölcs vezeti őket: egyfelől a felnőtteket tekintélyként tisztelik, betartják az általuk közvetített normákat, másfelől viszont saját maguknak konstruált szabályokat követnek. Kortárs kapcsolatok és kortárscsoportok A hatodik hetedik évtől növekszik a gyerekek önállóságigénye, és megkezdődik a szülőktől, a családtól való eltávolodás. Az átpártolásnak is nevezett időszakban egyre több időt töltenek együtt más személyekkel, főként a hasonló korú gyerekek társaságát kedvelik. Mérei Ferenc és V. Binet Ágnes (1993) megfigyelése alapján ennek hátterében az áll, hogy egyensúlyba kerül a gyerek felnőtt és a gyerek gyerek kötődés érzelmi hőfoka, indulati feszültsége: a korábbiaké csökken, az utóbbiaké növekszik. Ettől kezdve a kortárscsoport döntően meghatározza az egyén viselkedését. Az azonos korú gyerekek saját csoportjaikban egyenrangú félként vannak jelen. Ezekben a kapcsolatokban a kölcsönösség elve érvényesül. Viselkedésük szabályozásában a társak mérvadóak, a barátok képviselik a referenciakeretet. A kutatások alapján a következőkben határozható meg a kortárscsoport szerepe: elősegíti a szülőktől való függetlenedést, támogatja a kölcsönösség megtapasztalását, lehetőséget ad a versengés és a kooperáció gyakorlására, teret kínál különböző csoportpozíció átélésére, sajátos gyermeki kultúrát biztosít (Wader Zanden, 1985 idézi Vajda, 2002). Asher és Parker (1989) a kortárscsoport további előnyeit emeli ki: hozzájárul a szociális kompetencia fejlődéséhez, támaszt nyújt, biztonságos légkört teremt, a valakihez való tartozás érzését nyújtja, támogatja az intimitást, én-érvényesítési lehetőséget kínál, valamint különféle szerepek (vezető, irányító, alkalmazkodó, követő, magányos) átélését is szolgálja. Vajda Zsuzsanna (1999) a következő fejlődési szakaszokat különíti el. Az óvodáskor végétől, a páros kapcsolatokat követően kezdetlegesen strukturálódó csoportosulások jönnek létre. Majd hétéves kortól egyre nagyobb létszámú csoportok alakulnak ki. 10 éves korban gyakoribbak a 4 5 főből álló kisebb formációk. Pubertáskorig általában a barátságok azonos neműek között szövődnek, jóllehet kialakulhatnak lány fiú barátságok is. Az ellenkező neműek egymás iránti közeledését a felnőtteknek kellő tapintattal illik kezelni. Megfigyelhető a fiúk lányok szembenállása. Egy felmérés alapján a nyolcéves fiúk 100%-ban, a lányok pedig 82%-ban választottak azonos nemű társat barátnak (Daniels Beirness, 1989 idézi Vajda, 1999). A lányok kevesebb, 2 3 személlyel tartanak fenn szorosabb kapcsolatot, míg a fiúk kapcsolatai kevésbé intenzívek, de kiterjedtebbek. A fiúk ugyanakkor jobban befogadnak maguk közé új tagokat. A lányoknál fontosabb a kölcsönösség, mint a fiúknál. A fiúcsoportokban gyakrabban található olyan személy, aki egyedül irányítja, utasítja a többieket, ezzel szemben a lánycsoportokban jellemzően valamennyien kezdeményezőek, és együttesen alakítják a csoport életét. Általában közösen hozzák meg a csoportra vonatkozó döntéseket. A gyakorlatban elterjedt csoportkutatási módszer a szociometria, melynek feladata az egyén társas kapcsolatainak, érzelmi viszonyulásainak és társas pozíciójának a feltérképezése egy adott csoporton belül. Emellett a csoport aktuális jellemzésére is szolgál. Például feltárhatja a csoportszerepeket. Bár kisiskolás korban is megtalálhatóak a sztár, népszerű, izolált, elutasított szerepek, azonban a gyerekek csoporthelyzete képlékenyebb a csoportosulások gyakori átalakulása miatt. A kisiskolások gyakran váltogatják barátaikat, a kialakult kapcsolatok inkább külső tényezőktől függnek. A szerepek stabilizációja csak prepubertás, pubertáskortól figyelhető meg.
3 A népszerűséget népszerűtlenséget ekkor lényegtelen elemek befolyásolják, például a közösség elutasíthatja a furcsa nevű gyerekeket. A kövér gyerekek szinte mindig hátrányt szenvednek. Viszont a vonzó külsejű, kisportolt megjelenésű társakat itt is előnyben részesítik. Egy vizsgálat során arra a kérdésre kellett válaszolniuk az eltérő szociális státusú gyerekeknek, hogy miként viselkednének új osztálytársaikkal szemben, ha egy másik iskolába kerülnének (Hetherington Parky, 1986 idézi Vajda Zsuzsanna). A népszerű gyerekek inkább adtak kezdeményezésre, rokonszenvi viszonyulásra utaló feleletet, mint az alacsony státusúak. Az utóbbiak jellemzően elkerülnék a kapcsolatfelvételt. Ebben az életkorban a versengés, az állandó megmérettetés és a teljesítmények összehasonlítása inkább árt a gyerekeknek. A lemaradók kudarcok sorát élhetik meg, míg a jeleskedőkön fölényeskedés uralkodhat el. Konfliktusok robbanhatnak ki a győztesek és vesztesek között. Ha a csoport légköre rossz, fenyegetettség érzése alakul ki, egyik gyakori következmény a bűnbakkeresés. A bűnbakszerep a kiközösített, népszerűtlen gyerekeket sújtja, akiket a többiek, olykor a pedagógus maga is, elutasít. Rendszerint a gyerekek valamilyen külső tulajdonsága, különbözőssége, mássága okozza ezt a kellemetlen helyzetet, amibe belekényszerülnek. A gyerekkori magányosság, elutasítottság, kirekesztettség kóros folyamatokat eredményezhet. Jelzés értékű, ha egy kisiskolásnak nincsenek barátai. A marginális csoporthelyzet lemorzsolódást, deviáns csoportokhoz csatlakozást eredményezhet. A kutatások az elutasított gyerekek 4 típusát azonosították (Vajda, 2002). 1. Vannak, akiket agresszív viselkedésükért zárnak ki a többiek. 2. Mások az előnytelen külső miatt kerülnek perifériára. 3. Elutasításra találnak az éretlenül, különcmódon viselkedők is, és végül 4. a teljesen átlagosan viselkedők közül ugyancsak kerülnek ki kirekesztett gyerekek. Vizsgálati eredmények igazolták, hogy az agresszivitás miatti elutasítás a későbbi magatartási zavar előrejelzője. A fiatalok deviáns csoportokhoz csatlakozása mögött a szeretet, az elégedettség, a valahová tartozni akarás vágya húzódik. Ismert jelenség, hogy egyrészt a társadalmilag kedvezőtlen helyzetű fiatalok, másrészt a jómódú családok gyermekei érintettek leginkább a deviáns viselkedésben. Az előzőek az egzisztenciális bizonytalanság, kilátástalanság miatt, míg a felső-középosztálybeli gyerekek a túlzott szabadság, a határok semmibevétele miatt keveredhetnek bandákba, veszélyes csoportokba. A tanár gyerek kapcsolat A pedagógushoz fűződő kapcsolatban felfedezhető a kölcsönös bizalom, a tanár részéről a szocializációs szándék, a proszociális viselkedés (védelmezés, támasznyújtás, segítségnyújtás), a tanuló részéről pedig a tiszteletadás és a ragaszkodás. A pedagógus helyes magatartásához tartozik, hogy segíti a kisiskolások önállósulását, függetlenségét, az aszimmetrikus felnőtt gyermek viszonyból eredő tekintély éreztetése helyett éves kor körül önmagunk és mások értékelésében egyre több szereplő jelenik meg. Előtérbe kerül a társakkal történő összehasonlítás, valamint a szülőket követően a pedagógusok véleménye lesz meghatározó. A pedagógusok különféle csatornákon közvetített értékelései formálják a gyerekek önmagukról kialakított képét. Bár a családban szerzett tapasztalatok nem elhanyagolhatóak az énkép szerveződésében, azonban a tanítók, tanárok hozzáállása kimozdíthatja a negatív énképű, alulértékelő tanulókat. A reális énkép kialakulásához a teljesítmény elismerése, a képességeket és erőfeszítéseket figyelembe vevő jutalmazás és büntetés együttes alkalmazása járul hozzá. Erikson (2002) a teljesítménymegnyilvánulás, iparkodás idejének nevezte el ezt a korszakot. Kedvező végkifejletként a gyerekekben kialakul a teljesítmény vágya, az elismerés kivívásának öröme. A fokozódó iskolai követelmények új készségek, képességek megszilárdulását, tevékenységek elsajátítását teszik lehetővé. A tanárok elfogadó, támogató attitűdje, igazságos visszajelzése, bátorítása, sikerélményeket biztosító magatartása nélkülözhetetlen ebben. Ellenkező esetben önmagában kételkedő, elégedetlenkedő és kisebbrendűségi érzésektől szenvedő személyiség formálódik. A pedagógusszerep 3 összetevőjét említi meg Schmercz István (2002): 1. értékközvetítés, 2. modellnyújtás, 3. irányítás és vezetés. Az értékközvetítés a társadalom által deklarált értékek továbbadását, az irányítás vezetés pedig alapvetően a didaktikai feladatok végrehajtását jelenti. A modellkövetés magában foglalja az érzelmi kötődésen alapuló utánzást és azonosulást. A gyerekek kétféle módon azonosulhatnak másokkal: identifikációs modellkövetéskor teljes
4 azonosulással, valamint empátiás modellkövetéssel, amikor csupán néhány tulajdonság átvételére kerül sor. A jutalom elnyerése és a büntetés elkerülése mellett a másik személyhez tartozás vágya vagy a csoporthoz tartozni akarás motívuma válthatja ki a modell viselkedésének és személyiségjegyeinek lemásolását. Az azonosulás nem mindig történik problémamentesen. Zavara mögött kötődési nehézség, kötődési rendellenesség fedezhető fel, ami a korai évek gondoskodási anomáliáira vezethető vissza (Zsolnai, 2001). Az ingerszegény környezet, az elhanyagolás vagy éppen a túlféltés eltérő viszonyulást okozhat. Az anya hiánya szorongásos kötődést eredményezhet, míg az anya elérhetetlensége és a túlságosan védő-óvó attitűd függőség kialakulását. A szorongóan kötődő személyek kapcsolataikban, tárgyválasztásaikban bizonytalanok, a túlságosan dependens személyek pedig önállótlanabbak, és az átlagosnál nagyobb mértékben függnek másoktól. A pedagógus egyes gyerekekhez való viszonya mintát nyújt a többi gyerek számára is. Ha valamelyik tanuló viselkedését elutasítja, akkor a társak szintén elfordulhatnak tőle. Az iskola első éveiben különösen indokolt felhívni a figyelmet az ún. önmagát beteljesítő jóslat veszélyére. A másképpen Pygmalion-effektusnak nevezett jelenség olyan elvárások, előzetes elképzelések beigazolódására utal, amely legtöbb esetben megalapozatlan feltevésekből származik. Ismert szociálpszichológiai vizsgálatok számoltak be arról, hogy a tanárok a személyészlelési törvényszerűségekből adódóan eltérő módon viszonyulnak a tanulókhoz, aminek hosszabb távú kihatásai lehetnek. Így bizonyos gyerekek hátrányos helyzetbe kerülhetnek, míg mások kivételezett pozícióba. A pedagógus első benyomásai, előzetes ismeretei, prekoncepciói, rokonszenvi ellenszenvi élményei válthatják ki a gyerekek énképét, teljesítményigényét alakító differenciáló magatartását. Ez az eltérő bánásmód gyakran a pedagógus számára sem tudatosul. Kimutatták például, hogy a szóbeli kommunikáció és a metakommunikáció során, a követelmény meghatározásakor az értékelés mikéntjében tesznek különbséget. Érdemes megjegyezni, hogy az önbeteljesítő jóslat nemcsak személyeknél, hanem egész csoportoknál, osztályoknál is működhet. Az iskolai motivációban a tanár személyisége és az osztály légköre egyaránt meghatározó. A személyes kapcsolatok direkt vagy indirekt módon hatással vannak a tanulók iskolai eredményére, tantárgyi teljesítményére. Azonban a befolyásolás jelentősége korosztályonként változik. Kisiskolás korban a tanító iránti vonzalom az alapja a tantárgy szeretésének. Tehát a tanulás megkedvelésében fontos szerepet játszik a pedagógus és gyerek közötti érzelmi viszony. Egy hazai kutatás azt találta, hogy a 12 és 16 éves korosztálynál a tanár diák kapcsolat jelentősége háttérbe szorul, és a baráti illetve családi kötődések befolyásolják jobban a tanulást támogató motívumokat és a tantárgyi teljesítményt (Zsolnai, 1998). Összegzés A szociális kompetencia alapvetően az egyén társas életének harmóniáját biztosítja. A társas hatékonyság, a másokkal való együttműködés képessége nagyban hozzájárul a társadalmi élet és a magánélet boldogságához. A család kötődései után az intézményes nevelés kapcsolatai válnak személyiségformálóvá. Kisiskolás korban a gyerekek alakuló szociális képességei olyan funkciókban jutnak kifejezésre, mint a társak iránti érdeklődés, mások megértése, kommunikáció és interakció, valamint az együttműködés. Ebben az időszakban egyrészt a kortárscsoport érdekes és izgalmas világát ismerik meg, ahol megtanulják a kölcsönösségen alapuló vonzalmak előnyeit, másrészt tapasztalatokat gyűjtenek a felnőttekhez fűződő kapcsolatokból. A pedagógus tanuló kapcsolat pedig a gyerekek önállósodásának segítésén túl támogatja a társadalmilag elfogadott normák, értékek belsővé tételét. Felhasznált irodalom: Erikson, Erik H. (2002): Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó, Bp. Goleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Bp. Mérei Ferenc V. Binet Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Bp. Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Bp. Piaget, J. (1993): Az értelem pszichológiája. Gondolat Kiadó, Bp. Schmercz István (szerk.) (2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Nyíregyháza. Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Bp.
5 Vajda Zsuzsanna (2002): A társas kapcsolatok és viselkedés fejlődése kisiskolás kortól serdülőkorig. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp p. Zsolnai Anikó (1998): A szociális kompetencia kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. In: Magyar Pedagógia 1998/ p. Zsolnai Anikó (2001): Kötődés és nevelés. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. Zsubrits Attila EdQ regionális oktatási együttműködés 2004/2005. (A CERNET folytatásaként.) Támogatta az EU Magyarország Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alapja
A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenPedagógiai pszichológia
."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenTI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
RészletesebbenA GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG. ALAPKOMPETENCIÁK A személyiség motívum és tudásrendszere.
ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG ALAPRENDSZER (alapkomponensek+készenléti komponensek rendszere) KOMPETENCIÁK Alapkomponensek összetevői: alapkompetenciák Alapmotívumok Személyes
RészletesebbenA szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében
A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenTI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal
RészletesebbenA család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet
A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenBEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e
RészletesebbenAz iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában
Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Dr. N. Kollár Katalin tanszékvezető, PhD, habil. egyetemi docens ELTE Pedagógiai
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenSzociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016
Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016 A szociometriai felmérés A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenKészítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.
Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenKomplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára
Komplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára 1. A nevelés célja és feladatrendszere. A nevelés célja és feladatrendszerének alapvető jellemzői a rendszerváltást követő két évtizedben.
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenÓvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye Molnár Anikó Okleveles gyógypedagógus Szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási
RészletesebbenReferencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény
Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,
RészletesebbenA bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:
Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenDR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében
DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális
RészletesebbenSzemélyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása
Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Személyiségfejlődés és fejlesztés az óvodában 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 27282/34/2016. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenDRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja
DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenMitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenFÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ NOVEMBER
A jó nevelés azt jelenti, hogy helyesen reagálunk gyermekünk helytelen viselkedésére (John Rosemond) FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ 2014.
RészletesebbenCsalád, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon
Család, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon Dr. Kolosai Nedda ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 2018. június 20. Jövőnk a gyermek Mitől lehetek autentikus ebben a témában
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN
SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.
RészletesebbenVárnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás
Részletesebben