Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf szám július-augusztus

Átírás

1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf szám július-augusztus

2 Újra tárgyalunk Nosztalgiával vegyes érzelmekkel gondolhatunk azokra az idôkre, amikor a nyári szakmapolitikai uborkaszezont kihasználva teljes egészében átadhattuk magunkat a gondtalan kikapcsolódásnak, pihenésnek. Úgy tûnik, hogy ennek különösen az elmúlt idôszak gyakorlatát figyelembe véve végérvényesen vége. A nyár lanyhuló figyelmét kihasználva idôrôlidôre a lappangó törvényhozás eszközrendszerét felhasználva, képviselôi módosító indítványok keretében, a szakmával nem egyeztetett javaslatok (ötletek, aktuál-, vagy permanens liberál révületek stb.) kerülnek parlamenti megvitatásra, törvényi szintre. Így történt ez most is, de szerencsére a nem támogatott gyógyszerek esetében adható árengedmény adásának kérdését leszámítva a gyógyszerészek fellépésének és nem kevés támogatóinknak köszönhetôen a betegek biztonságos gyógyszerellátását és a szakma jövôjét alapjaiban aláásó liberális ötletek megbuktak. Az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény végrehajtási rendeleteinek elôkészítése, illetve a véglegesítés elôsegítése érdekében az Egészségügyi Minisztériummal augusztus 11-én egyeztetô tárgyalások kezdôdtek. A szakmai szervezetek közös tárgyalódelegációja a következô kiemelt témákban kezdte meg munkáját: 1. Nem támogatott gyógyszerek árkedvezménye A szakmai szervezetek álláspontja a kérdéssel kapcsolatosan nem változott. Véleményünk szerint a gazdaságban élénkítô hatású verseny az egészségügyi ellátás területén visszás körülményeket teremthet. A piac diktálta versenypolitika a hozzáférés egyenlôtlenségét idézi elô, különösen a kistelepüléseken és szórvány falvakban, ahol a jövedelmi viszonyok is alacsonyabbak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az országosan egységes patikai gyógyszer árrendszert olyan alapvetô értéknek tekintjük, amely jól szolgálja a biztonságos és esélyegyenlôségen alapuló gyógyszerellátást. Nincs (és nem is volt) semmi kifogásunk az ellen, hogy ha a gyógyszergyártók árcsökkentést kezdeményeznek és az az eredeti kormányzati célnak megfelelôen megjelenik a beteg oldalán a kedvezményes fogyasztói árban, de minden beteg számára egységesen, lakóhelyétôl, illetve a felkeresett gyógyszertár gazdasági potenciájától függetlenül. Így látjuk biztosítva a betegek és a gyógyszertárak esélyegyenlôségét. A nem támogatott gyógyszerek esetében adható árengedmény adásának eljárási rendjét érintô a törvény 31. -a (2) bekezdésének végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdések megbeszélése, értelmezése az elkövetkezendô idôszak nem könnyû feladata. 2. Gyógyszertári ügyeletek A TARKI évi a gyógyszerellátásról készült felmérése alapján a lakosság a jelenlegi gyógyszertári ügyeleti rendszerrel elégedett. Szórványosan fogalmazódott meg az ügyeletes gyógyszertárak elérhetôségének problémája és az ügyeleti ablakon keresztül történô expediálás kényelmetlenségeinek kérdése. A rendszerváltás óta többszörösen kormányzati ciklusokat átívelôen megfogalmazott cél egy országosan egységes elvekre épülô, a lakossági és kormányzati igényeket és elvárásokat, a gyógyszertár (szakmai, gazdasági és munkaügyi) teherbíró képességét figyelembe vevô, magas színvonalú, biztonságos és hozzáférhetô ügyeleti rendszer kidolgozása. A gyógyszerész szakma az elmúlt évek során többször készített tervet és egyeztetett ebben a kérdésben, de érdemi megoldás mindeddig nem született. A jelenlegi tárgyalások során a szaktárca részérôl igényként fogalmazódott meg a sürgôsségi betegellátás és a gyógyszertári ügyeletek kapcsolódó szabályozása, a sürgôsségi ellátásra szoruló betegek gyógyszerellátásának az egészségügyi szolgáltatással egy idôben történô biztosítása. A gyógyszerészi oldal változatlanul megoldandó problémának tekinti a gyógyszertári ügyeletek finanszírozásának kérdését. 3. Generikus program A kormányprogram célja a gyógyszerellátás közgazdasági értelemben vett hatékonyságának, a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató szerepének növelése, a gyógyszerészek és gyógyszertárak bekapcsolása a népegészségügyi (prevenció, gondozás) feladatok ellátásába. A generikus program térnyerésével a lakossági és biztosítói megtakarításokat a bizonyítottan eredményes innovatív gyógyszerek költségeinek fedezésére kívánják használni. Noha a program megvalósítására a gyógyszerészek nyitottak, számos tisztázandó kérdés van az orvosi, gyógyszerészi kompetenciák és érdekeltségek kérdéskörében. A program akkor lehet igazán sikeres, ha a betegek és a biztosító számára érzékelhetô költségcsökkenést, a gyógyszerészeknél viszont a többletmunkával arányos árrés-tömeg növekedést eredményez. További problémát jelent az évenkénti valorizálás, a forgalom átstrukturálódása, az árverseny árszínvonal csökkentô hatásai miatti árrés bevétel kiesés stb. figyelembevétele. 4. Elektronikus gyógyszerellátás, gyógyszerek házhozszállítása A magyarországi gyógyszerellátás biztonságos, stabil, jó minôségû és a nem tagadható finanszírozási problémák ellenére költséghatékonyan mûködik. Az elektronikus információs és kereskedelmi gyógyszerellátás, valamint a gyógyszerek házhoz szállítása viszont jelentôs kockázattal jár. Éppen ezért csak megfelelôen körültekintô, részletes, a rendelkezésre álló nem mindig kedvezô nemzetközi tapasztalatok, társadalmi elvárások figyelembevételével szakmai, gazdasági, jogi, adatvédelmi stb. szabályozást követôen kerülhet sor a mindennapi gyakorlatban történô bevezetésre. Külön ki kell térni a betegek (fogyasztók) tájékoztatásának, a minôség és biztonságosság kérdéskörének a megoldására. Mind a minôségbiztosított informatikai háttér igénybevételével megvalósítandó internetes gyógyszerforgalmazás, mind pedig a gyógyszerek házhoz szállítása során, a közvetlen lakossági gyógyszerellátáshoz hasonlóan, meg kell tartani a gyógyszerészi ill. gyógyszertári kompetenciák kizárólagosságát. 5. Gyógyszerészi gondozás A gyógyszerészi gondozás szakmai protokolljainak kidolgozása folyamatosan történik, két kiemelt területen a hypertonia és a diabetes vonatkozásában önkéntesen vállalkozó patika bevonásával a modellprogram még ebben az évben elindítható. Az Egészségügyi Minisztérium feladata a jogszabályi, finanszírozási háttér segítése, megteremtése, illetve a népegészségügyi programba történô beillesztése. 6. Egyéb kérdések A tárgyalások során felvetôdött még a közgyógyellátással kapcsolatos kérdésekben várható változások és az összefüggô gyógyszerészi feladatok, valamint a magisztrális árkihirdetés kérdéseinek áttekintése iránti igény. Dr. Samu Antal Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: gyogyszertar@gmrt.hu ISSN Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt Bp., Huba u. 10. Telefon: info@gmrt.hu Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA Gyógyszertár IV. évf szám 1

3 Elég volt! Dicsérjen meg téged a Világbank! Ez az aktuális átok azt jelenti, hogy valami fontos ember (politikus, bankár, közvélemény-formáló médiaguru, fôtisztviselô stb.) hazája érdeke ellen cselekedett, ami kivívta a nemzetközi pénzügyi szakemberek, befektetôk megelégedését. Pillanatnyilag ilyen téma például a liberalizáció támogatása, a szabad verseny fokozása. Tizenöt évvel a rendszerváltás után ideje lenne már észrevenni, hogy a fennen hirdetett verseny csak az erôsebb legtöbbször külföldi nagybefektetô számára szabad, hogy legyôzze a gyengébbet, azaz a magyar konkurenciát. Közben a liberalizálás jegyében a külföldiek számára megengedett bármilyen eszköz használata: olcsón megvenni és tovább mûködtetni, mint pl. a magyar gyógyszergyárakat (sajnos, ez ma már ideál-tipikus esetnek számít, mert olyan ritka), vagy olcsón megvenni és megszüntetni, mert csak a magyar piac kellett. Így szûnt meg nemcsak nagyon sok vállalat, hanem jó néhány iparág is Magyarországon; vagy csak úgy tönkretenni, felszámoltatni, mint pl. a magyar orvostechnikai ipart. A lényeg: kerüljön külföldi kézbe minden és még legyen büszke is rá a kiszemelt ország, hogy áramlik be a külföldi tôke. Arról már nem beszélünk, hogy a megtermelôdô profit pedig áramlik kifelé. Ráadásul a külföldi befektetônek illik nagyösszegû állami támogatást adni, adókedvezményben, adóelengedésben részesíteni, így az államháztartásba relatíve egyre kevesebb pénz folyik be. Tehát kölcsönt kell felvenni. A külföldi kölcsön mellé feltételeket is adnak, pontosabban diktálnak. A körforgás kezdôdik elölrôl, és az ország gazdaságilag a banánköztársaságok színvonalára süllyed, azaz semmire sincs elegendô pénz. Az infrastruktúra kétségbeejtô állapotban van, az ún. költségvetési ágazatok nyomorognak, legyen szó oktatásról, rendôrségrôl, honvédségrôl, közigazgatásról vagy épp a magyar egészségügyrôl. Közben kapjuk az újabb és újabb jó tanácsokat a további liberalizációról, a szabad verseny kiterjesztésérôl, arról, hogy le kell építeni a túlzott adminisztrációt, karcsúsítani kell az egészségügyet, modernizálni kell az oktatást stb. stb. A közigazgatás leépítése például további ideális terepet teremt a külföldiek számára, mert hiába van (bár lenne minél több) okos miniszterelnökünk és vannak okos minisztereink (bár lennének minél többen), már most sincs meg az a rutinos apparátus, amelyik képes lenne akkurátusan végrehajtani a jó elképzeléseket. (Minden kormányváltáskor, sôt miniszterváltáskor is az apparátus kisebb-nagyobb hányadát lecserélik, jönnek az újabb és újabb tapasztalatlan, rutintalan pártkatonák, akik jó szándékuk ellenére ehhez a munkához nem értenek.) Ideje lenne a minisztériumokat, fôhatóságokat, a teljes közigazgatást békén hagyni, hogy kinevelôdjön egy szakértô gárda, ami képes az ország valódi érdekeit érvényesíteni, és ne külföldi érdekeket képviselô lobbisták befolyásolják, irányítgassák a minisztériumok, fôhatóságok munkáját. Folyik a szakértôi anyagok gyártatása, amelyek megideologizálják, tudományos mázzal vonják be a külföldi érdekeket és a megvett, vagy a hozzá nem értésbôl adódóan megtévesztett parlamenti képviselôk törvényre emelik mindezeket, természetesen a választóik, a magyar nép érdekében. A média mindehhez lelkesen asszisztál, elvégre pénzért mindent, amit a kedves (és fizetô) megrendelô óhajt. Megfizettük már a rendszerváltás árát! Ideje lenne tabula rasát csinálni! Hol van a modernizált, tôkeerôs magyar ipar és kereskedelem, amiben tizenöt évvel ezelôtt reménykedtünk?! Mezôgazdaságunkat autodidakta módon magunk tettük tönkre. Hogyan tovább? Vagy marad a jelenlegi (járhatatlan) út és továbbra is ájuldozva hiszünk a külföldi mannában és szolgai módon hajtjuk végre a nyugati országokban be sem vált vagy rég lejáratódott gazdaságpolitikai, társadalompolitikai intézkedéseket, vagy elkezdjük végre használni az eszünket és megpróbálunk átlátni a szitán, hogy itt nem rólunk van szó, hanem a külföldi érdekek gátlástalan érvényesítésérôl. A külföldi nagybefektetôknek jól kiépített hadállásaik vannak nemcsak minisztériumi lobbisták formájában, hanem egy komplett(?) párt is hirdeti a liberalizmus igéjét, sôt már hivatal is szervezôdött a külföldi érdekek harcos védelmére, Gazdasági Versenyhivatal fedônév alatt. Közben az életszínvonal stagnál, érlelôdik a következô Bokros-csomag. Életformánkká vált a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság. A Bokros-csomag néven elhíresült sokkterápia lényegében a lakossággal fizetteti meg a szabadon választott politikusaink dilettantizmusát, külföldi befektetôk irányába való elkötelezettségét. Csakhogy ezt a végtelenségig nem lehet csinálni! Ki kell törni ebbôl a bûvös körbôl, fel kell végre ismerni saját érdekeinket. A magyar gazdaságot csak a hazai vállalkozók hozhatják rendbe. Olyan politikusokat kell csatasorba állítani, akik nemcsak szavakban támogatják a magyar kis- és középvállalkozásokat, hanem tudatosan megteremtik azt a környezetet, ami a ránk erôltetett szabad verseny és liberalizmus dacára életteret biztosít a hazai vállalkozások számára és véget vet annak a folyamatnak, hogy mit érdemes még külföldiek kezére átjátszani. Jelenleg a gyógyszertárak külföldi kézre adásának folyamata zajlana, ha ezt a gyógyszerészek hagynák. A gyógyszerész társadalom komolyan vette az állam privatizációs törekvését és jelentôs anyagi terheket is vállalva létrehozott egy európai színvonallal is összemérhetô gyógyszerellátást. Úgy látszik, ez lett a veszte ennek a hivatásnak, mert ez a tény már felkeltette a külföldi befektetôk érdeklôdését. Megindult és napjainkban is tart a gyógyszertárak tudatos gazdasági ellehetetlenítése és erkölcsi lejáratása annak érdekében, hogy minél könnyebben és olcsóbban külföldiek kezére lehessen átjátszani a gyógyszertárakat. A gyógyszerellátás esetében is szépen beigazolódik, hogy a külföldiek számára minden eszköz megengedett. A tudományos alátámasztásról a Gazdasági Versenyhivatal gondoskodik, aminek a hírhedt anyagától elôször elhatárolódott az éppen akkor regnáló egészségügyi miniszter, majd projekt managerként minisztériumi alkalmazott lett a szerzô. Parlamenti képviselôk egymást túllihegve bizonygatják a patikaliberalizáció és a szabad verseny elônyeit (ami egyébként a nyugat-európai országok döntô többségében sem létezik). Közvélemény kutatásokkal próbálják igazolni, hogy mindez lakossági igény. Amikor az igazolódik, hogy a lakosság elégedett a jelenlegi gyógyszerellátási rendszerrel és hálózattal, akkor újabb és újabb sajtókampányba fognak és a médián keresztül sulykolják, hogy de jó lenne, ha bárki nyithatna patikát és mindenütt, még a benzinkutaknál is lehetne gyógyszert kapni. Arról persze nem beszélnek, hogy a liberális gyógyszerpiac eredményeként Angliában és az USA-ban évente többen halnak meg helytelen gyógyszerelés miatt, mint közlekedési balesetben. Európában a legkisebb kiskereskedelmi árréssel a magyar gyógyszertárak küszködnek. Mivel nálunk a legalacsonyabb az árrés, ezért egyúttal a magyar gyógyszerkereskedelem a legolcsóbb is. Természetesen ezt a tényt elhallgatják politikusaink és szakértôink, ehelyett további engedményekre ösztökélik tûzzel-vassal, rendeletekkel, fenyegetésekkel a gyógyszerészeket, amíg bele nem pusztulnak. Még a gyógy- 2 Gyógyszertár IV. évf szám

4 szerellátási zavarok rizikóját is bevállalják politikusaink. Ez sem baj! Majd jönnek a külföldi megmentôk hogy milyen áron és feltételekkel, azt ne firtassuk! Egyes politikusok és pártok esetében csak akkor fejezôdik be a privatizáció, ha külföldi kézben van a kiszemelt terület és végre kiszolgáltatott helyzetbe kerül a magyar beszállító, és a fogyasztó, a magyar lakosság. Elég volt a megvett vagy megtévesztett politikusok szakmai hozzá nem értésrôl tanúskodó okfejtéseibôl, a lakossági igényre való hivatkozással az ország kiárusításából. Üveggyöngyért, mert a külföldi nagybefektetôk csak piti bennszülöttnek nézik ezeket a semmihez sem értô szavazógépeket, ezeket a magyar megélhetési politikusokat. Ezektôl a politikusoktól semmi jót sem várhatunk, távlatilag sem. Civil kezdeményezésre van szükség! Minden gyógyszerész és minden gyógyszertári dolgozó mérje fel a saját körzetében, hogy kik azok az emberek, akikre rábízhatjuk a jövônket. A jelenlegi pártok sokmilliárdnyi forintot fognak választási kampányra azaz ígérgetésre, hazudozásra, egymás lejáratására költeni. Nekünk nem kerül nagy erôfeszítésünkbe az arra érdemes embereknek ötszáz kopogtatócédulát összegyûjteni illetve kampányolni megválasztásuk érdekében. Elég volt ebbôl a 15 évnyi külföldieket elvtelenül preferáló, az országot egyre inkább gazdasági függésbe taszító dilettantizmusból! Ideje, hogy a magyar társadalom saját kezébe vegye sorsának irányítását. Álljunk ennek a mozgalomnak az élére! Dr. Simon Kis Gábor okl. közgazdász, okl. gyógyszerész a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa Elég volt! de hogyan tovább? Dr. Simon Kis Gábor Elég volt! címû írása már Gyógyszertár-beli megjelenése elôtt önálló utat járt be. A MOSZ-on belüli és szerkesztôségi egyeztetések során többeket vélemény formálására késztetett és néhány honlap is átvette egyes részeit, ahol szintén hozzászólásokat generált. Mivel konkrét cselekvésre buzdít, vannak, akik a MOSZ elnökség álláspontját is kikérnék, mások az októberi MOSZ közgyûléstôl olyan határozatot remélnek, ami konkrét eligazítást tartalmaz a teendôk mikéntjérôl. Összeállításunkban az elsô hozzászólások közül válogattunk, bízva abban, hogy ezzel is segítjük a megalapozott véleményalkotást. Hozzászólás Dr. Simon Kis Gábor cikkéhez Mégis kinek az érdeke? SKG ismét brutális módon megmondta az ôszintét. Igaza van. Az elmúlt 15 évben a várva várt Ígéret Földje helyett az ígérgetések földjére érkezett a gyógyszerészet. Együtt erô vagyunk Baj van, nagy baj van. Pedig jó tíz éve, amikor a magángyógyszerészet kialakult, azt gondoltuk, hogy ennél nagyobb harcunk már nem lesz. Nem tudtuk elképzelni, hogy a privatizációs küzdelmeinknél és a jogelôd nélküli saját erôbôl megvalósított patikaalapítás édes gyötrelmeinél még rosszabb is következhet. És lôn. A kormányok egymást váltva tesznek bennünket próbára azzal, hogy egyre nagyobb pénzeszközök befektetésére kényszerítenek, egyre csökkenô árrés mellett. Napjainkban elérkeztünk kálváriánk sorsdöntô stációjához, mert a hatalmon lévôk már az általunk létrehozott és az európai színvonallal összevethetô gyógyszertárainkra vetettek szemet. Ez már tûrhetetlen és össze kell fognotok ellene! mondta öreg barátom, Jenô bácsi. Védjétek meg magatokat! Én már nem félek mondta, mert a demokrácia az az állapot, amikor az ember nem fél véleményt nyilvánítani és kiállni az igaza és a tulajdona mellett. A gyógyszerpiac nem minden szegmense van még a nemzetközi nagytôke kezében, de egyre egyértelmûbben törekednek erre. Milyen szép is lenne a gyógyszergyártás, a disztribúció és a közvetlen lakossági ellátás ugyanazon érdekcsoportok kezében. Nem kellene ennyit fáradozni a döntések ál-egyeztetésén. A TB büdzsét is rögtön le lehetne nyúlni, évrôl évre szétfeszítve a kereteket, hiszen a járulékfizetésekbôl képzôdô összegek felhasználását ellenôrizni hivatott társadalmi testület évek óta nem tud megalakulni. Ez lenne jó az ellátottaknak? Valóban próbáljunk meg mindent a betegek felvilágosítására, hiszen napi félmillió állampolgár fordul meg a gyógyszertárainkban, akik választók. Jövôre pedig választások vannak. Kisunokámat lassan tanítom számolni. Ha a gyógyszerügyhöz igazán értô képviselôket kell most összeszámolnia, nem lesz nehéz dolga. Ehhez még kettô ujja is elegendô. Azt viszont ne várjuk meg, míg esetleg Ô lesz a harmadik. Szervezzünk programot a gyógyszerész képviselôk megválasztására. Legyen ez egy nagy próbatétel a közös munkában. Dr. Mikola Bálint Igaza van. Tudd meg, hogy egy ókori bölcs szerint, ha a választások alkalmával az okosak és a szerények visszahúzódnak, akkor a buták és erôszakosak fognak gyôzni és uralkodni valamennyiônk felett! Ezen elgondolkozva és áttekintve a napjainkra kialakult helyzetet, mintha a bölcs is napjainkról beszélt volna. Úgy gondolom, hogy hivatásunk tagjainak nagy része nem politizál és úgy gondolja, hogy miért pont ôreá van szükség közös dolgaink jobbra fordításában. Napjainkra annyira kétpólusúvá vált a közéletünk, hogy naiv és hiábavaló valamely harmadik erôben gondolkodni. Az egyik fél a vállalkozók, a középréteg fontosságáról és vezetô szerepérôl, a közös szerepvállalásról beszél, a másik tetteiben a felsô tízezer és a multinacionális befektetôk további térnyerését támogatja, sokszor tûzzel-vassal. Mindannyiunknak mérlegelnünk és választanunk kell, és lehetôleg egységesen kell fellépnünk a jövônket segítô és nem lehetetlenné tevô erôk mellett vagy ellen. Kiváló költônk szerint együtt erô vagyunk, szanaszét semmiség. Dr. Varga Imre még magángyógyszerész Gyógyszertár IV. évf szám 3

5 Az út, amin járni lehet Meglehet, lesznek néhányan, akiket elbizonytalanít dr. Simon Kis Gábor szókimondó stílusa és dinamikus érvelése, amikor elolvassák az Elég volt! címû cikkét. Bizonyára olyanok is lesznek, akik a vázolt feladat nagyságát megérezve fordulnak el reményt vesztve, vagy kialakult értékrendjük, esetleg politikai szimpátiájuk tartja távol ôket attól, hogy érdemben végiggondolják a javaslat lényegét. Mielôtt végleg elhessentenék maguktól a cselekvés gondolatát, javaslom, olvassák el még egyszer az írást. Magam is ezt tettem. S miközben próbáltam érveket és ellenérveket állítani egymással szembe, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy valódi érveket csak a cselekvés mellett találok. Köztudomású, hogy a parlamentben a különféle képviselôi lobbik, melyek igen gyakran függetlenítik magukat a párthovatartozástól, nagyon hatékonyan képesek mûködni. Egyes csoportok foglalkozási ágak szerint alakulnak, mások egyes régiók, kistérségek felvirágoztatását tûzik ki célul, sôt még egyes hobbik mûveléséhez is lobbicsoportok köthetôk. Ki ne hallott volna a jogászok lobbizásáról, a balatoni vagy akár a vadászlobbiról? Csak a gyógyszerész lobbi hiányozzon? Ne feledjük a szlogent: aki kimarad, lemarad. Érdemes lenne összegezni, hogy melyik törvénykezési akciót milyen erôcsoportok kezdeményezték. Hogyan jöhettek létre gyógyszertárláncok? Kiknek és miért lett volna jó a növényi gyógyszerek patikán kívüli árusítása, melyre másfél évvel ezelôtt született javaslat? Kiknek állt érdekében a 24 órán át nyitva tartó gyógyszertárak korlátozás nélküli alapításának kezdeményezése? A patikai szolgáltatások javításának igénye hozta felszínre a gyógyszerfutár ötletét? Dehogy! Mindegyik ötlet mögött csoportok önérdek érvényesítô tevékenysége húzódik meg! De hogy ne csak a minket frusztráló történéseket hozzam szóba, érdemes megkérdezni: a(z akkor még létezô) gyógyszerész lobbi nélkül megszületett volna 1994-ben a gyógyszertári törvény? A példák sorát nem folytatom, s az érveket is mindenkinek magának kell összegyûjteni. Pro és kontra egyaránt. De biztos vagyok abban, ha egy képviselô saját térsége gyógyszerészeinek támogatásával jut be a parlamentbe, s még a kampányidôszakot megelôzôen köttetik egy tisztességes megállapodás arról, hogy melyek azok a gyógyszerészi szempontok, amelyek képviselete a parlamentben vállalható, a gyógyszerész lobbi életre keltése kézzelfogható realitássá válhat. A kérdés számomra nem az, hogy ez az út járható-e, hanem az, hogy elindulunk-e rajta? Hankó Zoltán GYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, OKTÓBER 6 9. Kongresszusra készülve A Gyógyszerészek XV. Országos Kongreszszusa ez évben október elsô hétvégéjén Siófokon kerül megrendezésre. A hazai gyógyszerészet hagyományosan legnagyobb létszámú és talán leginkább várt rendezvényének rendezôbizottsági elnöke dr. Mikola Bálint MOSZ alelnök, aki egyben e konferencia-sorozat 1991-es életre hívója. Mivel a kongresszus iránt idén az eddigieknél is nagyobb érdeklôdés mutatkozik, célszerûnek tûnt a kongresszus elôkészületeirôl, a rendezôk szándékairól és a rendezvényt övezô szakmapolitikai miliôrôl a kongresszus elnökét, dr. Mikola Bálintot megkérdezni. Elnök Úr! Ilyenkor augusztusban valószínûleg már látják a rendezôk az ôszi gyógyszerész kongresszus fô vonalait. Mire számíthatunk az idén? Ez lesz a XV. kongresszus a sorban. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége megalakulásakor, az elsô összejövetelen 1991 októberében a szakigazgatás egyik magas beosztású jelenlévô tisztviselôje azt mondta, hogy ô nem látja értelmét ennek a típusú szervezôdésnek. Nos a MOSZ és a kongresszusok másfél évtizedes története nem ezt a megállapítást igazolta. Az érdeklôdés 2005-ben hihetetlen méretû. Szerénytelenség lenne azt állítani, hogy ez néhányunk sikere. Úgy hiszem, éppen a helyes célkitûzés és a közös munka hatékonyságát fémjelzi a MOSZ tagság aktivitása, a gyógyszerészek szimpátiája és érdeklôdése. A gyógyszerellátással kapcsolatban álló szakmai, gazdasági, kereskedelmi, informatikai és egyéb szervezetek pedig feltehetôen a korábbi években szerzett kedvezô tapasztalataik által sarkallva adták be jelentkezésüket a évi GYOK részvételre. Számokban ez kétezer fô feletti regisztrációt és kétszáz körüli kiállítót jelent. A kongresszus alapvetôen a Szövetség rendezvénye. Ez azt jelenti, hogy minden évben a MOSZ közgyûlése köré épülnek a nyitott szakmai, szakmapolitikai, kiállítói programok. A közgyûlés most különösen figyelemreméltó programmal fog dolgozni. Az elmúlt évben jelentôsen bôvült a Szövetség tagsága. Frissebb lett a szellemi kapacitás, új mûhelymunkák indultak el, szélesedett a hátunk. Ezzel egyidejûleg megerôsödtek, ügyrendet alkottak és munkaterv szerint dolgoznak a megyei szervezetek. Lezárult a gyógyszerészi gondozásra való felkészülés elsô és meghatározó ötéves ciklusa, amelyet a hat évvel ezelôtt megválasztott elnök vezetésével, alelnök asszony szervezése mellett eredményesen építettünk fel. Számos kérdést vet fel a megváltozott szakmapolitikai környezet, amelyekre közösen kialakított válaszokat fogunk adni és azok gyakorlati képvisele- 4 Gyógyszertár IV. évf szám

6 tére munkatervet alkotunk. Ezzel összefüggésben pódiumot kapnak a gyógyszerbiztonság, a gyógyszerészi gondozás, a generikus programra való felkészülés, az elektronikus úton való gyógyszerellátás, az ügyeleti ellátás, a támogatás-elszámolás és az informatikai rendszerekkel összefüggô kérdések, de áttekintjük a gyógyszer-nagykereskedelemmel való kapcsolatrendszerünket és az ôsszel hatályba lépô jogszabályokra is megpróbálunk felkészülni. Letelt a megválasztott vezetés mandátuma, úgyhogy tisztújításra is készülünk. A gyógyszerészet számára meglehetôsen izgalmas volt a nyár, s most sem nyugodtak még meg a kedélyek. Számos egyeztetés alatt lévô, megoldásra váró kérdés van a tárgyalóasztalokon. Megítélésed szerint milyen a szakmapolitikai miliô? A szakmapolitikai környezet olyan, mint az ország. Ellentmondásokkal terhelt, nincsenek világos döntéshozatali célkitûzések, indulatos az érvelés, gyakran cserélôdô személyekhez kötöttek a társadalom- és a gazdaságpolitikával kapcsolatos olykor inkoherens és változó prioritások, hektikusak, az érzelem-gazdag és a rapid üzleti racionalitás között motiváltak a gyógyszerellátást meghatározó intézkedések. Mi gyógyszerészek a társadalmi paradigmaváltást követôen tiszta szándékkal, rendezett gondolatokkal, széleskörûen felépített szakmai, társadalmi és politikai konszenzussal megerôsített stratégiát építettünk fel. Tettük ezt nyilvánosan, az általunk ellátott lakosság folyamatos kontrollja és elismerése mellett. Ma sem tudunk ügyeskedni, zavarosban halászni, de még mutyizni sem, ami a ma erôsen preferált üzleti életben egyre gyakrabban megkívántatik, hátrányos helyzetbe hoz minket, s érdekeink hangos védelmére kényszerít. A mi szakmai stratégiánk megalapozott és hiteles, egyirányú és legfeljebb súlypontjaiban változik. Milyen fô témakörök vannak a programban? Mire készülhet a résztvevô? A kongresszusi nagy témakörök alapvetôen a legszélesebb értelemben vett gyógyszerbiztonságról szólnak majd. Négy fô csoportban tárgyaljuk meg a kérdést: 1. jogbiztonság, 2. mûködtetési feltételek, 3. gazdasági környezet, 4. gyógyszerészi gondozás. Jogbiztonság nélkül nincs gyógyszerbiztonság. Azok a jogszabályok, amelyek az egészségügyi ellátás sarokpontjait, az igénybe vehetô ellátási szinteket, a rászorultságot, a hozzáférhetôséget, a szakmai protokollokat, a társadalompolitikai célokat támogató állami hozzájárulások mértékét és juttatásának módját, a biztosítási környezetet rögzítik, rendre peremfeltételei a gyógyszerbiztonságnak. Napjainkban igen sokszor és alapvetô kérdésekben változott az egészségügyi jogi környezet. A gyógyszerbiztonságot alapvetôen határozza meg a gyógyszertár-mûködtetés feltételrendszerének a biztosítása, kiegyensúlyozottsága. Ebben a témakörben kapnak helyet a szakmai/szakhatósági, a gazdasági, kereskedelmi és a támogatás-elszámolási kérdések egyaránt. A kiszámítható közgazdasági környezet a gyógyszerellátás színvonalát, kiegyensúlyozottságát meghatározó tényezô. Különösen fontos elem ez a reményeink szerint tartósan nemzeti tulajdonban lévô, közvetlen lakossági gyógyszerellátás esetében, ahol a vállalkozó gyógyszerészek saját gazdasági eredményeikbôl hozták létre a hazai, európai színvonalú gyógyszertáraikat, folyamatosan fejlesztik és mûködtetik az infrastruktúrát. A dinamikusan bôvülô és változó gyógyszerpaletta, a gyógyszeres terápia térnyerése a betegellátásban, professzionális segítséget igényelnek a gyógyszeralkalmazás során. Elôtérbe került a megelôzés és a helyes életvitelt támogató szakmai célkitûzések. A gyógyszerészi gondozási programok ebben adnak muníciót a gyakorló gyógyszerészek számára, egészséget szeretnénk adni a gyógyszertárakban. Milyen a döntéshozói fogadókészség ezekben a kiemelt témacsoportokban? A mostani, a GYOK elôkészítése finisében a szakmapolitikai helyzet erôteljesen kritikus. Minden döntéshozói gondolat a piac, a verseny, az üzlet és az állami költségvetés tehermentesítése köré csoportosul. A szakmai és politikai megosztottság is tetten érhetô a jogalkotásban és a jogalkalmazásban egyaránt. Nehéz józannak és higgadtnak lennünk akkor, amikor végrehajthatatlan intézkedések, egymásnak ellentmondó jogszabályok és olykor homályos, nagy távlatú szubjektív intézkedéseknek keretet adó törvények születnek. Ezeknek kisimítása, végrehajtása, helyes irányba terelése hihetetlen terheket ró ránk és hatalmas energiákat emészt fel a gyógyszerészek azon körében, akik önként vállalva ma is segítik a korábbi teljes konszenzussal kialakított stratégia mentén a gyógyszerügy fejlesztését. De lassan tudunk már fából vaskarikát is csinálni. Hogyan? Remek példa erre a gyártói és nagykereskedelmi engedmények gyógyszerárakban való megjelenítése. Amellett, hogy közgazdasági nonszensz, értelmetlen frusztrációt is okoz, a lakosság szemében anyagiasnak állítja be a gyógyszerészt. A nagykereskedô azért ad számomra (0,5-2% között) engedményt, hogy az ô szolgáltatásait vegyem igénybe. Ez az üzleti életben bevett gyakorlat. Ezt az egyébként minimális engedményt kellene a beteg felé tovább adnom (amitôl minden patikában elvileg lehet más ára ugyanannak a gyógyszernek), de ha tovább adom, megszûnik az érdekeltségem a nagykereskedô felé. Lenullázódik a motiváció, megszûnik az engedmény és visszaáll az eredeti ár. Kinek jó ez? Más. Igen támogatom a közgyógyellátási rendszer racionalizálását. Ennek összes adminisztratív terhe most úgy tûnik a gyógyszerészekre hárul. Hihetetlen, hogy miközben évek óta közpénzekbôl folyamatosan épülnek, bôvülnek és informatizálódnak az adminisztratív, szervezôi és logisztikai szervezetek, a gyógyszertárakba helyezzük a teljes jogosultság-ellenôrzési folyamatot. A gyógyszertárba, ahol már régen egészen mást kellene a szakmai gondolkodás és a praktikum homlokterébe helyezni. Nevezetesen a helyes életmódra nevelést, a gyógyszerészi gondozási tevékenységet, a szûrôvizsgálatok kiépítését, a korrekt generikus program megvalósítását és még sok-sok más szakmai tevékenységet. Ehelyett mi leszünk a TB büdzsé kihelyezett ôrszemei. Ez csak néhány aktuális, azonnali megoldásra váró kérdés felvillantása, annak bemutatására, hogy a kongresszusnak lesz a fô vonalak átgondolása mellett a napi problémák kapcsán is témája bôségesen. Gyógyszertár IV. évf szám 5

7 Nem vagy egy kicsit szkeptikus? Üzlet az egész világ! Sokáig hittem, és szeretném ma is hinni, hogy az egészségügy nem az, de úgy látszik tévedtem. Így lesz a betegbôl fogyasztó. De hát mit várunk akkor, amikor az orvosi diplomáját szégyellô és ennek nyilvánosan hangot is adó profi üzletember irányítja az egészségügyi stratégiát, akivel a szakminiszter is olykor nyilvános oppozícióba kényszerül (2005. május 26. Budapest). Jól ismert persze gyógyszerészi körökben is az egészséggazdaság fogalma, a szakmailag indokolt, gazdaságilag megengedhetô ellátás meghatározása, a kórház, mint üzem asszociáció, de meszsze nem mindegy, hogy melyik van melyikért. Profitot akarunk, vagy az egészségében és ezáltal életvitelében, alkotó munkavégzésében korlátozott egyént akarjuk gyógyítani, rehabilitálni? Kiknek a részvételére számítasz elôadói körben? A GYOK Elsô Cirkulare-ját a szokásoknak megfelelôen május hónapban megküldtük a gyógyszerészeknek, társszervezeteknek, partnereknek és természetesen az államigazgatási és politikai vezetôknek. Habsburg Ottó elnök úr levélben értesített arról, hogy nem tud eljönni, ismeri a programot és alkotó tanácskozást kíván. Miniszterelnök úr jelezte érdeklôdését, programja még egyeztetés alatt van. Szakminiszterünk és a tárca államtitkárai, valamint az OEP vezetése a programokon részt vesznek és az elôkészítés alatt álló intézkedésekrôl tájékoztatót tartanak. Neves nemzetközi elôadókat is várunk. Tervezzük a gyógyszerészi gondozás nemzetközi kerekasztal megbeszélést miniszteri részvétellel. De van akadémikus, cégvezetô, politológus és szociológus is az érdeklôdô visszajelentkezôk között. Egy igazi unikum személyiséget is várunk, akinek nevét nem árulom el, legyen szombati meglepetés. Ünnepelni is fogunk. Megemlékezünk arról, hogy XV. alkalommal találkozunk ôsszel. Arról, hogy 15 éve létesültek az elsô magángyógyszertárak. Arról, hogy vannak közöttünk velünk aktívan együtt gondolkodó és dolgozó 80 éves kollégáink. Arról, hogy éppen 10 éve végeztek a Budapesti Közgazdasági Egyetemen az elsô gyógyszerészközgazdász menedzserek. Arról, hogy ismét több mint 600 tagja van a MOSZ-nak. Arról, hogy a gyógyszerészi gondozás oktatási programja elsô öt éve lezárult, s a közel félszáz továbbképzésünkön, több mint kétezer kollégánk vett részt. Ünnep lesz a kongresszus már csak azért is, hogy mi gyógyszerészek újra és még mindig együtt vagyunk. Hôsiesen helyt álltunk, megtartottuk szakmai és társadalmi pozícióinkat, töretlen lelkesedéssel dolgozunk tovább a gyógyszerészet stratégiai céljainak megvalósításán. Megünnepeljük azokat a kollegáinkat, akik sokat tettek mindezért. Minden kollegánkat és érdeklôdôt várunk. Aki segít azt azért, aki eddig nem segített az azért, hogy gondolkodjon velünk közösen, hátha a jövôben tudunk együtt dolgozni. Köszönjük a tájékoztatást és sok sikert kívánunk a kongresszushoz. A GYOK 2005 programja Október 6. (csütörtök) Gyógyszerészi gondozás: Diabetes III. Akkreditációra bejelentett térítésmentes továbbképzés I. rész Elmélet I A MOSZ Országos Választmány ülése Aradi megemlékezés (Kiállítási Pavilon) Kiállítások megnyitása közös bejárás a résztvevôkkel (Kiállítási Pavilon) Gyógyszerészi gondozás: Diabetes III. Akkreditációra bejelentett térítésmentes továbbképzés II. rész Elmélet II A továbbképzés gyakorlati része A továbbképzés zárása tesztvizsgával (az I. és II. rész együttesen 8 pont, sikeres vizsgával 16 pont) A MOSZ Országos Választmánya és a megyei szervezetek elnökeinek programja Október 7. (péntek) A gyógyszertár mint egészségcentrum A gyógyszerészi gondozás programja (MOSZ, MGYK, MGYT) Gyógyszerbiztonság: I. Egészséget a gyógyszertárból II. Jogbiztonság III. Gyógyszertár mûködtetés Elektronikus gyógyszerellátás, korlátok és lehetôségek Innováció a hazai gyógyszertárakban A jövô gyógyszerészete Nemzetközi kerekasztal a gyógyszerészi gondozásról, különös tekintettel a hazai megvalósítás lehetôségeire (angol nyelvû program) Meghívottak: Dr. Rácz Jenô, dr. Kapócs Gábor (Egészségügyi Minisztérium), 6 Gyógyszertár IV. évf szám

8 Prof. dr. Fésûs László, prof. dr. Tósaki Árpád, dr. Vecsernyés Miklós (Debreceni Tudományegyetem), Prof. dr. Dick Gourley, prof. dr. Lawrence LB Brown (Teenessee USA), Dr. Tommy Westerlund (Svédország), Christine Glower (Egyesült Királyság), Prof. dr. Noszál Béla, prof. dr. Vincze Zoltán (Semmelweis Egyetem), Prof dr. Falkay György (Szegedi Tudományegyetem), Dr. Botz Lajos (Pécsi Tudományegyetem), Hávelné Szatmári Katalin, dr. Szabó Sándor, dr. Dobson Szabolcs (MGYK), Prof. dr. Nyiredy Szabolcs, dr. Soós Gyöngyvér, dr. Télessy István (MGYT), Dr. Buzásiné dr. Bölcs Judit (GYTE). Házigazdák: Dr. Samu Antal (MOSZ), prof. dr. Halmos Gábor (DTE) Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben Dr. Rácz Jenô (Egészségügyi Minisztérium): A gyógyszerügy aktuális kérdései Prof. dr. Dick Gourley (Teenessee Egyetem USA): Interprofessional education Dr. Tommy Westerlund Ph.D. (Svédország): Identification, resolution and documentation of drug-reelated problems in Swedesh community pharmacy practice Christine Glower (Egyesült Királyság): Health Promotion in the UK Prof. dr. Lawrence LB Brown (USA): Pharmacists-Provided Medication Therapy Management in the US A programhoz szinkrontolmácsolást biztosítunk! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyûlése Egyéb programok A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Ifjúsági Fóruma Satellite szakmai elôadások Ottó Judit (Vitaminkosár Kft): A fitoterápia egyre növekvô szerepe az egészségmegôrzésben és a megelôzésben Dr. Szentpéteriné Vanya Gabriella (Herbária Rt.): A gyógynövények szerepe a modern gyógyításban Dr. Gábor Fruzsina (Qadro Byte Kft): Homoeopátia a gyógyszerészi gondozásban Dr. Mikó Péter (Novartis): Vény nélküli készítményekkel történô kezelés határai. Mikor kell orvosi ellenôrzésre küldeni a beteget? Németh Endre (Novartis): Promóciós eszközök és OTC gyógyszerek helye és szerepe a gyógyszertárban Európában és/vagy hazánkban Dr. Balogh Illés (Validor Kft.): Egy gyógynövény specifikus hatása a B2 receptorokon Novodata program Könyvelôk klubja Patika Magazin est TEVA est Melinda GMRt. est, benne Herbária cocktail show Felhívás Magángyógyszerészek Országos Szövetsége DIABETES II. Továbbképzô Konferencia Idôpont: 2005.szeptember Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar (Szeged, Eötvös u. 6.) Október 8. (szombat) Szakmapolitikai nap: A gyógyszerellátás szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben Megnyitó Pályázatok értékelése Elismerések átadása Plenáris felkért elôadások Prof. dr. Falkay György (Szegedi Tudományegyetem) Dr. Dózsa Csaba (Egészségügyi Minisztérium) Dr. Bújdosó László (Országos Tisztifôorvosi Hivatal) Prof. dr. Paál Tamás (Országos Gyógyszerészeti Intézet) Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Fórum aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl Meghívottak: Dr. Vojnik Mária, dr. Hamvas József (Egészségügyi Minisztérium) Antal Csaba (Országos Tisztifôorvosi Hivatal) Dr. Lengyel Gábor, Potornai Lajos (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Dr. Éger István (Magyar Orvosi Kamara) Dr. Golub Iván (Magyar Kórházszövetség) Hávelné Szatmári Katalin (Magyar Gyógyszerész Kamara) Prof. dr. Nyiredy Szabolcs (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság) Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) Fogadás a kongresszus résztvevôi számára (benne Vital Magazin est) Október 9. (vasárnap) Gazdasági, jogi, szakmapolitikai kérdések Mi várható a közeljövôben? Tények, tervek, feladatok Gyógyszer-nagykereskedelem és patika kapcsolat Támogatás-elszámolás a gyógyszertárakban Gyógyszertári informatikai rendszerek Jogszabály dömping 2005 ôszén Aktuálisan az ügyeleti ellátásról Elektronikus gyógyszerkereskedelem Indul a Diabetes gondozás project Generikus program, hatóanyag szerint történô gyógyszerrendelés Számvitel, könyvelés, adózás, vállalkozásvezetés A kongresszus zárása A 32 pontértékû továbbképzésre szeretettel várunk a téma iránt érdeklôdô minden kedves kollégát! Jelentkezési szándékát a MOSZ irodában az alábbi elérhetôségeinken jelezni szíveskedjen: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: , , Fax: A továbbképzésre szeretettel várjuk! Gyógyszertár IV. évf szám 7

9 A MOSZ október 7-i közgyûlésérôl Kongresszusi kalauz A GYOK rendezvényei keretén belül, a szokásos idôpontban, pénteken délután tartja meg éves második közgyûlését Szövetségünk. Mivel alapszabályunk értelmében a 2003 októberében választott elnökségünk mandátuma lejár, ez a közgyûlésünk egyben tisztújító közgyûlés is lesz. Az elnök, a fôtitkár és a felügyelô bizottság elnöke beszámolójával zárja le a kétéves ciklust. A Gyógyszertár elôzô számában dr. Pávics László, a Választási Bizottság elnöke tájékoztatott minket arról, hogy a választási elôkészületek az alapszabályban és a választási szabályzatban leírtaknak megfelelô módon folynak. Postáztuk az ajánló íveket, érkeznek a jelölések. A választások után és az aktuális szakmapolitikai kérdések megvitatása elôtt kerül sor az Év patikája és Gyógyszerészetért Életmûdíj kuratóriumai döntésének ismertetésére, valamint az Ifjúsági Fórum délelôtti elôadásainak eredményhirdetésére. Tekintettel a közgyûlés kiemelkedô jelentôségére, a választásokra, minden MOSZ tag jelenlétére és aktív részvételére feltétlenül számítunk! a 150-et. Mivel az elmúlt évek kiállításai is megtöltötték a szállodát és a méreteiben impozánsnak mondható kiállítási pavilont, idén a földszinti elôadótermet is megnyitottuk a jelentkezôk elôtt. A rendezvényen megjelenô cégek továbbra is számtalan, ötletekben nem szûkölködô standaktivitással várják a látogatókat. A szokásos sorsolásokon, vendéglátáson kívül új MEGHÍVÓ Ezúton tisztelettel meghívom a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége október 7-én pénteken Siófokon a Hotel Ezüstpartban, órakor megtartandó közgyûlésére. Napirendi pontok: 1. napirendi pont: Elnöki beszámoló 2. napirendi pont: Fôtitkári beszámoló 3. napirendi pont: A felügyelô bizottság beszámolója 4. napirendi pont : Választások 5. napirendi pont: Egyebek Ezúton tájékoztatom, hogy amennyiben a meghirdetett idôpontban a közgyûlés határozatképtelen lenne, úgy változatlan napirendi pontok mellett a megismételt közgyûlés idôpontja október 7. napja órai kezdettel, ugyanazon helyszínen. Megjelenésére számítva, tisztelettel: Dr. Samu Antal elnök Közel egyéves szervezés, rengeteg adminisztráció, egyeztetés, rövid nyári szünet, majd az utolsó hónap mindent bele munkája után a kongresszus hetének elsô napjai a helyszíni elôkészületek, rengeteg feladat és intéznivaló ellenére rendszerint nyugalomban telnek. Jó nézni, ahogy testet ölt mindaz, amit az elmúlt hónapokban elképzeltünk, megterveztünk. A szálloda egyre inkább kezd hasonlítani egy kongresszusi helyszínre. Megérkeznek lassan az elsô kiállítók és követik ôket az elsô vendégek is. A rég nem látott ismerôsökkel üdvözöljük egymást és a levegôben már ott vibrál a várakozás izgalma, mi minden vár ránk az elkövetkezendô néhány napban. Azután elindul a program, amikor már nincs idô a merengésre és a négy nap egyetlen hosszú munkanapként robog át rajtunk. Vasárnap délutánra már csak az üresen tátongó standok emlékeztetnek arra, hogy itt egy rendezvény volt. Mindez persze még elôttünk van és a Kedves Olvasót gondolom inkább a rá váró négy nap eseményei érdeklik. Szervezôként nem tisztem a szakmai programokról írni, így inkább néhány érdekességrôl és a kongresszust kísérô programokról nyújt tájékoztatást ez az írás. Kiállítás A megszokottnál is több kiállító jelentkezett az idei kongresszusra, számuk meghaladja vendégmarasztaló programok is megjelennek majd a standokon, de ez maradjon meglepetés. Fontos eseménye lesz a rendezvénynek, hogy a kiállítás megnyitóját követôen melyre ez 8 Gyógyszertár IV. évf szám

10 évben a pavilonban kerül sor az aradi vértanúkról fogunk megemlékezni. Kísérô programok Mindjárt az elsô napon szép élményben lehet része azoknak, akik jelentkeztek az esti fakultatív programra, nevezetesen a kôröshegyi templomban megrendezésre kerülô orgonakoncertre. A komolyzenét kedvelôknek igazi csemegében lesz részük, a zeneirodalom legismertebb orgonára írt mûveibôl hallhatnak válogatást Miklósi András orgonamûvész tolmácsolásában. Nem ez az elsô alkalom, hogy Kôröshegyen koncertet szervezünk, éppen ezért engedjék meg, hogy magáról a helyszínrôl, annak történetérôl külön is írjak most. Az ôszi kongresszusok rendszeres látogatói minden bizonnyal tudják, hogy a rendezvény programokban leggazdagabb napja a péntek. Idén sem lesz ez másképp. Este nyolc órától a késô éjszakába nyúlóan gondoskodunk szórakoztatásukról a mûsorokat szponzoráló cégeknek köszönhetôen. Ha péntek, akkor Patika Magazin est. Az elmúlt évekhez hasonlóan este nyolc órától a már megszokottan színvonalas mûsor indítja a programok sorát. Láthatunk fergeteges ír sztep táncprodukciót az Irish Feet együttes elôadásában, majd a 60-as évek hangulatát felidézendô, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar szórakoztatja a nagyérdemût. Új színt hoz a szórakoztató programok sorában ezt követôen a Teva Magyarország által szponzorált vetélkedô, melyet maga a kvíz király, Vágó István vezet majd le. Végül, de nem utolsósorban a már szintén hagyományokkal rendelkezô Melinda GMRT kareoke est következik. Ez utóbbit idén tovább színesíti egy nagyon kellemesnek ígérkezô Herbária coctail show. Azt hiszem ezen az estén senki sem fog unatkozni. A szombati kísérô programon résztvevôk kirándulást tehetnek Magyarország egyetlen Krisna hívôk által lakott falvába, a somogyvámosi Krisna Völgybe. Ajánljuk ezt a programot a kuriozitást kedvelôknek. A faluban lehetôség nyílik megkóstolni a helyben készült vegetáriánus ételeket, de ha ez kevés, éhen akkor sem marad senki, mert visszaúton a szemesi Kistücsök Étterem háromfogásos ebéddel várja majd a megfáradt utazókat. Természetesen nem maradhat el a szombati záró fogadás sem, melyen reméljük mindenki kellemesen tölti el majd a kongresszus utolsó estéjét. Minden kedves résztvevônek hasznos és kellemes idôtöltést kívánnak a szervezôk. - bala - A Kôröshegyi római katolikus mûemlék templom A XV. században ferencesek (e rendnek tagja volt Kapisztrán Szt. János is) telepedtek meg Kôröshegyen. Az itteni templom és kolostor a hittérítô munkát végzô, szürke kámzsát viselô cseri barátoké volt. A templomot a XV. század második felében a falu akkori földesura, Báthory István országbíró építtette. A templom keletelt, hosszú szentélye valamivel keskenyebb, mint a hajója. Tornyát a ferences hagyományokhoz híven nem a fôbejárathoz, hanem a szentélyhez építették. Északi oldalához kolostor épült, melynek területe meghaladta az ezer négyzetmétert. A templom hajójából csúcsíves ajtó nyílt a kolostorba ben nagy veszteség érte a ferenceseket: meghalt a község akkori földesura, Báthory András tárnokmester. Özvegyét Pekry Lajos, szlavóniai lovaskapitány vette nôül, aki magának kívánta megszerezni Kôröshegyet, ám ezt Báthory emberei meghalt fôuruk fiának szánták. Így hát behúzódtak a kolostorba és ott védték magukat Pekry katonái ellen. Ez lett kis híján a templom veszte, mivel Pekry felgyújtotta a kolostort. Szerencsére a tûz nem terjedt át a templomra és a kolostort is csak kisebb kár érte. A ferencesek rövid ideig még Kôröshegyen maradtak, 1535 elején még 12 szerzetes élt itt ben a rendi közgyûlés már nem rendelt ki gvardiánokat Kôröshegyre. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, tetô nélküli templomban, a XVIII. század második harmadában az andocsi ferencesek miséztek, noha Kôröshegy a szóládi plébániához tartozott. Önálló plébániaként óta mûködik. Még a plébánia megszervezése elôtt megindult a templom helyreállítása. Késôbb, 1757-ben Széchenyi Antal kegyurasága idején dongaboltozattal borították be a templom hajóját, a tetôt zsindellyel fedték be ban a templomot újraboltozták, az északi gótikus ablakot befalazták, a toronyra új sisakot helyeztek. A XX. század elsô éveiben a szentély ablakait kinyitották, a fôbejárat felôl új karzat készült. Igyekeztek az eredeti állapotot visszaállítani ben az Országos Mûemlék Felügyelôség feltárásokat végzett és 1969-ben eredeti állapotában helyreállították a templomot. Ekkor festették fehérre a templomot, hogy gótikus csodái jobban látszódjanak. Még ugyanezen évben új orgonát építettek Kovács Endre orgonamûvész tervei alapján. Ekkor kezdôdött meg a nyári hangverseny sorozat és vált a templom a déli Balaton-part zenei szentélyévé. Azóta orgonáján a leghíresebb európai mûvészek adtak már koncertet. Gyógyszertár IV. évf szám 9

11 Fiatal gyógyszerészek versenye Siófokon A MOSZ Ifjúsági Fórumáról nyilatkozik Rixer Mária, a Fórum kuratóriumának elnöke Kedves Elnök Asszony! Évekkel ezelôtt döntött a MOSZ elnöksége arról, hogy fiatal gyógyszerészek részvételével minden évben elôadói versenyt rendez. Mi adta ehhez az ötletet és mi a célja a versenynek? Évek óta nagy örömmel veszek részt a Rozsnyay Emlékverseny Bíráló Bizottságában mint szervezési szakzsûri tag és látom, hogy a fiatal kollégák mennyire felkészültek és profi elôadók, milyen szerteágazó az érdeklôdési körük. Sokat beszélgetek a versenyzôkkel és nagyon szívesen forgolódom a fiatalok közt, átérezve sok-sok problémájukat ben született az az ötlet, hogy a MOSZ is teremtsen pódiumot és lehetôséget a pályakezdô gyógyszerészek munkásságának megismerésére, hiszen elfér ezen a palettán még egy ilyen lehetôség a jól mûködô és nagy múltra visszatekintô Clauder Ottó és a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny mellett. Nagy örömömre a MOSZ akkori elnöksége rögtön mellém állt és segített, hogy minél elôbb megvalósíthassam az Ifjúsági Fórummal kapcsolatos terveimet. Szükség van erre a versenyre is, hiszen a magángyógyszerészet szempontjait hangsúlyozottan veszi figyelembe. Célja elsôsorban az, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó, személyes gyógyszertár mûködtetési joggal rendelkezô, munkaadói szerepkört felvállaló gyógyszerész társadalom számára lehetôség nyíljon az utánpótlás felnevelésére, hogy a fiatalok minél elôbb és minél többen vegyenek részt a MOSZ szakmai, szakmapolitikai, gazdasági és egészségnevelô tevékenységében. Kölcsönös együttmûködés kialakítására kell törekednünk, hisz szükségünk van egymásra: a szakma nagy öregjeinek tapasztalatára és eddig elért sikereire a fiataloknak ill. a fiatalos lendületre és az újabb generáció ötleteire a tapasztaltabbaknak. Amikor a MOSZ elnöksége döntött a versenyrôl, megalkotta a verseny alapszabályzatát és egy kuratóriumot is létrehozott, melynek Te vagy az elnöke. Mik az alapszabály legfontosabb elemei és hogyan mûködik a kuratórium? 2002-ben a MOSZ eldöntötte, hogy kuratórium foglalkozzon az Ifjúsági Fórummal. Megbízott az alapszabály kidolgozásával, amit aztán jóváhagyott, és felkért a kuratórium összetételére vonatkozó javaslatra is. Olyan tagokat kértünk fel, akikkel az idô igazolta jól együtt tudunk dolgozni. Az Alapszabály rendelkezik a kuratórium tagjairól, a kuratórium munkájáról és feladatairól, a verseny pályázati feltételeirôl, az elismerésrôl és a díjazásokról is. Az Alapszabály legfontosabb elemét emelem csak itt ki: a VII. pontot, amely a pályázati feltételekrôl rendelkezik. Eszerint a versenyen indulni kívánó pályázó olyan 35 év alatti fiatal gyógyszerész lehet, aki közforgalomban dolgozik és választott témája a MOSZ szakmapolitikai profiljába illik. A kuratórium hatáskörébe tartozik a pályázat kiírása és elbírálása, a verseny megrendezése és zavartalanságának biztosítása. A kuratórium tagjai egyben a zsûri munkájában is részt vesznek. A kuratórium öttagú. Az elnök mellett hárman tagjai a MOSZ elnökségének és egy fiatal tagja is van, aki az elôzô évi verseny nyertese. Az elôadói versenyt minden évben az októberi konferencián tartjuk meg. Sokat dolgoztunk a versenyelôadások akkreditálásáért, ami idén már minden bizonnyal sikerül. Mik az eddigi versenyek tapasztalatai? Idén már a negyedik Ifjúsági Fórum Elôadói versenyt rendezzük meg. A versenyeket eddig is nagy érdeklôdés kísérte, mind a hallgatóság, mind pedig az elôadók körében. A tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy nagy az igény a fiatalok részérôl munkájuk megismertetésére, és bizony szép számmal hangzottak el olyan elôadások, melyekbôl a mindennapi patikai gyakorlat során hasznosítható ismereteket kaptunk. Gondolok például a gyógynövények teaként való elkészítésének ill. alkalmazásának, interakcióinak összefoglalására, vagy egy másik versenyzônek a gyógyszerek és az UV-sugárzás kölcsönhatásáról szóló munkájára. A versenyen egyébként sokszor kellemes, kötetlen beszélgetés alakult ki, a sok érdeklôdô hozzászólás miatt. Mi várható idén? Mikor lesznek a versenyelôadások? Hogyan áll össze a zsûri? 10 Gyógyszertár IV. évf szám

12 A versenyelôadásoknak idén is az októberi kongresszus ad helyet: Siófokon október 7-én, pénteken délelôtt satellite programként kerül sor a versenyre. Nem tudom, hogy a versenyzôk izgulnak, vagy én izgulok-e jobban, de pillanatnyilag még én sem tudom, hogy hány versenyelôadást tudunk meghallgatni. Hiszen még mindig érkeznek jelentkezések. A pályamunkák leadásának határideje szeptember 15. A kuratórium fogja eldönteni, hogy az Alapszabály értelmében melyik jelentkezést fogadhatjuk el. Tavaly 9 nagyon színvonalas és érdekes elôadást hallgathattunk meg. A zsûri tagjai minden évben ugyanazok: a már említett öt kuratóriumi tag és egy adjunktusnô a budapesti gyógyszerészkarról. Milyen díjakért, jutalmakért versenyeznek a fiatalok? Számít-e a MOSZ az eredményes versenyzôkre a továbbiakban? Az erkölcsi és szakmai elismerésen túl, a debreceni Kortárs Galéria ajánl fel minden évben az elsô helyezettnek egy kisplasztikát, további 2 díjazottnak pedig 1-1 értékes festményt. Az Alapszabály értelmében a legjobb elôadások anyagát megjelentetjük a MOSZ gondozásában megjelenô kiadványunkban. Az eredményes versenyzôk további munkájuk során is számíthatnak a MOSZ támogatására, munkájuk megismertetésére és további gondozására. Tavaly pl. a MOSZ által rendezett egyik továbbképzô konferenciára 2 elôadót hívtunk meg az Ifjúsági Fórumról odaillô aktuális mozgásszervi anyagukkal. Szívesen tesszük közzé az olyan versenyelôadásokat, amelyek a mindennapi gyógyszerészi munkánkat hatékonyan segítik. Minden MOSZ rendezvényen szeretettel látunk minden fiatal kollégát! Köszönjük a tájékoztatást. hz Felhívás a MOSZ Ifjúsági Fórumán való részvételre! Kedves Kolléganôk és Kollégák! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2002-ben alapította a MOSZ Ifjúsági Fórumát azzal a céllal, hogy felkaroljuk a pályakezdô, fiatal gyógyszerészeket, és segítsük ôket jövôjük alakításában. Szeretnénk, ha velünk öregekkel együttmûködve belelátnának szakmai, szakmapolitikai tevékenységünk mûhelytitkaiba, hogy majdan legyen kiknek nyugodt szívvel átadni a stafétabotot. Szeretnénk minél több fiatal arcot látni rendezvényeinken, megismerkedni velük és gondolataikkal, munkájukkal, problémájukkal. Kölcsönös együttmûködés kialakítására törekszünk, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymástól, változó gazdasági környezetünkben pedig szükségünk van egymásra. A MOSZ Ifjúsági Fórum feladata sokrétû, de minden esetben a fiatalokkal foglalkozik. Az Ifjúsági Fórum Elôadói Versenyét immár két alkalommal, az októberi konferencián sikeresen megrendeztük, amelyen nagyon színvonalas, érdekes elôadásokat hallhattunk. Ebben az évben is meghirdetjük ezt az elôadói versenyt, azon 35 év alatti fiatal gyógyszerészek számára, akik közforgalmú gyógyszertárban dolgoznak és pályamunkájukkal a mindennapi gyógyszertári gyakorlatból merítenek felvetéseket és megoldásokat. A pályamunkák leadási határideje: szeptember 15. Az elôadói versenyt a MOSZ siófoki konferenciáján rendezzük meg októberben. Minden érdeklôdô jelentkezését ill. kérdését várom: a 06/ as telefonon, vagy a rixer@emitelnet.hu címen. Várunk Benneteket! Rixer Mária MOSZ Elnökség tagja Ifjúsági Fórum Elnöke Gyógyszertár IV. évf szám 11

13 Elektronikus kommunikáció a gyógyszertárban A gyógyszertáraknak mûködésük során számos más szervezettel kell kommunikálniuk és az esetek túlnyomó részében olyan információkat kapnak vagy cserélnek, amelyeket a számítógépes rendszerük kezel. Ennek ellenére sok helyen ez a kommunikáció szóban vagy papíron történik, a gépbôl nyert információk alapján. Könnyen belátható, hogy ha ezen folyamatok elektronikus úton történnének, jelentôs idôt és pénzt lehetne megspórolni. Vannak adatok, amik mágneses adathordozón (floppy lemez) jutnak el a patikákba, vagy kerülnek ki onnét. Ennek a módszernek, mindamellett, hogy mindenki megszokta már az évek során, vannak komoly hátrányai. Az ilyesfajta adattovábbítás meglehetôsen drága, ha azt nézzük, hogy egy floppylemez ára vetekszik egy DVD lemez árával, de utóbbira több mint háromezerszer annyi adat fér. A lemezen történô adattovábbítás költségének másik igen jelentôs része, hogy a lemezt el kell juttatni a címzetthez. Nem kell részletezni sem a postai továbbítás, sem a személyes szállítás költségeit és idôigényességét, arról nem is beszélve, hogy esetleges problémák esetén az adatközlést meg kell ismételni, ami további közvetlen és közvetett költségekkel jár. Ez a módszer tehát a számítástechnika szempontjából inkább csak adatátvitel, mintsem kommunikáció, mivel a válasz szóban, faxon vagy írásban érkezik, még véletlenül sem olyan formában, amit a számítógép értelmezni tud. Így aztán párbeszéd csak az emberek közt jön létre olyan információkról, amiket a gépeknek kell kezelni. Most akkor mi vagyunk a gépért, vagy a gép van miértünk? Mindannyian érezzük, hogy ennek nem így kellene lennie, ráadásul folyamatosan értesülünk a reklámokból, hogy egyre olcsóbb és egyre gyorsabb módjai vannak az elektronikus kommunikációnak. Mire lenne szükség ahhoz, hogy ne mi továbbítsuk az adatokat a táskánkban egy floppy lemezen? A feladat három részbôl tevôdik össze. 1. A partnernek (rendszergazda, nagykereskedô, bank stb.) van egy számítógépes rendszere, amiben kezeli az információkat. A patikákban szintén vannak programok, melyek alkalmasak az adatok kezelésére. Ezek a rendszerek szinte minden esetben egymástól eltérô módon mûködnek, mivel más az alapvetô funkciójuk. Ahhoz, hogy egymással adatokat cserélhessenek, szükség van egy közös nyelvre, informatikai szóval protokollra, amit mindketten értenek. Ebben a protokollban definiálnak mindent, amit a két rendszer kérdezhet vagy mondhat egymásnak. Tehát nem fordulhat elô mint a filmekben, hogy a tinédzser informatikus zseni leül az internet elé és lekérdezi a gyógyszertárunkból a napi forgalmi adatokat, mert ilyen kérdés nincs definiálva a protokollban, tehát a számítógépünk nem fogja érteni, így válaszolni sem fog rá. 2. A második fontos eleme a rendszernek a kommunikációs csatorna. Mi is ez? Egy csô, aminek az egyik végén betesszük az adatot, a másik végén pedig kivesszük. Gyakorlatilag az adatcsere szempontjából teljesen mindegy, hogy a csô aranyból vagy vasból van, a lényeg, hogy ugyanaz jöjjön ki az egyik oldalon, mint amit a másik oldalon beküldtünk. Vannak vezetékes és vezeték nélküli adatátviteli megoldások. A vezeték nélküli összeköttetés elônye, hogy könnyen mobilizálható, nem igényel kábelezést. A normál GSM modemes és a GPRS adatátvitelt arra találták ki, hogy bárhol, akár menet közben is, tudjunk rajta kommunikálni. Hátránya viszont az, hogy az elérhetô adatátviteli sebesség ezen technológiáknál viszonylag alacsony, mert az alaprendszert beszédátvitelre találták ki. További hátránya minden vezeték nélküli megoldásnak a légköri zavarokra való érzékenység, valamint az, hogy bizonyos épületszerkezeti elemek leárnyékolják az adatokat továbbító mikrohullámokat, így elôfordulhat, hogy egyes helyeken nem használható. Léteznek eleve adatátvitelre kifejlesztett vezeték nélküli hálózatok is, ilyen például az egyre népszerûbb WiFi. Ezen megoldás a GPRS-nél több nagyságrenddel gyorsabb adatátvitelt biztosít, de típustól függôen 100 m 2 km-ig terjed csak a hatósugara. Elsôsorban épületek, vagy kisebb területek, pl.: egy lakópark lefedésére alkalmas. Nagy hatósugarú földi mikrohullámú kapcsolat használatára is van mód, de ezeknél a rendszereknél mivel általában parabolaantennát használnak alapvetô követelmény az átjátszó állomásra való optikai rálátás. Ez sûrûn beépített városi környezetben gondot jelenthet, mivel az alacsonyabb épületeknek még a tetejérôl sem biztos, hogy megfelelô a rálátás az átjátszóra. Ilyen esetben szóba jöhet még a mûholdas kommunikáció, de ez a legdrágább megoldás. Utóbbi két technológia hátránya a magasabb ár mellett az, hogy az antennát külön telepíteni kell, általában a tetôre, ami kábelezéssel jár, tovább növelve a beüzemelés költségeit. Arról nem is beszélve, hogy társasház esetén a lakók hozzájárulására is szükség lehet az antenna felszereléséhez. Sokan tartanak a mikrohullámú sugárzás esetleges káros hatásaitól, ezért szinte mindig akad, aki megvétózza a telepítést. Arra sajnos nem gondolnak, hogy ezek irányított antennák, ezért nem a házra, hanem a ház felett sugároznak, tehát semmiképp sem az adott ház lakói részesülnek a sugárzásból. Amennyiben nagyobb adatátviteli sebességet szeretnénk és nem követelmény a mobilitás, a vezetékes hálózati megoldást kell választanunk. Ezek közül a két legismertebb az ADSL és a kábel tv-s hálózat, melyeken keresztül az internethez csatlakozhatunk. Ez a két technológia a legolcsóbb, és ezek elég nagy sávszélességet tudnak nyújtani, de sajnos vannak olyan területek, ahol nem elérhetôk. Ilyen esetben teljesen ki vagyunk szolgáltatva a területen mûködô kábel tv-s vagy távközlési szolgáltatónak és csak reménykedhetünk, hogy pár éven belül fejlesztik a hálózatukat és elérhetôvé válik a szolgáltatás. Az ADSL és a kábel tv-s hálózatoknál tudnunk kell, hogy a szolgáltatók nem vállalnak 100%-os rendelkezésre állást, tehát elôfordulhatnak kiesések, ami azt jelenti, hogy rossz esetben akár több órára is leállhat a vonal. Az internet-elérés sebessége is ingadozhat az adott szolgáltatási szerzôdésben megadott határok között, de szerencsére az utóbbi év fejlesztéseinek köszönhetôen ez egyre kevésbé fordul elô. Ha szerzôdéses garanciát szeretnénk a vonalunk mûködôképességének biztosítására, úgynevezett bérelt vonalat kell használnunk. Ezeknél a vonalaknál 99,9%-os rendelkezésre állást szoktak biztosítani a szolgáltatók, ami azt jelenti, hogy naponta maximum 1,5 perc kiesés lehet a szolgáltatásban. Természetesen ennek a garanciának ára van, az ADSL vonalakhoz képest azonos adatátviteli sebesség mellett több mint tízszer annyiba kerül a havidíj. A kommunikáció zavartalanságát tovább növelhetjük úgynevezett backup vonalakkal. Ez azt jelenti, hogy az átviteli csatorna mûködésképtelenségének idejére biztosítunk egy alternatív kommunikációs csatornát, ami lehetôleg más technológiát használ. Magyarán szólva, ha GPRS-t használunk, de egy erôs vihar miatt elérhetetlenné válik a szolgáltatás, akkor átállunk például egy ISDN vonalra és azon keresztül küldjük az adatokat. Összességében kijelenthetjük: ha arra van szükségünk, hogy a nap 24 órájában bármikor tudjuk kommunikálni és lehetôleg minél nagyobb sebességgel hogy ne kelljen a gépre várnunk, minimum két adatátviteli csatornával kell rendelkeznünk. 12 Gyógyszertár IV. évf szám

14 3. Bármilyen adatátviteli technológiát használunk, akár GPRS-t, akár ADSL-t és az interneten keresztül kommunikálunk, kiemelt fontossága van az adatcsere biztonságának, a jogosulatlan hozzáférések megakadályozásának. A biztonságos adatátvitelnek két sarkalatos pontja van, az autentikáció a két fél azonosítása és az adatok titkosítása. Az autentikáció során általában a kommunikációt kezdeményezô félnek kell magát azonosítania a másik rendszer által elfogadott módon. Ennek egyszerû módja egy felhasználói azonosító és egy jelszó megadása. Nagyobb biztonságot jelent, mikor a két félrôl egy mindkettejük által elfogadott és megbízhatónak minôsített, független hitelesítô szervezet ad ki elektronikus tanúsítványt, ezzel igazolva a két fél személyazonosságát. Az autentikáció tehát a rendszerekbe való jogosulatlan belépések megakadályozásáért szavatol. Ahhoz, hogy az adatok az átvitel során ne kerülhessenek illetéktelen kézbe, ne legyenek lehallgathatók, titkosítanunk kell ôket. Manapság erre a feladatra általánosan elfogadott és szabványosított megoldás a publikus kulcsos titkosítás. Ennek az a lényege, hogy mindkét félnek van egy privát és egy publikus elektronikus kulcsa. A privát kulcsot mindenki maga ôrzi, a publikus kulcsot pedig átadják egymásnak a felek. A küldô a címzett publikus kulcsával titkosítja az adatokat, majd elküldi ôket. A titkosított adatot csak a privát kulccsal lehet felnyitni, tehát csak a címzett férhet hozzá. Az adatokat kiegészíthetjük még egy digitális aláírással, ami plusz biztonságot jelent, mert a címzettnek igazolja a feladó kilétét. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy egy lehallgatott adatcsomagot belátható idôn belül ne lehessen visszafejteni. Persze tudnunk kell, hogy nincs feltörhetetlen titkosítás, de nem mindegy, hogy két perc alatt, vagy két év alatt fejthetô vissza az adat, ha jogosulatlan kézbe került. Láthatjuk, hogy a gyógyszertárak és partnereik közti kommunikáció megvalósítására több lehetôség is kínálkozik, de bármelyik mellett is csak úgy dönthetünk, ha tisztában vagyunk annak elônyeivel és hátrányaival: Tudjuk-e, hogy az alkalmazott protokoll milyen adatok elérhetôségét biztosítja nekünk és mit biztosít a másik fél számára? Fennakadást okoz-e a munkánkban, ha pár percig, rossz esetben óráig használhatatlan az alkalmazott kommunikációs csatorna? Milyen módszer biztosítja az adatok védelmét és azt, hogy a nevünkben más jogosulatlanul ne közölhessen adatokat? A fenti kérdésekre adott pozitív válaszok esetében mondhatjuk egy-egy új kommunikációs megoldásra, hogy érdemes bevezetni. Török József Pharma-Chip Kft. A MOSZ munkacsoportjának állásfoglalása a gyógyszertárak és az OEP közötti on-line kapcsolat kiépítésérôl Július utolsó napjaiban kapták meg a rendszergazdák az OEP-tôl az utasítást, hogy a megadott paramétereknek megfelelôen módosítsák a gyógyszertári rendszereket, alkalmassá téve azokat az OEP és a patikák közötti on-line kapcsolatra. A Rendszergazdák Szövetsége állásfoglalást kért a MOSZ-tól a kérdésben. A MOSZ munkabizottságának gyógyszertári rendszergazdákkal kapcsolatot tartó albizottsága kialakította álláspontját, melyet a MOSZ elnökségének beterjesztett. Az elnökség az állásfoglalást jóváhagyólag tudomásul vette. A munkacsoport köszönettel vette, hogy a Gyógyszertári Rendszergazdák Országos Szövetsége kapcsolat felvételét kezdeményezte a MOSZ-szal, mint a személyi jogos gyógyszerészek érdekvédelmi szervezetével, miután az OEP a gyógyszertárak és az OEP közötti online kapcsolat megvalósítási feltételeinek megteremtésére kérte fel a rendszergazdákat. A munkacsoport úgy ítéli meg, hogy az OEP rendszergazdákkal szemben megfogalmazott elvárásai a magángyógyszertárak és a rendszergazdák közötti kapcsolat stratégiai szintjéhez tartoznak és a közös álláspont kialakítása az eddig kialakult együttmûködés folytatásának záloga. A gyógyszertárak és az OEP közötti on-line kapcsolat kiépítése a közgyógyellátás tervezett új rendjének bevezetése kapcsán vetôdött föl; a jelen vélemény nem terjed ki a közgyógyellátó rendszer módosításának és informatikai vonatkozásainak taglalására. Munkacsoportunk felhívja a figyelmet arra, hogy a magángyógyszerészek érdekeit prioritásként kezelve, elvileg a legegyszerûbb elszámolási mód a biztosított és a biztosító közötti közvetlen kapcsolat lehetne. Ezeknek a hangsúlyozásával a konkrét ügyben az alábbiakra hívja fel a figyelmet: 1. Az OEP és a gyógyszertárak közötti kölcsönös on-line adatcsere lehetôségét nem utasítjuk el, azonban az csak nagy körültekintéssel és a lehetséges problémák teljes körû feltárását követôen alakítható ki. Az országos bevezetés elôtt legalább 200, véletlenszerûen kiválasztott gyógyszertár közremûködésével olyan vizsgálat lefolytatása szükséges, amelyben valamennyi rendszergazda érintett. A vizsgálat megtervezésében és értékelésében Szövetségünk részt kíván venni. 2. A kölcsönös on-line adatcsere tartalmának kialakításakor prioritásként figyelembe veendô szempontként rögzítjük, hogy a gyógyszertár az OEP részére csak a támogatott forgalomra vonatkozó adatszolgáltatást végezzen. A rögzítendô adattartalmat illetôen a munkacsoport kialakította az álláspontját, az adattartalom meghatározási eljárásához a MOSZ szakértôt kíván delegálni. Az on-line kapcsolat teremtse meg annak a lehetôségét, hogy a gyógyszertári OEP elszámolások a jelenleginél technikailag lényegesen egyszerûbben valósulhassanak meg és érdemlegesen rövidüljön a támogatás-elszámolás idôtartama. 3. Az OEP által a rendelkezésünkre álló információk szerint alkalmazni tervezett technikai megoldás korszerûsége a szakértôi vélemények alapján megkérdôjelezhetô és üzemeltetése költséges. Ezért indokoltnak tartjuk független szakértôi vizsgálat lefolytatását, amely kiterjed a fejlesztés, a bevezetés, a mûködtetés és a késôbbi fejlesztések korszerûségének, költségeinek és biztonságosságának vizsgálatára. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a magángyógyszertárak elsôsorban a gyógyszerbiztonság garanciája valamint a magas szintû szakmai információ biztosítása érdekében önkéntes kezdeményezéssel 1990 óta épít- (tet)ik és fejlesztik a kezdetben csak elszámolási, majd késôbb komplex patikai informatikai rendszereket. Ebben a tevékenységükben kiegyensúlyozott partnerkapcsolatot alakítottak ki legutóbb márciusi megerôsítéssel a rendszergazdákkal. Az említett idôszakban több, mint 3 milliárd (!) forintot költöttek a gyógyszerészek érdemi támogatás nélkül a gyógyszertári programok kialakítására és fejlesztésére. A jelenlegi, a mûködtetés fenntartására sem elegendô jövedelmezôségi szint nem ad lehetôséget számunkra egy modellezés nélkül, kiszámíthatatlan következményekkel járó, érdemi közremûködésünk nélkül kialakított program-módosításra. 4. Elvárásaink szerint az on-line kapcsolat alkalmazása nem késleltetheti és nem akadályozhatja a gyógyszertárak mûködését, különös tekintettel az officinai betegkiszolgálás zavartalanságára. Elvárásunk, hogy az on-line rendszer bármely üzemzavara vagy meghibásodása esetén a patika mûködése (a betegek ellátása) zökkenômentesen folytatható legyen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az on-line rendszer fejlesztése, a szükséges egyedi hardware fejlesztések, a bevezetés, a mûködtetés és a késôbbi fejlesztések költségeit a gyógyszertárak jelentôs hányada képtelen magára vállalni és a szakma nem is hajlandó finanszírozni. Gyógyszertár IV. évf szám 13

15 Ügyeletes problémák Minôségileg új helyzet állt elô akkor, amikor a gyógyszertári ügyelet megoldatlanságára hivatkozva javasolták országgyûlési képviselôk, hogy az öt évig napi huszonnégy órás nyitva tartást vállaló gyógyszertárak létesítésére ne vonatkozzanak a gyógyszertári törvény jól ismert demográfiai és geográfiai korlátozásai. Minôségileg azért új a helyzet, mert a jogalkotó az évtizedes mulasztása miatt kialakult nehéz helyzetet az eddigi teherviselô fél kárára kívánta rendezni, de azért is, mert az eddig folyamatosan szakmai mederben folyó egyeztetés a javaslat vitája során politikai alkudozás tárgyává vált. A politika megmutatta, hogy a kérdés vitája során a zsarolástól sem riad vissza. A szakma eddigi javaslatainak megfogalmazásakor és az ügyeleti kötelezettség ellátásának során tett kényszerû lépéseiben egyaránt igyekezett figyelembe venni a jogos lakossági igényeket, a szakmai követelményeket, a munkajogi elôírásokat és a finanszírozási problémákat. Volt idôszak, amikor úgy tûnt, hogy ehhez a felelôs és holisztikus megközelítéshez sikerül megnyerni a szakhatóság képviselôin túl az önkormányzatok, az orvosok és az államigazgatás egyetértését is, azonban a szakma minden eddigi próbálkozása a jogszabályi rendezésre eredménytelen maradt. A minôségileg új helyzet új megközelítéseket feltételez és a probléma eddigiektôl eltérô kezelési módját igényli. Ha továbbra is a racionalitás alapján állva fogalmazza meg a szakma a javaslatait, nem tûnik reálisnak egyetlen olyan megoldás sem, ami a fentebb vázolt prioritások egyidejû érvényesítésérôl lemond, vagy (a zsarolás hatására) olyan engedményeket tesz, amelyek az eddiginél is nehezebb helyzetbe hozhatják a kollégákat. Mindeközben a jogos társadalmi igények kielégítését sem szabad szem elôl téveszteni. Ezért nem szabad kizárni, hogy olyan új típusú megoldási javaslatok is születhetnek, amelyek az eddigi gondolati kereteken túllépnek. Mindezek elôrebocsátásával tesszük közzé dr. Herczeg János professzor írását, kérve és várva kollégáink hozzászólását. Gondolatok a gyógyszertári ügyeletrôl Annak ellenére, hogy az egészségügyi kormányzat kijelentette: a gyógyszerellátás területén békét szeretne, az utóbbi néhány hónapban ismételt támadások érték a gyógyszer-kiskereskedelem európai színvonalon mûködô rendszerét. Ezek a neoliberális törekvések feltehetôen nagyon is meghatározható befektetôi csoportok részérôl újabb és újabb próbálkozásokat tesznek a jól mûködô rendszer szétverésére és a saját érdekeiknek megfelelô mûködési feltételek elfogadtatására. Azt gondolom, hogy ezek a törekvések az ellátásban közremûködô személyi jogos és nem személyi jogos gyógyszerészek részérôl a ma mûködô gyógyszerellátási rendszer környezeti feltételei akár tíz év távlatában is jelentôsen megváltoztak. Nagymértékben megnôttek azok a kockázati tényezôk, amelyek a neoliberális törekvésektôl függetlenül is felvetnék a rendszer hozzáigazítását a változó környezethez. ismertek. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a kísérletek újból és újból meg fognak ismétlôdni, miután különbözô politikai erôk támogatását is élvezik. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a ma mûködô gyógyszerellátási rendszer környezeti feltételei akár tíz év távlatában is jelentôsen megváltoztak. Nagymértékben megnôttek azok a kockázati tényezôk, amelyek a neoliberális törekvésektôl függetlenül is felvetnék a rendszer hozzáigazítását a változó környezethez. Annak ellenére, hogy Magyarországon az internetes kereskedelem gyerekcipôben jár, foglalkozni kell a gyógyszerrendelés internetes formájának megvalósításával. Ezt a tényt nagyon helyesen a Magyar Gyógyszerész Kamara felismerte és elkezdôdött egy ilyen informatikai és logisztikai rendszer kialakítása. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy az internetes megrendelések fogadása és teljesítése nemcsak informatikai kérdés, hanem a szolgáltatás logisztikai és szakmai feltételeit is pontosítani és kialakítani szükséges. A rendszer kamarai illetve a szakma általi mûködtetése azt jelenti, hogy ez a kompetencia a szakma felügyelete alatt marad(hat). A gyógyszertárnyitás liberalizálása kapcsán támadások érték a gyógyszertári ügyelet rendszerét is. Annak ellenére, hogy a mûködô ügyeleti rendszer a városokban illetve a városok vonzáskörzetében megoldott és betölti feladatát, vélt vagy valós betegpanaszok alapján, a liberális média támogatásával, jól átgondolt kifogások érik, annak érdekében, hogy a gyógyszertár létesítésének törvényi szabályozása erre való hivatkozással fellazítható legyen. A gyógyszertári ügyelet az ügyeletet biztosító patikákra igen jelentôs anyagi terheket ró. Számítani lehet arra, hogy a bérköltségek további 14 Gyógyszertár IV. évf szám

16 Annak ellenére, hogy a mûködô ügyeleti rendszer a városokban illetve a városok vonzáskörzetében megoldott és betölti feladatát, vélt vagy valós betegpanaszok alapján, a liberális média támogatásával, jól átgondolt kifogások érik, annak érdekében, hogy a gyógyszertár létesítésének törvényi szabályozása erre való hivatkozással fellazítható legyen. jelentôs növekedésével ezek a terhek tovább fognak növekedni, amelyeket egyre kisebb mértékben kompenzál az éjszakai ügyelet során elért bevétel. Nagyon sok patikában a gyógyszerészlétszám kritikus. Ez sok esetben a felvehetô gyógyszerészek hiányából, de nagyon sok esetben a gyógyszertár árbevételének korlátozott voltából ered. A gyógyszerészek vonatkozásában tapasztalható önkizsákmányolás tényét tovább növeli az ügyelet ellátása. Azt gondolom, ezt nem kell külön megmagyarázni, pl. egy tízezer lakost számláló településen lévô két patika esetében, amikor egymást kéthetenként folyamatosan váltva látják el a szolgálatot. Ezzel igyekeztem világossá tenni, hogy a gyógyszertári ügyelet területén is elôrelépésre van szükség, egyrészt azért, hogy ez a fajta önkizsákmányolás, valamint a gyógyszertárakat ért veszteségek csökkenthetôk legyenek, másrészt pedig az ügyeleti rendszer kialakítása a szakma kezében maradhasson, harmadrészt pedig azért, hogy elejét lehessen venni a fentiekben említett neoliberális törekvéseknek. Megítélésem szerint több megoldási lehetôség van, amely megfontolás tárgyát képezheti. A lényege a dolognak az, hogy mindenképpen olyan egység kialakítására van szükség, amely éjszakai nyitva tartással (rendelkezésre állással) az év 365 napján biztosítja a lakosság számára a gyógyszerhez való hozzájutást. A lehetôségek között felmerül ha ez üzleti szempontból is megállja a helyét egy olyan, ma mûködô közforgalmú gyógyszertár, amely éjjel-nappali nyitva tartással rendelkezik. A másik lehetôség, amely szakmai körökben is felmerült, hogy a település egyik gyógyszertári egysége frekventált helyen (orvosi ügyelet mellett, vagy bevásárló központban) kizárólag éjszakai nyitva tartással fiókgyógyszertárat mûködtet. Ennek azonban ma a törvényi keretei kérdésesek. További problémát jelent az éjszakai gyógyszerészi személyzet biztosítása, a harmadik probléma pedig az éjszakai nyitva tartású gyógyszertár jövedelmezôsége, amely az esetben biztosítaná a fenntartás költségeit, ha ez egy nagy forgalmú helyen létesülne (bevásárló központ, plázák, közlekedési csomópontok stb.). A következô megoldási lehetôség elsôsorban nagyobb településeken egy olyan független gyógyszertári egység létesítése, amely vagy csak éjszaka, vagy éjjel-nappal biztosítaná a gyógyszerhez való hozzájutást. Ez esetben szerencsés megoldás lenne, ha az új egység a település személyi jogos gyógyszertári vállalkozásai által létrehozott gazdasági társaság (Bt.) keretében mûködne. A létesítendô állandó ügyeletes gyógyszertár létszámellátását, mint az egyik legkritikusabb feltételt, a gazdasági társaságot alapító gyógyszertárak felváltva biztosítanák, a gyógyszerészi létszám arányában. A gyógyszertár orvosi ügyelet közelében való elhelyezése egyértelmûen veszteséges, míg nagy forgalmú helyeken (bevásárló központok) nyereséggel lehetne számolni. Ezzel a megoldással a település gyógyszertárainak ügyeleti terhelése pénzügyi és egyéb szempontból is megszûnne, az ügyeletes gyógyszertár mûködtetését pedig a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény alapján lehetne ellátni egy személyi jogos gyógyszerész vezetésével. Kisebb településeken az orvosi ügyeletekre telepített, az ügyelet idejére engedélyezett kézi gyógyszertári ellátás lehetne a megoldás. Nyilvánvaló, hogy a felvetett megoldásnál több probléma is felmerül, azonban kétségtelen elônyökkel járna a gyógyszertárak több megoldási lehetôség van, amely megfontolás tárgyát képezheti. ügyeleti terheléseinek megszûnésén kívül, hogy az ügyelet ellátásának kérdése a szakma kezében maradna, és míg a gyógyszertár számára eddig mind az éjszakai, mind a hétvégi ügyelet egyértelmûen veszteséget jelentett, az új gazdasági társaság tagjaként kedvezô elhelyezéssel és mûködtetéssel, osztalék formájú nyereséget is jelenthetne. Végül meggyôzôdésem, hogy a fentiekben felvetett kérdésekben rövid idôn belül konszenzusra és elôrelépésre van szükség. A környezeti változások ebbe az irányba mutatnak, és tudomásul kell venni, ha a szakma a megoldás irányába a jövôben markáns lépéseket nem tesz, akkor ezen problémák külsô befektetôk általi megoldását kockáztatja. Dr. Herczeg János A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által szervezett továbbképzések Idôpontok Címek Helyszín Pontérték szeptember Diabetes II. Szeged október 6. Diabetes III. GYOK Siófok október 22. A gyógyszerész szerepe a diabetes gondozásban; Gyógynövények alkalmazása diabetes mellitusban Vital World, Budapest október Diabetes I. Budapest november 4 5. Mozgásszervi megbetegedések Eger november Diabetes II. Budapest december 2 4. Thromboembóliák kezelése és megelôzése; 16 Sopron Lipidcsökkentôk szerepe a kardiovaszkuláris prevencióban 12 A jelentkezéseket kérjük a MOSZ Irodába (1134 Budapest, Huba u. 10.) eljuttatni. Gyógyszertár IV. évf szám 15

17 Patika liberalizáció Az utóbbi idôszak erôsödô liberalizációs törekvései egyre nyíltabban arra irányulnak, hogy a gyógyszertárakat közelítsük a szabad versenyes kiskereskedelem feltételeihez, elfeledve azt, hogy a gyógyszer különleges áru, és nem lehet ráhúzni a szabadpiaci verseny feltételeit. Ez utóbbi tényt az Unió is elismeri, így a gyógyszertárak mûködésének jelenlegi szabályozása megfelel az uniós elvárásoknak. Érdemes megvizsgálni azt a környezetet, amelyik lehetôvé tette, hogy a gyógyszerészek elleni támadások újból felerôsödtek. A 1980-as évek végére a magyar államadósság 22 milliárd USD volt, ami akkor a rendszer bukásához vezetett. A rendszerváltás utáni idôszakban privatizáltuk az állami tulajdont, és a privatizációs bevételt feléltük. A hatalmas állami vagyon elherdálásán túlmenôen az államadósságot még 40 milliárd USD-vel meg is növeltük, így a jelenlegi államadóság meghaladja a 60 milliárd USD-t. Feltehetô a kérdés, hogy ez a politika meddig folytatható? Ma Magyarországon a mûködô tôke 70%-a már külföldi tulajdonban van. Európában nincs még egy olyan ország, ahol a külföldi tulajdon aránya ilyen magas lenne. Azokban az országokban, amelyekre a liberalizáció kapcsán gyakran hivatkoznak, a külföldi mûködô tôke aránya 10, maximum 30 százalék, ugyanakkor ezen országok vállalkozói jelentôs mûködô tôkével rendelkeznek más országokban. Míg a rendszerváltás elôtt az ország szovjet befolyás alá került, melynek hatására a magyar emberek tulajdonát állami kézbe vették, addig most az állami tulajdonra a külföldi befektetôk tették rá a kezüket. Keveset beszélünk arról, hogy a médiától kezdve mindenütt egyre inkább a külföldi tôke határozza meg mindennapi cselekedeteinket. A folyamat ma is folytatódik, már csak a földet, az egészségügyet lehet értékesíteni. Ha még a maradékot is sikerül külföldiek kezébe juttatni, akkor már csak a kultúránk marad! Arra pedig majd nem jut pénz. Ha a társadalom részérôl aggályok merültek fel a külföldi tulajdonba adással kapcsolatban, akkor az eddigi kormányok forgatókönyvének az volt az általános menete, hogy a terület mûködési feltételeit lerontották, demagóg kampányokkal befolyásolták a közvéleményt, majd bejelentették, hogy jön a külföldi megmentô tôke, amely a szabad verseny feltételei mellett mindent megold, mindent jobban tud mûködtetni, mintha magyar kézben maradna. A tôke azonban a verseny egy speciális módját alkalmazza: amikor a tôke versenyzik tôkével, ezáltal új monopóliumok alakulnak ki, amelyek a piac felosztásában megegyeznek, a látszatversenyt fenntartják, de a korábbi verseny árát keményen behatják a lakosságon. Ilyenek pl. a bankok, amikrôl az egyik betegünk mondta, hogy ott már a levegôvétel is pénzbe kerül. Az igazi verseny azonban csak kevés helyen alakult ki, pl. az élelmiszerkereskedelemben. A létrejött új monopóliumok befolyásolására a kormányoknak azonban már nagyon kevés lehetôségük van, mert azt már a piacba történô beavatkozás indokával a monopóliumok visszaverik. Ez a tökéletlen verseny, amely Magyarországot jellemzi. Paul A. Samuelson (Nobel-díjas) és Nordhaus közgazdász professzorok a tökéletlen versenyrôl a következôt írják: Ha a monopolhatalom egy nagy cég azon képessége, hogy befolyásolja egy adott piac árait gazdaságilag valóban jelentôssé válik, azt tapasztaljuk, hogy az árak a hatékonysági szint fölött vannak, a kereslet és a termelési szerkezet eltorzul, és a profitok meghaladják a normális értéket. E profitokat ezután esetleg félrevezetô reklámokra fordítják, sôt talán még arra is, hogy befolyást és védelmet vásároljanak a törvényhozóktól. Már az 1890-es évektôl törvényekkel korlátozzák a monopóliumok tökéletlenül funkcionáló piacrendszerének mûködését, és ennek megjavítása érdekében gazdasági szabályokat vezetnek be. A napvilágot látott javaslatokat tanulmányozva a liberalizációs lépések mögötti stratégia most már teljesen világos. A lényeg az, hogy esélyt kell adni arra, hogy a külföldi befektetôk feltörjék a jelenlegi rendszert, frekventált helyeken 24 órás patikákat nyissanak. Igaz, hogy ezt a lakosság nem igényli, hisz Magyarországon az ügyeletes patikák száma messze az európai átlag felett van, de jól hangzik a kommunikációja. Késôbb alakult ki a világ gazdasági újrafelosztására kidolgozott elmélet, a liberalizmus, a verseny szentsége, amely mindent megold. De a verseny sem mûködik tökéletesen, s ezt a fejlett kapitalista országok már régen felismerték, és saját vállalkozásaik védelmében korlátozásokat vezettek be. Ennek igazolására néhány gyakorlati példát is bemutatok. Elôször nézzük meg, hogyan is mûködik a liberális piac Amerikában? A magyar buszgyártó, a NABI, mûanyag karosszériájú buszokat szállított az USA nagyvárosaiba. Meg tudott felelni azoknak a nagyon komoly, behatolást védô feltételeknek, amelyeket az USA elôírt. Amikor azonban a szigorú feltételek ellenére is jelentôs piaci növekedést ért el, akkor az USA elôírta, hogy a buszok 60%-át Amerikában kell készíteni. A NABI helyzete megpecsételôdött, az USA megvédte belsô piacát. Vizsgálhatunk európai példát is. A versenyképes magyar építôipari cégek ellen a német hatóságok hajtóvadászatot folytatnak, bankszámláikat zárolják, sôt Magyarországon is hajtóvadászatot folytatnak ellenük, aminek következtében elvesztik német megrendelôiket, fizetésképtelenné válnak. A német hatóságok azt is közölték, hogy a magyar cégek akkor sem élhetnek kártérítési kötelezettséggel a német állammal szemben, ha igazuk is van. Tehát Németország is megvédte belsô piacát! Végül nézzük meg, hogy a magyar politika hogyan védi meg a belsô piacát! A Béres Rt. gyógyszer-nagykereskedése egyre jobban dolgozott, nôtt a tôlük rendelô patikák száma. Nem nézte jó szemmel ezt az egyik külföldi tulajdonban lévô nagykereskedés és elhatározta, hogy meg kell fojtani a magyar versenyzôt. Ezért a cég üzletkötôi felkeresték azokat a patikákat, amelyekbe a Béres szállított, és 5 7 % rabattot, azaz a teljes nagykereskedelmi árrést ígérték nekik, ha tôlük rendelnek. A patikák örültek a váratlan ajándéknak. A Béres Rt.-nek nem maradt más lehetôsége, mint hogy meneküljön a veszteségbôl, és eladta nagykereskedelmi cégét az ôt megfojtó külföldi nagykereskedônek. Eszébe sem jutott, hogy e galád módszer ellen a GVH-hoz forduljon, mert akkor az eljárási idô alatt a céget fel kel- 16 Gyógyszertár IV. évf szám

18 lett volna számolni, így azonban kapott érte valami ellenértéket. Így ért véget egy teljesen magyar kézben lévô, a piacon eredményesen dolgozó magyar cég élete. Ha itt a GVH-t bírálhatom, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar adófizetôk pénzén inkább a tôkeerôs külföldi befektetôk érdekeit védi, függetlenül attól, hogy a magyar vállalkozó jól dolgozott-e. Nem tudta és nem is akarta eddig megvédeni a magyar befektetôket a teljesen igazságtalan versennyel szemben. Most is a magyar kisbefektetôk ellen indított harcot. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még mindig a vad kapitalizmusnál tartunk, folyik a zsákmányszerzés, a zavarosban történô halászat. Mi nem az igazságos versenytôl félünk, hanem a fenti példán bemutatott versenytôl, amelyet a GVH akar a nyakunkba varrni. A napvilágot látott javaslatokat tanulmányozva a liberalizációs lépések mögötti stratégia most már teljesen világos. A lényeg az, hogy esélyt kell adni arra, hogy a külföldi befektetôk feltörjék a jelenlegi rendszert, frekventált helyeken 24 órás patikákat nyissanak. Igaz, hogy ezt a lakosság nem igényli, hisz Magyarországon az ügyeletes patikák száma messze az európai átlag felett van, de jól hangzik a kommunikációja. A patikanyitás után jön a liberalizáció legfontosabb fegyvere, a verseny. Ez felgyorsítja a magyar családi tulajdonban lévô patikák bezárását. Szépen kialakul az új patikamonopólium rendszer. A befektetôknek a mintát Dánia szolgáltatta, ahol kialakult a fôre jutó egy patika, ahol a nem támogatott gyógyszereket azért kell kivinni a patikából, mert a lakosság már nehezen jut gyógyszerhez. A fenti lefedettségû patikák extraprofitot tudnak termelni. Az ellátatlan körzeteket nálunk majd lefedi a gyógyszerfutár, így a vidéki, a hátrányosabb körzetben élôk is megismerkedhetnek a mobil posta után a mobil patikákkal, szállításonként Ft-ért. De ekkora már nem lesz választásuk. Természetesen az így kialakult monopóliumok a verseny árát keményen behajtják majd a lakosságon, hivatkozva például az európai gyógyszer-árszínvonalra, ami a magyarországiénál jóval magasabb. Ezt tapasztaljuk egyébként a gáz, a villany stb. áránál is. Ha valamelyik családi gyógyszertár nem akarna elég gyorsan tönkremenni, akkor a gyógyszerfutár képviselôje megfelelô juttatásért összegyûjteti a körzetében lévô orvosi rendelôbôl a recepteket, amellyel szemben már védekezni nem tud. A rendszer ördögi, amelyet csak jól kell kommunikálni a lakosság felé. A rendszerre kidolgozott kommunikáció az eddig tapasztaltak alapján a következôkben körvonalazható: a magyar patikák lejáratása, annak hangsúlyozása, hogy nagy szüksége van a lakosságnak országszerte a 24 órás patikákra (de csak 5 évig, mert e fenti folyamat ez idô alatt lejátszódik, és utána már felesleges 24 órát nyitva-tartani! Arról sem szabad beszélni, hogy az ügyeletes patikák száma lényegesen nagyobb, mint az európai átlag, és Európában nemigen mûködik 24 órás patika), annak hangsúlyozása, hogy nagy szükség van a gyógyszerfutárra, mert ma meg nem oldott feladatokat vállalna át. Mûködéséhez szükséges engedélyezni, hogy a recepteket begyûjthesse a rendelôben, mert nemes faladatát más módon nem tudja kifejteni. (A receptbegyûjtés a korrupció melegágyát teremti meg!) Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogiérdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét. az így kialakult monopóliumok a verseny árát keményen behajtják majd a lakosságon, hivatkozva például az európai gyógyszer-árszínvonalra, ami a magyarországiénál jóval magasabb. Ezt tapasztaljuk egyébként a gáz, a villany stb. áránál is. A folyamatokat figyelve az eddigieknél lényegesen nagyobb támadásokra kell felkészülnünk. A befektetôi csoportok elérkezettnek tartják az idôt, hogy most már leszámoljanak a magyar, nemzeti, családi tulajdonban lévô patikákkal. Ne hagyjuk! Dr. Schlégelné Békefi Csilla SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT Gyógyszertár IV. évf szám 17

19 Egy vízió Egy politikai napilap hasábjain ismét megjelent a gyógyszerészek által ismert és szeretett GHV-s írónô (az Eü. Min. volt tanácsadója) tollából az általunk, gyógyszerészek által betéve tudott cikke a szabad patikaalapítás, szabad verseny témakörébôl. A kolléganô (már bocsánat, de most én is író vagyok) egy kandidatúrányi papírt használt el erre a témára, viszont sok apró hibát ejtett fejtegetésében! Azonban az idôzítés tökéletes volt, bár a politikusok kicsit korán kezdték a kampány beindítását. A cikk úgy általában érdekesnek mondható, csupán egy alapvetô hibát találtam benne. Ugyanis, ha az általános elveket megpróbáljuk egyetlen konkrét, szûk területre alkalmazni, a körülmények figyelembe vétele nélkül, akkor azok hazugsággá válnak. Mi azt tanultuk, hogy egy kiinduló tételt logikusan, a szabályoknak megfelelô módon végigvezetve egy folyamaton, csak akkor kaphatunk valós, igaz, helyes végkövetkeztetést, ha a kiindulási alap valós, igaz, helyes, és nem vétettünk a folyamat során. Nos, a szerzô itt követett el egy apró hibát! Nem a valós, igaz, helyes alapból indult ki. Bár már régóta ismerjük és tudjuk, hogy beszûkült fantáziájával képtelen más megoldásra gondolni, mint a pénzbeli versenyre. Csak szajkózza az évek óta ismert verkli szövegét, pedig már megtanulhatta volna, hogy a gyógyszer nem csupán áru (nem egyenlô a krumplival), hanem különleges áru! (Az EU-s országok szaktárcái egyértelmûen leszögezik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat nem lehet kitenni a versenypiaci folyamatoknak.) A cikket megrendelô politikusoknak pedig ezt a kifejezést különleges abszolút módon kell ismerniük, hiszen rájuk is jellemzô, személyükhöz tartozó kifejezés ez a jelzô! Ha nem tartanák magukat az emberek különleges rétegének, akkor nem tehetnék meg, hogy nem fújják meg a szondát (amit ôk emeltek törvényerôre), ha a törvény ôre erre kéri ôket. Ha ôk különlegesnek érzik magukat és úgy viselkednek pedig sem biológiai, sem mentális alapjuk nincs erre, akkor teljességgel érthetetlen elôttem az a hozzáállás, mi szerint ami tényleg különleges és nem mondva csinált módon különleges áru, azt miért nem tudják, vagy akarják különleges áru -ként elfogadni?! (Talán csak azért, mert csupán magukról tudják elképzelni, hogy Ôk a különlegesek egyedül?) Nem árt tudnunk, hogy ezek még nem is féligazságok (féligazság = hazugság). Eszmefuttatásomban idáig jutva vízióm támadt: Világbajnoki bokszmérkôzést hirdetnek meg hazánkban két világbajnok részvételével, de a verseny megszervezésére nem találnak megfelelô személyt, mígnem az egyik ügyeletes okosnak eszébe jut a Gazdasági Versenyhivatal, s mint a verseny legnagyobb szakértôje: Amberger Terézia (aki errôl a kérdésrôl mindent tud). Létrehozzák a Szervezô Bizottságot (és még a többit, ahogyan ez már lenni szokott), amelyben helyet kap az Eü. M. tanácsadója és politikai államtitkára is. A tanácsadó szívvel-lélekkel versenypárti teremti elô az állami támogatást, s a politikai államtitkárra bízzák a VIP vendégek tiszteletjegyeinek odaítélését. Ezek tisztázása után megkezdôdhet a verseny szervezése a fô Teréz vezetésével. Beindul a gépezet: reklámok, PR, többhasábos újságcikkek, a verseny helyszínének elemzése, a majdan alkalmazásra kerülô világítás leírása hogy csak a lényeges elemeket emeljék ki de a versenyzôkrôl csak annyit közölnek, hogy meglepetés lesz. A szervezôk tudományos alapokra építve megsaccolják a várható érdeklôdôk számát, melyet úgy 2000 körülinek találnak. Tehát a hely, létszám megvan, a jegyek elkeltek jó borsos áron. Közben a VIP jegyeket meg csak osztogatja a felelôs személy, aki feltehetôen nincs képben, ugyanis nem tudja szegényke, hogy a VIP jegyekért nem fizet az, aki kapja (pedig legalább 600-at szétosztott!). Ez komoly érvágást jelent a várható bevételeket illetôen!! Ezek ellenére következik a verseny! A piros sarokban megjelenik egy 2 m magas, 130 kg súlyú, 27 éves, csupa izom világbajnok bokszoló és eljárja az ilyenkor szokásos bemelegítô táncát. Ez igen! hallani a közönség soraiból és várják a másik meglepetést! Nem veszik észre, hogy a kék sarokban is áll már valaki!! Ott áll szerényen, csendben, egy 170 cm magas, 60 kg súlyú, 40 éves, szemüveges ember, sakktáblával a hóna alatt, hiszen ô meg sakkvilágbajnok! Dermedt csend lett a csarnokban. Szinte megfagyott a levegô egy pillanatra, de a következô másodpercben felrobbant a csarnok! A közönség fütyült, ôrjöngött, tombolt, törtek, zúztak mindent, nekimentek a rendezôknek, s a szervezôk fejét köveelték. Már folyt a vér és behallatszott a szirénázó mentôk és rendôrségi autók hangja Ez a hang zökkentett vissza a valóságba! De hát mi is történt valójában? Semmi más, mint amit már hosszú évek óta megszokhattunk!!! A beszûkült látóterû politikusi elit egyes csoportjai akik önmaguk részére a különleges státuszt törvényben rögzítették külsô érdekek nyomására olyan versenyt szerettek volna rákényszeríteni a szakmára és az ország népére, amelyet nem elôzött meg semmilyen hatástanulmány (de még csak egy tisztességes elméleti végiggondolás sem), s amely a külsô tôke mámorító hatásától beszûkült tudatállapotban született meg. Elszomorító, hogy ezt egy olyan szakemberre bízták, aki (ál)tudományos módszerrel, hamis alapból kiindulva vezette le és hozta ki az(ál)tudományos végkövetkeztetést. Elképesztô, hogy ez a szerzô az Eü. M. szaktanácsadójaként tevékenykedett évekig (ma már nem), hogy az akkori miniszter (jelenleg tanácsadó), külön beadványt terjesztett e förmedvényhez, és az ôt támogató Eü. M-i politikai államtitkár, nem ismeri azt az apróságot, hogy kb. 600 patika az állami költségvetésbôl kap támogatást a gyógyszerellátás biztosításáért. Ezek a különleges személyek még mindig a helyükön vannak és mint a szajkó, csak az eredeti külsô nyomásra leírt brain stormingot tudják ismételgetni. Mi lesz veled egészségügy és mi lesz veled gyógyszerellátás? Mi lesz veled magyar nép?! Végül felajánlom minden különleges státusszal rendelkezô politikusnak, aki a verseny szempontjából a gyógyszert és a krumplit(!) analóg kategóriájú termékként veszi figyelembe, hogy részükre paprikás krumpli helyett finom, ízletes gyógyszerragut vagy gyógyszerbecsináltat készítek. Benkô Zsolt 18 Gyógyszertár IV. évf szám

20 Talpáról a feje tetejére A közelmúltban újabb jogszabály tervezetét hozta a posta, most a gyógyszerészi diplomával végezhetô szaktevékenységekrôl születik új miniszteri rendelet, az enyészetbe küldve a gyógyszerészi diplomákhoz kötött tevékenységekrôl szóló, már(!) egy éve hatályos rendeletet. A tavaly május elsején (az uniós csatlakozás napján) az uniós jogharmonizációra hivatkozva hatályba léptetett rendelet még úgy fogalmazott, hogy a benne felsorolt tevékenységek végzéséhez a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételek mellett gyógyszerészi oklevél szükséges, a jelen tervezet szerint gyógyszerészi oklevéllel a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételek mellett különösen az alábbi tevékenységek végezhetôk. A lista, amely néhány változástól eltekintve lényegében azonos a hatálytalanítandó rendeletével, a következô: a) gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés, b) gyógyszerek gyártása és minôségbiztosítása, c) gyógyszerek analitikai vizsgálata e célra szolgáló laboratóriumban, d) gyógyszerek bármilyen céllal létesült gyógyszerraktárban történô tárolása, minôségbiztosítása és nagykereskedelmi elosztása, e) gyógyszerek készítése, analitikai vizsgálata, tárolása és forgalmazása közforgalmú vagy fiókgyógyszertárakban, f) gyógyszerek készítése, tárolása, forgalmazása és klinikai vizsgálat végzésében való részvétel fekvôbeteg-gyógyintézetben, g) gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás és oktatás. Azok a tevékenységek, amelyek végzése gyógyszerész diplomát feltételez, illetve gyógyszerész diplomával is végezhetôk, eddig alapvetôen két csoportba voltak sorolhatók: olyan tevékenységek, melyekre a gyógyszerészi diploma kizárólagos felhatalmazást ad, illetve olyan tevékenységek, amelyek gyógyszerészi diplomával is végezhetôk. Ennek a felosztásnak a megszüntetését semmi sem indokolja. A gyógyszerészi tevékenységi monopóliumok kialakulása a magyar gyógyszerészet fejlôdésének szükségszerû következménye, a védendô értékeink közé tartozik. Az eddig kizárólag gyógyszerészi diplomával végezhetô tevékenységek tehát az új jogszabály hatályba lépését követôen már gyógyszerészi oklevéllel végezhetôkké szelídülnek, s a változtatásnak akárcsak tavaly most is uniós jogharmonizációs indokot találtak. Zavarba ejtô körülmény, hogy a mostani tervezet egy március 31- én, tehát az elavulttá nyilvánított rendelet megjelenése elôtt már egy hónappal megjelent (!) irányelvre (2004/27/EK irányelv) és egy még korábbi, 2001-ben kiadott irányelvre hivatkozik. De van egyéb furcsaság is. A 2004/27/EK irányelv nem önálló jogszabály, hanem a 2001/83/EK irányelvet módosítja. A 2004/27/EK irányelvet átnézve nem találni olyan szöveget/szövegrészletet, amelyet úgy lehetne értelmezni, hogy a jelen módosításra a harmonizálás miatt szükség lenne. A 2001/83/EK irányelvet elolvasva (melynek cikkére hivatkozik a tervezet) szintén nem található olyan szöveg/ szövegrészlet, amely a mostani módosítást indokolná. Ez utóbbi irányelv cikke ráadásul a Gyártás és behozatal -ról rendelkezik, illetve a qualified person-nal kapcsolatos elvárásokat rögzíti. Ezek egyrészt nem értelmezhetôk pl. a közforgalmú vagy intézeti gyógyszerészetre, másrészt a paszszusok nem újak: a qualified person-ra vonatkozó elôírásokról a szakmai vita már több évvel ezelôtt lezajlott. Kétségtelen tény, hogy a hivatkozott irányelvek tartalmazzák a lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkezô vagy arra jogosult személy kifejezést, ami a gyógyszerész alternatívájaként értelmezhetô, azonban bôvebb kifejtés ennek a tartalmát illetôen ezen irányelvekben nincs. Valószínûsíthetô, hogy az egyes uniós országok különbözô gyógyszerforgalmazási gyakorlata miatt szükséges stílusbravúr eredménye ez a kifejezés, nem pedig az összes uniós tagállam által kötelezôen elismerendô illetve bevezetendô, a gyógyszerész alternatívájaként megjelentetendô foglalkozást (tevékenységet) végzô személy meghatározása. Ráadásul az uniós jogban járatos szakértôk egybehangzó véleménye szerint a 85/432/EGK irányelvbôl az következik, hogy továbbra is vannak olyan gyógyszerészi tevékenységi körök, amelyeket a tagországokban gyógyszerésznek kell ellátni, s ezeknek a köre bôvíthetô, sôt bizonyos tevékenységeket kizárólagosan gyógyszerészi oklevélhez lehet kötni. Emlékezem még a régi filozófus tanításának talpraállítására tett kísérletre, amit sokan már akkor is fejreállításként éltünk meg. Félô, hogy a talpraállítás céljával készült, gyógyszerészi oklevéllel végezhetô tevékenységekrôl szóló új miniszteri rendelet tervezet következménye valójában megint fejreállás lesz. Közbevetheti bárki, hogy a jelenlegi tervezet szövegébôl önmagában nem következik, hogy ezentúl semmilyen tevékenységi monopólium a gyógyszerészi diplomához alanyi jogon nem tapadhat. A megfogalmazás ebbôl a szempontból akár értékelendô is lehetne. Azonban a jelenlegi szabályozáshoz képest elvi jelentôségû a tartalmi visszalépés, ami ellen mindenképpen tiltakozni kell. Olyan lavinát indíthat el ugyanis a (diplomához kötött) tevékenységi monopólium (pl. magisztrális gyógyszerkészítés, expediálás) és ennek nyomán a gyógyszerforgalmazási és a gyógyszertár-mûködtetési monopólium lebontásában, aminek a kivédésére a rendelet elfogadása után kevesebb esélye lesz a szakmának. S végül a talpáról a feje tetejére áll majd minden. hz A Heim Pál gyermekkórház intézeti és zártforgalmú gyógyszertára 3 fô gyógyszerészt azonnali belépéssel alkalmaz, lehet rezidens és nyugdíjas is. Érdeklôdni a telefonon Dr. Kissné Bodolay Máriánál lehet. A szentendrei hév mellett, Pomázon lévô gyógyszertáramba gyógyszerész és asszisztens munkatársat keresek. Részmunkaidôsként, vagy idôszakos kisegítôként is érdekel. Kedvezô munkaidôbeosztás, és kereseti lehetôség! Érdeklôdni: Gyógyszertár IV. évf szám 19