BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány MINDEN JEGY ELKELT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány MINDEN JEGY ELKELT"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány MINDEN JEGY ELKELT KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEK SZEREPE VESZPRÉM IMÁZSÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN Készítette: Illés Zsófia Budapest, 2009.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Jövőkép Community Identity Az arculat meghatározása Az arculat összetevői Az arculat építése Település, mint helytermék Az imázs Az imázs kialakulása Az imázs fontossága A településimázs sajátosságai Az imázs pszichológiai háttere Célcsoportok Kulturális imázs Az ideális városimázs Kulturális turizmus Városi turizmus A kulturális turizmus meghatározása A kulturális turizmus és a városok kapcsolata Turistatípusok Kulturális turizmus éve Kultúra-gazdaságtani megközelítés Színház, közgazdasági szempontból Veszprém, a királynék városa Régiós együttműködés Társpólusi kapcsolat Tervezett fejlesztések Veszprémben a pólus-program kapcsán: Jövőkép A város átfogó céljai A város tematikus céljai Városmarketing

3 13. Kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között Turizmus Kulturális turizmus Tourinform iroda Turisztikai Desztinációs Menedzsment Marketing tevékenység Veszprém kulturális élete A Veszprémi Petőfi Színház Színháztörténet A színház napjainkban Programok Kommunikáció Médiajelenlét A hírnév ereje On-line kommunikáció Kültéri kommunikáció Kiadványok Fizetett hirdetések Befelé irányuló kommunikáció Az én színészem a Te színészed Primer kutatás A kutatás módszertana Veszprém az itt lakók szemében Veszprém, ahogy a nem itteni lakosok látják Konklúzió Köszönetnyilvánítás Mellékletek Primer kutatás Kvalitatív kutatás Mélyinterjúk témakörei Kvalitatív kutatás Kérdőívek kérdései Irodalomjegyzék Ábrajegyzék

4 1. Bevezetés A kultúra napjainkban meghatározó szereppel bír. Egy-egy elgondolkodtató kiállítás, egy színvonalas koncert, egy felhőtlen szórakozást kínáló fesztivál, vagy egy lelket nemesítő színházi előadás mind-mind hatással van életünkre, formálja személyiségünket, tudásunkat, kulturális tőkénket gyarapítja. A kultúra ugyanakkor egy város vonzerejének megteremtésének is kulcseleme lehet. Így van ez Veszprém esetében is, hiszen a városról alapvetően mindenkinek a történelem, a királynék, és a kultúra jut eszébe. A város 1000 éves múltja számos történelmi és kulturális örökséget, tárgyi és szellemi emléket hagyott ránk, melyet értékelnünk, népszerűsítenünk, védenünk kell. A kultúra különböző területeinek fejlesztése azért nehéz, mert egyrészt nagyon szerteágazó terület, másrészt eredményeit nem egyszerű lemérni, nem lehet gazdasági mutatókat alkalmazni. A fejlesztések indirekt módon térülnek meg, például a gazdaság vagy a turizmus területén. A kultúra fejlesztése egyrészt a meglévő értékek megőrzéséből, ápolásából és továbbadásából, másrészt új értékek teremtéséből áll. Az intézmények fenntartása többnyire önkormányzati, állami, némely esetben alapítványi feladat, többségük nem képes profitorientáltan működni. A településmarketingnek is feladata a kulturális kínálat fejlesztése. Ugyanakkor a kulturális befektetések megtérülnek, a magas presztízsű intézmények imázsa kivetül a településre, növelve annak ismertségét, elismertségét, ami versenyelőnyt jelenthet az adott település számára. A társadalmi szervek, kulturális intézmények támogatása pedig pozitívan hat az önkormányzat lakossági általi megítélésére. Szakdolgozatom célja, hogy szekunder kutatások révén bemutassam a jövőkép, az arculat, az imázs, valamint a kulturális turizmus kialakulását és jelentőségét. Ezen kívül közgazdasági szempontból vizsgálom a települést, a kultúrát, valamint a színházat, mint terméket. Ezt 5

5 követően primer kutatásom eredményeként ismertetem Veszprém imázsát, jövőképét, a tervezett fejlesztési irányokat, a város kulturális környezetét, a kulturális turizmus meglétét és jelentőségét, valamint a Petőfi Színház hozzájárulását a város fényének emeléséhez. A kultúra mind az arculat, mind a város jövőképének kialakításában fontos szerepet játszik, valamint a turizmus is elsősorban erre alapoz. Így a fejlesztések folyamán is fontos szerepet kap a kultúra. A Veszprémi Petőfi Színház jelentős szerepet játszik a város kulturális életében, a város kulturális imázsát jelentősen javítva mind a lakosság, mind a potenciális turisták szemében. Választásom azért esett a Petőfi Színházra (a városban még működik egy magánszínház, és egy bábszínház is) mert a tavaly végbement vezetőségváltás óta hatalmas változáson ment keresztül, ismét sikeres és népszerű színházzá válva. A veszprémiek érzékelték a változást, újra bizalmat szavaztak a színháznak, és megelégedettségüket rendszeresen hangoztatják mind polgártársaiknak, mind a városon kívüli magyaroknak. Így a színház biztos pontja a kulturális életnek, a fesztiválokkal ellentétben állandóan részt vállalva, méghozzá színvonalas kikapcsolódást biztosítva. A színház sikere nagyban betudható az új vezetés (Bujtor István igazgató és Eperjes Károly művészeti tanácsadó) hírnevének, valamint a megfelelő belső illetve külső kommunikációnak. Ugyanakkor egy színház egyértelműen csak színvonalas darabok, nagyszerű színészek által lehet sikeres, így mindennemű kommunikációnak ez az alapja. Jelenleg a színház teltházas előadásokkal büszkélkedhet, és sűrűn lát vendégül jeles színészeket saját társulatának darabjaiban. A színház ma országos hírnévnek örvend, mely nagyban hozzájárul Veszprém pozitív megítéléséhez, a kulturális élet színvonalának növeléséhez. 6

6 2. Jövőkép 1 A Jövőkép nem a vágyak összefoglalása, hanem az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges törekvések összegzéséből kinövő, hosszú távú településfejlődési pálya definiálása. A települési Jövőkép a településfejlesztés tervezésének hosszú távú, mintegy évtizednyi futamidővel bíró eleme. Ez a reális vízió a település életminőségét a jövőben biztosító fő attribútumokat és a megtervezett állapothoz vezető út kiemelt fejlesztési alapelveit tartalmazza. A Jövőkép a helyi adottságokat és a kreatív fejlesztési alapelveket egyaránt tükröző, jól kommunikálható dokumentum. A település számára jelenleg nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. (Világpolgár Tanácsadói Iroda) Egy település piacképessé tételének első lépése egy közös jövőkép, küldetés, identitás találása. Ha a település rosszul méri fel a lehetőségeit, nem elég kreatív és nem elég bátor jövőképének, küldetésének meghatározásában, soha nem ér el nagy célokat. A jövőképre lehet az összes fejlesztéssel, gazdasággal, kultúrával stb. kapcsolatos tevékenységet ráépíteni. A küldetés világos megfogalmazása azért is fontos, hogy a település, a térség informálhassa a lakosságot, a potenciális befektetőket, a turistákat, a közvélemény bizonyos rétegeit. A küldetés tartalmának motiválónak kell lennie, hiszen egyfajta jövőképet és irányt kell adnia az elkövetkezendő évre. A küldetés megfogalmazása nem egyszerű feladat, akár 1-2 évig is eltarthat. Nem kell mindent átfognia, hanem egyes kiemelt értékekre kell összpontosítania. 1 A fejezet az Image, a regionális politikában (www.sunkft.hu/image,%20a%20regpolban.doc); Kis Mária: Versenyképesség a területfejlesztésben, Image vizsgálatok; valamint Törőcsik Mária: Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel c. művére épül 7

7 A terület küldetése öt tényező hatása alatt formálódik: 1. a település, régió stb. történelme, 2. az önkormányzat, illetve a különböző intézmények, tudományos, szakmai, társadalmi- és civilszervezetek pillanatnyi preferenciái, 3. a környezet, 4. a település, térség erőforrásai, melyek bizonyos küldetéseket lehetővé tesznek, másokat nem, 5. a terület sajátos kompetenciája, melyre a célokat kell alapozni. A filozófia hosszú távra fogalmazza meg a város törekvéseit (küldetés) és a megvalósítás magatartásbeli elveit (kultúra). A városfilozófia a polgárok gondolkodására, magatartására, mentalitására épít, egy új eszményképet szeretne létrehozni, nem pedig a fizikai paramétereket megváltoztatni. Célja: 1. város belső vonzerejének növelése 2. különböző igénycsoportok megelégedettségének javítása 3. polgárok identitásának kialakítása A helyi társadalom gazdasági eredményei, önszervező képessége, kollektív élményei, és sikerei biztosítják ennek az eszményképnek a kialakulását. Szükség van a mikrokörnyezet elemzésére, azaz a térség olyan értékeinek feltárására, amelyek alakíthatóak, formálhatóak. Ide lehet sorolni az üzleti és emberi kapcsolatok széles skáláját, a művi környezet minőségét, a munkaerő felkészültségét, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalát stb. A települések speciálisak, hiszen: a város nagy komplexitású területi, gazdasági és szociális rendszer, aminek a különböző elemei, pl. kultúra, lakosság, infrastruktúra, területi elhelyezkedés stb összefonódik egymással 8

8 döntési struktúra bonyolult, mert heterogén érdekcsoportokat kell összhangba hozni (pártok, egyesületek, lakócsoportok, vállalkozók) nehéz a célmeghatározás, prioritásokat kell megfogalmazni törvény kötelezi bizonyos feladatok ellátására nem lehet csak az attraktív szegmenseket kiválasztani, a cél-piacot számos nehéz csoport is alkotja, ami a hatékony működést csorbíthatja hosszú távú gondolkodás év hiszen a városi identitás alapelemeit nagyon nehéz megváltoztatni 3. Community Identity Identitásom az, amivel együtt születtem, részben az, amivé váltam, de elsősorban az, amit mutatni szeretnék. (Bernstein 1994) 3.1 Az arculat meghatározása 2 Az arculat Moss, MacManus és Versic alapján az alábbi három tényezőből áll: 1. a belső közönségcsoportoknak a szervezetről és a környezetben való szerepléséről alkotott képe 2. a szervezet szavakban, tettekben és fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplése (az utóbbihoz tartozó vizuális szerepek) 3. a szervezet felépítésbeli és kulturális jellemzőinek sora, amennyire ezeket a szervezeti populáció ismeri. 3 Egy település arculata, más szóval community identity (CI) alatt a város vagy község kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit értjük. (Turóczi, 2002) 2 A fejezet Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet - A hírnév ereje, Turóczi Gábor: Városból city. Nem figyel a pr a városkommunikációra c. műve alapján készült 3 Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet - A hírnév ereje, 133.o. 9

9 Az arculat célja a megkülönböztetés, a relatív versenyelőny megfogalmazása és tudatosítása a célcsoportot képező emberek fejében. Az arculat a válasz a kérdésre: Miért pont minket válasszanak?. Személyiséget kell adni a településeknek ahhoz, hogy beröpülhessen az érintettek fejébe, és identitás alakuljon ki, ami határozott vonzerőt gyakorol. Egy adott város arculatát meghatározzák adottságai, azaz történelmi háttere, földrajzi és természeti viszonyai, idegenforgalma, helyi identitástudata, a helyi sporttevékenység, a városi gazdálkodás, valamint a természetes és épített látnivalók és a nevezetességek. 3.2 Az arculat összetevői 4 A community identity a külsőségekből, viselkedésből, kommunikációból alakuló képet alkotja, vagyis magában foglalja: A Community Designt (CD), amely a település vizuális elemeinek összessége, rendszere. Ide sorolhatók a város, illetve község földrajzi elemei, természetes és épített környezete, valamint a szimbolikus önábrázolást megtestesítő vizuális jegyek, mint a logó, az alkalmazott betűtípus, színek, a levélpapírok külalakja, jelképek, zászlók, stb. 1. ábra Veszprém címere A Community Behaviourt (CB), amely a településkultúrát, magatartásjellemzőket foglal magába. Ide tartoznak az ott élő lakosság szokásai, hagyományai, életfilozófiája, kulturáltsága, életstílusa, illetve a város tisztségviselőinek és munkatársainak a velük kapcsolatban állókkal történő magatartása. A Community Communicationt (CC), amely a közéleti tevékenység megnyilvánulásainak és a településsel kapcsolatos minden tudatos, illetve nem tudatos, szóbeli, illetve írásbeli kommunikációnak az együttese. Itt említhetők meg a különböző rendezvények, események, kiállítások, vásárok, prospektusok, tájékoztatófüzetek. 4 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, o. 10

10 Az arculat tehát nem egyenlő a designnal, ahogy azt az emberek gondolják, hiszen ez utóbbi csupán az arculat egyik alkotórésze. 2. ábra A community identity kapcsolatrendszere Az arculat építése 6 A CI építése külső és belső irányú. Egyrészt ki kell alakítani a helyi lakosságban egy mi tudatot, melynek eredményeként erősödik a városhoz kötődés, az identitás, a település érdekében történő aktív cselekvési szándék. Ez a határozottság, önbizalom, kezdeményezőkészség, közösségépítő rendezvények, kezdeményezések formájában jelenik meg. 5 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, 261.o. 6 A fejezet Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing és Törőcsik Mária: Település és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel c. művén alapszik. 11

11 A helyi lakosság felé irányuló kommunikáció célja az ahol érdemes élni gondolat kialakítása és megerősítése. Közvetlen célok a városhoz kötődés erősítése, a belső imázs javítása, a lakosság aktivitásának növelése. A helyiek kevésbé értékelik a saját természeti adottságaikat, mint a turisták. Saját értékeik megismertetése, tudatosítása, a büszkeség és az ez a mienk tudat létrehozása fontos ahhoz, hogy a lakosság érezze, ide tartozik, jó ide tartozni. A lakosság célokkal történő azonosulása nélkül nem érhetünk el eredményt, nincs külső imázsjavítás belső identitás nélkül! A helyi polgárok számára úgy kell megjeleníteni a várost, mint egy olyan helyet, ahol érdemes terveket szőni, amivel érdemes azonosulni és a jövője építésében részt venni. A mi tudat formálásában, az önbizalom, az akaraterő fejlesztésében a pozitív példák alkalmazása erősíti a jövőképet, és lehetőségeket mutatnak fel. A mi tudat erősítésében kiemelkedő szerepet játszik az önkormányzat és a lakosság közötti jó kapcsolat, valamint a civilszféra és szervezetei megerősödése. A kommunikációnak hitelesnek kell lennie, elfogadást generálva, rokonszenvet teremtve, mely a bizalom kiépüléséhez vezet. A szervezetek közötti információáramlás és koordináció alapvető, erre épülhet a közös cselekvés, együttműködés. Az integrált kommunikáció az önkormányzat, egyesületek, civil szervezetek, kulturális intézmények stb. akcióinak rendezvényeinek, kiadványinak egyeztetése, egymást erősítő együttműködését jelenti. Össze kell hangolniuk a szlogenek, érvelések, színvilág, sajtóval való kapcsolatépítés rendjét. Az együttes cselekvés bizonyos témákban költségmegtakarítást és fokozottabb kommunikációs hatást eredményez. A kommunikációnak a következő célcsoportok felé kell irányulnia: helyi lakosság helyi vállalkozók potenciális befektetők, üzleti partnerek turisták, a településre látogatók Ha a város létrehozza saját identitását, az relatív versenyelőnyt fog kommunikálni az érdekgazdáknak. 12

12 Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha: a városnak olyan kisugárzása van, amivel azonosulni tudnak a polgárok, vállalkozások, potenciális betelepülők, látogatók a városvezetés hiteles, így bizalomra tud szert tenni a hosszú távú tervek megvalósításával kapcsolatban pozitív beállítódásokat tudunk teremteni a kommunikációval kihangsúlyozzuk egyedülálló jellegzetességeit (unique selling proposition) A CI visszatükröződése a community image, vagyis a lakosságban, turistákban, meglévő és potenciális üzletfelekben, a tágabb környezetben kialakult kép a városról. A karakteres városkép imázsnyereséggel jár, mely növeli a városban dolgozó polgárok motivációját, az idelátó turisták számát, a lakosság megelégedettségét, a város bevételeinek emelkedését, és a piaci részesedés növekedését. 4. Település, mint helytermék 7 A település, mint helytermék vizsgálata, komplex megközelítést igényel, hiszen a helytermék magában foglalja a terület jellemzőit (a természeti és az épített környezetet, az erőforrásokat, vélt és valós jellemzőket stb.), a települési intézményhálózatot és mindazokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az adott területen a fogyasztó igénybe vehet, függetlenül attól, hogy azokat magántulajdonú vagy köztulajdonú, profitorientált vagy nonprofit szervezet nyújtja számára. Ezen kívül ugyanazt a területet egyszerre többen is igénybe veszik akár más és más céltól vezérelve, tehát más és más terméket képezve belőle. Tehát a helytermék egy összetett termék, amely összefoglalja a különböző célcsoportok számára felkínált és felkínálható áruk, szolgáltatások, lehetőségek összességét. A területi marketing egyik alapvető feladata, hogy megtervezze és kialakítsa a területi, települési jellemzők és szolgáltatások helyes keverékét a különböző célcsoportok számára. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy a helytermék helyhez kötött. Nem mozdítható, tehát az értékesítési csatornákat alapvetően a fogyasztók mozgatására kell kialakítani. 7 A fejezet Egyed Krisztián: Marketingszemlélet megjelenése a regionális versenyképesség értelmezésében c. előadása alapján íródott 13

13 A kommunikáció során olyan közvetítő eszközt, csatornát kell igénybe venni, amelynek segítségével a település termékei és szolgáltatásai a lehető leghatékonyabban juttathatók el a fogyasztóhoz. Mivel fizikailag nem lehetséges a termék eljuttatása lévén a termék mozdíthatatlan,a hely legfontosabb jellemzőinek leírását, ismertetését kell megismertetni a fogyasztókkal különféle eszközök segítségével (pl. képviseleti iroda, kiadványok, képek, prospektusok, videofilmek, tájékoztató előadások stb.), vagy a fogyasztót mozgatni a helyhez. A települések, régiók esetében a szolgáltatásokhoz hasonlóan nincs lehetőség (illetve nagyon korlátozott) az előzetes kipróbálásra, így a döntések meghozatalánál a kialakult képre kell hagyatkoznunk. Mivel egy bizalmi termékről van szó, fontos a róla kialakult kép, így a hatékony kommunikáció is. A kommunikációs eszközök lehetővé teszik, hogy felkeltsük a potenciális fogyasztók érdeklődését, és befolyásoljuk cselekvésüket. Ennek megfelelően a piacbefolyásolás feladata a hely értékeinek és pozitív imázsának tudatosítása, annak érdekében, hogy a lehetséges vásárlók ismerjék, értékeljék a település vagy a terület megkülönböztető versenyelőnyeit. A helyek imázsa kiemelkedően fontos szerepet játszik a területi marketingben, ami ismételten annak összetett voltára vezethető vissza. Fontos feladata még a település vezetésének a nem önkormányzati érdekeltségű non-profit és profitorientált szervezetek, vállalkozások motiválása a közös marketing tevékenységben történő részvételre (pl. a kedvező termékimázzsal rendelkező vállalkozások komoly segítséget nyújthatnak a településnek, amennyiben bekapcsolódnak a térségi marketingbe és viszont, a település pozitív imázsa hatással lehet a termék eladhatóságára is). A helytermék jellemzői: Komplex, mivel a termék tulajdonosi összetétele, jellege, valamint a vele szemben megnyilvánuló vevői igények is összetettek. Kettős jellegű, hiszen a konkrét fizikai jellemzőkön túl a szubjektív elemek is alapvetően befolyásolják a termék megítélését. 14

14 5. Az imázs 8 Nehezen fejleszthető, mivel számos érdekcsoport igényeinek kell megfelelni, Ezen fejlesztésekhez általában jelentős erőforrásokat kell mozgósítani, hosszú időt vesznek igénybe, továbbá a fizikai tényezők fejlesztésén túl a szubjektív imázs megváltoztatása is szükséges. Szükséges a régió, település jelenlegi állapotának megismerése, az egyes tényezők a keresletnek, igényeknek megfelelő fejlesztése, majd hatékony kommunikációs tevékenységgel ismertetni a térség adottságait, képességeit. Az egyén sohasem a külső világ valós fizikai megjelenése alapján tájékozódik, él, mozog a térben, hanem a benne élő szubjektív kép alapján cselekszik. (Szakál 1995) 5.1 Az imázs kialakulása Az ember a fizikai környezetét érzékelve azonnal kialakít egy megjelenési képet, amelyet később értékel magának. Az egyéni szintre redukálása a környezeti ingernek a város-, illetve tájképzet. Ha az egyén ebből egy-két tipikus elemet kiemel, és egyéniséggel ruház fel, azt nevezi Becker város- vagy tájimázsnak. Az imázs tulajdonképpen az emberi tudatban létrejövő képmás, mely alapját adó kép az arculat. A várost, mint körülöttünk létező objektív környezetet mindig csak pillanatában látjuk, ebből alkotunk egy képzetet, melyet érzelmileg interpretálunk. Erre építve teremtjük meg a város imázsát, mikor a városképzetből kis számú, tipikusnak tartott elemet emelünk ki, saját egyediséggel felruházzuk, szinte újrateremtve fejünkben a települést. A helynek, mint terméknek a meghatározása nagymértékben függ a róluk kialakított tudati képtől, benyomásoktól. 8 A fejezet Ashworth, G.J.-Voogd, H: A város értékesítése; Kis Mária: Versenyképesség a területfejlesztésben, Image vizsgálatok; Piskóti Dankó Schupler: Régió- és településmarketing c. munkája alapján íródott 15

15 A vásárlóban a hozzá eljutott információk, korábbi tapasztalatok alapján kialakul egy kedvező, vagy kedvezőtlen benyomás a településről, amely az adott településre jellemző megjelenés visszatükröződése. A helyzetelemzés és pozicióbiztosítás fázisában a városkép észlelése, a térhasználat milyensége, az ellátási tényezők (közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások) egyéni értékelése mind-mind hozzájárul saját belső városunk, azaz az imázs kialakulásához. 5.2 Az imázs fontossága Az imázsnak közvetlen kapcsolata van a vásárlási döntésekkel, mivel a döntések és az arra épülő tapasztalatok megerősítik az imázst, attitűdöt, illetve módosíthatják azt. Az imázs gyakran fontosabb aspektus egy pozitív döntés meghozatalában, mint a fizikai erőforrások, adottságok minősége, mennyisége. Mind a befektetők, mind a turisták döntései imázs-orientáltak. Ezért különösen fontos, hogy milyen kép rögzül a városról a köztudatban. Mindez azonban nem nélkülözheti a kínálatfejlesztést, ugyanakkor megfelelő érték- és imázsaudit alapján magát a városfejlesztési koncepciót is piacorientáltan kell érvényesíteni. Ahhoz, hogy termékünket, a területet el tudjuk adni, lényeges kérdés, hogy milyen image él a területről, régióról, településről a potenciális és mostani vásárló fejében. A területtermék fejlesztése érdekében is fontos az image vizsgálat, hiszen a megismert vélemények, nézetek, eszmék alapján válik lehetővé a területfejlesztési stratégia kialakítása, az egyes aspektusok, szolgáltatások megváltoztatása, továbbfejlesztése és hosszútávon az image tudatos építése és alakítása, egy pozitív kép (goodwill) elérése érdekében. 16

16 A településimázs sajátosságai A települések imázsának legfontosabb sajátosságai a következők: Döntő hatást gyakorol a fogyasztók magatartására, vásárlási döntéseire. Ilyen értelemben a hely imázsa fontosabb, mint önmagában a fizikai környezet. Függ az imázsalakítás tudatosságától, a kivetített és befogadott képek azonosságától, az információk torzulásától, a befogadókészség fokától. Tudatosan befolyásolható, akár a fizikai valóság változatlansága mellett. A kialakuló imázs milyensége a tudatos, imázsalakító kommunikáción túl számtalan tényező függvénye. Ilyen a befogadó személy értékrendje, egyéni, szubjektív tapasztalatai, a média hírei, különböző események, véleményvezérek álláspontja. Ezeket vagy elszenvedi, vagy élvezi az adott hely. Rugalmatlan, nehezen változtatható. Alakítása hosszú távú folyamat, akár évtizedekig is eltarthat a negatív imázs megváltoztatása. Negatív eseményekre, tényezőkre hamarabb reagál, mint a pozitívra. Az imázs romlását akár egyetlen tényező is eredményezheti. Adott település imázsára rátelepedhet a környező települések, régiók vagy akár az ország imázsa is, ezáltal jelentősen módosítva az emberekben a településről kialakított imázst. Ezt a jelenséget nevezzük árnyék-hatásnak. Fokozottan fennáll azoknál a fogyasztóknál, akik még nem rendelkeznek saját tapasztalattal, a konkrét településsel kapcsolatban. Az imázs kialakulása egy soha véget nem érő folyamat. A szerzett információk körének bővülésével a fogyasztókban létrejövő imázs folyamatosan változik, így sohasem beszélhetünk végleges imázsról, hiszen az nem lehet egy megmerevedett, lezárt kategória. 5.3 Az imázs pszichológiai háttere A helyek képeinek kivetülése kulturális kódok meghatározott csoportjának segítségével jön létre, majd különböző csatornákon keresztül kerül továbbításra. Ezután az egyének külső 17

17 forráson keresztül felfogják ezeket az üzeneteket, dekódolják, és szubjektív, szelektív eljárással image-ekké, benyomásokká alakítják. Az objektív valóság (hely) az egyén érzékeléseire alapuló megismerő magatartás (helyélmény) és a megismerő sémák között háromszög alakú kapcsolat áll fenn. 3. ábra A percepciós ciklus Célcsoportok Kis Mária (2003) szerint vevőnek tekinthetjük: a lakosságot, aki a településen, térségben, régióban él, illetve a települést használja, valamint azokat is, akik potenciális vevők lehetnek, tehát kívülről odatelepülhetnek, vagy másmilyen módon használóvá válnak (ott fognak dolgozni, tanulni stb.) a gazdasági és nem gazdasági szervezeteket: ezeket is két csoportra oszthatjuk, a már letelepültek és az odacsábítandó befektetők, vállalkozók stb. a turistákat, akik a hely valamilyen vonzereje miatt rövidebb időt töltenek ott, és alkalmanként használják a területet 9 G. J. Ashworth és H. Voogd,

18 Aszerint, hogy az imázs mely célcsoportban alakult ki, különbséget tehetünk az alábbiak között: lakossági imázs vállalkozói imázs turista imázs Az egyes imázs-fajták egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Ezt a kölcsönhatást imázs-transzfernek nevezzük. Az imázs-fajták között meglévő kapcsolat azok együttes kezelését indokolja, nem tanácsos az éles szétválasztás. A terület lakossági imázsa (Ip) négy fő elemből tevődik össze L (Live-image) azaz életfeltétel-imázs, vagyis a lakhelyfunkciók megítélése (természeti adottságok, infrastruktúra); S (Service image), azaz szolgáltatás-imázs, vagyis a munkalehetőség, oktatás, kultúra, ügyintézés, bevásárlás, szórakozás megítélése; T (Tourism-image), azaz idegenforgalmi-imázs, vagyis a kultúra, szórakozás, történelem, természeti környezet megítélése; B (Behavior-image), azaz magatartási-imázs, vagyis a helybéliek önismerete, jellemző tulajdonságainak megítélése. Ugyanakkor máshogy is csoportosíthatjuk 10 az imázs fajtáit: A gazdasági imázs elsődlegesen a vállalkozások kívánalmai szempontjából elemzi a térséget. A telephelyimázs szempontjából elsődlegesen a költségek (telepítési, működtetési), valamint a piac (kereslet) adottságai a fontosak, ugyanakkor az ún. soft tényezők is felértékelődtek az utóbbi időkben. A kooperációs imázs elsődlegesen azon vállalkozások számára döntő, melyek az adott térségben termeltetni szeretnének, illetve beszállítói kapcsolatokat kívánnak kiépíteni. A kedvező ár, a magas minőség, a rugalmasság a legfontosabb versenytényezők, de ágazatonként eltérő egyéb elemek is lehetnek döntési kritériumok. A gazdasági imázs harmadik eleme a piacimázs, melyet az adott térség lakossági 10 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing 19

19 és termelő fogyasztói keresletének mennyisége és minősége, valamint a piac jellemzői alakítanak. A társadalmi imázs egy térség lakóiról, társadalmi viszonyairól kialakult kép. A különböző érintett csoportok eltérően értékelik a társadalmi tényezőket. A helyi lakosok elsődlegesen a közösségi szolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) iránt, a turisták a speciális értékek, érdekességek iránt érdeklődnek, a politikusok szavazóbázisként tekintenek a településre, a vállalkozók fogyasztókat, illetve munkaerőt keresnek. Az ökológiai imázs elemei az emberek egészség- és környezettudatosságának fejlődésével egyre fontosabbak, napjainkban a környezettudatosság az általános értékrend részévé vált. Az élet környezeti feltételei mellett meghatározó a gazdasági tevékenységek környezete (infrastruktúra, szabályozás), illetve a térség kibocsátott és befogadott környezetterhelése. A civil szféra és a média szerepe felértékelődik a környezeti elemek védelmében, a tudat formálásban, a morális-etikai korlátok és a jogi szabályozás alakításában. Az ökológiai szempontok a szükségletek magasabb kategóriáját jelentik, mint az anyagi jólét. Egy térség imázsának, az ott tapasztalható jólétnek negyedik meghatározó eleme a kulturális imázs. Az előbbieket kiegészíti olyan jellemzőkkel, melyek önmagukban, az adott térség speciális jellemzőjeként versenytényezőt jelenthetnek. Így válhat egy település konferencia-, iskola-, illetve fesztiválvárossá. A helyi intézmények, rendezvények erősségében ugyanolyan vonzerőt jelenthetnek, mint a gazdasági szerkezet, vagy a termelési tényezők. Elsődleges fontosságú az összhang megteremtése az imázs és az adottságok között. Amennyiben az adottságok kedvezőbbek, erőteljes célcsoport-specifikus imázsjavításra kell törekednünk. Ha az imázs kedvezőbb, az imént bemutatott gazdaságfejlesztési tevékenységgel vagy belső kommunikációval javítani kell a térség adottságait, képességeit. Az itt élők megkérdezésének, véleményének megismerésére több szempontból is szükség van. Tudnunk kell, hogy miként érzik otthon magukat a lakosok az adott régióban, városban; mennyire elégedettek, hol látják a gondokat, feszültségeket; milyen szokásaik, szándékaik, törekvéseik vannak; milyen javaslatokkal élnek a jelenlegi helyzet javítására vonatkozóan; 20

20 milyen eszközökkel lehetne véleményükre pozitívan hatni. A településen kívüli lakosság véleményének, attitűdjének megismerése is fontos szerepet játszik, nevezetesen: mint tényleges, illetve potenciális turisták véleménye meghatározhatja a turizmusfejlesztési stratégiát; mint az üzleti élet szereplői, a gazdaságfejlesztés, együttműködések kialakulása vonatkozásában meghatározóak lehetnek, hiszen magánemberként kialakított véleményük nem függetleníthető üzleti döntéseiktől; a politikát, a kultúrát és az élet egyéb területeit befolyásoló döntéshozóknak szerepe lehet; potenciális polgárok A területtermék egy nagyon speciális, komplex termék, hiszen ugyanazt a fizikai teret kell eladni egyidejűleg különböző célcsoportoknak, akiknek mások az elvárásai a termékkel kapcsolatban. A turisták, befektetők, potenciális polgárok megnyerése több fázisban zajlik, és az egyes lépések során különböző információszükségletet kell kielégíteni, melyhez a megfelelő médiát, kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Az egyes lépéseket és feladatokat az alábbi táblázat foglalja össze Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, 276.o 21

21 A vásárlási folyamat lépései Információszükséglet jellege 1. érdeklődés a település általános adottságokról, iránt kínálatról, jellemzőkről szóló tájékoztatás 2. információ tudatos intenzív, stratégiára épülő gyűjtése információnyújtás 3. alternatívák elemzése speciális jellemvonások bemutatása 4. döntés összegző jellegű információk 5. vásárlás utáni döntést megerősítő stratégia aktivitás Alkalmazandó média, kommunikációs eszközök alapkiadványok, hirdetés, elektronikus és nyomtatott média, internet rendezvények, nyomtatott és elektronikus média hírek, speciális kiadványok, személyes információk, kapcsolatok, referenciák, direktmarketing személyes tárgyalások, DM, rendezvények, lobby eredmények bemutatása, kapcsolatápolás, új ajánlatok 5.5 Kulturális imázs A városok versenyében egyre inkább helyet kapnak az úgynevezett puha tényezők, mint a környezet minősége, a helyi kulturális kínálat, a szabadidős lehetőségek, a helyekhez, eseményekhez köthető pszichés vonzás. A kulturális marketinget tekintve a vevőkkel, vagyis a kultúra élvezőivel való azonosulást és szemléletmód jelentőségét kell kihangsúlyoznunk. A kulturális marketingnek, a kultúránakmint a társadalmat létrehozó, annak belső, tartalmi lényegét alkotó legfőbb összetevőnek - a társadalom hosszú távú érdekeinek megfelelő védelmét, megóvását, fejlesztését és terjesztését kell szem előtt tartsa. A kulturális imázs a település szellemi, művészeti és sporttevékenységéről és értékéről kialakult kép, melynek összetevői: 1. az intézmények értéke 22

22 2. a rendezvények értéke 3. az értékrendi változások 4. a küldő és fogadó szerep Hiszen nemcsak gazdasági telephelyet kínálunk, hanem ezzel együtt jár a hely történelme, a hozzá tapadó érzelmek és értékek, a helyi társadalom, annak szokásai és kultúrája. A termék nem módosítható, egy város olyan, amilyen, megváltoztatása hosszú időt igényel. 5.6 Az ideális városimázs A város imázsa akkor jó, ha az ipar és a legkülönfélébb szolgáltatások a többi településsel szemben kiemelten előnyben részesítik. Különösen igaz ez az új ágazatok, mint a bank, biztosítási és idegenforgalmi szférák. gyakran és rendszeresen ad otthont országos és nemzetközi kongresszusoknak, a tudomány, művészet és gazdaság kiemelkedő egyéniségei gyakran fordulnak meg és szívesen telepednek le ott. a városban született termékek, művészeti és tudományos teljesítmények állandóan jelen vannak az idegenek szélesebb körének tudatában. (Szakál, 1995) 23

23 6. Kulturális turizmus Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai kultúrát. (Györffy István, 1993) 6.1 Városi turizmus 12 Az idegenforgalom marketinges megközelítése szerint a turista szemében a város önmagában is egy szabadidős termék, illetve termékcsomag, amelyet a fogyasztók arra használnak fel, hogy a városi élményeik, tapasztalataik bővüljenek. A turista ellátása olyan szolgáltatásokból tevődik össze, amelyeket maga a város foglal keretbe. A városok idegenforgalmi célpontjai egyszerre tartalmaznak vonzó helyeket és szolgáltatásokat, valamint más elemeket, amelyek a termékcsomagban egyaránt jelentik magát a terméket és az azt tartalmazó környezetet is. A történelmi városrész eladható a turistának, mint kulturális érték, vagy gasztronómiai helyszín az ínyenceknek. A város motivációs tényezőinek értékelésekor nem szabad a látnivaló és a vonzerő fogalmát összekeverni. A látnivaló a nevezetességek központi, lényeges összetevőjére utal, a vonzerő utal az adott látnivalóról, annak környezetéről meglévő információra, emócióra is. A város vonzerejének kialakulásában három tényező játszik szerepet: a látogató turisztikai szükségletei, a hely jellegzetes sajátossága, ami a látogatást motiválja a helyre vonatkozó információk. (Leiper, N, 1990) Tény, hogy a hagyományos üdülőterületekhez képest a városokban lényegesen kevesebb időt töltenek el a turisták, ugyanakkor a vendégek magasabb szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe, és nagyobbak a kiadásaik. 12 A fejezet Michalkó Rátz: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai, Szűcs O.: A kultúra és gazdaság, kulturális marketing, Sulyok, J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Michalkó, G.: A városi turizmus elmélete és gyakorlata, Piskóti Dankó Schupler: Régió- és településmarketing c. műve alapján készült 24

24 A városokban kialakuló vendég-vendégváró kapcsolatok ismérvei: átmeneti jellegű: a turisták csak rövid időre keresik fel a városokat, a környezettel való kapcsolat felületes, mesterséges. A szálláshelyen bizonyos normák szerint fogadják őket, nem közvetítenek lokális értékeket. spontaneitás hiánya: A turisták többsége szervezett út keretében látogat el a városba, mely formális kapcsolatokat feltételez a turista és a szolgáltatást nyújtó közt, korlátozott a spontán kölcsönhatás. egyenlőtlen: a turistáknak a városi célállomáson tartózkodás élménye a nevezetességek megtekintésén túl a hely szokatlan atmoszférájának és saját korábbi elképzeléseinek megéléséből tevődik össze. A városi turizmus kedvezően hat a gazdaságra, mert: a turisták fogyasztása növeli a helyi gazdaság bevételeit kiszolgálásukra új munkahelyek jönnek létre kedvezően módosul a közösségen belül a gazdasági tevékenységek struktúrája és egyensúlya nő a vállalkozói aktivitás A turizmus kiszolgálására létrehozott infra- és szuprastruktúra jelentősen hozzájárulhat a helyi lakosság szabadidős tevékenységének minőségi eltöltéséhez, így javulhat a térség munkaerő újratermelésének, gazdasági hatékonyságának színvonala, ezért is érdemes a turisztikai beruházásokat támogatni. A turisztikai termék sokkal inkább szolgáltatásokból, mint materiális termékekből áll. A vásárló, azaz a turista bizalmára épül, aki tulajdonképpen egy álmot vásárol, melynek értékéről csak később győződhet meg. Sok múlik a termék csomagolásán, hiszen a szép, színes prospektusok eldönthetik a vásárlást. Az idegenforgalmi marketingben döntő szerepe van a vonzerő (legyen az víz, napfény vagy kulturális programok) felöltöztetése a turisták számára vonzó szolgáltatásokkal, piacképes, komplex csomaggá alakítva azt. 25

25 Az eseményszervezéssel növelhető a látogatottság, a vendégéjszakák száma, az idegenforgalmi bevétel. Ez lehet: kulturális esemény (színház, hangverseny stb.) sportesemény szórakoztatóesemény (könnyűzenei koncert, vetélkedő) vallási esemény helytörténethez kapcsolódó esemény(várnap, emlékkiállítás) folklorisztikus esemény 6.2 A kulturális turizmus meghatározása 13 A kultúra azon képességek (anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítményének társadalmi intézmények stb összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelyek révén a történelem folyamán természeti állapotából kiemelkedett. (Magyar Nagylexikon, IV. kötet Kir-Lem 2000) Az ember művészi tevékenységében az ember örök önkifejezési vágya, önmagára és a korára való esztétikai rákérdezése fejeződik ki. Művészeti tevékenysége által az ember esztétikai tartalmú világlátását és világértelmezését, a korszellemet és annak szubjektív megélését, sokszor intuitív megérzését fejezi ki. A művészet funkcionális sokrétűsége: kor szellemiségét, alapproblémáit és mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten megjelenő és sokszor tipikusnak mondható konfliktusait esztétikai jelrendszerbe ágyazva tárja elénk. A művészet mindegy egyesíti az ember racionális és emocionális megnyilvánulásait. Leszűkítve a definíciót, a kulturális turizmus olyan kulturális motivációval történő utazás, mint például a műemlékek vagy az örökséghelyszínek felkeresése, a fesztiválokon való részvétel, a kiállítás- múzeum-, színház vagy koncertlátogatás és a tanulmányút vagy zarándoklat. (Michalkó-Rátz 2005) A fejezet Michalkó Gábor-Rátz Tamara: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai c. művére épít. 14 Michalkó -Rátz: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai (In: a Magyar városok kulturális gazdasága, 124.o.) 26

26 4. ábra Kulturális turizmus éve plakát 15 Fülöp Ilona (1994) a kulturális jellegű turisztikai kínálatot két részre osztja: Az egyik a múlt tárgyi kulturális öröksége (építészeti alkotások, múzeumi tárgyi emlékek és műalkotások) a másikat a jelen kulturális kínálata képezi (rendezvények, fesztiválok, hangversenyek, színházi előadások, népművészeti vásárok). Ugyanakkor a kultúra, mint turisztikai termék máshogy is csoportosítható: 16 élettelen kultúra (épületek, használati tárgyak) mindennapi életben kifejeződő kultúra (életmód, szokások, gasztronómia) megelevenített kultúra (fesztiválok, hagyományőrző események) Egyre erősödik a kulturális intézményekkel szemben létesített gazdasági elvárás, miszerint minél nagyobb nézőszámot kell elérniük, és költségvetésük minél nagyobb aránya kell, hogy saját bevételükből származzon. A gazdasági szempontok növekedése arra ösztönzi a kulturális szektort, hogy működjön együtt a turizmussal, a kultúra számára közönséget, a turizmus számára attrakciót biztosítva. 15 letöltés dátuma: ápr Horvát, A.: Turizmus a kultúrában, kultúra a turizmusban 49.o. 27

27 A kultúra területén is egyre inkább megjelenik az élménymarketing, melynek feladata a kínált termék élménytartalmának növelése, illetve a fogyasztó számára kínált élmények minőségének javítása. A kulturális szektornak is törekednie kell arra, hogy olyan élményeket nyújtson, amelyek iránt jelentős a turisták igénye, és így bevételt generáljon. Napjainkban a puszta pihenésre, kikapcsolódásra, semmittevésre alapozott turizmus egyre veszít jelentőségéből, és növekszik a valódi értéket nyújtó tevékenységek, mint a kulturális turizmus iránti kereslet. Ehhez az átstrukturálódáshoz a természeti környezet és a kulturális és történelmi örökség jelentőségének globális felértékelődése is hozzájárult. A városföldrajz hagyományosan besorolja a kulturális szerepeket a városi funkciók közé, s már régen vizsgálja a vonzáskörzetekre gyakorolt hatását. Az épületek, utcák terek stílusa is lehet olyan egyedi vonzerő mely önmagában elég a turisták idecsábításához. Ugyanakkor minél nagyobb a kulturális események palettája, annál jobban megéri egy turistának a városba látogatnia. 6.3 A kulturális turizmus és a városok kapcsolata 17 A városok világszerte a kulturális turizmus legfontosabb úti céljai közé tartoznak, miliőjük és kulturális attrakcióik kínálata pedig alapvetően meghatározhatja akár az érintett országok turisztikai imázsát is. Annak érdekében, hogy egy város képes legyen kielégíteni a látogatók folyamatosan változó igényeit, mindenképpen szükséges a kulturális szféra és a turisztikai szektor együttműködése. Az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező városok látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat is. A kultúrát, mint városfejlesztési eszközt az 1980-as évektől kezdték alkalmazni, amikor is a kultúra, mint önmagáért elismert, anyagi és erkölcsi támogatásra érdemes jelenség helyét átvette a kultúra gazdaságfejlesztő tényezőként való értelmezése. 17 A fejezet Rátz, T.: Kulturális turizmus és városfejlesztés - Európa Kulturális Fővárosa c. munkája alapján készült 28

28 A turizmus termékorientált megközelítése alapján a kultúra által motivált utazások többsége a városokba irányul, ahol az épített örökség és a kulturális események képviselik a termék alapját képező legfontosabb vonzerőket. A kulturális turizmus rendszerében a város egyrészt fizikai teret és az épített környezetben tárgyiasult "díszletet" biztosít a látogató élményszerző turisztikai tevékenységei számára. A város, mint turisztikai desztináció ezen túlmenően magában foglalja a turistát látogatásra motiváló vonzerőt vagy vonzerőket, a várost felkeresők számára felkínált szolgáltatások összességét, valamint azt az egyedi miliőt, amely tények és észlelések kombinációja, és amely a konkrét vonzerők mellett szignifikánsan befolyásolja a turisták élményét. Optimális esetben a város turisztikai funkciója, azáltal, hogy bővíti a kulturális, szabadidős, infrastrukturális szolgáltatáskínálatot, egyúttal gazdagítja is a lakosság életminőségét. Az örökség-értékek megóvása, az épített környezet állapotának megőrzése, illetve javítása általában szintén összhangban van a helyi érdekekkel és hozzájárul az adott város kulturális identitásának erősödéséhez. A kulturális turizmus esetében jellemzően az ún. történelmi városok tekinthetőek az egyik legvonzóbb, erőforrásaikat és értékeiket turisztikailag legkönnyebben hasznosítható helyszínnek, általában jelentős keresletet vonzva, s ebből fakadóan - többnyire azon alapvető jellemzőiknek köszönhetően, amelyek biztosítják az adott helyszín történelmi jellegét - gyakran komoly teherbíró-képességi problémákkal küszködve. A közvetlenül a kulturális attrakciók, programok által generált jövedelem a város teljes turisztikai bevételének szinte elhanyagolható részét képezi, s a bevételek döntő többsége az igénybe vett egyéb szolgáltatásokból származik (szálláshely, vendéglátás, kiskereskedelem) 29

29 6.4 Turistatípusok A városokba látogató turisták Sulyok Judit (2005) alapján a következő csoportokba sorolhatók: az ún. váratlanul kulturálissá váló ( serendipitous ) turisták utazási döntéseiben a kultúra nem játszik kiemelkedő szerepet, az utazás során szerzett kulturális élmények és tapasztalatok azonban számottevőek az ún. véletlen ( incidental ) típusú utazók döntéseit sem befolyásolja jelentős mértékben a kultúra, itt azonban az utazás során szerzett élmények sem jelentősek. A kulturális turizmus marketingje szempontjából relevánsnak tekinthető: a tudatos ( purposeful ) utazó, kinek döntéseit a kultúra jelentősen befolyásolja, és kulturális élményeik is számottevőek; az eseti ( casual ) kulturális turista, aki esetében a kultúra közepesen fontos motiváció, és a kulturális élmény is közepes szintű; a városnéző ( sightseeing ) utazó, aki számára pedig a kultúra fontos motivációt jelent, maga a kulturális élmény azonban nem tekinthető mélynek. 6.5 Kulturális turizmus éve 2009-et a Magyar Turizmus Zrt. a kulturális turizmus évének nyilvánította. A Turizmus Zrt óta minden évben tematizálja marketingtevékenységét, és a tapasztalatok alapján igen hatékony az egy-egy témára való összpontosítás. 5. ábra év logoja a Bor és Gasztronómia, 2007 a Zöldturizmus, 2008 a Vizek éve volt. Idén sem változik a marketingre fordítható költségvetés: a Magyar Turizmus Zrt. mintegy 5 milliárd forintot fordíthat a belföldi-külföldi turizmus propagálására. 18 letöltés dátuma: ápr

30 A Magyar Turizmus Zrt. minden évben csinál egy kutatást, amely alapján meghatározza a következő évi tematikát. A kulturális turizmus témaévet megelőző kutatás azt mutatta, a magyarok érdeklődnek a turizmus ezen ága iránt, hiszen a felmérést követő 12 hónap során a megkérdezettek közel fele (49,5%) tervez olyan, legalább egyéjszakás belföldi utazást, amelynek a fő célja kifejezetten kulturális jellegű lesz. A megkérdezettek számára egyaránt fontos, hogy a belépők árából kedvezményt kapjanak, illetve a felkeresett helyszín közelében egyszerű, olcsó szálláshelyek legyenek. A panoráma, a várak, kastélyok, kúriák és a történelmi városrészek érdeklik leginkább a megkérdezetteket. 19 A kampányok célja az imázsépítés mellett a belföldi vendégéjszakák számának növelése, a magyarországi kulturális kínálat bemutatása. Az idei kampányév fő témáit a fesztiválok, a városlátogató turizmus, a bor és a gasztronómia, az élőhagyományok ápolása, a kortárs művészeti alkotások bemutatása jelentik, de az utazni vágyók érdeklődésüknek megfelelően válogathatnak a színház- vagy koncertjegyet, múzeum- vagy kiállításbelépőt, illetve egyéb érdekességeket, programokat tartalmazó, hosszabb vagy rövidebb kulturális csomagajánlatok közül is. 7. Kultúra-gazdaságtani megközelítés 20 A kultúra nagy üzlet. Egyik vezető szektora a posztfordista gazdasági forradalomnak és alapja számtalan városmegújulási programnak. (Scott, A. J. 2000) A kultúra-gazdaság az új gazdaság egyik legdinamikusabban erősödő területe. A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénztőke-forgalmi szerepét is bele kell foglalni. A kultúra főleg az ún. magas kultúra, az intézményekbe szerveződő kultúra- kialakulása az ókor óta elsősorban városi jellegű. A kultúra jelentősen helyfüggő: formái, 19 Dr. Kovács Miklós: Kultúra a turizmus fejlesztésében és promóciójában c. előadás dec A fejezet Daubner-Horváth-Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok, Michalkó -Rátz: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai és Enyedi, Gy.: A városok kulturális gazdasága c. munkája alapján készült 31

31 elterjedtsége, helyi piaca hosszú idő alatt alakul ki, és lassan módosul. A kulturális gazdaság nagymértékben táplálkozik a helyi városi hagyományokból, amint erre több várostörténész is rámutat. A kulturális gazdaság egyedi, nehezen másolható jegyekkel rendelkezik. A kulturális gazdaság két fontos módon is szerepet tölt be a városok versenyképességének alakításában. Egyrészt a városok hagyományaiban gyökerezve egyedi termékeket állítanak elő, másrészt a gazdag kulturális környezet vonzza a dinamikus tudásgazdaságot működtető, magasan kvalifikált munkaerőt. A kulturális gazdaság tehát egyfelől fontos része a városi gazdaságnak, másfelől más fejlett gazdasági ágakat is vonz. Ha közgazdaságtani aspektusból vizsgáljuk a kultúrát, megállapíthatjuk, hogy egy színházi előadás létrehozása, egy szobor elkészítése vagy egy vers megírása során a művészek, az intézmények korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat használnak fel, így a művészeti termékek maguk is szűkösek. Amikor a fogyasztó egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásáról dönt, mérlegeli, hogy a fogyasztás során nyerhető szubjektív hasznosság hogyan viszonyul az áldozathoz, a költséghez. A döntés alapja a várható, elképzelt hasznosság. Tirole (1989) nyomán megkülönböztethetünk: keresési javakat, melyeknek hasznosságáról, a javak tulajdonságairól, jellemzőiről, minőségéről a fogyasztó előzetes próba, keresési folyamat során szerezhet be információt, illetve tapasztalat- vagy élményjavakat, melyeknél a hasznosság, a minőség megítélése csak utólagos lehet, a fogyasztás élménye révén történhet meg, ezért a preferenciák a fogyasztás során alakulnak ki. Kulturális javak esetében a tapasztalat a művészi élmény, például egy színházi előadás megtekintése során jön létre, tehát e javak egyértelműen tapasztalati javaknak tekinthetők. Bár előzetesen lehet információt szerezni például kritikusok véleménye nyomán, ám mivel minden ilyen értékelés szubjektív, az élmény minőségére nincs teljes garancia, a vásárlással járó bizonytalanság nem szüntethető meg. 32

32 A jó minőséget e területen nem a hirdetések vagy a márkajelzés közvetíti, hanem a különböző médiumokban megjelenő kritikák, írások, tudósítások, tájékoztatók illetve az előadók és az intézmény presztízse, hírneve, imázsa. Az úgynevezett fogyasztói tehetetlenség nyomán a fogyasztó nehezen vált, ragaszkodik a kiválasztott színházi társulathoz illetve előadókhoz. Ez a tendencia azon alapszik, hogy a fogyasztó már egyszer beruházott, megtapasztalta, hogy az megfelel preferenciáinak, így nem kockáztatja meg, hogy a tökéletlen előzetes információszerzésből kifolyólag más helyen rosszabb minőségű szolgáltatást kapjon. Az információ értékelése, a művészi élmény megítélése és befogadása, a kulturális javak fogyasztása előzetes tudást, képzettséget igényel, mely tanulási folyamat éppen a fogyasztás során megy végbe. Tehát minél többet jár egy ember színházba, annál inkább jobban tud egy darabot élvezni, értékelni, mélyére látni. Az így szerzett képességek és tudás felhalmozódását kulturális tőkének nevezhetjük, mely az egyén tulajdona. A kulturális javakkal kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy szenvedélyjavak van szó, hiszen a múltbeli fogyasztás növeli a jelenbeli fogyasztást, illetve a jelenbeli növeli a jövőbenit. Az alkoholizmussal ellentétben azonban ez pozitív szenvedélyjószág, hiszen a jelenbeli fogyasztás pozitív hatással van a jövőbeli hasznosságra. A kultúra fogyasztása ugyanakkor nem automatikusan válik szenvedéllyé, hiszen negatív tapasztalatokkal is találkozhat az egyén, mint például egy túl sok hamis hangot tartalmazó opera vagy egy rossz színdarab. A kulturális javak ún. érdemi javak, melyek fogyasztása lényegénél fogva kívánatos, így azt külsőleg is ösztönözni kell. E javak fogyasztását bátorítani kell, a fogyasztók ízlését külső beavatkozással alakítani, egyszóval a fogyasztást állami, ill. közösségi támogatással is ösztönözni kell. Más megközelítésből a kulturális javak fogyasztása pozitív külső hatásokkal jár, tehát mások is élvezhetik a mások fogyasztásából származó előnyöket, bár ezekért nem fizettek. Ilyen pozitív externália például a kulturális események vonzereje, melyből más ágazatok (kereskedelem, vendéglátóipar stb.) is haszonra tesznek szert. A kultúra nemzeti identitást létrehozó, a nemzet presztízsét befolyásoló szerepe révén azoknak is hasznossággal bír, akik maguk nem fogyasztói a kultúrának. 33

33 R. Towse (1994) alapján a következők alapján kell a kulturális javakat támogatni: opcionális kereslet: Azok az emberek, akik közvetlenül nem vásárolnak kulturális javakat is fent akarják tartani a jogukat arra, hogy bármikor fogyasszanak. Ezért hajlandóak közvetett módon (például adófizetés révén) hozzájárulni a művészi tevékenységek fennmaradásához, hiszen az externális hatások miatt ők is részesednek a jövő generáció érdekei: A kultúrát azért kell támogatni, hogy a következő generációknak is fennmaradjon a kulturális örökség. nemzeti presztízs és öntudat: A kulturális javak, események vonzzák a külföldieket, jó hatással vannak az ország imázsára, megalapozhatják a nemzeti büszkeséget és nemzeti-közösségi integráló erőt jelentenek. tovagyűrűző hatások: a gazdaság egésze előnyt kovácsolhat abból, hogy a kulturális fogyasztás humán tőkévé válva a munkaerő magasabb műveltségét kreativitását fejleszti. kockázat és bizonytalanság: az alkotás, kísérletezés kockázattal és tőkeigénnyel jár, mely visszatarthatja az új belépők megjelenését. Másrészt az előzetes információhiány a fogyasztóknál is jelen van, ami keresletcsökkenést idézhet elő. ízlésformálás: A művészet egyik feladata az emberek ízlésének formálása, fejlesztése. A kultúra támogatása nehéz kérdés, hiszen az intézmények egyrészt nem akarnak a a kormányzattól, politikától függni, másrészt szeretnék, ha minél több gazdasági, pénzügyi forrás jutna a művészetekre. A következő fejezetben a kultúra egyik alappillérét, a színházat szeretném bemutatni szintén közgazdaságtani nézőpontból. 8. Színház, közgazdasági szempontból 21 A színház egy befektetés, mely megtérülése gazdasági mutatókkal nem mérhető, hiánya azonban néhány év alatt is ordítóvá válhat. Olyan szellemi és emberi tőke, amit elherdálni nagy felelőtlenség. 21 A fejezet Parti, J.: ahol este hétkor felmegy a függöny c. tanulmánya alapján készült 34

34 6. ábra A Petőfi Színház nézőtere 22 A színházművészetet a szakértők az előadóművészetek közé sorolják. A műalkotás élő közegben születik meg, ahol egy előzőleg már megalkotott művészeti termék egy előadóművész közvetítésével a néző közvetlen esztétikai élményévé válik. Az előadóművészetekről megállapíthatjuk, hogy a szolgáltató szektorba tartozik, az előadások látogatása időigényes, a kereslet a jövedelem szempontjából rugalmas, viszont a jegyárak szempontjából inkább rugalmatlan. A tőkeráfordítást jóval meghaladja az élőmunkaráfordítás, a tevékenység munkaigényes. Színházi tevékenység során felhasznált munkaráfordítások: előadóművészi, művészi, alkotói munka műszaki munka menedzsment ügyvitel állóeszközök pénzbeli javak Megállapíthatjuk, hogy minél magasabb a néző jövedelme, annál kevésbé érzékeny az árra. A jövedelem mellett befolyásoló tényezők a fogyasztó iskolázottsága, műveltsége, társadalmi státusza, informáltsága, valamint addikciójának foka. Jellemző, hogy minél többet fogyaszt valaki, annál többre vágyik. A magas jövedelemmel rendelkezők esetében inkább a szabadidőről való lemondás a nagyobb áldozat, vagyis a szabadidő árát, mint alternatív költséget veszik inkább számításba. Az időigényes színházlátogatást sokan helyettesítik kevésbé időigényes tevékenységekkel. Tendencia az is, hogy a modern kultúra relatív súlya növekszik a hagyományos kultúrához viszonyítva. Sokan inkább hazaviszik a kultúrát, minthogy drága idejüket vesztegetve elmenjenek például egy színházba. 22 letöltés dátuma: márc

35 A színházakhoz a támogatás az állami és önkormányzati újraelosztás közvetlen csatornáin keresztül jutnak el. Ez a külső bevétel a színház művészi teljesítményétől, munkájának színvonalától, ismertségétől és elismertségétől függ. Az állami támogatáson kívül még jelen van a szponzorálás, melynek lényege, hogy a cégek saját üzletmenetük előremozdítása érdekében ellenszolgáltatás fejében forrásokhoz juttatnak egy színházat. Természetesen lényeges az adomány adócsökkentő szerepe is. Ezúton a színház tulajdonképpen indirekt állami támogatásban részesül. Egy színház saját bevételei közé sorolhatjuk a jegybevételt, a szponzori pénzeket, az adományokat és a kereskedelmi pénzeket,hiszen ezekért a színház megdolgozik. Kereskedelmi bevételnek tekintjük a büfé, kávézó, esetleg üzletek bevételét, valamint az épület alkalmankénti bérbeadásából származó pénzösszeget. A színházak célja kettős: egyrészt adott időszak alatt olyan repertoár nyújtása, mely a maga által felállított művészi színvonalat eléri. Eme repertoárnak művészi szempontból érdekesnek, értékesnek, hagyományőrzőnek, ugyanakkor merésznek és innovatívnak kell lennie, hogy kielégítse a nézők igényeit. Másik célja, hogy a jegybevételből és egyéb külső forrásokból származó jövedelme fedezze kiadásait. A költségvetés tervezésénél életbevágó a tőke megfelelő helyre fektetése, például mérlegelni kell, hogy egységnyi plusz összeg elköltése pl. díszletekre ugyanolyan mértékben növeli-e minőséget, mintha kosztümökre vagy jobb színészek alkalmazására fordítanák. Ugyanakkor a költségek jócskán meghaladják a bevételeket, ezért az intézmények külső támogatásra szorulnak. Bevétele nemcsak művészeti és gazdasági tevékenysége, hanem az állami támogatások és magánadományok nagyságától is függnek. Amennyiben tevékenysége közben profit keletkezik, akkor azt a tulajdonosok, az alapítók, valamint a működtetők között nem osztják fel, hanem visszaforgatják tevékenységükbe és a szervezet fejlesztésére használják fel. 36

36 Közösségformálás Aki közönséget nevel, az egyúttal közösséget is nevel. (Mádl Ferenc 2002) A színház egy varázslat. Színházba azért megy az ember, hogy élményben legyen része, hogy együtt sírjon, nevessen, gondolkodjon a színészekkel és a mellette ülővel. A színház a játszónak és a nézőnek egyaránt sikerül elűzni a mindennapok gondjait. A színházban az ember kikapcsol kikapcsolódik. A színház a kultúra egyik alappillére: gondolatot és közösséget formál, érzelmeket szabadít fel, személyiséget formál, nevel és értéket teremt. A mai világban egyre inkább szükség van ezekre a pozitív értékekre. Ezt az emberek felismerték, nem véletlen van teltház a színházakban majdnem minden este. A színház ugyanakkor egy ünnep is. Ugyanolyan ünnep, mint a karácsony, a születésnap, egy bál, esküvő, vagy egy istentisztelet. Egy alkalom arra, hogy az ember ünneplőbe öltöztethesse magát kívülről-belülről. Ezekre az ünnepi alkalmakra szükségük van az embereknek, hogy érezzék, ma valami különleges történik Mádl Ferenc szavait 23 idézve: Ha egy színház, vagy koncertteremben sokan együtt, szinte egyszerre lélegezve akarjuk megfejteni ugyanazt a titkot, a varázslat közösséggé formál minket. Az efféle varázslatok közül is tán a legkülönlegesebb a millió eszközzel és színnel életre hívott, évezredes múltú értékes valami, a színház. A színház szülőatyja az ember véghetetlen, szinte gyermeki éhsége a játékra, amelyben ráismer önmagára és a világra. A színház világra jöttekor ott bábáskodott a bölcselet, a filozófia, a világ és az emberi kapcsolatok kifürkészésének vágya. Így vált elevenné mindig, megújuló játékként az egyszer felvillanyozó, máskor megríkató, néha lebilincselő, elgondolkodtató, néha megnevettető élő történetmondás. 23 Ismét van színháza Keszthelynek 37

37 9. Veszprém, a királynék városa Veszprém egyedülállóságát elsősorban történelmi és kulturális örökségének, jelentőségének köszönheti. A város fekvése is csodálatos a Bakony és a Balaton találkozásánál, ahol hajnalban a Balaton, este a Bakony illatát érezni. A kitörési lehetőséget a kulturális, szellemi szférában találta meg a város. Ennek köszönhetően mára valódi iskolavárossá vált, két felsőoktatási intézménye mellett tíz középiskolájában több mint diák tanul. A kulturális élet rendkívül pezsgő. A városban három színház működik, zenei kultúrája sokrétű és mozgalmas, a vidék képzőművészeit és irodalmárait is messze földön ismertek. Sportolóink is sikeresek, kézilabdacsapatát a világ elit gárdái közé sorolják. Az ezeréves Veszprém barátságos és kisvárosias hangulata mindenkit megragad. Az utóbbi években az újjáéledő óváros várja a történelmi hangulatra, meghitt sétákra vágyó turistákat éppúgy, mint a fiatalok életvidám rendezvényeire, fesztiváljaira a messzi földről idelátogatókat. Veszprém arculatát a Királynék városa szlogenre építi, hiszen a városról mindenkinek elsősorban ez a történelmi jelmondat jut eszébe, ez az, ami megkülönbözteti a többi várostól, királyi imázst hozva a településnek. 7. ábra István és Gizella szobra 24 Jelenleg a Tourinform irodáiban a veszprémi emléktárgyakon olvasható Veszprém, a vendégváró történelem felirat is a város történelmi jelentőségét hangsúlyozza. 24 letöltés dátuma: ápr

38 Veszprém Gizella királynénak sok mindent köszönhet, a királyné maga is jelentős PR tevékenységet folytatott, adományokat gyűjtve, Veszprém jelentőségét hangsúlyozva, saját befolyását és jövedelmét felhasználva, a városnak hírnevet hozva. Mindezt saját maga intézte, nem adta át a feladatokat se a kincstárnak, se egyéb állami szervnek. A székesegyház felépítése, a benne levő összes műtárgy is Gizella érdeme. A város első számú jelképei Gizella és Szent István szobra, a viadukt, illetve a tűztorony. Az emléktárgyakon, plakátokon, Veszprém arculattal kapcsolatos kiadványain is elsősorban ezek jelennek meg. A tavaly meghirdetett plakát pályázat arra kereste a választ, hogyan lehetne ezeket a jelképeket egy, a várost népszerűsíteni hivatott óriásplakátra interpretálni. A szakmai zsűri egy, István és Gizella szobrát ábrázoló munkát hirdetett ki győztesnek, de a polgárok tiltakozása eredményeként nem ez, hanem egy kevésbé figyelemfelhívó plakátot tettek ki végül, melyen a város összes fontosabb jelképe megjelenik. A plakátok a város több pontján, a bevezető utak mentén, illetve olyan fontos közlekedési csomópontokban, mint a 8. sz. főút sárvári elágazója, illetve Szombathelyen és Sopronban voltak láthatóak, Veszprém sokszínűségét hirdetve. 8. ábra A győztes plakát ábra A kitett plakát 26 Veszprémet még mindig elsősorban az épített örökséggel kapcsolatban ismerik, bár hangsúlyozni kell, hogy milyen nagy vonzerőt (és imázs-építő szerepet) töltenek be a jól szervezett és propagált fesztiválok is. 25 letöltés dátuma: március letöltés dátuma: március

39 A város célja, hogy a vezetés által kigondolt, a történelmi és a kulturális örökségre és jelentőségre épülő és a turisztikai kiadványokban megjelenő arculat megegyezzen az itt lakók szívében élő város képével. A város, lévén megyeszékhely, rengeteg oktatási és kulturális intézménnyel rendelkezik, számos kulturális, sport és egyéb jellegű programokat kínál az érdeklődőknek, mindezt élhető környezetben biztosítva. A település rengeteg zöldterülettel, hangulatos utcácskákkal, színvonalas vendéglátóhelységekkel és szálláshelyekkel rendelkezik. Szakdolgozatom célja, hogy az alábbiakban ismertessem a város által kigondolt elképzeléseket, fejlesztéseket, arculatot, majd saját kutatásom alapján felmérjem, hogy él a lakosság szemében Veszprém. Emellett a kultúra jelentőségét szeretném bemutatni, vizsgálva szerepét a város életében és a turizmusban, kihangsúlyozva a Petőfi Színház szerepét a város kulturális hírnevének fellendítésében. 10. Régiós együttműködés 10.1 Társpólusi kapcsolat Székesfehérvár, a Királyok városa társpólusi kapcsolatban áll Veszprémmel. A két város kapcsolatában döntő, hogy ne riválist, hanem szövetségest lássanak a másikban. A két település jelenleg a Királyi Városok elnevezésű integrált projektben vesz részt, melynek célja a városok történelmi és kulturális hagyományaira épülő turisztikai vonzerőfejlesztés összehangolt megvalósítása, hogy az egyes elemek egymást erősítve a régió markáns és kiemelt turisztikai termékévé váljanak, egységes szolgáltatást alkotva. A két város vezetése jól együttműködik, egy vezérfonalra felfűzve a két települést, közös rendezvényeket szervezve a királyi és királynői székhellyel kapcsolatban. Tavaly például a reneszánsz év különösen illett ehhez az arculathoz, a két település rendszeresen rendezett közös, a reneszánsz korral kapcsolatos eseményeket. 40

40 Ugyanakkor Magyarországra jellemző a régiós identitástudat hiánya, fejletlensége is, az emberek még mindig megyékben gondolkodnak, a megyei hovatartozás nagyon erős. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre 1999-ben. A közép-dunántúli régió 3 megyét, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megyét, foglalja magában, tehát megye jogú város Veszprémen kívül Tatabánya, Székesfehérvár, és Dunaújváros. A terület km 2 területtel, és fővel büszkélkedhet. 10. ábra Magyarország régiói 27 Érdekes megjegyezni, hogy Veszprém a régió közigazgatási központjával, Székesfehérvárral különleges kapcsolatban van: Székesfehérvár gazdasági fejlettsége a környék gazdaságát is serkenti, ugyanakkor Veszprém önálló egyetemével magasabb szintű tudásbázist biztosít és a régión túlról is vonzza a hallgatókat. Az elsősorban mérnöki tudományokra szakosodott egyetem szoros kapcsolatban áll a környék vállalkozásaival is. A város Székesfehérvárral együttesen képes létrehozni azt a kritikus tömeget, mely a pólus-programban meghirdetett célok elérését, valamint az uniós szinten is versenyképes gazdasági térségek kialakulását hivatott biztosítani. Ennek megfelelően városunk a Székesfehérvár Veszprém pólustengely tagjaként csatlakozott a fejlesztések hat pólusvárosához. 27 letöltés dátuma: március 6. 41

41 10.2 Tervezett fejlesztések Veszprémben a pólus-program kapcsán: 1. Pannon Tudományos és Technológiai Ipari Park létrehozása 2. Innováció az információs technológiákban Ez az összefoglaló projekt 5 részletesen kidolgozott IT projektet foglal magába: Biztonsági Kutató-fejlesztő Központ, Egészségügyi Informatikai Tudásközpont Nano-, és Biotechnológiai Tudásközpont, Műszaki Informatikai Tudás és Technológia Transzfer Központ, Korszerű Logisztikai Rendszerek Fejlesztését Támogató Kutatási Központ 3. "Ökopolisz környezetfejlesztési központ program 4. A modern helyi és térségi közlekedést szolgáló fejlesztések 5. "Kolostorok és kertek a veszprémi Vár tövében" melynek első része a Séd-völgy komplex turisztikai fejlesztése 6. Veszprém belvárosának komplex gazdasági, szociális, épített örökség- és környezetvédelmi, közlekedési rekonstrukciója 7. Agóra Pólus pályázat kapcsán a Városi Művelődési Központ rekonstrukciója Közművelődési és tudományos rendezvények számára egyaránt hasznosítható, alkalmas rendezvénytér kialakítása Köz- és felsőoktatási, képzési és tudományos disszeminációs terek (előadó-és oktatótermek) kialakítása Látványlabor és interaktív kiállítótér kialakítása Kreatív foglalkoztató terek kialakítása a gyermek - és ifjúsági korosztály számára 42

42 Számítógépterem kialakítása Munkaerő piaci és más közhasznú információs pontok 11. Jövőkép 11.1 A város átfogó céljai Veszprémnek régiós szinten jelenleg is komoly szerepe van a kultúra (színházak, kiállítások), oktatás, tudomány, K+F, gazdaság-munkaerőpiac, a közlekedés, az egészségügy és a turisztika vonatkozásában. A veszprémi kórusok, táncegyüttesek és a fesztiválok révén a Város a kultúraközművelődés más területein is vezető szerepet tölt be a régióban es statisztikai adatok szerint színház és színházi előadás mindössze a régió négy városában volt, köztük Veszprém kiemelkedik 2 állandó színházával és egy bábszínházával. 1. táblázat: Színházlátogatások száma (ezer) Közép- Magyarország Veszprém Ország összesen Forrás: KSH A 2008-ban kidolgozott, még elfogadásra váró Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján a város év múlva a közép-dunántúli régió megkérdőjelezhetetlen oktatási és innovációs központ szerepét tölti be, amely jelentős számú új vállalkozást is magához tud vonzani (az egy főre jutó SZJA a magas hozzáadott értékű iparágak és a tercier szektor bővülése révén eléri az országos átlag 155%-át). A város biztosítja, hogy a környezeti veszélyforrások a városban és környezetében megszűnjenek. A fejlődés hatására a városba új, fiatal betelepülő családok érkeznek, aminek következtében a város lakossága középtávon eléri az 1997-es szintet, majd azt tartósan meg is haladja. 28 letöltés: április

43 Összességében egy minőségi fejlődési pályát jelöl ki jövőkép, amely révén a város súlya, jelentősége megnő a fajlagos mutatóinak javulása révén, de ez nem jár együtt a város lakosainak és gazdasági szereplőinek jelentős felduzzasztásával, és ezáltal nem veszti el más megyeszékhelyekhez képest intimebb, élhetőbb városi karakterét, sőt azt tovább erősíti. A város átfogó célja: A közép-dunántúli régió élhetőségben vezető városa, amely tágabb térségének oktatási, innovációs, kulturális és turisztikai központja. A Város átfogó célja turisztikai- és környezeti értékeinek fenntartható kiaknázása, fejlesztése, lakó-, gazdasági- és infrastrukturális (közlekedés, közművek stb.) környezetének a jobbítása. Ezek és más nem fejlesztési típusú eszközök révén olyan hosszú távon is versenyképes ipar- és szolgáltató ágakat képviselő cégek és beszállítóik Veszprémbe vonzása és tartós ott tartása, amelyek folyamatos innovációjuk révén stabil foglalkoztatást és gyarapodást biztosítanak a helyi és a térségi foglalkoztatottak valamint családjaik számára. Ezt kiszolgálandó megfelelő szakosodású és mennyiségű friss diplomás valamint át- vagy továbbképzett munkaerő biztosítása. Olyan helyi rekreációs lehetőségek és közszolgáltatási funkciók létrehozása és működtetése, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták, mind a befektetők számára vonzó hellyé teszi Veszprémet. Cél az is, hogy a helyiek identitástudatát erősítsék, hogy a helytörténetet, a helyi értékeket az itt élők is tudatosítsák magukban. Erre szolgál a közeljövőben egy helytörténeti, széles látókörű művelődéstörténeti ismeretterjesztő tankönyv bevezetése (Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története) mely már jelenleg is megtalálható az oktatási intézményekben, de kötelezően még nem szerepel a tanrendben A város tematikus céljai Magas színvonalú, jól megközelíthető lakókörnyezet. 2. A kereskedelmi-, köz- és kulturális szolgáltatási szint javulása 29 Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján 44

44 Ezen belül fontos alcélok: Városi közszolgáltatási, (művelődési, kulturális- és sport) infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Egyedi rendezvények számának növelése a holtidőszakokban Elektronikus ügyintézési lehetőségek kiterjesztése Hivatali átfutási és várakozási idők csökkenése Egyablakos ügyintézés kiterjesztése A kereskedelemtámogató infrastruktúra helyzetének (parkolók, járdák stb.) javulása Az üzletek és környezetük közképének javulása. 3. Új kutatóhelyek és tudásalapú munkahelyek hosszú távú megtelepedése 4. Hatékony térségi integráció egy megerősödött, veszprémi identitásra és szervezői bázisra alapozva Ezen belül fontos alcélok: Lokálpatriotizmus erősítése, különösön a fiatalok körében Központi szervezési kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése Közös intézmény- és szolgáltatás működtetés az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy és a művelődés területén Közös turisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés, közös rendezvények és marketing akciók Foglalkoztatási kooperáció, foglalkoztatási paktum a kistérségben Közös közlekedési fejlesztések, különös tekintettel a kerékpárutakra 5. Meghatározó turisztikai vonzerő és vendégforgalom kialakulása Ezen belül fontos alcélok: 45

45 Városmarketing stratégia kialakítása Hatékony turisztikai marketing szervezet és kampányok Kooperáció kialakulása helyi, térségi és szomszédos térségbeli turisztikai vállalkozókkal, szolgáltatókkal termékfejlesztés, közös kiajánlás vonatkozásában Kulturális és turisztikai tevékenységek összehangolása Minőségi szállás- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések az egész éves magas fogaltság érdekében Veszprém egyedi jellegű attrakcióinak bővülése Helyi turisztikai gazdasági környezet versenyképességének növekedése önkormányzati hatáskörben 12. Városmarketing A városmarketing tevékenysége a gazdaságfejlesztésben, a turisztikai vonzerő fejlesztésében, valamint a kommunikációban és a PR munkában jelenik meg. Jelenleg Veszprém városa nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket. Veszprém arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek alkalmazása elősegíti a város iránti lojalitás kialakulását. Ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: A városban befektetni szándékozó, valamint a városban működő vállalkozások, Civil szerveződések, Belföldi és külföldi turisták, 46

46 A város és a környező települések lakossága. A város számos stratégiai dokumentuma kitér a városi marketing egyes részterületeire, azonban egységes ilyen jellegű dokumentummal egyelőre még nem rendelkezik Veszprém. A hivatal munkatársai jelenleg készítik el, így ez az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotását követően kerülhet elfogadásra. A Város ezen a területen együttműködik a egy turisztikai Egyesülettel, a Tourinform irodával a Pannon Egyetemmel, az MKB- Veszrém kézilabda szakosztállyal, a helyi médiával. Az alábbi táblázat a város SWOT analízisét foglalja magában 30 : 30 Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia

47 2. táblázat Veszprém SWOT analízise Erősségek A város kiterjedt településhálózati központi szerepkörrel rendelkezik Az ipar legversenyképesebb ágazatival A város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Veszprém megyében A Város kulturális téren régiós vezető szerepet tölt be, jórészt kulturális attrakciói és intézményei (pl. Veszprém Aréna) miatt jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik A középiskolák és az egyetem számos tanulót/hallgatót vonz a városba A város jelentős K+F potenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik Kedvező foglalkoztatottsági mutatók A felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya igen magas A lakosság jövedelmi helyzete jóval meghaladja az országos átlagértéket, kedvező a szociális helyzet A lakásállomány nagy része magas komfortfokozattal rendelkezik A város levegőminősége kedvező Jelentős intézményhálózat Lehetőségek A Veszprém- Szentkirályszabadjai- repülőtér fejlődése A balatoni turizmus új lendületet vesz, ami kihat a Veszprémre is Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a bakonyi ill. a Győr- Veszprém, Bp.-Székesfehérvár-Veszprém- Boba vasútvonal fejlesztése révén Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységüket A városi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakony-Balaton térség kulturális és turisztikai vonatkozásában. Gyengeségek A népességszám folyamatosan csökkent a legutóbbi időkig Elöregedő társadalom A városba látogatók száma alacsonyabb a megyei átlagnál Nagy befogadóképességű szálláshelyek hiánya A várost elkerülik a gyorsforgalmi utak Korlátozottan állnak az önkormányzati tulajdonban lévő, iparfejlesztésre alkalmas területek A város nem rendelkezik jelentős mobilizálható ingatlanállománnyal Veszélyek Más nagyvárosok több és jobb munkahelyet tudnak biztosítani az itt végzett, magasan kvalifikált munkaerőnek 48

48 13. Kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között A város egységes arculatának, az identitással való azonosulásnak elengedhetetlen feltétele, hogy az irányt kijelölő vezetés, jelen esetben az önkormányzat, kétirányú kommunikációt folytasson a lakossággal. Így kölcsönösen el tudják fogadtatni elképzeléseiket, egy egységet alkotva, azonos arculatot sugározva a külvilág felé. A helyi polgárok megelégedettségéhez vezető út során alapvető a polgárok a bizalma a vezetésben, illetve annak tudata, hogy fontosak, ők is meghatározzák a város jövőjét, fejlődését, beleszólhatnak annak sorsába. Fontos, hogy a vezetés megfelelő életfeltételeket, széleskörű szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak, és színvonalas turisztikai vonzerőt az idelátogatóknak. A helyi médiának fontos szerepe van a lakók tájékoztatásában, ugyanis az embereket sokkal jobban érdekli a szűkebb lakóhely sorsa, mint az, ami az országban összességében történik. A legtöbb információt a városi lapból, a helyi tv-ből és rádióból szerzi a lakosság, bár nagyon fontos szerepet tölt be a személyes (face-to-face) kommunikáció is. Helyi médiába sorolható a Veszprémi Hét nap hetilap, a megyei Napló napilap és Helyi Téma hetilap, a Veszprém TV, Séd TV, Klub Rádió, Rádió 1, melyeknek a Séd Tv kivételével internetes honlapja is megtalálható. Ezeken kívüli a digitális média a vpress.hu, vehir.hu, indexveszprem.hu, veszprem.hu. A város a Veszprémi Hét Nap hetilapot valamint a Veszprém TV-t finanszírozza. A Capital Research Piackutató intézet 2007-ben végzett felmérése alapján a legtöbb veszprémi a szinte minden háztartásba eljutó Veszprémi 7 Napból tájékozódik. 49

49 Legfontosabb tájékozódási forrás Napló 32% NT/NV 1% egy ik sem 3% Veszprém 7 nap 44% Internet 13% Rádió 1 1% N=teljes minta Veszprém Telev ízió 6% 11. ábra a Legfontosabb tájékozódási források A hírportálok versenyét a veszprem.hu vezeti. Mely weblapokról tájékozódik? Spontán válaszok v eszprem.hu 76 v eszprem.lap.hu 18 origo.hu index.hu v eszpremmegy e.hu v eszprempk.hu balaton.hu est.hu pannonegy etem.hu v eszprem.index.hu onkormany zat.hu egy éb NT N=teljes minta ábra Legnépszerűbb internetes források Az önkormányzat országos sajtófigyelést és sajtóelemzést végez a városról megjelent hírekről és tudósításokról, a polgármester és a képviselő-testület tagjainak nyilatkozatairól, a velük készített riportokról, interjúkról. 50

50 Ez a tudatos sajtópolitika azért fontos, hogy az önkormányzat visszajelzést kapjon a város imázsának alakulásáról, valamint hogy lehetőség szerint elérje a két fő, országhatáron belüli célcsoportját: a turistákat és a befektetőket. Veszprém egyéb kommunikációs megmozdulásai közé tartoznak a lakossági fórumok, a nyilvános közgyűlések, a képviselő-testületek tagjainak beszámolói a választókerületben, a fogadóórák, a sajtótájékoztatók, a tájékoztató kiadványok, a brosúrák, a közvéleménykutatások, valamint a fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével. A polgárok igénylik is a véleménynyilvánítás lehetőségét, rendszeresen megjelennek az üléseken, fórumokon, hangoztatva nézeteiket, a szünetekben elbeszélgetve a képviselőkkel. A lakókat leginkább az útfejlesztéssel, zöld területek fejlesztésével kapcsolatos témák érdeklik. A személyes kontaktusnak különösen nagy jelentősége van egy olyan emberi léptékű városban, mint Veszprém. A lakók lépten-nyomon képviselőkkel, tisztségviselőkkel találkoznak, akiknek bátran kifejthetik véleményüket, problémáikat. A lakosság nem érzi elérhetetlennek a tisztségviselőkkel való kommunikációt, hiszen ugyanolyan emberek, mint ő maguk, akikkel az utcán, kulturális eseményeken, vagy kiállítások megnyitóin is lehet találkozni, beszélgetni. Így a kontaktus sokkal személyesebb. A Civil Kerekasztal egyesület a civil szervezetek egymás közötti, valamint civilek és az önkormányzatok közötti kapcsolat fejlesztését segíti elő, melyhez a Veszprém területén működő civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak. Ezen egyesület minden évben megrendezi az úgynevezett Civil Napot, mely lehetőséget nyújt a civil szervezetek tevékenységének bemutatására, valamint a közös szervezőmunka során a kapcsolatépítésre, megerősítésre, ugyanakkor színvonalas szórakozási, sportolási lehetőséget nyújtott a veszprémi polgároknak. A civil egyesületek pályázatot nyújthatnak be az önkormányzathoz április 17-ig, melyben működési támogatásra, programtámogatásra, pályázati önrész támogatásra, nemzetközi kapcsolatok támogatására pályázhatnak. 51

51 A honlap is fontos kommunikációs eszköz, fontos, hogy a nívós kinézet, az átlátható linkszerkezet, az interaktivitás, valamint a gyors letölthetőség. Veszprém honlapja mindezen jegyekkel rendelkezik, a menüsorban helyet kapnak a hírek, aktualitások, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal felépítése és munkája, az adózással, e-ügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók az intézmények a közélet és a városrészek a gazdaság és a tudomány hírei a kultúra és művészet a városban zajló sport és testkultúra a település turizmusával, szabadidővel kapcsolatos hírek és információk valamint programajánló is 13. ábra Veszprém város honlapja letöltés dátuma április

52 Emellett olvashatnak a látogatók Veszprém történetéről, a fejlesztésekről, a település testvérvárosairól, a pályázatokról, az időjárásról, de a közlekedésről és parkolásról is. A kölyökváros menüpont az ifjúsággal kapcsolatos szervezeteket és annak elérhetőségeit sorolja fel. Ezen kívül a város interaktív felülete az Apróhirdetés, Fórumok valamint az Üzenetek rovat. Ez utóbbiban a látogató Veszprémmel kapcsolatos észrevételét vagy közérdekű bejelentését küldheti el a Polgármesteri Hivatal vagy az önkormányzat részére. Az I love Veszprém menü pedig játékos, színes formában sorolja fel, ki miért szereti a várost, amelyhez bárki hozzáadhatja saját véleményét. 14. Turizmus A turisztikai vonzerő jellege alapján lehet természeti és ember alkotta. A természeti attrakciók a természet által hosszú évtizedek/évszázadok/évezredek alatt megformált, kialakított képződményeket, természeti értékeket jelentenek, melyek nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. Veszprém, illetve a város környékének természeti attrakciói közé soroljuk többek között: a Balatont, a Bakonyi erdőt, értékes növényfajokat (apró nőszirom, erdei ciklámen, bíboros kosbor, stb.) védett állatokat (egerészölyv, vidra, kócsag, gyurgyalag stb.) és gazdag vadállományt (gímszarvas, muflon, őz). A természeti attrakciókkal ellentétben, az ember alkotta vonzerők körébe sorolhatóak az emberi kéz eredményeként felépített épületek, történelmi korokhoz kapcsolódó események, azok helyszíne, népcsoportokhoz köthető hagyományok, népszokások, különböző rendezvények stb.. Az ember alkotta vonzerők egy része viszonylag könnyen reprodukálható (pl. hagyományőrző fesztiválok, események), míg más része egyáltalán nem (pl. várnegyed, városkép, mezőgazdasági gépek, ipari emlékek). 53

53 14. ábra Szentháromság tér 32 Veszprém rendkívül gazdag ember alkotta vonzerőkben: történelmi városrész műemlékek és műemlék jellegű épületek (várnegyed) vallási helyszínek, épületek (Érsekség) rendezvények (Gizella Napok, Veszprémi Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál stb.) Az elsődleges attrakció a megcélzott szegmensek, turisták számára kiemelt jelentőséggel bír, a helyszínre utazás fő célját adja, vagyis önmagában elegendő látnivalót, vonzerőt nyújt. Ezáltal az elsődleges attrakciók esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje is hosszabb. Veszprém megyében elsődleges vonzerőnek jelenleg a Balaton tekinthető. A másodlagos attrakció az odalátogatók számára kisebb jelentőségű, önmagában nem kínál elegendő vonzerőt, élményt, így az utazás során csak kiegészítő programot nyújt. Mivel a másodlagos attrakciók esetében a turisták tartózkodási ideje rövidebb, így egy kialakítandó turisztikai termék esetén a megye több látnivalója is beilleszthető programba. Egy attrakció vonzereje viszonylagos: időben és célcsoportonként is változhat. A vonzerők hozzáférhetősége időben és térben is korlátozott lehet. Egy rendezvény általában egy adott időponthoz és gyakran egy adott településhez kötődik, így nem fogyasztható tartósan, csak a rendelkezésre álló időben és helyen. (pl. Gizella napok). Ezzel szemben egy épület, műemlék adott helyen tartósan megtekinthető. Az attrakciók számbavételénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott vonzerőre többféle turisztikai termék is épülhet, így az attrakciókat nem elég felsorolni, a későbbiekben csomagolni, turisztikai termékként értékesíteni kell azokat. Az attrakciók feltérképezése az alábbi másodlagos adatokra épült: 32 letöltés dátuma: márc

54 a Magyar Turizmus Rt. vonzerőleltára, a megyéről készült turisztikai felmérések, fejlesztési tervek, útikönyvek (Vendégváró Veszprém Megye), megyei és települési információs kiadványok, prospektusok. Veszprémben a legforgalmasabb időszak a május, a július és az augusztus. Ez elsősorban a jó időnek, a Balaton közelségének illetve a fesztiváloknak tudható be. A Tourinform iroda a legnagyobb hangsúlyt a nagy tömegeket mozgósító Utcazene Fesztivál, a történelmi jelentőségű Gizella Napok, illetve a nemzetközi jelentőségű Ünnepi Játékok népszerűsítésére helyezi. Jelenleg a város idegenforgalmi lehetőségei sincsenek teljes mértékben kiaknázva, a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyinek 1000 főre jutó száma jóval alacsonyabb Veszprém városában, mint regionális, illetve országos szinten. Ezen kívül a megyébe érkező vendégek közel 6%-a érkezett csak Veszprémbe, ami a város gazdasági potenciáljához és népességszámához viszonyítva ez az érték nagyon alacsonynak mondható. 3. táblázat A többnapos belföldi utazások időtartama Közép-Dunántúlon (ezer nap) napos ezer nap napnál több összes több napos táblázat A szállodák vendégforgalma Veszprémben 34 forrás: KSH vendégek száma ebből külföldi ország összesen vendégéjszakák száma ebből külföldi ország összesen táblázat Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken (éjszaka) 35 forrás: KSH 33 letöltés: április letöltés: április

55 Veszprém 3,9 3,6 3,3 3,2 Ország összesen 2,9 2,8 2,7 2,7 Ebből külföldi 5,6 5,4 5,2 5,2 Ország összesen 3,2 3,1 3,0 2,9 forrás: KSH Az okok a Balaton parti települések és a Balaton vonzó hatásában, a nem elég hatékony városmarketingben, a nem teljesen kiaknázott attrakciós lehetőségekben (Vár és Séd-völgy kapcsolata) keresendőek Kulturális turizmus A Kulturális turizmus tematikus évhez Veszprém közvetlenül tud csatlakozni, hiszen ahogy azt már a fentiekben kifejtettem, a kulturális örökség nagyon jelentős, erre épít a helyi turizmus. Idén a kulturális kínálat kiszélesítését tervezik, meghosszabbítják a nyitvatartásokat, kihangsúlyozzák Veszprém kulturális értékeit az utazási és a Tourinform irodákban. Ezen kívül a tágabb térség (Balaton keleti medencéje) megnövekedő forgalmát is érdemes kihasználni és Veszprémet, mint kulturális kínálatot megjeleníteni. Évek óta erősödő tendencia, hogy a hosszú hétvégék, illetve a nagyobb vidéki kulturális, gasztronómiai és sport fesztiválok komoly vonzerőt jelentenek egy-egy régióban, városban. Ehhez a veszprémi szolgáltatók elsősorban a kulturális vonzerőket tudják csatolni (színház, koncert, kerékpárbérlés). Veszprémben (a betérő, belépőjegy által regisztrált vendégek száma alapján) továbbra is az állatkert és a vár a két legnépszerűbb attrakció. A belvárosban a történelmi városrész mellett a sétálóutca vonz nagyobb számú turistát. Az öt leglátogatottabb vonzerő évi adatok alapján: 35 letöltés: április

56 1. Állatkert ( fő) 2. Szent Mihály Székesegyház ( fő) 3. Tűztorony ( fő) 4. Piarista Templom ( fő) 5. Laczkó Dezső Múzeum ( fő) 15. ábra Tűztorony 36 Az épített örökség, a tárgyi örökségből táplálkozó múzeumok, a helyi művészek kiállításai, rendezvényei, koncertjei mellett a városban megrendezett fesztiválok is jelentős kultúrturisztikai vonzerőt képviselnek. A fesztiválok, nagyrendezvények megítélése egyértelműen pozitív, nem csupán Veszprém imázsában, megítélésében fontosak, de egyértelmű a gazdasági hatásuk: további vendégéjszakákat is generálnak. A Tourinform irodába betérők véleménye alapján megjegyzendő, hogy a fesztiválok értékesítését és a látogatók komfortérzetét javítaná egy központi jegyiroda (fesztiváliroda) felállítása, ahol a kommunikáció és a jegyértékesítés egy helyen elérhető lenne. Ezen színes programajánlatok nyomán Veszprém képes fesztiválvárossá is válni, azonban ehhez megfelelő infrastruktúrát, szálláshelyeket, étkezőhelységeket és turisztikai csomagokat kell ajánlania. Az Tourinform mindig igyekszik valami új ötlettel hozzájárulni a kulturális turizmus fellendítéséhez, idén áprilisban például ingyenes hétvégi idegenvezetéseket szerveztek, és jelenleg is egy egynapos, a város minden jellegzetes és fontos látnivalóját, épületét egy szálra felfűző sétaútvonalat dolgoznak ki, mely a Turizmus Zrt. honlapján is megtalálható lesz. Ebben az útvonalban a Petőfi Színház is benne lesz, hisz nemcsak az előadásokat, hanem magát az épületet is érdemes megtekinteni. 36 letöltés dátuma: március

57 A színház és az iroda közti együttműködés nagyon jó, a Tourinform havi több ezer főnek kiküldött hírlevelében is megtalálható a színház programajánlója. Ezen kívül hagnsúlyozzák a bemutatókat kiadványaikban, valamint megtalálható a színház összes füzete is az irodában Tourinform iroda Turisztikai Desztinációs Menedzsment A veszprémi Tourinform iroda az ország egyik legaktívabb irodája. Vezetője, dr. Lőricz Katalin igazán szívén viseli a város sorsát, színvonalas munkát végez, számos konferencián jelen van, és ötleteivel javítja az iroda munkáját. Lelkiismeretessége nagyban hozzájárult, hogy a várost tavaly TDM mintavárosnak nevezték ki. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszerhez (TDM) a város tavaly csatlakozott. A TDM egy Dél-Tirolban kitalált modell, mely az idegenforgalomban, turizmusban érdekelt önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások szoros együttműködéséről szól illetve kistérségek, régiók együttes fellépését jelenti az idegenforgalom piacán. Veszprémben ezt a non-profit társaságot a Tourinform iroda, az önkormányzat, illetve a veszprémi szállodai, vendéglátóipari tulajdonosokat, turisztikai szakembereket, turisztikával foglalkozó intézményeket, és kulturális szervezőt magába tömörítő Turisztikai Egyesület hozta létre. A városban az önkormányzat, valamint a gazdasági és civil szféra együttműködése eddig is jelen volt az idegenforgalomban, de úgy ítélik meg, hogy azzal, hogy közösen alapítottak egy gazdasági társaságot, ez az együttműködés a jogi kereteken túl egy magasabb szintű városmarketinget, turisztikai szolgáltatást tud megvalósítani Veszprémben. A Kft működéséhez szükséges forrást a pályázati kiírásnak megfelelően 70%-ban az önkormányzat, 10%-ban a Turisztikai Egyesület és 20%-ban a vállalkozások biztosítják. Ezen kívül a non-profit társaság állami támogatásokat is élvez, különböző pályázatokra való jelentkezéssel. 58

58 1.1.1 Marketing tevékenység 37 Az iroda számos marketingeszközt felhasznál kommunikációja során. Célja, hogy mind a Veszprém után még csak érdeklődők, mind a város látogatását komolyan fontolgatók, mind a városba érkezők érdeklődését felkeltse, kíváncsiságát és információéhségét kielégítse. Ezen kívül az eszközök alkalmasak a már Veszprémben járt turisták kognitív disszonanciájának enyhítésére is. A potenciális turistákkal az iroda elsősorban az interneten keresztül kommunikál. A honlap 2008-ban 60%-kal több látogatóval büszkélkedhetett, mint 2007-ben. Havi bontásban továbbra is kiemelkedők a május-június és a július-augusztus hónapok. A honlapon a város történelmével, látnivalóival, a fesztiválok, a Veszprém Aréna illetve a színházak programjaival, sportrendezvényekkel, a szálláshelyekkel, gasztronómiával kapcsolatos információhoz juthat a látogató. Ezen kívül panorámaképeket nézhet meg, illetve a Tourinform munkájával, letölthető kiadványaival, szakmai anyagaival ismerkedhet meg az érdeklődő. Új szolgáltatásként a böngészők élő beszélgetést kezdeményezhetnek az iroda munkatársaival az Ügyfélchat program segítségével. Az iroda célja a város hivatalos oldala (www.veszprem.hu), és a turisztikai szolgáltatók és a turisztikai portál (www.veszpreminfo.hu) közti átjárhatóság biztosítása. Ezen kívül az iroda igyekszik Veszprém imázsát konkrét szolgáltatói ajánlattal összekapcsolni népszerű hetilapokban, valamint a oldalán. A város jelen van az ország nagy turisztikai portáljain (iranymagyarorszag.hu, itthonotthonvan.hu, vendegvaro.hu) is, rendszeresen frissített programajánlatokkal, szállásajánlatokkal, PR cikkekkel. Fotókkal illusztrált, turisztikai szempontból fontos fesztiválok népszerűsítése folyamatosan zajlik, valamint PR cikkeket jelentetnek meg a oldalán augusztus és 37 A fejezet a Tourinform Veszprém beszámolója és marketing terve 2008/2009 c. tanulmány alapján készült 59

59 szeptember hónapban, a honlapon pedig 20 kategóriában egy éves megjelenést biztosítanak a város számára. A rendezvényeket eseménynaptárral, televíziós és rádiós ajánlók koordinálásával hirdetik. Ezeken kívül minden hónap elején Veszprém turisztikai információit és programajánlóját összegyűjtve turisztikai hírlevelet jelentet meg, melyet a címlistájukban megtalálható több mint 1200 partnernek juttat el. A belföldi kiállításokon történő részvétel szintén az iroda feladatai közé tartozik, 2008-ban az alábbi helyeken képvisele a várost: Utazás Budapest, Pécsi Utazási Börze, Debreceni Utazási Vásár, Veszprém Megyei Utazás Kiállítás, Nemzeti Vágta, Főszezon kiállítás Budapest. Folyamatosan zajlik brosúracsomagok összeállítása az év minden időszakában konferenciák, városházi küldöttségek részére ban darab veszprémi kiadványt adtak át e célból. Az iroda rendszeresen végez kutatásokat is, jelenleg a 3 fő rendezvényről (Gizella Napok, Utcazene Fesztivál, Ünnepi Játékok), a Torkos Csütörtök programról, valamint általános vendégelégedettségről készít kérdőíves kutatást. Szóróajándékokat (cukorka, toll, korona, dosszié, tasak, plakát), valamint ajándéktárgyakat (Veszprém könyv, bögre, hűtőmágnes, nyakpánt, mobiltörlő, póló) tervez és értékesít a Tourinform irodában ban kiadványt adott ki, ezek illetve a korábbi készletek kb. 75%-a el is fogyott. A Veszprém kilométeres térségét bemutató Útitárs című kiadvány, angol illetve német nyelven is megtalálható az irodában. A füzet hátoldalán kedvezményre jogosító kuponok találhatóak, mellyel a látnivalók, szolgáltatók felkeresésére kívánják ösztönözni az olvasókat 60

60 Veszprém belvárosát és a várat bemutató grafikus infomap magyar, német, illetve angol nyelvű letéphető változata is nagyon népszerű a turisták körében. Pályázatok A város rendszeresen pályázik és nyer rendezvényeivel, a Gizella Napok, a Vivace, és az Ünnepi játékok rendszeresen kap támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól ban 1.4 millió forintot nyert a Közép-Dunántúli Régió egy pályázatán a korábban már 20 ezer példányban kiadott Veszprémi Kalauz kiadványának új, immár három nyelven való megjelentetésére. 16. ábra Veszprém kalauz Ezen kívül Veszprém 2008-ban sikeresen szerepelt és bejutott a döntős 8 pályázó közé a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) "Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja" pályázaton. A veszprémi pályázat Veszprém Gizella királyné öröksége címmel a prezentáción sok dicséretet kapott, a promóciós támogatás mellett a Magyar Turizmus Zrt finanszírozásában tíz perces magyar nyelvű film is készült róla. 15. Veszprém kulturális élete A kulturális környezet sajátos módon nagymértékben segíthet a versenyképes környezet kialakításában. A legújabb kutatások az új befektetéseket és a gazdasági növekedést ösztönző tényezők számbavételénél a tárgyi és szellemi infrastruktúra mellett a kulturális környezet kreativitásra serkentő szerepét hangsúlyozzák. A város megfelelő szintű és minőségű kulturális erőforrásokkal rendelkezik, hiszen a kulturális örökség, valamint a természeti és épített környezet mellett számos művészeti műhely, a szabadidő eltöltés színterei, módjai, civil szerveződések aktivitása, helyi miliő 61

61 egyetemek, tudományos intézetek szellemisége egymásra katalizáló hatással megtalálható egymás mellett. Kulturális aktivitásunk helyszínei, minőségi szolgáltatásai alapján megállapítható, hogy városunk hatáskörét tekintve figyelemreméltó intézményrendszerre bír. A kulturális környezet elengedhetetlen feltétele a megfelelő méretű és színvonalas szolgáltatást nyújtó közösségi terek megléte. A pozitív lokálpatriotizmus kialakítása érdekében a kulturális programokon keresztül a közösségformáló, a családbarát, fiatalbarát szolgáltatásokat kell előtérbe helyezni. A kulturális rendezvényeknél törekedni kell arra, hogy gazdagságukkal a polgárok mindegyike megkaphassa a hasznos kikapcsolódás és szórakozás élményét ben a Gizella Napok fő üzenete az idén ezer éves megye múltjából táplálkozó mai értékeink, alkotó módon történő bemutatása. A családok és gyermekek szórakozását garantálja a Kabóciádé Gyermekfesztivál, amely több ezres közönséget szólít meg évről-évre nem csak Veszprémből, hanem a régióból és azon túlról is. Mindenki számára programot nyújt a Veszprémi Nyári Fesztivál, amely a nemzetközi fesztivállal Vivace Kórusfesztivál kezdődik. A színes kezdő és záró forgatag közé sorolódott az a műfajilag és tartalmilag változatos eseményfolyam. Az ifjúság számára jelentős esemény a veszprémi Utcazene Fesztivál, amely a veszprémi lakosok és a turisták zenei étvágyát kívánja csillapítani és egyben a várost a lehető legnagyobb mértékben megmozgatni. A magas kultúrára nyitott közönséget megszólító, Veszprémet már nemzetközi szinten is megjelenítő rendezvény a Veszprémi Ünnepi Játékok, amellyel a város bebizonyította, hogy képes a világ zenei élvonalába tartozó előadókat megnyerni a veszprémi szereplésnek, és ilyen léptékű rendezvényeket lebonyolítani. 62

62 A város nyitott a szubkultúrák felé, valamint vonzani, és megtartani igyekszik a kreatív szellemiségű embereket, fiatalokat. Ennek érdekében fejleszteni kell a kulturális infrastruktúrát, ahol a hardver t az épületek, utak, közművek jelentik, míg a soft eszközöket a mentális infrastruktúra, a tehetségvonzás és megtartás adja. 17. ábra Utcazene Fesztivál 38 A kulturális és kreatív iparágak fotó, film, videó, műsorszórás, könyvkiadás, előadó művészet, színház, élő és rögzített zeneipar, képző és előadó-művészet, reklám, grafika, design, divat kézművesség erősítése a cél, valamint egy kezdeményező koordináló, rugalmas, a változó fejlesztési elképzelések befogadására nyitott intézményi háttér megteremtése. Cél továbbá a közösségi aktivitás gerjesztése: urbánus terek, kávéházak, korzók, kiállítótermek szerepének erősítésével. Veszprém sokszínű kulturális életében a Petőfi Színház az az intézmény, amelynek legutóbbi másfél éve látványos sikertörténetként emlegethető. A nagy egész: a város imázsa javításának is ez által meghatározó elemévé vált. A mindenható piacgazdaság világában, a lakossági terhek növekedésének időszakában, a kultúra támogatásának fokozatos csökkenésével jellemezhető években elérni, hogy a veszteséges intézmény nyereségessé váljon, az előadások állandó teltházzal menjenek, hogy minden veszprémi, vagy Veszprémbe látogató, aki csak megfordult nézőként, elismerően nyilatkozik a színházról, örömmel, lelkesen beszél színházi élményeiről ez maga egy kis csoda. Ez indított arra, és tette indokolttá azt, hogy a következő fejezetekben alaposabban megvizsgáljam ennek hátterét, a színház imázsának alakulásának összetevőit, jellemzőit. 38 letöltés dátuma: április 2. 63

63 16. A Veszprémi Petőfi Színház A színész azért megy ki a színpadra, hogy meghódítsa a közönséget, a közönség azért ül be a nézőtérre, mert arra vágyik, hogy meghódítsák. (Parti, J. 2000) Jó színházat csinálni vidéken napjainkban nagy kihívás. A támogatások csökkenek, a gazdasági válság tetőzik, a megszorítások idejét éljük. Veszprémben mégis pezseg a kulturális élet. Veszprémben mégis van egy jó színház, mely a népszínházi modellt alkalmazva széleskörű, érdekes repertoárt kínál, hogy minél több igényt kielégítsen vígjátékaival, drámáival, komolyabb darabjaival. Az előadások teltházasok, a nézők elégedettek, mindenki a magas színvonalat dicséri. A színház számos programmal igyekszik a város kulturális életét színesíteni, a közösséget formálni, a különböző korosztályokat a színházba vonzani. A színház befelé és kifelé irányuló kommunikációja is átgondolt és eredményes, a dolgozók jól informáltak és hatékonyan együtt tudnak dolgozni, a lakosság pedig folyamatosan értesül a színházban zajló életről, felkeltve érdeklődésüket. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy jött létre, milyen változásokon ment keresztül a színház, illetve hogyan igyekszik magát népszerűsíteni, a közönséggel kapcsolatot tartani, a belső kommunikációt erősíteni Színháztörténet 18. ábra A Veszprémi Petőfi Színház A magyarországi kulturális és társadalmi élet a XIX. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is, mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. 64

64 Veszprémben a színházkultúra a XIX. század elejétől folyamatosan jelen volt. A vándorszínjátszás idején több társulat is felkereste a várost, melyek során olyan országosan ismert és népszerű művészeket láthatott a közönség, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Kűry Klára vagy Újházi Ede. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A Medgyaszay István tervei alapján épült épületet az első vasbeton szerkezetű magyar színházként tartjuk számon, mely szeptember 17-én nyílt meg. A színház 1926-ban vette fel a Veszprémi Petőfi Színház nevet, 1961 óta rendelkezik állandó színtársulattal. Az alapító okirat máig érvényes missziót fogalmazott meg:..alakuljon egytagozatú prózai színház a mai életet, a mi korunkat kifejező műsorpolitikával, középpontban magyar művekkel, új magyar drámákkal, teremtsen városi jellegű színházkultúrát egyenletes színvonalú előadásokkal.. 39 A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színházat születésekor az építészeti, művészeti igényesség, korszerűség jellemezte. Napjainkban ehhez a történelmi hűséghez való olyan törekvés társul, mely a kor színháztechnikájának befogadására is képessé teszi az épületet. A népességszámában, városi és regionális funkcióiban meggazdagodott város pezsgő színházi élete ma már méltóan csatlakozik a színház építészeti- és társművészeti gazdagságához. A színház küldetése egy színvonalas, a közönség igényit minél jobban kielégítő, széles repertoárral rendelkező kulturális intézmény kialakítása, és fenntartása. Ezen kívül célja minél

65 nagyobb részt kivenni a város kulturális életéből, minőségi szórakozást biztosítva a lakosságnak és a városba látogatóknak A színház napjainkban A színház 2008-ban jelentős változásokon ment keresztül. Az intézmény élére január elsejével új igazgatót neveztek ki Bujtor István személyében. A méltán híres közgazdasági végzettséggel is rendelkező színész Eperjes Károlyt nevezte meg művészeti tanácsadójaként. A színház népszerűsége az új vezetésnek köszönhetően ismét nőni kezdett. A színház veszteséges helyzetéből stabil, sőt, nyereséges intézménnyé alakult, kifizetetlen számlái nincsenek. A bevételek 2007-ről 2008-ra nőttek, a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően mintegy 20 millió forintot tud a színház a legszükségesebb felújításokra fordítani. A színház fenntartója Veszprém Megye Önkormányzata, így nem város csak jóval kisebb, mindössze 20 millió forintos támogatást nyújt (a megyei 150 millió forinttal szemben), ellenben a döntésekbe sem szólhat nagyon bele. Az intézmény 2007-es állami és önkormányzati támogatása összesen 424,3 millió forint volt, melyből az állam 260,8 millió forinttal vette ki s részét, a saját bevétel 76,1 millió forint. A színház 2008-as állami és önkormányzati támogatása együttesen 469,1 millió forint volt (ez tartalmazza az önkormányzati intézményeknél kötelező közalkalmazotti bérfejlesztéseket, jubileumi jutalmakat), az államtól újra 260,8 millió forintot kapott, a saját bevétel 122,5 millió forint volt december 31-ig. A társulat maradt a régi, de tavaly óta számos vendégszínész is fellép a helyi darabokban, Eperjes Károly és Bujtor István is rendszeresen feltűnik a színpadon. Ez a helyi színészek önbizalmát is növeli, hiszen kiemelkedő színészekkel játszhatnak együtt, illetve érzik, a vezetés megbízik bennük és bátorítja őket. Varga Róbertet idézve a színház a Béke szigete, ahol megfontolt és minőségi munka zajlik nyugodt és szeretetteljes légkörben. 66

66 A vezetés változtatott a műsorpolitikán, a darabok gyakoribb műsorra tűzésével, darabcserékkel és vendégelőadások meghívásával igyekeztek a közönséget a színházba csalogatni. A 2007/2008-as évadban összesen (a tájelőadásokkal együtt) nézőt tudhatott magáénak a színház, míg 2008/2009-ben szeptembertől decemberig nézőt, mely 5377 fővel több az előző évad hasonló adatánál. A felnőtt bérletesek száma ezerrel nőtt idén, a bérletsorozatok száma 13-ról 15 teltházas bérletsorozatra emelkedett, valamint újítás a Vendégjáték bérlet, mely országos hírű színházak produkcióit hozza el Veszprémbe. Az ifjúsági - és gyermekbérletesek száma csökkent, ami a műsorterv összetételének köszönhető, hiszen a pedagógusok nem tartották igazán megfelelőnek az ifjúsági nézők számára az évad néhány darabját. Bérleteknél nyugdíjas- és diákkedvezményt biztosítanak, jegyvásárlásnál szintén ezeket a kedvezményeket kínálják. Csoportos vásárlás esetén (20 fő felett) 1 db ingyenjegyet biztosítanak, gyermekcsoportoknál pedig a kísérők térítésmentesen nézhetik előadásainkat. Ezen kívül változás, hogy 2008 szeptemberétől üdülési csekkel is lehet fizetni. A 2008-as év célja a nézők visszacsalogatása volt a színházba, így a vezetés igyekezett olyan darabokat műsorra tűzni, melyek máshol nagy népszerűségnek örvendtek, így a siker szinte garantálható. A 2008/2009-es évadban a Hyppolit, a lakáj, Bulgakov: Moliére, Kosztolányi: Édes Anna, a Kakukkfészek, valamint a Tiszújítás premierjét láthatták a nézők. Ugyanakkor a repertoár részei maradtak a tavalyi évad sikerei is, mint az Indul a bakterház, az Én és a kisöcsém és a Janus. Gyermekeknek szóló előadások az Angyalok a tetőn és a Mátyás király krónikái. A Latinovits Játékszín jelenleg nem látogatható, az épület nyári felújítását tervezik. Várhatóan szeptembertől színészek önálló felolvasó estjei, kísérleti és rétegelőadások, valamint egyetemi színjátszók előadásai lesznek megtekinthetőek. 67

67 A jegyértékesítés adatai szerint a nézők 80%-a veszprémi, 20%-a vidéki. A vidéki előadások száma megnőtt, Ajkán és Pápán bérletes előadásként mennek a színház darabjai, de volt már Nagykanizsán, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Siófokon, valamint a Vándorfesztivál kapcsán Kecskeméten, Sopronban, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben és Békéscsabán is. Idén először játszik a színház nyáron is, eleget téve a vidéki meghívásoknak. Részt vesz a Tihanyi Szabadtéri Játékokon, valamint vendégeskedik majd például Zalaszentgróton és Szendendrén is. Ezen alkalmakon a Kakukkfészek, a Hyppolit, a lakáj, valamint a Sing Sing Sing előadásokkal Programok A Veszprémi Petőfi Színház mindig kitalál valami új, közönség csalogató programot. Az új vezetés hangsúlyt helyez rá, hogy Veszprém lakossága és a városba látogatók ne csak a bérletes illetve bérletszünetes előadások közül válogathassanak, hanem egyéb programokban is részt vehessenek. A színház állandó jelleggel rendez kiállításokat az előcsarnokban. A társművészetekkel való találkozás céljából rendezett képzőművészeti kiállításokon, melyek premiertől premierig láthatóak, Veszprém megyei alkotók mutatkoznak be. A nézők minden bemutató előtt személyesen is találkozhatnak a képzőművészekkel. A kiállítások egyrészt vizuális művészeti élménnyel gazdagítják a bemutatókat, másrészt lehetővé teszi, hogy a publikum az előadások előtt illetve azok szünetében is gyönyörködhessenek az alkotásokban. A tavalyi évadban pasztellképeket, kerámiákat, textíliákat, festményeket, fényképeket csodálhattak meg a nézők, idén volt már fénykép, díszletterv, makett, jelmez, ikonok, grafikák, régi veszprémi képeslapok, valamint a centenáriumi évre kiírt rajzpályázat munkáiból illetve általános iskolai diákok munkáiból rendezett kiállítás. 68

68 2008 márciusában elindult a kávéházi est sorozat, melynek célja, hogy a nézők egy szórakoztató, könnyed, beszélgetős est keretében találkozhassanak egy adott darab művészeivel, alkotóival. A Színház a tematikus napokra is hangsúlyt fektet, a költészet napját megelőzően például versbuszt indít, mely egész nap járja a várost. A buszon utazó és verseket mondó művészek felhívják a figyelmet a költészet napja közeledtére, illetve népszerűsítsék az irodalmat, kulturális értékeinket. A színház célja nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek érdeklődésének felkeltése is a művészetek iránt. Az idei évadban a két előadás szólt kifejezetten a gyerekeknek (Angyalok a tetőn és Mátyás király krónikái). 19. ábra Mátyás király krónikái 40 Ezen kívül színház kifejezetten fiataloknak szóló programokat is szervez, aminek az idei évadban ékes példája volt a Vetési Albert Gimnázium diáknapján részt vevő Janus c. darab stábja, mely rövid részleteket adott elő. A diákok beszélgethettek az íróval, a rendezővel, valamint a színművészekkel, ezzel is személyesebbé varázsolva az eseményt. Ugyanakkor tartottak már rendhagyó irodalomórát alsó tagozatosoknak, illetve meglátogatták a középiskolai kollégiumot is. A fiatalokon kívül az idősökhöz is igyekeznek eljutni, idősek itthonába, nyugdíjas klubokba történő látogatásokkal. Ennek eredményeként a színház minden korosztályból büszkélkedhet állandó nézővel. A korosztály szerinti megoszlás az alábbiakban foglalható össze: Felnőtt Ifjúsági Gyermek 2007/2008 évad: 31% 29% 40% 2008/2009 évad: 49% 16% 35% 40 letöltés dátuma: április

69 A színház időnként koncerteknek is helyet ad, úgy, mint A Mindhalálig Beatles című koncertelőadás vagy Rozsnyói Péter zongoraművész újévi koncertje. 100 éves a Petőfi Színház Az idei évad kétség kívül legjelentősebb eseménye a színház 100 éves centenáriumi rendezvénysorozata volt, mely november között zajlott le. A színház különleges programokkal készült, például volt Századfordulói kávéházi hangulat, ami a régi idők kávéházait idézte fel, korabeli ételeket lehetett kóstolni, illetve az érdeklődőket 100 évvel ezelőtt divatos ruhákba öltöztették. A Színházi körút kapcsán a látogatók felállhattak a színpadra, megnézhették, hogy készül egy előadás, valamint betekintést nyerhettek egy rövid körsétával a színház hétköznapi életébe. A 100 éves épületet Ordasi Zsuzsa művészettörténész és Potzner Ferenc építész mutatta be részletesen. A rendezvénysorozat talán legszórakoztatóbb programja a Kritikusok írták vetélkedő volt, melyen a színházról író újságírókat, kritikusokat, meghívott médiaszemélyiségek egy tetszőleges jelenetet írtak, amit a társulat színészei felolvasószínpad-szerűen előadtak. A centenárium jegyében megszületett a hagyományteremtő Vándorfesztivál is, mely során 7 napon keresztül minden este egy vidéki színház társulata (kecskeméti, a soproni, a szolnoki, a miskolci, a debreceni és a békéscsabai) mutatkozott be a veszprémi színpadon. A Vándorfesztivál alapgondolata, hogy a színházak felváltva látják vendégül a másik hetet, és a hét során keletkezett bevétel a befogadó színházat illeti meg. Jubileumi kiadványok is bemutatásra kerültek, Potzner Ferenc építész Medgyaszay István életét bemutató írása, valamint a Veszprém Megyei Színházművészeti Lexikon jelent meg eme jeles alkalomból. Kísérőrendezvényként az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban színháztörténeti kiállítás nyílt, melyen a Petőfi Színház plakátjai, szórólapjai voltak megtekinthetőek. 70

70 16.4 Kommunikáció Médiajelenlét A színházra az új vezetés kezdete óta nagy figyelem irányult, mely elsősorban Bujtor Istvánnak és Eperjes Károlynak köszönhető. A méltán neves színészek kinevezése nemcsak a helyi, de az országos médiát is vonzotta, az első héten körülbelül 8-10 órát csak interjúk adásával töltöttek. 20. ábra Újságcikk a színházról 41 Ennek köszönhetően a Veszprémi Petőfi Színházat jelenleg egy erős médiajelenlét jellemzi. Az országos médiából a Népszabadság, a Magyar Nemzet, az MTV, a Duna Televízió, a Klub Rádió, valamint a Kossuth Rádió is felkereste a művészeket. A színház azóta is folyamatosan jelen van az MTV, a Duna Televízió, valamint a Kossuth Rádió kulturális magazinjaiban, országos ismertséget hozva. A média és a színház közti közvetlen viszony kialakítására szolgál az úgy nevezett Médianap, melynek során a média képviselői megnézhetnek egy próbát, bepillanthatnak a kulisszák mögé, találkozhatnak a szereplőkkel, rendezőkkel. Interjúkat készíthetnek, melyet hír- illetve magazinanyagként felhasználhatnak. Ezen kívül a tény, hogy a premier előtt már bepillantást nyerhetnek a darabba, egy előképet is ad az újságíróknak a tényleges előadáshoz. A premierek előtt egyéb módon is igyekeznek felhívni a sajtó figyelmét, információkat adagolva a rendezőről, a darabról. Ennek következtében még a bemutató előtt megjelennek cikkek, interjúk a hely és országos médiában, felkeltve a közönség érdeklődését. 41 Veszprém Megyei Napló, március 71

71 A színháznak rendkívül jó a kapcsolata a megyei kisebb tévékkel, újságokkal is, számos városi médiumban megjelenik, Veszprémen belül a Veszprémi 7 Napban, illetve a Naplóban, valamint a Veszprém TV-ben A hírnév ereje A vezetőség gyakran hív meg előadásaira országos hírnévnek örvendő embereket. Ez egyrészt növeli az előadás fényét is, hiszen a közönség népszerű embereket láthat saját soraiban, valamint az itt megforduló művészek is viszik a színház hírnevét országszerte, ami az egyik legjobb reklám a színháznak. Ugyanakkor a hírességek is szívesen jönnek, hiszen a színházban a színvonal garantált. Járt már itt Szabó István, Ákos, híres színészek, rendezők, valamint a gazdasági élet szereplői is. A szponzorok érdeklődését is felkeltette a színház sikere, egyre több támogatóval büszkélkedhet a színház. A szponzorok az anyagiak mellett/helyett tárgyi segítséget nyújtanak, díjakat, szállást, plakátokon illetve műsorfüzetben való megjelenést biztosítva. Ugyanakkor a vezetőség azt vallja, nem a támogatóknak kell eltartania az intézményt, hanem a fenntartóknak, hiszen ez az ő feladatuk. Cserébe a színház sem egy profitorientált, hanem közönségorientált elvet követ, minél jobban kielégítve az igényeket, minél színesebb, érdekesebb repertoárt nyújtva a nézőknek On-line kommunikáció A Petőfi Színház egyre nagyobb figyelmet szándékozik az interneten történő kommunikációra fordítani, hiszen napjainkban a lakosság, valamint a városba látogató potenciális turisták is az interneten keresztül igyekeznek informálódni. Jelenleg az online kommunikáció elsősorban a honlapon történik ezen kívül az érdeklődő számos online portálon is találhat cikkeket, interjúkat a színházzal kapcsolatban. A nagyobb keresőportálokon (Yahoo, Google, Msn Live Search, Altavizsla, Startlap) a Veszprém+színház, vagy a Petőfi Színház szókeresés eredményeként vagy a színház honlapjára, vagy színházi portálokra (szinhaz.hu, port.hu), a wikipedia a Petőfi Színházzal 72

72 kapcsolatos szójegyzékére, turisztikai honlapokra (iranymagyarorszag.hu, vendegvaro.hu) vagy a színházzal kapcsolatos cikkekre bukkanhat rá. A színház honlapja tulajdonképpen a színházzal kapcsolatos szinte összes kérdésre választ ad, a látogató rengeteg információ birtokába juthat. Megtalálható a színház illetve a társulat története, a repertoár, a havi műsor, mindig frissülő hírek, a társulat tagjai, jegyinformáció, valamint a támogatók listája. A sajtófigyelő és a galéria alapján sok mindent megtudhat a látogató a színházról. A honlap leglátogatottabb menüpontja a Színház Tv illetve a Panorámakép. 21. ábra Színház TV a honlapon 42 A Színház TV az országban elsőként létrejövő színházi online magazinműsor. Az indavideo.hu oldalon készült videóanyag célja a honlap látogatottságának növelése. Az egyes adások 2-3 havonta készülnek el, tájékoztatva a nézőket, mi történt ez idő alatt, az egyes premierek részleteit, nyilatkozatokat, emlékezetes pillanatokat, színdarab összefoglalókat tekinthetnek meg, valamint bepillanthatnak a kulisszák mögé is. Rendhagyó alkalmak kapcsán különkiadás is megjelenik, ahogy az a Vándorfesztivál kapcsán is történt. 42 letöltés dátuma: márc

73 Az indavideon a 100 esztendős évforduló alkalmából a színház épületéről is készült egy video. A népszerű videomegosztó portálokon (youtube, videa) egyelőre nincs anyag a színházról, de elképzelhető, hogy ez változik a jövőben. A Panorámakép 360 fokban mutatja be a színház épületét, melyet irányítani is lehet annak függvényében, hova szeretne menni a látogató, illetve milyen irányban (fel/le/jobbra/balra). A nézők megnézhetik, hol fognak ülni, vagy hol ültek az nézőtéren. A hírlevél, az agora és a vendégkönyv a közönséggel való kapcsolattartást, a kétirányú kommunikációt segíti. Az Agora menüpontot azért hozták létre, mert a vendégkönyvben elfajultak a személyeskedő, vitatkozó beírások, így teremteni kellett egy olyan helyet, ami fórumként működik. Így az Agora inkább a nézők közötti párbeszéd, a vendégkönyv inkább a színház felé történő vélemény- illetve köszönetnyilvánítás helyévé vált. Ha ezt az íratlan szabályt a látogató megszegi, a színházi dolgozók áthelyezik hozzászólását a megfelelő helyre. A nézők nemcsak a honlapon, hanem személyesen is nyilváníthatnak véleményt. Erre szolgál az aulában megtalálható vendégkönyv, valamint a bérlethez tartozó kérdőív, melyben a nézők kifejthetik, milyen darabokat látnának szívesen. Ezen kívül a közönség gyakran mondja el észrevételeit, javaslatait, véleményét a jegyirodában is. A honlapon található híranyag mindenki rendelkezésére áll, rendszeresen vesznek át hírportálok forrásmegjelöléssel interjúkat, képeket. A sajtóközleményekkel az újságírók igényeik szerint kiszolgálhatják magukat. 74

74 Kültéri kommunikáció A kültéri kommunikációhoz a színház kirakata, a jegyiroda előtt található 2 oldalas tábla, a színház előtt található molinó, egy city light tábla a város egyik legforgalmasabb buszmegállójában, valamint a város 4 pontján felállított 4 oldalas tábla tartozik. 22. ábra A színház kirakata és táblája Ezekre a felületekre az új darabok és azok az előadások kerülnek ki, amikre még több nézőt akarnak becsalogatni. A kültéri reklámok célja a kedvcsinálás, a tájékoztatás, hogy tudják a nézők, mi változott, milyen darabok várhatóak Kiadványok A színház rendszeres kiadványai az évadfüzet, melyben a bemutatókról, a gyermekelőadásokról, az árakról, a nyitva tartási időről tájékozódhatnak a nézők. A legkelendőbb kiadvány a havi műsorfüzet, melyben megtalálhatóak a havi előadások leírása, szereposztása, valamint az előadások időpontjai. A színház minden egyes előadásáról is kiad ismertetőt, melyben a darab leírása, a darab keletkezésének körülményei, az író életrajza, és esetenként a rendezővel való interjú található. A színház szponzorai minden kiadványon fel vannak tüntetve. A kiadványok a jegyirodában, a színház aulájában, a Tourinform irodában, a Balaton Tourist irodákban, valamint az egyetemen és a szálláshelyeken találhatóak meg. Az iskoláknak külön, az őket célzó programokról szóló kiadvány t juttatják el. A megyében a központibb helyekre igyekszenek kézbesíteni a füzeteket, úgy, mint postákra, művelődési házakba. A megyén kívülre nem juttatnak anyagokat, ugyanis elsősorban nem az egész ország idecsalogatása, hanem a megye igényeinek kielégítése a cél. Ugyanakkor a színház a médiának köszönhetően országosan is ismert, és számos Veszprémbe érkező turista többek között a színházat is felkeresi. 75

75 Fizetett hirdetések A színház fizetett reklámja a Veszprémi Estben illetve a Pláza Rádióban jelennek meg. Az Est nyomán olyan helyekre is eljut a színház híre, ahol a kiadványok nem találhatóak meg, és ingyenes voltánál fogva elég sokan kezükbe veszik. A Pláza Rádióban 2 hetente cserélődő 3-4 mondat hangzik el a színházról. Sok helyen kölcsönös megállapodás alapján jelenik meg a színház, például néhány lapban színházi jegyért cserébe jelenik meg a színház. Ezen kívül jellemző a jegyet-jegyért barter is, például az állatkerttel Befelé irányuló kommunikáció A színház nagy részlegei a gazdasági, műszaki, produkciós részleg, valamint a művészeti titkárság. Ez utóbbi kommunikál elsősorban a külvilággal, ide érkeznek be az információk, melyeket a titkárság szétválogat, majd az illetékeseknek továbbít. A művészeti titkárság felelős elsősorban a belső információáramlásért is, a hálózatba kötött számítógépek hasznos információkat tartalmazó mappáihoz is van hozzáférésük. A dolgozók legfontosabb belső hírforrása a próbatábla, melyet belépéskor mindenki köteles megnézni. Ide kerülnek fel a próbák, előadások, az esetleges változások, de a gazdasági, vagy a színház életét érintő hírek is. A tábla aktuális voltáért szintén a művészeti titkárság a felelős. A belső kommunikáció folyamatosan zajlik, ezt megkönnyíti a közösség kicsi és zárt volta. Az egyes részlegek szorosan együtt dolgoznak, folyamatos kapcsolatban állva. Elsősorban telefonon illetve en keresztül kommunikálnak, valamint a belső számítógépes hálózatot használják. A színházban dolgozók mondhatni egy nagycsaládot alkotnak, folyamatos személyes kontaktusban is állva. A munkaidőn kívül rendszeresen a színházban töltik az alkalmazottak szabadidejük nagy részét is, megnézve a premiereket és az előadásokat, majd elbeszélgetve a büfében. Az új vezetés a közösség formálására is nagy hangsúlyt helyez, premierek utáni ünneplést, illetve évadnyitó, évadzáró, karácsonyi rendezvényeket szervezve. 76

76 Az én színészem a Te színészed Ahogy szakdolgozatomban azt már megfogalmaztam, a színház feladata az is, hogy közösséget formáljon. Közösséget, mely befogadó, közösséget, melynek minden egyes tagja nyitott a kultúrára. A néző minden egyes darab megtekintésekor egy közösség részévé válik, melyet a színészek és a nézők együtt alkotnak. Együtt vesznek részt egy eseményen, ugyanarról a kérdésről, témáról gondolkodnak pár órán keresztül. Ez egy közös kulturális alapot teremt, mely később beszélgetések tárgya lehet, mely hasonló irányba formálja az emberek lelki világát, mely egy kapcsolatot teremt a közönség tagjai között. Ugyanakkor a színház a városnak is egy ékessége, fontos, hogy a polgárok büszkék legyenek rá, hirdessék színvonalát, buzdítsák az embereket az előadások megtekintésére. A jelenlegi vezetés gondot fordít arra, is, hogy a színészek ember közelibbé váljanak, hogy ledőljön a színpad által teremtett gát. Ezért a színészek a színház falain belül való fellépések mellett a közélet szereplői is lettek. Számos városi, illetve civil rendezvényen, akciókon fordulnak meg, a nemzeti ünnepségek gyakori szereplői. Így közelebb kerülnek a városban élőkhöz, a mi színészeink tudatot erősítve bennük. Tehát összességében elmondható, hogy a Petőfi Színház a kulturális imázs meghatározó intézménye, mely magas színvonalával segíti a város pozitív megítélését mind a lakosság, mind a turisták szememében. Az alábbiakban található primer kutatásom célja Veszprém imázsának, kulturális életének, turisztikai vonzereinek vizsgálata mellett a Petőfi Színház megítélésének feltárása, valamint az esetleges javaslatok számba vétele. 77

77 17. Primer kutatás 17.1 A kutatás módszertana A kutatás során két vizsgálatot is elvégeztem, 2 különböző célcsoporttal. Első kutatásom a 18 éven felüli veszprémi lakosok kérdőíves megkérdezésével történt, célja a veszprémi élettel, kultúrával, Petőfi Színházzal kapcsolatos elégedettség felmérése, az önkormányzat munkájának értékelése, illetve a turizmussal kapcsolatos vélemények megkérdezése volt. A kérdések nagy része feleletválasztós, másik része nyitott kérdés volt, mely során a válaszadók bátran kifejthették véleményüket. Másik kutatásom során 18 éven felüli, nem veszprémi magyar polgárokat kérdeztem arról, mi jut eszükbe Veszprémből, mennyi időre és milyen célból látogatnák-e meg a várost, hol találkoztak a városról szóló kiadványokkal, illetve milyen javaslataik vannak Veszprém propagálásával kapcsolatban. A megkérdezés itt is kérdőívezéssel történt Veszprém az itt lakók szemében Hipotéziseim: a lakosok szeretnek itt élni, és tiszta szívből ajánlanák a turistáknak meg vannak elégedve az önkormányzattal, a kulturális élettel a város a többi magyar szemében is pozitív képet mutat, elsősorban az állatkertet, a várat és a kézilabdacsapatot ismerik a legmegfelelőbb jelmondat a Veszprém, a királynék városa évente legalább egyszer elmegy színházba, színvonalasnak tartja az előadásokat, pozitív változásokat észlelt az új vezetés óta Első kérdésem arra vonatkozott, milyen jellemzők jutnak először a válaszadók eszébe Veszprémből. A megkérdezettek magasan kiugró száma a szép jelzőt említette először, ezt követte a nyugodt, csendes, dombos, és kisvárosi melléknevek. A történelmet és a kultúrát is sokan kötötték a városhoz, valamint a látnivalók közül leginkább a vár, az állatkert, és a Balaton jutott először eszükbe. 78

78 A válaszadók nagy többsége meg van elégedve a várossal, 81 százalékuk szeret itt élni. Kötődnek a városhoz, jelen van az érdemes itt élni tudat. A nem itt lakók szemében szerintük szintén a város szépsége él, történelmi jelentősége, nyugalma, és szerintük a turisták leginkább az állatkertet, a kisvárosi hangulatot, a várat, a kézilabdacsapatot és a Balatont említenék Veszprémmel kapcsolatban. A város hagyományos jelmondata, a Veszprém, a királynék városa, a fejlesztési koncepcióban nemrég felmerült Veszprém, a szív és az ész városa, valamint a tavalyi turisztikai plakátra kikerült Veszprém rád is vár szlogenek közül az emberek még mindig a királynék városát tartják a legmegfelelőbbnek. Az egyéb pontot jelölők a Veszprém, a művészetek és a kultúra városa, a Veszprém, a kultúra városa, illetve a Veszprém, az emberléptékű város mondatokkal népszerűsítenék a várost. A városlakók 65,4 százaléka meg van elégedve a város vezetésével, emelett 52,6 százalékuk az önkormányzat és a lakosság közti kapcsolattartást (lakossági fórumok, közvéleménykutatás, egyéb véleménynyilvánítási módok) is megfelelőnek tartja. Legtöbben a politikai csatározásokat kifogásolják, és nagyobb érdekképviseletet szeretnének. Ezen kívül szeretnék, ha a városban több bicikliút, jobb közlekedés lenne, ha rendbe tennék az utakat és járdákat. Nagyon sokan szeretnék, ha végre megnyitná kapuit egy a város zenei életéhez méltó hangversenyterem, a Hangvilla projektet megfelelőnek tartják erre a célra. Ezen kívül javasolnák még több gyermekprogram szervezését, illetve egy színvonalas strand vagy uszoda megnyitását. 79

79 A város jövőképével kapcsolatban a megkérdezettek 38,1 százaléka úgy gondolja, hogy a város nem fog nagyot fejlődni, marad, amilyen most. Ugyanakkor 33,1% bizakodva tekint a jövőbe, egy turisztikai attrakciókban gazdag, kedvelt turistaközpontot látva a városban. 26,9 százalék ért egyet azzal, hogy a város a térség oktatási, kulturális és innovációs központjává válhat éven belül. Mindössze 1,9 százalékuk volt pesszimista, véleményük szerint a város helyzete a jelenleginél rosszabb lesz. A válaszadók 82,7 százaléka elégedett a város kulturális életével. A kulturális élet javításával kapcsolatban a legtöbben a koncertterem megnyitását, az ifjúsági programkínálat bővítését, több élőzenés koncertet, illetve a tánc nagyobb fajsúlyát javasolták. Nehezményezték azt is, hogy a programok, fesztiválok nagy része csak a nyári szezon alatt kerül megrendezésre, több rendezvényt szeretnének az ősztől tavaszig tartó időszakban is. Ugyanakkor sokan megjegyezték, hogy a programajánlatok tökéletesen kielégítik igényeiket, nincs javaslatuk a kulturális élet javítására, teljesen meg vannak elégedve. A megkérdezettek 88,4 százaléka teljes szívből ajánlaná a város meglátogatását, legfőbb turisztikai vonzerőként kiugróan magas arány említette a várat, valamint az állatkertet. Ezen túl szerintük a legtöbb turista a belváros szépsége, a Balaton, a kulturális élet, a fesztiválok, a sport (kézilabdacsapat), illetve a Bakony miatt látogat a városba. A válaszadók tehát ismerik saját értékeiket, és büszkék rájuk. 80

80 A megkérdezettek legnagyobb aránya évente háromszor-négyszer látogat el a Petőfi Színházba, 23,4 százaléknak bérlete is van, 19,4% egyszer tér be, mindössze 18% nem jár színházba. Majdnem a megkérdezettek fele nagyon színvonalasnak tartja a színház előadásait, 25,4 % ugyanakkor több vendégelőadást is megnézne. Csupán 6,4 % tartja silánynak a minőséget, 18,7% pedig nem jár színházba. A többség szerint pozitív irányba változott a színház a vezetőségi váltás óta, rossz irányt senki sem jelölt meg, 3% szerint marad a régi, 35% pedig nem tudja, vélhetően azért, mert egy év alatt nem ment színházba. 81

81 A változások közül a színvonal emelkedését, a változatos műsortervet, említették. A színház véleményük szerint jobban igazodik jelenleg a nézők igényeihez, közönségorientáltabb lett, amit a teltházas előadások jeleznek a legjobban. Ezen kívül sokkal több vendégművész fordul meg a színházban, a marketingpolitikája is javult, ezzel országos hírnévre tett szert. Arra a kérdésre, hogy csak előadásokra, vagy más rendezvényekre is eljár-e a Petőfi Színházba, a többség csak az előadásokat választotta, míg 35,4 százalékuk egyéb programokra, mint például koncertre, fesztiválra, vagy kávéházi estre is elmegy. Kiállításra csak 7,2% megy el, míg 11,6 százalékuk egyáltalán nem jár színházba. 82

82 A válaszadók közül a kulturális turizmus éve miatt csak 22,2% költ többet idén kultúrára, míg 62% ugyanannyit, 16% pedig a gazdasági világválság miatt kevesebbet fordít idén ilyen programokra. A megkérdezettek többsége szerint csak akkor jönnének el egy előadás kedvéért a városba, ha azt más programokkal (pihenés, vásárlás, sport, egyéb rendezvény) tudnák kombinálni. 22,9% gondolja, hogy egy színházi fesztivál elég lenne a turisták színházba csalogatásához, 15,8% szerint pedig elegendő a színház jelenlegi hírneve is ehhez. 7,1% szerint pedig többen jönnének el egy előadásra, ha arról többet hallanának vagy olvasnának a médiában. 83

83 A színház kommunikációját több szórólappal, a médiában való nagyobb megjelenéssel javítanák a megkérdezettek. Ezen kívül felmerült a különböző csoportoknak szóló színházlátogatás, nyílt napok, illetve több közönségtalálkozó megtartása is. A válaszadók többsége rendkívül előnyösnek tartja, hogy ilyen népszerű színészek a vezetői, ugyanakkor szerintük Bujtor Istvánnak többet kéne megjelennie a médiában a színházzal kapcsolatban. Összegzés Hipotéziseim nagy része beigazolódott, a veszprémiek szeretik városukat, bátran ajánlanák a turistáknak, a lakosok szeretnek itt élni, és tiszta szívből ajánlanák a turistáknak. Véleményük szerint a turistáknak körülbelül ugyanazok a dolgok jutnak eszükbe, mint ami a lakosság szívében is él, legfontosabbként a város szépsége, kisvárosi volta, a Balaton közelsége, valamint a fesztiválok, a vár és az állatkert. Ugyanakkor a híres kézilabda csapat csak elhanyagolható százalékuknak jutott eszébe mind saját, mind a turisták asszociációjával kapcsolatban. Pedig tapasztalatból kiindulva a csapat nemcsak belföldön, de nemzetközileg is híres. A városvezetéssel sincsenek nagyobb problémáik, hiteles a szemükben az önkormányzat, bizalmat szavaznak neki és számít rá, hogy a vezetők jó irányba terelik a várost. Ahogy azt a fentiekben is összefoglaltam, leginkább a közlekedést javítanák, több gyermekprogramot szerveznének, valamint új bicikliutakat, hangversenytermet illetve strand vagy uszoda megnyitását szorgalmaznának leginkább. A legjobb szlogen a megkérdezettek szerint Veszprém, a királynék városa mely szintén egyezik feltételezésemmel. A város nagyfokú fejlődését jósolják, nagyobb turisztikai fajsúllyal, illetve akár a térség oktatási, kulturális és innovációs központjának szerepét betöltve. A kulturális élettel elégedettek, csak a hangversenyterem illetve az ősztől tavaszig tartó időszak színesítése hiányzik. Nagy részük rendszeres színházlátogató, meg vannak elégedve a Petőfi Színház előadásainak minőségével, és pozitív változásokat érzékeltek a vezetőségváltás óta. Sokan nem csak előadásokra, de egyéb programokra is járnak a színházba, tehát van igény egyéb rendezvények szervezésére is a darabokon kívül. 84

84 Legtöbbek szerint egyéb programokkal való kombinálással, színházi fesztivál megrendezésével lehetne még több turistát csalogatni a színházba, ugyanakkor jelentős hányad gondolja, hogy a színház hírneve is jelentős részt kap e téren Veszprém, ahogy a nem itteni lakosok látják Hipotéziseim: a megkérdezettek többsége járt már Veszprémben először a Balaton, az állatkert illetve a kézilabdacsapat jut eszükbe a városról bár fontos utazásaik során a kultúra, más programmal (kultúra, sport, pihenés) is összekötnék csak egy színházi előadás miatt nem jönnének el Veszprémbe, kivéve, ha valami különlegeset kínál a színház csak egy napra jönnének Veszprémbe nem jellemző Veszprém a médiában való szereplése illetve a vele kapcsolatos kiadványok széles körű fellelhetősége A válaszadók 6,3 százaléka szakképesítéssel, 45,8 százaléka érettségivel, 47,9 százaléka pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Első hipotézisem beigazolódott, a válaszadók többsége, 83,3 % járt már Veszprémben. A legtöbb potenciális turista 2-4 napot töltene Veszprémben, ezt szorosan követi a 4 napnál többet szándékozó emberek száma. Egy napot csupán 29% töltene a városban. Ez alapján hipotézisem nem igazolódott be, a válaszadók többsége tehát inkább egy hétvégét töltene Veszprémben, mint csupán egy napot. Ez azt jelzi, az emberek nemcsak egy gyors városnézésre jönnének, hanem mélyebben felfedeznék a várost, illetve környékét. 85

85 A várossal kapcsolatban leginkább a várra, az állatkertre, a Balatonra, Gizella királynőre, a Balatonra, az egyetemre, illetve a legnépszerűbb fesztiválra, az Utcazene Fesztiválra asszociáltak. Veszprémet a legtöbben a békesség, és a szépség hangulatos városának tartották, ami kellemes, nyugodt, és tiszta. A válaszadók legnagyobb százaléka azért jönne Veszprémbe, hogy sétáljon egyet a belvárosban, és átvegye a város hangulatát. Ezt követik a kulturális programok, fesztiválokon való részvétel. Ezen kívül jönnének még a Balaton közelsége miatt, illetve a látványosságok megnézése céljából. Az állatkert és a színház is okot adhat a városba látogatásra. Csupán 3,1% jönne azért mert ismerős ajánlotta, illetve 0,8% érdeklődését keltette fel a médiában látott Veszprémről szóló műsor vagy reklám. Ezeket az arányokat növelni kéne, hiszen nincs jobb reklám, mint egy ismerős ajánlása, ugyanakkor erre a város kevés közvetlen befolyással bír, ezeket az ajánlásokat színvonalas tartózkodást biztosítva lehet megszerezni. A 0,8%-os arány azt mutatja, keveset látják a várost a médiában, ami szintén nagy befolyásoló erővel bírhat. Az egyéb kategóriát jelölők ismerősök, barátok illetve kézilabdameccs miatt keresnék fel a várost. 86

86 A megkérdezettek csak 6,3 százaléka jönne el csak egy előadás kedvéért a városba, nagy részük azonban összekötné azt egyéb kulturális vagy sportprogrammal, pihenéssel. Ugyanakkor szignifikáns százalékuk hajlandó lenne csak egy előadásért eljönni, ha az egy máshol nem látható sikerdarab lenne. 10,4% jönne, ha színházi fesztivált rendeznének, 4,2%, ha többet látná a médiában és egy előadás felkeltené a figyelmét. Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos utazásaik során a kultúra, szignifikáns többség válaszolta, hogy fontos, de utazásai során egyéb programmal, rendezvénnyel, pihenéssel is összeköti. 21%-nak nagyon fontos a kultúra, 8% pedig nem tartja meghatározónak utazásai alkalmával. 87

87 Bár az idei évet a Magyar Turizmus Zrt. a kulturális turizmus évének nevezte ki, és nagy hangsúlyt fektet a belföldi kulturális értékek hirdetésére, a megkérdezettek jelentős hányada ugyanannyit költ kulturális programokra, mint eddig, csak 6,3 százalékuk igyekszik idén több figyelmet és pénzt szánni a kultúrára. Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy a fennmaradó 14,6% a gazdasági válság hatására csökkenti is kiadásait a kultúrával kapcsolatban. 88

88 Az érdeklődésre számot tartó programok közül a fesztiválok vezetik a mezőnyt, a megkérdezettek 39,8 százaléka legközelebbi városlátogatása alkalmával ilyen programra menne el. Második helyen nagy megelégedésemre a színház áll, 24,3 százalékkal. A sort a múzeumok és kiállítások zárják, az egyéb kategóriát jelölők gyerekprogramokra, koncertre, élőzenés kávéházakba látogatna. Veszprémről szóló reklámmal, hirdetéssel sajnos a válaszadók többsége sehol sem találkozott. Ez erőteljesen azt sugallja, hogy a város propagálására a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a médiában. Legtöbben az interneten, illetve köztéri reklámfeleületeken, plakáton, járműn, oszlopon lévő reklám során találkozott a város nevével. A nyomtatott sajtóban 16,9 százalékuk olvasott már Veszprémről, a TV elhanyagolható, 3,1 százalékot jelképez. 89

89 A válaszadók többsége nem találkozott még Veszprémről szóló kiadvánnyal ( prospektus, térkép, könyv) sem, amit szintén javítani kéne. 26% kulturális intézményben, irodában talál t ilyen kiadványt, 11% az Utazás Kiállításon bukkant kiadványra, és mindössze 7% találkozott Tourinform jellegű irodában Veszprémet népszerűsítő füzettel, térképpel, könyvvel. A megkérdezettek véleménye szerint több gyerekprogrammal, egyedi programajánlattal, a médiában (elsősorban Tv, rádió internet, sajtó) megjelenő, Veszprémről, a veszprémi fesztiválokról szóló műsorokkal, cikkekkel lehetne mégtöbb turitát vonzani a városba. 90

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel MITTE Communications A MITTE Communications az iparági területek működését értő és támogató csapatával megkerülhetetlen résztvevője a

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Projekttervezés alapjai Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Szelídi-tó A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Közös értékeink a hungarikumok

Közös értékeink a hungarikumok Közös értékeink a hungarikumok Terra Madre Világnap A hagyományos termékek és az értéktárak jelentősége 2014. december 9. 2012. évi XXX. törvény a nemzeti értékekről és a hungarikumokról A Hungarikumok

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP A LEADER Helyi Akciócsoporthoz (HACS) a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. Képviseletre jogosult

Részletesebben

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Tartalom 1 Kik vagyunk, mit csinálunk 2 Mennyi látogatót érünk el 3 Szolgáltatásaink médiapartnereink részére 4 Miért csináljuk 5 Médiapartnereink

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER. Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16.

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER. Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16. KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16. Főbb témák KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter Királyi Vásár (2011. szeptember 10-11.) KultUnio Budapest Multikulturális Negyede Tematikus

Részletesebben