l i t C t.qji**^ LaJ^'T -

Átírás

1 litc LaJ^'T - t.qji**^

2

3 1849.

4 .GÍ8JT

5 Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!" Laczkó Dezső Múzeum Veszprém, 1998/1999.

6 Bevezető Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!" Egy veszprémi borbély a forradalomról A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása Veszprém, 1998/1999. A kiállítást támogatta: Nemzeti Kulturális Alap Millenniumi Emlékbizottság Veszprém Megyei Levéltár New Design Studio, Veszprém Bakonyi Órás, Veszprém Veszprémi Erdőtervezési Iroda Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet Eötvös Károly Megyei Könyvtár Külön köszönet a kiállítás elkészítéséhez nyújtott segítségért: Schildmayer Ferencnek Bakonyi Józsefnek és Bakonyi Ádámnak Árvái Istvánnak Hudi Józsefnek Lang Zoltánnak Vörös Hajnalkának és Somfai Balázsnak Csiszár Miklósnénak A New Design Studio munkatársainak Restaurálás: Koncz Pál (papír) Horváth Pál (Berken János tusrajzai) Egervári Márta (textil), Kincses László (fa), Farkas Attila (fém) Kiállítás berendezése: Jusztin Iván, Vágó Károlyné, Trexler János, Jarinek Zoltán, Kópházi Ferencné Grafika: New Design Studio., Sári Jánosné, Tóth Péter, Toldi Szabolcsné Fotó: Oszkó Zsuzsa, Kaszala Zsuzsa A kiállítást megnyitotta: dr. Praznovszky Mihály a Magyar Irodalom Háza főigazgatója A kiállítást rendezte: Tóth Péter Kiadó: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém Felelős kiadó: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója Borító: New Design Studio, Veszprém (Eckert László) Példányszám: 300; Nyomdai munkák: Ve-Grafo Nyomda Kft. Veszprém Ü

7 Bevezető Az emlékezet-társadalmak végét éljük, mindannak végét, ami biztosította az értékek megőrzését vagy átvitelét. Az emlékezet-ideológiák végét éljük, mindannak végét, ami megmutatta, hogy a múltból mit kellene megtartani a jövő számára. Csak azért beszélünk annyit az emlékezetről, mert már nincs. Csak regisztráló emlékezet van, mely megbízza a levéltárat, múzeumot, hogy őrizze meg és sokszorosítsa a jeleket, melyeket magunk után hagyunk. Emlékezethelyek" vannak csupán, konkrét helyek, mint a levéltárak vagy a múzeumok, és szimbolikusak, mint nemzeti ünnepnapunk március 15-e, vagy a Révay Nagy Lexikona, ahol raktározhatjuk az emlékeinket. Emlékezethelyeket" hozunk létre, történelmet írunk, hogy ne kelljen emlékeznünk. Nem ünnepeljük már a nemzetet, ám tanulmányozzuk ünnepeit. Élő, nemzeti emlékezetünk elvesztése miatt múltunk örökségét hűvös tekintettel szemléljük. De ez a hűvös tekintet gyötör is minket, hisz adósai vagyunk mindazoknak, akik ennek a múltnak részesei és szereplői voltak. Talán törlesztünk valamit adósságunkból, ha a személyes emlékezet lenyomatait próbáljuk megragadni; ha a korabeli naplók, visszaemlékezések, magánlevelek szövegeit próbáljuk a magunk nyelvére lefordítani. A személyes emlékezet történelemmé formálása ugyan megsemmisíti magát az emlékezetet, de egy pillanatra, míg e szövegeket olvassuk, újra megtanulunk emlékezni. Egy mozdulat, egy szó, egy gesztus felismerése lehetőséget ad arra, hogy a naplószöveggé merevült múltban megmerítkezünk. Március 15-e 1848-ban még nem volt emlékezethely". A kortársak személyes emlékezete még nem volt történelem, még nem volt sem nemzeti ünnepünk", sem a polgári társadalom alapvető feltételeit megteremtő történelmi fordulópontunk". Ma, ha ennek a napnak az eseményeiről olvasunk, egy történelmi színdarab forgatókönyvét lapozzuk. Ami a kortársaknak a mindennapok voltak, az nekünk ünnep" március 15-én Francsics Károly veszprémi borbély a begóniáival és rózsáival volt elfoglalva a püspökkerti melegházban. Míg Kossuth az országgyűlésben, a márciusi ifjak" az utcákon forradalmat csináltak, addig Veszprémben semmi sem tért el az átlagos hétköznapoktól. Francsics Károly már huszonöt éve élt Veszprémben, huszonöt éve borotválta a herendi sváb parasztot, az átutazó zsidót, a piarista papnövendéket; huszonöt éve várt arra, hogy borbélylegényből mesterré válhasson és önálló műhelyt alapítson; tíz éve készült feleségül venni szállásadónőjének kicsit sánta, de tehetős leányát. Ám álmai megvalósulására még öt évet várnia kellett. Bár az önálló műhely, a feleség, a kétszintes lakóház csak 1853-ban vált valósággá, élettörténetének már emlékmüvet emelt: naplót kezdett írni 1847-ben. A napló aztán egészen 1873-ig elkísérte, amikor is, mint magatehetetlen és megözvegyült ember abbahagyta az írást. A pápai származású Francsics 1880-ban a veszprémi szegényház életjáradékosaként, hét évi hallgatás után hunyt el. Bár elhallgatott, személyes emlékezete mint a múlt lenyomata naplóin keresztül hozzánk, olvasókhoz is eljutott. Élettörténetének néhány iii

8 Bevezető részlete, mint,,48'-as sztori" került napvilágra 1902-ben a veszprémi újságok hasábjain ban pedig a szabadságharc 100 éves évfordulóján Francsicsot a forradalom veszprémi krónikásává kiáltották ki". A sztori most folytatódik, hisz a 150 éves évforduló Francsicsot újból a közélet mezejére citálja. Helytörténészek kevésbé szerény, mint serény serege beleértve e sorok íróját is a múlt szereplőinek vállán ágaskodva azon szorgoskodik, hogy a napló eddig publicitást nem kapott részlete a veszprémiek emlékezethelyévé" válhasson. S hogy ez valóban így legyen, idézzük Francsicsot a veszprémi forradalom" eseményeiről: Március. 17én és 18án pesti vásárról jöttek haza veszprémi lakosok, kereskedők, mester emberek, zsidók, s mind egyik hozott magával egy egy árkus nyomtatott pappirost [...] ezen vásárról haza jött lakosok nem győzték beszélni hogy milly nagy lázzadás ütött ki pesten 15én. Csuda dolgokat beszélytek, melyeket mi ámulva halgattunk, s mosolyogva kérdeztük egymást hogy igaz lehet e az. 19én dél után a veszprémi megyeházba egy sürgöny (staféta) érkezett ezen fel irattal: A felelős magyar ministerium elnökétől, Rosos Istvány első alispány urnák sietve. " Ennek hire mint a futó tűz azonnal szét futott a városban, de mit foglalt magában senki nem tudta. Hétfőn. 20án hajnalban fel ébredék álmámból, gyertyát gyújtottam s nézem órámat, Két fertál volt 4re. Mintha valami igen messziről zsibongást hallottam volna. Sapkát tevék fejemre, házi kaputom hegyibém kapám s mentem ki az udvarra. Az ég olly gyönyörű tiszta kék volt, a miliárd csillagok olly pompásan ragyogtak, és siri csend. Jó darab ideig áltam az udvar közepén s bámultam a szép eget. Egyszerre mintha a városon kívülről, a pápa felé vezető ország útról, jött egy hosszú éljen!" ollyan mintha ezer szájból is hangzott volna, melly hosszú kiáltás után mintha czigány banda zene hangzott volna füleimbe, s nem sokára ismét egy hosszú éljen!" melly kiáltás aztán többször egymás után hallatszott, és pedig ugy mintha mindég közelebb jött volna be a városba. Velünk egy födél alatt lakó Földes Mihály, csizmadia mesternek segédje, a folytonos szép tavaszi idő járás következtében már pár hetek óta kinn szokott hálni a tornáczban. Ezt kérdezém hogy nem tudja e, hogy miféle korhely kompánia lehet az melly ezt a nagy zajt üti. Nem tudom uram, "felele azonnal a deszka kanapéban fekvő csizmadia segéd: de akármi nagy csoport lehet, és már régen hallom a sok éljen kiáltást. " Be mentem szobánkba és le feküdtem ugyan ismét, de el aludni többé nem tudtam, 5 órakor fel keltem és újra ki mentem az udvarra, hol még mindég hallatszott a sok éljen kiáltozás. Ki az ördögöt éljenezhetnek olly nagy mértékben, gondolám magamban: s be mentem szobánkba és siettem öltözni. Még nem volt egészlen 6 óra midőn fel szaladtam a piarczra, és mint el bámultam midőn a lépcsőkön fel érve a kis utczából nem mehettem ki a nép tolongás miatt!. a mennyire lehetett azonban a csoport közé fúrtam magamat, melly olly tömötten zsibongott a minő széles a tér. Azon iv

9 Bevezető pillanatban indult meg a városház elől az egész tömeg, és vitt magával előre a tűztorony felé. Amodább egy kis nyílást nyerve ki szabadittám magamat a sokaság közül, és távolabb álva a vár felé, néztem az előttem le a hosszú utczába el vonuló, mindenféle szedett vedett emberekből álló csoportot. Napszámosok, átsok, kömivesek, mindenféle mesterlegények, inasok, kissebb nagyobb gyermekek, kocsisok, parasztok, szolga szolgálók, napszámos asszonyok, magyar, német, zsidó egyszóval leírhatatlan zavarék tolyongott le a hosszú utczára, szakadatlan ordítva: éljen a szabadság és az igazság! E tömeg közt elől egy napszámos forma, piszkos, rongyos suhancz kinek öltözete rongyos sötét kék posztó mellény, hasonló színű nadrág, mellyről kiilömh féle színű foltok fütyöngtek foszlányokban, sártól portól fakó rongyos csizmák voltak lábain, rétt ümögban, fején régi piszoktól zsíros báránybőr sapka nyugodott rövid szárú pipából erősen füstölve, vitte kevélyen a nemzeti lobogót, mellyen a felirat látszott:,,éljen a szabadság és az igazság." Ezt követték 5 czigányok, hasogató fül fájást okozó hegedüléseikkel. S így ment a vonal végig a hosszú utczán, vár hátulsó részén fel a nagy templom megett, keresztül a váron ismét vissza a piarezra. Az uri casino előtt meg állapoda a tömeg, hol Kolosvári Sándor hosszú beszédet mondott a néphez, szívre hatólag szónokolt a valódi szbadság értelméről, s végre a polgár társakat haza menetelre és munka folytatásra inté. Mellynek következtében minek utánna a pompás nemzeti zászlót a városházba vitték, s azt, éljen rivalgások közt, annak egyik ablakába az utczára ki tűzték, szétt kezde oszlani a nép; annál is inkább minek utánna fő szolga bíránk, Cseresnyés István, szinte megjelent a város házban, s ő is szép beszéddel munkállódásra inté a polgár társakat! Meg parancsolván ellenben szigorúan, hogy a ki tűzött zászlókat, mind a vigyázó tűztoronyról, mind a városház ablakából tüstént be húzzák, és az ünnepnek végét szakasszák. Melly parancs minek utánna azonnal tellyesittetvén is, ki ki haza takaroda, s nem sok idő múlva piarezunk az elébbi csendet vissza nyeré. Itt ott lehete csak látni egy egy csopron 3-4 polgár társakat álva, s tusakodva a fő bíró szigorúságán, mondva: ez már még is illetlen volt a fő bírótól, bennönket olly szározan haza parancsolni, s még azt mondani, ha nem engedelmeskedünk, kéntelen lesz kötelességét tellyesiteni. " Micsoda kötelességét? " kérdé a másik.,, Hisz' ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!" mond a harmadik.,, Azért is tűzzük ki ismét zászlóinkat, ma nekünk a fő bíró nem parancsol. " mond hevesen a negyedik. Illyen s több e féle beszédeket lehete hallani uton útfélen, de a zászlók azért délig nem tűzettek ki. Dél után egy uj nép csoport gyűlt a városház eleibe, melly közül az előkelőbbek egyik be másik ki, jöttek mentek annak kapuján. Néhány perc múlva ismét lobogtak a zászlók mind a városházon mind a tűztornyon. Ismét jött a fő biró, erős hangon parancsolva már messziről, hogy a zászlók tüstént be szedessenek, azomban senki sem találkozott szó fogadó, mellyet ő azonnal át látva, szép szavakhoz folyamodott, s hosszas beszéddel törekede a v

10 Bevezető népet csendesedésre téritteni. Azomban jött egy négy lovas kocsi, a nép közé hajtott, s a város ház kapuja eránnyába meg ált, fel ált benne első alispányunk Rosos Istvány, kit a nép meg pillantván hosszú háromszoros éljen kiáltással köszönte, melly kiáltás minekutánna el hangzott, a nagyon tisztelt és szeretett al ispány ur beszélni kezde, mellyre uj még pedig harsány éljen kiáltozás támada, s mig a sok éljen ", s halljuk! halljuk!" le csendesede, nyugton ált a derék alispány könnyű kocsijában, s mosolygva legelteté szemeit kiirül a sürü nép tömegen melly nöttön nőtt. Végre minek utánna egészlen le csendesedett minden, rövid de értelmes beszéddel értesitté a népet e mai ünnep értelméről, rövid beszéde végén pedig,, Kedves polgár társaim "nak nevezve az egészet, ajánlá magát mulató társnak, s közibök fel ügyelő elnöknek. Nem éljen kiáltás hanem ordítás követé vég szavát. A történelem nem feleltethető meg egyikőnk személyes emlékezetének sem, mégis mindannyiunké. A történelem időbeli folyamat, fejlődés és viszonyrendszer. Ezzel ellentétben az emlékezet sokféle és egyben sokféleségétől megfosztott; kollektív, mégis egyéni. Az emlékezet a konkrétban gyökerezik, a térben, a gesztusban, a képben és a tárgyban, mint Francsics Károly naplójában nemzeti ünnepünk, március 15-e. * * * A kiállítás célja, hogy Veszprém 19. századi mindennapjait ábrázolja korabeli metszetek, fényképek, műtárgyak segítségével. Mindemellett a nyilvánosság tereit próbálja szimbolikusan megjeleníteni. Ezeknek a szimbolikus helyeknek a kijelölése Francsics Károly naplójának segítségével történt. A vár a világi és az egyházi hatalom legitim tere volt. Ez a tér a Szent Mihály székesegyház, a püspöki rezidencia, a kanonokok háza, a ferences kolostor, a piarista rendház és a papnövendékek szemináriuma révén bizonyos értelemben szent helynek számított, aminek szimbolikus középpontjában a 18. században épített szentháromság-szobor állt. Ugyanilyen szakrálisan sérthetetlen volt a világi hatalmat megjelenítő megyeháza, a vármegye börtön és a főispáni lak. A vár alatt helyezkedett el a szimbolikus és fizikai értelemben vett hierarchiának megfelelően a város központjának számító piactér. Ez a tér a vár szent jellegével ellentétben a város profán központjának számított. Itt állt a megye és a városi elit által alapított Úri Kaszinó, a Veszprém város közönségének tulajdonában lévő takarékpénztár, mögötte, a szintén a városhoz tartozó Vigyázótorony és fecskendőház, valamint a városi elit; birtokosok, orvosok, gyógyszerészek, gazdag és kevésbé gazdag kereskedők kisebb-nagyobb lakóházai, boltjai. vi

11 Bevezető A kézművesek által lakott utcák ebből a térből ágaztak le. Az északi irányban a Séd völgyébe lehúzódó Bnhim utcában szappanosok, mészárosok, szíjgyártók, vargák és cipészek, esztergályosok, bádogosok valamint puskaművesek műhelyei és lakóházai voltak. Az északkeleti irányban szintén a Séd-völgyébe lejtő Rozmaring utcában szabók, kesztyűsök és vargák laktak. A Francsics Károly lakóhelyének utcájában, a Horgos utcában, mely délnyugati irányban ereszkedett a vár alá, asztalosok, csizmadiák, kereskedők laktak.. A város központjából, a piactérről a Fő utca vezetett ki. Ez a Babocsay téren érte el a Polgári Kaszinó épületét, a Kapuváry házat, és a Korona, korábban Stinglinek nevezett szállót. Erről a térről vezetett a Palotai és a Szabadi utca a vásártérre. A kiállítás a város életében jelentős, helyileg meghatározható csomópontokat modellezi. A napló szövegében is érzékelhető dichotómia szerint csoportosítva ezek a következők: a vár, a megyeháza, a püspöki palota. Ezek a császári oldalt megjelenítő sárga-fekete színes háttér előtt állnak. A városháza, a Polgári Kaszinó, a Piacztér" pedig a magyar oldal piros-fehér-zöld színei előtt. Két kisebb enteriőr Francsics Károly borbély- és Lengyel Samu fényképészműhelyét jeleníti meg. A helyként meghatározható szimbolikus csomópontok mellett az 1848/1849-es veszprémi események jelentős kulcsszereplőit is megidézzük. Fiáth Ferenc, mint Zala és Veszprém vármegye császári és királyi biztosa az egyik oldalon Hunkár Antal, a magyar kormány által Veszprém vármegye élére kinevezett főispán a másik oldalon. Ugyanilyen szereplőpár Ferenc József császár, illetve Kossuth Lajos kormányzó személye. A kiállítás az események kronologikus sorrendjét mint önálló történetet részben feliratok, részben a Magyar Rádió által készített hangjáték segítségével jeleníti meg. Ez a történet eredeti dokumentumok és Francsics Károly naplójának kivonatolásából állt össze. vii

12 Veszprémi krónika 1848/1849. Francsics Károly naplójának kivonatos közlése / március : Pesten március 15-én kitör a forradalom. A pesti vásárról érkezők Veszprémbe hozzák a forradalom hírét, a Nemzeti dalt és a Tizenkét pont nyomtatott szövegét. március 19.: Veszprémben a város polgárai kitörő örömmel fogadják a pesti események hírét. Az éjszaka örömriadások" ünnepélyes hangulatában telik. Rosos István, Veszprém megye alispánja sürgönyt kap Batthyány Lajos felelős magyar miniszterelnöktől, melyben a rend és a közbiztonság fenntartására szólítják fel. március : 20-án reggel a város lakossága kisebb-nagyobb csoportokban gyülekezik a városháza előtt. A különböző néposztálybóf származó tömeg vidám hangulatban, nemzeti színű zászlók alatt a Piactér, városháza, vár, Hoszszú utca, Úri Kaszinó érintésével járja be a megyeszékhely utcáit. A tömeg meg-megáll, s lelkes szónoklatok hangzanak el népszerű közéleti férfiak háza előtt. Kolosvári Sándor megpróbálja csitítani a lelkes tömeget. Az ünnepséget Cseresznyés István szolgabíró határozott fellépése akasztja meg. A nemzeti lobogókat bevonják a városháza és a tűztorony ablakából. Délután az ünnepség folytatódik, a városháza előtt Cseresznyés István szolgabíró és Rosos István alispán mond beszédet, melyben az ünnepség higgadt folytatására kéri az egybegyűlteket. Rosos alispán azonban a miniszterelnökhöz írt levelében aggódik amiatt, hogy a hálatüntetések komolyra fordulhatnak, kitöréstől lehet tartanf. Este 8 órakor az ünnepség díszkivilágítással, cigányzenével és ünnepi fáklyás viii menettel folytatódik. Március 22-én Rosos alispán már az ünnepség békés lezajlásáról számol be. március 24.: A sóház korlátját a császári színeket jelképező sárga-feketéről pirosfehér-zöldre festik. A nemzeti szimbólumok (magyar királyi címer és nemzeti lobogó) nyilvános használatát a lakosok közül sokan bírálják. A jövő bizonytalannal tűnik. március 26.: A veszprémi református templomban a LXV. zsoltár nótájára hálaadó ének és fohász hangzik fel az ország békéjének megtartása érdekében, március 27.: Veszprém város népgyűlésén Rosos István méltatja a lakosság higgadtságát. Választmány alakul az új közigazgatási rend kimunkálására. Hírek érkeznek az országban dúló antiszemita megmozdulásokról (Pozsonyból, Nagyszombatból, Nagykanizsáról). április elején: 7-én Pozsonyban megalakul az első felelős független magyar kormány gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. 11-én pedig kihirdetik a törvényhozás által elfogadott első, a politikai átalakulás alapjait megteremtő törvényeket. Az évi törvénykönyv eltörli a jobbágyságot, és lefekteti a polgári átalakulás alapjait. Az áprilisi törvények kihirdetése után a nép megnyugtatására Veszprémben létrejön a Veszprém megyei állandó bizottmány, és megalakul a veszprémi nemzetőrség. április 2-3.: A megalakuló veszprémi nemzetőrség kapitányává Márkus Boldizsár nyugalmazott császári kapitányt nevezik ki. Hadnagyai Ruttner János vaske-

13 Veszprémi krónika 184S/IS49 reskedő és Szabó Antal vármegyei pénztáros lesznek. A Sintérdombon, a gyöpmester háza mellett megkezdődik a nemzetőrség fegyveres felkészítése. A kokárdával, nemzeti karszalaggal felékesített önkéntes sereg a Balogtó, Jeruzsálemhegy, és a Fejesvölgy környékén gyakorlatozik. április 4.: A veszprémi zsidók a nemzetőrség soraiba kérik felvételüket, de kérelmüknek nem tesznek eleget, április 7-8.: A nemzetőrség megalakult 7 osztálya naponként gyakorol (kb fő) a Fejesvölgyben. április 9.: A nemzetőrség eskütétele a város főterén a Piactéren, a vigyázótorony előtt. A dobpergéssel kísért díszszemlén az őrsereg tagjai egyenruhát nem hordanak, csak karszalagot és zöld sapkát. A nemzetőrség parancsnoka Rosos István alispán lesz. Az eskütétel alkalmával beszédet mond Horváth Pius piarista szerzetes, Mozgai Sámuel evangélikus és Tatay Sämußl református lelkész. Felszentelik az őrsereg zászlóját. A beszédet nyomtatásban - is kiadja Ramazetter Károly veszprémi nyomdász, április 10.: A viharos erejű szél miatt a Vigyázótoronyban megkondul a lélekharang. A rossz előjel miatt sokan a jövőt bizonytalannak érzik, április 30.: V. Ferdinánd császár és király születésnapjának hivatalos ünnepén gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök celebrál misét a várbeli Szent Mihály székesegyházban. május 1.: Vármegyei közgyűlés a megyeházán és az országgyűlési törvények kihirdetése a Püspökkert előtti téren, a főispáni lak mellett. A Káptalani városrészen országos vásár. A vásáron egy kocsmai verekedésből lázadás bontakozik ki. A Csapó-részen 3 lázadót, Horváth István csapólegényt és két társukat elfogják és letartóztatják. Pintér Sámuel csapócéhmester együttműködik a hatóságokkal. Rosos István alispán határozott fellépése miatt a lázadás nem terebélyesedik ki. május 3.: Veszprém város polgári közössége a város földesurától, a püspöktől és a káptalantól kéri, hogy engedélyezze a szabad kocsmáitatást: bor és pálinkamérést, a szabad sómérést és húsvágást, valamint a káptalan által elvett Csererdő visszaadását. május 5.: A megyei állandó bizottmány határozatot hoz a nemzetőrségi összeírást megtagadó lakosok ellen, május 6.: Rotfischer Antal és Krauczer Frigyes az uradalom kocsmáinak haszonbérlői tiltakoznak a megyei állandó bizottmánynál az engedély nélküli bormérők ellen. Nemes Kecskeméti János, özvegy Berkeny Sámuelné és Nagy János ellen panaszt tesznek a hatóságoknál. Veszprémben a szabad ital-, só- és húsmérés érdekében ahol korábban a püspök és a káptalan hús- és italmérési regáléjogokkal rendelkezett, s melyeket haszonbérlők által gyakorolt elégedetlenségi mozgalom bontakozik ki. A városlakók utcai tüntetéssel kérik a szabad kocsmáltatási jogot. május 8.: Éjjel a város egyik negyede fellázad. A lázadás során Halász György városbíró házára támadnak. A tömeg a szabad bormérési jogot követeli. A felfegyverzett lakosság a papság ellen fenyegetőzik. A nemzetőrség a szószólókat lefegyverzi és a megyei börtönbe kíséri. Nemes Kovács Ignác, Larnotrin János, Vidra György, Fehér János, Király János

14 Veszprémi krónika 1848/1849. és Fehér József csapókat, valamint nemes Szél István csapólegényt lázításért letartóztatják. május 10.: A nemzeti őrsereg újjáalakul a vagyoni cenzus alapján, május 12.: A szabadság szabad értelmezése: a bor, hús, só korlátozás nélküli árusítása jellemzi a várost. A lázadásjellegü mozgalmat a királyi biztos által Veszprémbe rendelt katonaság fékezi meg. Jánosházáról, az Emészt ezredből 400 gyalogkatona (2 század) jön a veszprémi királyi haszonvételek (bor, hús, sómérés) bitorlói ellen. A főbünösök befogása révén a zavargások megszűnnek, május 13.: Francsics Károly értesül a Pápán lakó apja haláláról, május 14.: Zichy Domonkos veszprémi püspök az állandó bizottmánynak jelenti, hogy a megye több helységében megtagadták a papi járandóságok fizetését. Kéri az ellenállók megfenyítését. május 16.: Francsics Károly és családja a város egyik gyakran látogatott csárdájában, az ún. Zsidó csárdában vidám majálison vesz részt, május 23.: A belügyminisztérium május 20-án elrendeli az önkéntes honvédsereg felállítását. Veszprém város május 23-án határoz a toborzás megkezdéséről. Veszprém megye a toborzó bizottság polgári biztosának kinevezi Szabó Antalt. Orvosi minőségében Csolnoky Ferenc sebész vesz részt a toborzáson, május 31.: A tízezer fős önkéntes őrsereg felállítása az országban, a toborzás megkezdődése, és az összeírással szemben ellenállók hatósági megfenyegetése, június 3.: Az országos nemzeti őrsereg 6. zászlóaljának toborzása igen későn indul el Veszprémben. Csak 32 egyén jelentkezik önként. Az ország javára felajánlott pénzeket a toborzásra fordítják, június 8.: A toborzást vidékre is kiterjesztik. Az alakuló megyei zászlóaljat Veszprémben, a városi kaszárnyában és a kórházban szállásoltatják el. Az önkéntesnek beállókat szigorúan megvizsgálják. Ezzel kívánják megelőzni, hogy a mesterlegények tartozásaik kiegyenlítése nélkül álljanak katonának. június 14.: Hunkár Antal főispáni beiktatása a megyeházán. A nagyobb ceremónia nélküli beiktatást a megyegyűlés szokásos közgyűlése követi. Ezen napon Zichy Domonkos veszprémi püspök vezetésével főpapi tanácskozás kezdődik a várbeli püspöki palotában a nyilvánosság kizárásával. június 21.: Az országgyűlési követválasztás megkezdődése. A városi lakosokból összegyűlt tömeg közfelkiáltással Kupricz Imrét választja meg. június 25.: Bokrosi Ferenc kéményseprőmester, Bokrosi Károly fésükészítő-mester és Búzás Károly szabómester vezetésével önkéntes nemzetőri verbunk kezdődik Veszprémben. A czigány bandás" verbunkon 27 önkéntesből csak 7 felel meg a követelményeknek. Az Európa-szerte jellemző fegyverkezés félelemmel tölt el számos veszprémit. Francsics tart attól, hogy a rácok", oláhok", tótok", horvátok", muszkák", burkusok" és csehek" felfegyverzése veszélyt jelenthet a magyaroknak. június 29.: 1200 önkéntes érkezik Pestről Veszprémbe. A lakosság nemzeti kalapban, kokárdával díszített zubbonyban várja őket. Francsics Károlyékhoz is, a x

15 Horgos utcai házba két katonát szállásolnak el, Sztrakos Lipót önkéntest és Stark János önkéntes dobost. Az eső miatt veszprémi polgároknál elszállásolt katonák harmadnapon indulnak tovább Horvátország felé. július 7-8.: A Veszprém megyei őrsereg elindul a Dráva mellé. Hunkár Antal főispán és Rosos István alispán mond beszédet. A katonákat a Szent Mihály székesegyház zenekara búcsúztatja. 8-án már Pécsváradról érkeznek hírek a veszprémi katonákról. július 22.: A Dráva menti Vajszlóról levél érkezik az őrseregtől. A veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj többszáz főre szaporodik. július 28.: A 2. veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóaljat is sorshúzással a Drávához rendelik. Szabó Zsigmond parancsnokőrnagy mond beszédet. A vásártéren és a Zsidó udvaron" keresztül 286 kocsi hagyja el Veszprémet a hadsereg kötelékében. 30-án a veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj további tagjai vonulnak ki a városból. augusztus 6.: Este Veis: Henrik zsidó kereskedő Bécsből megérkezik, ahonnan 22 puskát hozott a nemzetőrség részére. A nemzetőrnek állt bándi svábokra a szentgáli magyar nemzetőrök egy része késsel rátámad. A bándiak ezt rossz néven veszik. A haditörvényszék a bándi svábokat leszereli és hazaküldi. A 44 éves Francsics Károly is önkéntesnek áll, de útközben meggondolja magát, és az estét már otthon tölti. augusztus 7.: A 3. veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj is elindul a Drávához. Solymáry Ferenc parancsnok-kapitány vezeti a zászlóaljat. Veszprémi krónika 1848/1849. augusztus : Hazaér a Dráva mellől az első harmadrész őrsereg. A fegyveres harcban részt nem vett, és rosszul felfegyverzett katonák elé kocsikat küldenek Füredre. A hazaérkezők tiszteletére tűzijátékot rendeznek, augusztus 23.: Az országból népfelkelések és lázadások híre érkezik Veszprémbe. augusztus : A Veszprém vármegyei közgyűlés mobil őrsereg felállítását szavazza meg. 30-án sikeres toborzással megalakul a megyei mobil őrsereg. Francsics szerint önkéntesnek csak a szemét emberek" jelentkeznek. A jelentkezők száma jóval több, mint amennyire szükség van. szeptember 7-9.: A veszprémi önkénteseket 20 kocsival Pápára viszik. 9-én ú.n. Kossuth vadászok" toborzása kezdődik meg Veszprém megyében. A jelentkező 130 önkéntest Pestre viszik, szeptember 11.: Jellacic horvát bán a bécsi udvar biztatására támadást indít a magyar forradalom leverésére. szeptember 15.: A vármegyei közgyűlés rendeleteket hoz a katonák beszállásolása és ellátása ügyében. A sütők 20 ezer kenyeret tartoznak sütni, a molnárok elsőként a hadseregnek szánt lisztet kötelesek őrölni, a zsidók a hadseregnek szánt gabonával nem kereskedhetnek. A mészárosok kötelesek elsőként a katonákat kiszolgálni a vágóhidakon. Hírek érkeznek arról, hogy Jellacic 25 ezer fős horvát hadsereggel Magyarországra fog támadni. szeptember : A Jellacic vezette horvát hadsereg ellen magyar ezredeket vezényelnek ki. 10 ezer fős magyar sereg érkezik Veszprémbe István főherceg ná- XI

16 dor, Móga tábornok, Teleki István tábornok, Csányi László több megyényi őrsereg parancsnoka vezetésével. Gróf Zichy Domonkos, gróf Szapáry, gróf Almási püspökök a püspöki palotában tárgyalnak a nádorral. szeptember 19.: István főherceg nádor Keszthelyre távozik. A Sólyomvári Ferenc által vezetett Dráva melléki 2. veszprémi önkéntes hadosztály is hazatér. Jellacic nem hajlandó találkozni a nádorral. A nyílt fegyveres konfrontáció elől a magyar sereg visszavonul, szeptember 20.: A császári gyalog katonaságból, huszárokból, a fehérvári őrseregből és önkéntes nemzetőrökből álló közel 6000 ezer fős visszavonuló magyar sereg ismét átvonul Veszprémen. A gyönyörű pej paripán érkező István főherceg nádor a püspöki palotában Móga tábornokkal, Csány László zalai követtel és Teleki tábornokkal tanácskozik. szeptember : A katonaság elhagyja a várost. István főherceg nádor távozása után 27-étől a veszprémi őrsereg 3. osztálya vigyázza a városba vezető országutakat. Veszprémbe érkezik a soproni önkéntes őrsereg 200 fővel, de hamarosan távozik is. Hunkár Antal főispán még a városban marad, és a Kapuváry házban lakik. szeptember 29.: Kossuth Lajos vezetésével megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. A Veszprémet védelmező katonaság kivonulása után, a horvátoktól való félelem miatt Halász György városbíró népfelkelést hirdet. A harangok félre verése esetén a város polgárainak kötelessége a város fegyveres védelme. Francsics Károly a pincébe költözteti ér- Veszprémi krónika 1X48/1849 Xll tékesebb vagyontárgyait, megtakarított pénzét pedig a biztonság kedvéért elássa. A város néhány napig csendes marad. Jellacic Pákozdnál vereséget szenved, de erről Veszprém csak később értesül, október 1.: A városbíró naponkénti nemzetőri szolgálatra kötelezi a veszprémi zsidókat. október 4.: Az előző napi hírek Veszprémbe érkeznek a Fehérváron visszamaradt horvát helyőrség lefegyverzéséről. Palota védelmének megerősítésére a veszprémi, márkói, szentgáli és bándi nemzetőrséget rendelik. A szentgáli őrsereg Veszprémbe érkezik 350 fővel. A veszprémi őrsereg ütközet nélkül hazatér Solyomvári Ferenc vezetésével. Az őrsereget Cseresznyés István szolgabíró köszönti a vásártéren. Gróf Lamberg-nek a pesti hídon történt lincselésének híre és a Görgey Arthur által statáriálisan kivégeztetett Gróf Zichy Ödön esetének híre egy röplapon eljut Veszprémbe, október 11.: A Hunyadi csapat", a Zrínyi csapat" Veszprémben érkezik 12 ágyúval a Szabolcsi őrsereggel. A piactéri püspöki és kanonoki házba is szállásolnak el katonákat, október 12.: A magyar sereg Bécs megostromlását fontolgatja. A veszprémi őrsereg a hírek szerint Bécs alá indul. Megérkezik a horvát vereséggel végződött ozorai csata híre horvát katonát fegyvereznek le. A csatarendben maradt horvátok a pozsonyi, mosoni, soproni vidéket dúlják. A horvátok prédálásának híre Veszprémbe is eljut, október : Nyomtatott lapok készülnek a veszprémi könyvnyomdában Latour leiratával, ára 2 garas. Ezt a lapot Francsics Károly a naplójába ragasztja

17 Kossuth képével együtt. Ugyanezt teszi a Népbarátja című újság 20. számában (október 15.) megjelent verssel is: Él e még az Isten...". Ezekben a napokban Latour meglincselésének híre is elérkezik Bécsből Veszprémbe. Mindeközben horvát foglyot hoznak, akiket a Balaton környékén fogtak el. Várpalotára viszik őket tovább. október : 22-én 300 horvát fogoly érkezik Pestről, Nagyvázsonyra viszik őket; 23-án 1250 szűrös pórnép" horvát fogoly érkezik Keszthelyről és Füredről Veszprémbe, Palotára viszik őket tovább. Hunkár Antal Veszprém megyei főispán Pápán tartózkodik. A császáriak oldalán kompromittálódott gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök komornyikját elfogják Veszprémben, és Hunkár Antal elé viszik. október : A nemzeti őrsereg demoralizálódása. A veszprémi nemzetőrség megszökik a muraközi táborból. Csirke Lajos százados, a veszprémi 3. század parancsnoka 23-án jelenti többek között Till Antal szökését. Till magával viszi Fogt József zsoldját is, melyet kézbesítés céljából bíztak rá. A Márton Antal vezetése alatt álló századból 23-án két közőr is megszökik: Kristóf József és Streit Imre, mindketten veszprémi lakosok. Havranek Lajos őrnagy a katonaszökevényeknek kijáró büntetés kiszabását kéri. A szökevényeket Halász György veszprémi városbíró, a legidősebb itthon tartózkodó nemzetőrkapitány elnöklete alatt összeülő haditörvényszék fogatja el és ítéli el. október 27.: 130 horvát fogoly érkezik Veszprémbe, Palotára viszik tovább őket. Windischgrátz hadseregparancsnokká való kinevezésének híre Veszprémbe ér. Veszprémi krónika 1848/1849. xiii Francsics szerint minden bizodalom ezek után csak Kossuth Lajosban lehet, október : Csend a városban és a világban. Enyhe szellővel beköszönt az ősz. október 30.: A Jellacicoí üldöző magyar sereg Bécs előtt, Schwehatnál vereséget szenved a császári csapatoktól, november 1.: Az erre az időszakra eső város-bíróválasztást elhalasztják január l-re. november 13.: A megyeházán a 200 ezres országos honvédség felállításáról tanácskoznak. Veszp-rémre a Jutási puszta lakosaival együtt 229 fő jut. november 17.: A veszprémi őrsereg hazatér, de nem Bécs, hanem Csák-tornya mellől, november 20.: Martinovics Ignác nemzetőrparancsnok öngyilkossága Veszprémben. A haláleset körül vita keletkezik, hogy a holttestet el lehet-e temetni papi ceremóniával. Végül is öngyilkosság helyett a baleset tényét állapítják meg, így Martinovicsot néhány nap múlva nemzetőrsegi és papi tiszteletadással temethetik el. november 21.: Kossuth Hírlapjában Kóczián Béla csajági segédlelkész Rosos István Veszprém megye első alispánját hazaárulással vádolja, november 24.: A Die Opposition című lap hazaárulással vádolja a Veszprém megye főispánját, Hunkár Antalt. november 25.: A 200 ezres hadsereg felállításához megkezdik az újoncozást. Minden éves férfi hadkötelesnek számít. december 4.: Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök hazaárulása miatt a püspöki javakat az ország veszi át, ezt Hunkár hirdeti ki a püspöki tiszttartóknak.

18 Veszprémi krónika 1848/1849. xiv december : Az 1. huszárezred néhány katonája Veszprémbe érkezik. december 13.: A bécsi udvar támadást indít a forradalom ellen. A hadsereget Windischgrütz vezeti, december 20.: V. Ferdinánd december 2- án lemond a trónról I. Ferenc József javára.. A hír, hogy Ferenc József a gyerekkirály", alig 18 évesen a császári trónra lépett, ezen a napon érkezik Veszprémbe. december : Az újoncozás eredményeként sok fiatal katonának áll. A felszerelés azonban siralmas. Sokan egy szál pőre gatyában, egyetlen ümögben" vonulnak be. Fegyverzetük dárda, kiegyenesített kasza, hosszú nyelű vasvilla. A 700 Veszprém megyei újonc Veszprémben gyülekezik. Az újoncokból álló sereg nemzetőrökkel kiegészítve 26-án indul Városlőd felé. A 20 szekérrel kísért sereg azonban már 27-én ismét Veszprém Piacterén állomásozik. december 29.: 3000 katona érkezik Veszprémbe, ebből 600 sebesült. A sebesülteket a várbeli piaristák iskola termeiben és a kórházban helyezik el. december : Minden magyar katona elhagyja a várost. Az Rosos István alispán és Halász György városbíró elrendeli a népfelkelést. Kaszával és vadászpuskával felfegyverkezett polgárok gyűlnek össze a város védelmében. A népfelkelés az ellenség megérkezésének hírére fegyveres konfliktus nélkül feloszlik / január 1.: Osztrák vadász- és gyalogkatonák, vasas német lovasok, és osztrák könnyűlovas huszárok jelennek meg Veszprém utcáin. Több embert, többek között egy 60 éves parasztembert letartóztatnak, mert nyilvánosan a magyar kormány mellett szimpatizált. Az osztrák katonai megszállás nyíltan terrorizálja a lakosságot. Veszprém lakosai még bíznak abban, hogy a magyar hadsereg a közeljövőben visszatér. január 3. Várpalotát is megszállja az osztrák császári sereg, január 8.: A magyar országgyűlés január 5-én Debrecenbe költözik. Ennek híre 8- án jut el Veszprémbe. Ellenforradalmi berendezkedés kezdődik el a Dunántúlon és Erdélyben. január 13.: A bakonyi gerillák megütköznek a császári csapatokkal. január 16.: A megyeszékhelyt megszállja a császári katonaság. Veszprém és Zala megye élére ideiglenes császári biztosnak nevezik ki Fiáth Ferencet. A veszprémi lakosság a várpalotai országúton várja a megszálló osztrák katonaság és a császári biztos megérkezését, január 17.: A veszprémi katonai parancsnokság statáriumot hirdet a lázítók, a közbiztonságot veszélyeztetők és a Kossuth kormánnyal együttműködőkkel szemben. január 18.: A forradalmi szimbólumok letiltása a középületekről, a templomok tornyáról. Sárga-fekete zászlók lobognak a városházán és a Vigyázótornyon. A hétköznapi ellenállások szintjén azonban folytatódik a küzdelem a megszálló csapatokkal szemben. A statáriális hirdetmények falragaszait minden este letépik a házfalakról. január 20.: A piros-fehér-zöld zászlókat Fiáth Ferenc utasítására letiltják az evangélikus, a református, a katolikus és a zsidó templomokról. Ezzel párhuzamosan elrendeli a sárga-fekete lobogók kitüzé-

19 sét, és a statáriális határozatok kötelező kiragasztását a templomfalakra, január 27.: Az osztrák katonai megszállással egyidőben oláh-, szerb és horvát katonákat vezényelnek Veszprémbe: feketeszíjas oláhok". Ezeket a püspöki házban helyezik el. január 28.: A polgári és büntető törvényszék újra működni kezd Veszprémben, január 29.: A városháza ablakába nemzeti színű lobogót tűznek ki. Halász György városbíró intézkedésére a lobogót hamar bevonják. Ezzel egy-időben a városi inasok és céhlegények által kezdeményezett utcai megmozdulást is sikerül idejében leszerelnie, január 30.: A szolgabíráknak hivatalvesztés terhe mellett feladatuk minden társulat és kaszinó bezárása. A veszprémi két kaszinót a Polgári és Nemzeti vagy Úri" Kaszinó betiltják. Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspököt, akit december 4-ei hatállyal fosztott meg a magyar országgyűlés javaitól, január 30-án visszahelyezik hivatalába. február 1.: A katonaság felügyeletével minden fegyvert be kell szolgáltatni. A begyűjtött hadikaszák, dárdák nyeleit lefűrészelik, hogy használhatatlanok legyenek. Puskákat az egész megye területéről hordanak össze, február 10.: A várpalotai szűrszabó és csapócéh tagjai közül ötöt katonai kísérettel Veszprémbe kísérnek, mert korábban a magyar hadsereg számára katonaruhákat készítettek. Jogos járandóságuk kifizetését a magyar kormánytól kérték, ennek érdekében Debrecenig utaztak. Bár pénzükhöz nem jutottak, az osztrák hatóságok a náluk talált röpiratok miatt eljárást Veszprémi krónika 1S4S/IS49. xv kezdeményezett ellenük. Ezeket a várpalotai foglyokat 14-én szabadon eresztik, február 13.: A hajmáskéri jegyző lázítás miatt Veszprémbe kísérik és a büntetőtörvényszéknek adják át. február közepe: A személyes mozgásszabadság korlátozása: egyszerű emberek az esti 7 órai harangszóig, polgáremberek este 9 óráig, urak reggelig tartózkodhatnak az utcán. A csavargókat nyilvántartásba veszik. A vendéglősöket, szállodásokat bejelentési kötelezettségre kényszerítik. február 21.: A farsang zene és bál nélkül telik el. A pénz elértéktelenedik. Az ezüstpénz eltűnik a pénzpiacról. A császári papírpénzt az értéktelenedés miatt először négyrétbe, majd nyolc darabra lehet vágni. A Kossuthbankókat viszont csak egészben volt köteles mindenki elfogadni, ezáltal a magyar pénzek fokozatosan kiszorultak a kereskedelemből, február 27.: 130, a magyar hadsereg Turszkij ezredétől átpártolt katona érkezik hangos zeneszóval Veszprémbe 65 megrakott szekérrel. A császári oláh feketeszíjas" katonák 3 ágyúval továbbra is megszállva tartják a várat és a püspöki palotát, innen ellenőrizve Ve.^ zprémet és a rajta keresztülhúzódó országutat, március l.:megfélemlítés, e'szigeteltség. A hírek, újságok késve vagy egyáltalán nem jutnak el Veszprémbe. A Veszprémet ellenőrző katonaság vezetője, Burits őrnagy minden kapcsolattartást betiltat a Kossuth kormánnyal. Mindezt gazdasági zárlat bevezetése is követi: az 1, 2, 5, 100 Ft-os Kossuth-bankókat kitiltják a közpénztárakból. Az ezüst és rézpénz eltűnik a pénzpiacon.

20 Veszprémi krónika 1848/1849 március : A Kossuth-bankók korlátozott használatának visszaállítása, mivel egyéb fizetőeszköz híján komoly gazdasági nehézségek jelentkeznek. Sóházakban lehet használni a magyar papírpénzeket. március 15.: /. Ferenc József a robot, dézsma, vámok eltörlését melyeket még a magyar kormány idején töröltek el hivatalosan megerősíti. Ennek alkalmából minden plébániatemplomban hálaadó mise megtartását rendeli el. A Te deum laudamus"-okat azonban március 15-ére való tekintettel nem tartják meg, nehogy a nép azt gondolja, hogy március 15-e ünnepeltetik!" Március 15-én, csütörtökön verradtunk azon felejthetetlen nevezetes napra, *melynek emléke ezredekig fenn fog maradni széles e Magyarországban! Ezen nap vólt ez előtt váló esztendőben Pesten a Szabadság napja!... Istenem! mennyi nyomor, szomorúság született számunkra azon nap óta egész hazában? mennyi vér folyt? hány ezer hazánkfiai lettek halál prédájává? hányan hurcoltattak sanyarú rabságra?... Egy év már elmúlt, s mi' még mindig a legnagyobb bizonytalanságbaa lebegtünk; magyar táborunk felöl - se jót se rosszat - egyetlen szót sem hállottunk...' Az új császár, Ferenc József - kit mi akkor kényúrnak; gyermekkirálynak neveztünk - a magyarok által eltörlött robot; dézsma; s vámok megsemmisítését megerősítvén; e napra országszerte, a felsőbbség által, minden plébániai templomokban tartandó hála mise (Te deum laudamus) rendeltetett. Mely azonban nem tartatott meg azért, nehogy a nép azt gondaljá, 'hogy március 15-e ünnepeltetik! Ah, te buta kormány... xv/ március 16.: Fiáth Ferenc császári biztos rendeletileg kihirdeti, hogy a Kossuth bankjegyeket mindenki köteles elfogadni, kivéve az 5 és a 100 Ft-os jegyeket. Ennek ellenére már senki sem fogadja el a magyar papírpénzt. március 21.:... valami Windischgrätz nevezetű teljhatalmú tábornok hatalmaskoda fölöttünk. Szóval jóbarátnak, térítőnek, békeszerzőnek és kegyelmet osztogató teljhatalmú úrnak mondá magát, azonban tettei ellenkezőt bizonyítónak. " írja Francsics Károly. Windischgrätz a magyarok kezén maradt rév-komáromi várat a Veszprémbe érkezett hírek szerint folyvást ágyúztatja. március 28.: Francsics Károlyt két oláh feketeszíj as" katona beszállásolására kötelezik: az egyik Fauer Jakob 25 éves, a másik Iloe György 22 éves. A katonák április 11-ig Francsicséknál maradnak a Horgos utcai házban. április 4-5.: A magyar honvédség a tavaszi hadjárat során kiszorítja a császári csapatokat a Magyar Királyság csaknem egész területéről. Ennek híre 10-1 l-e körül jut el Veszprémbe, április : Az 1848-as áprilisi törvények első évfordulóján botrányos jelenetek zajlanak Veszprém utcáin: korlátozzák a vendéglők nyitva tartását. Bevezetik a kettős éjszakai őrséget. A falragaszok letépőit statáriális bírósági eljárással fenyegeti a hatóság. Délelőtt 10 és 11 óra között riadóztatják a császári helyőrséget. A lakosság a császári katonaság kivonulásában bízik. április : A céhbeli inasok nemzeti szalaggal díszített fövegekben jelennek meg az utcán. A hatóság nem lép fel ellenük.