KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL"

Átírás

1

2

3 KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL Sorozatcím: Népegészségügyi Jelentés Kiadványcím: Népegészségügyi Jelentés 2004 A kiadás dátuma: 2004 Kiadja: Országos Epidemiológiai Központ, Budapest Felelôs kiadó: Dr. Melles Márta A dokumentum pdf formátumban letölthetô: Kapcsolattartó: Kiss Gábor

4

5 ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Budapest 2004

6 A KÖTET SZERZÔI DR. BELICZA ÉVA (EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER) Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképzô Központ 1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. DR. FÜZESI ZSUZSANNA (EGÉSZSÉGMAGATARTÁS) Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 7624 Pécs, Barbakán tér 3. HABLICSEK LÁSZLÓ (DEMOGRÁFIA EGÉSZSÉGÜNK A JÖVÔBEN: ELÔREBECSLÉSEK 2021-IG) Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u DR. HOFFER GÁBOR (MORBIDITÁS) Soros Alapítvány KAMARÁS FERENC (DEMOGRÁFIA DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP) Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u DR. PÁLDY ANNA (KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY) Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Intézete 1097 Budapest, Gyáli út

7 DR. PÁLL GABRIELLA (GYERMEKEGÉSZSÉGÜGY) Országos Gyermekegészségügyi Intézet 1113 Budapest, Diószegi út 64 DR. SÁNDOR JÁNOS (MORTALITÁS) Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Népegészségtani Tanszék (7623 Pécs Rét utca 4.) DR. VITRAI JÓZSEF (BEVEZETÔ, EGÉSZSÉGMODELL) Országos Epidemiológiai Központ, Egészségmonitorozás Osztály 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. DR. VOKÓ ZOLTÁN (EGÉSZSÉGMODELL) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Népegészségügyi Fôosztály 1051 Budapest, Arany János u

8 A KÖTET SZAKBÍRÁLATÁBAN RÉSZT VETTEK DR. ASZMANN ANNA Országos Gyermekegészségügyi Intézet 1113 Budapest, Diószegi út 64. Tel.: /128 PROF. DR. ÁDÁNY RÓZA, DR. JÓZAN PÉTER, DR. KÓSA KAROLINA, DR. KOVÁCS LAJOS, DR. SZÉLES GYÖRGY, VARGÁNÉ DR. HAJDÚ PIROSKA Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola DR. BONCZ IMRE Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szakmapolitikai és Koordináló Fôosztály CZIBERE KÁROLY, DR. PAPHÁZI TIBOR Nemzeti Család-, és Szociálpolitikai Intézet DR. DARÓCZI ETELKA Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet PROF. DR. EMBER ISTVÁN Pécsi Tudományegyetem, Orvosi Népegészségtani Intézet DR. KLINGER ANDRÁS Központi Statisztikai Hivatal LIPP SÁNDOR Országos Egészségbiztosítási Pénztár PROF. DR. MORAVA ENDRE, PROF. DR. SIMON TAMÁS, PROF. DR. SUJBERT LÁSZLÓ, PROF. DR. KÁROLYI GYÖRGY, DR. LELKES MIKLÓS, DR. FORRAI JUDIT, DR. JAKABFI PÉTER, DR. DÁKAY MÁRIA, DR. LEFFELHOLC ELEONÓRA, DR. CSÉPE PÉTER, DR. SIMA ÁGNES, DR. LOBMAYER PÉTER, DR. SOMOSI GYÖRGY, DR. KAPOSVÁRI JÚLIA, DR. ANTMANN KATALIN Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet PROF. DR. NAGYMAJTÉNYI LÁSZLÓ, DR. MÜLLER ANNA, DR. PAULIK EDIT Szegedi Tudományegyetem, Népegészségtani Intézet SUSÁNSZKY ÉVA, DR. SZÁNTÓ ZSUZSA Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet PROF. DR. UNGVÁRY GYÖRGY Fodor József Országos Közegészségügyi Központ 1096 Nagyvárad tér

9 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS EGÉSZSÉGMODELL 9. oldal 17. oldal 1 1 DEMOGRÁFIA DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP EGÉSZSÉGÜNK A JÖVÔBEN: ELÔREBECSLÉSEK 2021-IG MORTALITÁS MORBIDITÁS EGÉSZSÉGMAGATARTÁS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER GYERMEKEGÉSZSÉGÜGY

10

11

12 EGÉSZSÉGMODELL A Jelentés elméleti kereteinek egyik lényeges elemét az ebben a fejezetben leírt funkcionális egészségmodell alkotja. A modell szerint több szinten a szervezet, a tevékenység és a közösségi részvétel értelmezett egészséget, az egyéni tulajdonságok, illetve a szûkebb és tágabb társadalmi-gazdasági környezet befolyásolja. DEMOGRÁFIA A népességcsökkenés folyamata a lakosság elöregedésével párhuzamosan zajlik. Eközben a népesség összetételében olyan változások történnek, amelyek az egészségi kockázatnak és a halandóságnak jobban kitett népességcsoportok részarányát és súlyát növelik. Nô az idôskorúak, az elváltak, az özvegyek, a gyermekét egyedül nevelô anyák, és az egyszülôs családok aránya. Gyengülnek a családi kapcsolatok. Az egyedül élô és magányos emberek körében gyakoribb a szorongás, a depresszió és más edélybetegségek elôfordulása. A párkapcsolatok léte vagy hiánya a mortalitást is befolyásolja. A nem házas népesség halandósága mindkét nemnél és a korcsoportok jelentôs hányadánál jóval magasabb, mint a házas népességé. E mögött fôleg az életmód és az életvitel eltérései vagy a tágabb értelemben vett egészség-magatartási attitûdök különbségei húzódnak meg. Az elsô szexuális kapcsolat egyre fiatalabb életkorban történik, miközben az elsô gyermek vállalása késôbbre tolódik. Ezzel nô a felelôsségteljes védekezés idôtartama, nagyobb lesz a nem kívánt terhességek és a terhességmegszakítások kockázata. Az abortuszt követô szüléseknél viszont nagyobb a spontán vetélések, a koraszülések és csecsemôhalálozások esélye. A késôi gyermekvállalás növeli az akaratlanul, illetve szándéka ellenére gyermektelenül maradó nôk, illetve családok arányát. MORTALITÁS Magyarországon a II. világháború utáni lényeges mortalitás-csökkenés a 60-as évek közepére stagnálásba fordult, majd a 70-es évektôl epidemiológiai válság bontakozott ki. Helyzetünk a 80-as években vált kritikussá. A krízis 1993-ban érte el tetôpontját. A születéskor várható élettartam 1993 és 2001 között 3,3 évvel emelkedett. A válság, a daganatokat nem tekintve, minden vezetô haláloki csoportban végbemenô jelentôs javulás eredményeként oldódott. Ugyanakkor az Európai Unióhoz képest még mindig 1,5-szeres a magyar halandóság. A halálozás felét adó kardiovaszkuláris betegségek okozta relatív mortalitásunk 1993 óta is romlik. Ez a betegségcsoport generáljaelsôsorban az EU-referencia halandóságtól való elmaradásunkat. 10

13 A halálesetek 25%-áért felelôs daganatok okozta halálozás szempontjából is távolodunk az EU-átlagtól, pedig annak a 70-es évek óta növekvô trendje megfordult, és az elmúlt 3 évben már javulás figyelhetô meg. Nem Magyarország vezeti az öngyilkos halálozás európai listáját a 90-es évek eleje óta. A motoros jármûbalesetek okozta halálozás az EU-átlag körül alakul. Az emésztôszervi betegségek (azon belül elsôsorban a krónikus májbetegségek) okozta halálozás több, mint kétszer magasabb az EU-országokban regisztráltnál. A légzôszervi betegségek okozta halálozás esetében gyorsabban javulnak a magyarországi halálozási mutatók, mint az EU-ban. A dohányzás a legjelentôsebb népegészségügyi súlyú életmódi tényezô, ami es években közel ember halálát idézte elô hazánkban. A magyarországi népegészségügyi programok sikere ezért elsôsorban azon fog múlni, hogy ezt a kockázati tényezôt miként sikerül visszaszorítani. A halandóság stabil regionális eloszlást mutat. A regionális halandóság Nyugat-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön pedig a legmagasabb. A 90-es években tovább éltek a nagyobb településeken. Az elmúlt évtizedben az élettartam növekedése hasonló mértékû volt a különbözô településcsoportokban, de az 500 fônél kisebb településeken relatív a halálozás emelkedése. A legrosszabb társadalmi-gazdasági státuszú településeken élôk halálozása (a daganatokat nem tekintve) magasabb volt Magyarországon 1992-ben, mint a legkedvezôbb helyzetû településeken. A különbségek az elmúlt évtizedben növekedtek. A családszerkezet kedvezôtlen alakulása, a házasságban élôk fokozatosan csökkenô aránya meghatározó oka volt a halandósági krízisnek, ami elsôsorban az elvált férfiak eleve magas halandóságának fokozódásában nyilvánult meg. Jelentôs, de nem döntô a gazdasági fejlettség szerepe az élettartam kialakításában. Nagyon valószínû, hogy a gazdasági eredmények élettartam hosszabbításra való konvertálásának rendszerében komoly tartalékok vannak a mai Magyarországon. A képzettség mentén szétszakadt a társadalom folyamatosan javuló, és továbbra is romló életkilátású populációkra. Férfiak között a szakadék-képzôdés extrém mértékû. A 90-es években elsôsorban az ország olyan területein javultak az életkilátások, ahol 1993-ban nem regisztráltak környezetük által cigánynak tartott lakosokat. MORBIDITÁS A morbiditás-elemzés célja az volt, hogy én, az között képzôdött fekvôbeteg adatok alapján, országos szinten a népegészségügyi szempontból legfontosabb megbetegedések prevalenciáját meghatározzuk. Az elemzés során azt is értékeltük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló morbiditási adatforrások mennyiben elegendôek a különbözô egészségpolitikai döntések elôkésztéséhez és az egészségpolitikai programok eredményeinek ellenôrzéséhez. 11

14 A vizsgált fôbb betegségcsoportok a következôk voltak: daganatos megbetegedések (C00-D48); endokrin, táplálkozási- és anyagcserezavarok (E00-E90); mentális-és viselkedészavarok (F00-F90); keringésrendszeri betegségek (I00-I99); légzôrendszeri betegségek (J00-J99); emésztôrendszeri betegségek (K00-K93); csont-izomrendszer és kötôszövet betegségei (M00-M99); sérülés, mérgezés és a külsô okok bizonyos egyéb következményei (S00-T98). Az elemzésben azért a fenti betegségcsoportok kerültek kiválasztásra, mert ezek képezik a legfontosabb egészségproblémák alapját a magyar lakosság körében. Az elemzésbôl olyan betegségcsoportok maradtak ki, amely betegségek okozta betegségteher a nagyon alacsony elôfordulási gyakoriságuk miatt, vagy a nagyon hatásos megelôzô tevékenység miatt alacsony. A jelentésben csak másodlagos adatokat használtunk fel, amelyeket a GYÓGYINFOK bocsátott a kutatócsoport rendelkezésére, a évekre vonatkozóan. A GYÓGYIN- FOK fekvôbeteg adatbázisa alapján megbecsültük a 2002-ben a vizsgált betegségfôcsoportonkénti prevalencia arányszámot. A gyakorisági érték kiszámításához a 2002-es év-közepi lakosságszámot használtuk. A morbiditási helyzet elemzése során a 2002-es évre vonatkozóan a következô fô megállapításokat tettük: 1) A magyar lakosság egészségi állapotát a krónikus nem-fertôzô megbetegedések gyakorisága szempontjából vizsgálva, a megbetegedések döntô többségét olyan betegségek alkotják, amelyek incidenciája a primer prevenciós beavatkozások segítségével jelentôsen csökkenhetô, vagy a megbetegedés megjelenésekor várható életkor kitolható. 2) 2002-ben a magyar lakosság körében a leggyakrabban elôforduló betegségek a keringési rendszer megbetegedései. Ezek gyakorisága háromszorosa a második leggyakoribb betegségcsoportnak. 3) A leggyakoribb okok között vannak még más, magas incidenciával és alacsony letalitással rendelkezô okok, mint a légzôrendszeri és emésztôrendszeri megbetegedések, sérülések, mérgezések és külsô okok, csont,- izom és kötôszöveti betegségek, valamint a mentális- és viselkedészavarok. 4) Az elemzett megbetegedések gyakoriság szempontjából jellegzetes eltéréseket mutatnak nemenként és korcsoportonként: a nemenkénti bontásban a fent említett betegségcsoportok között arányeltolódás volt tapasztalható. A férfiak esetében nagyobb volt a jelentôsége a sérüléseknek, a mérgezéseknek és a külsô okoknak. A nôk esetében a morbiditást vezetô fôcsoportokon belül, az elôbbi csoporttal szemben nagyobb volt a hangsúlya a csont, -izomrendszeri és kötôszöveti betegségeknek. 5) Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya (a többi betegségcsoporthoz viszonyított relatív gyakorisága) folyamatosan változik.: a) Az élet elsô két évtizedében a morbiditás jelentôs részéért a légzôrendszeri megbetegedések felelôsek. A fiatalkortól kezdve, egészen a harmincas évek közepéig nagy a Sérülések, mérgezések és külsô okok szerepe a morbiditás alakításában. A fiatal felnôtt férfiak és nôk esetében is, azok 20-as éveitôl kezdve nô a mentális- és viselkedészavarok szerepe, amely trend mintegy két-három évtizeden át fennmarad. 12

15 b) A keringésrendszeri betegségek szerepe a középkorú lakosságnál kezd nôni és ettôl kezdve minden korcsoportban folyamatosan emelkedik. c) A férfiak esetében az idôs korosztályokban nô jelentôs mértékben a rosszindulatú daganatos megbetegedések elôfordulási gyakorisága. d) A középkorú nôk körében a csont-izomrendszer és kötôszöveti betegségek relatív jelentôsége nagyobb, mint a férfiak esetében. A jelenleg rendelkezésre álló morbiditási adatok számos helyen a valós morbiditás alul vagy felülbecslését eredményezik. Ebbôl kifolyólag betegségek etiológiáját firtató epidemiológiai kérdések megválaszolására csak korlátozott mértékben alkalmasak. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egészségügyi ellátás rendszerébe épített, az ellátás során keletkezô adatok validitásának fejlesztése jelenti az alapját a jövôbeni morbiditási adatgyûjtéseknek. Továbbá, a jelenleg rendelkezésre álló morbiditási adatok alkalmasak a jól megfogalmazott egészségpolitikai és népegészség-politikai kérdések megválaszolására. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Az egészségre ártalmas magatartásformák elterjedtsége a népesség jelentôs részénél regisztrálható, de egyes demográfiai és társadalmi csoportokban különösen kedvezôtlen tendenciákat mutat. E csoportok közül kiemelkednek a fiatalok, a nôk, az alacsonyan urbanizált településen élôk, a munkából kiesettek és a leszakadók. A felnôtt népesség közel egyharmada naponta dohányzik. A nôk között növekszik a rendszeresen dohányzók aránya, a fiatalok pedig egyre korábbi életkorban próbálják ki a cigarettát. A lakosság 8-10%-a alkoholfüggô. Különösen kedvezôtlen tendencia regisztrálható a fogyasztás növekedése tekintetében a nôknél, a nagyivás és a lerészegedés gyakorisága esetében pedig a fiatal korosztályoknál. A férfiak alkoholfogyasztása magas szinten stagnál. A drogfogyasztás a fiatalabb korosztályokat és a budapestieket érinti elsôsorban. Mindkét csoportban növekszik azok aránya, akik életükben már kipróbáltak valamilyen tiltott kábítószert. A 18 évesnél idôsebb felnôtt népesség 2,3%-a tekinthetô folyamatos drogfogyasztónak. Minden második felnôtt túlsúlyos vagy elhízott, melyhez a táplálkozási szokások mellett a fizikai aktivitás, a testmozgás hiánya is hozzájárul. A nôk kétötöde, a férfiak harmada ritkábban, mint hetente vagy soha nem végez testmozgást. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, a kockázati tényezôk jelenléte és az egészségvédô magatartásokhoz való hozzáférhetôség társadalmilag-gazdaságilag nagymértékben meghatározott, s kevésbé függ az egyének választásától, döntéseitôl. Másként fogalmazva: az egészségmagatartásban a társadalmi egyenlôtlenségek éppúgy jelen vannak, mint az egészségi állapot mutatóiban (a megbetegedésekben, a korlátozottsággal járó állapotokban, a halálozásokban) és az egészségügyi ellátásban. Az egészségmagatartás 13

16 szinte teljes egészében az egészségügyön kívüli eszközökkel alakítható (oktatás, képzés, egyenlôtlenségek csökkentése, adó- és árpolitika, stabil társadalmi értékek és normák, a közösségek és a civil szféra felértékelôdése, az autonóm módon gondolkodó és cselekvô emberek számára az egészséges élet feltételeinek megteremtése). Befolyásolásukhoz tényleges politikai szándék és összehangolt kormányzati cselekvés szükséges. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY A környezet-egészségügyi helyzetet a WHO szakmai irányításával kialakított európai környezet-egészségügyi indikátor rendszerben ajánlott és az közötti idôszakra, néhány esetben 2003-ra vonatkozóan gyûjtött mutatók levegôminôség, közlekedés biztonság, veszélyes hulladékok kezelése, vízminôség, globális klímaváltozás egészségi hatásai és elemzô módszer alapján mutatják be. Legfontosabb megállapítások: A levegôszennyezés egészségkárosító hatásainak csökkentése érdekében szükség van a kémiai légszennyezôk, elsôsorban a közlekedés eredetû szennyezések kibocsátásának, valamint a biológiai légszennyezôk koncentrációjának csökkenésére. A levegôszennyezéssel összefüggésbe hozható halálozás és potenciális életév vesztés kedvezôbb eredményeket mutat a megfigyelési idôszak végén, mint a kezdô idôszakban, a fôként közlekedés eredetû szálló por koncentráció csökkentésének jelentôs, kedvezô hatását igazolták. Az elsôsorban biológiai légszenynyezettséggel összefüggésbe hozható allergiás eredetû légúti betegségek elôfordulása igen jelentôs növekedést mutatott az elmúlt 10 évben. Az elmúlt néhány évben a közlekedési balesetek okozta halálozás és sérülések alakulása változatlan tendenciájú. Az Országos Közút Biztonsági Program céljainak megvalósítása a helyzet javulását eredményezheti. Az EU-jogharmonizáció során több új hulladékkezelést és talajszennyezést érintô jogszabály került kihirdetésre, amelyek az ország talajhigiénés helyzetét kedvezôen befolyásolják. Az európai uniós követelményeknek való fokozatos megfelelés révén elérhetô lesz az, hogy csökkenjen a környezeti terhelés és ezáltal a környezet-egészségügyi veszélyeztetettség. A magyar lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága csaknem teljes körû, az ivóvíz minôségi paraméterei azonban jelenleg még kb településen nem felelnek meg az érvényes hazai, valamint az EU és WHO határértékeknek. A víz útján terjedô járványok felismert száma meglehetôsen alacsony. Az öt év alatti gyerekeknél elôforduló hasmenéses megbetegedések száma kissé növekedett. Hasonlóan változott a lakosság azon részaránya, akiket legalább biológiai (másodlagos) szennyvíztisztítási technológiát alkalmazó vízmû szolgál ki. Fokozatosan csökkent a kötelezô vizsgálati paraméterek tekintetében nem megfelelô rekreációs fürdôvízminták aránya. 14

17 A magyar adatok is alátámasztják az extrém hômérsékletek és a napi halálozás összefüggését, a káros ultraibolya sugárzás (UVB) daganatkeltô hatását, valamint a vektorok által terjesztett betegségek alakulásának és a globális klímaváltozás kapcsolatát. A klímaváltozás egészségkárosító hatásainak megelôzése, illetve mérséklése érdekében feltétlenül szükséges a humán adaptációt elôsegítô cselekvési programok kidolgozása. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER A nemzetközi kutatások szerint az egészségügyi ellátás tevékenysége 10-15%-ban felelôs a lakosság egészségi állapotának alakulásáért, de ez az arány magasabb az idôs népesség körében. Az egyének kockázati tényezôinek szûrése, az érintett lakosok oktatása, tájékoztatása, egészséges életmódra nevelése amely az alapellátás feladata a különbözô ellátórendszerekben az egyik legtöbb egészségnyereséget hozó tevékenység. A betegségek szûrése csupán két betegségre vonatkozóan mutat pozitív eredményeket az európai országokban: az emlôtumor és a méhnyakrák szûrése esetén. A magasvérnyomás-betegség tömeges szûrésével szemben a dohányzási szokások visszaszorítása több elônnyel járhat. A legtöbb eredményt az ellátásban közremûködô szolgáltatók együttmûködésével lehet elérni. Magyarországon az ellátást leíró adatok validitási problémái miatt a hatalmas adatbázisok korlátozottan használhatók a valós ellátási gyakorlat megismerésére. Az adatok minôségének szisztematikus felügyeleti rendszerének kiépítése, az adatok több célra történô felhasználása, az adatszolgáltatók érdekeltté tétele a valós adatok közlésében együttesen járulhatnak hozzá az adatok minôségének javulásához. A finanszírozási ösztönzôk erôsen befolyásolják az ellátás igénybevételét és megfelelô voltát. GYERMEKEGÉSZSÉGÜGY A 0-17 éves korcsoport a folyamatosan csökkenô népesség 20,1%-át teszi ki. A fokozatosan csökkenô születésszámmal felértékelôdik a gyermekek szerepe. Az európai átlagot még mindig jelentôsen meghaladó, de folyamatosan csökkenô csecsemôhalálozás tovább javítható a várandósgondozás és a preventív szemléletû neonatológia eszközeivel. Az alacsony születési testtömeg fokozza a felnôttkori betegségek kockázatát. A gyermekkorban elszenvedett egészségkárosító ártalmak alapvetôen befolyásolják a felnôttkori egészségi állapotot. Gyermekkorban az egyéves kor feletti halálozásban a többségében megelôzhetô külsô halálokok (balesetek) vezetnek. A gyermekek morbiditási és mortalitási adataiban egyre csökken a fertôzô betegségek szerepe, ugyanakkor az életmóddal és 15

18 környezettel összefüggô krónikus betegségek jelentôsége nô. A civilizációs betegségek megelôzése gyermekkorban kezdôdik, ezért a gyermekek egészségével foglalkozók egyben a felnövekvô generáció idôsebb kori egészségi állapotáért is felelôsek. A már gyakran gyermekkorban elkezdôdô krónikus betegségek megelôzése így a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a cukorbetegség, az allergia, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a mozgásszervi betegségek, a pszichés zavarok ma már tudományos módszerekkel biztosítható. A gyermek nem kis felnôtt. Korából, elesettségébôl, kiszolgáltatottságából adódó speciális igényeit az esélyegyenlôség szellemében maradéktalanul biztosítani kell. 16

19

20 BEVEZETÔ Célok A lakosság egészségét bemutató jelentések, beszámolók, összefoglalók elsôsorban a döntéshozók számára készülnek. A készítôk reményei szerint a döntéshozók majd a jelentésbe foglalt tények alapján fognak a lakosság egészségét érintô kérdésekben intézkedni. A szándék megvalósítása, azaz hogy a jelentéssel a döntésekhez felhasználandó tudást próbálják módosítani, különleges információ átadási eljárást igényel. El kell ugyanis érni, hogy a döntéshozatal szereplôi az ôket érô információáradatban a jelentést végigolvassák. Ehhez azonban döntésekhez felhasználható üzenetekre, tömör, de érthetô fogalmazásra és vonzó kiadványra van szükség. A jelen kötet a Népegészségügyi Jelentés Szakértôi Változata a fenti célok megvalósítására törekvô jelentés, a késôbbiekben megjelenô Döntéshozói Változat alapjául szolgál majd. Elôzmények A lakosság egészségének védelmében már évszázadok óta készítenek jelentéseket. Betegségek gyakoriságának feltérképezését és azok meghatározó tényezôit próbálta azonosítani már William Petty ( ), Louis René Villermé ( ), William Farr ( ) vagy akár a svéd Sundhetskommissionen társadalomorvosai (1746) is. A lakosság egészségének javítására. Magyarországon az évi VI. törvény rendelte el a rendszeres jelentéseket. Ma már természetesnek tekintjük, hogy nemcsak az egyes országok (sôt azok régiói), de a legnagyobb nemzetközi szervezetek is idôrôl-idôre egészségjelentéseket tesznek közzé. A legjelentôsebbek közé tartozik a WHO által évenként megjelentetett World Health Report vagy az EU által 2003-ban kiadott The health status of the European Union; Narrowing the health gap. A jelentések tartalma, formája gyakran jelentôsen eltér egymástól, igaz, az utóbbi években fôként az EU Népegészségügyi Programjának támogatásával megindult a harmonizáció. A Népegészségügyi Jelentés elôkészítése Magyarországon 2003 elején indult, amikor az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) megalakította az Egészségügyi és Szociális Információs Bizottságot, amelybe meghívást kapott valamennyi, az egészséginformáció elôállításával és hasznosításával foglalkozó országos szervezet. Egyben megbízta az Országos Epidemiológiai Központot (OEK), hogy a Bizottság tagjainak bevonásával alakítsa meg a Népegészségügyi Jelentés Munkacsoportot. A munkacsoport feladata a magyar népegészségügyi jelentési rendszer koncepciójának kidolgozása, kialakítása volt. A munkát a koordinálást végzô OEK-en kívül az 18

21 ESZCSM, az Országos Közegészségügyi Központ, a MEDINFO (újabban Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet), a GYÓGYINFOK, az OEP, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet képviselôi végezték. Háttér A munkacsoport által elfogadott koncepció a Népegészségügyi Jelentést alapvetôen három eltérô tartalommal és formával összeállított kiadványként értelmezi. A rendszeresen megjelenô döntéshozóknak szánt tömör összefoglalók mellett a szakértôk számára készített részletesebb átfogó vagy egy-egy kiemelt jelentôségû témát feldolgozó tematikus szakértôi jelentés is a kiadványsorozat eleme. A jelentési rendszer kialakítása egy átfogó szakértôi (jelen kötet) és az arra épülô, 2005 tavaszára tervezett döntéshozói jelentéssel indul. A szakértôi változatokat a munkacsoport döntése szerint nyílt pályázat útján kiválasztott szakértôi csoport írta, míg a döntéshozói változatot felkért szerkesztôk állítják össze. A szakértôi változat lektorálását vezetô tudományos központok végezték; a döntéshozói változat szakbírálatára az MTA Epidemiológiai Szakbizottságát, illetve a jelentésírásban tapasztalt külföldi szakembereket kértek fel. A Népegészségügyi Jelentés 2004 a továbbiakban: Jelentés témáinak kiválasztásakor, szerkezetének kialakításakor a szerzôk és a szerkesztôk egyidejûleg próbálták figyelembe venni a népegészségügyi jelentési rendszer célkitûzéseit, a hazai lakosság sajátos egészségi problémáit, valamint az egészségjelentések készítésében eddig felhalmozott nemzetközi, különösen az angol, a holland és az EU Népegészségügyi Programja kutatásaiban nyert tapasztalatokat. Mivel a Jelentés a kiadványsorozat elsô darabja, (nem számítva a formai kísérletnek tekintethetô Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003-at) minden valószínûség szerint több szempontból is továbbfejleszthetô. Technikai információk Az egyes fejezetek kivételt képezve az egészségjelentés elméleti hátterét bemutató Egészségmodell címû fejezetet hasonló felépítésûek. A szakirodalmi áttekintést a lakosság egészségének adott szempontú leírása követi, majd a helyzet értelmezése, esetleges intézkedések felvázolása zárja a fejezetet. 19

22

23

24

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben Dr Zopcsák László 2013 Bemutatkozás Dr. Zopcsák László PhD Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség (MHESZ) Elnök Európai Egészségfejlesztési és

Részletesebben

H. Özdem Bademci / Dolgozó utcagyerekek Isztambulban / University of Kent, Egyesült Királyság / Online megjelenés: 2012. Január 4.

H. Özdem Bademci / Dolgozó utcagyerekek Isztambulban / University of Kent, Egyesült Királyság / Online megjelenés: 2012. Január 4. Irodalomjegyzék: http://hvg.hu/egeszseg/20120109_depresszio_legolcsobb_gyogymod Sonja Ljubomirszkij / Michella Riba / A legolcsóbb gyógymód a depresszió kezelésére / Medipress / hvg.hu / 2012. 01. 09.

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK

TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015

EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2015. szeptember 29. Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM

TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Bevezetés... 4 Demográfia, társadalmi-gazdasági mutatók... 5 Születéskor várható élettartam...7 Halálozás... 8 Általános halandóság... 8 Csecsemôhalálozás...9 Ok-specifikus

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon 3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

2.1.2 Egészségi állapot

2.1.2 Egészségi állapot 2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata 2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon A keleteurópai egészségparadoxon társadalmigazdasági és területi összefüggései Magyarországon DR. EGRI ZOLTÁN PHD A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE HELYI FEJLESZTÉS VESZPRÉM, 2014.

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN-

3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN- NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. ÖSSZEFOGLALÁS 3. EREDMÉNYEK 3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN- DÓSÁGI VÁLSÁG 3.2 A HALANDÓSÁGI

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Egészség határok nélkül

Egészség határok nélkül Egészség határok nélkül Best Doctors Smart, Bónuszos Egészségbiztosítás Szeretné, ha a saját területükön szaktekintélynek számító orvosok gyógyítanák a világ számos pontján? Magyarország egészségügyi mutatói

Részletesebben

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata DEMIN XIII. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata Vincze Ferenc 1, Bödecs Tamás 2, Földvári Anett 1, Palsák Nóra 1,

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 FEJEZETEK Az egészség-magatartástan interdisciplináris

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,

Részletesebben

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM Beszámoló Készítette: Vásárhelyi Erika Megvalósítás ideje: 2014.05.16-2014.06.13 Célcsoport: 6. osztály Célja: az általános iskoláskorú gyermekek

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben