tarnokhir_február.indd :46:09

Átírás

1 tarnokhir_február.indd :46:09

2 Miért fizetne hiteléért többet, mint amennyit feltétlenül szükséges?! Építési Lakásvásárlási Szabadelhasználású hitelek Hitelkiváltás Magyarország piacvezető hitelközvetítője 30 bank termékeiből választja ki az ön számára legmegfelelőbb konstrukciót! Hívja ügyintézőnket: 30/ GARAI FERENC konténeres sittszállítás Telefon: 06 (20) Ifj. DOMJÁN LÁSZLÓ gépi földmunka kis és nagy géppel kertrendezés, épületbontás alap és medence ásás Telefon: 06 (70) PILLÁR és PILLÁR Bt. teherfuvarozás, sóder, ömlesztett áru szállítása Telefon: 06 (70) AMATŐR LABDARÚGÓ KUPA február 14. PÉNZDÍJAS, MŰFÜVES, KISPÁLYÁS LABDARÚGÓ KUPA március 7. tarnokhir_február.indd :46:12

3 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R. oldal ELHURCOLTAK NAPJA Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyar esett szovjet hadifogságba Ukrajnában, illetve Magyarország területén, hány civilt, s közöttük hány nőt hurcoltak kényszermunkára ugyanekkor, málenkíj robot jelszóval, vagy agyafúrtabb megtévesztéssel, és a fogollyá tett embertömegből pontosan hányan haltak meg. A szovjet hadifogságba esett magyarok több forrás összesítése alapján becsült száma meghaladja a hatszázezret, és közülük mintegy kétszázezren haltak meg út közben, vagy a különböző táborokban, járványok, vagy alultápláltság következtében, illetve sokan eltűntek. ( Tárnokon minden év január 8-a az Elhurcoltak Napja. Ekkor emlékeznek arra a falubelire, akiket ben ezen a napon hurcoltak el Érdről szovjet munkatáborokba. A deportáltak a fele sem tért haza. Az idei tisztelgésen és a katolikus szertartású misén mintegy százan, az azt követő beszélgetésen hatvanan vettek részt. Szolnoki Gábor köszöntése, az érdi Romits Antal beszéde, Lizicska Veronika szavalata, Őr Beáta felolvasása, a koszorúk, mécsesek, a gyászfátyol, Kurucz Zoltán plébános lelki szolgálata és az érintettek torokszorító történetei adtak méltó keretet a kegyeleti megemlékezésnek. A mai napig emlékeiktől gyötört túlélők évtizedekig nem beszélhettek elhurcoltatásukról. Most viszont fontosnak tartanák, hogy a helyi iskolai anyagba kerüljön bele a történetük, hogy a kollektív emlékezet legyen az utókor segítségére abban, hogy soha se ismétlődhessen meg, soha ne történhessen meg senkivel, amit ők elszenvedtek.?t?l?ltem, MERT?N NAGYON HAZA AKARTAM J?NNI? Interjú Lugosi Ferenccel, az egyik Érdről elhurcolt tárnoki túlélővel A történelem Magyarország náci megszállása után, Horthy kiugrási kísérletezéseit követően a németek Szálasi Ferencet segítették uralomra, aki október 16-tól 170 napon át gyakorolta a kormányfői és államfői hatalmat. A nemzetvezető hatalmas elánnal látott munkához. Nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy a szántóvető paraszttól a papokig mindenkit a hungarista állam szolgálatába állítson. A történet A Ganz-villamossági Gépgyárban tanultam hegesztőnek, aztán berukkoltattak katonának. Budaörsre kerültem, ahol repülőgépvezetést tanultam. Még nem vizsgáztam le, amikor a parancsnok azt mondta: ő nem írta alá Szálasi programját, s a jövőben ne tekintsük őt parancsnokunknak, tegyünk a legjobb belátásunk szerint. Így aztán öt hónap után leléptem. A szüleim itt laktak Tárnokon, a faluban, én meg a pincékben húztam meg magamat. Jött a hír, hogy az oroszok már Martonvásáron vannak. A front közeledett, s mint katonaszökevény kicsit tartottam a jövőtől, mert nem voltak rendben a papírjaim. A történelem A német hadvezetés által a Dunántúl védelmére kidolgozott Nagykanizsa Balaton-Székesfehérvár Budapest Érd irányú Margit-vonal ellen december 20-án indult meg a szovjet támadás. Érd-Ófalu és Ercsi határában a hídfőállás kiszélesítéséért dúltak a harcok, de a többszörös szovjet túlerő ellenére a területen rövid időre megmerevedett a frontvonal, a szovjet erőfölény csak január 5-e után kezdett érvényesülni. Valószínű, hogy a német ellenállás erejének felnagyítására, valamint a kezdeti kudarcok igazolására hadifoglyokat kellett produkálni. A történet Január 7-én szólt a plébános úr meg Mikulásik Laci bácsi, hogy másnap 9 órára menjünk Érdre, mert dokumentumokhoz lehet hozzájutni. Több ezren gyűltünk össze a vásártéren, ott, ahol most az érdi autóbusz-pályaudvar van. Ötösével haladtunk az Alsó utcai eligazító felé. A vasutasokat, postásokat, s más fontosabb beosztásúakat kiemeltek, nekünk, pedig azt mondták, Ercsiben kapjuk meg a papírokat. Onnan Dunaföldvárra, majd Bajára mentünk, mindig az igazolások reményében. Naponta tíz kilométert tettünk meg vékony ruhában, éhesen, kimerülten, fegyveres őrök között. Már majdnem átértem a félig lerombolt földvári híd deszkapallóin, amikor megcsúsztam, s nyakig merültem a zajló Dunába. Két ismerősöm húzott ki, s én abban a rámfagyott ruhában mentem tovább. Útközben pajtában, iskolában aludtunk, Kalocsán templomban szállásoltak el bennünket. Baján nagy kondérokban főzték nekünk a birkát, s annak tüzénél szárítkozhattam meg először. Az étkezésünk nagy élmény volt, hiszen nem volt edény, evőeszköz evett ki, hogy tudott, volt, aki kalapból, sapkából, mások csak úgy a saját markukból. A történelem A malenkij robot (kevés munka valójában kényszermunka) a bizonytalan források szerint félmilliónyi honfitársunknak jutott osztályrészül. Az elbeszélések alapján a legfiatalabb elhurcoltak évesek lehettek, mert begyűjtötték azokat a gyerekeket is, akik idősebbnek tűntek és ránézésre jól bírják majd a nehéz fizikai munkát. A Szovjetunióba való kiszállításig a foglyokat gyűjtőtáborokba (pl. Baja, Szeged, Temesvár) helyezték el. A történet Bajáról a csoport egyik fele Temesvárra került, a többieket a szegedi Csillagbörtönbe vitték, de hamarosan őket is utánunk hozták Temesvárra. Temesvárról Konstancába vitt az utunk, ahol bevagoníroztunk. Százhúszan kerültünk egy vagonba, és egészen Moszkváig utaztunk. Később kiderült tévedésből, ezért onnan visszairányítottak bennünket Konstancába, így aztán összesen huszonkét napig vonatoztunk. Útközben sokan megfagytak vagy éhen haltak. Én egy marék kétszersülttel húztam ki, s az volt a szerencsém, hogy a vagon egyik sarkába kerültem, ahol kipiszkáltam egy görcsöt a deszkából, s egy nyakamba akasztott befőttesüvegbe fogtam fel a befújó havat, amelyet el-elszopogattam. A vonaton valahogy Szerkeszt?i lev?l Most, amikor e sorokat írom, már talán túl vagyunk kis hazánk gázhiányos állapotán. Remélem, megállapodnak ciril betűs barátaink. De csak nem tudok elmenni szó nélkül azon, ami gáz ügyben történt itt, mert felháborít. Először is fogalmuk nem volt, mennyi tartalékunk is van. Aztán az üres gázvezeték hatására az illetékesek hozzányúltak a gáztartalékunkhoz, ezzel alapvetően semmi bajom, hiszen pont ezért tartalék. Azonban és ezt talán kevesen tudják a tartalékból nem csak nekünk, egyszerű magyar polgároknak jutott, akik bizony aggódva figyelték a fejleményeket, hanem bizony eladtunk belőle szomszédoknak is. Bizony, a jó szomszédság fontos, még ha a magyar meg is fagy! Apropó megfagy. Szeptember óta több, mint 120 honfitársunk fagyott meg az utcán. 120 szerencsétlen sorsú, segítségre szoruló ember. Hajléktalanok, fedél nélküliek, kinek hogy tetszik. Számomra rászorulók. Olyan emberek, akik segítségre szorulnak. Szorulnának. Mit tesz erre a szociális ügyekért elvileg felelős miniszter? (A felelős szó egyébként rég érvényét veszítette, hiszen hibája után még mindig a helyén van ) Felhívja a mi(!) figyelmünket, hogy figyeljünk egymásra. Érdekes, mi figyeljünk? Mi azt tesszük kezicsókolom. De azt gondolom, nagy hülyeség figyelemről papolni akkor, amikor sorra megvonják a támogatásokat olyan alapítványoktól, akik igazán segíteni tudnának a rászorulókon. Aztán meg holmi teajáratokról beszélnek, ami persze jó dolog, de mint tudjuk, nem elég. Hát kérem kedves miniszterasszonyság, tessék szépen kabátban kiállni, mi viszünk teát, aztán meglátjuk mi lesz reggel. Ennél sokkal több kell, ha nem tudná. Pedig tudnia kéne, tán azért miniszter. Vagy mégsem Már megint felhúztam magam, elnézést kedves olvasó. De hát olyan dolgok történnek amiket szépen elrejtenek mónikasó és hetihetes közé vagy épp el sem mondanak nekünk amik felháborítnak. Gázt árusít a kormány a tartalékból, mikor mi azért aggódunk, vajon mikor kell megfagynunk. Aztán akiknek még otthonuk sincs, azok meg tényleg megfagynak, mert nem érkezhet segítség, mivel nincs rá pénz. Audira kell! Szégyenteljes. Mi folyik itt? Eszembe jutott, egy érdekes történet, kevésbé megrázó. Egy magyar településen polgármester jelöltként indult egy volt polgármester is, aki büntetett előéletű, hiszen amikor polgármester volt, bizony sikkasztott egy kicsit. Nem nagyon, csak egy kicsit. Ezt a bíróság mondta, tehát biztosan igaz. Megkérdezték az utca emberét, mi a véleménye erről. Etikus ez? Mire az utca embere, a választó azt mondta, őt nem zavarja, mert ahogy fogalmazott ott fenn sokkal nagyobban csinálják a mutyit. Szép mondhatom A kormány nagyban lop, ez ott lenn meg jó példának számít. Az ilyen királyt a középkorban már régen kitették volna a vár négy fokára, darabokban Cseresnyés Attila felelős szerkesztő tarnokhir_február.indd :46:21

4 . oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR egy bolgár mellé keveredtem, s tőle tanultam meg a cirill ábécét, amelynek a későbbiekben nagyon nagy hasznát vettem. A történelem Az elhurcolt civil lakosság és a hadifogságba esett katonák először az úgynevezett gyűjtőtáborokba kerültek. A foglyok útja innen a romániai átmenőtáborokba vezetett (Brassó, Temesvár, Foksány, Máramarossziget), ahol embertelen körülmények között vártak a továbbszállításukra. A történet Konstancából három ezer-ezerfős uszályon hajókáztunk a dermesztő hidegben Putyim kikötőig. Persze itt is szerencsénk volt, mert boros hordók tetején ültünk, s azokat rendre megcsapoltuk. A halottakat egyszerűen a vízbe lökték, és láttuk, hogy a tenger halai pillanatok alatt lerágtak a testekről a húst. A németek a bakui olaj miatt elaknásították a vízi utakat is, így még kikötés előtt ágyúval robbantották fel az előttünk levőket. Putyimból teherautóval mentünk Tbiliszibe, úgy harmincan-negyvenen fértünk fel egy-egy platóra. A fogolytáborban lehettek vagy ezren is. Már vagy három hete tengődtünk a lágerben, amikor halottuk, hogy a hangosbemondón hegesztőket keresnek. Mellettem volt egy érdi szaki, Miklós bácsi, s mondtam neki, hogy jelentkezzünk, ő tud hegeszteni, én, pedig már levizsgáztam. Kevéske orosz nyelvtudásommal megnyertem a főmérnök jóindulatát, s olyan igazolványt kaptunk, amellyel őrök nélkül közlekedhettünk. Igaz, csak a kijelölt utakon, de a lehetőségekhez képest mégis szabadon. A történelem A volt Szovjetunió területén munka- és hadifogolytábor létezett. Ide szállították Európából a 4-5 millióra tehető, soha nyilván nem tartott embertömeget. Az elhurcoltak legnagyobb része (így az Érdről elszállítottak többsége is) a donyecki szénbányákba, a szibériai fa- és tőzegkitermelő üzemekbe, vagy nagyobb építkezésekhez került, de sokan dolgoztak a kaukázusi munkatelepeken is. A hadifogoly-munkatáborok a korábbiakéhoz valamivel jobb életlehetőséget biztosítottak, a betegeket kórházba szállították. A történet Hamarosan Kirovobadba kerültünk, ahol egy évig dolgoztunk egy szakszerűen felszerelt hegesztőkocsival a Kaukázuson keresztülvezető csővezeték kiépítésén, amikor baleset ért. Elcsúsztam, s estemben egy szigetelés nélküli vezetéket fogtam meg a jobb kezemmel. Az áramütés után 6 hónapig nyomtam a kórházi ágyat, és még két hónapig lábadoztam. Mivel jóban voltam az ápolókkal, nővérekkel, mindig jutott egy kis többlet kaja. Egyszer csak meghalt a fűtő, s mivel én a konyhán kifigyeltem a munkáját, engem bíztak meg a tüzelőberendezések kezelésével. Két hónap után pedig meghalt a birkapásztor is. Vele nagyon jól megvoltam, annak ellenére, hogy a halottaktól zacskóba gyűjtötte az aranyfogakat. Tudtam, mi a munkája. Mások is gyakran láttak vele. No, szóval két hétre pásztor lettem, 400 birka, száz kecske meg egy szamár volt az állomány. Aztán beteghordás lett a feladatom egészen addig, míg nem kerültem az okásokhoz. Itt gyűjtötték össze azokat, akik nem voltak munkaképesek. Ők lassanként hazakerültek. A táborból félévenként vitte egy-egy vonat a kijelölt embereket. Én egy év itteni táborozás után a harmadik szerelvényre kerültem csak fel, igaz, vonatparancsnokként. Egy hónapig utazgattunk hazafelé, mert a mi vonatunknál minden más fontosabb volt. Az étkezés ugyanolyan volt, mint mikor a bajai úton gyalogoltunk, itt sem volt, amiben, és amivel együnk. A németek persze könnyen megoldották, mivel a táborban sok teknősbékát megettek, azoknak a páncélját használták edénynek. A történelem Nagy Ferenc kormánya az elhurcoltak hazaszállításának előmozdítását elsődleges feladatának tartotta. A magyar delegációnak ban Párizsban nem sikerült elérnie, hogy a békeszerződésbe vétessék fel a hadifoglyok hazaszállításának végső határideje is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Vorosilov, sőt maga Sztálin is többször hivatalos formában megígérte a foglyok szabadon bocsátását, de a reményt keltő nyilatkozatok eredménye mindegyre elmaradt. Hosszú szünet után Sztálin csak 1947 májusától folytatta a foglyok hazaengedését, nyilvánvalóan azért, hogy ezzel is javítsa az önmagát hadifogoly-szabadítónak kikiáltó kommunista párt választási esélyeit júniusa és 1948 decembere között a Debreceni Hadifogoly Átvevő Szentmise az?ldozatok?rt? Bizottság 202 ezer visszatérő foglyot vett számba. A történet Egyszer csak megálltunk. Véget értek a megpróbáltatás napjai. Leszálltunk, új (orosz) egyenruhát kaptunk, és jobb híján facipőt. Marosán (Buci) György vett át bennünket, s minden jót ígért, ha hazakerülünk. Debrecenig a vonaton utazók fele elfogyott, mert sietett mindenki haza, ahogy tudott. Nem is igen tudtam, hogy mint vonatparancsnok mit jelentsek, de szerencsére ezzel nem igen foglalkoztak. Debrecenben megkaptuk a dokumentumot, s felkapaszkodtunk egy tehervonatra, amivel Szolnokig utaztunk, onnan gyorssal Pestre. A Nyugatiból a nővérem Széna tér közeli otthona felé vettem az irányt. Megremegtem, mert a házukkal szembeni épület eltűnt a föld színéről, de ahogy megfordultam, éppen a piacra igyekvő nővérem lépett ki a kapun. Boldogan öleltük meg egymást. A nővérem azonnal telefonált a bátyámnak, aki a Ganz-Villamosságiból a munkáját abbahagyva sietett hozzám. Együtt mentünk a Délibe, s onnan tehervonattal Tárnokra. Útközben egyre több földivel találkoztunk, akik nagyon örültek a szerencsés hazatérésemnek augusztusát írtuk ekkor. Három hónap híján négy évet töltöttem távol az otthonomtól. Az Érdről elhurcolt kettőszázhetven tárnokiból nem sokan tértünk haza, s ma már közülük is csak páran élünk ahogy én emlékszem, rajtam kívül Szépvölgyi Feri, Nagy István és a bátyja Nagy János, Kincses Vince, Székesfehérváron Kokics Tamás és Pákozdon Lengyel Sándor. A történelem A Szovjetunióból visszatértek rendszerint hadifogoly-igazolványt kaptak, névsoraik a Hadifogoly Híradóban jelentek meg, és segélyezésükkel a kommunista párt hadifogolyirodájával együttműködve a Népjóléti Minisztérium hadifogoly-osztálya foglalkozott. A történet Ahogy megérkeztünk Tárnokra, futótűzként terjedt a hír, megjött Lugosi Feri. Vártak is, hiszen az újságok napokkal korábban megírták név szerint, kik érkeznek. Gyalog igyekeztünk az állomásról hazafele. A faluszélén már ott volt az édesapám. A közelben volt egy kocsma, mondta is, hogy gyere be Ferikém, kapjunk be két decit. Na, így is volt, aztán jött a többi rokon, meg a sok-sok ismerős, így mire a szülői házhoz értem, már vagy egy liter bor lötyögött bennem. Gyönyörű volt ez a hazaérkezés. Végre beléptem a házunk kapuján. Láttam, édesanyám valamit főz az udvar hátuljában, mert gyakran megtörölte a kezét a kötényébe. S ahogy elindultam felé, eszembe jutottak Petőfi szavai: mit mondok majd, először is kedvest, szépet neki. Nem szóltam én semmit, csak megöleltem az én drága jó édesanyámat. A történelem Aztán 1948 őszén, a szovjet magyar kölcsönös barátsági és együttműködési egyezmény megkötése után a magyar kormány lezártnak tekintette a hadifogolykérdést, noha még számtalan honfitársunk volt kint. A hiányos adatok alapján a ezer magyar elhurcoltnak talán a fele tért haza, a többiek meghaltak, vagy sorsuk a mai napig ismeretlen. Vizsy Ferenc István R?szlet Szolnoki G?bor polg?rmester besz?d?b?l? Igaz, ma már lehet büntetlenül beszélni a megszálló orosz hatalom és az azt kiszolgáló Rákosi és Kádár rendszer rémtetteiről, de ötven év politikai, ideológiai elnyomása nem múlt el nyomtalanul. Mind a mai napig nincs a köztudatban az, hogy a hatalmas háborús emberveszteségen túl, a második világháború végső szakaszában sőt még évekkel befejezése után hány ezer embert ítéltek el ártatlanul háborús bűnösként a szovjet katonai bíróságok; ezreket halálra, tízezreket pedig sok évi kényszermunkára. Kevés már a tanú, egyre kevesebb, és ahogy fogynak a túlélők, úgy csökken az esély arra, hogy a társadalom teljes valójában ismerje meg a történteket. A felejtés pedig komoly veszély mindannyiunk számára. Bárki, bármilyen tettet követ el embertársaival szemben, megbocsátani lehet, az Isteni parancsolat szerint kell is, de a felejtést nem írja elő semmi. Nagyon gyakran észlelhető a napi politikában is, hogy a kommunista rendszer örökösei-bűnösei sokszor összemossák a megbocsátást és a felejtést. Érthető a félelmük, gonosztetteik, embertelen kegyetlenségeik, a tettek és gondolatok feletti erőszakos uralkodási vágyuk nyoma kitörölhetetlenül él az azt megszenvedők emlékezetében, oly elevenen, oly szívbe markolóan, hogy pusztán az emlékezés is eleven korbácsütésként hallatszik néha. Ezek a korbácsütések pedig a tetteseken, a cinkosokon csattannak, és ezt bűnös lelkiismeretük miatt mind a mai napig nehezen viselik. Emlékezni kötelességünk. Nem halványodhatnak el a tények, nem múlhatnak el a gondolatok, mert ezek életben tartása az egyik biztosíték arra, hogy ilyen gyalázat soha többé elő ne forduljon. tarnokhir_február.indd :46:27

5 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R. oldal Polg?rmesteri Hivatal C?m: Tárnok, Dózsa György út Tisztelt Ügyvédnõ! Ingatlanhitelt vettem fel pár éve, a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben felmerült bennem, hogy ha nem tudom fizetni a részleteket, akár el is vehetik a házam. Igaz-e ez? Tisztelt Levélíró! Z. András Az ügyben keletkezett iratok ismerete nélkül a kérdést csak általánosságban tudom megválaszolni. A hitelintézetek (bankok) által ingatlan fedezete mellett nyújtott kölcsönök esetében a bankok általában olyan biztosítékrendszert dolgoznak ki, amelyek végsõ esetben lehetõvé teszi a számukra az ingatlanok elvételét az adósoktól. Ez azonban csak az utolsó eszköz, és általában mindkét fél érdekelt abban, hogy ezt a helyzetet elkerülje. A bankok tipikusan zálogjogot vagy vételi jogot illetve a két jogintézmény valamilyen kombinációját szokták alkalmazni, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be az ingatlanra. Amennyiben a kölcsönszerzõdést az adós nem teljesítése miatt a bank felmondja, a zálogjog alapján általában jogosult egy árveréssel üzletszerûen foglalkozó céget megbízni az ingatlan értékesítésével, amely az ingatlant elárverezi. A vételi jog esetében a bank egyoldalú, az adós részére küldött nyilatkozattal is megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát a vételi jogot alapító szerzõdésben meghatározott áron. Ebben az esetben a bank az ingatlan vételárát beszámítással teljesíti, tehát csak a szerzõdésben meghatározott vételár és a teljes fennálló tartozás különbözetét fizeti meg az adós részére. A kölcsönszerzõdés aláírásával egy idõben az adósoktól rendszerint elvárják a közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerõ nyilatkozat megtételét. Ezen okirat alapján a bank jogosult az adós ellen végrehajtási eljárást indítani a követelés behajtására vagy kizárólag az ingatlan kiürítésére anélkül, hogy beperelné. Ebben az esetben a végrehajtó végzi el az ingatlan árverezését vagy kiürítését. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a fent leírt intézkedéseket a bankok csak abban az esetben alkalmazzák, ha nem látnak más módot a kölcsönösszeg behajtására. Sok esetben lehetõség van a kölcsön törlesztésének átütemezésére vagy egyéb közös megoldásra, azonban ennek az a feltétele, hogy ne bujkáljunk, hanem a bankot tájékoztassuk a helyzetünkrõl. Tisztelt Ügyvédnõ! Házat szeretnék vásárolni, de pont egy olyan ház tetszik, amin az elõzõ tulajdonosnak hitele van. Hogyan kössek szerzõdést? Tisztelt Levélíró! Fejes Ádám Az ingatlan adásvételi szerzõdés megkötéséhez igénybe kell vennie jogi képviselõt, aki többféle megoldást is javasolhat ennek a helyzetnek a megoldására. Fontos, hogy kérjen az eladótól egy olyan a kölcsönt folyósító banktól származó igazolást, amely a tartozás pontos nagyságát rögzíti. A legkedveltebb megoldás ilyen esetben az, hogy a vevõ vételár összegének azon részét, amely a kölcsön teljes megfizetéséhez szükséges közvetlenül a kölcsönt folyósító banknak utalja át, és csak a különbözetet fizeti meg az eladó részére. Lehetõség van arra is, hogy a szerzõdésben elõírjuk azt, hogy az eladó a kapott vételárból vagy vételárrészletbõl köteles az ingatlant tehermentesíteni, ebben az esetben azonban a szerzõdésbe célszerû belefoglalni azt, hogy amennyiben az eladó ezt nem teszi meg, a vevõ a szerzõdéstõl elállhat, vagy ha van következõ vételárrészlet, akkor abból tehermentesíthet. Dr. Békés Orsolya ügyvéd Székhely: H-2461 Tárnok, Kossuth Lajos u. 44. Aliroda: H-2461 Tárnok, Egyenlõség u. 15. I. emelet Telefon/fax: / cím: dr.bekes.orsolya@gmail.com 150. Levelez?si c?m: 2461 Tárnok, Pf. 3. Polg?rmester: Szolnoki Gábor Telefon: (23) vagy (23) Szem?lyes: 06 (20) polgarmester.tarnok@fibermail. hu A Polgármester ügyfélfogadásának rendje: A polgármester utasítása alapján külön ügyfélfogadási rendet egyelõre nem határozott meg. Tekintettel a még mindig folyamatos hivatali- és lakossági igényekre, a polgármester hivatali elfoglaltságaihoz illesztve folyamatosan fogadja az ügyfeleket. Idõpontot személyesen a polgármester elérhetõségein vagy a titkárságon Bánkuti Gabriella segítségével kérhetnek. Szervez?si Iroda Vezetõ: Dr. Simon Mária jegyzõ 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. I. em Tárnok, Pf. 3. Telefon: (23) Fax: (23) polghivataltarnok@fibermail.hu, jegyzo@fibermail.hu Titk?rs?g Titkárnõ: Puglitsné Szamák Erzsébet Telefon: (23) vagy (23) /120,121 mellék Fax: (23) polghivataltarnok@fibermail.hu Testületi elõadó Kalamán Etelka Telefon: (23) vagy (23) /107 mellék testuletieloado@fibermail.hu A Polgármesteri Hivatal munkarendje: Hétfõ: Kedd-csütörtök: Péntek: Ebédidõ: A Polg?rmesteri Hivatal?gyf?lfogad?s?nak rendje: Hétfõ: , Szerda: R?f?ztak a tolvajok Száguldó rendőrautóra lettem figyelmes kicsiny településünkön. Kíváncsi ember lévén, utánuk eredtem, mondván, hátha történt valami érdekes. És bizony nem csalódtam. Tárnok határához értünk, az erdős részen egy teherautó fával megpakolva, mellette a Tárnoki Mezőőri Szolgálat járműve és emberei és a teherautó vezetője. A rendőrök helyszínre érkezését követően kiderült miről is van szó. Emberünk bizony fatolvajlásban tüsténkedett. Volna! De ráfázott, mert tetten érték. Lopott fával megpakolt teherautó bizony szép kis zsákmány lett volna, ha nincsenek a mezőőrök és rendőrség. A teherautós bizony érdekes történeteket is kanyarított, honnan is van a fa. Állítása szerint meg van beszélve. Dehogy van, barátom, senkivel nincs. Itt ilyen nincs. Aztán végül beismerte biza. Hát lopta biza, vagy ahogy ő mondta. Kitermelte. Csak épp nem a sajátját. Ám a történetnek jó vége lett. No nem a tolvaj számára. Ő ugyanis rendőrségi eljárásra számíthat és persze nem ússza meg büntetés nélkül. Viszont az elkobzott fa, jogos tulajdonosának beleegyezésével rászorulókhoz került. Rajtuk így tudtunk segíteni ebben a hideg időszakban egy kis tűzrevalóval. Nekik sajnos mindegy hogy jön-e gáz vagy sem, ugyanis nincs a házukban még üres gázcső sem. Ráfáztak a tolvajok, de már nem fáznak a rászorulók CsA tarnokhir_február.indd :46:29

6 6. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Polg?rmesteri besz?mol? A képviselõ-testületi ülések minden alkalommal egy olyan napirendi ponttal kezdõdnek, ahol a polgármester beszámol az addig végzett munkáiról. Ennek mintájára múlt év decemberi számunktól kezdõdõen lapunkban is beszámoltatjuk Szolnoki Gábor polgármestert a fontosabb rendezvényekrõl. (a szerk.) Úgy gondolom, ez egy jó öltet volt, a beszámolóval kapcsolatban több kérdést is kaptam. Fontosnak tartom, hogy a lakosok tájékozódjanak ezekrõl a dolgokról is. A decemberi hónap sem különbözött a többitõl, rendezvények, konferenciák tucatjaival. Most is igyekezni fogok a fontosabbakról kérdezni. Fejlesztés, versenyképesség, felzárkózás címû konferencia volt Visegrádon. Mi volt a f? t?ma? Itt alapvetõen a Közép- Magyarországi Régió kis- és közepes vállalkozói (KKV-k) kaphattak képet a jövõ évi pályázati lehetõségekrõl, a bankok pénzügyi konstrukcióiról, a vállalkozás fejlesztési lehetõségekrõl. A KKVk jó mûködése Településünk számára is nagyon fontos kérdés, a konferencia révén pedig nagyobb rálátásom lett a lehetõségeikre. Megbesz?l?s a Volksbank k?pvisel?ivel? Az önkormányzatunk fejlesztési kiadásait fedezõ kötvényt jelenleg a Volksbank gondozza. Rendszeresen találkozunk, hogy a forintszámlán lévõ összeget a legbiztonságosabban egyben a legjövedelmezõbb formában tudjuk kamatoztatni a felhasználásig. Eddigi kapcsolatunk eredményes volt, hiszen a év tekintetében a kötvényünk kitermelte a 38 millió forintos kamatköltségét, tehát ingyen áll rendelkezésünkre, de ezen felül sikerült még Tárnok nagyközség részére további 50 millió forint fejlesztési pénzt is kigazdálkodni. J?l?rtem, hogy a k?tv?ny eddig nem ker?lt egyetlen forintunkba sem, felhaszn?lhat? volt a p?ly?zati?nr?szek fedezetek?nt?s m?g ezen fel?l 50 milli? forintot hozott a telep?l?snek? Pontosan. A kibocsátásnál ezt a célt határoztuk meg, az év közben pedig sikerült azokat a jó pénzügyi döntéseket meghozni, ami további 50 millió forint hasznot eredményezett. Ez az összeg pedig ebben az évben már fejlesztésekre fordítódik. Es?lyegyenl?s?g a foglalkozta - t?sban c?mmel konferenci?t tartottak Budapesten. Milyen k?rd?sekr?l esett sz?? Ha ma azt mondom, hogy segélyt munkáért, vagy út a munkához program, valószínûleg mindenki tudja, milyen komoly feszültségekkel terhes a munkától távol lévõk helyzetének megoldása. Egy konferenciasorozat része volt ez a program, ahol többek között a munkaerõpiactól legtávolabb lévõk aktivizálásáról, a munkaügyi központok és más szolgáltatást nyújtó szervezetek közötti lehetõségekrõl, az önkormányzatok szerepérõl és feladatairól volt szó, a konferencia végén egy nagyon õszinte hangnemû kerekasztal beszélgetéssel zárva a szakmai napot. B?rlak?s?tad?s T?rnokon. Mit jelentett ez telep?l?s?nknek? A tíz darab tárnoki bérlakás átadása több szempontból szimbolikus jelentõségû volt. Elsõként azért, mert a gazdasági válság ellenére Tárnok képes volt egy ilyen beruházásra. Másodsorban pedig azért, mert nagyon régen nem született Tárnokon új építésû, tehát a tervezéstõl, az alapoktól a tetõig új önkormányzati beruházás. Hitem szerint ez egy jó idõszak indulásának mérföldköve lesz, jelzés arra, hogyan kell építeni és szépíteni településünket. December 20-?n sikeresen?ssze?llt az Uni?s csatorna beruh?z?s p?ly?za - ta, ezzel kapcsolatban sajt?t?j?koztat?t tartottak. A település szempontjából talán az év, bár nyugodtan mondhatom, hogy az utóbbi évtizedek legfontosabb eseménye volt ez, de természetesen nem maga a sajtótájékoztató, hanem annak témája. Másfél esztendõ kemény munkája, három önkormányzat politikusainak és szakembereinek összefogása valamint a települési közmûtársulásokon keresztül a lakosság erõs támogatása mellett sikeresen összeállt a térség történetének legnagyobb, 33 milliárd forint értékû beruházási pályázata. Példa nélküli nagyságú emberi-szakmai összefogássá vált ez a feladat a térségben, most pedig kezdõdik a következõ izgalmas rész, a pályázat szakmai bírálata.?vz?r??l?seit tartotta az?rdi Kist?rs?g T?bbc?l? T?rsul?sa?s az?rdi Kist?rs?g Fejleszt?si Tan?csa. Mi volt az?l?sek t?m?ja? Mindkét ülésen gyakorlatilag azonos szakmai döntéseket kellett az év végén elfogadni, meg kellett határozni a 2009-évi tagdíjak mértékét, a költségvetési koncepciókat, és el kellett fogadni a szervezeti munkaterveket. Gyors, hatékony munkát végeztünk.?v?rt?kel?s a sz?zhalombattai R?di? 6 st?di?j?ban. Milyen t?m?kr?l esett sz?? Mindenrõl, ami fontos volt ban, kötvénykibocsátásról, okmányirodáról, ipari parki fejlesztésekrõl, intézményvezetõi változásokról, és természetesen a 2008-évi tervekrõl, a csatornázás folytatásáról, óvodabõvítésrõl, autópálya csomópont építésérõl, ipari fejlesztések folytatásáról, út- és játszótér építésrõl, szóval a fejlesztési tervekrõl. Ism?t megpr?b?ltam kiemelni a fon - tosabbnak t?n? esem?nyeket, van-e m?g olyan program, ahol k?pviselte az?nkor - m?nyzatot, amir?l besz?lni szeretne. Szerintem mindig szûk lesz itt a lehetõség minden program ismertetésére de talán a lényeg megjelenik ebben az áttekintésben. Természetesen az év vége, a Karácsony és az Új Esztendõ a civil szervezetek részére is sok lehetõséget adott a programokra, és mindig kötelességemnek érzem elmondani, hogy ezek a mindannyiunk számára kedvesebb események. Mikulás napján mindenhol ünnepeltek, iskoláinkban, óvodáinkban, idén elõször pedig Tárnok Mikulása a mûvelõdési házban köszöntötte az oda jutó gyermekeket. Decemberben évzáró rendezvényt tartott a Tárnok KSK felnõtt csapata, a Bolha Focitanoda, a Tárnoki Öregfiúk, a Tollszár SE, a Hajtóka Egyesület és a Szivárvány Nyugdíjas Klub, iskola pedagógusaink pedig egy ebéd keretében búcsúztak az évtõl. A Kézimunka Klub megtartotta hagyományos kiállítását, ismét ámulatba ejtve szép alkotásaikkal a közönséget. A négy adventi hétfõn mûsorral, énekkel, vers olvasással egybekötött gyertyagyújtás volt az Idõsek Napközi Otthonában, vasárnaponként pedig a Mûvelõdési Házban, ahol minden héten más vallású pap tartotta a megemlékezést, így hallgathattuk meg ott Szabó Mihály görög katolikus parókust, Labossa Péter evangélikus lelkészt és Kurucz Zoltán római katolikus plébánosunkat. Településünk életében ez volt az elsõ olyan év, amikor az adventi lelki készülõdés szép formában világi intézményeinkben is megjelent. Egy szép õszi napon a Benta-kör, az Íjász Egyesület tagjai és barátaik, több képviselõnk és a Település Üzemeltetési Iroda (TÜI) dolgozói faültetést végeztek a település több pontján, ugyanezen a napon pedig a Tárnokõr Egyesület a közterület felügyelõkkel, mezõõrökkel, TÜI dolgozókkal és sok segítõkész lakossal együtt nagytakarítást végeztek az Öreghegy jelentõs területén, felszámolva ismét sok illegális szemétlerakót. Nagyon jól sikerült a hagyományos Luca napi vásár az iskolában, a szervezõ, Ament Éva pedig végre segítõ partnerre talált az új iskolaigazgató személyében. Ugyanezen a napon a Katlanban a Tárnoki Sportosokk és a Tárnok Kiváló Fiatal Sportolói díjak átadására került sor, amit sok sportbemutató és egy képviselõket is megmozgató focimeccs színesített. Szellõk szárnyán címmel Tóth Éva és Leblanc Gyõzõ magyar nóták, operett dalok, és az ötvenes évek világslágereibõl adtak át egy csokorra valót az érdeklõdõknek. (Velük azután ismét találkozhattunk a Szivárvány Nyugdíjas Klub évzáróján is.) A hagyomány szerint ismét külön köszöntöttük településünk idõs lakóit, mûsorral és egy kis ünnepi ajándékkal, a Mûvelõdési Ház Falukarácsonya pedig osztatlan elismerést hozott, a Fiatalok Klubja zenés bulit szervezett általános iskolásaink részére. Amikor az elmúlt hónap rendezvényeit vettem számba ismét eszembe jutott, hogy milyen csodálatos a civil és szakmai szervezetek sokfélesége, milyen jó, hogy megfelelõ elismeréssel és támogatással elindíthatók egy olyan úton, aminek eredményét elsõdlegesen Tárnok érzi meg. Hiszen nincs önkormányzat, ami képes lenne minden szakma és hobby, érdeklõdési kör vagy sporttevékenység igényeinek hivatalos kielégítésére. De ha van civil akarat a közösségi munkára és önkormányzati akarat ennek támogatására, akkor egy kis szervezési vagy anyagi segítséggel már képesek elindulni és megformálni önmagukat. Sok embernek tartozom köszönettel az elmúlt esztendõ eredményeiért, de itt szeretném külön megköszönni valamennyi tárnoki egyesületnek, szervezetnek, baráti körnek az egész éves munkájukat, hiszen nélkülük sokkal, de sokkal szerényebb lenne kulturális és sport életünk. tarnokhir_február.indd :46:38

7 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 7. oldal K?pvisel?-test?leti?l?s Tájékoztató jellegû beszámoló Az év végére sem csökkent az energiánk, 2008 végén három, számos napirendi pontot felsorakoztató képviselõtestületi ülést is tartottunk; november 20-án, december 16-án, illetve rendkívüli jelleggel november 27-én. A megszületett határozatokhoz ( sorszámok) mindenki részére hozzáférést biztosítunk a Polgármesteri Hivatalban, illetve a internetes oldalon, jegyzõkönyvek címszó alatt. A jegyzõkönyvben szereplõ elõterjesztések többsége szintén megtalálható a honlapon, az elõterjesztések felirat alatt. A november 20-i ülés 14 képviselõ részvételével zajlott. A polgármesteri köszöntõ után a napirend és a polgármesteri beszámoló került megszavazásra. Lejárt határozat nem volt. 3 pályázati lehetõséget ismertetett Farkas Norbert, ezekrõl az alábbi döntések születtek: 1. Parkolók és csomópontok fejlesztése A pályázaton történõ indulást a képviselõ-testület támogatta, a projekthez szükséges ,-Ft önrészt kötvény terhére biztosítja. A polgármestert kérte fel a testület a dokumentációk elkészítéséhez kapcsolódó intézkedések megtételére és a konzorciumi megállapodás megkötésére a Parking Kft-vel. 2. Építõ közösségek A közmûvelõdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért címmel kiírt pályázat 2. körében, amelynek címe A közmûvelõdés a nem formális és informális tanulás szolgálatában való indulás is támogatást kapott. 3. Tudásdepó-Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erõsítése az élethosszig tartó tanulás érdekében címet viseli a harmadik támogatást nyert pályázat. Rendeletek alkotásával folytatódott az ülés: Módosításra került a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendeletet 15/2007.(IX.25.), kereshetõ: 23/2008.(XI. 21.) rendeletszámon?. A helyi adókról szóló rendelet módosítását szintén jóváhagyta a testület 20/1997.(XII.23.), kereshetõ: 24/2008.(XI. 28.) rendeletszámon. A településfejlesztési koncepció hosszas egyeztetések és a részletekre is kiterjedõ megbeszéléseket követõen megszületett. Az Egészségház költségvetési intézmény neve módosításra került, a továbbiakban Tárnoki Védõnõi Szolgálat a hivatalos megnevezés. A következõkben a testület módosította a 87/2008. ( ) Ok. sz. határozatát, és a Tárnok, Dózsa Gy. u sz. alatti, a KSK használatában levõ sportöltözõ bõvítésére további ,- Ft-ot (összesen 16 millió forintot) a kötvénykibocsátás terhére megszavazott. A Távíró utca bõvítésével a 042/10 hrsz-ú ingatlanból leválasztandó terület és a 042/11 hrsz-ú ingatlan cseréjét a képviselõk következõ feltételek mellett támogatták: a kialakításra kerülõ közút szélessége 12 méter lehet és az ingatlantulajdonosnak a szabályozáshoz szükséges területet is át kell adnia. A területcserével kapcsolatosan az Önkormányzat részére fizetési kötelezettség nem származhat. Jóváhagyást nyert az önkormányzat évre vonatkozó belsõ ellenõrzési munkaterve is. Képviselõi kezdeményezésre felmerült, hogy a polgármester kezdjen tárgyalásokat az önkormányzat épületeibe megújuló energiát használó berendezések telepítésérõl. A Tárnoki Védõnõi Szolgálat intézményvezetõi munkakör betöltésére pályázat került kiírásra. A megbeszélés zárt üléssel folytatódott. Hitelszerzõdés felmondása, kommunikációs infrastruktúra kiépítése, ingatlanügy, és bizottsági tagságról való lemondás volt terítéken. Az ülés végén a polgármester megköszönte a képviselõk munkáját és az ülést berekesztette. A november 27-i rendkívüli ülésen 14 képviselõ vett részt. A polgármester köszöntõje után tájékoztatta a megjelenteket, hogy a rendkívüli ülés beiktatására a évi költségvetési koncepció meghatározása miatt volt szükség, de a napirend további témakörökkel is bõvült. Az elsõ napirendi pontként megvitatott évi koncepció elfogadásra került. A képviselõ-testület Tárnok Nagyközség Önkormányzatának év I.- III. negyedévi költségvetésének teljesítésérõl szóló tájékoztatását szintén elfogadta. Mellékletével együtt megtárgyalásra és elfogadásra került a e Ft bevétel, amelybõl finanszírozási célú bevétel (kötvénykibocsátás) e Ft, és függõ bevétel e Ft, valamint a e Ft kiadás, amelybõl finanszírozási célú kiadás e Ft, függõ kiadás pedig e Ft. A képviselõ-testület a évi költségvetésrõl szóló 1/2008. (02.13.) rendelet általános tartalékkerete terhére a Polgármesteri Hivatal bér és személyi juttatások elõirányzatára 5 millió forintot átcsoportosított. Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete utólag engedélyezi a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának, hogy az állam által az ingyenes tankönyvek beszerzésére biztosított normatíva túllépését ne hárítsa át a szülõkre. A képviselõtestület az így keletkezett ,- Ft többletkiadást az iskola évi költségvetésében meghatározott dologi kerete terhére biztosítja, egyben felkéri az iskola igazgatóját, hogy a évi könyvrendelésnél figyelembevéve mind a szülõk, mind az önkormányzat anyagi lehetõségeit, a jogszabályoknak megfelelõen gondoskodjon a tankönyvek beszerzésérõl. Testületi döntés született arról, hogy a bérlakásépítéshez szükséges 50 millió forint önrész az OTP hitel lemondását követõen a kötvény terhére biztosításra kerül, valamint az Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács mûködéséhez szükséges évi idõarányos ,-Ft tagdíj biztosításáról a évi költségvetés általános tartalékkerete terhére. A továbbiakban a képviselõ-testület módosította a Mesevár Óvoda alapító okiratát és engedélyezte a Pitypang Tagóvoda személyi állományának emelését január 1-jétõl 4 óvodapedagógussal és 2 dajkával. Az ehhez és a tagóvoda mûködéséhez jogszabályban elõírt minimum eszközök beszerzéséhez szükséges anyagi fedezet a évi költségvetés terhére kerül biztosításra. Döntések, nyilatkozatok és hatástanulmány elfogadására is sor került a KEOP pályázatra benyújtandó Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bõvítése és szennyvízelvezetõ rendszer fejlesztése címû pályázati cél megvalósítása érdekében. Módosításra került egy társulási megállapodás is, amelynek értelmében Tárnok többet fog vállalni a munkában fõépítész és tervtanács alkalmazásával, Tárnokon, Pusztazámoron és Sóskúton egyaránt. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola alapító okiratának módosítását követõen zárt ülés keretében került megtárgyalásra az Intézményvezetõi illetményrendezés címû elõterjesztés, egy szociális ügyben döntés, a tárnoki szennyvíz-csatornaépítéssel kapcsolatosan pedig határozat született december 16-án, az év utolsó ülésén 11 képviselõ volt jelen. A napirendi pontok elfogadása után a polgármesteri beszámolóval és a lejárt határozatokról szóló beszámolóval vette kezdetét az ülés. A képviselõtestület egy tanügy-igazgatási szakértõ jelenlétében hallgatta meg a Tárnok Nagyközség Önkormányzatának közoktatási koncepciója és feladat-ellátási, intézményhálózat mûködtetési és fejlesztési tervérõl szóló észrevételeket a évekre vonatkozóan, majd el is fogadta. Változtatásra került sor az ivóvíz és csatorna-szolgáltatás díjában, errõl olvasóink bõvebben a 25/2008.(XII. 23.) számú rendeletbõl tájékozódhatnak. A Magyar Vöröskereszt Pest megyei Szervezetének egy képviselõje ismertette a szervezet segítségnyújtását, kapcsolatait, és felajánlotta tevékenységét Tárnokon is. A település tisztaságáról szóló rendelet módosításra került, 11/2008. (VI.26.) és 26/2008.(XII. 23.) számú rendeletek, új díjszabás lépett életbe. Két HÉSZ módosítás következett, amelyek rendelet formájában is testet öltöttek: Tárnok Nagyközség Képviselõ-testülete a Tárnok Nagyközség 126/2002.(VII.25.) számú önkormányzati határozatával elfogadott Településszerkezeti tervét módosítja, a 1745/1 és a 1771 hrsz. közötti földrészletek területi besorolása a következõk szerint változik: 1.) Jelen határozat Tárnok Nagyközség belterületén lévõ 1741/ hrsz. földrészletek területére terjed ki. 2.) Az 1. bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket kialakítani, építmények, létesítmények elhelyezésére építési telket kialakítani, út- és egyéb közlekedési, közmûhálózati, továbbá bármilyen mûtárgyat, építményt elhelyezni, valamint építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag az Étv., az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. rend. (továbbiakban OTÉK) rendelkezéseinek, a hatósági és szakhatósági elõírások, továbbá a mindenkori Helyi építési szabályzatnak megfelelõen szabad. 3.) Jelen határozat melléklete a T-1 jelû, a Településszerkezeti terv tervlap. A határozat a tervlappal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. 4.) A területen lévõ terület-felhasználási egységek a következõk: a. Beépítésre nem szánt terület: Zöldterület, Z b. Beépítésre szánt terület: kertvárosias lakóterület, Lke, szintterület-sûrûség: 0,6 Tárnok Nagyközség Képviselõtestülete a Tárnok Nagyközség 126/2002.(VII.25.) számú önkormányzati határozatával elfogadott Településszerkezeti tervét módosítja, az M7 autópálya, a belterületi határ, a 0108 hrsz. út, valamint a 0106 és a 0102 hrsz. árkok által határolt terület területi besorolása a következõk szerint változik: 1.) Jelen határozat Tárnok Nagyközség külterületén lévõ az M7 autópálya, a belterületi határ, a 0108 hrsz. út, valamint a 0106 és a 0102 hrsz. árkok általhatárolt területre terjed ki. 2.) Az 1. bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket kialakítani, építmények, létesítmények elhelyezésére építési telket kialakítani, út- és egyéb közlekedési, közmûhálózati, továbbá bármilyen mûtárgyat, építményt elhelyezni, valamint építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag az Étv., az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. rend. (továbbiakban OTÉK) rendelkezéseinek, a hatósági és szakhatósági elõírások, továbbá a mindenkori Helyi építési szabályzatnak megfelelõen szabad. 3.) Jelen határozat melléklete a T-1 jelû, a Településszerkezeti terv tervlap. A határozat a tervlappal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. 4.) A területen lévõ terület-felhasználási egységek a következõk: c. Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdõ Ev Közlekedési terület Köu Vízgazdálkodási terület V d. Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági terület Gip, szintterület-sûrûség: 1,5 Polgármesteri Hivatal céljainak meghatározását, melyek a évi teljesítménykövetelmények alapjául szolgálnak és a képviselõ-testület évi I. tarnokhir_február.indd :46:39

8 8. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR féléves munkatervét szintén jóváhagyta a képviselõ-testület. A képviselõ-testület úgy döntött, hogy évtõl a mezõõri szolgálat mûködéséhez nem kíván a lakosságot terhelõ mezõõri járulékot kivetni. Változott a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezõ helyi közszolgáltatásról szóló 21/2008. ( X. 22.) számú rendelet is, melynek módosítása 29/2008.(XII. 23.) számú rendelet számmal elfogadásra került. Pályázatok kapcsán a következõ határozatok születtek: A TAMOP /08/01/KMR Tudásdepó- Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erõsítése az élethosszig tartó tanulás érdekében címû pályázaton történõ indulást támogatja a képviselõ-testület legfeljebb ,-Ft összeg erejéig. A KMOP /C Parkolók és csomópontok fejlesztése címû pályázathoz kapcsolódóan a Parking Kft-vel a konzorciumi megállapodást módosította a testület. A TÁMOP /08/2/KMR Építõ közösségek - közmûvelõdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért (2. kör: A közmûvelõdés a nem formális és informális tanulás szolgálatában) címû pályázaton történõ indulást szintén támogatta a testület legfeljebb Ft összeg erejéig. Zárt ülésen került kiválasztásra a települési folyékony hulladék szállítási közszolgáltatás ellátására kiírt pályázaton érvényesnek és eredményesnek nyilvánított közszolgáltató: az Érd- Kom Kft. Szintén zártan tárgyalták meg a Tárnoki Védõnõi Szolgálat, Tárnoki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Mesevár Óvoda dolgozóinak jutalmazását. A polgármester megköszönte a képviselõknek az egész éves eredményes munkát, és az ülést berekesztette. Kalamán Etelka testületi elõadó H?rek az aut?p?lya csom?pont?p?t?s?r?lhivatali?gyek a sz?mok t?kr?ben Ez az?t nem R?m?ba vezet majd? Az M7 autópálya teljes értékű csomópontjának kiépítéséről az elmúlt év második felében már megtudhattuk, hogy annak tervezési és engedélyezési munkáira megindították és eredményesen befejezték a nyílt közbeszerzési eljárást. A nyertes pályázó a Speciálterv Kft. lett Ft+Áfa versenyárral, a szerződést a munkákra már megkötötték. A további munkáknak megszabott határideje van. A munkákat koordináló NIF Zrt-vel továbbra is folyamatos az önkormányzati kapcsolattartás. Az év végéig a tervezési munkálatokkal végeztek, január hónapban már csak MOLÉP Kft Tárnok, Hazatérők útja 79. Tel/Fax: 23/ Családi házak, irodaházak, üzletek, műhelyek Szerkezet és Kulcsrakész kivitelezése, felújítása, referenciával. mobil: 06/ valamint Minősített, felületkezelt fa nyílászáról hőszigetelt üvegezéssel Beltéri ajtók, Zsalugáterek, Beépített bútorok, lépcsők, falburkolatok készítése, mobil: 06/ néhány szakhatósági engedélyt kellett beszerezni. Az látszik, hogy egy jól szervezett szakmai kör és egy érdekközösség munkájaként meg fog valósulni a csomópont teljes értékű kiépítése. Tárnok Nagyközség jelenlegi Képviselő testülete továbbra is elkötelezett a beruházás megvalósításában. Tekintettel arra, hogy a kivitelezésre szánt pénz a munkálatokra rendelkezésre áll, szerintem nemsokára munkagépekkel találkozhatunk a helyszínen. Ha pedig a csomópont kiépül, Tárnoknak egy csonkasággal kevesebb lesz. Na ez jó hír. kovácsbeni. Tárnok Az iktatott?gyek sz?ma meghaladja az?vi 24 ezret! Ha a Polgármesteri Hivatal szóba kerül sokféle véleményt hallok. Ki-ki tapasztalata és vérmérséklete szerint véleményez, az biztos, hogy a dolgozók kapnak hideget-meleget egyaránt. Azért kíváncsi lettem, szerettem volna megtudni miről, mennyi munkáról van szó, amikor a hivatalról beszélünk? Az építési engedélyem kapcsán nem régen kerültem bensőséges viszonyba az illetékes osztály illetékes embereivel, de egyre inkább furdalta az oldalamat az a kérdés: hány ügyet kell elintézniük odabent? Nos sikerült megtudni a számokat és hasonló élményben volt részem, mint amikor tavaly a Település Üzemeltetési Iroda által kaszáltatott terület nagyságát vizsgáltam. Majdnem lecsücsültem meglepetésemben akkor is és most is. A számok ijesztőek, a évben iktatott ügy szerepelt az ügyfélforgalom évenkénti alakulását bemutató táblázatban! Ez pedig óriási szám és elgondolkodtató. Mert ez nem csak ennyi iratot jelent, hanem ennyi elkezdett, elvégzett ügyet is, amiben biztos vannak néhány perc alatt elintézhetők is meg ennél jóval hosszabbak. Gondoljunk egy építéshatósági ügyre vagy éppen egy szociális ügyre. Ott egy-egy szám napok munkáját takarja. Ráadásul vannak az ügyfélfogadási napok is, amikor a kötelesség az ügyfél felé irányul, nem csak a kötelező papírmunkára! De van még érdekesség az adatokban, ami jól látható a grafikonon. A változás mértéke az elmúlt évtizedben, itt a növekedés 278%-os, de az elmúlt öt évet nézve is 227%-os! Tehát praktikusan szemlélve a dolgot majdnem két és félszer több ügyet intéznek a hivatalban ma, mint 2004-ben! De nézhetjük úgy is, hogy 2008-ban a 9 ezer tárnoki lakos mindegyikére két és fél, vagy úgy, hogy a harminc, ügyiratot kezelő dolgozó mindegyikére 800 ügy jutott, de akár összegezhetjük is: tíz év alatt iktatott irat keletkezett! Igyekeztem kideríteni a növekedés okait is. Két fő tényező jelenti a változást, az egyre növekvő állami feladatok és a növekvő lakossági igények, ezek átlagosan évente plusz üggyel 13-15% növekedést hoznak. A másik oldalról pedig a október 1-jén megváltozott felfogás, ami 2008-ban már majdnem 70%-os növekedést eredményezett! Ez a megváltozott felfogás pedig arról szól, hogy az ügyintézési határidőket egyre jobban csökkenteni kell, el kell végezni az évek óta halogatott munkákat is, de közrejátszott a növekedésben például a mezőri szolgálat járulékának bevezetése is. Abban azért biztos vagyok, hogy mindig lesznek elégedetlen ügyfelek, de a számokat megismerve el kell ismerni, hogy munkával telik az idő a hivatalban és egyre kevesebb az elégedetlenség. A tavalyi évben bevezetett Ügyfélszolgálati Charta, valamint az ügyfél elégedettségi kérdőív pedig állandó lehetőséget teremt a vélemények megismerésére. Ahogy pedig már olvastuk, ezt a megnövekedett munkát nem több emberrel végzik el, szóval úgy látszik igazi változás történik a hivatalban is. Ez pedig jó hír. kovácsbeni.tarnok tarnokhir_február.indd :46:58

9 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 9. oldal?elbor?tanak ez eml?kek?s szeretn?m k?zkincs? tenni? Interj? S?rm?ndi P?llal Azon kaptam magam, hogy három órája beszélgetünk. A gyönyörű festményekkel tarkított nappaliban halkan szólt a zene, én pedig kisgyermeki érdeklődéssel hallgattam Pali bácsi történeteit. Az ezerarcú művész első pillanattól fogva úgy mesélt, mintha közvetlen a szívéből jönne, és talán úgy is volt. Mesélt a falakról, amiket le kellett döntenie; a küzdelemről, amely pályáját kísérte, az ezernyi témáról ami érdeklődését ihlette. Az életről, mely olyan, mint egy ementáli sajt, tele van lyukakkal és aki nyitott és érdeklődő, bejuthat rajta. Ő is ilyen, akit ha kidobnak az ajtón, már belülről kopog az ablakon. Én csak ültem és mintha a sok százéves öreg mester mesélne tanítványának, úgy fogadtam magamba gondolatait. És rájöttem, mi mindent nem tudok még róla. Negyed évszázadnyi rádiózás, kabaré konferálás, újságírás és megannyi ementáli lyuk amin bement. Mintha minden érdekelné, és örökös tudásvágy kergetné Pali bácsit. Irigyelte azokat, akik mások által gondosan kitaposott ösvényen lavíroztak előre, néha tudás és érdem nélkül, míg ő maga minden ajtót két kézzel kellett, hogy kinyisson és néha még kettőre is zárták előtte, látva mikor jön. Most, 70 felett úgy tekint vissza az egészre, mint egy mulatságos életre. Ha nem saját magáról lenne szó, tette hozzá némi iróniával. Én pedig történetei közben csak ittam magamba a hangulatot ami otthonából áradt. Mint egy ezerarcú mester szentélye, és én ott kuporodtam egy békebeli kényelmes fotelban és arra gondoltam, mikor jön el az idő, amikor ennek a pillanatnak a jelentőségét megértem. Tán még most is hallgatnám őt, ha nem lenne éjszaka és rendezvényen, ahol az akkori lokálpatrióták bemutatták őt, büszkén. Aztán örök érdeklődéssel vette át a stafétát De soha nem adta fel és a küzdelmet nem is kudarcnak, hanem kihívásnak tekintette. Folyamatosan szemlélte azokat az ementáli lyukakat. Mégis hol, melyiken, és hogyan lehet bejutni Így lett újságíró, konferanszié, művész, rádiós és író is egyben. Nekem csak mester. Lapozok és jegyzetelek, miközben mesél és arra vágyom, futna gyorsabban a toll a kezemben. Kevés lesz, ami megmarad, ha nem írok sebesebben. Közben figyelek, nézelődöm és néha kérdezek. Persze balgaságnak érzek minden kérdést, gyermeki módon esik ki a számon pár aprónak tűnő gondolat csupán. Pali bácsi felemel. Tegeződünk. Mint kollégák. De úristen, hol vagyok én ahhoz Büszkén meséli, hogy még gyerekdarabot is írt. Színdarabot. Négyet is és szinte el sem hiszem, hogy az egyik felújított változata még ma is műsoron van. Szlovákiában. Az átkosban 2 millió gyerek látta a Peti kalandjai tévé változatát, de ezt sem itthon, mert itt nem kellett. Most már értem a falakat, amiket le kellett dönteni. Most már értem az utat, ami nem volt taposva. Pali bácsi viszont boldogan mesél. Előkerül egy mappa is, tele relikviákkal, óva int hogy belekezdjek, mert tényleg reggelig maradok. Maradnék én Folyton a festményeket bámulom, miközben folytatja és fiatalos mohósággal érdeklődöm. Bólogat. Azt mondja, igen, fest is. Körbevezet némán, és az egyik szoba falán egy másfél alma fogad egy képen. Azt mondja, művészek mondták, hogy a főiskolán évekig almákat festenek, ő csinált másfelet és elég is. Erre neki nincs ideje. Viszont a sok kép magyarázatot szolgáltat. Tájak, ahol járt, élmények, amit érzett, a tél, ahogyan ő megélte, egy utca, ahogyan sütött rá a nap. És megannyi festmény. Aztán leülünk és meglep egy könyvvel. Most is itt van mellettem, mikor írom e sorokat. Emberek között. Ez a címe. Benne sok rövid, de érdekes történet. Rólunk, emberekről. Mert Pali bácsi közöttünk tölti életét. Igazán közöttünk. Gondolhatnánk ezek után, az ő életéből nem hiányzik semmi. Nos de. Egy gyermek. Talán ezért is írt gyerekdarabokat, bevallja nekem őszintén. Még mindig szorongok, mint tanítvány a mester előtt. És azt érzem, nincs az az egyetem, ahol ilyen bölcsességet és életutat oktatnak. Kérdem, miért mindez, mit megélt? És ő egyszerűen felel. Nézzétek, ilyen dolgok vannak ebben a világban Pali bácsi, most már tudom, mennyire sajnálnám, ha nem ismertelek volna meg. Én pedig ezt szeretném közkincsé tenni CsA S?rm?ndi P?l: Eml?k?pusztaszerr?l (2000) szervezetünk pihenési vágya, tán még most is mesélne, ha tehetné. Mintha száz emberöltő élménye gyűlt volna össze egy emberben. Az érettebb korúak hallhatták Pali bácsi gondolatait a rádióban hosszú éveken át, én sajnos ennek nem lehettem részese, de most megismerve személyét, megértem azt, aki órát lesve várta a műsort és benne Pali bácsi gondolatait. Tárnokhoz már több, mint egy évtizede köti az élet, és anno örömmel vett részt azon a és mesélt nekem Dávid Rózsáról, akit már ő ismertetett meg velünk. Pali bácsi pedig élete minden mozzanatára tudott egy-egy apró történetet, de most már tudom, nem ő lett volna, ha nem így történik mindez. A örök közdelemre, mely útját jellemezte, csak annyit mondott, üzent a sors, csinálhatsz mindent, de soha nem fogadnak be téged. Mintha egy első éves orvostanhallgató állna a nagy egyetem kapuja előtt és ezt olvasná egy táblán, úgy érezhette magát ő is. ANGOL HOLLAND HASZNÁLT RUHA ÜZLET FOLYAMATOS AKCIÓK! GYERMEKRUHA-PÓLÓK- NADRÁGOK OLCSÓN FELÖLTÖZTETJÜK! TÁRNOK, FŐ U. 43. NYITVATARTÁS: Kedd-Péntek: Szombat, Vasárnap: VASÁRNAP IS NYITVA! ÚJ! VEGYES ÉLELMISZER NAPI AKCIÓK! FRISS ÁRU! ÉLELMISZER-PÉKÁRU- VEGYIÁRU BŐ VÁLASZTÉK! TÁRNOK, FŐ U. 43. NYITVATARTÁS: Kedd-Péntek: Szombat, Vasárnap: tarnokhir_február.indd :47:14

10 10. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Helyi ad?k: mire k?lt az?nkorm?nyzat? E kérdés megválaszolásához át kell tekinteni a kötelezően ellátandó feladatokat, valamint azon feladatokat, melyeket az önkormányzat a következő évben a legfontosabbnak tart, aminek megvalósításán dolgozni kíván, illetve amiket kényszerhelyzetben meg kell valósítania. K?telez? feladatok: Elsődleges a kötelezően ellátandó feladatok működtetése. Ezek törvény által meghatározott alapfeladatok: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A kötelező feladatok tekintetében az önkormányzatoknak választási lehetőségük nincs, ott legfeljebb abban dönthetnek saját elhatározásból, hogy a kötelező feladatot milyen mértékben, hogyan oldják meg. Törvény előírhatja az ellátás minimális szintjét. E kötelező feladatok ellátásához az önkormányzatok a költségvetési törvényben meghatározott mértékű állami hozzájárulásban részesülnek. Azonban egyre inkább érzékelhetõ a helyi önkormányzatokra átterhelt feladatok növekedése, ezzel párhuzamosan pedig az önkormányzatoknak juttatott állami források csökkentése.?nk?nt v?llalhat? feladatok: A települési önkormányzat saját maga határozza meg kivétel a kötelező feladatok, valamint egyéb törvényi szabályozásból eredő feladatok pl. köztisztasági és településtisztasági feladatok, családsegítő alapszolgáltatás hogy mely közszolgáltatásokat lát el, azokat milyen eszközökkel, milyen mértékben és azt hogyan oldja meg. Fontos szempont, hogy a döntés a lakosság igényei alapján történjen, továbbá nem lehet független az önkormányzat anyagi lehetőségeitől, mivel saját költségvetésén belül kell maradnia. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, összetétele, a település adottságai, fejlettsége, helyzete és egyéb körülmények (hagyományok ). A feladatvállalást anyagi lehetőségeinek terjedelme szabja meg. A fakultatív feladatvállalás nem történhet a kötelező feladatok terhére, így az önkormányzat csak saját bevételei figyelembevételével járhat el. Csak néhány a helyi közügyek köréről, melyre igény van a lakosság részéről, melyet legalább szinten kell tartani, melyek pénzügyi fedezetéről gondoskodni kíván az önkormányzat: KÖRNYEZETVÉDELEM (tiszta Tárnok akciók, veszélyes hulladék gyűjtése, faültetés ) EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS FELADATOK (élelmeztetés, méltányossági közgyógy, méltányossági ápolási díj, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, fűtéstámogatás, Bursa Hungarica ösztöndíj, játszócsoport működtetése, idősek napja, ) OKTATÁS (alapfokú művészeti oktatás, logopédiai szolg.) KÖZMŰVELŐDÉS, sport, civil szervezetek támogatása (KSK támogatása, sport pályázatok, alapítványok, Tárnokhír, rendezvények, Summerfest stb.) KÖZRENDVÉDELEM (Rendőrőrs, Polgárőrség) ÁLT. ÖNK. FELADATOK (kisebbségi önk. Támogatása) Díjak, KITÜNTETÉSEK, stb. HELYI VÉDELEMI FELADATOK (kényszerhelyzetben árvíz elleni védekezés) Az önként vállat feladatok megvalósításához, szinten tartásához szükséges fedezetet az önkormányzatoknak teljes egészében maguknak kell előteremteniük. A lehetőségek szűkösek: nincs értékesíthető önkormányzati vagyon, nincs telekértékesítésre alkalmas ingatlan, sőt a fejlesztések miatt ingatlanvásárlásra lenne szükség intézményi kiadások csökkentése, belső tartalékok feltárása, kiaknázása (megtörtént: integrálás, átszervezés..) helyi adóbevételek növelése. Az önkormányzatok évtől három fajta adóztatási módszer közül választhattak: az építmény és a telek m 2 -ben számított területe után vet ki adót, az építmény és telek korrigált forgalmi értékét figyelembevéve adóztat, az építmény és telek számított értéke (ingatlanadó) alapján adóztat. A jelenlegi nehéz gazdálkodási helyzetben mindenképpen gyors, rövid távra koncentrált, bevételt eredményező, a végrehajtás szempontjából időben megvalósítható lépésekre van szükség. Korrigált forgalmi értéken országos viszonylatban is csak három önkormányzat adóztat. Ennek lényege, hogy az adózó vallja be az ingatlan forgalmi értékét, az adóhatóság ezt korrigálja (csökkenti) 50%-kal. Az adó mértéke a korrigált forgalmi érték max. 3%-a. E módszert alkalmazó önkormányzatok nem javasolták az átállást, mivel tapasztalataik szerint az adóhatóság és az adózó között felmerülő számos probléma (bevallásban előforduló irreális adatok, stb.) megnöveli az adminisztrációs feladatokat, a hiánypótlásra való felhívások és az adóellenőrzések száma így jelentősen megnő. Véleményük szerint a terület alapú adóztatásról a korrigált forgalmi értéken való adóztatásra meglehetősen nehéz feladat. Tárnok Nagyközség Önkormányzata nem kíván ezzel a módszerrel adóztatni. A számított értéken való adóztatás módszerét szintén elvetette az önkormányzat, mivel ez egy teljesen új módszer, alkalmazását illetően nincs tapasztalat, az átállásra hónapok kellenek. A jelenleg alkalmazott rendszer bevált, évek óta jól működik, az adóellenőrzések révén az adókötelezettek bázisa évről-évre teljesedik. A számított értéken való adóztatásnál törvény határozza meg megyénként, ezen belül település típusonként (megyei jogú város, város, község) az egyes ingatlanfajták (lakás, üdülő, kereskedelmi egység, stb.) típusingatlanainak fajlagos forgalmi értékhatárait. Ez alapján az önkormányzatok szükség esetén értékövezetek kijelölésével határozzák meg ingatlan fajtánként a típusingatlan irányadó fajlagos forgalmi értékét. A fajlagos forgalmi érték meghatározásához az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok, a kiállított adó-és értékbizonyítványok, valamint a helyi rendeletünkben meghatározott egyes lakóingatlan-fajták értékei adnak még információt. Fenti törvényi rendelkezést, valamint a helyi viszonyokat, adatokat figyelembe véve kalkuláltunk. Számításaink során olyan magas évi adó összeget kaptunk, melyet Tárnok lakosságára terhelni nem lehet. Az önkormányzat két alkalommal tárgyalta a helyi adóztatás kérdését. Felmérte a várható hatásokat, a reális társadalmi szükségletet, figyelembe vette az alkalmazható lehetőségeket. Először a szabályozási koncepciót vitatta meg és fogadta el, majd később az ennek alapján kidolgozott rendelet-tervezetről döntött. A döntés lényege, hogy nem alkalmazza a számított értéken való adóztatást, mivel az az adózók teherviselő képességéhez nem igazodik. Így a képviselő-testület belterületen a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlana után a kommunális adót meghagyva, annak mértékét emeli. Éves szinten az adó mértéke Ft adótárgyanként, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni. A mértékváltozásról az érintettek határozatban értesülnek, melyet az Adó Iroda március 15-ig megküld. A 60. életévet betöltött magánszemélyek továbbra is alanyi adómentességet élveznek. Belterületen építménnyel rendelkező jogi személyek esetében sem a számított értékalapú adóztatást mellett döntött a Testület. Megmaradt a m 2 alapon számított adóztatás, azonban mértékemelésre itt is szükség volt évtől az évi adó mértéke 800 Ft/m 2. Az Alkotmánybíróság december közepén megsemmisítette a helyi adókról szóló törvénynek a számított értékre vonatkozó szabályait, mivel e szabályozások az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenesek. Szerencsére a képviselőtestület a biztos bevételt eredményező, régóta alkalmazott és hatályában fenntartott módszer mellett döntött. Változás történt még az iparűzési adóban évtől az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 százaléka. MEGSZŰNIK A MEZŐŐRI JÁRULÉK Tárnok Nagyközség Önkormányzata évben megalkotta a mezei őrszolgálatról, a mezőőri járulék mértékéről és megfizetésének módjáról szóló rendeletét. Két fővel a mezőőri szolgálat megkezdte munkáját. A mezőőrök a mezőgazdasági művelésű területek, valamint a külterületen lévő ingatlanok őrzését végzik. Feladatuk a település közigazgatási területéhez tartozó termőföldek, mezőgazdasági termények, termékek, gépek, felszerelése, eszközök, haszonállatok, geodéziai építmények, földmérési jelek őrzése. A mezőőri szolgálat szakmai hatása pozitív. A mezőőrök folyamatos jelenlétével biztonságosabbá válnak az őrzött területek, visszaszorítva a szabálysértések és bűncselekmények számát. A Testület évben az őrzött területek után mezőőri járulékot határozott meg. Megvizsgálva azonban a járulékfizetés kérdését, a novemberi ülésen úgy határozott, hogy évtől a mezőőri szolgálat működéséhez, fenntartásához kapcsolódó kiadások fedezetét saját költségvetéséből biztosítja, így a mezőőri szolgálat működéséhez nem kíván a lakosságot terhelő mezőőri járulékot kivetni. A rendelet módosítására a februári ülésen kerül sor. MENTESSÉG A TALAJTERHELÉSI DÍJ ALÓL A környezetterhelési díjról szóló törvény alapján: A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvíztározót is, alkalmaz. Azt a tényt, hogy a közcsatorna műszakilag rendelkezésre áll-e, az esetek többségében nem okoz nehézséget megállapítani (a telekhatár előtt húzódó közcsatorna alkalmas a bekötésre). Azonban sem a környezetterhelési díjról szóló törvény, sem pedig a helyi rendeletünk nem rendelkezett arról az esetről, amikor létezik ugyan műszaki megoldás a rákötésre, de például a terepviszonyok milyensége a közcsatornára való rákötés a (településen) szokásos költségeknek a többszöröse. E probléma önkormányzati rendeletbe iktatott mentességgel oldható meg. Ennek alapján döntött a képviselő-testület úgy, hogy mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól a közszolgáltató igazolása alapján az a kibocsátó, akinek a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára való rákötés költsége az általában szokásos költségeket jelentősen, legalább kétszeresen meghaladja. A rendelet január 1-jén lép hatályba. Az igazolás a közszolgáltató (ÉTV Kft. Érd, Fehérvári út 63.) Ügyfélszolgálati Irodájától szerezhető be. Tárnok Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adó Iroda tarnokhir_február.indd :47:15

11 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 11. oldal A Gaudium K?rus besz?mol?ja Közkívánatra mostantól egy új, gasztronómiai rovattal kedveskedünk olvasóinknak. Böbe konyhájából nemcsak a frissen készülõ finomságok illatai, hanem hagyományõrzõ és titkos receptek is kiszivárognak majd, hazai és nemzetközi konyhákba nyerhetünk betekintést, az étkezési kultúrákról és a gasztronómia történetérõl is bõvíthetjük ismereteinket, hiszen ahogy azt Anthelme Brillat- Savarin írta: A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással. Érdekes, hogy Európában csak a középkorban jelent meg az elsõ szakácskönyv, pedig Kínában már idõszámításunk elõtt is ismertek receptkönyveket. Azt mindannyian tudjuk, hogy õseink, az elõmagyarok a halászattal, vadászattal, gyûjtögetéssel szerzett élelmet nyárson sütötték meg, de gondolnánk-e, hogy már ismerték az aszalást, a szárítást és a füstölést is? A magyar pásztorok és a tanyavilágban élõk még néhány évvel ezelõtt is ezeket a tartósítási eljárásokat alkalmazták. Ilyen és hasonló érdekességeket, helyi aktualitásokat szeretnénk Önökkel megosztani most induló rovatunkban, amelyhez szívesen fogadjuk saját kapcsolódó történeteiket, ismereteiket és persze nagymamák és unokák hagyományos és modern receptjeit, amelyeket mindannyiunk örömére közkinccsé tehetünk. Aktuális receptajánlatunk a farsanghoz kapcsolódik. A farsang szót hallva mindenkiben az álarcosbálok, a jelmezes mulatságok színes kavalkádja elevenedik meg. A vízkereszttõl hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó, változó hosszúságú ünnep a gazdag néphagyományokra épül. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A telet záró idõszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat és népszerûek voltak a batyus bálok is. Az eladó lányokat illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be a társaságba. A legtöbb lakodalmat is ebben az idõszakban tartották faluhelyen. Ha farsang, akkor móka, kacagás, evés, ivás és persze: Farsangi f?nk Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dl tej, 4 dkg élesztõ, 5 dkg cukor, 5 tojássárgája, 6 dkg olvasztott vaj, olaj, porcukor, lekvár Elkészítés: A lisztet leszitáljuk, a tej felében a cukorral az élesztõt megfuttatjuk. A liszt közepébe öntjük az élesztõs tejet, a tojások sárgáját, a vajat, egy csipet sót és annyi tejet, hogy lágy tésztát kapjunk. Hólyagosra keverjük és meleg helyen letakarva a kétszeresére kelesztjük (kb.1/2 óra). Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk és 5-6 cm-es körökre kiszaggatjuk. Kb. 20 percig pihentetjük, majd középen kissé benyomkodjuk. A sütéshez bõséges olajat forrósítunk, és a fánkokat kis adagokban sütjük. Az elsõ oldalt lefedve (3-4 perc), a másodikat pedig fedõ nélkül (1-2 perc) sütjük, hogy a fánk szép, szalagos legyen. Papírkendõre szedjük, hogy az olaj lecsöpögjön, majd porcukorral megszórva, lekvárral kínáljuk. REGISZTRÁCIÓS DÍJ ÉS KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL TÖRZSVÁSÁRLÓI KEDVEZMÉNNYEL JUTHAT AVON TERMÉKEKHEZ 06 (70) Bajczné Karsai Ildikó Igen nagy örömünkre szolgált, hogy elején a tárnoki önkormányzat pályázatot írt ki a település civil szervezetei részére. Bár kórusunk 2002 októbere óta mûködik, még sohasem volt lehetõségünk nagyobb pénzösszeghez jutni. Örömünk pedig még jobban fokozódott, amikor mindkét pályázatunkat pozitívan bírálták el. Mivel kórusunk ebben az évben vált egyesületté, szívesen vettük a mûködésre kapott pénzösszeget. Ebbõl tudtuk finanszírozni a tagok új kottatartó mappáit, melyet az Ament Éva grafikusmûvész által ter vezett logónkkal is elláttunk. Beszereztünk egy régóta áhított stabil kottatartó állványt, metronómot, bõvítettük kottatárunkat. Ebbõl a pénzbõl finanszíroztuk a próba helyiség terembérleti díját. A cél megvalósítására kapott összegbõl két rendezvényt tudtunk lebonyolítani. A RENESZÁNSZ EST június 6-án került megrendezésre, melyet a Reneszánsz Év inspirált. Az estet a Mûvelõdési Házban a Tárnoki Lokálpatrióták Egyesületével együtt szerveztük. Kórusunk különbözõ nemzetek reneszánsz kórusmûveivel ismertette meg a közönséget. Segítségünkre voltak Riha Emil ütõs növendékei: Bakos Orsolya, Bohn András, Pluhár Tamás és Szolnoki Barna. Vendégül hívtuk a Saltarello Régi Zene Együttest, mely bemutatta korabeli hangszereit és az egyes reneszánsz udvarokban jellemzõ hangulatos zenéket, tánckíséreteket. Közben Dobos Erika és Õr Bea a kor irodalmi alkotásaiból adott ízelítõt. Az estet követõen finom házi süteményekkel vendégeltük meg a hallgatóságot, s a bátrabbak egy kis reneszánsz csemegét is kóstolhattak. Másik rendezvényünk novemberben zajlott, szintén a mûvelõdési házban. A II. Tárnoki Kórustalálkozóra három, a régióban mûködõ kórus fogadta el meghívásunkat. Meglepõdve észleltük, hogy népes közönséget sikerült összetoboroznunk, akik kellemes zenei élményekkel távozhattak. A karnagyoknak virággal és apró ajándéktárggyal köszöntük meg a kórusok felkészítését. A találkozót követõen megvendégeltük a közel száz résztvevõ kórustagot. A finom sültek elkészítését a Pici Poci Falatozónak köszönhettük, a sokféle salátát és a süteményeket pedig a Gaudium kórus tagjainak. Idén is, mint mûködésünk óta minden évben, énekeseink részt vállaltak nemzeti ünnepeink méltó megünneplésében is (márc.15., okt.23.). Tavasszal közremûködõi lehettünk egy jótékonysági koncertnek és egy húsvét elõtti áhítatnak. Mindkét alkalommal Pergolesi: Stabat Mater c. oratórikus mûvét adtuk elõ az érdi Bach Kamarazenekarral. Október 1-én énekeltünk a Mûvelõdési Házban az Idõsek Világnapján, ami egyben a Zene Világnapja is ban december 12-én tartottuk a Lokálpatrióták egyesületével közösen szervezett Adventi hangversenyünket. Köszönjük, hogy ezek a pályázatok lehetõséget adtak színvonalas zenei rendezvények létrehozására és segítik kórusunk mûködését, fennmaradását ilyen nehéz gazdasági helyzetben is. Szinyéri Judit, karvezetõ tarnokhir_február.indd :47:31

12 12. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Bakonyi bety?ros barangol?sok E címmel rendezte meg úttörõcsapatunk hagyományos téli táborát Karácsony és Szilveszter között. A Magas-Bakony területén, Pénzesgyõrben ütöttünk tanyát. Táborunk keretjátékát a XIX. századi betyárvilág felidézése adta. Az internet segítségével gyûjtöttünk anyagot. Versek, népdalok, népballadák, mondák vitték közelebb a gyerekekhez a bakonyi sûrûségben megbúvó betyárok életmódját. Az egymás ellen versengõ csoportok egy-egy jelenet elõadásával készültek az utolsó estére. Maguk készítette jelmezekben, kellékek és díszletek alkalmazásával jelenítették meg, hogyan élhettek e számkivetett alakjai a magyar történelemnek. A szöveg megformálása is a gyerekek feladata volt, akik hallatlanul kreatívan dolgoztak. Szívesen alkalmazták nyelvünk virágait: merítettek a szólások és közmondások tárházából, tájnyelvi szavakat használtak. Az utolsó esti elõadásig azonban még Elk?sz?tett?k a pannonhalmi ap?ts?g makettj?t mûvelõdéstörténet néhány meghatározó helyszínét. Jártunk Cseszneken, melynek vára a török elleni védelmi harcok egyik fontos helyszíne volt. Szakvezetés segítségével ismerkedtünk Pannonhalma a különbözõ építészeti stílusok megjelenési formáit. Lenyûgözött bennünket az a szellemi kincs, melyet az apátsági könyvtár képviselt. A séta után a csoportok egy feladatlap kitöltésével adtak számot arról, milyen sok új információhoz jutottak. Majdnem mindegyik közösség maximális pontszámot ért el. Pápán a református kollégiumot kerestük fel, melynek falai között tanult Petõfi Sándor és Jókai Mór is. Bakonybélben az Erdõk Háza kiállítása megértette velünk, milyen fontos a környezetvédelem, hogy a természeti T?li t?ra a Bakonyban élmények, programok sokasága várta a táborozókat. Az együtt töltött napok alatt felkerestük a magyar történelem, történetével, az apátság mûködésével. Rendhagyó történelemóra keretében követtük az épületegyüttes kialakulását, ISMERI P?NZ?GYI J?V?J?T? Egy jó pénzügyi, befektetési tanácsadó segíthet! Üdvözlöm Gyárfás István vagyok. Pénzügyi tanácsadó. Amiben segítséget tudok nyújtani: nyugdíjának maximalizálása hitelkiváltás, lakáshitel ügyintézés adósságrendező hitel ügyintézés adóoptimalizálás Ha kérdése van vagy csak érdeklődni szeretne piacvezető konstrukciók iránt hívjon bártan a telefonszámon. Tisztelettel: Gyárfás István B.?.?.K.! kincsek megóvása az emberiség egyetemes felelõssége. Az erdei túránk közben talált néhány hófoltot is örömmel vettük birtokba. S bizony volt mit kapaszkodni felfelé az úton, mire a szurdokon át a helyiek gugyornak nevezik ezt a felszíni formát - az Oltár-kõhöz értünk. Itt kõbõl Csapatunk a cseszneki v?r el?tt kiraktuk településünk nevét. A csoportok számot adtak turisztikai tudásuk szintjérõl is. Tájoltak, távolságot mértek, túrajelek alapján tájékozódtak. A természet pedig befogadott minket. A havon csillogó, visszaverõdõ napfény, a zúzmarás ágak kristályai, a patakon átkelést nyújtó farönkök zuzmós oldala megannyi apró csoda volt, melyet csak az vehet észre, aki közel engedi magához a tájat, annak szépségét. Táborozóink között sok ilyen gyermek volt. A Magas-Bakony megmutatta vadgazdagságát is. Õzek, szarvasok, vaddisznó, róka keresztezte utunkat. Csak Szent László pénzét egysejtû maradványokat nem leltünk. Zirc apátsága, a Természettudományi Múzeum Bakony természeti értékeit bemutató kiállítása is segített abban, hogy megismerjük, megszeressük ezt a csodálatos tájegységet. Így aztán nem csoda, ha a szilveszteri koccintásnál az is elhangzott, hogy jöjjünk még erre a vidékre. Programunk megvalósítását a Középmagyarországi Regionális Ifjúsági Tanács és Tárnok Nagyközség Önkormányzata segítette. Köszönjük szépen. Olvasóinknak e lap hasábjain a gyermekek nevében is boldog új esztendõt kívánunk. Kérjük, hogy munkánk ismeretében adójuk 1%-nak felajánlásával segítsék úttörõcsapatunk további munkáját, közhasznú céljaink megvalósulását. Adószámunk: Támogatásukat mely önöknek nem jelent többletkiadást, csupán az adószámunkra szóló rendelkezés megtételét az adóbevallás benyújtásakor köszönjük. Szöveg: Várhelyi Mária Fotó: Várhelyi Miklós tarnokhir_február.indd :47:35

13 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 13. oldal A j?v? z?loga: a k?tv?nykibocs?t?s Az elmúlt esztendõben Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete úgy döntött, hogy az önkormányzat közép- és hosszú távú fejlesztési céljainak és folyamatos finanszírozásának megvalósítására zártkörû kötvényt bocsát ki. A tévék és rádiók rendszeresen beszélnek más önkormányzatok hasonló döntéseirõl, de fontosnak tartom, hogy most pontosan körbejárjuk ezt a kérdést lapunkban is. Szolnoki Gábor polgármestert kérdeztem a részletekrõl. Valóban fontos, hogy ezekrõl a kérdésekrõl is beszéljünk, mert településünk életében az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudunk fejleszteni, utat építeni, csatornázni, közvilágítást fejleszteni, óvodát vagy éppen játszóteret építeni. Képviselõ-testületünk alapvetõ célja, hogy Tárnok fejlõdjön, de ehhez pénzre van szükség, hiszen sem az aszfaltot, sem a csatornacsövet, sem az épületekhez a téglát nem adják ingyen. A októberi választások után viszont azzal szembesültünk, hogy településünkön nincs közép- és hosszú távú fejlesztésekre fordítható pénz, ráadásul mûködési költségvetésünk is hiányos volt. Arról már a decemberi Tárnokhírben beszámoltam, hogy egy település önkormányzatának kötelezõen az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrõl, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetõ fenntartásáról, az egészséges ivóvízellátásról kell gondoskodnia, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését, köteles továbbá köztisztasági és település tisztasági feladatokat is ellátni. Ez az, ami törvényben foglalt kötelezettség. Ám az állam már ezekhez sem ad elegendõ pénzt. Az ember ezt nehezen érti meg, de így van. Kötelezõen elõírnak egy feladatot, de mélyen hallgatnak arról, hogy ehhez nem adnak elég pénzt. Arról pedig még mélyebben hallgatnak, hogy a lakosság számára viszont nélkülözhetetlen fejlesztésekhez a pénzt pl. csatorna, útépítés, óvodafejlesztés, játszóterek itt helyben kell megteremteni. Ezekhez nyújthat fedezetet a kötvény. Ez idáig érthetõ volt, de a kötvénnyel kapcsolatban vannak akik hitelrõl, eladósításról, fedezetnélküli fejlesztésekrõl beszéltek. Hitel vagy kötvény, mi a különbség? Tisztázhatóak ezek a kérdések? Természetesen, sõt tisztázni is kell õket. A szakirodalom szerint a kötvény olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt összeget és annak elõre meghatározott kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényben megjelölt idõben és módon visszafizeti. A kötvény tehát hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, de nem hitel! Az, hogy hitelviszonyt testesít meg azt jelenti, hogy a kötvény vásárlója nem válik a kibocsátó társaság tulajdonosává. Viszont a kötvényt kibocsátó a kötvény értékéhez azonnal hozzájut, azt saját forrásaként szabadabban használhatja fel, mint a hitelek esetében. A hitel ezzel szemben csak a szükséges pénz rendelkezésre-tartását jelenti a hitelt felvevõ részére, viszont ekkor a kapott pénzzel nem rendelkezik szabadon az adós, vagyis nem teheti meg azt, hogy a felhasználása elõtt befekteti, más felhasználást választ vagy a felhasználást elhalasztja. Az önkormányzat képviselõ testülete ezért döntött a Jövõ záloga nevû kötvény svájci frank értékben történõ kibocsátásáról. A kibocsátás napján az önkormányzat részére a bank devizaszámlát nyitott, amelyre az egész összeg átutalásra került. Ki rendelkezik az összeg felett, ki dönthet a felhasználásáról? Az összeggel az önkormányzat képviselõ testülete rendelkezik a Pénzügyi Bizottság, az Állami Számvevõszék szigorú ellenõrzése mellett. Az önkormányzati törvény lehetõséget biztosít az összeg betétként történõ lekötésére, forintra történõ átváltására, egyéb banki szolgáltatások igénybevételére. A pénzügyi mûveletek révén a kötvény pénzt termelhet, amely betéti kamat vagy árfolyamnyereség formájában realizálódik. Miért éppen svájci frankban történt a kötvény kibocsátása? Általánosan ismert, hogy a különbözõ devizák kamatai eltérõek. Az erõsebb devizák kamata alacsonyabb, a gyengébb devizáké magasabb. A forintban felvett hitel (kibocsátott kötvény) után fizetendõ kamat évi kb %, míg a svájci frank kb. 3,9%. Célszerû volt az önkormányzatnak olyan devizában kibocsátani a kötvényt, amely után kevesebb kamatot kell fizetnie. Mibõl fizeti vissza Tárnok a kötvény törlesztõ részleteit illetve a visszafizetésre milyen hatással van a forint gyengülése? Amikor egy bank hitelt bocsát valaki rendelkezésére, vagy arról dönt, hogy valakinek a kötvényét megvásárolja, azzal a bank a saját pénzét kockáztatja. A döntés meghozatala elõtt a bankok ezért hitelbírálatot végeznek. Ez egy rendkívül felelõsségteljes feladat. A hitelbírálat magában foglalja az ügyfél, az ügylet és a fedezet értékelését. Itt dõl el, hogy olyan partnert fognak-e finanszírozni, aki képes és hajlandó is eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek. A Raiffeisen Bank és a kötvény kibocsátási tenderben részt vevõ többi bank is szakmai elemzések után úgy ítélte meg, hogy Tárnok Nagyközség Önkormányzata vissza tudja fizetni a kötvény törlesztõ részleteit. A bankok nem kockáztatták volna pénzüket, ha nem láttak volna biztosítékot arra, hogy az önkormányzat hosszútávon is képes a kapott pénz visszafizetésére, a törlesztõ részletek kigazdálkodására. A kötvény törlesztése 5 év türelmi idõ után következik és 15 éven át történik. A törlesztõ részletek kifizetésére fél évente kerül sor: áprilisban és októberben. A kamattörlesztésre azonban nagyon jó konstrukciót dolgoztunk ki. Az alacsonyabb kamatozású svájci frank alapú kötvényt forintra váltva forintszámlára helyeztük, és a forintra adott kamat magasabb, mint a svájci frankban fizetendõ kamat forint értéke. Itt pedig most a forint gyengülése részünkre nagyobb haszonba fordult, mert miközben a svájci frank kamata alacsony maradt, addig a forint kamata még magasabb lett, most már folyamatosan 10% fölött van! A tõketörlesztõ részletek pedig az önkormányzat saját bevételeibõl kigazdálkodhatók lesznek, amelyet a bank által készített tanulmány számításai bizonyítanak. Ha ez így van, akkor kíváncsi vagyok a számokra. Mennyi kamat került az év végéig kifizetésre és keletkezett-e még azon felül árfolyam vagy kamatnyereség? Ezzel kapcsolatban nagyon jó híreim vannak. A forintszámlán való pénzkezelés eredményeként a évben kifizettük a féléves kamatot 38 millió Ft értékben és a jól megválasztott lekötések miatt további 50 millió Ft gazdagította Tárnok Nagyközség költségvetését. Most tehát az a helyzet állt elõ, hogy a fejlesztésekre rendelkezésünkre áll a kötvény értéke, közben pedig plusz forráshoz jutottunk ötven millió forint értékben. Ez valóban elismerésre méltó eredmény. Mi lesz ennek az összegnek a sorsa? Természetesen ezt az összeget is fejlesztésekre fordítjuk, már ebben az évben! Vannak-e még olyan körülmények, melyek a kötvénykibocsátás mellett szólnak? Stabil M?rleg Bt Könyveltessen velünk! Könyvelés, Bérszámfejtés, Adótanácsadás Természetesen. Nagyon kevesen tudják például azt, hogy abban az esetben is pénzt kell biztosítani egy pályázathoz, ha annak 100%-os a támogatottsága! Ugyanis ebben az esetben is kötelezõ az elõfinanszírozás, tehát ilyen pályázatokon sem lehet indulni önrész nélkül. A kötvény viszont a fentiek alapján az ilyen esetekre is tökéletes megoldást nyújt. Ha ugyanezt hitelbõl próbálnánk megoldani, akkor elõször is már a pályázat beadásakor rendelkeznünk kellene egy hitelszerzõdéssel, amit azonnal törleszteni kellene, ha pedig például egy pályázat nem nyer, akkor büntetõkamatok megfizetésével visszafizetni. Ez rossz üzlet lenne, ráadásul évente többször kellene megismételni. Minden pályázathoz újabb hitel, minden hitelhez újabb közbeszerzés kellene, ami minimálisan másfél hónap, ez pedig lehetetlenné tenné a pályázaton való indulást, hiszen gyakran csak néhány hét áll rendelkezésre a beadásra. A kötvény tehát rugalmas lehetõség, ami a mai világban a legnagyobb lehetõséget engedi a pályázatokra és az egyéb fejlesztésekre. Azt már megértettem, hogy amíg a kötvényt nem használtuk fel, addig nem kerül egyetlen forintunkba sem. De mi van akkor, ha felhasználjuk? Most például a bérlakások építésére fordítottak belőle 70 millió forintot. Mennyi ennek a törlesztő részlete és mennyi a lakások tervezett bevétele? A bérlakás nagyon jó üzleti példa a kötvény felhasználására. Természetesen ebben az esetben is érvényes, hogy öt évig, (itt azonban már csak négy és fél évig) tehát közepéig csak a rá eső kamatot kell törleszteni, ez nagyjából 3,7 millió Ft/év. A tíz lakásból tervezett lakbér bevétel ami természetesen nem tartalmazza a közös költségeket és a rezsiköltséget éves szinten eléri a 7 millió Ft-ot. Ha a türelmi idő letelik, akkor megkezdődik a tőke törlesztése is 15 éven keresztül, ez a 70 millió forintra körülbelül 6,3 millió Ft/év. Meg kell itt jegyezni azt is, hogy a bérlakás építés ÁFA tartalmát, ami további 18 millió Vállaljuk társaságok számviteli, bérszámfejtési, pénzügyi feladatainak teljes körű ügyintézését, igény esetén helyszíni iratanyag átvétellel. Nem teher a papírmunka, ha szakemberre bízza! Sike Mária Tel: 20/ Fax: 23/ sikemarcsi@minden-nap.hu tarnokhir_február.indd :47:36

14 14. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Ft, jogosultságunk alapján pedig visszaigényeljük Nos, például így lehet fejlesztéseket elérni kötvényből. A 15+4,5 évre tervezett kiadás 112 millió Ft, az erre az időszakra tervezett, mai értéken számolt bevétel 136 millió Ft (ebből az első 4,5 évben 17 millió kiadásra 31,5 millió bevétel jut!). A bevételek fedezik a kiadásokat, és ebben a számolásban van még egy 24 millió forintos biztonsági tartalék is, amire akár azt is mondhatjuk, kompenzáció a telek árára. Ezek után pedig az önkormányzat tulajdonába fog kerülni egy 10 lakást tartalmazó vagyontárgy, melynek a mai értéke millió Ft körül van, és nem szabad elfelejteni, hogy ebben természetesen benne lesz az ajándékként elnyert 30 millió forintos pályázati pénz és az építésre átadott telek fejlesztéssel növelt értéke is. Akkor majd el lehet gondolkodni akár a lakások értékesítéséről is, de ezzel kapcsolatban már kidolgozás alatt van egy ennél is gazdaságosabb, gyorsabb megtérülést hozó üzleti modell, ez azonban legyen majd egy későbbi meglepetés. Milyen további fejlesztéseket valósítanak meg a kötvénybõl és azok esetében mi lehet a törlesztés fedezete? A lakosságnak nagyon nagy igénye van a fejlesztésekre. Ezek közül most a legfontosabb a csatornaépítés. Az Uniós finanszírozású csatornaépítés fedezetét jelenleg szintén a kötvény adja. A tervezett önrész több száz millió forint. Ebben az esetben a törlesztõ részlet fedezete a kiépített csatornahálózat jelentõsen megnövekedõ bérleti díja lehet, amit a szolgáltató fizet majd az önkormányzatnak. Ám szükség van olyan fejlesztésekre is, ami nem hoz bevételeket, viszont nélkülözhetetlenek. Ilyen lesz például a már csatornázott utcák aszfaltozása, a nem csatornázott utcák éves karbantartása, közvilágítás fejlesztése játszóterek építése, járdaépítés, de természetesen ide tartozik az óvodafejlesztés, sportöltözõ építése vagy akár egy bölcsõde megépítése is. Ezekben az esetekben a képviselõ testület felelõssége a törlesztés kigazdálkodása. Itt viszont azt látom, hogy az önkormányzat hivatalának, különösen pedig a Pénzügyi Iroda, Adócsoport, Mûszaki Iroda szakmai segítségével a testület felelõsen és jól tervezve halad elõre. Olyan bevételt teremtõ beruházások fejlesztésén dolgozunk pl. ipari beruházások megtelepítése az autópálya mellett melyek jelentõs többlet bevételt eredményeznek telek, építmény illetve iparûzési adónemekben. Feladatom ebben a rendszerben a lehetõségek, az irányok feltérképezése és meghatározása, a hivatal szakapparátusára támaszkodva az elõterjesztések kidolgozása, a testületben pedig alapos mérlegeléssel döntünk a fejlesztésekrõl. Összességében tehát elmondhatom, hogy a kötvény jó alapot teremtett a kibontakozásra, de természetesen fontos és felelõsségteljes feladat az olyan beruházások megvalósítása, melyek a törlesztések fedezetét jelentik majd. Köszönöm a beszélgetést, ha további kérdéseket kapunk a témában, ismét megkeresem azokkal. A szerk. Hagyom?nyaink,?nnepeink A FARSANG A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben tudott maradni a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is. A farsang hosszú idõszak, Vízkereszt (január 6.) után kezdõdik és a húsvétot megelõzõ nagyböjt elsõ napjáig, hamvazószerdáig tart, az idén ez március 4-re esik. A keresztény hagyományok szerint ezután 40 napig böjtölni kell, nem csoda hát, ha az ezt megelõzõ utolsó napokban különösen nagy a vígasság és eszemiszom, egymást érik a batyus bálok, lagzik és táncmulatságok. A farsang azért alapvetõen a tél búcsúztatásának és a tavasz várásának ünnepe. Egyes vidékeken szalma- vagy rongybábut készítenek (Illyésként vagy kiszebábként is ismerhetik), mely a telet jelképezi, majd ezt színpadias búcsúceremónia (jajveszékelés, siratás vagy éppen vidám istenhozzád) keretében hóba temetik vagy elégetik. A XVI. századtól emlegetett szokás két neves szalmabábu, Cibere és Konc tréfás összeverekedtetése. Kétszer küzdenek meg: a farsang kezdetén Konc király, végül, húshagyókedden Cibere vajda gyõz, ezzel szimbolizálva a böjti ételek gyõzelmét a húsételek felett. Talán a leglátványosabbak mégis az alakoskodó játékok és falujáró menetek, melyeket többnyire farsang farkán, azaz utolsó napjaiban rendeznek. A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás, melynek során kecskebõrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket. Egyes vidékeken népszerûek az álbírósági-tárgyalások, melyeken a vádlottakat bábuk helyettesítik, vagy éppenséggel állatokat ítélnek el, persze a vidámság jegyében. A farsangi menetekben tipikus figurák váltak állandóvá: a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a borbély, a menyasszony, võlegény, melyek idõnként megállnak és rögtönzött, tréfás jeleneteket adnak elõ. Hogy a móka még nagyobb legyen, nem ritka a férfinõi szerep- és ruhacsere sem. Szívesen alkalmaznak állatmaszkokat is, gyakran feltûnik a játékokban a kecske, a ló, a medve. A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A mohácsi busók ilyenkor fûzfából faragott, rikító színûre festett, félelmetes álarcaikban, kereplõket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A szokás eredetét kétféleképpen magyarázzák. A legenda szerint a török hódoltság ideje alatt egyetlen hely volt, ahova a török nem tudott behatolni: a Mohács-sziget, mely mocsaras terület volt. Ide húzódtak vissza a környékbeli lakosok az általuk jól ismert rejtekutakon. A törökök azonban végül megtalálták ezt az utat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak, mivel nem volt fegyverük, kitalálták, hogy ijesztõ ruhákba öltöznek, kecskeszarvakat raknak magukra, és kereplõkkel, kürtökkel csapnak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv bevált, a török fejvesztve menekült. A másik magyarázat jóval egyszerûbb, eszerint a cél a téltemetés, nem a török, hanem a tél kell, megijedjen és messzire szaladjon. Erre utal az ünnepség végén megrendezett máglyagyújtás, koporsóégetés is. Kinek így, kinek úgy tetszik, mindenképpen érdemes legalább egyszer élõben is megnézni. Legyünk rá büszkék, ez is a miénk! Az idén február között rendezik. Aki pedig nem teheti, hogy ilyen hosszú útra keljen, süssön egy finom farsangi fánkot, garantáltan ünnepi hatást fog elérni vele a meleg kályha mellett is! K. Krisztina tarnokhir_február.indd :47:38

15 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 15. oldal Sportg?l?n j?rtam a T?rnoki Katlanban Torkos Cs?t?rt?k December 13-án második alkalommal került sor a Tárnok Kiváló Fiatal Sportolója díj átadására, illetve a Tárnoki Sportosokk egész éves programsorozat eredményhirdetésére. Hol máshol, mint a tárnoki sportszentélyben a Tárnoki Katlanban. Szinte az egész délutánt felölelte a sport-bemutatókkal megtûzdelt esemény, ahol annyian jelentek meg, hogy egy gombostût sem lehetett eldobni. A Tárnokon mûködõ sportegyesületek közül a Benta SE judokái, a Tollszár KSE asztaliteniszezõi, a Tárnoki Karate Klub karatékái és természetesen a Bolha Foci Tanoda apró és nagyobb focistái mutatták meg tehetségüket. Ezúton is köszönjük nekik a közremûködést. Jutalmuk nem maradhatott el, az egészséges életmód jegyében az Önkormányzat hatalmas gyümölcskosárral kedveskedett minden bemutatót tartó sportszervezetnek. Idén tizenöten örülhettek a Tárnok Kiváló Fiatal Sportolója díjnak, amit az Önkormányzat 2007-ben alapított. Különbözõ A 2009-es év a Kulturális Turizmus Éve lesz Magyarországon, ebbõl az alkalomból sok egyedi program kerül majd megrendezésre, de a Magyar Turizmus Zrt. nem hagyja feledésbe merülni az évrõl-évre megbízhatóan sok érdeklõdõt megmozgató, jól bevált programokat sem. Így idén ismét lesz többek között Torkos Csütörtök is. A Magyar Turizmus Zrt., a csatlakozó vendéglátóhelyek és a szakmai szövetségek február 26-án rendezik meg idén a Torkos Csütörtököt, melyhez a tárnoki Kleman pince is csatlakozott. A vendéglátók egy izgalmas programmal készülnek, melyben a magyar vendéglátás nagy alakjait ismertetik meg az érdeklõdõkkel. Elõzetes asztalfoglalás szükséges! Tel.: 06 (30) Részletek: Cseh Márton info@pincesor.com A Kleman pince sportágakban adták le a sportegyesületek a javaslataikat, ezt a Sportbizottság egyetlen esetben sem bírálta felül. Hiszen az edzõk pontosan tudják, ki az a sportoló, aki egész éves szorgalmával, eredményeivel kitûnik társai közül. Tárnok Kiváló fiatal Sportolói 2009-ben: Milák Kristóf, Czeilinger Csaba, Ifj. Kurucz Boglárka, Pocseg Letícia, Tóth Attila, Jézsó Máté, Somogyi Róbert, Berki István, Kis Raul, Slezák Krisztián, Eskulics Dávid, Nagy László, Fehér Roland, Családi Attila és Balován András. EB ez?st?s t?rnoki karat?ka Fantasztikus hírrõl számolt be Márta János, a Tárnoki Karate Klub vezetõje. A díjat már kétszer elnyert Somogyi Róbert 2008-ban Európa Bajnoki ezüst érmet szerzett. Ezt az értékes érmet az érdeklõdõk meg is nézhették a helyszínen. Robi egy kedves gesztussal fejezte ki köszönetét az Önkormányzat támogatásáért, egy gravírozott dísztányért adott át polgármester úrnak. Ez azóta ereklyeként a hivatalban díszhelyen található az irodájában. A Tárnoki Sportosok eredményhirdetését is sokan várták már. Hiszen õk azok akik egész évben gyûjtötték a sport és szabadidõs eseményeken a pontjaikat. Tizenöt felnõtt és tíz plusz két gyerek kapott különbözõ értékû sport vásárlási utalványokat tíz és százezer forint között. Ehhez a fedezetet idén is Radics Ernõ alpolgármester úr és a saját felajánlott tiszteletdíjam biztosította. Sajnos a meghívás ellenére volt, aki nem jelent meg és nem vette át személyesen a díjat. Ezért a Sportbizottság úgy döntött, hogy azoknak a résztvevõknek a vásárlási utalványát, akik nem veszik át a sportgálán a díjukat, a sportegyesületek között fogják szétosztani ben március végén indul a Sportosok, a szokott helyeken lehet majd regisztrációs füzetekhez jutni (Tárnoki Katlan, Polgármesteri Hivatal, Mûvelõdési Ház) azoknak, akik harcba szállnának az értékes utalványokért. Egy új kategória is lesz, a legsportosabb család díja. A jó hangulatú eseményt egy világraszóló futball mérkõzés zárta. A képviselõk polgármester úrral megerõsítve csúfos vereséget szenvedtek a Bolhafoci Tanoda ifjú focistáitól. Gratulálunk a gyõzteseknek, és ígérjük, hogy a 2009-es díjátadásig keményen edzenek majd a kissé pocakos képviselõ csapat tagjai, és kõkemény ellenállást fejtenek majd ki. Kíváncsian várjuk. Találkozzunk decemberben is! Dr. Zsigmond Réka tarnokhir_február.indd :47:46

16 16. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Cimbora j?tsz?h?z a M?v?szetek Palot?j?ban Kistérségünkben az érdi Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola után Tárnokon a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában is megalakult a Cimbora klub. A Cimbora Alapítvány szervezésében az iskola tanulói októberben részt vehettek a Cimbora Egyetem televíziós felvételén a Mûvészetek Palotájában. Ugyanide kapott meghívást december 22-én ismét egy busznyi tárnoki kisdiák, akik számtalan program közül választhattak. /agyagozás, fenyõfadísz-készítés, ügyességi játékok, könyvkötés, gyertyaöntés, színpadi produkciók/ Hírességek is feltûntek a rendezvényen. Presser Gábor zeneszerzõ-elõadómûvész habos kakaóval, kaláccsal vendégelte meg a gyerekeket. A Duna TV és a Cimbora Alapítvány gyûjtési akciója eredményeként számtalan felajánlás, játék, adomány érkezett a szervezõkhöz. Ezen ajándékokból több rászoruló tárnoki kisgyerek is részesült, szebbé, emlékezetesebbé téve az ünnepet. Az eseményrõl tévé felvétel is készült. Ajándék volt ez a nap, és felejthetetlen valamennyi meghívott számára. Reméljük, hogy a Cimbora klub mûködése Tárnokon is segít majd a szabadidõ hasznos eltöltésében, a nemzeti kultúra ápolásában és nem utolsó sorban a közösségformálásban. Nagyné Balázs Gabi Kar?csonyi k?sz?l?d?s Vannak az évnek fontos napjai, számunkra kedves ünnepei, olyan jeles dátumok, amiket már alig várunk, hogy elérkezzenek. Azt hiszem, legtöbbünknek a karácsony ilyen mesés néhány nap, amit nemcsak átélni jó, hanem teni, illetve lehetett belõlük vásárolni. Szeretnénk megköszönni Radics Ernõ alpolgármester úrnak azt a két gyönyörû ezüstfenyõt, ami igazi karácsonyi hangulatot teremtett mindkét iskolában (Luca-naptól- Vízkeresztig). Ennek az eseménynek és a karácsonyi ünnepélyünknek is emelte a fényét a Bara együttes szívet melengetõ muzsikája. Köszönjük Pál Évának, Pál Balázsnak és Varga Gábornak, hogy kellemes perceket szereztek mindnyájunknak. Csakúgy, mint az 1.d osztályos és 3. c osztályos tanulóink, akik nemcsak nekünk, hanem nagyközségünk nyugdíjasainak is egy színvonalas, meghitt mûsorral kedveskedtek. Felsõ tagozaton hagyományosan az 5. osztályos gyerekek elõadása köszöntötte karácsony eljövetelét. Természetesen köszönet illeti azokat a pedagógusokat is, Muskovicsné Lepsényi Katalint, Halkovics Jenõnét, Matisz Jánost, Arany Andreát és Daróciné Lengyel Melindát, akik összeállították és megtanították gyerekeiknek a mûsorokat. Berki Cecilia K?sz?net a Sz?l?knek! A téli szünetben az 1. d osztályos tanulók szülei tették szebbé, otthonosabbá gyermekeik termét azzal, hogy felcsiszolták, lakkozták a parkettát. Már nem elõször, hiszen szeptemberben polcot készítettek a terembe, hogy gyermekeik otthonosabban érezzék magukat. Idõt, energiát és anyagi ráfordítást nem sajnálva tették ezt. Ismét példát láttunk arra, hogy a jó dolgokban számíthatunk a szülõk segítségére. Szeretnénk rákészülni is. Iskolánk november végétõl számos lehetõséget adott arra, hogy gyermekek és felnõttek egyaránt ráhangolódjanak az ünnepre. Kezdõdött az adventi koszorúkészítéssel. Kicsik és nagyok egy kellemes délutánt töltöttek el azzal, hogy saját maguk által tervezett és díszített asztali díszeket vihettek haza, majd gyújthatták meg rajta vasárnaponként a gyertyákat. December 13-án, immár hagyományként, Luca napi kézmûves vásárnak adtunk otthont, melyen Tárnok kézmûves mesterei, õstermelõi kínáltak a látogatóknak egyedi, minõségi termékeket, díszeket, használati tárgyakat. Mellettük iskolánk osztályközösségeinek saját kezük által készített alkotásait is meglehetett tekin- megköszönni a következõ szülõknek a segítségét: Szûcs József és Pintye Gyula (pakolás); Szûcs József (parketta csiszolás és lakkozás); Rácsainé Barkóczi Ágnes és Pintyéné Nagy Erzsébet (takarítás). Iskolavezetés Felh?v?s! Tisztelt Szülõk! Tájékoztatjuk Önöket februári programjainkról. Az alsó tagozat farsangi bálját február 6-án és 13-án 15 órától tartja. Február 8-án színházlátogatás Budapestre a Süsü a sárkány címû elõadásra. A felsõsök karneválja február 20-án 16 órakor kerül megrendezésre. Február 21-én Szülõk Nevelõk bálja. tarnokhir_február.indd :48:23

17 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 17. oldal Néhány éves kihagyás után nagy várakozással tekintünk a február 21-én 19 órai kezdettel megrendezésre kerülõ Alapítványi bálunkra, melyre szeretettel meghívjuk Tárnok Nagyközség lakóit, volt diákjainkat, a kedves szülõket, hozzátartozókat egy közös táncos farsangi mulatságra. Jegyek elõvételben kaphatók az iskolában. (február 3-tól). A bál bevételével szeretnénk iskolánk udvari játékait bõvíteni, és az Iskola úti épület aulájába padokat, asztalokat készíttetni, illetve vásárolni. A pénz Alapítványunk számlájára kerül a felhasználásig. Aki úgy gondolja, hogy a bálon nem tud, vagy nem akar részt venni, illetve a belépõjegy árán felül további összeget ajánl fel, támogatójegy vásárlásával szintén hozzájárulhat az alapítványi bevétel növeléséhez. Minden támogatónknak elõre is köszönjük a hozzájárulását, a bálozóknak pedig kellemes estét kívánunk! A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vezetõsége Mi m?r a j?v? tan?vre k?sz?l?nk Kedves vendégeket vártunk január 15- én a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola alsó tagozatának épületébe. Erre a délutánra hívtuk meg a ma még óvodába járó, de szeptembertõl iskolába induló gyermekeket és szüleiket. Szerettük volna megmutatni, milyen színes, érdekes tevékenységek várnak a kisiskolásokra nálunk. A jeges utak ellenére sokan elfogadták meghívásunkat, így aztán csak a sok jó ember kis helyen is elfér módszer alkalmazásával fértünk be a tornaterembe, ahol Krausz János Judo csoportjának edzésébe pillanthattunk be. Ezt követõen Soós István játékos sorversenyre hívta a kicsiket. Pillanatok alatt vidám gyerekzsivaj töltötte be tornatermünket. Minden apróság szívesen játszott, versengett a többiekkel. Nem számított, ki melyik óvodából érkezett, ismerték-e korábban egymást. Az aulában folytatódott a program, ahol a Pesovár Mûvészeti Iskola néptáncosai színpompás ruhákban vártak ránk. Néptánc bemutatójuk után táncházba hívták az óvodásokat, akik ügyesen tanulgatták a tánclépéseket. Szeptembertõl rendszeresen tehetik ezt iskolánkban, ha szeretnének néptáncra járni. A sok mozgás után jólesett megpihenni egy kicsit. A gyermekek a jövendõ elsõ osztályokban tanítókkal kézmûveskedhettek. Sokféle technikával, ötlettel készültek a tanítónõk: Csománé Hajdu Judit, Fejõs Imréné, Kelemenné Szántó Gabriella, Kovácsné Lukácsi Éva, Markó Ágota, Nagyné Balázs Gabriella és Varró Éva. Több olyan kolléganõ is csatlakozott hozzájuk, aki ugyan jövõre nem lesz elsõ osztályban tanító, de szívesen tett-vett a kicsinyek között: Ottné Lepnyák Júlia, Rávai Ildikó, Zsámboki Edina. A szülõkkel iskolánk igazgatója, Vályogosné Kertes Erzsébet beszélgetett. Az igazgatóhelyettessel közösen adtak tájékoztatást a 2009/2010- es tanév elképzeléseirõl, a tervezett sporttagozat lehetõségérõl, válaszoltak a szülõk kérdéseire. Elkészültek az adatlapok, hiszen a költségvetés tervezésekor számításba kell vennünk a szülõi igényeket is. Bizony ránk esteledett, mire az utolsó kisegér, katica, bohóc, kukac, gyöngybõl fûzött virág, karkötõ és farsangi álarc is elkészült. A gyerekek hallatlan kitartással, érdeklõdéssel ügyeskedtek. Ezt a gyermeki nyitottságot, tudásvágyat, kreativitást kell majd ébren tartanunk, kihasználnunk nevelõ-oktató munkánk során. Februárban és márciusban is találkozunk még egy-egy alkalommal, a gyermekekkel és szüleikkel. Terveink között szerepel egy forgószínpados játék- és sportnap, szívesen látjuk majd az óvodásokat az elsõ évfolyamosok egy-egy tanítási órájára is. Hadd kukkantsanak bele, milyen lesz nálunk iskolásnak lenni! A programokról szóló tájékoztatást az óvónõk segítségével juttatjuk majd el a kisgyermekes szülõkhöz. S szeretettel várunk minden elsõ osztályba készülõ gyermeket. Akár részt vett eddigi programjainkon, akár csak ezután kapcsolódik bele. Miért járna tárnoki gyermek más iskolába, ha a lakóhelyén megtalálhatja a számára megfelelõ nevelési-oktatási formát?mi már várjuk új diákjainkat Az iskolavezetés?szi tanulm?nyi versenyek Iskolánk tanulói több meghirdetett körzeti versenyen vehettek részt a tanév elsõ félévében, és mérhették össze tudásukat más iskolabeli társaikkal. Alább legsikeresebb tanulóink neve, évfolyama, eredménye, illetve felkészítõ tanáruk neve látható. Angol csapatverseny Vörösmarty Mihály Gimnázium, Kápolnásnyék: Csabai Máté, Egri Eszter, Földi Alexandra (7. osztály) 3. helyezés (tanár: Drobenák Katalin) Biológia verseny Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd: Rácz Sándor (8. osztály) 5. helyezés (tanár: Pintér Lászlóné) Egészséges életmód csapatverseny - Batthyány Lajos Általános Iskola, Érd: Balogh Bettina, Jankó Réka, Mandurics Kitti, Pintér Fanni (8. osztály) 2. helyezés (tanár: Nogula Istvánné) Német verseny Bolyai János Általános Iskola, Érd: Etl Zsófia (8. osztály) 1. helyezés, Kovács Balázs (8. osztály) 3. helyezés, Gonda Roland (7. osztály) 4. helyezés (tanár: Kovács Gáborné) Matematika verseny Bolyai János Általános Iskola, Érd: Vági Renátó 8. osztály 5. helyezés (tanár: Egri Ferenc), Vörösmarty Mihály Gimnázium, Kápolnásnyék: Czeilinger Balázs (7. osztály) 1. helyezés (tanár: Egri Ferenc) Reneszánsz társasjáték zenei vetélkedõ Csuka Zoltán Városi Könyvtár: Czeilinger Norbert, Pintér Fanni, Visnyovszki Borbála (8. osztály) 1. helyezés (tanár: Szinyéri Judit) Gratulálunk minden diákunknak és felkészítõ tanáruknak, akik a különbözõ versenyeken helytállva sikereikkel hozzájárultak iskolánk elismertségének növeléséhez. Vályogosné Kertes Erzsébet, iskolaigazgató tarnokhir_február.indd :48:49

18 18. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Az igazs?g pillanatai Szolnoki G?bor polg?rmester végén ezzel a címmel jegyeztem egy írást, amikor elkészült végre a évet vizsgáló belsõ ellenõrzési jegyzõkönyv. Nagyon sok kérdésre kaptam akkor választ, mert az önkormányzati váltást követõen kiderült, szinte semmi sem az volt, aminek látszott. Legfõképpen pedig a pénzügyekkel volt baj. De szerencsére konkrét bizonyítékokat szereztünk a félrevezetésrõl, ezeket ismertettük, és úgy éreztem, a vita végre lezárható. Be kellett azonban látnom, hogy tévedtem. Hiába mutatja cáfolhatatlan tény az átadás-átvétel pénzügyi hamisságát, a tényeket tagadva valahogyan búvópatak szerûen újra és újra elõkerül a téma. Polgármesterként viszont megfogadtam, ahányszor tagadják a múlt tényeit, annyiszor fogom elmondani a jelen igazságait. A októberi átadás-átvétel fontos része volt a pénzügyi helyzet rögzítése. Itt viszont nagyon megvezettek. Leírták, hogy 204 millió forint áll az önkormányzat rendelkezésére, azt viszont nem írták le, hogy erre mennyi tartozást kell majd kiegyenlíteni. A jegyzõkönyvben csak 7 millió forintnyit jelöltek meg, de sajnos nagyon hamar kiderült, hogy nem az igazságot közölték. Cáfolhatatlan tény tehát az, hogy az átadás-átvételi jegyzõkönyv tanúskodik ma is a valótlan adatközlés tényérõl. A tartozások (kötelezettségek) ennél jóval magasabbak voltak, ráadásul az éves költségvetésben a mûködési oldalon több tízmilliós hiány volt eldugva. Így a felhasználható készpénz a munkabérekre, számlákra gyakorlatilag azonnal elfogyott, a tartozásokkal terhelt összegekhez pedig nem lehetett hozzányúlni. Elõdeink a törvényeket megszegve a kötelezettségeket egyszerûen nem tartották nyilván, így fordulhatott elõ például még szeptemberében is, hogy egy tízmilliós nagyságrendû, még 2002-ben szerzõdésben vállalt újabb tartozás derült ki, persze az is fedezet nélkül. Cáfolhatatlan tény tehát az, hogy az átadás-átvételi jegyzõkönyv tanúskodik ma is a valótlan adatközlés tényérõl. Szakmailag, erkölcsileg természetesen erõsen kifogásolható volt ez az eljárás, de már elmúlt. A félrevezetés okairól többféle elképzelés is létezik. Talán emlékeznek még rá, hogyan távozott hirtelen az akkori hivatal vezérkara, általam csak közigazgatási puccsként nevesítve. Emellé jött a váratlan fizetésképtelenség ezért tartják elemzõink összehangolt politikai-gazdasági mesterkedésnek az akkor történteket. Egy mûködésképtelen és fizetésképtelen önkormányzat ugyanis a bukott felek malmára hajtotta volna a vizet. Lehet így is gondolkodni a történtekrõl, lehet másképpen, de egy biztos: a tények makacs dolgok, és ebben az esetben egyértelmûen mutatják, valótlan adatokat közöltek velünk. Meglepõ beismerések, avagy két év után megtört a jég Az elmúlt esztendõ vége felé viszont néhány meglepõ kijelentésre bukkantam. A vita alapvetõ tárgya eddig az volt, hogy a hivatalos átadás-átvételi jegyzõkönyv adatai finoman szólva is hiányosak voltak. A volt polgármester politikai, a volt jegyzõ pedig jogi felelõsként a volt pénzügyi vezetõ szakmai felelõssége mellett közölték, hogy 204 millió forint áll az új vezetés rendelkezésére, és a jegyzõkönyvben tartozásként, kötelezettségként nem sokkal több, mint 7, azaz hét millió forintot nevesítettek. Ez a szám viszont köszönõ viszonyban sem volt a tényekkel. Hamar kiderült hogy szabad pénzeszköz gyakorlatilag nincs, novemberében, a választások utáni második hónap végén a volt pénzügyi vezetõ közölte, hogy költségvetési számlánk gyakorlatilag kiürült, fizetésképtelenek vagyunk, sem béreket, sem számlákat nem tudunk kifizetni. Ez is dokumentált tény. Ennek elsõdleges oka az volt, hogy a választások hevében elõdeink elfelejtették közölni azt a tényt, hogy költségvetésükben több tízmilliós hiány van, a választásokig csak úgy tudták a látszatot fenntartani, hogy nyár végén több, mint százmillió forint értékben értékesítették az összes, hirtelen eladható ingatlant, felhasználva azt a fizetõképesség, a likviditás fenntartására. Ezt az állapotot csak tetézte a közben kiderült tény, hogy nem hétmillió, hanem akár a kétszáz milliót is eléri a további kötelezettségek, tartozások mértéke. Ezek tehát a tények, ezek tagadása pedig politikai divattá vált az elmúl években. Egyre növekszik az elhallgatott követelések értéke De a jég végre megtört, volt polgármesterünk egy fórumon tett nyilatkozatában eddigi álláspontjához képest kissé elszólta magát szeptember 28-i nyilatkozatában egy vita hevében Dr. Gergely István leírta, hogy emlékei szerint a pénzügyileg nem rendezett tartozások több, mint 19 millió Ft-ot tettek ki, illetve elismerte, hogy emlékei szerint az EU csatornapályázattal kapcsolatos tervezés, vízjogi engedély beszerzése, 63 millió Ft pénzügyi kötelezettséget jelentett, amit szavai szerint csak részben fizettek ki. (A pénzügyi iroda hiteles tájékoztatása szerint viszont október 1-ig nem fizettek ki ebbõl az összegbõl egyetlen forintot sem!) Az viszont ismert tény, hogy ezekbõl a jegyzõkönyvben számszerûsítve alig több, mint 7 millió forint tartozásról nyilatkoztak. De most már õ is eljutott a több mint 80 milliós tartozásokig, bár még ez sem a teljes igazság. Azóta már természetesen tudjuk a helyes pénzügyi adatokat. Az átadott teljes összegbõl tehát a költségvetési számlán lévõ pénz elfogyott dolgozói bérekre és közüzemi számlákra, az utolsó hónapi fizetésekre pedig már az ÉTV-tõl kapott, lekötött összegbõl kellett 20 millió forintot átcsoportosítani. Nyomatékosítani kell azt a tényt, hogy az elsõ hónapokban az új vezetés nem hozhatott stratégiai döntéseket, tehát kötelessége szerint kizárólag az elõdök által meghatározott, eltervezett pénzügyi vonalon haladt. Értékesíthetõ ingatlan nem volt, a mûködési költségvetésben pedig több tízmilliós hiány volt A 204 millió automatikusan 134 millióra apadt, nagyjából ez képezte a évre átvitt pénzmaradványt. De az új testület ezt sem tudta fejlesztési terveire fordítani, mert kötötték az elõdök megállapodásai. Az ÉTV részére át kellett adnunk 30 millió forintot, Gergely úr nyilatkozata szerint a közvetlen tartozások majdnem 20 millió forintot tettek ki, illetve az általa elmondott 63 milliós kötelezettségbõl addig egyetlen forintot sem rendeztek. Ez már újabb 113 millió forintot tett ki, az egyéb követelések és kötelezettségek pedig gyakorlatilag a teljes átadott pénzkészletet lefedték, ez volt a pénzügyi valóság. A beismerések végére pedig a volt pénzügyi bizottsági elnök tett pontot, amikor egy, az átadás-átvétel tényét firtató fórumbeszélgetésen november 11-én kijelentette a következõket: Nyilván a jelentõsebb ügyeket ismertették vele, (az új polgármesterrel a szerk) de, hogy a teljes dokumentáció együttes áttekintésére nem volt lehetõség, az biztos. Az természetesen lehetséges, hogy mindenrõl nem tudott az új polgármester. Az pedig jogosan merülhet fel az olvasókban, hogy miért téma ez a csúnya történet még mindig. A válasz pedig egyszerû, a leköszönt és érintett vezetõk egy része nem képes megérteni azt, hogy a tények makacs dolgok, melyek mellett kitartunk. Ma sem tudják megérteni, hogyan tudott az új önkormányzatnak felhasználható pénz nélkül tovább mûködni, hogyan lehetett 2007-ben ingatlan értékesítések nélkül, pusztán a pénzügyi fegyelem és rend, a gazdaságos és takarékos mûködtetés elérésével, korrupció nélküli beszerzésekkel, és ami szintén fontos, immár saját terveinkkel eredményeket felmutatni, csatornát építeni, eszközöket beszerezni, ingatlanokat vásárolni. Ha kell, természetesen ezerszer is válaszolok ugyanarra a kérdésre, bár számomra továbbra is a település folyamatos, biztonságos fejlesztése az elsõdleges cél. Mert Tárnok szempontjából ennek van nagyobb jelentõsége, a javuló közbiztonságnak, épülõ csatornának, ipari parki fejlesztéseknek, okmányirodának, óvodának, környezetvédelmi programjainknak, a rászorulók támogatásának, a civil kezdeményezések és a sport segítésének, és sok további munkánknak. Nekünk ezekért kell dolgoznunk nap mint nap, a hátrahúzó embereket pedig szépen lassan el kell felejteni. A jövõ ugyanis a tervezõ, építkezõ embereké. Rend?rs?gi felh?v?s! A rendőrség felhívja a tisztelt lakosok figyelmét, hogy az elmúlt két hónapban elszaporodott területünkön az alkalmi, besurranásos, trükkös lopások száma. Az elkövetők az idősek lakásánál csengetnek, és különböző kitalált okokra hivatkozva (pl.: az unokája krumplit küldött, vagy a szomszédban besurranás történt és pénzt loptak el, vagy rosszullétet állítva) bekéredzkednek a lakásba, szóval tartják a jóhiszemű és jóindulatú tulajdonost, majd annak figyelmét elterelve, a lakásban tartott pénzt ellopják. Ezt követően gyorsan távoznak. Kérjük Önöket arra, hogy legyenek körültekintőbbek és bizalmatlanabbak! Amennyiben valaki hasonló kéréssel fordul Önökhöz, próbáljanak meggyőződni a kérés valódiságáról, és ha bármi gyanúsat észlelnek vagy tapasztalnak, akkor próbáljanak időt nyerni és azonnal értesíteni a Rendőrséget a 06 (70) vagy a Tárnokőr járőrt a 06 (30) esetleg a Polgármesteri Hivatalt a 06 (23) telefonszámokon, illetve lehetőség szerint kérjenek segítséget olyan ismerősüktől, aki gyorsan és hatékonyan intézkedni tud és segítséget tud hívni. Amennyiben az elkövetők hatósági személyeknek tüntetik fel magukat, úgy kérjük, hogy lehetőségükhöz képest igyekezzenek a felmutatott igazolvány adatait megjegyezni, illetve sokat segíthetnek azzal is, ha a közlekedésükhöz használt járművet megfigyelik, esetleg rendszámát megjegyzik. Tehát nyomatékosan felhívjuk főleg az idősebb lakosok figyelmét arra, hogy senki idegent semmilyen indokkal ne engedjenek be portájukra, kapujukat és ajtajukat lehetőség szerint mindig tartsák zárva. Pintér Lajos rendőr őrnagy, őrsparancsnok tarnokhir_február.indd :48:50

19 2009. FEBRUÁR T?RNOKH?R 19. oldal Szolnoki G?bor Gondolatok b?jt idej?re Gyermekkorom emlékei közül Húsvét ünnepe úgy emelkedik ki, mint egy síkság végén magasodó hegy, amihez igazodni lehet, ami kikerülhetetlen és biztos pont az életben. Tulajdonképpen már a Mikulásvárással indult az izgalom, a várakozás és vágyakozás valami után, amibõl gyermekként fontosabbnak tûnt a meglepetések, ajándékok, édességek lehetõsége, mint maga a valódi lelki tartalom. Pedig ott volt az is az ünnepek minden pillanatában. Szüleim igyekeztek, hogy ezek a napok ne csak a vágyaimra vagy az étvágyamra legyenek hatással, hanem a lelkemre is, de a Gondviselés szárnyai alatt sok idõnek kellett eltelnie, mire a szülõi munka gyümölcse beérett. Ma már tudom hogy nem volt hiábavaló a tanításuk, példamutatásuk és következetességük. Biztos ponttá vált életemben a hit gyakorlása, segítségével pedig az egyre erõsebb próba gyengeségeim beismerésére, hibáim leküzdésére. Így vált az egyik legfontosabb ünneppé a Húsvét, különösen az azt megelõzõ böjt miatt. Az év elsõ napjaitól szép ünnepeken, jeles napokon és idõszakokon keresztül visz az út a keresztény világ legbecsesebb napjáig, Húsvétig. Ez a feltámadás, a remény ünnepe, még ha gyakran csak a világi szokások, a kedves locsolkodás, a tojásfestés vagy éppen az ünnepi ételek sora jelzi eljöttét. Ebben az esztendõben április 12-én ünnepelhetjük a feltámadást. A farsangi idõszak február 24- ig tart, a böjti kezdete február 25-e, Hamvazószerda napja. Lemondás és mértékletesség a világi ember szemével Ha a mai, fejlett világról gondolkodunk, elsõre sok minden eszünkbe juthat. Fogyasztás, fejlõdés, gyorsaság, élvezetek, reklám, marketing, profit, kényelem, anyagi javak halmozása csupa olyan dolog, ami a fejlett, fogyasztói társadalmakat alapvetõen jellemzi. Olyan gondolatok ezek, melyek az elvárt jólétre, anyagi biztonságra, a vágyott, anyagi gondolatokon nyugvó, problémamentes életre vonatkoznak. A mai, fejlett világunkban élõ embertõl különösen, ha gyorsan kell válaszolni ritkábban hallunk olyan gondolatokat, mint a lemondás, takarékosság, visszafogottság, természetesség. Hiszen nem errõl szólnak a reklámok, nem ez a kereskedelem érdeke, életünk, kapcsolatunk a világgal nagyobb részben nem errõl szól. Ma egyszerûen nem szokás lemondani. A mai, fejlett világban élõ emberektõl talán a legtávolabb áll, hogy valamit megvonjanak maguktól, hogy a lemondást elhatározzák, hogy ez életük része legyen. A böjt pedig, mint a tudatos lemondás egyik legjobb eszköze, idegen a fogyasztásra, az élet örömeinek habzsolására beállított világunkban, pedig az emberiség kultúráit vizsgálva láthatjuk, hogy mindenhol nagy jelentõséget tulajdonítottak neki. Fölül kell tehát emelkednünk a fogyasztói társadalom szemléletmódján és használnunk kell a böjtöt arra, hogy önfegyelemmel, mások javára történõ lemondással javítsunk a magunk és családunk életminõségén. A lemondásnak viszont sokféle formája lehetséges. Gyakran csak a bizonyos ételektõl való megtartóztatásra gondolunk, pedig nem csak ez jelentheti a lemondást. A mértékletességnek minden olyan formája hasznunkra válhat, ami csökkenti függõségünket, különös tekintettel a kényelmi, élvezeti tárgyaktól és szerektõl, ráadásul hívõ emberként segít rávezetni bennünket arra, hogy ne felszínesen éljünk, hanem keressük a Krisztus életével való azonosulást. Mértékletesek lehetünk az ételeken és italokon kívül mindabban, amibõl bõven van mit lemondanunk: a tévénézésben, a kényelemben, a szórakozásban, de akár még a cigarettában is. Nézzük csak meg, mennyi hamis minõséggel van dolgunk életünkben a divat, a média, a fogyasztás világában. Ezernyi alkalom kínálkozik a lemondásra. Biztos, hogy szükségünk van minden hírre, minden tévécsatorna minden mûsorára? Viselkedésünkben is vannak lemondási tartalékok, megpróbálhatunk erõt venni akár pletykálkodó vagy éppen gúnyolódó, másokat megszóló hajlamainkon is. Le tudunk-e mondani egy vitában az utolsó szóról akkor is, ha igazunkról meg vagyunk gyõzõdve? Türelmesen végighallgatjuk-e a kellemetlen szomszéd panaszáradatát, akkor is, ha sietünk? A böjtre hívó számtalan alkalmat csak észre kell vennünk., mert annak gyakorlása megzabolázza a test és a lélek rossz kívánságait és mindenképpen a mi javunkat szolgálja. Tehát amikor böjtölünk vagy erényt gyakorolunk, jó irányba fordulunk a bõség, a féktelen szabadosság megszokásaiból, hitünket és akaratunkat erõsítjük. Érdemes tehát kihasználnunk ezt az idõszakot arra, hogy a lemondáson keresztül jobban megismerhessük önmagunkat, erõsíthessük hitünket és ráébredjünk arra, hogy az igazi fejlõdés felé leginkább a lemondáson keresztül nyílik meg az út. Jeles napok V?zkeresztt?l H?sv?tig Január 6. Vízkereszt. Jézus megkeresztelkedésének ünnepe, az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekrõl is, Gáspárról, Menyhértrõl és Boldizsárról, akik a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve hódoltak a gyermek és édesanyja, Mária elõtt, Ez a nap egyben a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi idõszak kezdete Február 2. Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepe. Az a nap, amikor Jézust bemutatták a szülei a templomban, Február 24. Húshagyó kedd. Ez a nap a farsangi idõ vége. Neve arra utal, hogy a nagyböjtre készülõdve e napon utoljára esznek húst, mintegy elbúcsúznak a hústól ami a vidámság és bõség jelképe. A hús elhagyása a föltámadásig, húsvétig tart, ami a hús vételének napja. Február 25. Hamvazószerda, a nagyböjt elsõ napja. Hamvazószerda az õskeresztény hagyományból merít: a hívõk a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is õrzik ennek emlékét: az elõzõ évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt elsõ vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Hamvazószerda a templomi hamvazásról kapta a nevét, de hívták böjtfõszerdának, böjtfogadószerdának is. Április 5. Virágvasárnap. E napon emlékezõ szertartással idézzük fel az Úr Jézus szamáron való diadalmas bevonulását a szent városba, Jeruzsálembe. Ezt az õsi eredetû ünnepet, a vasárnapot az emlékezõ körmenettel Jeruzsálemben kezdték el ünnepelni. Virágvasárnap elnevezése onnan származik, hogy a Jézust fogadó ünneplõ tömeg pálmaágakat szórt a szamárháton haladó Jézus lábai elé. Április 9. Nagycsütörtök. Az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosásának a napja. Április 10. Nagypéntek. Jézus keresztre feszítésének napja, gyászünnep. Április 11. Nagyszombat A feltámadás ünnepe. Sok templomban éjszaka tartják meg ezt a szertartást, hiszen Nagyszombat Húsvétvasárnap hajnalába torkollik, amikor átadjuk magunkat a Feltámadás örömének. Ezt fejezi ki a feltámadási körmenet, melyen a hívõk égõ gyertyákkal vonulnak, jelezve, hogy Jézus, mint maga mondta, a világ világossága. Április Húsvét ünnepe A húsvéti eseménybõl erõ sugárzik, amely biztosítja, hogy minden kísértés és ellenkezõ emberi hatások között is az igazi lelki értékeket keressük. Fájóan tapasztaljuk az egyéni életben, a közösségi életben, a történelemben a jó és a rossz küzdelmét, a rossz látszólagos diadalát. Folytonos a kísértés az önzésre, a mások feletti hatalom megszerzésére, az anyagi javak minél bõségesebb biztosítására, az egyének vagy csoportok érdekeinek a kivívására, adott esetben igaztalan eszközökkel, hazugságokkal, sõt erõszakkal is. A kereszténységnek egészen más a szellemisége. Jézus feltámadásának az eseménye és az örök élet reménye nagy lelkierõt nyújtott a keresztényeknek a rossz kísértéseinek a leküzdésére. Húsvét ugyanakkor minden fájdalmas tapasztalat ellenére azt a reményt nyújtja, hogy a rossz leküzdése lehetséges, továbbá biztosít, hogy minden látszat ellenére a rosszal szemben a jó elnyeri a maga diadalát. (Paskai László bíboros, Esztergom-Budapesti érsek) (Forrás: tarnokhir_február.indd :48:52

20 20. oldal T?RNOKH?R FEBRUÁR Adventi hangverseny Örömmel tapasztalom, hogy Tárnokon is hagyományai vannak az adventi idõszakban megrendezett hangversenynek, mely december 12-én 18 órakor hetedik alkalommal került megrendezésre a Tárnoki Lokálpatrióták szervezésében a Fõ utcai templomban. Az estet Szinyéri Judit, a Gaudium Kórus karvezetõje nyitotta meg. Néhány mondatban bemutatta a vendég elõadókat, Szász Annamária énekesnõt és Dr. Szûcs Lajos tanár urat, aki karvezetõ, zeneszerzõ és karmester is egy személyben. A jól felépített hangversenyen elsõként J.S.Bach: Magnificat c. oratóriumából a Quia respexit kezdetû ária szólalt meg Szász Annamária elõadásában Dr. Szûcs Lajos kíséretével. A Gaudium Kórus mûsorát ismert Taizei énekekkel (Da pacem Domine, Jubilate Deo, Halleluja) indította. Majd elhangzottak Bárdos Lajos: Az angyal énekel, J.Gallus: Domine ad adjuvandum c. kórusmûve is. Az estet színesítette Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? címû novellája Dobos Erika és Ady Endre Karácsony címû verse Õr Bea elõadásában. Az est emlékezetes számai - C. Franck: Panis Angelicus és J. Rutter: Angels carol - a közös produkciók voltak, amit a kórus Annamáriával együtt énekelt, Dr. Szûcs Lajos zongorakíséretével. A mûsor utolsó számaként hangzott fel Dr. Szûcs Lajos szoprán szólóra és zongorára írt kompozíciója, a szép zenei élményt nyújtó Ave Maria. Zárásként a közönséget is bevonták egy közös éneklésbe a Pásztorok, pásztorok örvendezve címû ismert karácsonyi énekkel. A négy versszakkal elhangzott énekhez Szûcs Lajos tanár úr négy különbözõ stílusú kíséretet rögtönzött a zongorán. A hangversenyt kötetlen beszélgetés követte a mûvelõdési házban finom sütemények, forralt bor és tea mellett. Köszönet ezért a szép estéért az elõadóknak és a szervezõknek, valamint Szûcs Péternek, aki a zongorát biztosította az esthez. Nagyszerû alkalom volt az ünnepekre való ráhangolódáshoz, és mindenkit, aki szereti a szép zenét, szeretnék buzdítani arra, hogy jövõre ne mulassza el az adventi hangversenyt. Feczkó Andrásné Manapság, gyorsuló világunk globalizálódó forgatagában különösen nagy jelentősége van egy-egy családoknak szóló, politikamentes programnak. Immáron VIII. alkalommal rendeztük meg az adventi időszak Luca-napi kézműves vásárát decemberben. Szt. Lúcia szicíliai szűz volt, aki szerelmi gyötrődések után Istennek ajánlotta szolgálatait, majd számtalan csodával igazolta kereszténységét. A torokés szembetegségben szenvedők, üvegesek védőszentje. Legendája Közép- Európában és a Balkáni-félszigeten sajátos formában módosult. A magyar néphagyomány számos Luca-napi szokást tart számon. Legismertebbek a szerelmi és időjárás-jóslások, valamint a következő esztendőre szóló bőségáldások. Jól tudjuk, hogy ezen a napon tiltották a szövést, fonást, meszelést, kenyérsütést. Ajánlott volt viszont babot, ruhát fejteni. Ezen a napon kezdték faragni a boszorkány felismerésére szolgáló lucaszékét is. Mivel Luca napja szorosan kötődik a bíbelődős munkákhoz így LUCA-NAP osztályosok és a Bara együttes tette még fényesebbé Szt. Lúcia napját. Bízom benne, hogy a kerámiák, egyedi üvegtárgyak, foltmunkák, gyöngyök, bőrtárgyak, festett kisbútorok, szőnyegek, kosarak, fafaragások, csuhémunkák mellett az ínyencek is találtak kedvükre valót: mézeskalácsot, házi sajtot, magvas-mézes édességet, birsalmasajtot. Külön köszönet illeti azokat a gyerekeket, akik gondos munkával készültek és ízlésesen kínálták portékáikat! Ament Éva a kézművességhez is erre a napra összegyűjtjük a környék kézműveseit és vásári hangulatot varázsolunk az iskolába ban már mindkét iskolaépületben vártuk az ajándékot kereső érdeklődőket. Óvodások, harmadik FELHÍVÁS GYEREKEKNEK! Értesítem azokat a gyerekeket, akik június ig részt vettek a kézműves táborban, előzetes telefonhívás után (06 (23) ) átvehetik kiégetett kerámiáikat nálam. Ament Éva Elbocsátó szép üzenet Ezúton elköszönök a tárnoki Egészségház dolgozóitól, és az összes pácienstől, akik 1975 óta ismernek és szeretnek, akiknek legjobb belátásom szerint segíthettem betegségük idején. A Mikulás csomagok összeállításakor még reménykedtem, hogy közöttetek maradhatok. Sajnos egyszer minden véget ér Karácsonyán tudomásul kellett vennem munkáltatóm, Dr. Bánovics István felmondását, édesanyám elvesztését, és a háziorvosi átszervezés miatti új helyzetemet. Nehéz szívvel, de megértettem; az élet nem áll meg, csak változik. A változáshoz pozitív gondolkodással hozzá lehet szokni. Ezzel a gondolattal köszönök el Kollégáimtól és a gondjaimra bízott betegektől, ismerősöktől. Önkormányzati tevékenységemet természetesen tovább folytatom a tárnoki lakosok és az egészségügyi szociális ellátás érdekében. Pusztafiné Erzsike Körzeti ápolónő tarnokhir_február.indd :49:19