1996. évi CXII. törvény

Átírás

1 6164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám évi CXII. törvény a hitelintézetekr ól és a pénzügyi vállalkozásokról* BEVEZET Ó RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. Ha nemzetközi szerz ódés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészít ó pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra, b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkez ó hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illet óleg kiegészít ó pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére, c) a magyar hatóság által ellátott e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre. 2. (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki: a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére; b) a betétnek nem min ósül ó, visszafizetend ó pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történ ó külön törvényben szabályozott gy újtésére; c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszer ú végzésér ól külön jogszabály rendelkezik; d) a postai pénzforgalmi közvetít ó tevékenységre; e) a nemzetközi postautalvány m úködtetésére. (2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki: a) az elkülönített állami pénzalapokra, b) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), c) a Magyar Államkincstárra, d) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra, e) az elszámolóházra, f) kizárólag garanciavállalással foglalkozó, e törvény hatálybalépése el ótt nem gazdasági társaságként m úköd ó jogi személyre. * A törvényt az Országgy úlés az november 19-i ülésnapján fogadta el. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás 3. (1) Pénzügyi szolgáltatás a következ ó tevékenységek üzletszer ú végzése forintban, illet óleg devizában, valutában: a) betét gy újtése és más visszafizetend ó pénzeszköz saját t ókét meghaladó mérték ú nyilvánosságtól történ ó elfogadása; b) pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) készpénz-helyettesít ó fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történ ó kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); i) befektetési alap letétkezelés; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történ ó vagyonkezelés. (2) Kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás a következ ó tevékenységek üzletszer ú végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végz ó elektronikus átutalási rendszerek m úködtetése (elszámolás-forgalmi ügylet); c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszer úen csak engedéllyel végezhet ók. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az Állami Pénz- és T ókepiaci Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet ók az (1) bekezdés a) d) és f) l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás. (5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB el ózetes véleményének kikérésével engedélyezi. (6) Az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.

2 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6165 (7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezésér ól az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi. (8) Törvény korlátozott rendeltetés ú pénzforgalmi számla vezetését [3. (1) bekezdésének d) pontja], a váltóval saját számlára vagy bizományosként történ ó kereskedelmi tevékenységet [3. (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történ ó vagyonkezelést [3. (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehet óvé teheti. A pénzügyi intézmény 4. (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. ), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. ). (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást a pénzügyi szolgáltatás közvetítése [3. (1) bekezdésének h) pontja] kivételével kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. (3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszer úen kizárólag: a) kiegészít ó pénzügyi szolgáltatást, b) a biztosítóintézetekr ól és a biztosítási tevékenységr ól szóló évi XCVI. törvényben, az árut ózsdér ól és az árut ózsdei ügyletekr ól szóló évi XXXIX. törvényben, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-t ózsdér ól szóló évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki, árut ózsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészít ó befektetési szolgáltatási tevékenységet, c) arany kereskedelmi ügyletet, valamint d) részvénykönyvvezetést folytathat. A hitelintézet 5. (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gy újt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. (2) Kizárólag hitelintézet jogosult betét gy újtésére, valamint a saját t ókéjét meghaladó mértékben más visszafizetend ó pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, továbbá ha törvény eltér óen nem rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. (3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illet óleg hitelszövetkezet) lehet. (4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszer úen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelel óen jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (6) A szövetkezeti hitelintézet a) a 3. (1) bekezdésének a) e), h) és j) pontjában, illetve a 3. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint b) kizárólag saját számlára a 3. (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet. (7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a pénzváltás kivételével csak saját tagjai körében végezheti. A pénzügyi vállalkozás 6. (1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely az 5. (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. (2) A 3. (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezheti. Értelmez ó rendelkezések 7. Az értelmez ó rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza. I. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE I. Fejezet Általános szabályok Szervezeti szabályok 8. (1) Bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, egyéb pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként m úködhet. (2) A részvénytársasági formában m úköd ó pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), a szövetkezeti formában m úköd ó pénzügyi intézményre a szövetkezetekr ól szóló

3 6166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. (1) bekezdés h) pontja], valamint kiegészít ó pénzügyi szolgáltatást a 3. (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével pénzügyi intézménynek nem min ósül ó, jogi személyiséggel rendelkez ó gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet. A jegyzett t óke legkisebb összege 9. (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett t ókével alapítható. (2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett t ókével alapítható. (3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett t ókével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett t ókével alapítható. 10. (1) A pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett t ókét pénzben kell befizetni. A jegyzett t ókét kizárólag olyan magyarországi székhely ú hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban. (2) A részvénytársasági formában m úköd ó pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történ ó alapt óke-emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani. (3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illet óleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki. A befolyásoló részesedéssel rendelkez ó tulajdonosok 11. A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkez ó tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekint ó és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) m úködését veszélyeztet ó befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellen órzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. 12. (1) A hitelintézet jegyzett t ókéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történ ó tulajdonszerzése, illetve a (2) (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem lehet több tizenöt százaléknál. (2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladhatja a) törvény rendelkezése alapján meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének állam által történ ó biztosítása érdekében; b) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági betétgy újtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a huszonöt százalékot eléri; c) hároméves átmeneti id óre olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy a bankrendszer megbízható m úködését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként nem hárítható el. (3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap a Felügyelettel egyeztetett módon az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést) szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy a) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illet óleg kivételes intézkedés, illetve b) a betétek befagyása elkerülhet ó legyen. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak min ósül az a jogi személy is, amely a székhely ország joga szerint hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak tekintend ó. Személyi és tárgyi feltételek 13. (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelel ó számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens m úködésnek megfelel ó bels ó szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, m úszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellen órzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás (a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet ó meg, illetve folytatható. (2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben m úködhet, amely a szakmai-érdekképviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

4 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6167 II. Fejezet Engedélyezési eljárás 14. A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet a) alapításához; b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához; c) alapszabályának módosításához (20. ); d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illet óleg a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elér ó növeléséhez; e) igazgatóságának, felügyel ó bizottságának elnökévé vagy tagjává történ ó megválasztáshoz, vagy ügyvezet ójének történ ó kinevezéshez, szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a felügyel ó bizottság elnökévé, ügyvezet ójévé történ ó megválasztásához; f) m úködésének megkezdéséhez; g) tevékenységi körének módosításához; h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történ ó végzéséhez; i) fiókjának, képviseletének, a számvitelr ól szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti leányvállalalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történ ó létesítéséhez; j) devizakülföldinek min ósül ó vállalkozásban történ ó befolyásoló részesedés szerzéséhez; k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerz ódésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás); l) m úködésének megszüntetéséhez. 15. (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás a) alapításához, b) tevékenységi körének módosításához, c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint d) az igazgatóság elnökének, illet óleg a felügyel ó bizottság elnökének megválasztásához. (2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illet óleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza. 16. (1) A 3. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett t ókével rendelkezik. (2) A 3. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás végzésére a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel jogi személy (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett t ókével rendelkezik, b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi, c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkez ó részvénytársaságként m úködik. Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet. (3) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészít ó pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesít ó fizetési eszközökkel végzett fizetési m úveletek tekintetében végzi, a kérelmez ó a 3. (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy a (2) bekezdés a) pontjától eltér óen legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett t ókével rendelkezik. Az e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag hitelintézet szerezhet. (4) A 3. (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. (6) bezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább húszmillió forint jegyzett t ókével rendelkezik, b) káreseményenként ötvenmillió forint felel ósségbiztosítással rendelkezik. (5) Az (1) (4) bekezdésben meghatározottakon túlmen óen a 3. (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmez ó feleljen meg a külön jogszabályban, illet óleg jegybanki rendelkezésben el óírt személyi, illet óleg tárgyi feltételeknek. (6) A 3. (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészít ó pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább húszmillió forint készpénzb ól álló jegyzett t ókével rendelkezik, b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkez ó részvénytársaságként m úködik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel, c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek. Az alapítási engedély iránti kérelem 17. (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény típusának, tevékenységi körének egyértelm ú meghatározását tartalmazó alapító okiratát;

5 6168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám b) a tervezett m úködési terület (országos kiterjedés ú vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot; c) hitelintézet esetében a 9. -ban meghatározott jegyzet t óke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. -ban meghatározott jegyzett t óke teljes összegének az alapítók által történ ó tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást; d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellen órzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza; e) külföldi székhely ú kérelmez ó esetében nyilatkozatot a kérelmez ó kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmez ó magyarországi bankképviselete lehet; f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. (2) bekezdés e) f), h) és k) l) pontjában foglaltakat. (2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lév ó pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a cég alapító okiratát, b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelv ú fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték, c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illet óleg a büntetlen el óéletére vonatkozó igazolást, d) természetes személy büntetlen el óéletére vonatkozó igazolást, e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vev ó személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett t óke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vev ó személy törvényes jövedelméb ól származik, g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság el óz ó három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását, h) nyilatkozatot arról, hogy milyen az Szmt. szerinti függ ó és jöv óbeni kötelezettségei vannak, i) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak min ósül, továbbá az irányító vállalat el óz ó évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erej ú magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történ ó ellen órzéséhez. (3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhely ú pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1) (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illet óleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva m úködik. (4) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet. A tevékenységi (m úködési) engedély iránti kérelem 18. (1) A hitelintézet m úködésének pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. (2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következ óket kell a Felügyelethez benyújtani: a) a jegyzett t ókének a 10. (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást, b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illet óleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illet óleg a m úködés megkezdése érdekében történt, c) a hitelintézet jegyzett t ókéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkez ó tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat, d) a középtávú az els ó három évre vonatkozó üzleti tervet, a m úködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerz ódési feltételt és üzletszabályzatot, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát vagy hitelszövetkezet esetében valamelyik önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap nyilatkozatát arról, hogy a kérelmez ót felveszi tagjai közé, h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illet óleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit, i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét, j) bank és szakosított hitelintézet esetében a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végz ó átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról

6 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6169 szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, szövetkezeti hitelintézet és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására fel nem hatalmazott hitelintézet esetében az el óbb említett iratokat vagy a közvetve történ ó csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot, k) devizában végzett pénzforgalmi szolgáltatás esetén a nemzetközi elszámolásforgalom lebonyolítását végz ó valamely átutalási rendszerhez közvetlenül vagy közvetett formában történ ó csatlakozásról szóló nyilatkozatot, l) a természetes személy hiteladósokat nem érint ó, a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszerhez történ ó csatlakozási nyilatkozatot, továbbá m) szövetkezeti hitelintézet esetén a ban meghatározott integrációs szervezet nyilatkozatát arról, hogy a kérelmez ót tagjai közé felveszi. (3) Már m úköd ó pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történ ó b óvítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés e) f), h) és k) l) pontjában foglaltakat. 19. A 14. h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerz ódést, amely azt a szerz ódési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illet óleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellen órizheti az ügynök a megbízás tárgyát képez ó tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodását és üzleti könyveit. Az alapszabály módosításának engedélyezése 20. A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következ ó esetekben: a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása, b) a tevékenységi kör módosítása, c) a jegyzett t óke leszállítása, d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása, e) az igazgatóság jogkörének módosítása, f) átváltoztatható vagy el óvásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása, g) részvényre vonatkozó el óvásárlási jog alapítása és megváltoztatása. 22. (1) Részvénytársasági formában m úköd ó hitelintézet csak részvénytársasági formában m úköd ó hitelintézettel, szövetkezeti formában m úköd ó hitelintézet csak szövetkezeti formában m úköd ó hitelintézettel egyesülhet. (2) Pénzügyi vállalkozás hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással vagy befektetési vállalkozással, hitelintézet csak hitelintézettel egyesülhet. (3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani: a) az átalakulási tervet; b) a könyvvizsgáló által hitelesített 1. vagyonmérleg tervezetet, 2. a kötelezettségek és a követelések állományát; c) a 18. -ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges; d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekb ól a 74. (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható. 23. A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. 24. Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a m úködés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja. 25. (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell megfelel óen alkalmazni. (2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és m úködés engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni. Az engedély megadása 26. Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefügg ó és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggy óz ódik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálja. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése 21. Hitelintézet más típusú hitelintézetté történ ó átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az engedély iránti kérelem elutasítása 27. (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmez ó a) az engedélyezési eljárásban megtéveszt ó vagy valótlan adatot közöl,

7 6170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett t ókére, a társasági formára, a tulajdonlásra, illet óleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek, c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja. (2) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha a kérelmez ó a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll, b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik, c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmez ó nem tud megfelelni a prudens m úködésre vonatkozó jogszabályi el óírásoknak. Az alapítási engedély érvényességének határideje 28. A hitelintézet alapítását engedélyez ó határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételét ól számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határid ó elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az engedély visszavonása, visszaadása 29. (1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysért ó módon szerezték meg, b) a pénzügyi intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat, c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illet óleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételét ól számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem vagy csak jelentéktelen mértékben folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy a prudens m úködésre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek, f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellen órzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens m úködésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt el óírásokat, g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény m úködése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és t ókepiac megfelel ó m úködését, h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét 31. -nak megfelel óen visszaadja. (2) A pénzügyi intézménynek nem min ósül ó gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelel ó alkalmazásával vonhatja vissza. 30. (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét a 29. -ban felsorolt eseteken felül akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb id óre beszüntette, b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megsz únt, vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidej úleg a) kezdeményezi a hitelintézet felszámolását, b) kezdeményezheti a pénzügyi vállalkozás felszámolását. (3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza. 31. A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és el óírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény m úködését az arra vonatkozó szabályok szerint köteles folytatni. Közös rendelkezések 32. Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell benyújtani. Idegen nyelv ú kérelem esetén mellékelni kell a benyújtott iratok hiteles magyar nyelv ú fordítását is. Az iratok benyújtásától el lehet tekinteni, ha azok tartalmáról a Felügyeletnek hivatalos tudomása van. III. Fejezet A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok 33. (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetr ól, valamint el ósegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszer ú tevékenységet nem folytathat. (2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

8 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A külföldi székhely ú hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történ ó létesítését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhely ú hitelintézet bankképviseletének külföldön történ ó létesítéséhez és a bankképviselet m úködésének megkezdéséhez. 35. (1) Magyarországi székhellyel rendelkez ó hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással, b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését, c) a m úködés tervezett id ótartamát, d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintéz ók számát és szakmai önéletrajzát, e) a bankképviselet vezet ójének nevét és szakmai önéletrajzát. (2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek az (1) bekezdésben felsoroltakon felül tartalmaznia kell a bejelent ó illetékes felügyeleti hatóságától származó a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illet óleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt, b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezet ójének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg. 36. (1) A bankképviselet vezet óje felel ós az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért. (2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását. (3) Ha a bankképviselet a 33. (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától. II. RÉSZ A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLEN ÓRZÉS IV. Fejezet A tulajdonjog gyakorlásának szabályai A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosítása 37. (1) Köteles a Felügyelett ól a szerz ódéskötést megel óz óen engedélyt kérni, aki a pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmez ónek be kell nyújtani a 17. (2) (3) bekezdésben meghatározott iratokat. (3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illet óleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó el ónyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet. (4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerz ódéskötést megel óz óen a Felügyelett ól engedélyt kérni. (5) Az (1) (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó vállalkozás megnevezését, b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó vállalkozásból a kérelmez ó birtokában lév ó részesedés megjelölését, c) a megszerezni kívánt részesedés arányát, d) a tulajdonszerzésre, illet óleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelent ós el ónyöket biztosító megállapodásra tett szerz ódéses ajánlatot, e) a kérelmez ónél vezet ó tisztségvisel ói beosztásban lév ó személy tekintetében a 44. (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. (6) bekezdésében meghatározott büntet óeljárással kapcsolatos nyilatkozatot. (6) Az engedélyt kér ó, illet óleg a tulajdonos a) a befolyásoló részesedésb ól ered ó engedélyeztetni kívánt szavazati jogát, illet óleg b) a tulajdonszerzéshez, illet óleg a szavazati joghoz kapcsolódó, engedélyeztetni kívánt el ónyöket biztosító megállapodásból származó jogokat az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételét ól számított kilencvenedik nap elteltét ól gyakorolhatja, kivéve, ha a Felügyelet a ban meghatározott jogával él. 38. (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó személy köteles a Felügyeletnek a szerz ódéskötést megel óz óen két nappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részarányát vagy az el ónyt biztosító szerz ódését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezet ó tisztségvisel ót választott.

9 6172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám (3) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetében tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelent ós el ónyt biztosító szerz ódés módosítását is. 39. (1) A Felügyelet a 37. (1) (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történ ó befolyásoló részesedés megszerzésére, illet óleg felemelésére irányuló vagy jelent ós el ónyt biztosító szerz ódés megkötésére vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmez ó (ideértve tulajdonosának vagy vezet ó tisztségvisel ójének) a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekint ó tulajdonosi irányítását, b) üzleti tevékenységének, illet óleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (2) Az engedélyt kér ó személy vagy tulajdonosának, vezet ó tisztségvisel ójének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekint ó tulajdonosi irányítását, ha a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képez ó részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem min ósíthet ó megfelel ónek, b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket, d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet a bejelentést megel óz ó öt éven belül felfüggesztette, e) természetes személy esetén a 44. (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn. (3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerz ódés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmez ó ellen a 44. (6) bekezdésében meghatározott büntet óeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntet óeljárás befejezéséig történ ó felfüggesztésével adja meg. (4) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott tény, illet óleg körülmény ellen órzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt félt ól törvény felhatalmazása alapján kezelhet ó adatot, illetve tájékoztatást kérhet. (5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerz ódés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti. (6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. (7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét. 40. Az el óírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az el óírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illet óleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az el óny biztosítására irányuló szerz ódésb ól származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelel ó törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. 41. (1) A szerz ódéskötést követ ó harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést szerzett, b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy 1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy 2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy c) a tulajdonjoghoz, illet óleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelent ós el ónyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásbtájékoztatja, ha tudomást szerez a 12. és a okban meghatározott arányú részesedés megszerzésér ól, elidegenítésér ól, illetve módosulásáról. V. Fejezet A tulajdonosokra, a vezet ó testületek tagjaira és a vezet ó állású személyekre vonatkozó szabályok 42. A részvénytársasági formában m úköd ó pénzügyi intézmény részvényei a szavazati jogot nem biztosító els óbbségi részvények kivételével kizárólag névre szóló részvények lehetnek. 43. (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekr ól olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következ ó adatokat tartalmazza: a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,

10 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6173 b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képvisel ó a) pontban meghatározott adatait, c) a részvény értékpapírkódját, illet óleg sorozatát, sorszámát és névértékét, d) a részvény fajtáját, e) a részvényvásárlás id ópontját, f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történ ó bejegyzésének id ópontját, g) a felülbélyegzés id ópontját, h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének id ópontját, i) a tulajdonszerzéssel összefügg ó felügyeleti határozat ügyszámát és id ópontját. (2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamen ólegesen is megállapítható legyen mindennem ú változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illet óleg az adatot bejegyz ó személye, valamint a bejegyzés jogalapja és id ópontja. (3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elér ó tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt a 4. számú melléklet szerint számított közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkez ó, illetve ilyen hányadot megszerz ó tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidej ú közlésével köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni. Közös szabályok (4) Vezet ó állású személynek nem választható meg, továbbá ilyenként nem foglalkoztatható az, aki a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illet óleg vezet ó állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben 1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy 2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felel ósségét e helyzet kialakulásáért joger ós határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály el óírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt joger ós határozatban bírságot alkalmazott; c) büntetett el óélet ú. (5) Hitelintézetnél nem lehet vezet ó állású személy a felügyel ó bizottsági tag kivételével a (4) bekezdésében foglaltakon túl az sem, aki a) nem rendelkezik legalább három évi a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett vezet ói gyakorlattal, b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló, c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását. (6) Aki ellen a Büntet ó Törvénykönyvr ól szóló évi IV. törvény XV. fejezetének III VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott b úncselekmény miatt büntet óeljárás van folyamatban, a büntet óeljárás befejezéséig vezet ó állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történ ó ellátását fel kell függeszteni. 44. (1) A Felügyelet el ózetes engedélyével választható meg, illet óleg nevezhet ó ki: a) a hitelintézetnél vezet ó állású személy, b) a pénzügyi vállalkozásnál az igazgatóság és a felügyel ó bizottság elnöke. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követ ó harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntet óeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntet óeljárás befejezéséig felfüggeszti. (3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illet óleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a (4) (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt személlyel szemben fennáll. VI. Fejezet Felel ósségi és képviseleti szabályok 45. A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyel ó bizottságának vezet ói és tagjai felel ósek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt el óírásoknak megfelel óen végezze. 46. A vezet ó állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelel ó elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni. 47. (1) Hitelintézet esetében cégjegyzésre ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is és a hitelintézet

11 6174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra küls ó igazgatósági tag [63. (2) bekezdése] csak az egyik bels ó igazgatósági taggal [62. (2) bekezdése] vagy két bels ó igazgatósági tag, illetve két ügyvezet ó együttesen jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott két bels ó igazgatósági tag, illetve a két ügyvezet ó együttes aláírási jogosultsága a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott bels ó szabályzatban rögzített eljárási rend szerint együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó bels ó szabályzatot. 48. A vezet ó állású személy, illet óleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a) a pénzügyi intézmény szükséghelyzetbe kerül, illet óleg fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységb ól származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések el óírásainak, b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illet óleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. -ban meghatározott oka. VII. Fejezet Titoktartás Üzleti titok 49. (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke f úz ódik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká min ósített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette. (2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a vezet ó állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény m úködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot id óbeli korlátozás nélkül megtartani. (3) A (2) bekezdésben el óírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betétés intézményvédelmi alappal, c) MNB-vel, d) nemzetbiztonsági szolgálattal, e) Állami Számvev ószékkel, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszer úségét és célszer úségét ellen órz ó Kormányzati Ellen órzési Irodával szemben. (4) A (2) bekezdésben el óírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képez ó ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lév ó büntet óeljárás keretében, b) a büntet ó-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a cs ód-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. Banktitok 50. (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekr ól a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerz ódéseire vonatkozik. (2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézményt ól pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 51. (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képvisel óje a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erej ú magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvev ószékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszer úségét

12 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6175 és célszer úségét ellen órz ó Kormányzati Ellen órzési Irodával, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyz óvel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a cs ódeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyel óvel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lév ó büntet óeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végz ó nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntet ó-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a cs ód-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgy újtésre felhatalmazott szervvel, g) a f óigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerér ól szóló évi LXXXIX. törvény 17. (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellen órzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerz ódés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézményt ól. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akir ól vagy amelyr ól a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját. (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. (6) A pénzügyi intézmény az (1) (3) bekezdésekben, valamint az 52. -ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg. 52. A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletr ól, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással, e) szervezett b únözéssel van összefüggésben. 53. (1) Az 51. (2) bekezdésének d) és f) g) pontjai, valamint az 52. alapján történ ó adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. (2) Az adatkér ó az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésr ól köteles tájékoztatni. 54. (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyb ól az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) a hitelintézet és befektetési társaság részér ól az általuk létrehozott és m úködtetett a természetes személy hiteladósokat nem érint ó központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerb ól a pénzügyi intézményeknek a (2) (4) bekezdés szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelel ó adatszolgáltatás, d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakért ónek történ ó adatátadás, e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jöv óbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakért ónek történ ó, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) a Felügyelet által a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával a hitelintézetekr ól egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére. (2) A hitelnyilvántartás az adósnak a hitelintézettel és befektetési társasággal kötött hitel- és hiteljelleg ú szerz ódéseire vonatkozóan kizárólag hitelintézett ól, illetve befektetési társaságtól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint hitelintézetnek, továbbá a befektetési társaságnak.

13 6176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám (3) Az adattovábbítás tényér ól a hitelnyilvántartásnak és az adatszolgáltató hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie. (4) Az adatkér ó hitelintézet részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki. Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai 55. (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt id óbeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illet óleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon el ónyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. VIII. Fejezet Összeférhetetlenségi szabályok 56. A vezet ó állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyel ó bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti, b) egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti, c) ellene a 44. (6) bekezdésében meghatározott büntet óeljárás indult. 57. (1) A vezet ó állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történ ó kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés el ókészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik, a) vezet ó állást tölt be, illet óleg b) befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (2) A vezet ó állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakért óje nem vehet részt olyan döntés el ókészítésében, illet óleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke f úz ódik. (3) A vezet ó állású személy nem vállalhat szerz ódéses kötelezettséget, illet óleg nem köthet adásvételi szerz ódést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyel ó bizottsági tag, illet óleg ügyvezet ó, kivéve, ha a szerz ódés megkötéséhez el ózetesen az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelel óen alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyel ó bizottsági, illet óleg ügyvezet ói tisztséget vagy állást betölt ó vezet ó állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerz ódést kötni. Ebben az esetben a szerz ódéskötéshez a szerz ód ó pénzügyi intézmény és ha az nem azonos a bankholding vállalattal a bankholding vállalat igazgatóságának el ózetes egyetértése szükséges. A bels ó információval kapcsolatos ügylet tilalma 58. (1) Bels ó információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefügg ó nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelent ós befolyásolására alkalmas. (2) E szabály alkalmazása szempontjából bels ó információval rendelkez ó személynek min ósül a) a vezet ó állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illet óleg a pénzügyi intézmény bels ó szabályozása vezet ónek vagy vezet ó tisztségvisel ónek min ósít, b) az a hatósági, szakért ói tevékenységet ellátó személy, aki a bels ó információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut, c) az a) b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint d) az a személy, aki bels ó információhoz hozzájutott. 59. (1) Az 58. (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörét vagy az annak révén birtokába jutott a pénzügyi intézmény m úködésével és a hitelintézet, valamint a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos bels ó információt nem használhatja fel, és nem adhatja át azért, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon el ónyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illet óleg ezek ügyfelének hátrányt okozzon. (2) Tilos a bels ó információ felhasználásával vagy az 58. (2) bekezdésében meghatározott személlyel a bels ó információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni el ónyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

14 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6177 Bels ó hitel 60. (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet a (2) (3) bekezdés kivételével nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget a) a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyel ó bizottsági tagja, ügyvezet óje, valamint könyvvizsgálója, b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) az a) b) pontokban megjelölt személy által ellen- órzött vállalkozás részére, vagy d) az a) b) pontokban megjelölt személy által ellen- órzött vállalkozás harmadik személy részére történ ó értékesítéséhez. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti korlátozást a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre a bels ó szabályzatban meghatározott mértékig, b) a munkáltató által adott fizetési el óleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére, csak az igazgatóság jelenlév ó tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmen óen kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat, amelyekr ól elkülönített nyilvántartást vezet. Az igazgatóság döntésének tartalmaznia kell a kamat- és törlesztés feltételeit is. Kapcsolódó hitel 61. (1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkez ó tulajdonos vagy olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyel ó bizottsági tagja, ügyvezet óje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek összege nem érheti el a hitelintézet szavatoló t ókéjének tizenöt százalékát. (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a) a bankholding vállalat által a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás részére nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, b) azon pénzügyi, illetve járulékos vállalkozás részére nyújtott kölcsönre, amelyben a hitelintézet ellen órz ó részesedéssel rendelkezik, valamint c) állampapír vásárlására, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelenlév ó tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet. (4) A kölcsönnyújtásról a (3) bekezdés alapján hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is. (5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt korlátozást akkor lépheti túl, ha a túllépések összegével csökkentett szavatoló t ókével számítva is képes megfelelni a nyolcszázalékos t ókemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló t ókéhez rendelt más korlátozó el óírásnak. IX. Fejezet A pénzügyi intézmények irányítása Irányító és ellen órz ó testületek 62. (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet. (2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: bels ó tag). (3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy bels ó tagnak kell lennie. 63. (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek min ósülnek, és legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek. (2) A hitelintézet igazgatóságában a hitelintézettel vagy a hitelintézet ellen órzése alatt álló vállalkozással munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: küls ó) tagok számának meg kell haladnia a bels ó tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lév ó, szavazni jogosult küls ó tagok száma kevesebb, mint a bels ó tagoké. (3) Bels ó igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezet ói választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a bankcsoporthoz tartozó bármely pénzügyi intézménynél az el óz ó három évben könyvvizsgáló volt. (4) A bels ó igazgatósági tagok munkaviszonyának megsz únése esetén az igazgatósági tagság egyidej úleg megsz únik. 64. Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezet ókkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

15 6178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám 65. (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseir ól jegyz ókönyvet kell vezetni. A jegyz ókönyvnek tartalmaznia kell a) az igazgatósági ülés helyét és idejét, b) a jelen lév ó igazgatósági tagok nevét, c) az elhangzott indítványokat, d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat. (2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyz ókönyvbe. (3) A jegyz ókönyvet az ülés elnöke és két jelen lév ó további igazgatósági tag írja alá. A jegyz ókönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyel ó bizottság elnökének, az ülést követ ó tizenöt napon belül függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e meg kell küldeni. (4) Távbeszél ón, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott id ótartamon belül, ha az igazgatósági tagok alapszabályban meghatározott hányada szavazatát teljes bizonyító erej ú magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére. 66. (1) A felügyel ó bizottság tagja csak természetes személy lehet. (2) A felügyel ó bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban. (3) A felügyel ó bizottság feladata különösen: a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes m úködésre alkalmas ellen órzési rendszerrel, b) javaslattétel a közgy úlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására, c) a pénzügyi intézmény éves és közbens ó pénzügyi jelentéseinek ellen órzése, d) a bels ó ellen órzés irányítása, e) a bels ó ellen órzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása, f) a bels ó ellen órök és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlás biztosítása. (4) A felügyel ó bizottság el ózetes egyetértése szükséges a bels ó ellen órzési szervezet vezet ói és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. (5) A felügyel ó bizottság elnöke a bizottsági ülést követ ó tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyz ókönyveket, el óterjesztéseket, illet óleg jelentéseket, amelyek a felügyel ó bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény bels ó szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 67. (1) A bank és a szakosított hitelintézet bels ó ellen órzési szervezetet m úködtet. (2) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy bels ó ellen- órt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézetek, ha írásban megállapodnak arról, hogy a bels ó ellen ór kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást, ugyanazon személyt is foglalkoztathatják bels ó ellen órként. (3) A hitelintézetnél m úköd ó bels ó ellen órzési szervezet (bels ó ellen ór) feladata a hitelintézet a) bels ó szabályzatnak megfelel ó m úködésének, valamint b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthet óség szempontjából történ ó vizsgálata. (4) A bels ó ellen órzés a jelentését megküldi mind a felügyel ó bizottságnak, mind az igazgatóságnak. 68. (1) Hitelintézetnél ügyvezet ónek az nevezhet ó ki, aki a) megfelel a vezet ó állású személyekre vonatkozó, a 44. -ban meghatározott általános követelményeknek; b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett id ópontját harminc nappal megel óz óen a Felügyeletnek az el ózetes engedély megszerzése érdekében bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni; c) rendelkezik 1. szakirányú fels ófokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezet ói gyakorlattal, 2. szakirányú fels ófokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapnál szerzett vezet ói gyakorlattal, 3. szakirányú fels ófokú végzettséggel és vállalkozásnál vagy az államigazgatásban gazdasági területen szerzett legalább hatéves szakirányú vezet ói gyakorlattal, vagy 4. nem szakirányú fels ófokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méret ú pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezet ói gyakorlattal. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. (6) bekezdésében meghatározott büntet óeljárásra vonatkozó nyilatkozatát. (3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1 3. alpontja alkalmazásában szakirányú fels ófokú iskolai végzettség únek min ósül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve f óiskolai oklevéllel, illet óleg könyvvizsgálói

16 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6179 vagy fels ófokú, illet óleg posztgraduális bankszakmai képesítéssel rendelkezik. 69. Hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezet ónek kell ellátnia. III. RÉSZ A BANKÜZEM PRUDENS M ÚKÖDÉSE X. Fejezet Általános szabályok 70. A hitelintézet a prudens m úködésre vonatkozó el óírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizet óképességét (likviditását) és mindenkori fizet óképességét (szolvenciáját). XI. Fejezet A t ókére vonatkozó szabályok Saját t óke 71. (1) A hitelintézet saját t ókéjének összege nem lehet kevesebb a 9. -ban az engedélyezés feltételeként el óírt legkisebb jegyzett t óke összegénél. (2) Ha a hitelintézet saját t ókéjének összege az (1) bekezdésben el óírt legalacsonyabb szint alá csökken, a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott id ót biztosíthat a hitelintézet számára a saját t óke el óírt szintre történ ó feltöltésére. 72. (1) Ha a hitelintézet saját t óke összege a jegyzett t óke összege alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát a közgy úlés összehívására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgy úlés dönt arról, hogy a hitelintézet jegyzett t ókéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkez ó tulajdonosok alapt óke-emeléssel gondoskodnak arról, hogy a hitelintézet saját t ókéjének összege legalább a jegyzett t ókére el óírt mértéknek megfelel óen helyreálljon. A jegyzett t óke leszállítása 73. (1) A hitelintézet jegyzett t ókéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet t ókemegfelelése a jegyzett t óke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. (2) bekezdésében el óírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a Gt a szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett t ókéjének leszállítását kimondó közgy úlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos id óközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett t óke leszállítás közzétételének igazolását követ óen a cégbíróság kérelemre a jegyzett t óke leszállítását bejegyzi. (3) Ha a hitelintézet jegyzett t ókéjének leszállítására sor kerül és a saját t óke elemei között negatív érték szerepel, akkor els ódlegesen a negatív értéket kell elszámolni, a tulajdonosok csak a fennmaradó összeggel rendelkezhetnek. Szavatoló t óke 74. (1) A hitelintézet szavatoló t ókéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani. (2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illet óleg az átvev ó hitelintézet szavatoló t ókéje nem lehet kevesebb, mint az egyesül ó hitelintézetek egyesülés el ótti szavatoló t ókéjének összege. Általános tartalékképzés 75. (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéb ól az osztalék, illetve a részesedés kifizetése el ótt általános tartalékot kell képeznie. (2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. (3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha t ókemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka. (4) A hitelintézet osztalékot, illet óleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. (5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéb ól ered ó veszteségek rendezésére használhatja fel. (6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. A hitelintézetek t ókemegfelelése 76. (1) A hitelintézetnek a mindenkori fizet óképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthet ósége érdekében az általa végzett pénzügyi és befek-

17 6180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám tetési szolgáltatás kockázatának mindenkor (minden mérési id ópontban) megfelel ó nagyságú szavatoló t ókével kell rendelkeznie, amely nem lehet kevesebb a 9. -ban az engedélyezés feltételeként el óírt legkisebb jegyzett t óke összegénél. (2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos jogszabályban meghatározott módon számított t ókemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. XII. Fejezet A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok Kockázatvállalás 77. (1) A hitelintézet köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthet óségét, a kockázatok felmérésének ellen órzését és csökkentését lehet óvé tev ó bels ó szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. (2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénzpiaci m úveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. 78. (1) A hitelintézetnek a kihelyezésr ól történ ó döntés el ótt meg kell gy óz ódnie a szükséges fedezetek, illet óleg biztosítékok meglétér ól, valós értékér ól és érvényesíthet óségér ól. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerz ódéshez, illet óleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. (2) A hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet a) az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, b) jelzálogjog esetén a biztosíték értékének hetven százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek. (3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesít ó értékpapírt, b) bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesít ó értékpapírt, c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét, d) olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve, amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. (4) A kockázatvállalást tartalmazó szerz ódés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerz ódésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat. Nagykockázat vállalásának korlátozása 79. (1) Nagykockázat vállalásának min ósül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló t ókéjének tíz százalékát meghaladja. (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló t ókéjének huszonöt százalékát. (3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló t ókéjének nyolcszorosa. (4) A 2. számú melléklet III. 10/c. pontjában foglalt kötelezettségeket az (5) bekezdés kivételével ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni. (5) A hitelintézet által kötött határid ós ügyleteket jogszabályban meghatározott kockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni. 80. (1) A 79. (1) (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott, elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal szemben fennálló követelésekre, b) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés készfizet ó kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére, c) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részére, ha azt a központi költségvetés készfizet ó kezességvállalása mellett nyújtja, d) a központi költségvetés készfizet ó kezességével biztosított kockázatvállalásra, e) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesít ó értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, f) a Magyar Exporthitel Biztosító R észvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok biztosításával fedezett exporthitel szerz ódéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig, abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel, valamint g) azon tételek esetében, amelyeknek megfelel ó összeget az 5. számú melléklet el óírásainak megfelel óen a szavatoló t óke számítása során a szavatoló t ókéb ól le kell vonni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten tartja nyilván.

18 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megillet ó fedezeteket, valamint az ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését a 80. -ban meghatározottak kivételével levonni nem lehet. (2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat vállalásra vonatkozó kérelem elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített nyilvántartásának és rendszeres figyelésének rendjét. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása 82. (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél, a hitelintézet által kibocsátott, tagsági jogot megtestesít ó értékpapírt vagy alárendelt kölcsönt ókének min ósül ó értékpapírt vásároljon. (2) A hitelintézet tagsági jogot megtestesít ó értékpapír, illetve üzletrész vásárlása céljára azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt. (3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkez ó közvetett kockázatvállalást is. (4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Befektetések korlátozása 83. (1) Hitelintézet a szavatoló t ókéjének tizenöt százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. (2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett t ókéjének ötvenegy százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. (3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglév ó befolyásoló részesedéseinek teljes összege nem haladhatja meg a szavatoló t ókéjének hatvan százalékát. (4) Az (1) (3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés id ópontjától számított legfeljebb hároméves id ótartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illet óleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen min ósített tulajdoni hányadokat. (5) A hitelintézet az (1) (3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló t ókével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos t ókemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló t ókéhez rendelt más korlátozó el óírásnak. Ingatlanbefektetések korlátozása 84. (1) A hitelintézet összes a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésen kívüli ingatlanba történ ó befektetése nem haladhatja meg a szavatoló t ókéje öt százalékát. (2) A hitelintézetnek tevékenysége során a) a 83. (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet, b) a cs ódeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. (2) bekezdése, és c) a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan m úködéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyr ól a hitelintézet külön nyilvántartást vezet. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások 85. (1) A hitelintézet nettó értéken számított összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló t ókéjének száz százalékát. (2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illet óleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felel ósség hárulhat. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdo-

19 6182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1996/109. szám nába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában, b) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követ óen az abban történt részesedésszerzést, c) az állampapírt, d) a hitelviszonyt megtestesít ó értékpapírt, valamint e) azt a tételt, amelynek megfelel ó összeget a szavatoló t óke számítása során a t ókéb ól levonták, ha azt az egyéb befektetésekt ól elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik. Eszközök min ósítése 86. (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és min ósíteni. (2) A hitelintézet a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására. Kockázati céltartalékképzés 87. (1) A hitelintézet a tevékenységével együttjáró valamennyi feltárható és min ósíthet ó hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmen óen a hitelintézetnek a kockázatvállalással összefügg ó, el óre nem látható, illet óleg el óre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére a korrigált mérlegf óösszeg 1,25 százalékáig általános kockázati céltartalékot kell képeznie, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani. (3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történ ó elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség és a behajthatatlan követelés leírására el óször a kockázati céltartalékot, illet óleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni. XIII. Fejezet A likviditás biztosítása Forrásgy újtés 88. Hitelintézet visszafizetend ó pénzeszközöknek a nyilvánosságtól történ ó gy újtése érdekében betét elfogadásán kívül kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. A lejárati összhang és az azonnali fizet óképesség biztosítása 89. (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizet óképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgy újtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni. (2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel követelései és kötelezettségei lejárati id ópontjainak és összegeinek megfelel ó összhangjával kell biztosítania. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó bels ó szabályzatot és tervet készít. XIV. Fejezet A bankcsoport összevont alapú felügyelete A bankcsoport 90. (1) A bankholding vállalat akkor köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha a) belföldi székhely ú, és b) nem leányvállalata egy belföldi székhely ú hitelintézetnek. (2) A bankholding vállalat köteles úgy irányítani és összehangolni az ellen órzése alatt álló pénzügyi intézmények és járulékos vállalkozások tevékenységét, hogy mind a bankcsoporttagok, mind a bankholding vállalat számára külön-külön és együttesen is biztosított legyen a prudens m úködés. (3) A bankholding vállalat felel ós a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények t ókemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó el óírások csoportszint ú betartásáért. (4) A bankholding vállalat igazgatósága az ellen órzött pénzügyi intézmény vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekben foglaltak végrehajtása érdekében utasíthatja az ellen órzött pénzügyi intézmény igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani. Az összevont felügyelet terjedelme 91. (1) Az összevont felügyelet kiterjed: a) a bankholding vállalatra, b) a bankcsoporthoz tartozó vállalkozásra, c) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos vállalkozásra, amely jegyzett t ókéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,

20 1996/109. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6183 d) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos társaságra, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellen órzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellen órzi. (2) A Felügyelet jogosult ellen órizni, hogy a bankcsoport tagjai külön-külön és együttesen is megfelelnek-e a ban foglalt rendelkezéseknek. Bejegyzés 92. (1) A Felügyelet a bankcsoportokról nyilvántartást vezet. (2) A bankholding vállalat köteles haladéktalanul kérni a Felügyelett ól a bankcsoport létrejöttének, illet óleg a bankcsoportban bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét. (3) A nyilvántartásba való bejegyzés el ótt a Felügyelet ellen órizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illet óleg információkat, és a bejegyzést ennek alapján teljesíti. (4) A bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményeknek és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik a Felügyelet által bejegyzett bankcsoporthoz tartoznak. Adatszolgáltatási követelmények 93. (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet rendszeresen vagy esetenként jelentést, adatot, illet óleg információt kérhet a 91. (1) bekezdésében megjelölt személyekt ól, akik azt kötelesek a Felügyeletnek megadni. (2) A Felügyelet el óírhatja az (1) bekezdésben említett jelentés, adat, illet óleg információ könyvvizsgálóval történ ó hitelesíttetését. (3) A 91. (1) bekezdésének b) d) pontjában meghatározott belföldön bejegyzett személy köteles ha jogszabály másként nem rendelkezik a bankholding vállalat részére megadni az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illet óleg információt. (4) A bankholding vállalat az Szmt. szerint készített összevont (konszolidált) a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolóját, az üzleti jelentéssel együtt legkés óbb a tárgyévet követ ó év szeptember 30-áig megküldi a Felügyeletnek. Ellen órzés 94. (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet ellen órzést végezhet a 91. (1) bekezdésében meghatározott személyek körében. (2) A pénzügyi intézménynek, illetve járulékos vállalkozásnak nem min ósül ó vállalkozásnál a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti ellen órzést csak annak megállapítása érdekében folytathatja, hogy megvizsgálja az összevonás céljából átadott jelentés, adat és információ valódiságát, illet óleg pontosságát. (3) A Felügyelet felkérheti más ország illetékes felügyeleti szervezetét, hogy a 91. (1) bekezdésében meghatározott személynél végezzen helyszíni vizsgálatot, vagy m úködjön közre a helyszínen kívüli ellen órzésben. (4) A Felügyelet más ország illetékes felügyeletének kérésére elvégezheti az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot, illet óleg hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kér ó felügyeleti szervezet, illetve egy kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakért ó végezze el. A bankcsoport összevont szavatoló t ókéjének kiszámítása 95. (1) A bankcsoport összevont szavatoló t ókéjét a bankholding vállalatnak kell kiszámolnia úgy, hogy a saját szavatoló t ókéjéhez az ellen órzött pénzügyi intézmény, valamint járulékos vállalkozás saját vagy szavatoló t ókéjének olyan hányadát kell hozzáadnia, amely megegyezik az általa ellen órzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal. (2) Ha a bankcsoportba tartozó ellen órzött pénzügyi intézmény vagy járulékos vállalkozás nem közli a 93. (3) bekezdése szerinti adatokat, a bankholding vállalat az összevont szavatoló t óke számítása során az erre az ellen- órzött pénzügyi intézményre vagy járulékos vállalkozásra es ó, az (1) bekezdés szerinti t ókehányadot nem veheti figyelembe. A bankcsoport kockázatvállalása 96. Az azonos bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a ban foglalt korlátozásokat. IV. RÉSZ BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM XV. Fejezet Az Országos Betétbiztosítási Alap 97. (1) A hitelintézet a (2) (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.