Éves szakmai beszámoló

Átírás

1 Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda 2890 Tata, Kálvária u. 5. Tel.: 34/ Éves szakmai beszámoló 2013/2014-as nevelési év működéséről, szakmai tevékenységéről 2014/2015-es nevelési év előkészületeiről Készítette: Sahinné Herczeg Edina augusztus 29.

2 I. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE, HELYZETELEMZÉS Óvodánk működését szabályozó hatályos szakmai irányelvek: évi LXXIX. törvény a közoktatásról érvényben lévő jogszabályai 2011.évi CXC. Tv. A Nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII:28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési tv. végrehajtásáról 20/2012. (VIII.30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3/2012.(VI.8.) EMMI rendelet a 2012/2013 tanév rendjéről 137/1996. (VIII.28.) Korm.r. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról és annak módosításai intézményünk érvényben lévő belső szabályzatai ( SZMSZ, Házirend) intézményünk érvényben lévő helyi pedagógiai programja az előző nevelési év pedagógiai munkaterve és annak értékelése fenntartói elvárások A gyermeklétszám alakulása én: Beírt gyermeklétszám: 100 Fő Számított létszám: 100 fő Tanköteles korú: 33 fő Óvodaköteles korú: 46 fő Szivárvány csoport: 28 fő Bárányka csoport: 26 fő Szőlőfürt csoport: 22 fő Ficánka csoport: 24 fő Az óvoda gyermeklétszáma és csoportjainak száma A köznevelési törvénynek megfelelően a szülőt megilleti a szabad óvoda választás joga, mely alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát. Az óvodai felvétel-átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, ezért az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai felvétel során elsőbbséget élveznek a református vallású gyermekek. Az óvodába felvett gyermekek különböző csoportokba való beosztásáról az intézmény vezetője dönt, kikérve a szülők és az óvodapedagógusok véleményét. Óvodánkban magasak a csoportlétszámok, eléri a maximális kihasználtságot. (25 gyermek / csoport) Vegyes csoportokat szervezünk annak érdekében, hogy a szülői igényeknek eleget tudjunk tenni Humán erőforrás A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: * Nyugodt, meleg, derűs, nyílt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése * Az óvodapedagógus modell szerepe * Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése a nevelőmunka során * Az óvodapedagógus és a dajka együttműködésének formái * Az óvoda környezetében élők hatásai a nevelőmunkára

3 A jelenlegi létszám elemzése Az óvodában dolgozó alkalmazott: 16,5 fő Főállásban dolgozó óvodapedagógus: 9 fő főiskolai végzettségű, szakvizsgázott óvodapedagógus: 3 fő főiskolai végzettségű óvodapedagógus: 4 fő középfokú végzettségű óvodapedagógus: 1 fő Főállásban dolgozó szakképzett dajka: 4 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Konyhai kisegítő: 1 fő Óvodatitkár: 1 fő Lelkész, hitoktató: 0,5 fő A nevelőtestület kompetencia listája 1 fő közoktatás vezetői szakvizsga 1 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsga 1 fő fejlesztő óvodapedagógusi szakvizsga 1 fő másoddiploma szociálpedagógus szak A nevelőmunkát segítők: Fejlesztőpedagógus (Nevelési Tanácsadó szakembere) Alkalmazotti létszámunk a évi CXC. törvényben előírtaknak megfelel, így biztosítani tudjuk, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt óvodapedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel. Minden technikai dolgozó rendelkezik azzal a végzettséggel, mely munkaköri feladatainak ellátásához szükséges. Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése A tevékenységek pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodapedagógusoknak és a csoportdajkáknak. Dajkáink szakképzettsége biztosítja, hogy a pedagógiai munkába aktívabban, felkészültebben tudnak bekapcsolódni, gyermekekkel való bánásmódjuk, kapcsolatuk még tudatosabbá válik. Nem csak külső szemlélői, hanem belső, tevékeny résztvevői a csoportban zajló eseményeknek. Tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvodapedagógusok a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani, s ez a tudás megsokszorozza a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Óvodapedagógusok és dajkák együttműködése nagyon jó, szívesen dolgoznak együtt, a két munkakör tevékenységeit közösen tervezik, valósítják meg. Egymáshoz közelálló pedagógiai elveket vallunk, ezek közül a legfontosabb a gyermeki személyiség szeretete, tisztelete. A nevelőmunkát segítő pedagógusok (NT szakemberei) a gyermekek részére speciális szolgáltatásokat nyújtanak, kiegészítve munkánkat, elősegítve pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink elérését. Fontos, hogy pedagógiai értékrendjük, módszereik, a korosztály iránti érzékenységük összhangban van az óvodai dolgozókéval.

4 A továbbképzési program megvalósulása Óvodánk nevelőtestülete fontosnak tartja az évről-évre történő önképzést, önfejlesztést. A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletnek megfelelően a hétévente kötelező 120 óra továbbképzési feltételnek minden óvodapedagógus megfelel. Az aktuális továbbképzések kiválasztási szempontja, hogy mennyire segíti nevelési programunk megvalósítását, az óvoda működését, fejlesztését. A továbbképzéseken résztvevő kollégák a megszerzett, alkalmazható ismereteket beépítik nevelő munkájukba, a nevelőtestületet pedig tájékoztatják a megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataikról, átadják tudásukat. Tárgyi feltételek Az óvodai nevelés objektív feltételei: * Az óvoda épülete, udvara, környezete * Az óvoda belső berendezése * Az óvoda tárgyi feltételei, szakmai eszközei, felszereltsége * Esztétikus környezet kialakítása Jelenleg 100 gyermek fogadására van kialakítva férőhelyünk, őket négy csoportban helyezzük el. A csoportszobák otthonos, harmonikus hangulatot árasztanak, tükrözik nevelési programunk sajátosságait, az óvodapedagógusok igényességét. Feladataink ellátásához rendelkezünk az alapvető eszközökkel, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk azt állandóan javítani, fejleszteni (szülői támogatással). A csoportszobák berendezése praktikus, a gyermekek korának megfelelő. Az elhasználódott bútorok folyamatos cseréjét alapelvünknek megfelelően természetes anyagokból készültekkel pótoljuk. Foglalkozási eszközök, játékok megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítottak, ezek pótlását az előbbiekhez hasonló alapelvek alapján valósítjuk meg. Az épület állagában hatalmas változás történt. Tavasszal a nyílászárók és a kapu cseréje történt. A nyári leállás alatt pedig a külső hőszigetelés és színezése tette korszerűvé óvodánkat. Az alsó udvar térkövezése is konfort érzésünket növeli. A csapadékvíz elvezetése élhetőbbé tette az udvart. A két épületet polikarbonát tetővel kötöttük össze, ami szintén konfort érzésünk növelésére szolgál. Bárányka csoport linoleum padozatát laminált parkettára cseréltük, ami szigetelést is kapott. A fákkal körülölelt óvodaudvar változatos játékok színterei. Füves, betonos felületek váltják egymást, valamint nagyméretű homokozó áll a gyerekek rendelkezésére. Udvari játékaink nagymértékben természetes anyagokból készültek, tartalmas mozgástevékenységhez nyújtanak lehetőséget, azonban felülvizsgálatra és karbantartásra szorulnak. Kiemelten fontosnak tartom, hogy kellemes, egészséges és biztonságos külső és belső környezetben töltsék el a gyermekek és a felnőttek az óvodában töltött időt. Az intézmény komfortja, a csoportszobák, a kiszolgáló helyiségek és az udvar esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt a nevelőmunkához. Az óvoda rendelkezik tornateremmel, (ami nem az óvoda épületében található, hanem a templom udvarában) mely fel van szerelve a gyermekek korának megfelelő tornaszerekkel, biztosítva a gyermekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7.számú mellékletében foglaltakkal / Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező(minimális) eszközeiről és felszereléseiről / az intézmény rendelkezik.

5 Az intézmény gazdálkodása A Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda évi gazdálkodását a Magyar Református Egyház könyvvizsgálója és a Tatai Református Egyházközség számvizsgáló bizottsága ellenőrizte. Az óvoda évi költségvetési beszámolóját és a évi költségvetési tervét a fenntartó a számvizsgáló bizottság jelentése alapján jóváhagyta. Nagyné Győri Sára könyvvizsgáló évente ellenőrzi a mulasztási napló, felvételi előjegyzési napló, étkezés nyilvántartás, törzskönyv és ennek megfelelően a normatíva igénylés jogszerűségét. Az intézmény gazdálkodása a vonatkozó jogszabályoknak és a törvényességi szempontoknak megfelel. Az intézmény az éves költségvetésben foglaltaknak megfelelően gazdálkodik és az erről szóló költségvetési beszámolót, illetve az éves számviteli beszámolókat a jogszabályoknak megfelelő határidőkig és a jogszabályokban előírt formában elkészítette. Az intézmény a működéshez szükséges szabályzatokkal rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási és pénzügyi szabályzatai a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek. Az intézmény szakmai tevékenysége Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását segítse elő, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvoda minden dolgozójának, külső- belső partnerének e célok megvalósulását kell szolgálnia. Legfontosabb nevelési alapelveink: Azon a kicsiny szigeten, ahol a gyermekek az óvodában élnek sok szeretettel, szakértelemmel szeretnénk elültetni bennük azt a magot, amely 1. Igazán értékes emberré, személyiséggé formálja őket a társadalomnak: 2. Hasznos, értéknövelő állampolgárokat neveljünk, hogy az ismeretek és az egyéniségük által helyt tudjanak állni a világban az ellőttük álló feladatokban. Azok a gyermekek, akik keresztyén családba születtek, a szülők hite és döntése alapján váltak az egyház tagjaivá. El kell indulni azon az úton, ahol a gyermek az evangélium megismerése által váljon Jézus Krisztus követőjévé. 3. Hitre segíteni őket, annyit jelent, életre segíteni. Az óvodai nevelés célját más formában, sajátos légkörben, az érzelmekre is hatva valósítjuk meg, ahol 4. Kihangsúlyozódik a hit, a szeretet, a hála, a béke. - Az óvodás korú gyermek életében az a legfontosabb, hogy szeretetet kapjon, és biztonságban érezze magát nem csak a családban, hanem a nevelési intézményben is 5. Ez a családokkal való inkluzív együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra építve, érhető el. 6. Nyitottság és őszintéség megtartása mellett pozitív példa adására nevelünk. 7. Közben testi, szociális, érzelmi és értelmi képességeit egyéni differenciált módon fejlesztjük. 8. El kell fogadni a különbözőségeket, az egyéniség már jelentkező csiráit, és nem szabad ezeket lenyesve, uniformizálni. 9. A gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása. 10. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítását tekintjük.

6 Alapdokumentumok, szabályzók Feladatunk az alapdokumentumok folyamatos átvizsgálása, aktualizálása. Az intézmény működését és szakmai munkáját meghatározó dokumentumoknak, szabályzatoknak felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése megtörtént. A felülvizsgálat során szempont, hogy az tartalmilag, formailag és szerkezetileg is eleget tegyünk a kívánalmaknak. Alapító Okirat módosult, kikerült belőle az SNI-s gyermekek ellátása. A szabályozó dokumentumok garantálják az intézmény törvényes működésének feltételeit, csak úgy felelhetnek meg a külső és belső elvárásoknak, ha biztosítják a nevelőmunka hatékonyságát, minőségét. A szabályzatokat, azok módosításait az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el, a szülők közössége véleményezi, az intézmény fenntartója pedig jóváhagyja. Olyan szabályzatokat készítettünk, melynek során figyelembe vettük az óvoda egyedi sajátosságait, szerkezetét, szervezeti felépítését Elkészítésük a nevelő testület közreműködésével, szakmai tapasztalataik figyelembevételével, felhasználásával történt. Helyi Nevelési Program A program milyenségét meghatározza a nevelő testület attitűdje, innovációs törekvése, a mikro- és makrokörnyezet, a szolgáltatást igénybe vevők szociokulturális háttere, a finanszírozási lehetőségek. Lényege a sokszínűség megvalósulásának lehetőségében áll, sikere az óvodavezető és a testület külső-belső kapcsolatain, menedzselési stratégiáján is múlik szeptember 1-től fokozatosan vezettük be Helyi Nevelési Programunkat, az elmúlt években pedig többször felülvizsgáltuk, az aktuális törvényi változásoknak megfelelően módosítottuk. Helyi sajátosságainkat figyelembe véve kiemelt szerepet szánunk: az egészséges életmódra nevelésnek Ének-zene: komplex esztétikai élményre törekvés a különböző nevelési területek összekapcsolásával, improvizációs lehetőségek teremtésével Óvodánkban megfelelően szakképzett munkaerővel történik a HNP-ban meghatározott céloknak, feladatoknak megfelelő nevelő-fejlesztő tevékenység. Az óvodapedagógusok a programot valamennyien magukénak vallják, céljaival azonosulni tudnak. A nyugodt, szeretetteljes, nyílt óvodai légkör megteremtését valamennyien szem előtt tartják. Az óvodapedagógus párok és a csoport dajkák egy-egy adott csoportban maximálisan eleget tesznek a gyermeki személyiség tiszteletben tartásának, a sokoldalú, komplex nevelés-fejlesztés feltételeinek. Nevelési programunk a több síkon történő tevékenykedtetést, a kommunikáció, kooperáció lehetőségeinek gyakorlását tartja elsődleges feladatának a képességfejlesztés terén. Ehhez magas szakmai képzettségre, jó szervező készségre, önállóságra, határozottságra, helyzetfelismerő képességre, rugalmasságra, a pedagógiai módszerek változatos alkalmazására van szükség. Mindezt nem csak a nevelőtestület, de az egész alkalmazotti közösség magáévá tette, ennek szellemében szeretnek és tudnak jól együttműködni.

7 A HNP minél jobb megvalósítása érdekében részt vettünk továbbképzéseken, szakmai előadásokon. Az ezeken szerzett ismereteket, tapasztalatokat a nevelés gyakorlatában hasznosítottuk. Egymás foglalkozásain hospitáltunk, s a tapasztalatcserék során is erősödött együttműködésünk. Nevelési értekezleteinken nyíltan, bátran vitattuk meg problémáinkat, az innovációs javaslatokat. A szülőkkel való kapcsolatunk, együttműködésünk a hivatalos kapcsolattartási formákon, és a napi találkozásokon túl rendezvényeinken, kirándulásokon erősödött. Összhangot próbálunk teremteni nevelési elveink, illetve módszereink, és a szülők elvárásai között. Kiemelt területek Ének-zene: komplex esztétikai élményre törekvés a különböző nevelési területek összekapcsolásával, improvizációs lehetőségek teremtésével. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelybe csak a zene világít be. Kodály Zoltán Az éneklés, a hangszerek hangja Istentől való ajándékok. A keresztyén ember számára az egyházi ének egyúttal olyan imádság, amely Istent magasztalja. Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érzünk. Keresztyén énekeink tanítását azonban nem ajánlott a népi gyermekdalokkal együtt megoldani, erre külön alkalmat teremtsünk. A zenei nevelés olyan terület, mely nem korlátozódik a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Megismerhetik a gyermekek a Zsoltárokat, dicséreteket, magyar néphagyomány által őrzött dalanyagot. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, illetve mondókázás a művészeti és esztétikai és érzelmi nevelés szempontjából kiemelt helyet kap. Feladatunk, hogy a felhasznált zenei anyagot igényesen, életkornak és az adott csoport képessége szintjének megfelelően, énekes- mozgásos játékok, szokások hagyományok dalaiból, illetve az írt műdalokból ünnepekhez, a természetváltozásokhoz igazodóan válogassunk. A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmat biztosítsunk. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Fejlesszük a gyermekek nyelvi képességeit, mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. A gyermekek ismerjenek minél több ölbeli játékot, amelyet a felnőttekkel közösen, együtt játszhatnak. A szeretet-kapcsolat a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. Ismertessünk meg sok mondókát, kiolvasót, melyet különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. Ismertessünk meg olyan énekes játékokat, melyet álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. Játszanak kérdés, felelet játékokat. Ismerjék meg a csigavonalat, hullámvonalat, a szerepcserére épülő játékokat. A körjátékok lehetnek szerepcserés, párválasztásos, és sorgyarapodós, párcserés, kapus, hidas játékok, melyet e korosztály néptáncának is tekinthetünk. Képesek legyenek a dúr hexachord hangkészletű énekes játékok befogadására. Az óvodapedagógus az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó, játékos mozdulatokat lehessen kitalálni. Jóízű játék közben közvetve szervezzük meg a zenei készségek fejlesztését és ismertessük meg az alapfogalmakkal. Tudjanak halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben beszélni, énekelni, próbálkozzanak a dallambújtatással. Figyeljék meg a csendet a környezetünk hangjait és 2-3 hangszer hangját.

8 Keltsük fel a gyermek érdeklődését a zenehallgatás iránt, örömmel vegyenek részt abban. Olyan műveket gyűjtsünk össze, melyet saját magunk örömmel tudunk előadni a gyermekeknek. Jelenjen meg a komponált, és a klasszikus műzene is. Énekeljük az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal, érezzék a mondókák, dalok ritmusát, a motívumok hangsúlyát. A nyolcad, negyed ritmus képeken túl jelenjen meg a szinkópa és a szünet. Készítsenek ritmushangszereket, és használják is azokat.( egyszerű népi hangszereket) Különböztessék meg a dalok ritmusát az egyenletes lüktetéstől. A gyerekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lelassított mondókák, énekek segítik a helyes artikulációt a szavak szép pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa éreztesse meg a magyar nyelv kifejező erejét, szépségét. A hangutánzó szavak éneklése segítse a magán és a mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sok mondóka, dal szöveg adjon alkalmat a szókincs bővítésére. Ne csak a passzív, hanem az aktív szókincsük is bővüljön. Fejlődjön a nyelvi kommunikációs készségük. A számukra nem érthető szavakat emeljük ki és magyarázzuk meg, hogy ne csak skandálják, hanem jól is értsék, amit énekelnek. Mint minden területen itt is gondoljunk arra, hogy a művészi tevékenységeket nem célszerű egymástól elválasztani. A bibliai történet ábrázolásara, dramatizálására, zenélésre ösztönözhet és ezeknek lehetőségét, ne csak biztosítsuk, hanem magunk is kezdeményezhetünk kiegészítő zenei betéteket. Egészséges életmódra nevelés Kiemelt feladatunk célja a gyermekek egészséges életmódra nevelése, egészségének megőrzése, megtartása, a helyes táplálkozás kialakításának megalapozása. Intézményünkben városi gyermekekről van szó, többnyire szűk lakáskörülmények között élőkről, így ahhoz, hogy egészséges testi-lelki fejlődésen menjenek keresztül rendszeres, megfelelő idejű, tartalmú mozgáslehetőséget kell számunkra biztosítani. Sokat sétáltunk, kirándultunk. Gyalogtúrákat szerveztünk a közeli erdőbe, tópartra. A téli hónapokban a tornaterem adta lehetőségek kihasználása mellett igyekeztünk minél több időt tölteni a szabad levegőn. Hógolyóztak, szánkóztak, hóembert építettek felnőttek gyermekek közösen, élvezték az évszak adta lehetőségeket. Azt gondoljuk, hogy az egészséges életmódra nevelés a mai világban felértékelődött, mert az egészséges testi nevelés mellett magában foglalja a természettel, a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét, védelmét. Speciális szolgáltatásaink Néptánc: A jelentkező gyermekek hetente egy alkalommal vettek részt néptánc foglalkozáson. Megismerkedhettek hazánk különböző tájegységeinek népzenéjével, gyakorolhatták a néptánc alapmotívumait pl. lépés, cifra, dobogó, höcögő stb. A zenére történő mozdulatsorok gyakorlása közben fejlődött mozgáskészségük, ritmusérzékük. A magyar mondókák, énekes játékok, népdalok által pedig érzelemviláguk, szókincsük gazdagodott. A játékos foglalkozásokon ismerkedtek a magyar néphagyományi szokásokkal, ünnepekkel, megtanulták a társas érintkezés alapjait, viselkedésnormáit.

9 Fejlesztő pedagógia Az iskolába készülő gyermekek heti egyszeri fejlesztésére van lehetőség, egyénileg, illetve alacsony létszámú csoportban. Az őszi, Nevelési Tanácsadó által végzett részképesség vizsgálat eredményei, valamint az óvodapedagógusok javaslatai alapján teremtettük meg az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekek számára a lehetőséget. Minden gyermek fejlesztése, aki részt vesz a foglalkozáson az egyéni sajátosságok figyelembevétele alapján történt. Fokozatosan megszokták, hogy nagyobb figyelmet kapnak, egyénileg is meg kell nyilatkozniuk, és jobban kell figyelniük. Tapasztalatunk, hogy nagyon hasznosak ezek a foglalkozások. A Nevelési Tanácsadó szervezésében heti egy alkalom fejlesztő pedagógus jött az óvodánkba, aki tartotta ezeket a foglalkozásokat Úszás Folyamatosan volt heti egy alkalommal a nagycsoportosok részére vízhez szoktatás, úszásoktatás. Beilleszthető a napirendbe, hatékony az egészséges életmódra nevelés terén, s mire a gyermekek iskolába mennek nem jelent problémát a vízbiztonság érzése. Angol Heti egy alkalommal angol nyelvtanár foglalkozott azon gyermekekkel, akik választották ezt a lehetőséget. Mondókákat, gyermekdalokat, gyermekjátékokat játszanak angolul. Fürkész program Hetente három alkalommal vesznek részt a gyermekek játékos, élményalapú fejlesztő foglalkozásokon a Kenderke komplex iskola előkészítő programjában. Nagy mozgásos koordináció fejlesztés népi játékokkal, beszédkészség fejlesztése színjátszás elemekkel. Integrált órák keretében: hallás utáni furulyaoktatás mesével és kézműves foglalkozással. Gyermekvédelem A gyermekek védelmére, családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői, vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A családok szociokulturális hátterének megismerése elengedhetetlen feladata minden óvodapedagógusnak. Ezt a célt leginkább a családlátogatások szolgálják, valamint a fogadó órák, megbeszélések, s ezek lehetőségeit maximálisan kihasználtuk. A gyermekvédelmi jelzőrendszer nagyon jól működik óvodánkban, dolgozóink ismerik a folyamatot, s mindent megtettek azért, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzete minél hamarabb megoldódjon. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai alapján az állapítható meg, hogy egyre több családnak rendezetlen az élete, egyre több gyermek szorult segítségre. Úgy értékelem, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos feladatokat minden esetben eredményesen oldottuk meg.

10 Tanügyi dokumentációk továbbfejlesztése Csoportnapló Nevelési programunkhoz speciális csoportnaplót dolgoztunk ki, s elkészítése során figyelembe vettük a pedagógusok ötleteit, tapasztalatait. Minden szempontból megfelel az anyaggyűjtési, tervezési, csoportértékelési követelményeknek, könnyen kezelhető. A vezetői ellenőrzés során az elsődleges szempontok egyike, mindenki számára egyértelmű, nyomon követhető. Gyermekek fejlődési naplója 2011/2012-es nevelési évtől bevezetésre került az új Fejlődési napló, melyet óvodapedagógusaink készítettek el, figyelembe véve a törvényi előírásokat. Évente két alkalommal mérjük-értékeljük óvodásainkat, majd elkészítjük fejlesztési tervünket. A szülők igény esetén megtekinthetik. A tanügyi dokumentációk intézményi-és csoportszinten is megfelelően vannak tervezve és vezetve. A tudatosság, következetesség segíti a pedagógusokat napi munkájukban. Az intézmény kapcsolatai Az óvoda része a helyi társadalomnak, ezért fontos hogy együttműködjön környezetével és kialakítsa partneri konstruktív kapcsolatait. Az intézmény kapcsolatrendszere a külső és a belső partnerek köréből áll. Megfogalmaztuk partnereinkkel kapcsolatos céljainkat, a hozzájuk tartozó sikerkritériumokat, az elvégzendő feladatokat. Az elemzések tapasztalatai kedvezőek, partnerkapcsolataink minden téren jól működnek. Legfontosabb partnereinkkel, a gyermekekkel és szüleikkel változatlanul nagyon jó kapcsolatunk. A kicsik szívesen jönnek óvodába, jól érzik magukat, s az iskolai életre kellően felkészítve hagyják el közösségünket a tankötelezettség elérésekor. Intézményünk nyitott, ha a szülők igénylik, bármikor betekinthetnek mindennapjainkba. A partnerközpontúság elveit szem előtt tartva sok közös programot szervezünk, együtt ünnepelünk. A Szülők közösségének képviselői gyakorolják jogaikat, véleményük kifejtésével segítik munkánkat. Családdal: Személyes kapcsolat alapján - napi kapcsolatok, - beszélgetések, - családlátogatások szülővel egyeztetve, - óvodalátogatás. Közös programok során: - családokat mind jobban bevonja az óvoda életébe - szülői értekezletek - fogadó órák

11 Gyülekezettel: Gyermekek bemutatkozása a templomban. Ünnepekről közös megemlékezés, a gyermekek műsorral készülnek a gyülekezeti ünnepekre. Cél: a gyermekeken keresztül a családok is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe. Társintézményekkel: Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Iskolával: Iskolalátogatások a gyerekekkel. Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Szociális Alapellátó Intézmény, Gyermekjóléti Szolgálat: Az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat koordinátorával, aki a problémák megoldásában segítséget tud nyújtani. Református Pedagógiai Intézet: Továbbképzéseken való részvétel. Egyházi óvodákkal: Egymás munkájának megismerése, folyamatos segítése, közös szakmai nap szervezése. Gyermekorvossal, védőnővel: Szükséges szűrővizsgálatok elvégzése. Konklúzió A Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda működése a nevelési évben az eddigiekben leírtaknak felel meg. Az elemzések alapján megállapítható, hogy megfelelő szellemben neveltük a gyermekeket, nevelési elveink többnyire összhangban álltak a családok elvárásaival. Az óvodai nevelés hatékony volt, az alapfunkciók érvényesültek. A szabad játék előtérbe helyezése mellett a gyermekek képességeinek fejlesztését alapfeladatnak tekintettük, hangsúlyozva a tevékenységek általi képességfejlesztést, a kompetenciafejlesztést.

12 A sikert abban mértük, hogy a gyermekek különböző képességei sikeres tevékenységvégzésben nyilvánultak meg. A gyermekek örömmel jöttek óvodába, megfelelő ütemben, harmonikusan fejlődött személyiségük, szüleikkel együtt szívesen vettek részt programjainkon. A működés rendje, a nevelés színvonala, feltételrendszerünk, gazdálkodásunk, alkalmazotti közösségünk munkája az ellenőrzések, a partnerek visszajelzései alapján megfelelő volt. Jól képzett, lelkiismeretes munkát végző, gyermekeket szerető pedagógusok és technikai dolgozók látják el feladataikat intézményünkben. Elégedettnek kell lenni sikereinkkel, de a jövő útja, hogy mindig új kihívások elé nézzünk, hogy újabb sikereket érhessünk el. A 2014/2015-es nevelési év előkészítése Csoport Bárányka Ficánka Szivárvány Szőlőfürt Gyermeklétszám 27 fő 0 fő 26 fő 22 fő Intézményünk alkalmazotti közössége az egyre szűkösebb anyagi helyzet ellenére is pozitív hozzáállásával törekszik a színvonalas szakmai munkavégzésre. Munkájukat az igényesség és a szakmai megújulás jellemzi. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Sajnos a beiratkozás alkalmával nem volt annyi jelentkező, hogy a negyedik csoportot is fel tudtuk volna tölteni. Ezért arra a megoldásra kényszerültünk, hogy a ficánka csoport megszüntetésre kerül. Ez sajnos álláshelyek megszüntetésével is jár a Nk tv. értelmében. Megszűnő álláshelyek: - 2 fő óvodapedagógus (1 fő április óta betöltetlen) - 1 fő dajka (szerződése június 15.-vel lejárt) - 1 fő óvodatitkár - 1 fő konyhai kisegítő A 2014/2015-es nevelési év feladatának meghatározása: - Ének-zene: komplex esztétikai élményre törekvés a különböző nevelési területek összekapcsolásával, improvizációs lehetőségek teremtésével - A keresztyén világkép kialakítása, keresztyén erkölcs megalapozása, az alapfeladatok meghatározása az egész óvodára. - A pályázatok rendszeres figyelése, pályázatok írása - A törvényi változások kiemelten az Nk. tv. 2 sz. mellékletének- folyamatos figyelemmel kísérése, a humán erőforrás racionális tervezése, kialakítása. - Az intézmény külső kapcsolattartásának a marketing és PR tevékenységek, valamint a szakmai publikáció további megerősítése.

13 Legitimációs záradék Készítette Dátum: augusztus 29. Sahinné Herczeg Edina Intézményvezető Elfogadta A Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda nevelőtestülete nevében: Dátum: szeptember 02 Retkesné Kiss Mónika Egyetértését nyilvánította Szülők Közössége nevében: Dátum: szeptember 02. Jóváhagyta Az intézmény fenntartója nevében: Tata, szeptember 30. Izsáki Andrea Dr. Szabó Előd lelkipásztor