BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE

Átírás

1 A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA TÁMOP / KIEMELT PROJEKT BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT

2 A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA KIEMELT PROJEKT... 3 A PROJEKTGAZDA... 3 A MISKOLCI EGYETEM, A KÉPZÉSI ALPROJEKTET VEZETŐ KONZORCIUMI TAG... 5 A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA... 6 A PROJEKT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA... 6 A PROJEKT TARTALMA, A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK... 7 A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI... 8 BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT... 9 I. FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAMOK (A FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓS TESTÜLET ÁLTAL AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK) A FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAM KÖZÖS SZABÁLYAI I.1. A KISKORÚAK BŰNÖZÉSE ELLENI FELLÉPÉS ÚJ ÚTJAI KÉPZÉS I.2. AZ ÁLDOZATPOLITIKA ÚJ IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON KÉPZÉS I.3. BŰNELKÖVETŐK REINTEGRÁCIÓJÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGEI KÉPZÉS II. BŰNMEGELŐZÉSI KOORDINÁTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS... 15

3 A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA KIEMELT PROJEKT A Belügyminisztérium, mint projektgazda, konzorciumi partnereivel a Miskolci Egyetemmel, az Igazságügyi Hivatallal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal együtt valósítja meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program intézkedés 10/ kódszámú kiemelt projektjét. A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása címet viselő program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A PROJEKTGAZDA A projektgazda és jogelődei az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium feladata a modern büntető és bűnmegelőzési politika megteremtése, fejlesztése. A modern büntetőpolitika meghatározó jellemzője, hogy nem kizárólag a büntető igazságszolgáltatásra bízza a bűnözés elleni küzdelmet és a közbiztonság megteremtését, hanem invesztál a bűnmegelőzési munkába. E párhuzamos cselekvéssel lehet csak hosszú távon kezelni a bűnözés problémáját. Magyarország e nemzetközi elvárásokhoz a 2000-es években induló kriminálpolitikai reformmal zárkózott fel. A reform fontos eleme a 2003-ban elfogadott társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia [115/2003. (X. 28.) OGY. határozat] végrehajtása. A bűnmegelőzési stratégia nemcsak rendészeti bűnmegelőzésre, ezen belül pedig a bűnelkövetési szituációra reagáló intézkedéseket tartalmaz (pl. jó közvilágítás, járőrözés), hanem hosszú távú, társadalmi folyamatokat befolyásoló, a bűnözést kiváltó okokra reagáló, a közösségi összetartást erősítő programokat (pl. konfliktuskezelési képességek fejlesztése, jóvátétel elterjesztése, közösségfejlesztés) támogat. A társadalmi bűnmegelőzés központi kategóriája a közbiztonság. A közbiztonság a társadalom életminőségének a része, amely képes fékezni a társadalomban jelentkező, a bűnözést reprodukáló folyamatokat. A közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék is, amelyet a társadalom szereplői az állami szervekkel együttműködve állítanak elő és tartanak fenn. A közösségi bűnmegelőzés a közbiztonság megerősítésével hozzájárul az élhetőbb, szolidárisabb és befogadóbb társadalmi közösség megteremtéséhez. A társadalmi bűnmegelőzési munka az alábbi prioritásokra koncentrál: 1. a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése; 2. a települési biztonság fokozása; 3. az áldozattá válás és a családon belüli erőszak visszaszorítása; 4. a bűnismétlés megelőzése.

4 A közösségi bűnmegelőzés céljainak megvalósítása és szakmai törekvéseinek érvényesítése érdekében helyi bűnmegelőzési programokat indítottunk. A bűnmegelőzési szakmai programok lényegi eleme a szakmai, civil, települési és kormányzati partnereket konzorcium formájában összefogó együttműködés. A hatéves ( ) pályáztatási ciklus alatt több mint 220 helyi program,összesen nagyságrendileg 1 milliárd forint támogatást nyert a térképen feltüntetett településeken. A helyi programok megvalósításában megközelítőleg: 400 szervezet (önkormányzat, civil szervezet, stb.) vett részt; 3000 szakember és 700 önkéntes dolgozott; a célcsoportokban embert (gyerekeket, áldozatokat, bűnelkövetőket, szakembereket) sikerült elérni. Valamennyi program helyi tervezésű volt, így a lokális szükségletekre, a kisközösségi igényekre reagált. A projektek rendkívül szerteágazóak voltak, ezért az alábbi példák csak szemléltetni tudják a célokat és módszereket: a gyermekek segítséget kaptak konfliktusaik békés rendezéséhez (pl. Esztergomban, Budapesten a XVIII. kerületben); csellengő fiataloknak kínáltak megoldásokat a normakövető életvezetéshez (pl. Kecskeméten, Pécsett); együttműködések alakultak a települési biztonság megőrzésére, a konfliktusok rendezésre, a kisebbségi csoportok integrációjára (pl. Nagymányokon, Lőrinciben, Miskolcon); tájékoztatták az idősödő lakosokat, hogyan kerüljék el, hogy bűncselekmény áldozatává váljanak (pl. Mórahalmon, Zalaegerszegen); bűnelkövetők szakképzését valósították meg, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon, megelőzzék visszaesésüket (pl. Balassagyarmaton, Solton). A helyi eredmények mellett projektekben kialakított eszközrendszerek, módszerek az állami büntető és bűnmegelőzési politika innovációját is jelentették. A társadalmi bűnmegelőzésben felhalmozott tapasztalat jelentette a szakmai alapját annak, hogy a kormányzat a TÁMOP bűnmegelőzési kiemelt projektben fejleszti tovább a közösségi bűnmegelőzés rendszerét

5 A MISKOLCI EGYETEM, A KÉPZÉSI ALPROJEKTET VEZETŐ KONZORCIUMI TAG A bűnmegelőzési alprogram szakmai irányítója a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. A 275 éves, nagyságrendileg fős Miskolci Egyetemen bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, műszaki, művészeti, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzési, társadalom- és természettudományi területeken folyik képzés. Az intézmény 2010-ben nyolc karral és egy intézettel rendelkezik. Alap- és mesterképzéstől a szakirányú képzéseken át a doktori képzésig van oktatás, ezen túl felsőfokú szakképzés, illetve az Európai Tanulmányok Központjában EU-s ismereteket adó magyar és idegen nyelvű képzés is elérhető. A hallgatók és oktatók munkáját a több mint egymillió könyvtári egységet tartalmazó tudományos szakkönyvtár segíti. A 82 hektár alapterületen kiépült önálló campusban számtalan szolgáltatás (szakorvosok, boltok, sportpályák, uszoda, wellness, szórakozóhelyek, menza, diákhotelek, stb.) elérhető. Az intézmény célja a tudáscentrumszerep megőrzése, a nemzetközi igényeknek, helyi kihívásoknak megfelelő minőségi, gyakorlatorientált oktatás. Ezt díjazta 2008-ban az oktatási tárca, amikor az országban elsőként és egyedüliként a Miskolci Egyetemnek adományozta a Minőségi díjat, ben pedig a Kiváló Egyetem címet. Az egyeteméhez hasonló célok vezérlik a TÁMOP bűnmegelőzési kiemelt projektben szerepet vállaló és a megvalósítandó képzést befogadó Állam- és Jogtudományi Kart. A kar sikerességét jelzi, hogy az ország jogi karai közül egyedüliként a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara rendelkezik a Magyar Akkreditációs Bizottság kétszeres (mind a jogász szakra, mind a doktori iskolára vonatkozó) Kiválósági hely elismerésével. A jogász alapképzésen túl többféle alapszakon (pl. igazgatásszervező, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási), mesterképzésen (közigazgatási mesterképzési szak), doktori képzésen, felsőfokú szakképzésen (jogi asszisztens) és szakirányú továbbképzéseken (pl. általános és igazságügyi mediátor, igazságügyi szociális tanácsadó, nemzeti és etnikai kisebbségvédelmi szakértő, fogyatékosságügyi tanácsadó) folyik az oktatás. A kar mint szolgáltató intézmény és mint tudáscentrum hosszú évek óta fontos résztvevője és intézményi partnere a bűnmegelőzési munkának. Számos ilyen témájú képzésén, projektjén túl egyik mozgatórugója az Észak-Magyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatási Központnak és aktív szakmai bázisa a bűnmegelőzési kurzusoknak csakúgy, mint a Bűnmegelőzési Szabadegyetemnek.

6 A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA 1 A rendszerváltást követően robbanásszerűen megnövekedett a bűncselekmények száma, habár az ezredforduló utáni években lassú csökkenés volt megfigyelhető. A csökkenő tendencia ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalkorú népesség erőszakos bűnözésben megfigyelhető aránya növekszik, gyakori a kortársagresszió, a bűnismétlők száma 2009-ben nőtt és elérte a 40%-ot, valamint annak ellenére, hogy jelentős csökkenést mutat, évente természetes személy válik bűncselekmény áldozatává. A évet vizsgálva az Észak-magyarországi és Észak-alföldi, Dél-dunántúli régiókban a lakosra számított bűnelkövetői arány az országos átlagot messze meghaladja. A bűnkibocsátóként azonosított Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió megyéiben a legmagasabb a lakosra számított, ismertté vált erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma is. A társadalmi bűnmegelőzési kiemelt projekt megvalósítását indokolja az is, hogy megfelelő színvonalú közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével - a büntetések szigorításával, a szabadságvesztésre ítéltek számának növelésével, térfigyelő kamerák telepítésével stb. Ezek az intézkedések nem elégségesek, szükség van olyan programok, technikák intézményesítésére, amelyek egyrészt a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését, másrészt az áldozatok számára elérhető segítő szolgáltatások fejlesztését célozzák. A közösségi bűnmegelőzés, az áldozatsegítés és a bűnelkövetők reintegrációja terén megvalósított eddigi kísérleti projektek arra hívták fel a figyelmet, hogy e területen olykor még mindig elégtelenek a szakmai együttműködések, hiányoznak az egységes szakmai protokollok és módszertanok, valamint elégtelenek az olyan, több intézmény bevonásával készített és közösen végrehajtott programok, amelyek a fenti célcsoportok társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját az eddigieknél hatékonyabban végzik. A projekt célja és célcsoportja A kiemelt projekt célja a társadalom perifériájára került, kirekesztődő rétegek számára a társadalmi befogadás megalapozása a következő célterületekre fókuszálva: gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése; bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése; bűnelkövetők társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése. A projekt alapvető célja modellprojektek megvalósítása, valamint a megvalósításban részt vevő szakemberek felkészítése, képzése. Célkitűzésünk, hogy a kísérleti programok megvalósítását követően olyan módszertani útmutatók, protokoll-leírások készüljenek, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a szakembereknek az áldozatok segítése, az elítéltek társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja során. A kiemelt projekt célcsoportja a fenti céloknak megfelelően: a 3 érintett régióban a bűnmegelőzés, áldozatsegítés, reintegráció területén dolgozó szakemberek - rendőrök; - pedagógusok; - gyermekvédelmi intézmények dolgozói; 1 A fejezet Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet Elemzés az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai és Elemző Osztály, alapján készült.

7 - védőnők; - civil szervezetek munkatársai; - a büntetés-végrehajtásban dolgozó szakemberek; - pártfogók; - áldozatsegítők; - munkaügyi területen dolgozó szakemberek; és önkéntesek; a kialakítandó szolgáltatások tekintetében: - bűncselekmények áldozatai; - a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló fiatalok; - büntetés-végrehajtási intézetből szabadult vagy feltételes szabadságra bocsátottak, a javítóintézetből elbocsátottak; - a kriminálisan veszélyeztetett, gyermekvédelmi alapellátásban részesülő fiatalok; - a 3 régió büntetés-végrehajtási intézeteiben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek és az előzetes letartóztatás alatt álló személyek; - a közérdekű munka büntetésre ítélt bűnelkövetők, akik esetében a büntetés letöltésének helyeként az Észak-magyarországi régiót határozták meg. A projekt tartalma, a tervezett fejlesztések A kiemelt projektben a közösségi bűnmegelőzési programok gyakorlati megvalósítására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok, eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére kerül sor. Ezeket a tevékenységeket támogatja a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások. A projekttevékenységek három régió területén valósulnak meg: az Északmagyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban. A projekt az elérni kívánt céloknak és programelemeknek megfelelően alprojektekre tagozódik: 1. Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése (felnőttképzési tanfolyamok és szakirányú továbbképzés). 2. Az áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése három új szolgáltatás bevezetésével (pszichológusi segítségnyújtás rendszerének kialakítása, önkéntes hálózat, valamint 24 órás telefonos diszpécserszolgálat kialakítása). 3. A közösségi foglalkoztató fejlesztése (a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény kialakítása az Északmagyarországi régióban, amelynek funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése, új módszerek kipróbálása, alkalmazása). 4. Az elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modelljének kialakítása. A reintegrációt elősegítő tevékenységek négy egymásra épülő szakaszban valósulnak meg a büntetés-végrehajtási intézményekben és a fogvatartottak szabadulását követő 6 hónapban. 5. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése a csoportos letöltés új módszertanának kidolgozásával. 6. Programértékelő kutatások értékelik két (1. és 4.) alprojekt keretében történt fejlesztések megvalósításának folyamatát, illetve a programok rövidtávú, még a

8 programidőszak alatt megvalósuló eredményét a fejlesztések országos bevezetésének elősegítése érdekében. A projekt várható eredményei A kiemelt projekt megvalósítása során az alábbi eredmények várhatóak: A képzésben részt vevő szakemberek és önkéntesek megismerik a közösségi bűnmegelőzés, a gyerekek és fiatalok áldozattá és elkövetővé válása megelőzésének, az áldozatsegítés és a bűnelkövetők reintegrációjának új irányait. Három e-learning tananyag kerül kialakításra. A kiképzett szakemberek eredményesebb bűnmegelőzési munkát végeznek, együttműködésük hatékonyabbá válik. Az áldozatsegítő szolgáltatások bővítéseként kialakul a 3 régiót lefedő önkéntes áldozatsegítő hálózat, valamint a 24 órás telefonos diszpécserszolgálat, az Északmagyarországi régióban elérhető lesz a pszichológiai segítségnyújtás. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy az áldozatok munkaidőn túl, és a három kiemelt régió legeldugottabb településén is információhoz, érdekérvényesítésüket segítő szolgáltatásokhoz juthassanak, így életük könnyebben visszatérjen a bűncselekményt megelőzően fennálló rendes kerékvágásba. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként az Észak-magyarországi régióban közösségi foglalkoztató szolgáltatásainak megvalósítására készítik fel a szakembereket, és teremtik meg az infrastrukturális feltételeket a bűnelkövető fiatalok reintegrációját segítő sokszínű fejlesztések megvalósítására, amelyek eredményeként a fiatal sokszor elsőbűntényes elkövetők nagyobb eséllyel folytathatják életüket jogkövető állampolgárként. A fogvatartottak társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja érdekében egymásra épülő szolgáltatások így tájékoztatás motiváció megerősítése, képzések, készség-, képességfejlesztő tréningek, intenzív utógondozás rendszere kerül kipróbálásra. A fejlesztések eredményeként a fogvatartottak eredményesebben illeszkedhetnek be a társadalomba és a munkaerő-piacra, amely jogkövető magatartásukat segíti elő. A közérdekű munka büntetés hatékonyabb letöltése válik lehetővé a büntetés csoportos végrehajtásának eredményeként. Az elkövetők büntetése nagyobb arányban kerül végrehajtásra. A munka a közösség számára is adott esetben a közterületen jól érzékelhető lesz, és a közérdekű munkások is legalább szimbolikusan jóvátehetik a bűncselekményükkel okozott károkat. A szakemberek képzését és a fogvatartottak többszakaszos reintegrációjának megvalósítását nyomon követő és értékelő kutatások és tanulmányok készülnek, amelyek segítségével a jövőben professzionalizálhatóak a hasonló jellegű programok. A közvetlen célcsoport számára megvalósuló szolgáltatásokon túl az országos terjesztését és megvalósítást lehetővé tevő módszertani útmutatók, protokoll-leírások készülnek.

9 BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT Az alprojekt keretében zajló képzések kidolgozását és végrehajtását a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, mint a projekt, konzorciumi partnere végzi. A toborzást a projektgazda Belügyminisztérium koordinálja. A bűnmegelőzési szakember-képzés a három célrégió azon szakmai intézményei, civil szervezetei munkatársainak és önkénteseinek körét célozza, akik jelenleg vagy a jövőben szerepet vállalnak a bűnmegelőzési jelzőrendszer működtetésében és ezen keresztül egy hatékonyabb bűnmegelőzési struktúra kialakításában. A projekt három pillérének megfelelően, valamint tekintettel a célcsoport heterogén összetételére, olyan komplex képzési blokkot alakítottunk ki, amelyben a projekt három pillérét képező kiemelt szakterülethez kapcsolódó Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által elismert (I.) felnőttképzési tanfolyamokat és (II.) szakirányú továbbképzést kínálunk. A tanfolyami képzéseket a projekt megvalósulási időszakában folyamatosan, míg a szakirányú továbbképzést két évfolyammal, egymás követő kezdési időponttal indítjuk. A képzések díjmentesek. A szállás és étkezést a projekt biztosítja. A jelentkezni a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ honlapján [ %20Bunmegelozesikepzesek.html] közzétett jelentkezési lapon lehet. A weboldalon a jelentkezési lapok mellett szerepelnek az egyes képzésekre vonatkozó főbb információk, így a képzések időpontjai, helyszínei, illetve a projektről szóló rövid leírás. Jelentkezni személyesen vagy postai úton továbbított és elektronikusan beküldött (aláírással ellátott) jelentkezési lapon egyaránt lehet. Interneten keresztül a szakmai asszisztens címén (Tarsoly Lajos: tklali@uni-miskolc.hu), míg postán vagy személyesen a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ postacímén (Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ, 3515 Miskolc-Egyetemváros) lehet jelentkezni. Az elektronikusan érkezett jelentkezések kizárólag abban az esetben tekinthetőek elfogadottnak, ha arról a szakmai asszisztens személyre szóló visszajelzést küldött (tehát a kézbesítési vagy olvasási visszaigazolás nem elegendő). A beérkezett jelentkezési lapokat bizottság bírálja el. A jelentkezések elfogadásáról vagy visszautasításáról a jelentkezők Miskolci Egyetemtől elektronikus és/vagy postai úton kapnak értesítést. Az eredményes jelentkezést benyújtó hallgatókkal a Miskolci Egyetem szerződést köt. I. A felnőttképzési tanfolyamok célja elsősorban az, hogy rövid időtartamban, intenzív formában, a célcsoport egyedi igényeinek megfelelő, téma-specifikus szakmai ismeretanyagot kapjanak a hallgatóknak. A kiemelt projekt három pillérének témájában hirdetünk képzéseket. A képzési kínálat lehetőséget biztosít arra, hogy azok a szakemberek, akik tevékenységüknél fogva több témakörben is érintettek, szándékuk szerint több tanfolyami képzésben is részt vehessenek. II. A szakirányú továbbképzés, amely bűnmegelőzési koordinátor oklevelet ad a résztvevőknek, komplex képzési struktúrával és tematikával átfogó képet nyújt a bűnmegelőzés területén tevékenykedő szakemberek számára. A képzés a projekt, illetve a tanfolyami képzés mindhárom területét magában foglalja.

10 A két féléves képzés tudást és készségeket biztosít ahhoz, hogy az oklevelet szerző hallgatók a bűnmegelőzési munkájukat hatékonyabban végezhessék, valódi, jól működő szakmai hálót építsenek a társszakmákban dolgozókkal, így kézzelfogható eredményeket érjenek el a bűnmegelőzésben. A képzések eredményességét segíti elő az, hogy mindkét képzéstípusban: az elméleti blokkokat gyakorlati órák egészítik ki; az oktatók köre az elméleti szakemberek mellett az adott szakterületen széles körű tapasztalatokkal rendelkező, gyakorlati szakembereket is felöleli; a csoportokba, képzési egységbe különböző intézményekből érkező szakemberek kerülnek; a képzést a hallgatók rendelkezésére bocsátott tananyag támogatja, amely a kiemelt projekt előkészítő szakaszában megírt két tanulmánykötet: - Borbíró A. Kerzsi K. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Borbíró A. Kiss A. Velez E. Garami L. (szerk.) A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a képzést az órák során használt audiovizuális oktatási eszközök és technikák, illetve a projekt utolsó szakaszában az alprojekt keretében megvalósuló e-learning tananyag segíti. I. FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAMOK (A FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓS TESTÜLET ÁLTAL AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK) A felnőttképzési tanfolyam közös szabályai A program célcsoportját mindegyik felnőttképzési tanfolyam, azaz FAT-képzés esetén azok a gyakorlati szakemberek alkotják, akik a mindennapi tevékenységük, munkavégzésük során alkalmazni tudják a képzésen megszerzett ismereteket, az egyes képzések közvetett célcsoportjaival (gyermek- és fiatalkorúak, áldozatok, bűnelkövetők). A képzésre való bekerülés feltétele a középfokú végzettség. Túljelentkezés esetén a kiválasztás során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: az egyes FAT-képzésekben nevesített (közvetett) célcsoporttal való foglalkozás körében szerzett szakmai gyakorlat (5 év alatt: 5 pont; 5-10 év: 10 pont; 10 évtől: 15 pont); munkahelyi ajánlás (5 pont); felsőfokú végzettség (5 pont); a projekt szakmai megvalósításában résztvevő szakember és a projekt önkéntese, aki érdemi szakmai feladatot lát el (15 pont). Azonos pontszám esetén előnyt élvez: érettségi bizonyítvány minősítése; felsőfokú oklevél minősítése.

11 A következő három tanfolyamokra lehet jelentkezni: 1. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport csoport csoport csoport csoport (e-learning csoport) Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport csoport csoport Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport csoport Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport csoport csoport csoport csoport Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport csoport csoport csoport Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport csoport csoport csoport csoport (e-learning csoport) Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport csoport csoport (e-learning csoport) Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport

12 A három felnőttképzési tanfolyam anyagát felölelő e-tananyagok készülnek, amelynek tesztelésére az utolsó három felnőttképzési tanfolyam keretében kerül sor. Ennek segítségével a későbbiekben lehetővé válik egyrészt a projekt során felhalmozott tapasztalat és szaktudás átadása azon szakemberek számára, akik a képzésen nem tudtak részt venni, másrészt a tudásanyag elérésének biztosítása, fenntartása a projekt lezártát követően is. A képzések időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. Egy csoport indításának tervezett létszáma minimum 20 fő, maximum 24 fő, gyakorlati modul esetén csoportbontással minimum 10, maximum 12 fős csoportokban zajlanak a foglalkozások. A képzés keretében a Miskolci Egyetem oktatói, valamint külsős oktatók egyaránt részt vesznek. A tanfolyami időszak végén sor kerül a megszerzett ismeretek ellenőrzésére. A programmodul során alkalmazott értékelés szóbeli számonkérésen alapul, amelynek rendszeressége folyamatos. Célja annak vizsgálata, hogy a hallgató elsajátította-e az átadott ismeretanyagot, illetve képes-e annak értelmezésére. Módszere a folyamatos visszacsatolás, interakció, szóbeli felelet, önálló feladatmegoldás. A képzés írásbeli teszt kitöltésével zárul. A részvétel követésének módja az órákon való részvétel jelenléti íven történő regisztrálása. A megengedett hiányzás mértéke az elméleti modul esetén 10%, a gyakorlati modul esetén a hiányzás nem megengedett. A képzést sikeresen elvégzők tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány megszerzésének feltétele a képzés két moduljának elvégzése, a záróteszt legalább 60%-os teljesítése, valamint a legfeljebb megengedett mértékű hiányzás. A FAT-képzésekre irányadó törvény előírja az előzetes szintfelmérést és elégedettségmérő kérdőív felvételét. Az előzetes szintfelmérés célja nemcsak a képzést szervezők számára történő folyamatos visszacsatolás, hanem a közvetlen célcsoport ismereteinek, tájékozottságának, esetleges hiátusainak megismerése is, amely segítséget jelent a képzés súlypontjainak meghatározásához. Az elégedettségmérő kérdőív célja, hogy segítségével a résztvevők véleményt formálhassanak a tanfolyam tartalmi, szervezési színvonaláról, a képzési helyszín színvonaláról és szolgáltatásainak minőségéről, az oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségéről. A kérdőív kitöltése lehetőséget teremt a folyamatos visszacsatolásra, s ezen keresztül a képzések megfelelő minőségének biztosítására. I.1. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai képzés A program célja, hogy a gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatba kerülő szakemberek megismerjék a gyermek- és fiatalkorúak magyarországi helyzetét, különös tekintettel a szegregáció, a gyermekszegénység és az esélyegyenlőség kérdéseire, valamint ezek hatásaira. Képet kapjanak a gyermek- és fiatalkorú elkövetők és áldozatok hazai jellemzőiről, a gyermek- és fiatalkori bűnözés új formáiról, valamint a tipikus áldozati helyzetekről. Megismerjék a kriminális érintettség kialakulásában szerepet játszó támogató és gyengítő faktorokat, valamint azokat az új módszereket és megoldásokat, amelyek a már bűnelkövetővé vált vagy a veszélyben élő gyermekek és fiatalok pszichopedagógiai illetve egyéb módszerekkel történő ellátását biztosítják. A képzés áttekinti a kezelőrendszer beavatkozási területeit, így különösen a gyermekvédelem és az oktatás bűnmegelőzési lehetőségeit, valamint a bűnmegelőzést segítő új megoldásokat. A képzés célja az új megközelítésmódok és szemlélet minél szélesebb körű érvényre juttatása mellett az is, hogy a hallgatók képessé váljanak konfliktushelyzetek

13 eredményesebb kezelésére és az érintettekkel, valamint a társintézményekkel különösen a jelzőrendszer tagjaival történő eredményesebb kommunikációra. A program célcsoportját azok a szakemberek alkotják, akik munkavégzésük, mindennapi tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel és a fiatalokkal; így különösen a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében dolgozó szakemberek. A képzésen különösen számítunk (már az óvodában dolgozó szakemberektől indulva) az oktatási-nevelési intézményekben tevékenykedőkre, a védőnőkre, a rendőrökre, a gyermekorvosokra, a szociális szférában dolgozókra, a gyermekvédelmi, közigazgatási szakemberekre, a büntető igazságszolgáltatásban dolgozókra csakúgy, mint a civil szféra szakembereire. Túljelentkezés esetén az általános kiválasztási szempontok az irányadók. A programmodul időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. A modulok tematikája a következő: modulok témakör óraszám Bűnmegelőzési alapismeretek 7 I. elméleti A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem alapjai 10 A korai probléma-felismerés főbb módszerei 9 A kezelőrendszer és beavatkozási területei 8 II. gyakorlati Konfliktuskezelési tréning 14 A programmodulok során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia által a résztvevők képessé válnak a kriminális érintettség kialakulásában szerepet játszó támogató és gyengítő faktorok eredményesebb felismerésére, ezáltal a bűnelkövetővé válás folyamatába történő hatékonyabb beavatkozásra, az áldozati helyzetben lévő gyermekek és fiatalkorúak viktimizációs jegyeinek felismerésére, a kiskorú áldozatok és elkövetők részére eredményesebb segítségnyújtásra, az intézményi erőszak és rendszerabúzus jellemzőinek megismerését követően saját intézményrendszerükben az ezt kizáró protokoll létrehozására és működtetésére, a fiatalkori alkohol- és drogfogyasztás árulkodó jegyeinek eredményesebb felismerésére és a probléma kezelésére, a jelzőrendszer intézményei közötti eredményesebb kapcsolattartásra és együttműködésre. I.2. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon képzés A program célja, hogy a résztvevők képet kapjanak az áldozatpolitika új irányairól, az áldozatvédelem és az áldozatsegítés legfontosabb (jog)intézményeiről és megoldásairól. Cél, hogy a résztvevők megismerjék az áldozattá válás magyarországi jellemzőit, az áldozatokat a büntetőeljárás során megillető jogokat és lehetőségeket, a bűncselekménnyel okozott kár jelenlegi megtérülési formáit, a másodlagos áldozattá válás kockázatát és annak elkerülési módszereit, és mindazokat az intézményeket, állami és civil szervezeteket, melyek érdemi segítséget tudnak nyújtani a bűncselekmények áldozatává vált személyeknek. Fontos, hogy a hallgatók képet kapjanak az áldozattá válás pszichére gyakorolt következményeiről és azok direkt és indirekt hatásairól. A képzés célcsoportját azok a szakemberek alkotják, akik az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, a gyermekvédelemben, az egészségügyben, a közigazgatásban, vagy hatóságoknál feladatuk ellátása során kapcsolatba kerülnek áldozattá vált