KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA JELENTÉS

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA Ügyszám: 09/ /2011. JELENTÉS Komárom Esztergom megye gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetőiről és a bűnmegelőzési tevékenységről Tatabánya, június 30. Vidáné Vági Judit mb. hivatalvezető 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Tel: (34) Fax: (34) gyamhivatal@kemkh.hu

2 Tartalomjegyzék 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira A megye lakónépessége A megye munkaerő-piaci helyzete Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekvédelmi szakellátás A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: A kiskorúak veszélyeztetettsége A gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése, sértetté válásuk Bűnelkövető kiskorúak számának alakulása, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények jellemzői Kiskorúak sértetté válása A rendőrség és a gyermekvédelmi jelzőrendszer kapcsolata A KEMRFK bűnmegelőzési tevékenysége Pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúakra vonatkozó adatok A gyermekjóléti szolgálatoknál ellátott bántalmazott, elhanyagolt gyermekek adatai A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: A gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések: A szolgáltatók többsége jövőbeni célként fogalmazta meg az orvosokkal, védőnőkkel való kapcsolat elmélyítését, valamint aktívabb közreműködésüket a gyermekvédelmi jelzőrendszerben Bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai: Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: Helyi önkormányzatok bűnmegelőzési tevékenysége Bűnmegelőzés a gyermekvédelmi szakellátás területén Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tevékenysége, tapasztalatai Tatabányai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bűnmegelőzési tevékenysége A Tatai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bűnmegelőzési tevékenysége Az Utcai Szociális Segítők Egyesületének tevékenysége Eredmények és problémák megfogalmazása Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása

3 A jelentés jogi háttere, elkészítésének módja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 5/A. (2) bekezdése alapján a szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés megyei helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez a Gyer. 5/A. (3) bekezdésére figyelemmel a szociális és gyámhivatal tájékoztatást kért a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségtől, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságtól, a települési önkormányzatok jegyzőitől, a gyermekjóléti szolgálatoktól, a Názáret Szociális Szolgáltatótól, az Utcai Szociális Segítők Egyesületétől, Tatabánya Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumtól, Tata Város Önkormányzata Kábítószerügyi Egyeztető Fórumtól, a Központi Statisztikai Hivataltól. A jelentés a Gyer. 2. számú mellékletében foglalt tartalmai követelmények figyelembevételével készült, amelyek az alábbiak: 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: - bűnelkövetés és sértetté válás, - a kiskorúak veszélyeztetettsége. 3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: - a gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések, - a bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai. 4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: - bűnmegelőzési bizottságok, áldozatvédelmi irodák működése, bűnmegelőzési koncepciók és ezek megvalósulása, - bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézet, civil szervezetek tevékenysége. 5. Eredmények és problémák megfogalmazása. 6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása. A megkeresések alapján kapott adatok, információk elemzésének céljából, illetve a megyei helyzet áttekintését követően meghatározandó feladatok megfogalmazása érdekében a Gyer. 5/A. (4) bekezdése alapján június 21-én 69 fő részvételével a Szociális és Gyámhivatal megyei bűnmegelőzési tanácskozást tartott. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya évben a gyermekvédelmi ágazat stratégiai céljai között határozta meg az iskolán belüli erőszak megelőzését, kezelését, valamint új módszerek, programok kidolgozását, a megyei bűnmegelőzési tanácskozás kiemelt témája a jelentés ismertetése mellett az iskolai erőszak jelensége volt. Az értekezlet három meghívott szakember tartott előadást a témában: 3

4 A gyermekjóléti szolgálat szerepe az iskolai erőszak megelőzésében, kezelésében Tordainé Vida Katalin Híd Gyermekjóléti Szolgálat (Esztergom) szakmai vezetője Iskolai erőszak rendőri szemmel Csonkáné Huszár Anita - Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály osztályvezető Iskolai erőszak a pedagógus szemszögéből Iván Lászlóné - Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (Oroszlány) pedagógusa A jelentés ismertetése, valamint az elhangzott előadásokat követően kérdés, felvetés, hozzászólás a jelenlévők részéről nem hangzott el. 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje, népsűrűsége 138 fő/km 2 (KSH, STADAT, 2010). A megye hét kistérségből áll (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri), községeinek száma 65, városainak száma tizenegy, ebből kilenc kijelölt város, mely egyes feladat- és hatásköröket a jogszabály szerinti településekre kiterjedően is ellátja A megye lakónépessége Komárom-Esztergom megye lakossága 2010-ben a KSH adatai alapján fő volt, amely a tavalyi adatokhoz képest kismértékű csökkenést jelent (2009-ben fő), a 2001-es lakosságszámhoz viszonyítva (316998), folyamatos csökkenését tapasztalható. A népesség 66%-a a tizenegy városban él. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. (KSH, STADAT, 2010.) A következő táblázat Komárom-Esztergom megye városai lakosságszámát mutatja be január 1-jén: Város neve Népessége január 1-jén Tatabánya Esztergom Tata Komárom Oroszlány Dorog Nyergesújfalu Ács Kisbér Lábatlan Bábolna fő fő fő fő fő fő 7543 fő 7110 fő 5426 fő 5044 fő 3688 fő 4

5 A megye nemzetiségi szempontból ma már homogén magyarnak tekinthető (94,1% 2001-ben, forrás: KSH, STADAT, 2001), részben a kitelepítések, lakosságcserék és az urbanizációval összefüggő önkéntes magyarosodás miatt. Ennek ellenére jelentős a német (sváb) és szlovák kisebbség száma, főleg a Dorogi kistérségben. Lakosságszám korcsoportok szerinti megoszlása 0-14 éves éves év feletti Forrás: KSH, STADAT, ben az élveszületések száma 2801 volt, amely a 2009-es adatokhoz képest 203 fővel csökkent. A halálozások száma 2009-ben 4180, 2010-ben 3959 volt. Továbbá ezer lakosra 9 élveszületés, valamint 12,5 halálozás jut. Tekintettel arra, hogy a megyében a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, a természetes fogyás jelenségével állunk szemben, aránya 1000 lakosra vetítve -3,7. (KSH, STADAT, ) Mindezek az adatok előrevetítik a megye jövőbeli demográfiai jellemzőit, az idősödő lakossággal kapcsolatban a szociális ellátás feladatait ben a 14 év alattiak a megye népességének 14,7%-át teszik ki, a 60 év felettiek pedig 15,6%-ot A megye munkaerő-piaci helyzete Éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta tavaly Magyarországon, Komárom- Esztergom megyében az országos átlaghoz viszonyítva jobb a helyzet, a munkanélküliségi ráta december 31-én, az aktív korúak körében 9,9 % volt. A foglalkoztatottak száma 2010-ben fő, amely a 2009-es főhöz képest növekedést mutat. A munkanélküliek száma 2010-ben 11900, 2009-ben fő volt, amely 2007-től folyamatosan növekszik ben álláskeresőt tartottak nyilván Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás november 1. óta a gyermekes családok működési gondjainak kezelésében alapvető jelentőséggel bíró, kötelező szolgáltatás ben, a megyében változatlan struktúrában, a korábbi években megvalósított integráció útján (1 gyermekjóléti központ a megyeszékhely és vonzáskörzete ellátására, illetve 12 integrált intézményben főként családsegítő szolgálattal közösen- önálló szakmai egységben) valamennyi települést (76) lefedve működik a gyermekjóléti szolgáltatás. A megyeszékhelyen működő gyermekjóléti központ Komárom-Esztergom megye területén módszertani feladatokat is ellát, továbbá az alapfeladatain túl utcai, lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, mint speciális szolgáltatásokat is biztosít. 5

6 A gyermekjóléti szolgáltatóknál a családgondozók munkáját családgondozó asszisztens, gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógiai tanácsadó és főként megbízási szerződés útján jogász és pszichológus segíti. A szolgáltatást 12 állami, valamint 1 civil fenntartó biztosította. A szolgálatok sokrétű feladatokat látnak el (gondozás, szolgáltatás, szervezés) és igen leterhelten működnek ben feladatuk tovább bővült az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos feladatellátással, mely több esetben a családoknál folytatott terepmunka, gondozás hátrányára valósult meg Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátó rendszerében az országos tendenciához hasonlóan a megyében is gyarapodott 2010-ben a bölcsődék (30 %-kal), családi napközik (40 %-kal) száma. 4 új bölcsőde/bölcsődei csoport kezdte meg működését (Ács, Nyergesújfalu, Kocs, Tokod), illetve 7 meglévő intézményben a jogszabályváltozásból adódóan mely az eddigi csoportlétszámot (10 fő) 12, illetve 14 főre bővítette hivatalosan emelték a férőhelyek számát, ezáltal 235 férőhellyel, 778-ról összesen 1013 férőhelyen vált lehetővé a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása december 31-i állapot szerint összesen 1145 férőhelyen biztosított a gyermekek napközbeni ellátása, melynek 12%-át a családi napközik, 88%-át a bölcsődék nyújtják. Házi és családi gyermekfelügyelet nincs a megyében. Bölcsődék/önálló bölcsődei csoportok Kistérség: Bölcsőde (önálló bölcsődei csoport) száma Férőhely: Dorog 3 44 Esztergom és Nyergesújfalu Kisbér 0 0 Komárom-Bábolna Oroszlány Tata Tatabánya Összesen: Fentieken túl a közoktatási törvény hatálya alá tartozó bölcsőde-óvoda integráció útján nyújtanak ellátást kisgyermekek számára, összesen 15 férőhelyen. (Dág 5 férőhely, Annavölgy 5 férőhely, Bana 5 férőhely.) A december 31-i állapothoz viszonyítva 40%-kal nőtt a családi napközik férőhely száma, a tavalyi 14 engedélyeshez (94 férőhely) képest - 20 engedélyes 132 férőhelyen nyújt szolgáltatást. A családi napközik egyre népszerűbbek. A szolgáltatások közül 16 civil, 1 állami, 3 egyházi fenntartásban működik. Igénybevételük fő oka az intézményes ellátás hiányos volta, a rendelkezésre álló bölcsődei férőhelyek korlátozott száma. 6

7 Családi napközik fenntartó szerinti megoszlása 15% 5% állami fenntartó civil fenntartó egyházi fenntartó 80% Gyermekek átmeneti gondozása 2010-ben nem történt változás az átmeneti gondozást nyújtó ellátások struktúrájában, a 4 családok átmeneti otthona (CSÁO) - Tatabánya, Oroszlány, Kisbér, Esztergom - továbbra is összesen 113 férőhelyen fogadta az arra rászorulókat. A megyeszékhelyen a CSÁÓ mellett 12 férőhellyel működik a gyermekek átmeneti otthona is. A 3 városi önkormányzati fenntartású családok átmeneti otthona mellett Esztergomban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat útján valósul meg a családok átmeneti gondozása 32 férőhelyen. Az ellátásra továbbra is nagy igény mutatkozik, az ellenőrzéseink tapasztalatai szerint teljes kihasználtsággal működnek. A tárgyévben a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülői férőhelyek számában következett be csökkenés (a évi 17 férőhelyről 3 férőhelyre), mely tendencia várható volt, hisz ez az ellátás évek óta kihasználatlan Gyermekvédelmi szakellátás Az állami gondoskodásban élő megyei gyermekek/fiatalok számára 2010-ben is két fenntartó (Szeged-Csanádi Egyházmegye, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat), összesen 575 engedélyezett férőhelyen biztosította a bentlakásos, otthont nyújtó ellátást. Emellett országos illetékességgel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújt 64 férőhelyen, lányok részére speciális gyermekotthoni ellátást országos szakértői bizottsági javaslat alapján, mely adott esetben igénybe vehető a megyében élő és szükséglettel bíró nevelteknek is. A megyében, Oroszlányban működik továbbá a fővárosi gyermekek ellátását biztosító 84 férőhelyes gyermekotthon/utógondozó otthon ben fenntartó váltásra került sor a gyermekvédelmi szakellátás nagy részét biztosító Názáret Szociális Szolgáltató nevű intézmény tekintetében. A Váci Egyházmegye július 1-jével jogutódlással átadta a Názáret Szociális Szolgáltatót teljes tevékenységi körével a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásába az ellátásért felelős megyei önkormányzat kezdeményezésére. Az új fenntartó az ellátási szerződésben foglaltak szerint a tatabányai székhely mellett 14 telephelyen nyújt ellátást (9 lakásotthonban, 7 gyermekotthonban 1 nevelőszülői hálózat útján, 33 külső férőhelyen), összesen 503 férőhelyen. 7

8 Az ellátó rendszerben változás a nevelőszülői hálózatnál következett be. A december 31-i állapot szerint 87 hagyományos, 3 hivatásos nevelőszülő működött a megyében, 174, illetve 23, összesen 197 engedélyezett férőhellyel ben a nevelőszülők száma 13 fővel nőtt, ezáltal a 100 hagyományos, 3 hivatásos nevelőszülőt magában foglaló hálózat férőhelyeinek száma összesen 239-re bővült. Ez 21%-os növekedést jelent. A súlyos veszélyhelyzet miatt azonnali elhelyezést igénylő gyermek a 2800 Tatabánya, Puskin u. 7/b. szám alatti Befogadó otthonba kerültek, majd ezt követően kijelölt gondozási helyükre. A szakellátásban 2010-ben gondot okozott a nagyobb, 5-8 fős testvérsorok együttes elhelyezése. A szakellátásba bekerülő gyermekek túlnyomó többsége 5 év alatti, illetve változatlanul magas a év feletti korosztály aránya. Utóbbi korosztálynál jellemzően a családon belül meglévő problémák csak kamaszkorban kerülnek felszínre. Ellenőrzési tapasztalataink alapján olyan év feletti gyermekek kerülnek be a szakellátásba, akiket korábban a gyermekjóléti szolgálat nem gondozott. A kamaszkorú gyermekek rossz mentális állapotban kerülnek a szakellátásba, bekerülésük az alapellátásban történő gondozás elodázását láttatja. 2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: 2.1. A kiskorúak veszélyeztetettsége A kiskorúak veszélyeztetettségének alakulását szemlélteti a következő táblázat: A tárgyév én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma A tárgyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma A tárgyévben nyilvántartásból törölt veszélyeztetett kiskorúak száma pontból - Környezeti okból veszélyeztetett Magatartási okból veszélyeztetett Anyagi okból veszélyeztetett Egészségi okból veszélyeztetett Családok száma melyben veszélyeztetett kiskorúak élnek Forrás: 1210/09. számú OSAP jelentés a gyámhatóság tevékenységéről A veszélyeztetett kiskorúak számában az előző évhez képest kismértékű, 187 fős növekedés következett be. Ezen belül a környezeti okból veszélyeztetett gyermekek száma mutat emelkedő tendenciát, amelynek oka főként a gyermekjóléti szolgálatok tapasztalatai szerint a szülők következetlen, elhanyagoló magatartásában, a felelősség hárításában keresendő. Csökkenés következett be viszont azoknak a családoknak a számában, amelyekben a veszélyeztetett gyermekek élnek, ennek valószínűsíthetően oka, hogy a veszélyeztetettség több nagycsaládost érintett. A veszélyeztetettség kapcsán szükséges megvizsgálni a védelembe vett gyermekek számát, illetve ezzel összefüggésben a védelembe vétel okait is tekintettel arra, hogy a hatósági intézkedés alkalmazására azokban az esetekben kerül sor, amikor a gyermek veszélyeztetettsége az önkéntesen igénybe vett családgondozás keretében nem szüntethető meg. 8

9 Előző év dec. 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma 636 A tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma 479 A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: 166 környezeti okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: környezeti okból 66 (50 tanórát meghaladó hiányzás) védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: 158 szülőnek felróható magatartási okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermeknek 72 felróható magatartási okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermekkorú által 38 elkövetett bűncselekmény miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: fiatalkorú által 13 elkövetett bűncselekmény miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermekkorú által 11 elkövetett szabálysértés miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: fiatalkorú által 13 elkövetett szabálysértés miatt védelembe vettek száma Forrás: 1210/09. számú OSAP jelentés a gyámhatóság tevékenységéről december 31-én 636 védelembe vett kiskorú volt, amely intézkedésre a jegyzők által szolgáltatott adatok alapján 203 gyermeknél a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, a 636 védelembe vett gyermekből összesen 252 gyermeket gondoztak korábban alapellátásban. A védelembe vett gyermekek közül 202 részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amely jól tükrözi az érintett családok szociális helyzetét. Szabálysértés/bűncselekmény elkövetése miatt 75 gyermeket vettek védelembe, amely az összes védelembe vétel (636 eset) 11%-át teszi ki. A szabálysértést/bűncselekményt elkövető kiskorúak 75%-a 14 év alatti, 25%-a 14 és 18 év közötti. Adatszolgáltatásuk során többen fogalmazták meg, hogy támogató családi háttér hiányában nincs hatása a családgondozásnak, függetlenül annak formájától. A védelembe vétel keretében történő családgondozásoknál a hatósági kényszer önmagában nem jelent visszatartó erőt. 9

10 2.2.A gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése, sértetté válásuk Forrás: Az előző ábra évben Komárom-Esztergom megyében a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények számát mutatja. Az alábbiakban ismertetett adatok a megyei bűnözési statisztika fényében értelmezhetők, tekintettel arra, hogy a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények egy kis szeletét teszik ki az összes regisztrált bűncselekménynek, azonban ezek a számok egyáltalán nem elhanyagolhatóak, hiszen sok esetben a fiatal korban elkövetett bűncselekmények olyan szocializációs problémákat mutatnak, amelyek a későbbiekben megalapozhatnak egy bűnözői karriert Bűnelkövető kiskorúak számának alakulása, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények jellemzői A Komárom Esztergom Megyei Rendőr főkapitányság (a továbbiakban: KEMRFK) által rendelkezésünkre bocsátott adatok és annak okai szerint évben 61 gyermekkorú és 332 fiatalkorú bűnelkövető követett el bűncselekményt. 10

11 A bűnelkövető kiskorúak számának alakulása: %-os változás előző évhez képest Gyerekkorú elkövetők (0-14 év) % Fiatalkorú elkövetők (14-18 év) % Kiskorú elkövetők összesen % Bűnelkövető kiskorúak Gyerekkorú elkövetők Fiatalkorú elkövetők Kiskorú elkövetők A bűnelkövetővé vált kiskorúak számát tekintve megállapítható, hogy a gyermekkorú elkövetők száma jelentősen csökkent, ugyanakkor a fiatalkorú elkövetők száma jelentősen nőtt. Ez különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy a fiatalkorú népesség aránya jelentősen csökkent. Gyermekkorú elkövetők száma: Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorog Kisbér Összesen A gyermekkorú elkövetők számát tekintve az előző évekhez viszonyítva folyamatos csökkenés tapasztalható, előbb 27%-os majd 2009-hez viszonyítottan 23%-os. 11

12 Fiatalkorú elkövetők száma: Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorog Kisbér Összesen A fiatalkorú elkövetők számát tekintve sajnos már nem mondható el a csökkenő tendencia évhez képest ugyan 10%-os csökkenés, de 2009-hez képest már 29%-os növekedés tapasztalható. A városi rendőrkapitányságok illetékességi területén Komárom és Oroszlány kivételével mindenhol emelkedett a fiatalkorú elkövetők száma, Esztergomban 42%, Tatán 25%, Tatabányán 27%, Dorogon 44%, Kisbéren 20%-os növekedés mutatkozik az előző évhez képest. A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények: Tatabánya Dorog 21 6 Komárom 14 8 Oroszlány Tata 2 6 Esztergom 17 4 Összesen Ha kapitányságonként nézzük az adatokat, akkor elmondható, hogy Dorogon 72%-os csökkenés, Komáromban 43%-os csökkenés és Esztergomban 77%-os csökkenés tapasztalható az előző évi adatokhoz képest. Bűncselekmény megnevezése Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata Esztergom Kisbér Testi sértés Kényszerítés 1 Zaklatás Szemérem elleni erőszak 1 Közfel. ellátó szem. Elleni erőszak 1 Közveszély okozás 1 Garázdaság Közokirat hamisítás 2 Visszaélés

13 kábítószerrel Lopás Betöréses lopás Zsarolás 1 Rongálás Jogtalan elsajátítás 1 Összesen A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények legnagyobb számát a rongálás, majd a lopás és a testi sértés bűncselekmények teszik ki. Egységesen elmondható, hogy ezen bűncselekményeket egyre erőszakosabb módszerekkel követik el. Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma városonként: Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tatabánya Esztergom Kisbér A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma csökkent, miközben az elkövetők száma nőtt, tehát a csoportos elkövetés a jellemző. Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények: Bűncselekmény megnevezése Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata Esztergom Kisbér Összesen Testi sértés Kényszerítés 1 1 Személyi szabadság megsértése Magánlaksértés 1 1 Zaklatás Becsületsértés 1 1 Közúti baleset okozása 1 1 Járművezetés ittas állapotban Közúti jármű ittas vezetése Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Megrontás Tiltott pornográf felvétellel

14 visszaélés Hivatalos személy elleni erőszak 1 1 Közfel. Ell. Szem. Ell. Erőszak 1 1 Bűnpártolás 1 1 Visszaélés lőfegyverrel 1 1 Garázdaság Önbíráskodás Közokirat hamisítás Magánokirat hamisítás Visszaélés okirattal 2 2 Visszaélés kábítószerrel Kp. Hely.fiz. Eszk. Visszaélés 2 2 Lopás Betöréses lopás Csalás 2 2 Rablás Zsarolás Rongálás Jogtalan elsajátítás 1 1 Orgazdaság Jármű önkényes elvétele Szerzői jog megsértése Összesen A bűncselekmények 38,5 %-át a lopás, 10%-át a garázdaság és magánokirat hamisítás, valamint 8,7%-át a testi sértés bűncselekmények teszik ki. 4,8%-al a visszaélés kábítószerrel és 3 %-al a rablás bűncselekmények viszonylag kis számúnak tekinthetők. Módszerek: A gyermekkorú elkövetők esetében a módszerek egyre szélesebb skálája jelenik meg. Garázdaság bűncselekmények esetében legjellemzőbb a nyilvános helyen személy elleni erőszakkal elkövetett módszerek, a lopásnál az alkalmi lopások, rongálásoknál a falfirkák és graffitik jellemzők, testi sértéseknél a fizikai bántalmazások. Ebből is jól látható, hogy a gyermekkorúak sem túl finom módszerekhez nyúlnak, ha bűncselekményt követnek el. Külön érdekesség, hogy két esetben úgy vittek véghez járműlopást, hogy a gépkocsikat feltörték. A fiatalkorúaknál a lopások vannak legnagyobb számban, melynél az alkalmi lopás a fő módszer. Feltehetően ennek a vágyak és a lehetőségek közti szakadék az oka, amihez nem tudnak hozzájutni, de vágynak rá, megszerzik alkalmi lopásokkal. Itt is megjelenik a járműlopás feltöréses módszerrel, 6 esetben. 14

15 A garázdaság bűncselekmények esetében ahogy a gyermekkorúaknál is - a nyilvános helyen személy elleni erőszakkal elkövetett módszerek vannak legnagyobb számban. A rablás bűncselekményeknél az áldozatot is legnagyobb számban védekezésre képtelen állapotba hozták, ami szintén nem a módszereik finomságára utal. Rongálásoknál ennél a korosztálynál is a motiválatlan garázda jellegű módszerekkel találkozunk. Ijesztő adat, hogy a személyes szabadság megsértése cselekményeknél a sértett elhurcolása szerepel fő módszerként, 4 esetből 3-nál ez volt a módszerük. Testi sértéseknél a fizikai bántalmazásoké a főszerep, mely egyértelműen az agressziójukat jelzi, 29 esetből 21-nél szerepel ez a módszer. A visszaélés kábítószerrel cselekmények a korábbi évekhez hasonlóan itt is a megszerzésre irányultak. Helyszínek: Gyermekkorúaknál az előző évek tendenciája érvényesül, hisz a bűncselekmények elkövetésének fő helyszíne még mindig az iskola és annak területe, valamint közvetlen lakókörnyezetük, a lakások, a ház körüli terek, parkok, és érdekes módon rongálásoknál az óvodák. Ez 13 esetből 5 esetben fordult elő. Fiatalkorúaknál szintén hasonló a helyzet, az iskola, lakókörnyezet, ház, lakás, terek, parkok. Lopásoknál az áruházak, bevásárló központok és az iskola a fő színtér. Az elkövetések okai: Az elkövetés okainak megállapításához a jelenlegi statisztikai rendszer nem szolgáltat adatokat, ám a kapitányságok tapasztalatai szerint az okok között továbbra is az anyagi haszonszerzés, a nem megfelelő családi és baráti környezet, a bűnözői életszemlélet és a bűncselekményekkel kapcsolatos téves nézetek szerepelnek. Több kapitányság tapasztalata, hogy a fiatalok kilátástalan, céltalan jövőképe sok esetben oka a bűnözésnek. Több kapitányság észrevételezte, hogy a média és annak korlátlan és kontrollálatlan használata milyen negatív hatással van a kiskorúakra. Az ott látottakat példaként követik és magukévá teszik Egyes kapitányságok nyomozások során szerzett tapasztalatai: Tatabánya Rendőrkapitányság: A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elkövetői magatartásra a gátlástalanság, motiválatlanság, a csak balhé kedvéért való elkövetés jellemző. Egyre erősebb fokú agresszivitás jellemzi az elkövetőket, ami a gyermekkorúakat nem is nagyon érdekli, hisz tudják, hogy velük szemben büntethetőséget kizáró ok miatt az eljárás úgyis megszüntetésre kerül. Módszereik azonosak a felnőtt elkövetőkével, és kiváltó okként egyre gyakrabban jelenik meg a szülők általi elhanyagolásból adódó dac. Tata Rendőrkapitányság: A kapitányság kihangsúlyozza, a fiatalokra általánosan jellemző lett, hogy cselekményeiket nem egyedül, hanem többen, csoportosan követik el. Elkövetői magatartásuk egyre agresszívabb, sokszor előfordul az alkoholos befolyásoltság is. Jellemző még a fiatal elkövetőkre az is, hogy több bűncselekményt is megvalósítanak, s több eljárás van egyszerre folyamatban ellenük. 15

16 Oroszlány Rendőrkapitányság: A kapitányság jelentésében hangsúlyozza, hogy az elkövetői-sértetti oldalon olyan kiskorúak állnak, akik jó ismerősei, osztálytársai egymásnak. Gyakran előfordul újabban olyan is, hogy a kiskorúak olyan felnőtt korú személyekkel együtt követik el cselekményeiket, akik sorozatos betöréseket, lopásokat követnek el. Az értékes tárgyaikat a fiatalok nem becsülik igazán, mert többnyire a szülőktől kapják, így nem érzik annak súlyát, hogy azt megóvni is szükséges. Így gyakran válnak a felelőtlen magatartásuk miatt áldozatokká. A sértetté válás gyakori áldozata a csendes, visszahúzódó, átlagtól elmaradó, és szorongó gyerek is. Egyre gyakoribb, hogy erőszakos cselekedeteiket telefonon rögzítik, s később azzal dicsekednek. Rongálásaikat motiválatlanul, dühből, és a frusztrációjuk levezetéseként követik el. Kisbér Rendőrkapitányság: A tapasztalatok a többi kapitányság jelentésével ellentétben itt azt mutatják, hogy a fiatalok nem, vagy csak kevés esetben mutatnak megbánást cselekedetük miatt. A kihallgatásokon érdektelenek, flegmák, szótlanok, vagy ellenkező esetben szemtelenek, visszabeszélnek. Általánosan jellemző rájuk a felelőtlenség. Cselekményeik java részét a szabálysértési vagy kisebb értékre elkövetett lopások, rongálások teszik ki, és módszereik közt kiemelkednek a dolog elleni erőszakkal elkövetett tettek. A bűncselekmények elkövetésének okai közt itt is a rossz családi és baráti környezeté a vezető szerep. Az elkövetők a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki. Esztergom Rendőrkapitányság: A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények széles palettán mozognak. Gyermekkorú elkövetők esetében kimagasló a látencia, melynek oka egyrészt az, ha a sértett sejti, hogy az elkövető gyermekkorú nem tesz feljelentést, hisz az gyermekkora miatt úgysem büntethető, az iskolák pedig az ilyen eseteket pedagógiai problémaként kezelik. Egyre több a csavargó, csellengő gyermek, és iskolákban az ebből adódó igazolatlan órák száma nő. Az elkövetés okainál sorakoztatják fel a rossz családi és baráti környezetet, a bűncselekményekkel kapcsolatos téves nézeteket, lányoknál a bosszút, féltékenységet, és a kilátástalanságot. Az elkövetők jellemzően a középosztálybeli, vagy attól alacsonyabb társadalmi rétegből kerülnek ki, akiknek értékrendbeli felfogásuk átlag alattinak mondható. Dorog Rendőrkapitányság: A legnagyobb számban vagyon elleni bűncselekményekkel találkoznak, melyet a kiskorúak többnyire társaik sérelmére követnek el. Módszereik közt szerepel a megtévesztés, zsebtolvajlás, megfélemlítés, erőszakkal fenyegetés, és a hátrányos következmények kilátásba helyezése. Az elkövetés okai közt itt is a rossz családi és baráti környezet, az elhanyagolás, pénztelenség és a tömegkommunikációs eszközök kontrollálatlan használata szerepel. Az elkövetők többsége többszörösen hátrányos helyzetű családokból kerül ki, ahol munkanélküliség és több gyermek is van. A szülők aluliskolázottak, büntetett előéletűek, vagy épp letöltendő börtönbüntetésüket töltik. 16