Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet ZÁRÓDOLGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet ZÁRÓDOLGOZAT"

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet ZÁRÓDOLGOZAT Tótáné Tóth Éva SZOL

2 Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi óvodai integrációs rendszerének kialakítása, működtetése ZÁRÓDOLGOZAT Konzulens: Szabó Győzőné KÖVI Oktató Hallgató neve: Tótáné Tóth Éva Hallgató csoport jelölése: SZOL

3 Tartalomjegyzék Előszó... 1 Bevezetés Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer kialakításának elméleti, jogi háttere Szolnok Városi Óvodák bemutatása A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere Gyermekvédelmi, óvodai integrációs program kidolgozásának folyamata, módszere Dokumentumok, nyomtatványok bemutatása A gyermekvédelmi és óvodai integrációs program működés irányításának folyamata Gyermekvédelmi jelzőrendszer irányításának bemutatása két esetpéldán keresztül I. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint II. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint Működés eredményességének elemzése Gyermekvédelmi tevékenység indikátorai, eredményesség elemzése, következtetések Óvodai integrációs programban meghatározott siker kritérium indikátorai, az eredményesség elemzése, következtetések Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

4 Előszó Egyre gyakrabban kerül a média hírközlésének fókuszába a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának kérdése, a jelzőrendszer szereplőinek együttműködése. Ennek előtérbe kerülése nem véletlen, hiszen sokkal nagyobb számban kapnak nyilvánosságot a kiskorúakat veszélyeztető esetek, melyek gyökere a családon belüli problémákra vezethető vissza. Joggal vetődik fel annak kérdése, hogy vajon a gyermekvédelemi rendszer minden érintett szereplője ismeri-e a törvény által rá ruházott felelősségét és feladatát. 25 éves vezetői tapasztalattal rendelkezem, 2007-től a jogelőd 4 óvodai igazgatóság összevonását követően a Szolnok Városi Óvodák igazgató helyetteseként irányítom a kezdetben 23, jelenleg 19 tagintézmény tanügy-igazgatási és gyermekvédelmi munkáját. Vezetői múltamnak köszönhetően jól ismerem Szolnok Megyei Jogú Város intézményrendszerét, a gyermekvédelemben érintett intézményeket is. Elégedetlen voltam a jelzőrendszeri tagok együttműködésével. Mindenki igyekezett a legjobbat és legjobban tenni saját intézményében, azonban az eredmény a befektetett munkához képest csekély volt. Az eredményességhez szükséges intézményen belül egy hatékonyan működő rendszer kialakítása és a külső partneri együttműködés, a közös lépések megtétele. Szolnokon az utóbbi években változás tapasztalható a jelzőrendszeri együttműködésben. Köszönhető egyrészről a fenntartó önkormányzatunk stratégia központú irányításának, de a mi intézményünknek, a Szolnok Városi Óvodáknak a partnerek felé irányuló kezdeményező szerepe és türelmetlensége is hozzájárult a változáshoz. Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger. Calcuttai Teréz anya 1 O l d a l

5 Bevezetés A témaválasztásban meghatározó volt személyes motiváltságom, szeretném a kidolgozott gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszerünk működését, az igazgató helyettes vezetői tevékenységén keresztül bemutatni. Azt, hogy egy összevont nagy - városi szintű - óvodai intézményben hogyan jutottunk el a stratégiai tervezéstől az operatív tevékenységig. A kialakított jó gyakorlatunkkal szívesen segíteném hasonló nagyságú összevont intézmények munkáját. A téma feldolgozásával dolgozatom célja: - az intézményi működés meghatározott területének tervezési, működési folyamatának elemzése, a minőség fejlesztése érdekében új lehetőségek megjelölése, - az önfejlesztés, vezetői tevékenységem önvizsgálatára ad lehetőséget, az eredmények számbavétele és az elemzés, lehetőséget teremt a szabályozott folyamat jóság mutatóinak feltárására, a fejlesztési utak kijelölésére. Dolgozatomban az elméleti alapvetések után bemutatom intézményemet a Szolnok Városi Óvodákat, az új intézmény létrehozásának célját. Feladat ellátásának nagyságát, az intézményt érintő változásokat öt év statisztikai adatain keresztül elemzem. Továbbiakban a stratégiai dokumentumunkból a gyermekvédelmi és óvodai integrációs programot mutatom be, a kidolgozás folyamatát és a kidolgozását segítő módszereket. Bemutatom a működést segítő, intézményünkben kidolgozott nyomtatványainkat, dokumentumainkat, azok indokoltságát, és használatuk célját. Saját vezetői tevékenységemet, az óvodai integrációs program működés irányításának folyamatán keresztül igyekszem szemléletessé tenni. Két gyermekvédelmi esetpélda elemzésével segítem a kialakított működési folyamat megértését, az ehhez kapcsolódó kompetenciákat. A működés eredményességét, vagy fejlesztésre kijelölt területeit, indikátorok elemzésével teszem meg. Majd az eredmények tükrében a dolgozatom elején felállított hipotéziseimet támasztom alá, vagy vetem el. Dolgozatom végén készített összegzésben reflexiókat fogalmazok meg a dolgozat céljának teljesülésére vonatkozóan. 2 O l d a l

6 Hipotéziseim: 1. A pedagógiai stratégiai dokumentumunk - a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja - a gyermekvédelem és az óvodai integrációs programra vonatkozó fejezete, a pedagógusok számára kompetenciáikhoz rendelt, konkrét tevékenységet tartalmaz, a felelősség határok tisztázottak. 2. A kidolgozott tagintézményi tervezés és értékelés dokumentumai alkalmasak a tagintézmények feladatellátás indikátorainak összehasonlítására, a következő nevelési év feladatainak kijelölésére. 3. A kidolgozott külső és belső gyermekvédelmi jelzőrendszer folyamata és dokumentumai az intézményi belső és külső jelzőrendszer tagjai elégedettségét eredményezik, növekszik az intézményen belül megoldott esetszám. 4. Az esélyegyenlőséget biztosító óvodai integrációs programunk indikátorai a feladatellátás eredményességét objektíven mutatják, segítik a fejlesztési terület kijelölését. 3 O l d a l

7 1. Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer kialakításának elméleti, jogi háttere Változások és változtatások Dr. Kocsis József írja, hogy a változások vizsgálatánál a környezetnek csak azon elemeit kell figyelembe vennünk, melyek nem részei intézményünknek, de megváltozásuk hatássál van az intézményre. (Dr. Kocsis J., 1994.) 1 A társadalmunkban zajló nagyméretű változásokhoz történő alkalmazkodás, valamennyi intézmény működésére, így intézményünk a Szolnok Városi Óvodákra is jelentős hatást gyakorol. Az intézményeket érintő változások a következők lehetnek: törvényalkotás felgyorsulása, a jogszabály módosítások gyakorisága, a társadalmi szociokulturális változások, tanulásról alkotott felfogás újfajta értelmezése, info-kommunikációs technika rohamos fejlődése, a szűkebb környezet és belső környezet változásai. Ez a folyamatosan változó környezet, az intézmények részéről a változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodási képességet, az ennek megfelelő szervezeti működést igényel. Minden változtatás valamilyen szükséglet kielégítésére irányul. Csath Magdolna a vállalat társadalmi felelősség vállalását a következő szerint definiálja: A cég társadalmi felelősségvállalása jelenti azt a magatartást, amellyel minimalizálni igyekszik a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat, és maximalizálni a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokat és értéket. (Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o.) 2 A köznevelési intézmények esetében is, mint a vállalatok felelősség koncepciójában, de még erőteljesebben érvényesül a társadalmi elkötelezettség. Meg kell felelnie a jogi követelményeknek, a társadalom felé irányuló elvárásainak, törekednie kell a társadalmat előremozdító elvek alkalmazására. (Fülöp Gyula, 2008.) 3 Ezeknek az elvárásoknak való megfelelés intézményünk stratégiai dokumentumaiban, mint stratégiai tervünkben kerültek kidolgozásra. Pedagógiai stratégiánk, pedagógiai programunkban jelenik meg, ezeknek az elvárásoknak a figyelembe vételével határoztuk meg az intézmény hosszútávra érvényes küldetésnyilatkozatát, jövőképét, gyermekképét és óvodaképét, érték és célrendszerét, a jövőkép alapján megfogalmazott hosszú és rövidtávú célokat, a célok eléréséhez vezető 1 Dr. Kocsis József: Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o. 3 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment. Elmélet és gyakorlat. Perfekt, O l d a l

8 tevékenységeket. Csath Magdolna, a tervezési munka a szervezet mely szintjéről induljon kérdéskörét elemezve, azt a megállapítást teszi, hogy az irodalom három változata közül egyikre sem lehet kimondani, hogy az a legjobb irány. Ezt maga a szervezet, saját adottságának mérlegelésével teheti meg. Arra viszont felhívja a figyelmét minden vezetőnek, hogy ebbe a folyamatba a vezetés, a dolgozók széleskörű bevonását tartsa fontosnak, egyrészről mivel sok jó és egyedi előrevivő gondolatok jöhetnek elő, másrészről az emberek elköteleződését biztosítja a célok elérése mellett. (Csath M., 2004.) 4 Intézményünkben ezt a tevékenységet az igazgató irányította, a stratégiai tervezésben valamennyi felső és középvezető aktívan vett részt. Az értékegyeztető alkotó folyamatba történő bevontság eredményének tekinthető, hogy amit magáénak érez a folyamatban résztvevő, munkatársai felé hitelesen tudja átadni, saját tagintézményében az itt tanult módszereket alkalmazni tudta, könnyíti és eredményesebbé teszi a helyi tervezési folyamatot. Intézményünkben a felülről lefelé irányuló tervezési folyamat érvényesül, melynek alapja az előző év ellenőrzésen alapuló értékelés. Az intézmény égészére vonatkozó tervezésre mindig hatással van, ezt mindig befolyásolja a tagintézmények által elkészített, az ellenőrzések eredményét figyelembe vevő, előző évet értékelő tevékenység eredménye. Ezekből lehet következtetni arra, hogy az előző évben kitűzött cél, mennyire jelenik meg egységesen az intézmény pedagógiai működésében. A következő év előrelépésének tervezésénél, munkatervi célok és feladatok kidolgozására lehet fékező vagy gyorsító hatása. Ha nem tesszük meg a szükséges értékeléseket, akkor nem fogjuk tudni megállapítania munkaerő-fejlesztés szükségességének fokát, és nem fogjuk tudni meghatározni az esetlegesen szükséges korrekciós intézkedéseket. (Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele. OKKER Kiadó Kft., Budapest, o.) 5 Saját működési stratégiánkat szervezeti és működési szabályzatunkban dolgoztuk ki, szabályozott ugyanakkor nem túlszabályozott működtetéssel biztosítjuk, hogy az elvárások megváltozásához gyorsan és rugalmasan tudjunk alkalmazkodni. Kovács István Vilmos a saját fejlődésük iránt elkötelezett intézményekről azt fogalmazza meg, hogy az ilyen szervezetek tudni akarják, hogy amit csinálnak találkozik-e az elvárásokkal, milyen szinten felel meg ezeknek az elvárásoknak. A folyamatos javításra való törekvés fokozza az innovációs képességet, az új dolog megalkotásának lehetősége motiváló hatású, izgalmat okoz vele az elvárt eredmények teljesülésének tekintetében. 4 Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele. OKKER Kiadó Kft., Budapest, o. 5 O l d a l

9 Saját stratégiájában való gondolkodásmódja, az elért eredményekre irányuló reflektivitása biztosítja a szervezeti tanulás lehetőségét. (Kovács I. V., 2011.) 6 Szervezeti kultúránkat a kreativitás és az innovatív szemlélet jellemzi. Több sikeres pályázati projektnek köszönhetően, de belső szükségletre reagálva is több innováció valósult meg intézményünkben. Ezeket az eredményeket intézményem bemutatásánál részletesen sorolom fel. Egy megvalósult innováció újabb innovációt eredményezhet. Az innováció pedig új ötletek és megoldások gyakorlati megvalósulását jelenti a cég bármelyik területén. Azt is mondhatnánk, hogy az innováció a megvalósult kreativitás. (Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o.) 7 A gyermekvédelmi munkához kötődő innovációt, Kovács Sándor gondolatával élve, egy diagnózis során felmerült hiány, belső szükséglet felismerése indította el. (Kovács S., 1998.) 8 A diagnózist, stratégiai tervünk bevezetését követő első nevelési évben végeztük el, az operatív megvalósítás első évének tapasztalatát, helyzetét vizsgáltuk. A diagnózis eszköze, a minőségfejlesztésben megismert és általunk is gyakorta alkalmazott SWOT analízis volt. Horváth Attila a SWOT analízisről, mint az egyik lehetséges eszközről írja, hogy a SWOT segíti a szervezet azon tulajdonságának kiválasztását, amelyekre építeni lehet és megőrzendők, illetve azokat, amelyeken javítani kell. Külső tényezők közül, melyek azok, amelyek a célja elérését segítik, illetve annak elérését veszélyezteti. (Horváth A., 1999.) 9 Intézményünk belső helyzetének vizsgálatára S és W mezőt használtuk, az erősségeket és gyengeséget vettük számba. Az analízis elkészítését gyermekvédelmi munkaközösségen, csoport munkában végeztük, amelyen tagjai, a tagintézmények gyermekvédelmi megbízottjai és az intézmény gyermekvédelmi felelőse vett részt. Az én feladatom, mint a területért felelős igazgató helyettesé, az azonosságok kibontása és azok közös értelmezésének segítése, az eredmények összevezetése volt. Erősségként: a rendszer egységességét, a feladatok konkrétságát, jól értelmezhetőségét, és a folyamatos megsegítő kapcsolattartást, információáramlást jelölték. Gyengeségek között jelent meg, (amit fejlesztésre váró feladattá alakítottunk) az egységes belső jelzőlap és a munka tervezését- 6 Innováció a tudásalapú gazdaságban. Kovács István Vilmos: Magyarország és a tudásgazdaság kihívásai. Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet, Budapest, Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o. 8 Kovács Sándor: Innováció az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, O l d a l

10 értékelését segítő dokumentumok hiánya. Az elemzés eszközjellegű célokat határozott meg. Marosán György gondolatával élve, a stratégiai cél nyitott jellegű, az ebből levezetett operatív célokat, tevékenységeket zárt jellegűvé kell tennünk, ezen a szinten eszközjellegű célok is megjelenhetnek. (Marosán Gy., 2006.) 10 Megfogalmazódott az az elvárás, hogy ezeknek könnyen áttekinthetőnek és könnyen kezelhetőnek kell lenniük. A gyengeségek arra világítottak rá többek között, hogy a jogelőd intézmények jelentősen eltértek egymástól gyakorlatukra és dokumentumaik tekintetében egyaránt, volt olyan intézmény ahol nem voltak ilyen dokumentumok, de olyan intézmények is voltak melyeknek jó gyakorlatára alapozva lehetőség nyílt az egymástól tanulásra, a jó gyakorlat átvételére. Ennek az innovációs eredményeknek köszönhető a gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges belső jelzőlap és az operatív tervező-értékelő munkát segítő dokumentumok elkészítése. Egységes tervezési és értékelési szempontokkal támogatja a pedagógusok tervező-értékelő munkáját, a tervezési dokumentumra épül az értékelési dokumentum, tényszerűséggel, mérhető indikátor eredményekkel segíti a következő év feladatainak előkészítését. Integrációs programunk sok indikátor gyűjtésével vizsgálja eredményességét. Horváth Attila a következők szerint különbözteti meg ezek célját, a bemeneti indikátorok a tervezést, a kimeneti indikátorok képzése a sikerkritériumok meghatározását segíti. (Horváth A., 1999.) 11 Bemeneti indikátorok vizsgálata segíti az intézményt abban, hogy az adott év gyermekvédelmi céljának elérése érdekében milyen tevékenységeket kell elindítani, vagy hangsúlyosabban megvalósítani. Sikerkritériumokat az óvodai integrációs programunkban jelöltünk meg, ezek teljesülését a kimeneti indikátorok eredményei mutatják. Az eltérések elemzését meg kell tennünk. Rávilágíthat arra a problémára, ha a kimeneti indikátorokat képeztük rosszul, vagy a sikerkritérium szorul pontosításra, korrekcióra. Bemeneti és kimeneti indikátor a DIFER mérésnél jelenik meg, ha jól képeztük, ezek összevetése mutatja a hozzáadott értéket. Michael Fullan a sikeres szervezeteket vizsgálja, azoknak a változáshoz való viszonyát és jellemzőit. A sikeres szervezetek antennáikkal érzékelik, hogy mikor mit követel tőlük a környezetük állandó változása, és formálják is ezeket a körülményeket. A belső és külső környezetet ugyanolyan fontosnak tartják (Michael Fullan: Változás és változtatás I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o.) Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Michael Fullan: Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o. 7 O l d a l

11 Magam is hiszek abban, hogy akkor mondhatjuk magunkat sikeres intézménynek, ha képesek vagyunk a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodásra. A külső környezet mellett, ugyanolyan fontosnak tartjuk a belső környezet szükségleteinek kielégítését, hiszen az a szervezet tud igazán eredményes lenni, melynek tagjai megbecsülve és fontosnak érzik magukat, figyelnek rájuk, motiváló pozitív munkahelyi légkör jellemzi. Jelentős az oktatásban belső vevők szerepe. Az iskola falai között dolgozók egymás beszállítói és vevői. A rossz intézményi légkör és kapcsolatok, a szükséges támogatás hiánya az egyének munkájának minőségét is ronthatja. (Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o.) 13 Szervezeti működésünkben ezért tudatosan figyelünk a pedagógusaink bevontság érzésének fenntartására, ezt stratégiai dokumentumaink kidolgozásában egyik meghatározó rendezőelvnek tekintettük. Döntéseinket is széleskörű előkészítő folyamat előzi meg. Valljuk, hogy a széleskörű bevonást követő döntés visz nagyobb eredményhez és elégedettséghez. A Szolnok Városi Óvodákban, szervezeti és működési szabályzatunknak megfelelően, működési folyamataink is úgy működnek, hogy a feladatok mellé felelősség is delegált. Információs csatornák működtetésével biztosítjuk, hogy a változásokról mindenki időben tájékoztatást kapjon. Jogszabálykövetés a felső vezetői kör felelőssége, biztosítani az intézmény törvényes működését. Tagintézmény-vezetői értekezleten történik ezek átadása, értelmezése az ebből következő feladatok kijelölése. Tagintézmény vezető felelőssége ezek továbbítása tagintézményi szintű értekezleten a munkatársak számára, és az ebből adódó operatív feladatok kijelölése. Pedagógiai változások kezelésére, szakmai felelősség növelésére, módszertani kultúra fejlesztésére szakmai munkaközösségeket működtetünk intézményi és tagintézményi szinten is. Az intézményi szintű munkaközösségek munkájába valamennyi tagintézmény részt vesz, delegált pedagógusai által. Szakmai innovációs műhelyként is funkcionálnak, biztosítják a közösen elfogadott értékrend tartalmának egységes értelmezését, és gyakorlati megvalósulását bemutatók tartásával segítik. Megismerik egymás jó gyakorlatát, amit tagintézményeiknek továbbvisznek. Az egymástól való tanulás színtereivé váltak. Michael Fullan a tanulószervezetről, mint legeredményesebbnek tekinthető szervezetről a következőket írja: Az ilyen szervezet nem hagyja figyelmen kívül, de uralni sem akarja környezetét. Inkább, megtanul interaktív módon együtt élni vele. A kapcsolatnak szerves 13 Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, o. 8 O l d a l

12 része a folyamatos változás, mivel dinamikus komplexitás esetén a környezettel folytatott gyakori interakciók állandó figyelmet és mozgást igényelnek. (Michael Fullan: Változás és változtatás. I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o.) 14 Későbbiekben visszatér azon gondolathoz, hogy a szervezet változáshoz történő alkalmazkodása elképzelhetetlen a szervezetben dolgozók egyéni felelőssége nélkül a problémával történő azonosulása nélkül. Ehhez azonban olyan körülményekre és folyamatokra van szükség az intézményben, melyek hatására ezek kialakulnak. (M. Fullan III., 2008.) 15 A szerző gondolatait intézményemre, mint fontos intézményi működési folyamatra át tudom helyezni, mivel Intézményünk továbbra is működteti a minőségfejlesztési rendszerünkben jól bevált, több területen innovációt gerjesztő (pl.: Pedagógiai Programunk úgynevezett Varázsceruza programrésze, a negyedik évre óvodában maradó gyermekek fejlesztő programja) partneri igény és elégedettség mérési rendszerét. Ez segíti a külső és belső partnerek megváltozott igényének folyamatos feltérképezését, tükröt tart az intézmény sajátmagáról kialakított eredményességével kapcsolatban, szembesít elégedettségükkel. Segíti az intézményt a fejlődés útjának kijelölésében, intézkedési tervek készítését eredményezheti, vagy esetleg amennyiben nem koherens az intézmény céljaival elveti annak kielégítését. A visszacsatolás, elmaradhatatlan lépése az együttműködési folyamatnak, ennek elmaradása komolytalanná teszi a rendszert. A vélemények megismeréséhez, a kölcsönös információ csere biztosításához, személyes kapcsolati csatornák is működnek. Tagintézményi szinten az óvodai szülői szervezet, intézményi szinten az általuk delegált, az óvodákat képviselőkből alakított Szülői Választmányi értekezlet. Az intézmény vezetése és a szülők minden olyan fontos kérdést személyesen tudnak megbeszélni, ami valamennyi tagintézményünket érinti. A fórum döntés előkészítő funkcióját is jelentősnek tartjuk (pl.: pedagógiai, működési kérdések.) Külső elvárások mellet, belső szervezeti elvárásokkal is szembe kell néznünk, amikor egy szervezet a minőségi szervezeti működés és a minőségi nevelőmunkát állítja a középpontba. Pedagógus teljesítményértékelési rendszerünket is továbbra működtetjük, amely rendszer célját tekintve fejlesztés irányú, Az egyéni fejlődési út érdekében a vezető és pedagógus közös vállalásával zárul. Ebben az egyeztetési folyamatban a pedagógus az eredmények ismeretében saját fejlődési útját jelöli meg, melyhez a vezető támogató 14 Michael Fullan: Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o. 15 Michael Fullan: Változás és változtatás III. A ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, O l d a l

13 vállalást rendel. A rendszer céljának megfelelően, az emberi személyiség és méltóság tiszteletén alapul. Kiegészítő stratégiaként el kell fogadjuk, hogy az is a fejlődést segíti, amikor az embereknek joguk van tévedni, a hibáikból tanulni és a saját teljesítőképességük határán mérni magukat (Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., o.) 16 A változás hatékony előmozdítói nem támaszkodnak előírásokra, de nem is hagyják azokat figyelmen kívül. A tevékenységük felülvizsgálatát megkönnyítő támpontként használják őket. (Michael Fullan: Változás és változtatás III. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o.) 17 Nagyon fontosnak tartom ezt a megállapítást, mert a külső és belő körülmények változása, az ahhoz történő alkalmazkodás a változtatás, nem sodorhatja az intézményt kaotikus működésbe. Külső előírások, az intézmények törvényes működését meghatározó törvényeket, azok végrehajtási rendeleteit, ágazati miniszteri rendeleteket, utasításokat ajánlásokat. Belső előírások, az intézmény működését meghatározó stratégiai dokumentumok: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program. Intézményi éves pedagógiai és működési munkatervek. Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer működésének jogszabályi háttere Magyarország valamennyi intézménye működése során a rá vonatkozó törvényeket köteles betartani. A jogszabálynak megfelelő működés jelenti az intézmény törvényes működését. Jogszabály követő szervezetünk, ha változások történnek ezekben, rugalmasan kész a jogszabályok beépítésére a szervezet stratégiájába. Következőkben azokra a jogszabályokra térek ki, amelyek a gyermekvédelemre és az egyenlő bánásmód az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkoznak, és ezek hogyan jelennek meg működésünkben. A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi és integrációs feladatainak rendező elvek mentén történő elemzése, a jogi háttér alátámasztásával: Legfontosabb elvként fogalmaztuk meg, hogy a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és védelem illeti meg. A szülő és pedagógus kötelessége, a gyermek személyiségének, méltóságának, jogainak tisztelete, védelmet biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Abból az alapvetésből indultunk ki, hogy az óvodás gyermek még nem képes önmagért 16 Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., o. 17 Michael Fullan: Változás és változtatás III. A ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, o. 10 O l d a l

14 felelősségteljes döntésekre, ezt a felelősséget az őt körülvevő felnőttek viselik. Az elv megvalósulása érdekében pedagógiai programunkban, szervezeti és működési szabályzatunkban és házirendünkben meghatároztuk miért felelős a pedagógus és miért a szülő. EMMI rendelete határozza meg a stratégiai dokumentumok kötelező tartalmát. Mi azonban a gyermekek védelmét és biztonságát szolgáló előírásainkat, a kötelességeket és jogokat, ami a pedagógiai programban és a szervezeti és működési szabályzatban jelenik meg, házirendünkbe átemeltük. Azért tartottuk ezt fontosnak, mert a házirendet minden szülő óvodába lépéskor megkapja, ezt aláírásával igazolja. Fontos számunkra, hogy az ezekre vonatkozó előírások a szülők számára is ismert, nem betartása pedig kölcsönösen számonkérhetővé váljon. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 18 Az óvodapedagógus felelőssége reggel a gyermek felnőttől történő átvételétől, a délutáni felnőttnek történő átadásig tart. Gyermeket, gyermeknek nem adunk át. Ez a szabály kölcsönös felelősségre épül, sérülése esetén gyermekvédelmi intézkedést teszünk. A szülő és óvodapedagógus kötelessége, feladata az óvó, védő intézkedések megtételé és betartása illetve a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodva felkészíteni őket a veszélyeztető körülményekre és a szabályok betartására. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 19 megfogalmazza, hogy a nevelés középpontjában a gyermek, szülő és a pedagógus áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A gyermek felügyelete, testi épségének megóvása, védelme az intézménybe történő belépéstől, annak jogszerű elhagyásáig az intézmény felelőssége. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (3. (1)) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapelvként írja a gyermeknek járó különleges védelmet. (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2013.) 20 A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A szülőkkel való bizalmi viszonyra épülő napi kapcsolattartást, családsegítést a prevenció feltételének tekintjük. A kisgyermek számára az első szocializációs színtér a család. Az intézményi szocializációs színterek közül az óvoda az első szocializációs szintér a belépő gyermekek és az új szülői szerepbe került, sok esetben a szülői szerep 18 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (Bevezető 1.) O l d a l

15 bizonytalanságával küzdő fiatal szülők. Először itt találkoznak a szülői mivoltukból fakadó társadalmi elvárással. Itt tanulják gyakorolni a szülői jogok és kötelességek összehangolásának módját. Tagintézményeink működésében elsődleges a családi nevelés támogatása, mindazokkal a kompetenciákkal és lehetőségekkel, amelyek jelenleg az óvodák birtokában állnak: szülők bevonása az óvodai életbe, családi nevelést megsegítő konzultációk biztosítása, az óvodapedagógusok, és ha szükséges a nevelőmunkánkat segítő speciális szakemberek bevonásával: óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, konduktor. Sok esetben ezeken a bizalomra épülő beszélgetéseken derül fény a családon belüli problémákra. A szülő jelzésére gyors segítségadással többnyire megelőzhető a nagyobb probléma kialakulása. A prevenciós tevékenység elsődlegességét a gyermek életében jelentkező problémák okainak feltárásával, a gyors beavatkozással biztosítjuk. Az óvodapedagógus jól ismeri a gyermeket. Ha a gyermeket negatív hatás éri, megváltozott viselkedéssel jelez. Ezekre a finom magatartási változásra, szerető gondoskodással, odafigyeléssel, nagyfokú probléma érzékenységgel kell reagálnia. A szülővel illetve mindkét szülővel történő személyes beszélgetések adnak lehetőséget az őszinte problémafeltárásra. A családlátogatás a személyességet a bizalmat erősíti, növeli az együttműködési hajlandóságot. Ezt a szakaszt nevezzük mi általános gyermekvédelmi feladatnak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 21 írja, hogy a pedagógusnak kötelessége mindent megtenni a gyermek egészséges testi- lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) Jelzőrendszeri szerepből adódóan a Gyermekjóléti Központtal folyamatos kapcsolattartás érvényesül. Jelzőrendszeri kötelezettségünket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 22 határozza meg, nevesíti azokat az intézményeket, hatóságokat, szervezeteket, amelyek alaptevékenységük végzése során, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el, prevenciós tevékenységgel járulnak hozzá a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetése évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról O l d a l

16 érdekében. Számukra együttműködési kötelezettséget határoz meg. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Minden esetben, amikor a gyermek családi helyzetéből adódó problémát intézményen belül nem tudjuk megoldani, jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Központ felé. Kezdetben az együttműködés egyoldalú volt, szinte csak a jelzés küldéséig tartott. Munkánkat nem segítette, bizonytalanság bizalmatlanság keletkezett, ezért írásbeli tájékoztatást kértünk a Központtól, a válasz felszínes volt, csupán azt tartalmazta, hogy a családdal felvették a kapcsolatot. Ez az információ nem segített a további feladat kijelölésében intézményünket. Ma már lényeges információkat kapunk és tájékoztatást mindarról, amit a Központ tett az eset megoldására. Az együttműködés, mára együtt végzett tevékenységet is jelent. Meggyőződésünk, hogy a gyermeket veszélyeztető körülményeket csak együttműködéssel tudjuk eredményesen kezelni. A jelzés elindításáig intézményünk több eszközzel igyekszik a problémát kezelni: személyes beszélgetés már jelentős információk birtokában áll. Személyes tapasztalat és egyéb információ átadásával felgyorsul a problémakezelés folyamata. A folyamatba épített esetmegbeszéléseken fontos, hogy valamennyien, akik a probléma kezelésében érintettek jelen legyenek. Ennek működése hasonló módon alakult ki, azt gondolom annak következményének tekinthető, ami a jelzőrendszeri működést tette hatékonyabbá. Érthetetlen volt számunkra és ennek hangot is adtunk, hogy ezekre a megbeszélésekre miért nem kapunk meghívást, hiszen a gyermekről, közösségi magatartásáról, fejlődéséről, fejlesztéséről az intézmény rendelkezik megalapozott információval. Az óvoda család együttműködése vagy annak hiánya is jelentősen befolyásolja a probléma megoldását. 6. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény O l d a l

17 Esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosítunk, a Szolnok Városi Óvodák feladat ellátási körzetében, mely az egész városra kiterjed. Nem teszünk különbséget, hogy milyen lakókörnyezetből, családi élethelyzetből, esetleg hátrányokkal, milyen szociális környezetből érkezik a gyermek. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód érdekében minden tagintézményünkben azonos értékrenden alapuló nevelést biztosítunk, azonos nevelési hatásokkal. Intézményünk működésében a szegregációmentes környezet kialakítását fontos elvárásnak tekinti, ami saját pedagógiai hitvallásával azonos. Intézményünk megalakulásakor öt tagintézményben, jelentős arányban voltak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. A következő évek óvodai felvételeinél igyekeztünk ezen az arányon javítani. Az előzményekre tekintettel különösen figyelünk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek spontán szegregációját megelőzzük. Ennek érdekében az óvodai felvételt megelőzően, a tagintézményi körzeteket a fenntartóval évente egyeztetjük. Befogadó intézményként minden tagintézményünkben biztosított a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, kortársaikkal közös gyermekcsoportban, figyelünk a csoportlétszám kialakításánál arra, hogy egy-két fő sajátos nevelési igényű gyermeknél több ne kerüljön egy gyermekcsoportba. Lokálisan integrált gyógypedagógiai csoportunkba a jogszabálynak magfelelően, csak Szakértői Szakvélemény alapján kerülhet gyermek. 27. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 24 A hátránykompenzálás, mint pedagógiai feladat nem elkülönítetten, hanem a napi pedagógiai folyamatban valósul meg. Pedagógiai programunkban a hátránykompenzálás mellet a tehetséggondozás is egyenrangú feladatként van jelen, hiszünk abban, hogy a évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról O l d a l

18 hátrányok mellett a tehetség is felfedezhető és fejleszthető. Valljuk, hogy a jelentős hátrányokkal rendelkező gyermekek felzárkóztatása eredményesebb, ha minél korábban óvodai nevelésbe részesülnek. Jegyzői adatszolgáltatás alapján felkeressük a hároméves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családokat azért, hogy a szülők minél előbb írassák óvodába gyermekeiket. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elő mozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról 25 Az integrációs programunk szeptemberében került bevezetésre, a pedagógiai programunk módosításáig a DIFER mérést csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél végeztük az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményének megfelelően. A évi program módosításunk alkalmával egységesítettük a gyermek megfigyelési és mérési rendszert, melyben így természetes módon illeszkedik a 4 éves HHH gyermekek DIFER mérése. A diagnosztikus mérés alapján, minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodapedagógusok, a terv alapján történik a gyermekek fejlesztése. A szülők minderről tájékoztatást kapnak, együttműködésüket kérjük az eredményesség érdekében. Ezzel természetesen indirekt módon igyekszünk hatással lenni a szülők nevelési elveire, módszereire. A hátránykompenzáláshoz, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességek fejlődéséhez, az eltérő fejlettséget mutató területek intenzívebb fejlődése érdekében a negyedik évre óvodában maradó gyermekek számára az általunk kidolgozott un. Varázsceruza programot alkalmazzuk. 6. (2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény O l d a l

19 Fenntartó önkormányzatunk céljában, egyben intézményei felé elvárásként nevesíti: a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek, valamint a pszichésen sérült gyermekek számára a nevelési intézményekben biztosítani kell azokat a pedagógiai programokat, eljárásokat, amelyek segítik a gyermekek társadalmi integrációját és képességeiknek megfelelő egyéni tanulási utat biztosítanak. Szolnok Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról a Közgyűlés a 96/2006. (IV.24.) számú határozatával rendelkezett. 27 Az Óvoda - iskola átmenet megkönnyítését segítjük azzal, hogy iskolába lépés előtt a gyermekek megismerik az őket fogadó pedagógust és az iskolai környezetet. A gyermekek iskolai beilleszkedésének nyomon követésére is rendelkezünk programmal, első osztályban meglátogatjuk régi óvodásainkat, konzultálunk a pedagógusokkal, ez hasznos tapasztalat cserére nyújt lehetőséget. A gyermekvédelmi munka kölcsönös segítése is megjelent az együttműködésben, azokra a családokra irányulóan ahol óvodás és iskolás gyermeket is nevelnek. Előfordul, hogy a városból történő távozását a család nem jelenti be, jobb esetben csak az egyik intézménybe. Mindkét intézmény megtesz mindent a család felkutatásáért, az eredményről tájékoztatjuk egymást, közös intézkedést kezdeményezünk. Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervében 28 megfogalmazott feladatként jelenik meg programunkban az óvoda, iskola átmenet megkönnyítése. (Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve, 2008.) 2. Szolnok Városi Óvodák bemutatása Intézményünk mottója pedagógiai hitvallásunkat közvetíti: Nekünk minden gyermek fontos A Szolnok Városi Óvodák a város egész területén biztosítja az óvodás korú gyermekek óvodai ellátását, gyermekfelvételi körzete lefedi Szolnok város közigazgatási területét. Valamennyi tagintézményünkben nevelünk integráltan sajátos nevelési igényű gyermeket, egy tagintézményünkben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik 27 Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi programja /2006. (IV.24.) számú Közgyűlési határozat 28 Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve /2008 (IX.25.) sz. Közgyűlési határozat 16 O l d a l

20 Az intézmény július 01-én alakult a jogelőd négy óvodai igazgatóság összevonásával, azzal a céllal, hogy az akkori 23 tagintézmény működési folyamatait magasabb minőségben, a jogelőd intézmények jó működési gyakorlatainak összehangolásával biztosítsa. Jelenleg 19 tagintézménnyel és 90 gyermekcsoporttal működünk. Szervezeti ábránk 1. sz. ábra: Szervezeti ábra (forrás: Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és Működési Szabályzata) Szervezeti ábránk jól illusztrálja az intézmény hierarchiáját, irányítási rendszerét, tükrözi a szervezeten belüli hatásköröket, felelősségi szinteket, a tevékenységek összehangolásának, a munka megosztásának, a tervezésnek, szervezésnek és az ellenőrzési tevékenységnek irányát. Intézményünk valamennyi szolnoki óvodás nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy a valamennyi városrészben, valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az intézmény megalakulásának első évében értékegyeztető folyamatokon alapuló, szakmai párbeszédeken keresztül határoztuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet 17 O l d a l

21 nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. Meghatároztuk miben kell a stratégiai cél megvalósulása érdekében azonos szemléletet és gyakorlatot kialakítani valamennyi tagintézmény működésében miben vagyunk azonosak, illetve a tagintézmények eddig meglévő sajátos arculatát, szakmai önállóságát megőrizve miben vagyunk különbözőek. Közös célrendszert pedagógiai és működési területre határoztunk meg: Pedagógiai értékek Működési értékek Érzelmi nevelés Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Egészséges életmódra nevelés Azonos értékrend Együttműködés Szakmai felelősség 2. sz. ábra: Célrendszer (forrás: Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja) A Szolnok Városi Óvodák tagintézményeiben a gyermekek szükségleteire alapozva folyik az óvodai nevelés, odafigyelő, helyesen nevelő, szeretetteljes légkörben. Közös szakmai értékrendünk a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, a gyermekek szocializálása, amely nem jelent mást, óvodai nevelésünkben, mint a helyes társadalmi viselkedési normák és értékrend, az egészséges életvitel kialakítását, mely valamennyi tagintézményünkben egyaránt megvalósul. Nevelési gyakorlatunkban kiemelten fontosnak tartjuk, az élményszerű, tevékenykedtető tanulás szervezését, sokszínű tevékenységek megvalósítását, legyen szó mozgásos, értelmi, anyanyelvi, szociális fejlesztésről. Pedagógiai programunk sajátossága: PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALPROGRAM RÉSZEI INTEGRÁCIÓS PROGRAM VARÁZSCERUZA szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére GYERMEKVILÁG tehetséggondozó program 3. sz. ábra: Pedagógiai programunk alprogram részei 18 O l d a l

22 Alprogram megnevezése Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink integrációs programja VARÁZSCERUZA szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére Cél A gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel hátrányai csökkentése szüleinek bevonásával. A gyermek esélyegyenlőségének elősegítése. Olyan nevelési hatásokat biztosítani a 6-7 éves korú óvodában maradó gyermekeink számára, hogy a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességekben eltérő fejlettséget mutató területek intenzíven fejlesztése. GYERMEKVILÁG tehetséggondozó program Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetségígéretek minél korábbi életkorban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetségprogrammal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A tehetség ígéretek gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehetőségét. 4. sz. ábra: Alprogram és annak célja (forrás: Szolnok Városi Óvodák Nevelési Programja 2008.) A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeiben az óvodai nevelés minőségét. Tagintézményeink helyi pedagógiai rendszerükben színes sajátosságokat, előnyös különbségeket kínálnak, az óvodai nevelés egyes területén többlet tartalmakkal valósítják meg. Pedagógusaink jól képzettek, tagintézményeinkben szakirányú szakvizsgázott, egyedi szakterületre irányuló másoddiplomával rendelkező kolléganők nevelik óvodásainkat. 19 O l d a l

23 Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között Kompetencia alapú nevelési oktatás: Zengő óvoda, Százszorszép óvoda, Eszterlánc óvoda, Hold úti óvoda Mozgás: Hold úti óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Manóvár óvoda, Pitypang óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda Tehetséggondozás: Liget úti óvoda, Zengő óvoda, Manóvár óvoda, Százszorszép óvoda, Pitypang óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda Család-óvoda: Nyitnikék óvoda Báb: Kertvárosi óvoda Pitypang óvoda Mese vers: Százszorszép óvoda Művészeti nevelés: Liget úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Rózsa úti óvoda Érzelmi nevelés szocializáció SZVÓ Egészséges életmódra nevelés Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Néphagyomány ápolás: Kolozsvári úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Zengő óvoda, Csicsergő óvoda, Nyitnikék óvoda Külső világ megismerésére nevelés: Csemetekert óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Kertvárosi óvoda, Munkácsy úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kertvárosi Óvoda, Kacsa úti óvoda Projektpedagógia: Zengő óvoda, Szapáry úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Csemetekert óvoda, Gézengúz óvoda, Kertvárosi óvoda, Szivárvány óvoda Játék: Manóvár óvoda, Nyitnikék óvoda, Szivárvány óvoda Komprehenzív egységes programmal dolgozó óvodák: Kolozsvári úti óvoda Egészséges életmódra nevelés: Hold úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Rózsa úti óvoda, Nyitnikék óvoda 5. sz. ábra: Értékazonosság (forrás: Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja 2013.) Gyermekvédelmi óvodai integrációs programunk a három közös értékrend találkozási pontjában helyezkedik el, az érzelmi nevelés szocializáció, az egészséges életmódra nevelés, a játék és tevékenységben történő tanulásszervezés, nevelési tevékenységeken. keresztül valósul meg. 20 O l d a l

24 Intézményünk feladatellátásának mutató számait, a következő táblázattal szeretném szemléletessé tenni: Intézményünk statisztikai adatai - az intézménybe járó HH - HHH és SNI gyermekek aránya 2008/ / / / /2013 fő ebből lány fő ebből lány fő ebből lány fő ebből lány Gyermeklétszám Közalkalmazottak száma ebből pedagógus ebből technikai alkalmazott Bejáró gyermek SNI gyermek ebből integrált ebből szegregált HH gyermek HHH gyermek Veszélyeztetett gyermek Összes étkező gyermek ebből RGYK-s gyermek fő ebből lány SNI a teljes gyereklétszámhoz %-ban HH a teljes gyereklétszámhoz %-ban HHH a teljes gyermeklétszámhoz % Veszélyeztetett gyermeklétszámhoz %-ban 2,37 3,14 1,73 1,24 2,14 1,34 2,29 1,11 2,27 1,39 20,0 19,89 21,82 23,87 25,70 26,71 23,10 21,55 24,13 21,74 4,49 4,75 3,85 4,08 3,52 3,56 2,08 2,13 2,23 1,20 1,12 1,16 0,80 0,89 0,71 0,62 0,17 0,00 0,00 0,00 RGYK-s a teljes gyereklétszámhoz %-ban 20,0 19,8 20,7 22,3 24,9 26,6 22,6 21,5 23,06 21,92 1. sz. táblázat: Intézményünk statisztikai adatai (Egyéni szerkesztésű, a Szolnok Városi Óvodák Statisztikai adatainak feldolgozásával) A statisztikai tábla jól szemlélteti intézményünk feladat ellátásának nagyságát, lekövethető az ellátott gyermekek számának és személyi feltételeink változása, a gyermekvédelmi és integrációs feladatokba bevont gyermeklétszám változása. Tagintézményekre vonatkozóan is elkészítjük ezt a kimutatást, elemzése segíti a spontán szegregáció elkerülését. Megalakulást követően a 2011/2012-es nevelési évtől két tagintézményünk a Görög Katolikus Egyház fenntartásába került át. A 2012/2013-as nevelési évtől egy feladat ellátási helyünket az épület állaga és feltöltöttségi mutatószámai miatt a fenntartó önkormányzat bezárta, a még óvodában maradó gyermekcsoport elhelyezésére egy 21 O l d a l

25 tagintézményünkben csoportszám bővítést hajtott végre. Intézményfejlesztési pályázatnak köszönhetően, egy tagintézményünk a korszerű építési szabványoknak megfelelő teljes akadálymentes átépítése, felújítása történt meg. Lokálisan integrált gyógypedagógiai csoportunkat ebbe, az ideális feltételekkel rendelkező tagintézménybe helyeztük át. A táblázatból jól látható, hogy a változások jelentősen nem befolyásolták az ellátott gyermekek számát, illetve növekedés látható. Jelentős változást a sajátos nevelési igényű gyermekek, a hátrányos illetve halmozottan hátrányos gyermekek vonatkozásában sem mutat. Intézményünk tagintézményeinek és indítható gyermekcsoportjainak számát fenntartó önkormányzatunk évente felülvizsgálja, a fel töltöttségi mutatók és az ellátási szükséglet figyelembe vételével határozza meg a következő évre vonatkozó ellátási feladatokat és az ehhez rendelt személyi feltételeket VII. 01-től VII. 01-ig a Szolnok Városi Óvodák Többcélú Közoktatási Intézményként működött, pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltató feladatokat is ellátott. Biztosította pedagógiai szakszolgálat keretében a nevelési tanácsadást, a gyógypedagógiai, logopédiai ellátást a konduktív pedagógiai ellátást, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok képzését, továbbképzését, önképzését szervezte meg. Óvodapszichológus alkalmazásával biztosítottá vált az érzelmi, beilleszkedési és viselkedési anomáliákat mutató gyermekek ellátása szülői és pedagógusi konzultációk működtetése. Nemcsak az integráltan és a gyógypedagógiai csoportban nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő fejlesztése volt biztosított, hanem a szülők számára a nevelési tanácsadás, és a bármi okból fejlesztést igénylő gyermekek is óvodájukban jutottak a szakszerű fejlesztéshez. Ez az optimális adottság jól szolgálta az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés elvének megvalósulását, hiszen a kevésbé együttműködő szülői háttér esetén is a gyermek azonnal bekerült az ellátásba. A szülőknek megoldódott a munkahelyről való távolmaradás nehézsége s a szülői konzultációt igénybe vevőknek, pedig a gyermekük felügyeletének szervezése. Jelenleg a gyógypedagógiai csoportra vonatkozó ellátáshoz rendelkezünk személyi feltételekkel. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a Fenntartó és a KLIK együttműködési megállapodása alapján történik, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye a városban kijelölt öt decentrum óvodában, utazó gyógypedagógusi rendszerben látják el a fejlesztést. Nevelési tanácsadás, a képességvizsgálat, iskolaérettségi vizsgálat is a Városmajor úti telephelyen történik, amennyiben a szülő ebben 22 O l d a l

26 együttműködő, ezt igényli és a munkából való távolmaradása ezt lehetővé teszi. Sajnáljuk ennek a gyermekek és családok érdekét jól szolgáló feladatnak az elvesztését, ami a törvény változása miatt következett be. Intézményünket nagyfokú innovációs készség a minőség iránti elkötelezettség jellemzi. Az eltelt évek alatt a következő innovációk valósultak meg: 1. Óvodai szocializációs folyamat értékegyeztetése 2. Varázsceruza szakmai program a 6-7 gyermekek óvodai nevelésére 3. Gyermekvilág Tehetség Program 4. Jó gyakorlatok - Tizenhat jó gyakorlattal rendelkezünk /srcregio=5&srcmegye=16&srctelepules=szolnok&srcalkter=0&srcinttip=ovo& srckif 5. Referencia intézmények - Hat tagintézményünk referencia intézmény 6. Kompetencia alapú óvodai programcsomag (TÁMOP.3.1.4) 7. Integrációs Programhoz kapcsolódó dokumentum rendszer Intézményünk minőségfejlesztés iránti elkötelezettségét jól mutatják minőségügyi eredményeink: évi Teljesítménymotivációs pályázat kiváló és jól megfelelt minősítés IIASA-SHIBA DÍJ elismerő oklevél évi Legjobb Munkahely Felmérés Szolgáltató Város mintaprojekt elismerő oklevél Elkötelezettség a Kiválóságért Díj Oktatási Miniszter Elismerő Oklevele az EFQM Minőségügyi Team részére 23 O l d a l

27 3. A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere 3.1. Gyermekvédelmi, óvodai integrációs program kidolgozásának folyamata, módszere Pedagógiai stratégiai tervezésünk és fejlesztéseink kiindulópontja a helyzetelemzés. Pedagógiai dokumentumok, folyamatok esetében ennek eszköze a SWOT-PEST analízis. A minőségfejlesztési szemlélet terjedését a vezetőnek, szakmai team munka elsődlegességével, annak széleskörű megszervezésével és támogatásával kell elősegítenie. Kiemelt vezetői felelősség a partnerközpontú működés, a probléma érzékenység és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos vezetői feladatok ellátása. Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és működési Szabályzata o. 29 Integrációs programunk Intézményünk Pedagógiai Programjának egyik részeleme, a stratégiai dokumentumunk megalkotásának folyamata során készült el megalapítást követő nevelési évben. Az igazgató koordinálásával, felső és középvezetői körben, csoportmunkában, Csath Magdolna gondolatával élve, nevezhetjük stratégiai konferencia csoportmunkának, mivel közös munka során kerestük a számunkra, illetve az intézmény számára a legeredményesebb működést eredményező stratégiai megoldásokat. Ennek a módszernek köszönhetően a csoport munkájában résztvevők kreatív, jövőt formáló terveket dolgoztak ki, mely tervek megvalósítását egyaránt felvállalják. A módszer jól illeszkedett szervezetünk tanuló szervezeti filozófiájához. (Csath M., 2005.) 30 Első lépésként helyzetelemzést végeztünk. SWOT analízissel határoztuk meg szervezetünk pedagógiai működésének erősségeit, gyengeségeit, fejlesztéshez rendeltük lehetősségeinket és a veszélyeztető külső körülményeket, amikre hatásunk van és azt valamilyen módon tudjuk befolyásolni. PEST analízis során elemeztük a pedagógiai működésünket meghatározó törvényeket, vizsgáltuk intézményünk gazdasági elemeit, társadalmi és szociális környezetét, technológiai feltételeinket, ami az eredményes működés szempontjából elengedhetetlen feltétel. A stratégiai célok beazonosítása után, kisebb teamekben - melyek munkájának koordinálásában az igazgató mellé az igazgató helyettesek is beléptek - a pedagógiai program egyes területét dolgoztuk ki. 29 Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és működési Szabályzata o. 30 Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, O l d a l

28 Az egyik team feladata volt - melynek munkáját koordináltam - az integrációs program kidolgozása. A team munkába az intézmény gyermekvédelmi felelősét, a négy jogelőd intézmény tagintézmény vezetői mellé azokat a kolléganőket is behívtuk, akik ennek a feladatnak felelősei voltak korábban, és tapasztalataikkal, jó gyakorlatuk átadásával segíteni tudták a kidolgozás folyamatát. A team munkának jó alapjául szolgált, a már korábban elkészített helyzetelemzés. Ebből kiindulva, már a konkrét feladatra irányuló elemeket vettük sorra, ezek segítségével határoztuk meg a konkrét céljainkat. A fogalmakat közösen értelmeztük, hogy mindenki ugyan azt értse alatta, mert e nélkül a folyamatok és feladatok meghatározása során vita alakulhatott volna ki. Többek között ilyenek voltak: prevenciós gyermekvédelmi tevékenység, jelzőrendszeri szerepünk, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége, szegregációja. Integrációs programunk céljának határoztuk meg: A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása. A gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, hátrányaik csökkentése, a szülőik bevonásával. A gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése. Abban a rendező elvben kölcsönösen egyetértettünk, hogy az ilyen sok tagintézményből álló összevont intézményben a programnak, a lehető legkonkrétabban kell a célok mellé, azok megvalósítását eredményező feladatokat, és az ezekhez rendelt felelősséget megfogalmazni. A programban jelenjenek meg tényszerűen azok a dokumentumok, nyomtatványok, melyek a feladatok tervezését, azok elvégzését igazolják. A feladatot végzők oldaláról biztos támpontot és tervezhetőséget, vezetői szempontból az ellenőrzés és értékelés objektivitását eredményezze. Feladatokat, a minőség fejlesztés során megismert és szintén gyakran alkalmazott technika a brainstorming (ötletroham) segítségével gyűjtöttük össze, majd a végleges beazonosítás után mindegyik feladat mellé felelőst rendeltünk. Ezt követően került meghatározásra, hogy az elvégzett feladatokat milyen módon kell dokumentálni. A rendszerszintű működés biztosítása érdekében a gyermekvédelmi munkát általános és speciális folyamatra bontottuk. Az általános gyermekvédelmi folyamatok a tagintézményi szinten jelennek és valósulnak meg. Ebben a folyamatban elsődleges a gyermekcsoportban zajló prevenciós tevékenység, ez a prevenciós tevékenység az óvodai nevelés mindennapjai során, óvodapedagógusi feladatok szintjén jelenik meg. Az óvodapedagógus a gyermek, és az őt körülvevő családi helyzetének ismerete birtokában 25 O l d a l

29 érzékenyen reagál a gyermek viselkedésében tapasztalható változásokra. A szülővel, szülőkkel közösen feltárják ennek lehetséges okát. Az óvodapedagógus, amennyiben a jelentkező problémákat pedagógiai módszerekkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a tagintézmény gyermekvédelmi megbízottjától. Tagintézményi szinten egy támogató rendszert alakítottunk ki, ennek keretében a gyermekvédelmi megbízott segíti az óvodapedagógus prevenciós tevékenységét. Az ö feladata a tagintézményében az elsődleges gyermekvédelmi munka koordinálása, tervezése, értékelése a tagintézmény vezető tájékoztatása. Amennyiben további segítségre van szüksége a tagintézménynek, úgy az intézmény gyermekvédelmi felelőse segítségét kérheti, belső jelzőlap indításával. A folyamat ekkor lép át a speciális gyermekvédelmi folyamat szintjére. Első hipotézisem helytállóságát a táblázatba foglalt rendszer bemutatásával részletesen és szemléletesen szeretném igazolni. Hipotézisem: A bemutatott pedagógiai stratégiai dokumentumunk - a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja - a gyermekvédelem és az óvodai integrációs programra vonatkozó fejezete, a pedagógusok számára kompetenciáikhoz rendelt konkrét tevékenységet tartalmaz, a felelősség határok tisztázottak. Felelős A területért felelős igazgató helyettes Gyermekvédelmi felelős Folyamat 1 Általános gyermekvédelmi feladat Gyermekvédelmi munka intézményi szintű irányítása, ellenőrzése-tagintézmények beszámoltatása Intézményi gyermeknyilvántartás aktualizálása Gondoskodás a megfelelő jogszabályi háttér nyilvánosságáról Kapcsolattartás a külső gyermekvédelmi jelzőrendszeri partnerekkel Adatszolgáltatás, beszámoló készítés fenntartói és hatósági megkeresés alapján Gyermekvédelmet érintő eseményeken, rendezvényeken az intézmény képviselete Az intézmény gyermekvédelmi munkájának értékelése A tagintézmények gyermekvédelmi munkájának segítése, intézményi szintű koordinálása Operatív feladatok végzése, az ellátott feladatok nagyságára tekintettel a tagintézmények igénye szerint Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését végző pedagógusokkal folyamatos konzultáció Az éves munka megtervezése, nevelési év végi értékelés elkészítése Dokumentáció - Beszámoló - Nyilvántartások - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Gyermekvédelmi napló - Nyilvántartások - Családlátogatás, - fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek 26 O l d a l

30 Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott Városi Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógusai A tagintézmény gyermekvédelmi tevékenységének ellenőrzése Kapcsolattartás a védőnővel a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek hároméves korban történő óvodáztatása érdekében Az ötévesek felkutatásának megszervezése az óvoda lakókörzetében A házirend és az óvoda óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése, szükség esetén haladéktalan intézkedés Az óvoda-család közötti hatékony együttműködés segítése, az esélyegyenlőség biztosítása A gyermeki-szülői jogok érvényesülésének, és a szülők tájékoztatási rendjének ellenőrzése Közös rendezvényeket, segítő programokat szervezése A gyermekek megfigyelése, a csoport feltérképezése A nevelési év kezdetekor tájékoztatás nyújtása a gyermekek fejlettségének megfelelően, az egészségüktesti épségük védelmére vonatkozó szabályokról A tájékoztatás tényének és tartalmának dokumentálása Családlátogatások szervezése Szülői értekezletek tartása A gyermeknél jelentkező probléma esetén az egyéni bánásmód elvének érvényesítésével, fejlesztési terv készítése, folyamatos vezetése A gyermeknél jelentkező problémák esetében a szülői fogadóóra kezdeményezése, szükség esetén a tagintézmény vezető és gyermekvédelmi megbízott bevonása A helyi szintű gyermekvédelmi munka koordinálása tervezése, az óvodapedagógusok munkájának segítése A óvodai beiratkozás előkészítése: ötévesek és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felkeresése A törvénymódosítások esetén a helyi tájékoztatás megszervezése Bekapcsolódás a családlátogatásokba A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatot ellátók személyéről, fogadóórákról Jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címének, telefonszámának közzététele A szülők és pedagógusok részére egészségmegőrző és drog prevenciós előadások szervezése A helyi gyermekvédelmi munka értékelése A többségi óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységének módszertani segítése Egyéni fejlesztési tervek készítéséhez segítségnyújtás Igény szerint fogadóórákon, szülői értekezleteken részvétel, a gyermekek fejlődése érdekében a család-óvoda, közös fejlesztő hatásának segítése egyéni tanácsadással - Gyermekvédelmi napló - Belső ellenőrzési jegyzőkönyv - Nyilvántartások - Ötévesek listája - A körzetben lévő 3 éves gyerekek listája - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Munkaterv - Munkaterv értékelése - Csoportnapló - Gyermek megfigyelések, - Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások - Családlátogatás dokumentuma - Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelő lapok - Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások - Családlátogatási dokumentum - Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentumai - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások 2. sz. táblázat: Általános gyermekvédelmi tevékenység (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával) A speciális gyermekvédelmi tevékenység már túlmutat a tagintézményi szinten, intézményi szinten végzett tevékenységgel egészül ki. Tagintézményi jelzésre bővül a helyi probléma magoldásában résztvevők, segítők köre, szintén feladat és hatáskör hozzárendelésével. 27 O l d a l

31 Felelős A területért felelős igazgató helyettes Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott Folyamat 2. Speciális gyermekvédelmi feladat A szülők tájékoztatása a szociális támogatások igénylési rendjéről az igénylőlapok továbbítása a megadott határidő betartásával Intézményi gyermekvédelmi értekezletek szervezése munkaterv alapján vagy feladatokhoz kapcsolódóan Belső jelzőrendszer irányítása Különösen indokolt esetben hatósági intézkedés kezdeményezése Adatokat továbbítása a város adósságrendezési programjához, az eljárásrend szerint Külső jelzés indítása a Gyermekjóléti Központ felé Igazgató tájékoztatása, beszámoló készítése Gyermekvédelmi munkaterv készítése, munkanapló vezetése Belső jelzések kivizsgálása Külső jelzés kezdeményezése Esetmegbeszélésekkel a tagintézmények munkájának segítése A gyermekjóléti központtal folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a családgondozókkal Családlátogatások, fogadóórák irányítása Részvétel a jelzőrendszeri kerekasztal megbeszéléseken Folyamatos kapcsolattartás az óvodák védőnőivel A gyermekvédelmi tevékenység támogatására rendszeres, ill. rendkívüli esetben egészségügyi szűrővizsgálat szervezése Sürgős, veszélyeztető körülmény esetén azonnali intézkedés, a területért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatása Igény esetén tanácsadási lehetőség biztosítása Folyamatos kapcsolattartás helyi szinten a gyermekvédelmi megbízottal A nyilvántartott gyermekek figyelemmel kísérése, a problémák jelzése a gyermekvédelmi megbízottnak és a tagóvoda vezetőjének Tájékoztatás, figyelem felhívás, segítségadás szülőknek a szociális támogatások igénybevételéhez Javaslat tétel az adósságrendezési programba való bekapcsolódáshoz Együttműködés a belső jelzőrendszeri tevékenységben Nyilvántartás készítése a nevelési év elején az óvodapedagógusok adatszolgáltatása alapján - meghatározott szempontok szerint A szociális támogatási lehetőségekről szóló tájékoztatás nyilvánosságának a biztosítása, a nyomtatványok szabályos kitöltésének a segítése, ellenőrzése, továbbítása az igazgatóhelyettesnek Egyeztetés a tagintézmény vezetőjével spontán adódó helyzetek esetén szükséges intézkedésekről Esetmegbeszélések kezdeményezése Folyamatos kapcsolattartás az intézmény gyermekvédelmi felelősével, szükség szerinti segítség kérése a probléma gyors és hatékony megoldásához Belső jelzőrendszer működtetése, jelzőlap küldése Dokumentáció - Éves munkaterv, és értékelés - Feljegyzések - Jegyzőkönyv - Belső és külső jelzőlapok - Éves munkaterv, és értékelés - Gyermekvédelmi munka napló - Intézkedési tervek - Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Belső-, és külső jelzőlapok - Munkaterv - Éves értékelés - Intézkedési tervek - Feljegyzések - Csoportnapló - Feljegyzés - Tájékoztató - Gyermekvédelmi napló - Jelzőlap - Gyermekvédelmi napló - Tájékoztató - Intézkedési tervek - Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Egyéni fejlesztési tervek - Belső jelzőlapok 3. sz. táblázat: Speciális gyermekvédelmi tevékenység (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával) 28 O l d a l

32 Az óvodai integrációs feladatot harmadik folyamatként azonosítottuk. A 2007-ben megjelent Miniszteri közlemény az intézmények számára konkrétan megjelölte az integráció kiemelt területeit, melyeket mi hét folyamatelemként dolgoztunk ki, nyolcadik elemeként sikerkritériumokat jelöltünk meg. Sikerkritériumot az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján képeztünk. Felelős A területért felelős igazgató helyettes Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott A területért felelős igazgató helyettes Gyermek-védelmi felelős Tagintézmény vezető Folyamat 3 Integrációs Program Feladat 1. A feltételek biztosítása Az óvodai integrációs program megvalósításának irányítása, ellenőrzése, az önkormányzat igénye szerint beszámoló készítés Önkormányzattól adat kérés, továbbítása a tagóvodáknak Belső-, és külső jelzőrendszer működtetése A tagintézmények integrációs feladatainak koordinálása Szükség esetén közreműködés az óvodába még nem járó, HHH gyermekek felkutatásában, a beíratás folyamatának segítése Jelzőrendszeri operatív tevékenység, külső jelzés kezdeményezése Munkaterv és értékelés készítése A HHH gyermekek óvodai beíratásának koordinálása Az óvodai nyitva tartás szülői igényekhez igazítása Integrációt biztosító csoportalakítás (HHH gyermekek arányos eloszlásának biztosítása) A munkatervben a program tartalmi elemeinek megjelenítése Szülői nyilatkozatok összegyűjtése (óvodahasználati igény stb.) Rendszeres óvodába járás biztosítása a szülők meggyőzésével Az óvoda körzetében a 3. életévét betöltött gyermekek felkutatása Az óvodapedagógussal együttműködés a hiányzás okainak feltárásában 2. Nevelőtestület együttműködésének folyamata A tagintézmények közös projektjeinek tervezése Óvodaközi szakmai együttműködés tervezése Szükség esetén az eseti problémák megoldásának irányítása Óvodán belüli és óvodaközi projektek szervezése Óvodák közötti szakmai együttműködés szervezése Eseti problémák megoldásának segítése Rendszeres team munka kialakítása Hospitálási alkalmak szervezése Tagintézmények közötti együttműködés, egymástól tanulás lehetőségének keresése Dokumentáció - Munkaterv, értékelés - Belső- külső jelzőlapok - Beszámoló - Nyilvántartás - A felkutatás eredményeinek dokumentuma - Szülői nyilatkozatok - Családlátogatás dokumentuma - Belső jelzőlap - Éves munkaterv - Munkaterv - Óvoda használat igényének dokumentumai - Gyermekfelvétel határozatai - Szülői nyilatkozatok - Óvodai csoportok gyermek nyilvántartása - Leendő óvodások listája - Belső jelzőlap - Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap - Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap - Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap 29 O l d a l

33 Óvoda-pedagógus Gyermek-védelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Team munkában való részvétel Bemutatók vállalása Esetmegbeszélések kezdeményezése Eseti problémák megoldásának segítése, belső jelzés indítása Eseti problémák megoldásának segítése - Munkaterv -Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Jelzőlap - Munkaterv -Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Jelzőlap - Munkanapló 3. A hátránykompenzáció folyamata a pedagógiai munka kiemelt területei: Kommunikációs nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció Egészséges életmódra nevelés Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása A területért felelős igazgató helyettes Gyermek-védelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Folyamatos helyzetelemző konzultáció a szakmai igazgató helyettessel, folyamatgondozás Folyamatsegítés ötletadással, metodikai segítség nyújtással Napi nevelőmunkában a kompenzációs feladatok megjelenésének ellenőrzése, módszertani segítségnyújtás Óvodába lépéskor komplex állapotmérés Egyéni vagy mikro csoportos hátránykompenzációs terv készítése: Kommunikációs nevelés tervezése (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció tervezése (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés tervezése (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztésének tervezése Módszertani kultúra fejlesztése Óvodapedagógusokkal történő folyamatos konzultáció rendjének kialakítása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése Szükség esetén szűrés végzése, a fejlesztés segítése - Munkatervellenőrzési terv - Munkaterv - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók - Munkatervellenőrzési terv - Csoportnapló - Munkaterv - Csoportnapló - Egyéni megfigyelési dokumentumok - Egyéni fejlesztési terv - Munkaterv - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók 30 O l d a l

34 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Szülők tájékoztatása a szociális ellátások igénylésének lehetőségéről, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények elérhetőségéről Gyermekvédelmi felelős aktív bevonásának biztosítása, feladatok összehangolása A területért felelős igazgatóhelyettes Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Fejlesztő szakpedagógusok Belső jelzőrendszer működtetése Étkezési térítési díjhátralék kezelési program működtetése Óvodáztatási támogatás rendszerének irányítása, törvényesség biztosítása Szülők megsegítése, tanácsadás gyermekvédelmi megbízottal összehangolt feladat végzés, jelzőrendszeri feladatok ellátása Tagóvodai jelzésre az étkezési térítési díjhátralék kezelésben aktív segítségnyújtás Óvodáztatási támogatás rendszerének, folyamatának segítése Szülők számára szóló tájékoztatók nyilvánosságának biztosítása Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése-közös programok rendezése Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó igazolások kiadása Gyermeknevelési tanácsadás Jelentkező problémák megoldásában konstruktív együttműködés Tájékoztatás nyújtása a külső segítő intézményekről, kapcsolatfelvételben segítségnyújtás Étkezési térítési díjhátralékos gyermekekről a tagóvoda vezető és gyermekvédelmi megbízott tájékoztatása Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szülői tájékoztatás biztosítása, igazolások alátámasztása a csoport nyilvántartásainak pontos vezetésével Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése Szociális támogatások igénylésének elindítása Szülők számára segítő programok szervezése Belső jelzés indítása Segítségnyújtás díjhátralék kezelésében Igényekre reagálva szülői segítségnyújtás 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Belső jelzőlap - Intézményi nyomtatványok - Felvételi és Mulasztási napló - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Belső jelzőlap - Intézményi nyomtatványok - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok - Felvételi és mulasztási napló - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Belső jelzőlap - Intézményi nyomtatványok - Felvételi és mulasztási napló - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok - Belső jelzőlap - Munkaterv - Intézményi nyomtatványok Területért felelős igazgatóhelyettes A tagóvodák igénye szerinti kapcsolattartás biztosítása Jelzőrendszer működtetése, jelzőrendszeri partnereink felé: Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Védőnői Szolgálat, ÁNTSZ, Rendőrség, Gyámhatóság - Munkaterv - Feljegyzések - Emlékeztetők 31 O l d a l

35 Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott Területért felelős igazgatóhelyettes Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Kapcsolattartás segítése Igény esetén fórumok szervezésében segítségadás Jelzőrendszeri operatív tevékenység Partnerekkel történő kapcsolattartás munkatervbe építése Gyermekjóléti Szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózattal (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) JNSZ Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési irány megbeszélése, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) Cigány kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) Belső szükségletek feltérképezése, kérdőívek segítségével Segítő kapcsolatok működtetése, szülők igénye szerint Gyermekvédelmi munkaterv készítése A gyermek nyomon követésében külső partnerintézményi kapcsolat rendszer működtetése Minden szükséges esetben kapcsolatfelvételt kezdeményezése Szakszolgálatoknál vizsgálat kezdeményezése 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása -DIFER mérés humán feltételeinek biztosítása Beiskolázási folyamat koordinálása Információs rendszer működtetése Beiskolázási folyamat segítése Információ áramlás segítése Egyedi segítségnyújtás szülőknek és munkatársaknak Partner iskolákkal az átmenetet segítő program működtetése (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) Iskolaválasztás segítése Optimális iskolakezdés segítése 4 éves korban DIFER mérés Mérésre alapozott fejlesztés, iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok - Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok - Intézményi nyomtatványok - Csoportnapló - Gyermekvédelmi napló - Jelző lapok - A mérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv - Az iskolába lépők és hátrányos helyzetűek nyilvántartása - A mérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv - A mérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv A gyermekek fejlődésének utánkövetése az iskola első évében 32 O l d a l

36 Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Területért felelős igazgató helyettes Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Az iskolaválasztás segítése Az információs rendszer működtetése A gyermek után- követése az iskola első osztályában Támogató segítségnyújtás az iskolaérettség megítélésében, vizsgálatra történő felterjesztésben, A fejlesztés segítése A sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A tagóvodák szülőkkel történő együttműködésének támogatása Módszertani segítségadás (formája, tartalma) Igény szerinti eseti segítségnyújtás, Programokba bekapcsolódás Igény szerint fórumok szervezése Kapcsolattartás rendjének és tartalmának tervezése Partnerközpontú működés, szülői igények figyelembevétele, Szülői közösségek alakítása, rendezvények szervezése Családok életkörülményeinek megismerése, Személyes kapcsolat alakítása-bizalmi légkör megteremtése Egyénre szabott beszoktatás biztosítása Szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek aktuális fejlettségéről, fejlesztésének irányáról Gyermek-nevelési tanácsadás Segítő együttműködés kialakítása, Családlátogatásokba bekapcsolódás Nevelést támogató segítség-nyújtás - A mérés dokumentumai - Gyermekvédelmi napló - Munkaterv - A mérés dokumentumai - Fejlesztés dokumentumai - Éves munkaterv - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Feljegyzések 8. Intézményi önértékelés, eredményesség mérése - sikerkritériumok - Az eredményesség mérése az Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása szerint történik. - Sikerkritériumok: Óvodai beíratási arány: beíratott HHH - s gyermekek száma az óvodában 90%-osan lefedi az adott populációt. Hiányzások csökkenése: a HHH - s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutat. DIFER mérés: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat Iskolaérettség: tanköteles korú HHH - s gyermekek 50% - iskolaéretté válik. Beiskolázás: a tanköteles korú HHH - s gyermekek 50%-a iskolát kezd. 4. sz. táblázat: Óvodai integrációs program (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával) 33 O l d a l

37 Az integrációs programot, elfogadását követően 2008 szeptemberében vezettük be. A program gyakorlatban történő alkalmazását munkaközösség létrehozásával támogattuk. Munkaközösségi együttműködés segítette az első három évben a program nevelőmunkába történő megvalósítását, a jelzőrendszer folyamatának működését, a nehézségek átbeszélését-közös megoldások keresését, az egymástól tanulást. A vállalkozó tagintézmények intézményükben mutatták be integrációs tevékenységük helyi gyakorlatát, sikereiket, jól sikerült programjaikat és nehézségeiket. A kialakult őszinte szakmai, rivalizálástól mentes párbeszéd erősítette az összetartozás érzését és azt, hogy a nehézségek megoldásában nincs senki magára hagyva. Jelenleg munkaértekezletek keretében van lehetőség az intézményi sikerek és a felmerülő nehézségek megbeszélésére, illetve az aktuális munkafolyamatok előkészítésére és megbeszélésére Dokumentumok, nyomtatványok bemutatása Az intézményi folyamatok fejlesztésének célja, hogy a változások az intézmény stratégiai célját, annak elérését eredményezze. A vezető feladata, hogy a fejlesztési folyamat végeredménye a napi működésbe beépüljön, és a működésben az eredmény, minőségi javulást eredményezzen. Már korábban, dolgozatom elméleti alapvetések fejezetében leírtam, hogy a program bevezetésének első évét követően, a gyermekvédelmi munkaközösségben végzett SWOT helyzetértékelés világított rá a dokumentációs rendszer egységessé tételének szükségességére. Az első év értékelésének elkészítése során, számomra is világossá vált, hogy a tagintézmények értékelései tartalmukban jelentősen különböztek egymástól, nem szolgáltak kellő információval annak elkészítéséhez. A jogelőd intézmények dokumentációs rendszerét alkalmazták, melyek mélységükben, adattartalmukban jelentős különbséget hordoztak. Így, vezetőként nagyon örültem, hogy az analízis eredménye is igazolta ennek szükségességét, és a gyermekvédelmi megbízottak belső igényeként jelenhetett meg. A dokumentumok, nyomtatványok kidolgozásához, valamennyien kellő belső motivációval rendelkeztek. Megvizsgáltuk a jogelőd intézmények milyen dokumentációt működtettek, mivel a jogelőd intézmények korábban is több tagintézménnyel működtek, kerestük az átvehető jó megoldásokat. Egy jogelőd intézménynél működött intézményi szintű belső jelzőrendszer, 34 O l d a l

38 azonban ott is a dokumentáció szintjén jelent meg, támogató háló nem épült ki a rendszerszerű működés biztosítására. Valamennyi belső jelzést külső jelzés követett. Az általuk alkalmazott belső jelzőlap tartalmát a munkaközösség tagjaival közösen elemeztük, és kisebb kiegészítéssel annak alkalmazását mindannyian elfogadtuk, annál is inkább, mert tökéletesen illeszkedett a saját folyamatunk működésébe. A nyomtatvány a gyermekre vonatkozó adatok mellett, tartalmazza a konkrét esetleírását és a tagintézményben megtett intézkedéseket a probléma megoldása érdekében. 1. számú melléklet. Külső jelzőlapot a Gyermekjóléti Központtal együttműködve alakítottuk ki. Kértük őket tervezzék meg, milyen adatok segítik őket az eset megértésében és milyen adatok szükségesek számukra a családi körülmények megértéséhez. A tervezetet véleményeztük, és ezt követően került alkalmazásra. 2. számú melléklet. Dokumentumok elkészítése, a tartalmi elemek meghatározása, szintén a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével, majd kisebb team munkában valósult meg. A kész dokumentumokat minden munkaközösségi tag véleményezte, módosítások után került elfogadásra és bevezetésre. A gyermekvédelmi naplókidolgozásának célja az volt, hogy a Szolnok Városi Óvodákban az éves gyermekvédelmi feladatokat, valamennyi tagintézményben egységes szempontok alapján határozzák meg. A benne szereplő feladatok és indikátormutatók segítsék az éves munka értékelésének elkészítését további adatgyűjtés nélkül. A munkanapló az előző nevelési év eredményére, az akkor készített helyzetelemzésre épülve éves célképzéssel indul. Az év céljainak megvalósítását segítő óvodai szintű feladatokat jelöli ki. A gyermekvédelmi megbízott feladatainak konkrét meghatározását segíti, ezt bontja tovább éves operatív tevékenységekre az adott évre vonatkoztatva. A gyermekvédelmi adattábla az egész tagintézményre vonatkozóan tartalmazza az érintett gyermekek körét, megjelölve hátrányaik okát, a megtett intézkedéseket. A következő adattábla a különböző, tervezett és szervezett, a gyermekvédelemhez köthető programok, rendezvények megvalósítását dokumentálja, megjelölve, hogy a résztvevők köréből milyen arányban vettek részt HHH gyermekek és szülőik. Megjelenik benne a szakmai-társadalmi környezettel való együttműködés tartalma, annak dokumentuma. A nevelési év végén, az iskolai beiratkozással kapcsolatos adatok, kijelölt szempontok alapján történő elemzése kerül rögzítésre. A következő táblázat a továbbképzésben résztvevő pedagógusok nyilvántartását tartalmazza. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek 35 O l d a l

39 egyéni nyilvántartó lapja a megtett intézkedések dokumentálására is szolgál, illetve ha szükséges jelölhető a fejlettségmérés eredménye és a fejlesztés iránya. 3. számú melléklet. Mint már utaltam rá, az elkészített második dokumentum a Gyermekvédelmi és az esélyegyenlőséget biztosító tevékenység értékelése a gyermekvédelmi naplóra épülően az abban szereplő eredményeket mutatja, azokat az indikátorokat gyűjti össze, amely indikátorok az Országos Integrációs Hálózat indikátortáblája, ajánlása alapkán kerül beépítésre. A tagintézmények feladatellátásának nagyságát jól tükrözi, összehasonlító elemzésekhez nyújt alapot. Ezek az indikátorok segítik az intézmény munkájának, a siker kritériumok teljesülésének alátámasztását. Tagintézményi és intézményi eredményesség megítélésére nyújt lehetőséget a tagintézmény számára. Saját tagintézményre vonatkozó helyzetmegítélést tartalmaz, az erősségek és fejlesztendő területeket határozza meg. (SWOT intézményi elemzés része) A következő ugyanilyen táblázatban pedig a tagintézmény, a Szolnok Városi Óvodák eredményességét ítéli meg, annak működésének megítélésük szerinti erősségeit és a fejlesztést igénylő tevékenységét. Ezek az eredmények segítik a következő nevelési év feladatainak kijelölését tagintézményi és intézményi szinten is. 4. számú melléklet. Spontán felmerült szükségletre reagálva, miszerint a feladatok ütemezése gondot jelent az egyéb óvodapedagógusi feladatok összehangolásában, team munkában készítettük el, a feladat ütemezését vizuálisan segítő, a feladathoz rendelt időtervet tartalmazó Gantt diagramot. 5. számú melléklet Második hipotézisem volt, hogy: A kidolgozott tagintézményi tervezés és értékelés dokumentumai alkalmasak a tagintézmények feladatellátás indikátorainak összehasonlítására, a következő nevelési év feladatainak kijelölésére. A dokumentumok tartalmi bemutatásával igyekeztem alátámasztani hipotézisem helytállóságát A gyermekvédelmi és óvodai integrációs program működés irányításának folyamata Igazgatóhelyettesként felelős vezetője vagyok a tanügyigazgatás mellett, a gyermekvédelmi és integrációs feladatok intézményi szintű összehangolásáért, irányításáért a rendszerszintű működés biztosításáért. 36 O l d a l

40 Tervezett irányítási feladataimat a szemléletesség érdekében táblázatba rendezve mutatom be. Kockázati pontokat rombusszal jelöltem meg, ezek az irányítási feladatok határidőhöz kötöttek, a tagintézményi együttműködés meghosszíthatja az ügyintézési folyamatot. Ilyen eseteknél a tagintézmények feladat végzéséhez belső határidőt jelölök meg, ezzel biztosítom a határidő tartását. Ssz. Tevékenység Időjellemző Dokumentációs szükséglet Felelős Együttműködő partner Éves munkaterv feladatainak egyeztetése Jogszabályi háttér nyilvánosságának biztosítása Kapcsolattartás a külső gyermekvédelmi jelzőrendszeri partnerekkel, hatóságokkal Adatszolgáltatás, jellemzés, beszámoló készítés külső jelzőrendszeri partnerek, hatóságok számára Tagintézmények tájékoztatatása a szülőket érintő szociális támogatások igénylésének rendjéről az igénylőlapok továbbítása, a megadott határidő betartása Gyermekvédelmi értekezleteket szervezése Belső jelzőrendszer működtetése:feladat indítása visszacsatolás a gyermekvédelmi felelőstől Különösen indokolt esetben hatósági intézkedés kezdeményezése nevelési év indítása folyamatos szükség szerint a megjelölt határidő alapján aktuálisan munkaterv alapján folyamatos aktuálisan gyermekvédelmi felelős munka-terve és a tagintézmények előző évi értékelése értekezleti emlékeztető, jelenléti ív szükség szerinti emlékeztető vagy feljegyzés, kért íratok gyermek adatnyilvántartás, kért íratok tájékoztató levél emlékeztető belső jelzőlap keletkezett irat tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős 37 O l d a l

41 Ssz. Tevékenység Időjellemző Dokumentációs szükséglet Felelős Együttműködő partner Külső jelzés indítása a Gyermekjóléti központ felé Önkormányzati és védőnői gyermek adatszolgáltatásból a 3 és 5 éves gyermek nyilvántartás készítés Óvodába nem járó 3 és 5 éves gyermekek felkutatásának folyamatindítása és lezárása Óvodáztatási támogatás igénylés folyamatának irányítása a kidolgozott eljárásrend szerint, aktuálisan minden év március első hete március hó utolsó hete - április első hete minden nevelési év nov. máj. hónapjában külső jelzőlap nyilvántartás óvodába nem járó 3 és 5 éves gyermekek adattáblája, látogatási jegyzőkönyv eljárásrend, igazolások, határozatok tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős tanügyig. titkár Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi felelős Az egyedi térítési díjtámogatás igénylés folyamatának irányítása a kialakított eljárásrend szerint Tanácsadás, konzultáció Gyermekvédelmi felelős munkájának irányítása A tevékenység éves értékelése május-június és szeptember hónap, és folyamatos eseti folyamatos nevelési év végén igénylő nyomtatványok, tájékoztató anyagok feljegyzés szükség esetén emlékeztető éves beszámoló tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes tanügyigazgatási igazgató helyettes Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős 5. sz. táblázat: Gyermekvédelmi és óvodai integrációs program irányításának folyamata (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával) 38 O l d a l

42 3.4. Gyermekvédelmi jelzőrendszer irányításának bemutatása két esetpéldán keresztül Gyermekvédelmi jelzőrendszerünket úgy működtetjük, hogy minden folyamat lezárásra kerüljön. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Valamennyi tagintézményi belső jelzőlap hozzám érkezik. Megvizsgálom, hogy a tagintézmény minden szükséges intézkedést megtett e, az eset megoldása érdekében. Amennyiben nem ezt tapasztalom, visszautalom az esetet a tagintézményi hatáskörbe, megjelölve milyen intézkedést tegyen még meg. Ha ez sem vezet eredményre és a jelzőlap újra beérkezik, az eset az intézmény gyermekvédelmi felelőséhez kerül át. Konzultálunk az esetről és meghatározzuk milyen lépéseket teszünk a megoldása érdekében. A gyermekvédelmi felelős a tagintézmény vezetőjével a gyermekvédelmi megbízottjával és az óvodapedagógusokkal eset megbeszélő konzultációt tart, ahol újabb feladatokat jelölnek ki. Ettől a ponttól, minden intézkedésben a gyermekvédelmi felelős aktívan vesz részt. A belső jelzőlapra rávezetik a közös intézkedést és annak eredményét. Az ügyet, ha megoldottuk bekerül a nyilvántartásunkba lezárt esetként. Amennyiben az esetet nem tudjuk intézményen belül megoldani, a gyermekvédelmi felelős a jelzőlapon rögzíti a külső jelzés indításának szükségességét. Kiállítja a külső jelzőlapot és azt az intézményhez benyújtja. Ezt követő ellenőrzés után kerül a jelzés tovább a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ miután megtette saját intézkedéseit, értesíti az intézményt annak megoldásáról. Az eset ügymenet modellünkben ekkor zárul. Természetesen, ha egy családnál már jelentkezett probléma, a lezárás után is figyelmünk fókuszában marad, ezt esetkövetésnek nevezzük. I. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint Gyermek családi helyzete: A gyermek hatodik életévét betöltötte. Sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermek többi testvére a szülőkkel külön él. A kisfiú a gyám nagymamával él együtt. A gyermeket kicsi kora óta a nagyszülők nevelik, szeretetteljes biztonságos környezetet biztosítanak számára. Lakásban a legszükségesebb berendezési tárgyak megtalálhatóak, a helyiségek tiszták, a gyermek gondozott. 39 O l d a l

43 A tagintézmény belső jelzése: Testi fejlettsége korának megfelelő. Értelmi fejlesztését intézményünk gyógypedagógusa segíti. A tagóvoda jelezte, hogy a gyám nagyszülő az étkezési térítési díjat nem tudja fizetni, a hátralék összege folyamatosan növekszik. Az esetet saját eszközeikkel nem tudták kezelni, a nagymama elzárkózott a probléma megbeszélésétől, hárítja annak megoldását. Gyermekvédelmi felelőssel elemeztük az esetet, megbeszéltük, hogy családlátogatás során milyen támogatási lehetőségeket tudunk ajánlani. Az eset gyermekvédelmi felelősünkhöz került további intézkedésre. Az óvodai jelzést követően megtett intézkedéseink: Felvettük a kapcsolatot a Polgármesteri Hivatal Szociális Támogatások Osztályának munkatársaival, a rendkívüli támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványt beszereztük, melynek kitöltésében segítségére voltunk a nagymamának. (A nagymama, írásban és olvasásban is akadályozott.) Esetlezárás: A nagymama megsegítő intézkedéseinknek köszönhetően rendezni tudta hátralékát. Az eset külső segítők bevonását nem igényelte, külső jelzőlap indítására nem volt szükség a Gyermekjóléti Központ felé. II. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint Gyermek családi helyzete: A gyermek nagycsoportos óvodás. Negyedik éve jár rendszeresen óvodába. Testi és értelmi fejlettsége életkorának megfelelő. Fejlesztő szakember segítségét nem igényli. Kétszülős családban nevelkedik. A szülők között nagy a korkülönbség, a jóval idősebb apa, beteg, tartós gondozásra szorul. Az anyára hárul ez a feladat is. Az apa előző házasságából származó felnőtt gyermekei is közös háztartásban élnek velük. A gyermek és környezete tiszta, rendezett. 40 O l d a l

44 A tagintézmény belső jelzése: A szülők az intézménnyel a kapcsolatot nem tartják. Az óvoda a gyermek fejlődésével kapcsolatos információkat a szülőkkel nem tudja megosztani. A gyermek óvodába kísérését a rokonok oldják meg. Az óvoda megtett intézkedése nem vezetett eredményhez, családlátogatás alkalmával az óvodapedagógusokat az apa felnőtt gyermekei nem engedték be, az elküldött levélre nem válaszoltak, szülők nem együttműködőek. A belső jelzést követően az esetet a gyermekvédelmi felelős hatáskörébe utaltam, a további intézkedéseket egyeztettük. Az óvodai jelzést követően saját eszközeinkkel megtett intézkedéseink: Családlátogatást végeztünk, melynek során egyéni beszélgetést folytattunk a családtagokkal is, az anya részére fogadóórát ajánlottunk. Családlátogatás tapasztalata: az anya segítséget kért, mert az apa ápolása minden idejét leköti. Elmondta, hogy az apa nagyobb gyermekei, szabad döntésében akadályozzák. Ez a probléma mélyebb gyökerekre vezethető vissza, amit mi nem tudtunk kezelni, az eltelt idő alatt nem történt változás. A kapcsolattartás helyreállítása érdekében külső jelzést indítottunk a Gyermekjóléti Központ felé. Külső jelzést követő intézkedések: A Gyermekjóléti Központ gyors intézkedéséről tájékoztatta intézményünket, miszerint a családdal felvette a kapcsolatot. Alapellátás keretén belül gondozzák a gyermeket és a családot. A család ígéretet tett nekik, hogy az anya felkeresi hetente háromszor az óvodát. A többi napokon a családtagok vállalták a gyermek kíséretét. A megbeszélteket a család betartotta, az anyával heti három alkalommal az óvodapedagógusok a gyermekről konzultálni tudnak. Intézményen belüli további teendőnk: Az anya számára nyújtott segítő, támogató beszélgetésekkel bizalmának megtartása. A probléma újból jelentkezése esetén, azonnal külső jelzés indítása. 41 O l d a l

45 4. Működés eredményességének elemzése A működés eredményességét alátámasztó táblázatok és grafikonok saját készítésűek, az intézmény gyermekvédelmi dokumentumaiban található és az abból képzett, összesített adatok felhasználásával készültek Gyermekvédelmi tevékenység indikátorai, eredményesség elemzése, következtetések A következő adatok alapján kívánom bemutatni, és elemezni gyermekvédelmi tevékenységünk eredményességét Belső- külső jelzőlapok indítása Belső jelzőlap Külső jelzőlap 6. sz. ábra: Belső- külső jelzőlapok (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból) Nevelési év Belső jelzőlap Külső jelzőlap % sz. táblázat: Belső- külső jelzőlapok százalékos aránya (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból) 42 O l d a l

46 Az indikátor táblázatok szemléletesen mutatják az intézményen belül indított jelzések számának változását, és az eset megoldására tett intézkedéseket követően a Gyermekjóléti Központ felé indított külső jelzések számát. Nyomon követhető, hogy az utóbbi három évben csökkent a belső jelzések száma. A belső jelzések számának csökkenése annak is köszönhető, hogy az eseteket a tagintézmények, saját hatáskörben, eredményesen tudják megoldani. A problémák iránti érzékenységük, a prevenciós tevékenységük javult. A problémák kezeléséhez, az előző évek során jelentős tapasztalatra tettek szert, a kialakított eljárásrendjük, az alkalmazott módszereik az esetmegoldó képességüket jelentősen növelte A külső jelzőlapok aránya a belső jelzésekhez 74% % 40% 40% 40% Százalékos arány 7. sz. ábra: A külső jelzőlapok aránya a külső jelzésekhez (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból) Külső jelzéseink száma is jelentősen csökkent, a belső jelzések több mint felét, pontosan 60%-át intézményen belül képesek vagyunk megoldani. Ebben is jelentős szerepe van a tapasztalati úton szerzett tudásnak. A Szolnok Városi Óvodák megalakulása óta, kétszer mért partneri igényt és elégedettséget (PIE). Belső partneri elégedettség mérésének egyik iteme, az intézményi folyamatokkal kapcsolatos elégedettség mérésére irányult. 43 O l d a l

47 5 Folyamataink értékelése 4,9 4,8 4,7 4,6 4,5 4,4 4,3 4,6 4,8 4,8 4,9 4,4 4,7 4,9 4,9 4,6 4,8 4,7 4,7 4,8 4,9 4,5 4,4 4,2 4,1 Vezetői értékelés Tanügyigazgatás SNI ellátás Gyermekvédelmi folyamatok Pályázatok koordinálása Tehetséggondozás koordinálása Minőségfejlesztés koordinálása Üzemeltetés, gazdálkodás sz. ábra: Folyamataink értékelése (Saját készítésű, a Szolnok Városi Óvodák partneri igény, elégedettség mérés eredményének felhasználásával) Partneri elégedettség , , Elégedettségi mutató 9. sz. ábra: Gyermekvédelmi folyamattal kapcsolatos elégedettség mutatója (Saját készítésű, a Szolnok Városi Óvodák partneri igény, elégedettség mérés eredményének felhasználásával) Az elégedettség-mérés 5 fokú skálán történt, ahol az 5 a teljes mértékű elégedettséget jelenti. A pedagógiai munkát segítő folyamatok megítélését pedagógus kolléganőinktől kérdeztük meg. Az elégedettség megítélésére vonatkozó iteme volt: Gyermekvédelmi munkámat segíti annak átlátható folyamata és dokumentációs rendszere. 44 O l d a l

48 A két mérés eredménye azonos szinten tükröz belső elégedettséget, a dokumentumrendszer használhatóságával és a gyermekvédelmi folyamatok működtetésével kapcsolatban. A folyamatok kialakításába és a dokumentumok kidolgozásába való széleskörű bevonás eredménye lehet az, hogy magukénak érzik a folyamatot és a dokumentumokat is. A Gyermekjóléti Központ a 2010 eredményes gyermekvédelmi jelzőrendszeri munkájáért OKLEVÉL odaítélésével ismerte el intézményünk gyermekvédelmi tevékenységét, melyet 2011 márciusában megtartott városi jelzőrendszeri konferencián vehettünk át tavaszán sikeres pályázattal nyertük el annak lehetőségét, hogy a nyár során Pozsonyban, e témában megrendezett nemzetközi konferencia egyik szekciójában mutathattuk be intézményünk gyermekvédelmi és integrációs rendszerét. A szekció vezetőjének és résztvevőinek, olyannyira megnyerte tetszését a kialakított rendszerünk, hogy az azt követő plenáris ülésen ismét bemutathattuk valamennyi résztvevőnek. Bízom abban, hogy a bemutatott eredmények alátámasztják hipotézisemet és megállapítható belőle, hogy a kidolgozott külső és belső gyermekvédelmi jelzőrendszer folyamata és dokumentumai az intézményi belső és külső jelzőrendszer tagjai elégedettségét eredményezi, növekszik az intézményen belül megoldott esetszám. 4.2 Óvodai integrációs programban meghatározott siker kritérium indikátorai, az eredményesség elemzése, következtetések Intézményünk esélyegyenlőségi-integrációs programja keretében családmegsegítési programmal támogatja a fiatal szülőket. Fórumokat, beszélgető köröket, közösségi rendezvényeket szervezünk igény szerinti témákban: gyermeknevelési tanácsok, életviteliéletvezetési tanácsok, egészségmegőrző programok, szenvedélybetegség prevenciós programok. Minden nevelési év elején kérdőívet készítünk annak feltérképezésére, hogy megismerjük milyen problémák, nehézségek foglalkoztatják a szülőket, mely témák feldolgozásával tudjuk segíteni a fiatal szülőket bizonytalanságuk feloldásában. Ezekre a fórumokra témától függően külső szakembereket is meg szoktunk hívni. Ami számunkra meglepetést okozott, mivel mi elsősorban az óvodás gyermekeink nevelésére fókuszáltunk a rendezvények szervezése során, nagyon sikeresen valósult meg minden évben a Humán Szolgáltató Központ szakembereinek közreműködésével megrendezett, szenvedélybetegség prevenciós előadás sorozat. Az előadást követően, a maximális 45 O l d a l

49 intimitás biztosításával egyéni beszélgetésekre, tanácsadásokra is sor került. Több szülő, az iskoláskorú gyermeke nevelésében jelentkező problémák megoldásához, illetve a családon belüli párkapcsolati krízisek megoldásában kért segítséget a jelenlévő szakemberektől. Beszélgető körökön, főleg gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések kerültek felvetésre, óvodapszichológusunk segítette ezek megbeszélését. Gyermekorvos és védőnő jelenléte az egészségmegőrző programok megvalósítását tette eredményesebbé, ezek keretében játékos családi vetélkedőket is szerveztünk. Nagyon fontos, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, a szülők biztonságban hagyják és bízzák ránk őket. A kölcsönös bizalom kialakulásához idő kell, már az óvodába lépés előtt betekinthetnek gyermekeikkel az óvodai életbe, biztosítjuk az anyás beszoktatás lehetőségét. A kisgyermek, mielőtt megkezdi az óvodás mindennapjait, anyukája nyújtotta biztonságban választja ki óvodai jelét, ismerkedik az óvodai környezettel, társakkal, az őt váró óvodapedagógusokkal. Kezdetben ez rövid ideig tartó közös játékban realizálódik, majd a hosszabbodó idejű bent tartózkodás során a napirenddel, szokásrenddel ismerkedik a leendő óvodásgyermek és anyukája egyaránt. Amikor valójában elkezdődik az óvodai év, már nem az ismeretlenségtől szorongva jönnek óvodába a gyermekek. Még ezt követően is a szülő és az óvodapedagógus a gyermekhez igazítva egyeztet arról, hogy a szülő milyen fokozatossággal lép ki az óvodai élet mindennapjaiból. A következőkben bemutatom az integrációs rendszerünk eredményességének vizsgálatát, annak eredményeit. A rendszer működésének egyik siker kritériumát abban határoztuk meg, hogy a HHH gyermekek lehetőleg minél korábban, már három évesen iratkozzanak be óvodába. A 3 éves HHH és óvodaköteles korú gyermekeket tavasz folyamán minden évben személyesen keressük fel. Munkánkat a védőnők és az önkormányzat adatszolgáltatása segíti. Igyekszünk a szülőket meggyőzni, hogy minél korábban írassák óvodába gyermekeiket, miért jó óvodába járni a gyermekeknek, és milyen élményekben gazdag óvodás éveket nyújtunk számukra. Tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy milyen szociális támogatási rendszer segítségével étkezhetnek térítésmentesen gyermekeik az óvodában és az óvodáztatási támogatás igénylésének feltételét és igénylésének módját is megbeszéljük velük. Az öt éves gyermekek esetében, felhívjuk a szülők figyelmét óvodai kötelezettségük betartására, az óvodába íratás elmaradásának következményére. 46 O l d a l

50 Az óvodai beiratkozásoknál ellenőrizzük az önkormányzattól kapott nyilvántartás alapján, a jelentkezés megtörténtét. Amennyiben nem történt meg a jelentkezés, újból felkeressük az érintett családokat, jelentkezési lapot viszünk, ha szükséges annak kitöltésében is segítünk. A beiratkozás lezárását követően a nyilvántartás összevetésével tudjuk megállapítani, hogy az abban szereplő gyermekek valamennyien bekerültek-e az óvodai rendszerünkbe, és azt is, hogy a magunk számára megjelölt 90%-os óvodai beiratkozási arányt tudtuk-e teljesíteni. A körültekintő munkának köszönhetően, ezt az arányt az eddigi évek során teljesíteni tudtuk, a nyilvántartásban szereplő valamennyi gyermek beíratása megtörtént. Az érintettek életvitelében előforduló gyakori el- és visszaköltözés vagy bejelentés nélküli ideköltözés miatt fordulhat elő csupán, hogy maradnak ki gyermekek az óvodai ellátásból. További feladatunk ennek kiküszöbölése érdekében, hogy a védőnői szolgálattal ezen a területen is folyamatos együttműködés alakuljon ki, remélhetőleg a feladat ellátási körzetükben ők gyorsabb kapcsolatot teremtenek az odaköltöző kisgyermekes családokkal. Második sikerkritériumunkat a hiányzások csökkenésére vonatkozóan határoztuk meg, szeretnénk elérni, hogy a HHH s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutasson. Befektetett nagy munka ellenére sem tudtuk kedvezően befolyásolni a mulasztások számát, amit a szülők igazolni tudtak, illetve téli hónapok esetén ruházat hiányával indokoltak. A hiányzások száma, a Szolnok Város települési szegregátumában élő családok gyermekeit fogadó óvodákban a magasabb. Intézményen belül, tagintézményeink között kialakult a szülők aktív részvételének köszönhetően, hogy ruha és játék adománnyal segítik a rászoruló családok gyermekeit. A gyermekvédelmi tevékenységünk feladata pedig annak nyomon követése, hogy valóban a gyermekek váljanak az adományok haszonélvezői, és hidegebb időben ne lehessen oka a hiányzásnak a ruházat hiánya. 47 O l d a l

51 1. óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda óvoda összesen átlag 31, , ,8 7. sz. táblázat: HHH gyermekek mulasztásai (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával) A mulasztások csökkentése érdekében a hosszantartó hiányzások nyomon követése folyamatos, a megszüntetés érdekében az óvodapedagógusok a szülőket igyekeznek meggyőzni az óvodai nevelés fontosságáról, felhívják figyelmüket, hogy az óvodáztatási támogatáshoz jutás feltétele a rendszeres óvodába járás, hosszabb hiányzás esetén családlátogatást végeznek. A 2012/2013-as nevelési év hiányzási átlagmutatójának javulása ugyan motivációs hatást gyakorolt pedagógusainkra, egy év mutatószáma még kevés ahhoz, hogy elégedettek legyünk, várakozással tekintünk ennek a nevelési évnek az indikátor mutatószámaira. HHH gyermekek mulasztása 2008/ / / / /2013 fő nap fő nap fő nap fő nap fő nap 48 O l d a l

52 Következő siker kritériumot a DIFER mérésre vonatkozóan határoztunk meg: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat. Az óvodába lépéskor anamnézist veszünk fel családlátogatáson, a szülővel történő személyes beszélgetés keretében. Már az óvodába lépést megelőző kapcsolatfelvételkor megismerjük a családok életkörülményeit, hátrányaikat. A gyermek fejlesztése, fejlődésének biztosítása az óvodai csoportokban egyénileg, és mikro-csoportosformában történik. Célunk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön, s tegye ezt örömmel, vidáman, felszabadultan. A gyermeknek érezni kell, hogy fontos számunkra, odafigyelünk rá és segítünk neki, ha szüksége van a segítségünkre. Elfogadjuk egyediségét, elfogadtatjuk a többiekkel. A 4. éves HHH gyermekek aktuális fejlettségi szintjét évente DIFER méréssel diagnosztizáljuk. A méréshez szükséges pedagógus kompetenciákat első évben továbbképzésre történő beiskolázással, következő években belső továbbképzések szervezésével biztosítottuk a kompetenciák továbbadását. Ennek köszönhetően évről évre növekedett a mért gyermekek száma. A 2011/12-es nevelési évre elértük, hogy a DIFERrel mért gyerekek aránya 100%-os teljesülést mutat, mint a 4 éves HHH gyerekeket tekintve, mind az iskolába menő korosztálynál. DIFER mérés teljesülése 100% 100% 96% 76% 82% 2008/ / / / / sz. ábra:difer mérés teljesülése (Saját készítés diagram a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával) 49 O l d a l

53 Kimeneti mérésre először a 2011/2012- es nevelési év végén kerül sor. A bemeneti méréshez képest a két év eredményét összehasonlítva, a kimeneti mérés eredménye 5%-os javulást mutat. A mérési eredményeink azt bizonyítják, hogy a fejlesztés következtében a gyerekek jelentős százaléka 75, illetve 80%-os fejlődést mutat. 81% 80% 79% A fejlődést mutató gyerekek aránya 80% 78% 77% 76% 75% 74% 75% 73% 72% sz. ábra: Fejlődési mutatók HHH-s gyermekekre vonatkozóan (Saját készítésű diagram, a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával) Az viszont megállapítható, hogy ennél árnyaltabb indikátor képzésére van szükség, ha konkrétabb, használhatóbb eredményt szeretnénk kapni, és ha hozzáadott érték kimutatását szeretnénk belőle képezni. Az iskolaérettség elérésére, az iskola kezdésre vonatkozóan, akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha a tanköteles korú HHH-s gyermekek 50%-a iskolaéretté válik és a gyermekek 50%-a iskolát kezd. Az Újvárosi Általános Iskolát a 2010/2011 tanévtől fenntartó változás érintette, az önkormányzati fenntartású iskolát ettől az évtől kezdődően a Görög Katolikus egyház vette át. A változás okozta bizalmatlanságból eredően az újvárosi városrészben a szülők fele nem íratta gyermekét iskolába, ez az arány látható a 2010/2011-es év beiskolázási mutatója tekintetében a HHH gyermekek iskolába lépésénél is. 50 O l d a l

54 Tanköteles iskolába lépő HHH gyermekek aránya 90% 67% 90% 50% 82% 2008/ / / / / sz. ábra: Tanköteles iskolába lépő HHH gyermekek aránya (Saját készítésű diagram, a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával) Az iskolaérettség elérésére és az iskolába lépésre meghatározott 50%-os sikerkritérium a HHH gyermekekre vonatkoztatva kimutatható. A program kidolgozásakor még óvatosak voltunk a sikerkritérium meghatározásánál. Most azonban az utolsó két év beiskolázási mutatója indokolja, hogy magasabb sikerkritériumot jelöljünk meg. A már három éves korban megkezdett és így hosszabb ideig tartó óvodai nevelésnek, a bemeneti mérésre épülő, tervezett fejlesztésnek köszönhetően ennél jobb eredményt tudunk elérni. A még egy évre óvodában maradó gyermekek számára, Varázsceruza programunk nyújt intenzív fejlődési utat. A bemutatott sikerkritériumok teljesülésével igyekeztem igazolni felállított hipotézisemet, miszerint: az esélyegyenlőséget biztosító óvodai integrációs programunk indikátorai a feladatellátás eredményességét objektíven mutatják, segítik a fejlesztési terület kijelölését. 51 O l d a l

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bárczay Anna Városi Óvoda 2012. július 13. napján kiadott, 86/2012.(VII.13.) számú önkormányzati határozattal elfogadott

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A Nyitnikék Óvoda Munkaterve a 2013/2014. nevelési évre elsősorban a 2011.CXC Nemzeti Köznevelési Törvény és annak módosításaiban meghatározott hatály

A Nyitnikék Óvoda Munkaterve a 2013/2014. nevelési évre elsősorban a 2011.CXC Nemzeti Köznevelési Törvény és annak módosításaiban meghatározott hatály Nyitnikék Óvoda 1203 Bp. Kossuth L.u.3. E-mail: nyitnikek@nyitnikek.axelero.net OM azonosító: 034710 PESTERZSÉBETI NYITNIKÉK ÓVODA 2013-2014. ÉVI MUNKATERVE Győrné Varga Kornélia Nyitnikék Óvoda vezetője

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28.

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. BEMUTATÁS A szekció megbeszélés tartalma: - Törvényi szabályzók: - szakszolgálat - tehetséggondozó

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Beszámoló a 2013-2014-es nevelési év Minőségfejlesztési munkáiról

Beszámoló a 2013-2014-es nevelési év Minőségfejlesztési munkáiról 2440 SZÁZHALOMBATTA Csokonai u. 50. Tel.: 06-23-354-465, Fax.: 06-23-354-475 E-mail: napsugar@mail.battanet.hu OM azonosító: 032790 Minőségi Nevelési - Oktatási Intézmény Beszámoló a 2013-2014-es nevelési

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2015. 09.24-től A szabályzat és az önértékelés jogi alapja 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

Tisztelt Képviselő Testület!

Tisztelt Képviselő Testület! Vezetői Pályázat Napsugár Óvoda Tisztelt Képviselő Testület! Horváth Zsoltné s^akvksgázott óvodapedagógus a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 19. és 61. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról,

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON)

SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON) SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON) Tartalom tervezet A szakmai ellenőrzés elméleti háttere A tanfelügyelet, mint pedagógiai szakmai

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07.

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Az Európai Parlament és az Európai

Részletesebben

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)

Részletesebben

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013 1 Tartalomjegyzék: 1. Helyzetelemzés... 4 2. Az Intézkedési terv célja... 4 3. Kötelezettség és felelősség... 4 4. Akcióterv... 5 5. Megvalósítás... 7 6. Monitoring és nyilvánosság...

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

O vodai Belso O ne rte kele s. Inte zme nyi o ne rte kele s

O vodai Belso O ne rte kele s. Inte zme nyi o ne rte kele s 1 O vodai Belso O ne rte kele s Inte zme nyi o ne rte kele s TARTALOMJEGYZÉK 1. Intézményi alapdokumentumok alapján történő önértékelés... 3 1. Alapító okirat... 3 2 2. Pedagógiai program:... 7 3. SZMSZ...

Részletesebben

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben