Döntés-előkészítő dokumentum. Budapest, november 15.

Átírás

1 A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába Döntés-előkészítő dokumentum Budapest, november 15. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérv ári út 79. Telef on: +36 (1) Fax: +36 (1) ua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja TH E PER F OR MAN C E AR C H I TEC TS Atlanta Barc elona Ber lin Buchar est Budapest Düsseldorf Munic h Stuttgart Vienna Zurich

2 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 2/62 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Intézmények átalakítása A vizsgált szervezetek bevonása a holdingba 6 2. Bevezetés 9 3. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő Jelenlegi működés v izsgálata Hazai gy akorlatok bemutatása Városi Sportcsarnok és Létesítményei Jelenlegi működés v izsgálata Hazai gy akorlatok bemutatása Jelenlegi jogi forma bemutatása Irány ítási struktúra, szerv ezetalakítás Tulajdonosi beav atkozási lehetősége Felsőv ezetői f eladatellátás, f elelősség Gazdálkodás Finanszírozás Vagy onelemek kezelése Teljesítménymenedzsment Ny ilv ánosság További lehetséges jogi formák és azok sajátosságai Irány ítási struktúra, szerv ezetalakítás Tulajdonosi beav atkozási lehetőség Felsőv ezetői f eladatellátás, f elelősség Gazdálkodás Finanszírozás Vagy onelemek kezelése Teljesítménymenedzsment Javaslat a jogi forma megválasztására A jelenlegi és a lehetséges jogi f ormák összehasonlítása Jav asolt jogi f ormák Adott jogi forma kialakításának sajátosságai A jogif orma-váltáshoz szükséges f eladatok áttekintése A költségv etési szerv megszüntetése Közhasznú nonprof it gazdasági társaság alapítása Munkav állalók átadása-átv étele Az egy éb v agyonelemek átadása A jogif orma-váltás idő- és költségigénye Lehetséges jogi kockázatok A KÉT VIZSGÁLT INTÉZMÉNY ÉS A KAPOS TELEVÍZIÓ ÉS RÁDIÓ SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. BEVONÁSÁNAK MÉRLEGELÉSE A KIALAKULÓ HOLDING STRUKTÚRÁBA Gazdaságossági szempontok Alkalmassági, célszerűségi szempontok Tulajdonosi struktúra 58

3 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 3/ Tev ékenység jellege A működésre gyakorolt hatás Átalakítási igény Korlátozó tény ezők Javaslat az egységes irányításba történő bevonásra vonatkozóan 61

4 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 4/62 1. Vezetői összefoglaló Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése november 11-i ülésén úgy határozott, hogy január 1-jétől az önkor mányzati tulajdonú gazdasági társaságai egységes irányításának megszervezésére holding társaságot hoz létre. A holding révén közös irányítás alá kerülnek az alábbi társaságok: Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Kaposvári Nagypiac Kft. Kaposvár Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. Deseda Kemping Kft. A Közgyűlés emellett úgy határozott, hogy az IFUA Horváth & Partners Kft. közreműködésével szükséges megvizsgálni a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonását a holdingba, valamint a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, továbbá a Városi Sportcsarnok és Létesítményei átalakítását gazdasági társasági formába, majd ezt követő bevonását a holdingba. A fentieknek megfelelően jelen dokumentum kiterjed a két vizsgált intézmény (Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei) jogi formájának potenciális átalakításának mérlegelésére csakúgy, mint e két intézmény, valamint a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonására a holdingba Intézmények átalakítása Az intézményi forma választására vonatkozó elemzést megelőzően megvizsgáltuk a két intézmény működését, finanszírozását, majd bemutattuk a hazai önkor mányzatoknál tapasztalható, szervezeti formára vonatkozó gyakorlatokat. Ez alapján a következő megállapítások tehetők: Mindkét szervezet alapvetően közfeladatokat, önkormányzati feladatokat lát el. Míg ez a Sportcsarnok és Létesítményei esetében várhatóan a jövőben sem fog érdemben változni, addig az Uszoda és Gyógyfürdő életében jelentős változást okoz majd a jelenleg futó beruházás elkészülése. Mindkét intéz mény jelentős önkormányzati támogatással tud csak működni: az Uszoda és Gyógyfürdő a évre közel 290 millió önkormányzati támogatással számol, míg a Sportcsarnok a évben 192 millió forintot kapott az önkormányzattól. A fürdő vonatkozásában a hazai gyakorlat vizsgálata kimutatta, hogy a vizsgált 15 önkor mányzati fürdő és uszoda üzemeltető közül csupán 2 működik intéz ményi formában. A fennmaradó szervezetekből 8 Kft, 4 Zrt, 1 pedig nonprofit Kft. formájában működik. A sportcsarnok vonatkozásában már árnyaltabb a kép: a 21 vizsgált szervezet közül 9 működik intéz ményként és 4 nonprofit Kft-ként. A fennmaradó társaságok Kft, illetve Zrt. formájában működnek.

5 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 5/62 Annak érdekében, hogy javaslatot tehessünk a két vizsgált intézmény szervezeti formájára, különböző szempontok mentén összevetettük a lehetőségeket: a költségvetési szerv és a gazdasági társaság előnyeit-hátrányait, működési kereteit. E szempontok az alábbiak voltak: Irányítási struktúra, szervezetalakítás. Tulajdonosi beavatkozási lehetőség. Felsővezetői feladatellátás, felelősség. Gazdálkodás. Finanszírozás. Vagyonelemek kezelése. Teljesítménymenedzsment. A fenti összehasonlítás alapján elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen lecsökkentek az intézményi és a gazdasági társasági forma közötti eltérések. Ebből adódóan a legtöbb szempont mentén elmondható, hogy a két megoldás hasonló működési kereteket tesz lehetővé. A leginkább megfelelő szervezeti forma megválasztása alapvetően attól függ, hogy az Önkormányzat az adott szervezetnek milyen szerepet szán a jövőben: Amennyiben a tervek szerint egy szervezet a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan elsődlegesen önkormányzati feladatokat fog ellátni, közszolgáltatásokat nyújtani (pl. esetében verseny- és élsport támogatása, sportlétesítmény működtetése), úgy az intézményi forma a megfelelő választás. Ha ugyanakkor a profitorientált tevékenységeket erőteljesebben kívánja megjeleníteni az Önkormányzat a szervezet a tevékenység-portfóliójában (ilyen lehet például egy sportcsarnok esetében zenei programok, előadások szervezése), úgy javasolt az intézmény átalakítása nonprofit gazdasági társasággá. Ezt követően külön elemeztük a Zrt. és Kft. forma alkalmazásának lehetőségét, majd összevetettük a nonprofit és a for-profit vállalkozásokat. Javaslatainkat, végkövetkeztetésünket az alábbiakban foglalhatjuk össze: Tudomásunk szerint az Önkor mányzat alapjaiban nem kíván változtatni a Sportcsarnok és Létesítményei intézmény tevékenység portfólióján, ebből adódóan ezen intézmény esetében nem javasolt az átalakítás. Az önkormányzati feladatok ellátása intézményi formában tud a legkönnyebben megvalósulni. Ezzel szemben a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében a jelenleg futó jelentős mértékű beruházás alapjaiban változtatja meg a szervezet működését, gazdálkodását, bővíti tevékenységi körét. Ily módon ez esetben a gazdasági társasági forma jobb megoldást jelenthet. Amennyiben az Önkormányzat a gazdasági társasággá alakítás mellett dönt, úgy a Kft. formát javasoljuk, mivel ennek alapítása és működtetése is egyszerűbb. Tekintettel arra, hogy a vizsgált intéz mények tevékenysége közhasznúnak minős íthető, átalakítás esetén a közhasznú nonprofit Kft. forma biztosíthatja a gazdasági társasági működési forma előnyeit, a közhasznúságból adódó kedvezmények igénybe vételét, s emellett a költségvetés oldalán sem jelent tehernövekedést a vonatkozó feladatok finanszírozása.

6 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 6/62 Tekintettel a jogi átalakulás jelentős munka- és időigényére, javasoljuk, hogy arra a fürdő beruházás lezárulását követően kerüljön sor. Ily módon az átalakítás egyrészt nem terheli tovább a beruházás miatt egyébként is bizonytalanul működő szervezetet, nem veszélyezteti a beruházás lefolyását, s egyben megkönnyíti az átalakítás folyamatát A vizsgált szervezetek bevonása a holdingba Anyagunk második részében azt vizsgáltuk, hogy a két intézmény, illetve a Kapos Televízió és Rádió Kft. holdingba történő bevonása javasolható-e. Az egységes irányítás feltétele a gazdasági társasági forma, ebből adódóan amennyiben a fentiekben megfogalmazott javaslatokat megfogadja az Önkormányzat, úgy ez a lehetőség csak a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Kapos Televízió esetében lehet releváns. Tekintettel azonban arra, hogy az intézmények átalakítására vonatkozóan még nem született önkormányzati döntés, jelen fejezetben mindhárom fent felsorolt szervezet esetleges bevonását megvizsgáljuk, ezáltal azt feltételezve, hogy mindkét intéz mény gazdasági társasági formában folytatja a jövőben a működését. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy amennyiben a Sportcsarnok és Létesítményei átalakítása nem történik meg, úgy annak bevonása nem lehetséges a holdingba. (Azonban azt is meg kell említeni, hogy ez esetben is van lehetőség a közös szolgáltatás-szervezésből és beszerzésből adódó előnyök (részleges) kiaknázására, ha a szervezet önként csatlakozik a holdingban kialakított rendszerek egy részéhez.) A vizsgált szempontokat és az azok mentén tett megállapításainkat foglalja össze az alábbi ábra. 1. ábra: Egységes irányításba történő bevonhatóságra vonatkozó megállapítások

7 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 7/62 Szempontok Főbb megállapítások Uszoda Kapos TV Sportcsarnok Gazdaságosság Tulajdonosi struktúra Tevékenység jellege Működésre gyakorolt hatás Átalakítási igény Korlátozó tényezők A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei bevonása az egységes irányítás alá kedvező hatással járna mind a holding, mind a két szervezet szempontjából. A Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonása nem okozna érdemi változást. Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgált társaság esetében az Önkormányzat tulajdoni hányada egységesen 100% (feltételezve, hogy az intézményből gazdasági társasággá alakítandó szervezetekbe az Önkormányzat nem kíván további tulajdonosokat bevonni), egyik vizsgált szervezet esetében sem okozna problémát azok holdingba szervezése. Mindhárom szervezet közszolgáltatási jellegű tevékenységet végez. S bár funkciójukban érdemi különbségek vannak, a vizsgált társaságokat részben tevékenységüknél, részben méretüknél fogva mindenképpen érdemes bevonni a holdingba. A holdingirányítási struktúra létrehozásával a vizsgált vállalati kör minden tagja tudna realizálni működési és/vagy pénzügyi előnyöket, még a tartósan veszteséges (vagy jelentős önkorm ányzati támogatásra szoruló) vállalkozások is. A holdingba szervezéssel egyidejűleg nem látunk szükségesnek érdemi változtatást (szűkítést vagy bővítést) a vizsgált szervezetek tevékenységében. A jogi forma váltás holdingba szervezés esetén elengedhetetlen a két vizsgált intézménynél, mivel a holdingba csak gazdasági társaságok vonhatók be. Egyik vizsgált szervezetnél sem találtunk olyan versenytörvényi, közbeszerzési kötelezettségeket vagy további jogszabályi előírásokat, melyek gátolnák a vizsgált szervezetek bevonását az egységes irányítás alá. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében ugyanakkor a jelenleg futó kiemelkedően nagy m értékű beruházás, illetve az abban rejlő bizonytalanságok miatt jelenleg (a teljeskörű működés stabil beállásáig) nem javasolható a holdingba történő bevonás.

8 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 8/62 Összefoglalóan elmondható tehát: A Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának a holding struktúrába nincs akadálya. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő gazdasági társasággá alakítását a jelenleg futó beruházás befejezését követően javasolt elindítani, majd ezt követően e szervezet is részévé válhat a holdingnak. A Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmény átalakítását gazdasági társasági form ába nem javasoljuk. Azonban amennyiben a későbbiekben a változó preferenciákból adódóan az Önkormányzat mégis az átalakítás mellett dönt, úgy ezt a szervezetet is javasolt és érdemes bevonni az egységes irányítás alá.

9 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 9/62 2. Bevezetés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 nyarán közbeszerzési eljárást hirdetett meg az Önkor mányzat érdekeltségében álló vállalatok egységes, holding-rendszerű irányítási rendszerének kialakítására vonatkozóan. A vizsgálat az alábbi vállalatokra és intéz ményekre terjedt ki: Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Kaposvári Nagypiac Kft. / Kapos-Fürdő Ingatlanfejlesztő és Idegenforgalmi Kft. Kaposvár Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. Deseda Kemping Kft. Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő Városi Sportcsarnok és Létesítményei. Az IFUA Horváth & Partners Kft., a közbeszerzési eljárás nyerteseként a szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészítette a vonatkozó döntés előkészítő tanulmányt, mely az alábbi következtetésekkel zárult: 1. A kaposvári önkormányzati vállalatok és intézmények gazdálkodásukat, működésüket tekintve megfelelnek a hazai átlagos önkormányzati vállalatokkal szemben támasztható elvárásoknak, sőt, számos vállalat az átlagosnál sok tekintetben jobban is működik. 2. A vizsgált szervezetek mindegyikére jellemző, hogy az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek a költséghatékony működés érdekében, a város vállalatai is a Kaposvárra jellemző puritán, olcsó módon működnek (a szó jó értelmében). Ennek ellenére a nagyobb cégeknél még valószínűleg fellelhetők minimális, a cégek szintjén is kiaknázható hatékonysági tartalékok. 3. Ugyanakkor, míg a vállalatok szintjén a további hatékonyságnövelési lehetőségek nem jelentősek, addig a csoportszerű működésben rejlő potenciálokat mindeddig egyáltalán nem használta ki a város. 4. A részletes elemzések egyértelműen megmutatták, hogy Kaposváron célszerű kialakítani az önkormányzati cégek egységes irányítási rendszerét, mert az komoly, számszerűsíthető megtakarítást hozhat és számos egyéb, nem számszerűsíthető haszonnal is járhat. 5. Az egységes irányítás rendszerét egy holding szervezet kialakításával javasolt megvalósítani, amelyet nem egy meglévő cég átalakításával, hanem egy új cég alapításával kell létrehozni. 6. A 100%-osan az Önkormányzat tulajdonában lévő holding szervezet az összes vizsgált céget magában foglalja, azok önkormányzati tulajdonrészét átveszi. 7. A vizsgált intézményeket feltételezhetően gazdasági társasággá javasolt alakítani, azokat szintén a cégcsoport részévé javasolt tenni ezt azonban egy további, részletes vizsgálat kell megelőzze.

10 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 10/62 8. A javasolt intézkedések hatására összességében 2015-ig nominálisan több mint 283 millió forint, jelenértéken kb. 235 millió forint megtakarítást lehet elérni. Az induló év beruházásainak levonását követően ez még mindig 233 millió, illetve 189 millió forint megtakarítást jelent a következő öt év vonatkozásában. 9. Éves szinten a vizsgált szervezeteknek nyújtott önkormányzati támogatás a jelenlegi közel 522 millió forintról 459 millió forint alá csökkenthető 2012-re. A fentieknek megfelelően Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése november 11-i ülésén úgy határozott, hogy január 1-jétől az önkor mányzati tulajdonú gazdasági társaságai egységes irányításának megszervezésére holding társaságot hoz létre. A holding révén közös irányítás alá kerülnek az alábbi társaságok: Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Kaposvári Nagypiac Kft. Kaposvár Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. Deseda Kemping Kft. A Közgyűlés emellett úgy határozott, hogy az IFUA Horváth & Partners Kft. közreműködésével szükséges megvizsgálni a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonását a holdingba, valamint a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, továbbá a Városi Sportcsarnok és Létesítményei átalakítását gazdasági társasági formába, majd ezt követő bevonását a holdingba. A fentieknek megfelelően jelen dokumentum kiterjed a két vizsgált intézmény (Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei) jogi formájának potenciális átalakítására csakúgy, mint e két intézmény, valamint a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonására a holdingba. Anyagunk tehát egy döntés-előkészítő tanulmány, mely elemzi és értékeli a lehetséges jogi változatokat: szervezeti-irányítási, m űködési, finanszírozási és jogi szempontból, valamint bemutatja a lehetséges jogi formák kialakításához kapcsolódóan a megvalósítás főbb ismérveit (feladatok, átfutási idők, kalkulálható költségek, felelősségek, egyéb releváns információk). Ezt követően ismerteti az egységes irányítás alá vonható társaságok körének meghatározására alkalmazott szempontokat (tulajdonosi struktúra, tevékenység jellege, működésre gyakorolt hatás, átalakítási igény, korlátozó tényezők), melyek mentén értékeli a vizsgált szervezetek esetleges bevonását a holding struktúrába.

11 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 11/62 Döntés-előkészítő anyagunk ezek alapján két nagy részre bontható: 1. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata. a. Jelenlegi működés vizsgálata: szervezet története, feladatai és jogállása, a szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma, irányítási sajátosságok, vagyonelemek, valamint a gazdálkodás és finanszírozás jellemzői. b. Hazai gyakorlatok bemutatása: az Önkor mányzat kérésének megfelelően bemutatjuk az önkor mányzati uszodákra és sportlétesítményekre vonatkozó hazai gyakorlatot a jogi forma tekintetében. c. A jelenlegi és a lehetséges jogi formák bemutatása és összevetése: a hatályban lévő jogszabályok alapján részletes elemzés a gazdasági társaságok, azon belül is a nonprofit zrt., illetve a nonprofit kft. működéséről. A jogi formák értékelése a következő szempontok mentén történik: irányítási struktúra, szervezetalakítás, tulajdonosi beavatkozási lehetősége, felsővezetői feladatellátás és felelősség, gazdálkodás és finanszírozás, teljesítménymenedzsment. d. Javaslat a jogi forma megválasztására, a kiválasztott jogi forma kialakításának lépései. 2. A két vizsgált intézmény és a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába. a. A vizsgált szervezetek értékelése az egységes irányítás alá szervezés szempontjából, öt elem mentén: tulajdonosi struktúra, tevékenység jellege, a működésre gyakorolt hatás, átalakítási igény, korlátozó tényezők. b. Lehetséges megoldások értékelése, javaslat az irányítási struktúrára vonatkozóan. A dokumentum döntés-előkészítési, elemzési céllal készült. A lehetséges gazdasági társasági formák is mertetése során mindvégig a költségvetési intéz mények működéséhez hasonlítjuk azok működését. Az egységes irányítás tekintetében nagy mértékben alapozunk a korábbi, a kaposvári önkormányzati vállaltok egységes irányítási rendszerének kialakítására vonatkozó anyagunkra, az abban foglalt megállapításokra több esetben hivatkozunk is.

12 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 12/62 3. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata 3.1. Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő Jelenlegi működés vizsgálata A szervezet története, feladatai Kaposvár Megyei Jogú Város Önkor mányzata január 13-án alapította meg a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdőt, aminek közfeladataként az alapító okiratban foglaltak szerint a közösségi tér biztosítását és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését jelölték meg. Az intézmény alaptevékenysége a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása (szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás; máshova nem sorolt és sorolható szórakoztatás, szabadidős tevékenység). A fürdő jelenlegi rekonstrukciójának eredményeképpen a medencék száma 9 darabbal, a beltéri vízfelület 397 m 2 -rel, a kültéri vízfelület 294 m 2 -rel nő. A beruházásnak az üzleti terv alapján nem célja a profittermelés, sokkal inkább a fürdő üzemeltetés pénzügyi fenntarthatóságának megteremtése és a turisztikai vonzerő erősítése. A beruházás pénzügyi haszna előreláthatólag nem a fürdőnél realizálódik a jövőben, hanem a turisztikai kiegészítő és háttérszolgáltatást nyújtó szereplőknél. A szolgáltatások tartalma jelentősen kibővül, a szekcionált beléptető rendszernek köszönhetően külön-külön lesznek látogathatóak az egységek. Ezek a következők: fedett élményfürdő, gyógyfürdő, uszoda, wellness részleg (szaunák, gőzkamrák, taposó medence), a jelenlegi állapotnak megfelelően a Virágfürdő, terápiás medence (jövőben kerül kialakításra) A szervezet jogállása A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező közszolgáltató költségvetési szerv, önálló jogi személy. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő felügyeleti szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, tulajdonosa és fenntartója Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma Az intézmény engedélyezett létszáma 60 fő. A jelenlegi szervezetben dolgozik a fürdő üzemeltetését és fenntartását kiszolgáló csapat, a gyógyászati részleget kiszolgáló személyzet, illetve a szervezet gazdasági vezetése, mindannyian közalkalmazotti státuszban. A megnövekedett alapterületű és a jövőben gyógyközponti feladatokat is ellátó létesítmény működtetéséhez, a jó színvonalú szolgáltatás nyújtásához és a gazdaságos üzemeltetéshez várhatóan további 18 fő felvétele válik szükségessé. Az intézmény jelenlegi szervezeti felépítését a következő ábra szemlélteti.

13 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 13/62 2. ábra: A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő szervezeti ábrája 1 FÜRDŐVEZETŐ 1 1 SZAKORVOS ÜZEMELTETÉSI ÉS FENNTARTÁSI VEZETŐ Gyógyászati részlegvezető Művezető Karbantartó csop ortvezető Éjje liőr Gazdasági ügyin téző 1 Fiz. te r. ass zis zten s 3 Fü rdőszolg álta tó 2 1 Kar ban tar tó 4 Adminisztr át or 1 Gyó gymas szőr 7 Pé nztár os 3 Für dőü zemi g épé sz 5 Für dő s- mas szőr 2 Us zoda me ste r 5 Felső v ezető I. s zint II. szint Jelma gyarázat: Az adott blokkban jelölt szervezeti egység létszáma (pl. az alegységekhez nem rendelt munkatársak száma ) Szervezeti egység összlétszáma (alegységek összlétszáma és a hozzájuk nem rendelt munkatársak száma összesen) Irányítási sajátosságok Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő vezetőjét Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki, az egyéb munkáltatói jogokat Kaposvár MJV polgármestere gyakorolja. Az intézmény felügyeleti szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, a szakm ai felügyeletet közvetlenül Kaposvár Megyei Jogú Város Műszaki és Pályázati Igazgatósága látja el. Gazdálkodás tekintetében a közvetlen felügyeletet a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdasági Igazgatósága látja el. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő részt vesz valamennyi, a fürdőt érintő döntés-előkészítő bizottsági vélemény kialakításában, illetve a napirendek tárgyalására is meghívást kap. Költségvetését Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá Vagyonelemek Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon a Kaposvár Megyei Jogú Város tulajdonában levő Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő 7091 hrsz., m 2 uszoda-strand. Az alapító okiratban foglaltak szerint a vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodási szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni Gazdálkodás és finanszírozás Az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatait Kaposvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága látja el a megkötött Együttműködési Megállapodás alapján. Az intéz mény vállalkozási tevékenységet nem végez, saját folyószámlával nem rendelkezik. A fürdő a szervezeti és működési szabályzata alapján működésének forrásai lehetnek:

14 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 14/62 Önkor mányzat által az intéz mény részére biztosított működési és felhalmozási finanszírozás az éves költségvetésben foglaltak alapján. Saját bevétel a 280/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet szerint. Pályázat útján nyert forrás. Egyéb támogatás és pénzeszköz átvétel államháztartáson belülről és kívülről. A évben (a beruházás megkezdését megelőzően) az intézmény bevétele 519,9 m illió forint volt, aminek jelentős hányada az Önkormányzat által fizetett működési támogatás (az összes bevételének 49-50%-a). Ugyanebben az évben saját bevételeinek összege ami a jegybevételekből, MEP bevételből, medence és uszoda oktatási-és versenycélú bérbeadásából, bérleti díjbevételből, áfa visszatérülésből és kamatbevételből tevődik össze a évben az összbevételének 43%-a volt, összegszerűen 226,7 millió forint volt. A fürdő rekonstrukciójának átadását követő évre, 2011-re a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő 404,2 millió forintos saját bevétellel és 665,3 millió forint kiadással tervez, ami közel 290 millió forint önkormányzati támogatási igénnyel jár együtt. Az intézmény bevételeit és kiadásait a és évre a következő táblázat mutatja be: 1. táblázat: A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő bevételei és kiadásai Bev ételek/kiadások év (tényadatok) (e Ft) év (tervadatok) (e Ft) Jegy árbevétel Sportolói bevétel MEP bevétel Bérleti díjbevétel Áfa visszatérülés Egyéb bevétel Összes saját bevétel Személyi juttatás Munkaadót terhelő járulék Dologi kiadások ebből bérleti díj ebből gázenergia szolg ebből villamos energia ebből víz-csatornadíj Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Függő kiadás 20 0 Összes kiadás Intézményi finanszírozás Forrás: évi értékelés; Előterjesztés a jegyárak megállapításáról Meg kell azonban említeni, hogy a fejlesztések tervezett, évi befejezése előreláthatólag II. negyedév végére tolódik ki. Ez elkerülhetetlen hatással lesz a évre tervezett látogatók számára, így a (fenti táblázatban is bemutatott) bevételekre, kiadásokra, és az önkormányzati támogatás összegére is. 1 Egy éb bevétel tartalmazza az egy éb saját bevételt, a kisz.term. és szolg. áfát, illetv e a kamatbev ételt a év ben.

15 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 15/ Jelenlegi helyzet összegzése A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő működése a jelenleg futó beruházásnak köszönhetően gyökeres változásokon megy keresztül. Az Önkormányzat által évről-évre nyújtott működési támogatás mértéke várhatóan érdemben a beruházás átadását követően sem fog változni annak ellenére, hogy alapvető cél kellene legyen, hogy a szervezet a kibővült tevékenységét minél hatékonyabban tudja ellátni. Az önkormányzati támogatás igen jelentős, évente kb. 300 millió forintra rúg. A jelenlegi intézményi forma nem vagy csak nagyon korlátozottan biztosítja a vállalkozási tevékenységet, hiszen azt az Államháztartásról szóló évi XXXV III. tv. 92. (1) bekezdés b. pontja alapján (Áht.) a költségvetési szerv haszonszerzés céljából, de kizárólag a támogatáson kívüli forrásából, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenységként végezhet. Ez a beruházás átadását követően fokozott problémaként jelentkezhet. Anyagunk további fejezeteiben ezekre a kihívásokra is tekintettel leszünk az egyes megoldási lehetőségek mérlegelése során Hazai gyakorlatok bemutatása Tizenöt megyei jogú város önkor mányzatának tulajdonában levő uszodát és fürdőt vizsgáltunk az üzemeltetőjének szervezeti formáját és tulajdonlását tekintve. Az alábbi táblázatban soroltuk fel a vizsgált, megyei jogú város önkormányzatának tulajdonában levő uszodákat és fürdőket. 2. táblázat: A benchmark önkormányzati tulajdonú uszodák és fürdők HELYE (MJV) Békéscsaba Debrecen Debrecen Eger Győr Hódmezőv ásárhely Kecskemét Nagy kanizsa Ny íregy háza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesf ehérv ár Szolnok Szombathely USZODA/FÜRDŐ MEGNEVEZÉSE Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő Debreceni Sportuszoda Aquaticum Debrecen Termál- és Strandfürdő Győri Vízi Sportcentrum Városi Sportuszoda és Strandfürdő Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark Kanizsa Uszoda és Strandfürdő Sóstó Parkfürdő Hullámfürdő Salgótarján Strandfürdő és Uszoda Lővér Fürdő - Csik Ferenc Uszoda Anna fürdő, Sziksósfürdő és Város Sportuszoda Csitáry G. Emil Uszoda és Strand Liget Termálstrand és Élményfürdő Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő A vizsgált fürdők üzemeltetését jogi formáját tekintve túlnyom órészt gazdasági társaságok végzik. A gazdasági társaságok háromféle jogi formában fordulnak elő, többségükben pontosan 8 esetben korlátolt felelősségű társaságokról beszélünk, egy esetben pedig

16 potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és struktúrába 16/62 kiemelkedően közhasznú nonprofit Kft.-ről. A vizsgált szervezetek közül 4 zárt körűen működő részvénytársaság, és kizárólag kettő működik csak intézményi formában. 3. ábra: Az üzemeltetők szervezeti forma szerinti megoszlása Kft. Zrt. Intézmény Nonprofit Összesen Kft. Forrás: Fürdők és uszodák honlapjai és kiegészítő mellékletei; önkormányzatok honlapjai A megyei jogú városokat lakosságuk száma alapján csoportba rendezve megállapíthatjuk, hogy a 100 ezer fő alatti lakosú városokban kizárólag profitorientált gazdasági társasági formában működnek az üzemeltetők, ezen belül is jellemző a korlátolt felelősségű társaság (67%), a fennmaradó zártkörűen működő részvénytársaság. A 100 ezer feletti lakossággal rendelkező városokban vegyesen megtalálhatóak a gazdasági társasági formában és intézményi formában működő üzemeltető szervezetek. A vizsgált üzemeltetők közül 9 helyezkedik el ezekben a 100 ezer feletti lakosságú megyei jogú városokban, 36%-uk Kft. formájában működik, 18%-a Zrt., a fennmaradó hányad pedig nem profitorientált intézmény vagy nonprofit Kft. A lakosság szerinti bontásban ábrázolt üzemeltetői megoszlást a következő ábra mutatja. 4. ábra: Az üzemeltetők szervezeti forma szerinti megoszlása (lakosság szerinti bontásban) 67% 33% 0% 0% 100% 18% 9% 100% 36% 18% Kft. Zrt. Intézmény Nonprofit Kft. Összesen Kft. Zrt. Intézmény Nonprofit Kft. 100 ezer alatti lakosú városokban 100 ezer feletti lakosú városokban Összesen Forrás: Fürdők és uszodák honlapjai és kiegészítő mellékletei; önkormányzatok honlapjai Az általunk vizsgált 15 megyei jogú város önkormányzatának tulajdonában levő uszoda és fürdő üzemeltetője 3 kivételével mind 100%-os önkormányzati tulajdonban van.

17 struktúrába 17/62 Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy az egyes uszodákat és gyógyfürdőket mely szervezetek üzemeltetik, illetve az üzemeltetők tulajdonjogával mekkora hányadban rendelkeznek az egyes önkormányzatok. 3. táblázat: Az uszodák / strandok üzemeltetői Uszoda / strand neve Üzemeltetője MJV Önkormányzatának tulajdonjoga az üzemeltető szervezetben Békéscsabai Árpád Gyógy-és Strandfürdő Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 100% Debreceni Sportuszoda Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 100% Aquaticum Debrecen Debreceni GyógyfürdőKft. 100% Termál-és Strandfürdő (Eger) Eger Termál Kft. 100% Győri Vízi Sportcentrum Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóság 100% Városi Sportuszoda és Strandfürdő (Hódmezővásárhely) Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető Kft. 34% Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark Hírös Sport NonprofitKft. 100% Kanizsa Uszoda és Strandfürdő (Nagykanizsa) Kanizsa Uszoda Kft. 100% Sóstó Parkfürdő (Nyíregyháza) Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt. 100% Hullámfürdő (Pécs) Pécsi Fürdő Kft. 100% Salgótarján Strandfürdő és Uszoda Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 100% Lővér Fürdő Csik Ferenc Uszoda (Sopron) Sopron és Környéke Víz-és Csatornamű Zrt. 64,7% Anna Fürdő, Sziksósfürdő és Város Sportuszoda (Szeged) Szegedi Sport és Fürdők Kft. 100% Csitáry G. Emil Uszoda és Strand (Székesfehérvár) Székesfehérvári Önkormányzat 100% Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő Vasivíz Zrt. 54,09% Forrás: Az egyes uszodák és strandok honlapjai A következőkben ismertetünk négy példát a városi fürdő üzemeltetésére, melyek mindegyike az önkormányzati vagyonkezelő társasághoz kapcsolódóan látja el tevékenységét. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt májusa óta üzemelteti Békéscsabai Árpád Gyógyés Strandfürdőt megbízási szerződés alapján. A társaság fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetés és bérbeadása, a fizetőparkolási rendszert működteti, valamint a Város megrendelésére építőipari munkák kivitelezését, lebonyolítását, műszaki ellenőrzését és esetleges bontását végzi. Az Aquatiqum Debrecen üzemeltetőjét, a Debreceni Gyógyfürdő Kft.-t 1994-ben alapította Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely tulajdonjogot 2000 nyarán átadta a Debreceni Vagyonkezelő Rt.-nek 2. A Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének ezen határozata és alapján a Debreceni Vagyonkezelő Rt. tíz, korábban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosává vált. Az Eger Termál Kft nyara óta Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. Az egri Ter mál-és Strandfürdő üzemeltetőjének 760,68 millió forint névértékű üzletrészét az Önkormányzat határozata alapján még ugyanebben az évben az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt.-be (EVAT Rt.) apportálta ben az EVAT Rt. tőkeemelése által az EVAT Rt. az Eger Termál Kft. egyedüli üzletrész-tulajdonosává vált. 3 2 Forrás: Debreceni Gyógyfürdő Kft évi kiegészítő melléklete 3 Forrás: Eger Termál Kft évi kiegészítő melléklete

18 struktúrába 18/62 A pécsi Hullámfürdő üzemeltetőjének, a Pécsi Fürdő Kft.-nek 100%-os tulajdonosa 2008 júniusa óta a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt., így a 10 céget magában foglaló vállalatcsoport tagja lett Városi Sportcsarnok és Létesítményei Jelenlegi működés vizsgálata A szervezet története, feladatai A Városi Sportcsarnok és Létesítményei egy 1981-ben alapított költségvetési intézmény, melynek célja lehetőségei és adottságai révén elsősorban Kaposvár város, tágabb értelemben a megye és az ország minőségi diák és szabadidő sportjának, valamint kultúrájának szolgálata. Alaptevékenysége sportlétesítmény működtetése, ám emellett további kiegészítő tevékenységeket végez az intézmény minél magasabb kapacitás kihasználtsága érdekében. Tevékenységi körébe tartozik elsősorban: Az intézmény kezelésében lévő fedett és nyitott létesítmények, tárgyi eszközök, berendezések és felszerelések üzemeltetése, karbantartása, folyamatos működés feltételeinek biztosítása. Az Önkormányzat által támogatott minőségi, diák- és szabadidősport, valamint kulturális és egyéb rendezvények létesítményei feltételeinek biztosítása, bérbeadása. Az Önkormányzat által támogatott, nem haszonszerzési célú rendezvények szervezése, lebonyolítása, illetve a szervezésben, lebonyolításban való részvétel. Az intézmény működésének, tevékenységének sokrétűsége megköveteli a szerteágazó hazai és nemzetközi partnerekkel való kapcsolat felvételét. Az intézmény kapcsolatot tart a városi, megyei és országos sportirányítási szervekkel, sportági szövetségekkel, sportegyesületekkel, kulturális és kereskedelmi rendezvényeket szervező irodákkal, társaságokkal, médiával, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és ezek külföldi képviselőivel A szervezet jogállása A Városi Sportcsarnok és Létesítményei egy közszolgáltató költségvetési szerv, a közszolgáltatás típusát tekintve egy sportcélú közszolgáltatást végző közintézet. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Költségvetését az alapítója, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyja jóvá. Irányító és fenntartó szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése A szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma Az intézmény engedélyezett létszáma között nem változott, 34 fő, mely kivétel nélkül betöltésre is került. A szervezet felépítését a következő ábra mutatja. 4 Forrás: Pécsi Fürdő Kft évi kiegészítő melléklete

19 struktúrába 19/62 5. ábra: A Városi Sportcsarnok és Létesítményei szervezeti ábrája IGAZGATÓ Tit kárnő GAZDASÁGI RÉSZLEG SZERVEZÉSI RÉSZLEG MŰSZAKI RÉSZLEG GAZDASÁGI V EZETŐ Főkön yvi kön yvelő 1 1 SZERVEZÉSI V EZETŐ 1 MŰSZAKI V EZETŐ 1 1 RSG porondmester (5 órás) MŰSZAK I VEZETŐ H. 1 1 Ana litikus k önyve lő Gazdasági üi., pénztáros 1 MŰSZA KI I MŰSZAKI II. MŰSZAKI III. Po rond me ster, cso port vez., ív-é s lánghe gesztő, szer kezetla kato s Po rond mes ter, villany szerelő Pályago ndnok, cso port vezető, mg. kisgé pszere lő 1 Pálya gond nok, a szt.t en. csar nok g ondn ok, he gesztő, g épszer elő Lé tesít mén yfele lő s Jégk észítő 1 4 Por ondm est er, v íz-, g ázszere lő, g ázkész.ja v., gázkazán kezelő An yagbe szerző, Kinizs i- e dzőcsa rnok g ondn ok 1 1 Pályago ndnok, kar ban tart ó, as zt alos Pály agond nok 2 4 Korcs olya ke ze lő U dvar os 1 1 Felső vezető I. szint Takar ít ó ( 6 ó rás) Par kgon dozó Takar ít ó ( 6 ó rás) II. s zin t 1 Takar ít ó ( 6 ó rás) Jelmagya rá zat: 6 22 Az adott blokkba n jelölt szervezeti e gység lé tszáma (pl. az ale gységekhez nem rendelt munka társak száma) Szerveze ti egység összlétszáma (ale gységek összlé tszáma és a hozzájuk ne m rende lt munkatá rsak száma összesen) Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az intézményben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján áll fenn. A Városi Sportcsarnok munkatársainak átlagbére (személyi jellegű ráfordítások a dolgozói létszámra vetítve) az elmúlt három évben jelentős változást nem mutatott, ezt az alábbi táblázat is jól szemlélteti. 4. táblázat: A Városi Sportcsarnok és Létesítményei munkatársainak átlagbére Irányítási sajátosságok Átlagbér ezer Ft/fő Forrás: Szervezeti adatszolgáltatás (kérdőív), kalkuláció: IFUA Az intézmény vezetőjét Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján nevezi ki. Felügyeleti jogkört Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése gyakorolja. Szakmai felügyeletét közvetlenül a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Igazgatósága látja el. Gazdálkodás tekintetében a közvetlen felügyeletet a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdasági Igazgatósága látja el.

20 struktúrába 20/ Vagyonelemek Az intézmény 100%-os tulajdonában lévő ingatlanok: körcsarnok, RSG csarnok, asztalitenisz csarnok, Kinizsi Edzőcsarnok, atlétikai öltöző, irodaépület, műhelyek, raktárak. A saját tulajdonú ingatlanok bruttó könyv szerinti értéke összesen forint, alapterülete 12 ezer négyzetméter. A Városi Sportcsarnok az üzemeltetésében levő Jégcsarnok ingatlant a Kaposvári Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft.-től bérli 50 millió forint éves díjért Gazdálkodás és finanszírozás Az intézmény működésének forrásai Szervezeti és Működési Szabályzata alapján négy elemből tevődnek össze: Önkor mányzat által az intéz mény részére biztosított működési és felhalmozási finanszírozás az éves költségvetésben foglaltak alapján. Saját bevétel a 280/2001. (XII.26.) Korm. rendelet szerint. Pályázat útján nyert forrás. Egyéb támogatás és pénzeszköz átvétel államháztartáson belülről és kívülről. Bevételeinek jelentős részét önkor mányzati támogatás teszi ki, ezt jól mutatja az alábbi öszszefoglaló táblázat. 5. táblázat: Városi Sportcsarnok és Létesítményei bevételeinek alakulása Bevételek (ezer Ft) Árbevétel Önkormányzati támogatás Állami (normatív) támogatás Összesen Forrás: Intézmény adatszolgáltatása A Városi Sportcsarnok évi bevételeinek 75%-a önkormányzati finanszírozású, melyet az alábbi grafikon is jól szemléltet. 6. ábra: A Kaposvári Sportcsarnok bevételei (2009) Önkormányzati támogatás (eft) Saját bevétel (eft) Forrás: Kaposvári Sportiskola és Létesítményei * KASI bevételei nélkül