KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK (MSc)

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK (MSc) 2012/2013-ES TANÉV Debrecen, 2012

2 Felelős kiadó: Dr. Csernoch László a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar dékánja Összeállította: Dr. Hársfalvi Jolán Fazekas-Bálint Ágnes Kiadja: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktatásszervezési Központ Szerkesztő: Dr. Kerékgyártó Csilla DE OEC Karok oktatási igazgatója Készült: EcoPress Kft. Nyomdaüzemében Felelős vezető: Kiss László cégvezető tulajdonos Debrecen

3 A DEBRECENI EGYETEM TÖRTÉNETI HÁTTERE AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETE, JOGELŐDÖK A Debreceni Egyetem történeti háttere Debrecen felsőoktatásának gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza: 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot. A Kollégium évszázadokon át a magyar oktatás, kultúra fejlesztésében, fenntartásában országosan kiemelkedő szerepet játszott. Falai között meglehetősen széleskörű felsőoktatás alakult ki, aminek meghatározó szerepe volt - Debrecen városának áldozatkészsége mellett - abban, hogy 1912-ben a pozsonyival egyidőben Debrecenben került sor Magyar Királyi Tudományegyetem alapítására. A Kollégium három akadémiai tagozatát (ma úgy mondanánk, főiskolai karát) adta az új egyetemnek, amely az alapító okirat szerint, a klasszikus egyetemi mintára, a városi közkórházra alapozva, negyedik, orvostudományi karral bővül. A Debreceni Universitas Egyesülés korszaka (DUE) Debrecenben a '80-as években, az országos kormányprogramot megelőzve, megindultak az egyeztetések a széttagolt felsőoktatás újraegyesítéséről. A folyamatban részt vett az agrártudományi, valamint a Debrecenben megjelent főiskolai szintű műszaki képzés (akkor az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Főiskolai Egysége), valamint az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) is ben hivatalosan is megalakult a Debreceni Universitas Egyesülés (DUE), amelynek keretében az intézmények közötti, meglevő kutatási, oktatási együttműködések dinamikusan fejlődtek, jelentős közös fejlesztések valósultak meg. A Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) és a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) együttműködésében beindult Debrecenben a közgazdasági és üzleti képzés (jelenleg önálló kar), újraindult a jogászképzés (jelenleg ugyancsak önálló kar), az YMMF debreceni egysége levált budapesti anyaintézményétől, és Műszaki Főiskolai Kar néven betagozódott a KLTE-be. A DOTE és a KLTE együttműködésében beindult a DOTE-n a gyógyszerész-képzés, a DOTE, DATE és KLTE közös képzéseként a molekuláris biológus képzés, a DUE neve alatt, nemzetközi együttműködésben jött létre a Felsőoktatási Menedzsment Központ, amely 1998 tavaszán zárta első posztgraduális kurzusát. A DUE kapta meg, a debreceni felsőoktatás fejlesztésének céljaira, a századfordulón épült tüzérlaktanya (utóbb szovjet laktanya) mintegy 15 hektárnyi területét és lepusztult épületeit a Kassai úton. Ugyancsak a DUE hozta létre az összes debreceni felsőoktatási intézményt összekötő optikai kábeles informatikai hálózatot, ami közös számítógép- és telefonhálózatot szolgál ki, lehetővé téve többek között a közös könyvtár-informatikai fejlesztést, ami szintén jelentős mértékben megvalósult. A Debreceni Egyetemi Szövetség kialakulása (DESZ) 1996 nyarán országos kormányprogramként felerősödött a széttagolt magyar felsőoktatás integrációjának előkészítése. Míg az 1993-ban elfogadott Felsőoktatási Törvény nem teremtett kedvező törvényi hátteret az universitas-mozgalomnak, addig az 1996-ban elfogadott törvénymódosítás kimondta, hogy a felsőoktatási intézmények felsorolása december 31-ével lejár. Azt követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen, tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon folytat megfelelő színvonalú képzést (főiskola több tudományágban, több szakon). A felsőoktatási szövetséget úgy definiálta a törvény, mint az egységes felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás maximum két évig fennálló átmeneti szervezeti keretét. A Világbank szakértőivel együttműködve elkezdődött egy felsőoktatásfejlesztési program előkészítése, amely az integrációt, és azzal együtt a felsőoktatás korszerűsítését kívánja szolgálni (a gyorsan változó társadalmi igényekre rugalmasan reagálni képes, hatékonyan működő és gazdálkodó, színvonalas oktató- kutató-tevékenységet folytató, és a társadalom, a régiók fejlődését minden módon hatékonyan szolgáló, ehhez optimálisan szükséges kritikus méretet

4 meghaladó intézményekből álló intézményrendszer kialakítása). Ezzel kapcsolatban, 1996-ban és 1997-ben pályázatok kerültek kiírásra a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok (FEFA) keretében. Ezeken a DUE tagintézményei, kibővülve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumával (LFZFDK), mindkét évben sikeresen szerepeltek, MFt összegű fejlesztést nyertek el. A sikeres pályázás alapfeltétele az összes tagintézmény tanácsa által elfogadott integrációs szándéknyilatkozat volt. Ezt első ízben szeptember 25-én írta alá öt debreceni felsőoktatási intézmény (DATE, DOTE, DRHE, KLTE, LFZFDK), valamint társulási szándékkal az ATOMKI vezetője, azzal, hogy készek önként létrehozni a Debreceni Egyetemi Szövetséget, mint az egységes Debreceni Egyetem felé vezető átmeneti intézményt. Az 1998 év eseményei már a Debreceni Egyetemi Szövetség (DESZ) megalakulásának történetéről szólnak. A résztvevő intézmények köre 1997 végén bővült a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával (KFRTF), így a Szövetség alapító tagjai között volt Debrecen mind a hat felsőoktatási intézménye (DATE, DOTE, DRHE, KLTE, KFRTF, LFZFDK), továbbá társult tagként az ATOMKI. A Debreceni Egyetem (DE) január 1-jével a város egyik legtekintélyesebb, legbonyolultabb szervezete, a Debreceni Egyetem jött létre húszezres hallgatói létszámával. Hajdú-Bihar megye egyetemei és főiskolái integrálódtak, melynek eredményeként öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését a Debreceni Egyetem. A város három nagy jogelőd egyetemének karai, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara, az Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi, Természettudományi karai és január 1- jétől a Közgazdaságtudományi Kar, a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara önálló karként tagozódtak a monumentális intézménybe. Az intézetek sorában a Debreceni Konzervatórium speciális művészképző intézményként illeszkedik a struktúrába, Nyíregyházán, Karcagon kutatóintézetek, Debrecenben a Tangazdaság és Tájkutató Intézet működik től Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karral, 2003-tól pedig három újabb karral, a Fogorvostudományi Karral, Gyógyszerésztudományi Karral és az Állam- és Jogtudományi Karral gazdagodott a Debreceni Egyetem. A Népegészségügyi Iskola, 2006-tól Népegészségügyi Kar, mely az ország első, és egyetlen Népegészségügyi Kara, néhány éve a prevenció, az egészségügyi továbbképzés úttörő intézménye ban a Konzervatórium és jogelődei fennállásának negyvedik esztendejében a Zeneművészeti Kar kezdte meg működését. Ezzel az egyetem karainak száma tizenötre emelkedett. A korábbi orvos- és agráregyetem bázisán Orvos- és Egészségtudományi és Agrártudományi Centrumok alakultak. Az Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Zeneművészeti Kar Tudományegyetemi Karok néven képeznek egységet a Debreceni Egyetemen belül. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, valamint az egyházi fenntartású intézmények (Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Kölcsey Református Tanítóképző Főiskola) társult tagjai a Debreceni Egyetemnek. A Debreceni Egyetem négy és fél évszázados, megszakítás nélküli múlttal ma az ország legrégebben folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. Mintegy hallgatójával, közel 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 25 doktori iskolájával pedig kétségtelenül a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. Az oktatómunka, és különösen a kutatómunka minőségét jelzi, hogy az oktatók közel kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, köztük 26 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes, vagy levelező tagja. Ez a kiemelkedő szellemi központ, hatalmas oktatási és K+F kapacitás egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek minél hatékonyabb kiszolgálására, a regionális tudásközpont szerepkör betöltésére.

5 Kiemelkedő eredmény a Debreceni Egyetem akkreditációs intézményi értékelése: a Debreceni Egyetem minden szempontból eléri, sőt lényegesen meghaladja a MAB által előírt akkreditációs követelményeket. A MAB az egyetem szakjait, doktori iskoláit akkreditáltnak minősítette és a párhuzamos akkreditációk után az Általános Orvostudományi Kar, valamint a Fogorvostudományi Kar elnyerte a "Kiválósági hely" címet. Az egyetem 12 képzési területen nyújt széles választékot a felvételizők számára. A Debreceni Egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, mely kiterjed mind az öt kontinensre. Az egyetemünkön tanuló külföldi állampolgárságú személyek száma is folyamatosan nő szeptemberétől kibővült az angol nyelvű képzések száma, új alapképzési és mesterképzési szakot hallgathatnak idegen nyelven a hallgatók. Az intézményi szerződések keretében megvalósult oktatói illetve hallgatói mobilitás jelentős. Az ERASMUS program az Európai Bizottság által kiírt SOCRATES program részeként 1998-tól folyamatosan működik a Debreceni Egyetem és jogelőd intézményeiben. Tanévenként 200-nál több hallgatónak nyílt lehetősége kiutazni 27 országba. Az elmúlt három év során több, mint 200 beutazó hallgató érkezett az egyetemre és évente közel 80 sikeres ERASMUS oktatói mobilitási pályázat valósult meg. A Debreceni Egyetemen a doktori képzés eredményességét jelzi, hogy évente egyre többen szereznek fokozatot. Az egyetemen folyó oktató-, kutató- és gyógyítómunka hatékonyságát lényegesen meghatározza az egyetem könyvtári bázisa. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára állományával és szolgáltatásával a magyar felsőoktatási könyvtárak egyik vezető intézménye. Közel hatmillió dokumentummal az ország második legnagyobb könyvtáraként szolgálja az egyetem oktatóit és hallgatóit. A Debreceni Egyetem minden beiratkozott hallgatója tagja az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának. A HÖK feladata a hallgatói érdekképviselet az egyetem felső vezetésében. A Debreceni Egyetemen a hallgatók közreműködésével döntenek a kollégiumi felvételekről, a lakhatási támogatásokról, a szociális ösztöndíjak odaítéléséről. Az egyetemisták legtöbb kulturális programját a Hajdúsági Hallgatói Önkormányzatok Kulturális Egyesülete, a HAHA szervezi. A Kassai úti egyetemi Campus területén, a Lovarda épületében 3000 nm-es hallgatói klub ad helyet a különböző programoknak. A Debreceni Egyetem hazánk legszélesebb spektrumú és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Éves költségvetése meghaladja Debrecen városának költségvetését. További fejlődését az a nagyberuházási program biztosítja, melynek keretében már átadásra került a Társadalomtudományi és Egészségtudományi Központ, a Táj és Vidékfejlesztési Központ, az Élettudományi Épület és Könyvtár. A Kassai úti Campuson 2005-ben adták át az ország első befektetői tőkéből épülő kollégiumát. A Debreceni Egyetem a város és a régió gazdasági, társadalmi, kulturális fejődésében is meghatározó szellemi központ, betölti a tudáscentrum szerepét is.

6 A DE OEC ÁLTALÁNOS OVOSTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETE, JOGELŐDÖK A Debreceni Tudományegyetem elődjének a több mint 400 éves Református Kollégium tekinthető, ahol az 1750-es években Hatvani István a kollégium professzorának munkája fordulópontot jelentett a magyarországi természettudományok oktatásában: matematika és filozófia mellett többek között kísérleti fizikát, kémiát, állattant, orvosi biológiát tanított. A XIX. század második felében merült fel az egyetem építésének gondolata és Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1906-ban megbízta Kenézy Gyula, bábaképezdei igazgató főorvost a tudományegyetem létrehozására szervezett előkészítő bizottság irányításával, aki mindent elkövetett, hogy a teológiai, bölcsész és jogtudományi fakultás mellett az orvosi kar is létrejöjjön ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetem szabályzata szerint az egyetemnek öt kara lett, köztük az orvostudományi kar. Kenézy - mint az építkezés kormánybiztosa - közbenjárására 1914 márciusában az orvosi kar építkezése indult meg elsőnek a Korb Flóris által tervezett Debreceni Egyetemen. Az I. világháború kitörése azonban megfékezte a kezdeti nagy lendületet. Bár ezekben az években önálló orvostudományi kar még nem volt, de a teológiai, valamint a jog és államtudományi kar egyes tantárgyai és előadói összefüggésbe hozhatók a későbbi orvosi kar tárgyaival és professzoraival október 23-án történt meg a tudományegyetem felavatása, doktoravatással. Ekkor az orvosi kar épületei közül csak az ún. felvételi épület volt kész. A klinikák átadása 1923-ban kezdődött el és ig tartott. Az új komplexum - felépülése után - Európa egyik legszebb klinikája lett október 19-én az egyetem orvostanári gyűlést tartott, melyen Kenézy Gyula korelnök indítványt tett a debreceni magyar királyi tudományegyetem orvoskarának megalakítására. A gyűlés az indítványt elfogadva egyhangú határozattal kimondta az Orvosi Kar magalakítását. Dékánjául megválasztották Kenézy Gyulát, a prodékán Orsós Ferenc, a kari jegyző Vészi Gyula lett. Az Orvosi Kar sokévi előkészítő munka és Kenézy Gyula fáradhatatlan munkássága és energiája eredményeként november 4-én nyílt meg. A megnyitót Kenézy Gyula ny. r. tanár, mint az orvosi tantestület szeniora tartotta. A következő napokban már kezdetét is vette az oktatás. A II. világháború jelentős károkat okozott az Egyetemnek. A fasiszta kormány Németországba akarta telepíteni az egyetemeket, de ennek a szándéknak Debrecen nem tett eleget. Mégis végén a kar 15 kinevezett professzora közül mindössze négyen maradtak Debrecenben: Sántha Kálmán, Bodnár János, Verzár Frigyes és Szalay Sándor. Ők biztosították a gyógyító munka folyamatosságát és az oktatás is megkezdődött november végén. Egy évvel később az 1945/46-os tanévben már 116 oktató dolgozott díjas állásban, az orvostanhallgatók létszáma pedig 359-re emelkedett végén kormányhatározat intézkedett a kettős tanszékek szétválasztásáról: az Anatómiai és Törvényszéki Orvostani, a Közegészségtani és Gyógyszertani, az Élettani és Kórtani ennek megfelelően önálló intézetté váltak. Az oktatás mellett a tudományos kutatás is egyre nagyobb jelentőséget kapott ban Sántha Kálmán dékán javaslatára a kari ülésekre a hallgatóság képviselőit is meghívták ben a Minisztertanács kiadott rendelete értelmében az orvostudományi kar, kiemelkedve a tudományegyetemek szerkezetéből, önálló egyetemmé alakult és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá került.

7 Az így létrejött DOTE folyamatosan több új épülettel bővült: Kórélettani és Mikrobiológiai Intézet épülete (1949), Művese Állomás (1970) Radiológia Klinika (1971), az Elméleti Tömb épülete (1973), Nőgyógyászati Klinika új szárnya (1982), II. és III. számú kollégium ben az Általános Orvosi Kar mellett a Fogorvosi Szak is létrejött ban Nyíregyházán az Egészségügyi Főiskola kezdte meg működését, mely hamarosan a DOTE karává fejlődött. 1997/98- tól, az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakon, debreceni székhellyel is megindult a képzés szeptembertől az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak 3 szakirányával az Általános Orvostudományi Kar képzései közé tartozik ben angol nyelvű orvosképzés indult be az egyetemen 49 fővel, ami a 2011/2012-es tanévre 1526 főre növekedett ben az angol nyelvű Fogorvosképzés is elkezdődött 12 fővel, jelenleg 357-en tanulnak az angol programon szeptemberében a DOTE és KLTE közreműködésével gyógyszerészképzés indult 47 hallgatóval. Ezzel együtt kezdődött meg a Népegészségügyi Iskola működése és az Egészségügyi Fakultás kibővítése. A 2004/2005-ös tanévtől beindult az angol nyelvű gyógyszerészképzés is, ahol jelenleg 103-an tanulnak. Az egyetemi autonómia létrejöttével párhuzamosan megvalósult az egyetemi doktori habilitáció és az egyetemi doktori (Ph.D) cím megszerzésének lehetősége (1995) nyarán országos kormányprogramként felerősödött a széttagolt magyar felsőoktatás integrációjának előkészítése. Az 1996-ban elfogadott Felsőoktatási Törvény módosítása kimondta, hogy a felsőoktatási intézmények felsorolása december 31-ével lejár. Ezt követően az egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen, tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon folytat megfelelő színvonalú képzést. Ennek értelmében ban megalakult a Debreceni Egyetemi Szövetség, melynek alapító tagjai a következő felsőoktatási Intézmények voltak: Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE), Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), Debreceni Református Hittudományi Egyetem, (DRHE), Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE), Kölcsey Református Tanítóképző Főiskola (KFRTF), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumával (LFZFDK), társult tag pedig az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) volt január 1-ével létrejött Hajdú-Bihar megye egyetemei és főiskolái integrálódásával a több mint húszezres hallgatói létszámú Debreceni Egyetem. Ezen belül a korábbi orvostudományi egyetem bázisán Orvos- és Egészségtudományi Centrum alakult. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (OEC) szervezeti keretébe tartozik az Általános Orvostudományi Kar, a Főiskolai Kar (jelenleg Egészségügyi Kar), a Fogorvostudományi Intézet (2003-tól Kar), a Gyógyszerésztudományi Intézet (2003-tól Kar), valamint a Népegészségügyi Iskola (2006-tól Kar), ahol a 2004/2005-ös tanévtől új egyetemi alapképzés indult, a népegészségügyi felügyelő szak, 2006/2007-es tanévtől pedig az egészségügyi gondozás és prevenció BSc-szak népegészségügyi ellenőr szakiránnyal. A 2008/2009-es tanévben a Népegészségügyi Kar 2 új mesterképzést indított, a Népegészségügyi és az Egészségpszichológia M.Sc. szakot, 2010-től pedig 2 újabb szakkal, az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás, és a Komplex rehabilitáció mesterszakkal bővítette képzési kínálatát. A 2008/2009-es tanévtől az Általános Orvostudományi Kar is részt vesz az osztott képzésben, ugyanis ebben az évben került át a Karra az Egészségügyi Karról az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak (OLKDA), a 2009/2010. tanévtől pedig két új mesterképzéssel, a Molekuláris biológus és Táplálkozástudományi MSc-vel szélesítette képzési palettáját ben kapott szakindítási engedélyt az ÁOK harmadik mesterképzési szaka, a Klinikai Laboratóriumi MSc, amely 2012-ben elindul nappali és levelező képzésben. A DEOEC-ben a szakirányú továbbképzési szakok száma is nőtt. Az ÁOK az egészségügyi szakmenedzser továbbképzés mellett orvosegészségügyi szakfordító szakot, az NK pedig hat szakirányú továbbképzési szakot hirdetett meg. Nyíregyházi székhellyel az Egészségügyi Kar hat

8 alapszakon, hét szakirányán és két mesterképzési és három szakirányú továbbképzési szakán várja a hallgatókat. Az OEC vezető testülete a Centrum Tanács, amely az alkotó Karok Tanácsainak közös szervezete. A Centrumot annak Elnöke vezeti, aki az Egyetemi Tanácstól és a Rektortól átruházott jogköröket, illetve a Kari Tanácsok által adott irányító jogosítványait gyakorolja. Az Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma csaknem 1700 klinikai ágyon történő betegellátás keretében felelős a Tiszántúl és Északkelet-Magyarország lakosságának a progresszív betegellátás keretében történő legmagasabb szintű ellátásáért, illetve emellett számos területen országos és nemzetközi hírű klinikai tevékenysége nagy számú beteget vonz más régiókból is. A több mint 4000 munkatárs évente közel esetben fekvőbeteget gyógyít, a járóbeteg szakorvosi ellátás keretében közel szakrendelési megjelenés történik.az OEC meghatározó további speciális feladata a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, szakpszichológusok, családorvosok, a népegészségügyi szakemberek és egészségügyi diplomások képzésével a régió és az ország szakemberekkel történő ellátása, valamint azok magas szintű továbbképzése. A DEOEC szakképzési rendszerében résztvevők összlétszáma jelenleg meghaladja az 1000 főt, akik majd szakképzésük végén a szakvizsga letétele után szerzik meg alap- vagy ráépített szakképesítésüket. A DEOEC évente több száz továbbképzési tanfolyamot szervez a régió egészségügyi szakemberei számára. A DEOEC Szak- és Továbbképzési Központjában a régióból közel 5800 orvos, 837 fogorvos, 1026 gyógyszerész és 141 szakpszichológus regisztráltatta magát kötelező, foyamatos továbbképzésre. Oktatói és kutatói tudományos tevékenységükkel, nemzetközi kongresszusokon történő részvételükkel, azok hazai szervezésével jelentős nemzetközi publikációs tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak hazánk orvostudományi és egészségtudományi kutatási eredményeihez, tudományos elismertsége növeléséhez. A DEOEC jelentős lépéseket tett az elmúlt években a modern molekuláris medicina gyakorlása feltételeinek megteremtésében, így a klinikai, genomikai kutatás, a sejtterápia és génterápia bevezetésében ben a mintegy 15 laboratóriumból létrejött Molekuláris Medicina Kutató Központ elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja kitüntető címet ben befejezésre került a több, mint 12 milliárdos költséggel megvalósuló Auguszta program, melynek keretében Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum jött létre, amely a szív- érrendszeri és daganatos megbetegedések terén kielégíti az Észak-Alföldi és Észak- Magyarországi régiók teljes körű progresszív betegellátási igényét, az érintett betegségcsoportok kezelésének teljes vertikumát, beleértve a megelőzést, a szűrést, diagnosztikát, konzervatív és műtéti terápiát, rehabilitációt, utógondozást, és a szekunder prevenciót. A beruházás megvalósításához a DEOEC 1,32 milliárd forintos önrészt tudott hozzátenni a 9 milliárdos Uniós és az 1,8 milliárd forint értékű kormányzati támogatáshoz. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának európai színvonalú, korszerű betegellátását támogatja a 2012-ben elkészült Egészség Központ Fejlesztési Projekt, amelynek megvalósítási költsége Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert forrás olyan infrastrukturális háttér kiépítését tette lehetővé a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma számára, ami nélkülözhetetlen a szakszerű, 21. századi betegellátáshoz. A fejlesztés több részterületet is érintett. Megépült az In Vitro Diagnosztikai Tömb. A DE OEC létrehozta a Központi sürgősségi, központi intenzív, felnőtt és gyermek onkohematológia tömböt, centralizálta a belgyógyászati ellátást. Megtörtént a Bőrgyógyászati Klinika égési osztályának fejlesztése, megvalósult a Gyermekgyógyászati Intézet központi gyermekintenzív osztálya. További fejlesztéssel lehetővé vált a fogyatékos gyermekek fogászati ellátása, mind az egészséges, mind a sérült kispáciensek fej-nyaksebészeti, arc-állcsont és szájsebészeti ellátása feltételei javultak. Megvalósult az élődonoros vese-transzplantáció infrastrukturális háttere. A Pathológiai és az Igazságügyi Orvostani Intézet centralizációja keretében új, korszerű, költséghatékony infrastruktúra jött létre. A DEOEC működésében a legmodernebb minőségbiztosítási módszerek alkalmazásában, széleskörű klinikai tevékenységében, kutató és oktatási eredményeivel egyre jobban megközelíti az Egyesült Államokban és Európában hosszú évtizedek óta egyetemi keretek között működő hasonló centrumok teljesítményét és gyakorlatát.

9 AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR OSZTOTT KÉPZÉSEI 2005 szeptemberében hazánkban is megkezdődött a korábbi főiskolai és egyetemi képzés átalakítása a bolognai elveknek megfelelően többfokozatú rendszerré. A felsőoktatási rendszer átalakításával a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kétlépcsőssé vált az egyetemi diploma megszerzése Magyarországon. Ez a bolognai mintán alapuló osztott képzési rendszer. Ez alól csak néhány szak jelent kivételt, ami osztatlan formában marad továbbra is, pl. orvosképzés, gyógyszerész, ill. állatorvosi szak. Egyéb szakok esetén először BSc diplomát kell szerezni az alapképzés során, és csak erre építhető a mesterképzés, ami a korábbi rendszer egyetemi szintű végzettségének megfelelő diploma elnyeréséhez vezet. Ennek neve a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan mesterdiploma vagy M.Sc. (Master of Science) végzettség. Ez a rendszer nagyobb mobilitást biztosít a hallgatóknak a felsőoktatási intézmények között hazánkban és külföldön egyaránt. Ugyanarra az alapképzésre több különböző mesterképzés építhető és egyazon mesterképzésbe több alapképzésből lehet jelentkezni. Ezt a variabilitást a kreditrendszer tovább szélesíti. Egy-egy tantárgynak pontértéke, azaz kreditértéke van. A diplomák kiadásához meghatározott összkreditértékre van szükség, mely a mester diplomák és ennek megfelelően a klinikai laboratóriumi mesterképzési szak esetében 330 kredit. A Magyarországon bevezetésre került kreditrendszer az Európai Kreditátviteli Rendszernek (ECTS) megfelelő. Az ECTS elsődleges célja a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott résztanulmányok leghatékonyabb megszervezése, a hallgatói mobilitás elősegítése és a hallgató külföldi teljesítményének az anyai intézményben való teljes elismerése. A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, a hallgató számára nagyobb választási lehetőséget, a tanulmányok során egyéni előrehaladási ütemet tesz lehetővé, valamely kötelező vagy kötelezően választható tárgynak más egyetemen, külföldön való teljesítésére is lehetőséget nyújt. A rugalmas kreditakkumulációs rendszer esetén az évismétlés fogalma értelmetlenné válik. Az Általános Orvostudományi Kar általános orvosképzésében megtartotta a hagyományos osztatlan képzési formát, mely mellett az osztott képzések irányába lépve új alap- és mesterképzési szakok indításával igazodik a nemzetközi trendekhez. Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak, valamint a klinikai laboratóriumi kutató, a molekuláris biológia és a táplálkozástudományi mesterszakok akkreditációja zárult már le. Valamennyi új szak indítását évekig tartó, hosszú, alapos előkészítő munka előzte meg.

10 A KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK Szak neve: klinikai laboratóriumi kutató mesterszak Szakfelelős neve: Dr. Hársfalvi Jolán egyetemi docens Indított szakirányok: - Képzési terület: orvos- és egészségtudomány Képzési ág: Képzési forma (tagozat): nappali és levelező Képzési ciklus: mesterképzés Szakért felelős kar: Általános Orvostudományi Kar Képzési idő: Félévek száma: 3 Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 90 A szak képzési és kimeneti követelményei, képesítési követelmények: 1. A mesterképzési szak megnevezése: klinikai laboratóriumi kutató (Clinical Laboratory Sciences) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles klinikai laboratóriumi kutató a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Clinical Laboratory Scientist 3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak orvosi kutató laboratóriumi analitikus szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus főiskolai szintű szak A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakiránya; a biológia; a kémia; a molekuláris bionika és a biomérnöki alapképzési szakok, valamint a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű szakok az orvostudományok és a természettudományok területéről. 5. A képzési idő félévekben: 3 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:12-15 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 8 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 50% 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

11 A mesterképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a klinikai kutatómunka általános és speciális szabályait, követelményeit és a gyakorlatban aktívan tudják művelni a klinikai kutatásokat. Végezni, szervezni és kontrollálni tudják a gyógyszeres és egyéb terápiás eljárások, illetve a diagnosztikai módszerek klinikai kipróbálását és evaluálását. Olyan ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy a gyógyszer és laboratóriumi diagnosztikum kutatás területén bekapcsolódjanak a fejlesztő, gyártáselőkészítő munkában, illetve a gyártási technológiák kivitelezésébe. Képesek a tudomány új felismeréseinek befogadására és a folyamatos továbbképzésre. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a klinikai kutatások komplex elméleti alapjait és módszertanát, a legfontosabb betegségek, betegségcsoportok patobiokémiai hátterét, a klinikai kutatásokhoz szükséges genetikai, genomikai, fehérjebiokémiai, immunológiai és farmakológiai alapokat, a klinikai kutatások kiértékeléséhez szükséges epidemiológiai és biostatisztikai módszereket, a kutatásmenedzsment (kutatás-tervezés, irodalomkeresés, projekt menedzsment, közlés, kutatói karrierépítés, pályázati tevékenység, stb.) alapjait, a klinikai kipróbálások szabályait, az esettanulmányok elkészítésének módszertanát, a bioetikai ajánlásokat és szabályokat, az embereken, illetve emberekből származó anyagokkal való tudományos kísérletekre és a humán genetikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabályokat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: a klinikai kutatások által igényelt vizsgáló módszerek alkalmazására, az így nyert adatok feldolgozására, értékelésére, az eredmények prezentálására és közlésére, a szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai feldolgozására, az alapkutatások legfontosabb módszereinek a klinikai kutatások céljából történő felhasználására, a biostatisztikai és epidemiológiai módszertan gyakorlati alkalmazására a klinikai epidemiológiai kutatásokban, új módszerek/eszközök/műszerek beállítására, egyes módszertani eljárások adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére, gyógyszer és in vitro diagnosztikum fejlesztésében, gyártás-előkészítésében és a gyártási folyamatok menedzselésében való aktív, alkotó részvételre, gyógyszerek és in vitro diagnosztikumok klinikai kipróbálásának megtervezésére és menedzselésére, hasznosan és felelősséggel végzett orvosdiagnosztikai tevékenységre orvosdiagnosztikai laboratóriumokban, és megfelelő szakképzési periódus után alkalmasak a klinikai biokémikus szakképesítés megszerzésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: önálló szakmai álláspont kialakítása, jó együttműködési készség, kutató csoportok munkájába való beilleszkedés, nyitottság az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt, a tudomány új felismeréseinek befogadása és igény a folyamatos önképzésre, a szakmai-etikai normák tisztelete, kritikus értékelés és a tevékenység állandó javítása. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: kredit patobiokémia (betegségismeret, a legfontosabb betegségek patobiokémiája, a betegségekben bekövetkező kóros biokémiai regulációk); biostatisztika, (statisztikai módszerek orvosbiológiai alkalmazása, a klinikai kutatásokhoz speciálisan kifejlesztett statisztikai eljárások, ezek

12 elérhetősége és gyakorlati alkalmazása, a biostatisztikai programok haszálatának ismerete); tudományos közlés elméleti alapjai, gyakorlata, tudományos irodalom és adatbázis keresés A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei kredit: molekuláris genetika és genomika a klinikai kutatásban; a fehérjekutatás modern módszerei, proteomika a klinikai kutatásban; immunológia és immunológiai módszerek a klinikai kutatásban; bizonyítékokon alapuló orvoslás; klinikai epidemiológia; klinikai farmakológia; termékorientált gyógyszer és diagnosztikum kutatások, klinikai kipróbálások; klinikai esettanulmányok; bioetika A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit: differenciált szakmai ismeretek: kredit lipidek speciális vizsgáló módszerei; szénhidrátok speciális vizsgáló módszerei; a klinikai kutatás kiemelt területei (malignus megbetegedések, vaszkuláris, trombotikus betegségek); neurobiológia; modern morfológiai vizsgáló módszerek; sejtbiológiai, sejtélettani vizsgáló módszerek; farmakológiai kutatásban használt módszerek; immunológiai laboratóriumi gyakorlatok, diplomamunka: 12 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat kutatólaboratóriumi illetve epidemiológiai szakmai gyakorlat. A hallgatók a felsőoktatási intézmény kutatólaboratóriumaiban kutatási projektekben való részvétellel sajátítják el a gyakorlatban a kutatás, tervezés, kivitelezés, és az eredmény értékelés módszertanát, amelynek kreditértéke 9-13 kredit. 10. Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből, vagy valamelyik magyarországi nemzeti, illetve etnikai kisebbség nyelvéből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A 4.2 pontban felsorolt szakokon szerezett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretekből. 15 kredit: orvosi biokémia, klinikai kémia, klinikai biokémia, molekuláris biológia, sejtbiológia, általános farmakológia, neurobiológia, sejt és szövettenyésztés, kutatás menedzsment, hematológiai és hemosztazeológia, immunológia ismeretekből, továbbá 15 kredit értékű, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan is megszerezhető ismeretekből: molekuláris biológiai kutató laboratóriumi-, molekuláris morfológiai kutató laboratóriumi-, sejtbiológiai és sejtélettani kutató laboratóriumi-, farmakológiai kutató laboratóriumi-, és immunbiológiai kutató laboratóriumi gyakorlat, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint. A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek a fenti ismeretkörökből hiányzó krediteket a képzéssel párhuzamosan is megszerezhetik. Diplomamunka, záróvizsga Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai a Debreceni Egyetem OEC ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Diplomamunka A diplomamunka olyan jelentős, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány és nyomtatásban is megjelenített mű, amely tükrözi a hallgató tudását és a tájékozottságát a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredményeinek elemző, kritikai és összegző áttekintése során.

13 A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén szakmailag értékelhető eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentált, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmait és módszereit. A diplomamunka célja, hogy a jelölt a választott témakörben bizonyítsa szakmai tájékozottságát, a szakirodalomhoz való kritikai viszonyát, valamint elemző, értékelő készségét. Bizonyítsa, hogy képes tudományos minőségű adatgyűjtésre, az adatok szakszerű feldolgozására, értékelésére, illetve mindezekből helyes következtetések levonására. A diplomamunkára vonatkozó szabályokat a mindenkori kari szabályozás határozza meg. Az elvárások megegyeznek az Általános Orvostudományi Kar TDK pályamunkákkal szemben támasztott elvárásaival. A hatályos szabályzat az alábbi internet címről érhető el: Itt van a TDK pályamunka diplomamunkaként történő elfogadásának engedélyezési folyamata is leírva. A diplomamunka leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. Záróvizsga A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgató ígazolja, hogy a képzési célokban meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, képes azokat összefüggéseiben kezelni és alkalmazni. A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt megszerezte és a tanulmányi osztály ezt a leckekönyv megfelelő oldalán bejegyezte, a diplomamunkát elkészítette és benyújtotta, melyet a konzulens és egy opponens védésre alkalmasnak minősített. A záróvizsga folyamata 1. diplomamunka védése bizottság előtt A diplomamunka a konzulensi és az opponensi bírálattal, az általuk adott érdemjeggyel, és a jelölthöz előre eljuttatott kérdésekkel kerül a záróvizsga bizottságához. A záróvizsgán a jelölt 10 perces előadás formájában bemutatja diplomamunkájának fő elemeit, eredményeit, válaszol a feltett kérdésekre, ez alapján állapítja meg a bizottság a védésre adható osztályzatot. Az így keletkező három érdemjegy a záróvizsga részeredményét képezi. 2. komplex szóbeli vizsga A komplex záróvizsga három szakterületet ölel át. A tételsorok az államvizsgát megelőző két hónaptól, a szak honlapján találhatók ( A komplex záróvizsga akkor minősíthető sikeresnek, ha a hallgató legalább elégséges szinten teljesít minden egyes területen, amelyek a következők: Molekuláris genetika és genomika elmélete és módszerei A fehérjekutatás modern elmélete és módszerei Klinikai kutatások elmélete és gyakorlata Sikertelen részvizsgák a következő államvizsgán ismételhetőek. A záróvizsga eredményének kiszámítása az alábbi részjegyek történik: DK: diplomamunka konzulensi érdemjegye DO: diplomamunka opponensi érdemjegye DV: diplomamunka védésének érdemjegye SZT1.: az első szakmai területre vonatkozó felelet érdemjegye SZT2.: a második szakmai területre vonatkozó felelet érdemjegye SZT3.: a harmadik szakmai területre vonatkozó felelet érdemjegye Záróvizsga eredménye = [(DK+DO+DV)/3+(SZT1+SZT2+SZT3)/3]/2 A diploma minősítésének alapjául szolgáló számot két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. (TVSz 30. (9) bekezdés) kiváló 4,81-5,00

14 jeles 4,51-4,80 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 megfelelt 2,00-2,50 A kétciklusú képzésben kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki az alapképzés és a mesterképzés záróvizsgainak minden tárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozata és diplomamunkája eredménye jeles, valamint az összes vizsgájának érvényes érdemjegyei és érvényes gyakorlati jegyei között jónál rosszabb osztályzat nincs. (TVSz 29. )

15 A KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK OKTATÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ INTÉZETEK/TANSZÉKEK

16 REKTOR: Dr. Fábián István egyetemi tanár A DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM HIVATALAI ÉS INTÉZMÉNYEI CENTRUM ELNÖK: Dr. Paragh György egyetemi tanár ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR DÉKÁN: Dr. Csernoch László egyetemi tanár FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR DÉKÁN: Dr. Hegedűs Csaba egyetemi tanár GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR DÉKÁN: Dr.Vecsernyés Miklós egyetemi docens NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR DÉKÁN: Dr. Balázs Margit egyetemi tanár CENTRUMELNÖK HELYETTESEK: Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, szak- és továbbképzési centrumelnök-helyettes Dr. Fülesdi Béla egyetemi tanár, klinikai centrumelnök-helyettes Dr. Szöllősi János egyetemi tanár, tudományos centrumelnök-helyettes ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR : DÉKÁNHELYETTESEK Dr. Tőzsér József egyetemi tanár Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Dr. Kiss Csongor egyetemi tanár FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNHELYETTESEK Dr. Redl Pál egyetemi docens Dr. Tornai István egyetemi docens GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNHELYETTES: Dr. Halmos Gábor egyetemi tanár

17 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR DÉKÁNHELYETTES: Dr. Bánfalvi Attila egyetemi docens CENTRUMELNÖKI HIVATAL: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., Pf. 5. Telefon: (52) /55100; Telefax: (52) CENTRUMELNÖKI HIVATAL Stratégiai igazgató: Dr. Bíró Klára Stratégiai igazgatóhelyettes: Dr. Balatoni Ildikó Stratégiai igazgatóhelyettes: Dr. Fuxreiter Margit CENTRUM GAZDASÁGI IGAZGATÓ: Kecskés Gábor OKTATÁSSZERVEZÉSI KÖZPONT Oktatási Igazgató: Dr. Kerékgyártó Csilla 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 94., Pf. 69. (Oktatási Központ) Telefon/fax: (52) NEMZETKÖZI OKTATÁSI KÖZPONT: Igazgató: Dr. Jenei Attila egyetemi docens 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 94.(Oktatási Központ) Telefon: (52) Fax:: (52) ÁOK DÉKÁNI HIVATAL: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 94., Pf. 69. (Oktatási Központ) Telefon: (52) Fax: (52) ÁOK DÉKÁNI HIVATAL VEZETŐJE: Juhász Katalin FOK OKTATÁSI TITKÁRSÁG VEZETŐJE: Dr. Lampé István klinikai szakorvos EGÉSZSÉGÜGYI KAR: Dékán: Dr. Fábián Gergely főiskolai tanár 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2. Telefon: (42) Telefax: (42) , Dékánhelyettesek: Dr. Kósa Zsigmond főiskolai docens Dr. Semsei Imre tudományos főmunkatárs

18 Dr. Sárváry Attila főiskolai docens REKTORI HIVATAL: Egyetemi főtitkár: Balogh Judit 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf. 37. Telefon: (52) , /62500 Telefax: (52) Internet: MARKUSOVSZKY LAJOS KOLLÉGIUM: II.sz. Kollégium: Nagyerdei krt. 98. Telefon: (52) /55887, I.em.: 55061, II.em.: 55062, III.em.: III.sz. Kollégium: Móricz Zs. krt. 22. Telefon: (52) /55611, Kollégiumi bizottság: 55008, DEENK KENÉZY ÉLETTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRA: Főigazgató, könyvtárvezető: Dr. Virágos Márta 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: (52) / Telefon/fax: (52) KÖZMŰVELŐDÉSI TITKÁRSÁG: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. (Oktatási Központ) Telefon: (52) Fax: HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI IRODA: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: (52) /55008, 55220, Telefon/Fax: (52) MAGYAR ORVOSTANHALLGAT ÓK EGYESÜLETE (MOE): III. sz. Kollégium 4004 Debrecen, Móricz Zs. krt. 22. Telefon/fax: (52) , (52) /54219 ERASMUS/SOCRATES IRODA: 4004 Debrecen, Nagyerdei krt. 94. (Oktatási Központ) Telefon/fax: (52) , tel: (52) /58011, Honlap: SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM: 4004 Debrecen, Nagyerdei krt. 94. (Oktatási Központ 407, 409 szoba) Telefon: /56132,, (52) , (52) , (52) /58121, Honlap:

19 A DE OEC ELMÉLETI INTÉZETEI, TANSZÉKEI BIOFIZIKAI ÉS SEJTBIOLÓGIAI INTÉZET 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Web: Intézetvezető egyetemi tanár Biofizikai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár Biomatematikai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár Sejtbiológiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár Egyetemi tanár Professor Emeritus Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs Egyetemi gyakornok Ph.D. hallgató Dr. Szöllősi János Dr. Panyi György Dr. Mátyus László Dr. Szabó Gábor Dr. Vereb György Dr. Damjanovich Sándor Dr. Jenei Attila Dr. Krasznai Zoltán Dr. Nagy Péter Dr. Bacsó Zsolt Dr. Fazekas Zsolt Dr. Goda Katalin Dr. Varga Zoltán Dr. Hajdú Péter Dr. Szántó G. Tibor Dr. Székvölgyi Lóránt Dr. Dóczy-Bodnár Andrea Dr. Vámosi György Dr. Hegedüs Éva Dr. Pap Pál Dr. Papp Ferenc Dr. Simon László Szalóki Nikoletta Dr. Fenyőfalvi György Mocsár Gábor Nizsalóczki Enikő Tóth Ágnes Dr. Ujlaky-Nagy László Bársony Orsolya Bartók Ádám

20 Tanulmányi felelős Csomós István Domján Brigitta Forgács Attila Gutayné Tóth Zsuzsanna Imre László Dr. Kovács Tamás Lajtos Tamás Minh Doan Xuan Quang Nánási Péter Rente Tünde Shrestha Dilip Szalóki Gábor Szilágyi Orsolya Dr. Szöőr Árpád Váradi Tímea Veres Adrienn Volkó Julianna Dr. Fazekas Zsolt BIOKÉMIAI ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI INTÉZET 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Web: Tanszékvezető egyetemi tanár Fogorvosi Biokémiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Tudományos főmunkatárs Dr. Fésüs László Dr. Szondy Zsuzsa Dr. Nagy László Dr. Tőzsér József Dr. Balajthy Zoltán Dr. Fuxreiter Mónika Dr. Szatmári István Dr. Bálint Bálint László Dr. Sarang Zsolt Dr. Tőkés Szilvia Dr. Köröskényi Krisztina Dr. Mótyán János Dr. Barta Endre Dr. Mádi András Dr. Nagy Zsuzsanna

21 Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs Főiskolai docens Biológus Ph.D. hallgató Dr. Rühl Ralph Dr. Demény Máté Dr. Király Róbert Dr. Scholtz Beáta Dr. Varga Tamás Bartáné Tóth Beáta Brázda Péter Dr. Csősz Éva Gyöngyösi Adrienn Matúz Krisztina Pap Attila Péntek-Garabuczi Éva Dr. Simon-Vecsei Zsófia Dr. Tóth Katalin Ágnes Révészné Dr. Tóth Réka Cseh Tímea Dr. Gyuris Tibor Kerekes Tamás Dr. Keresztessy Zsolt Nagy Éva Simó Emília Szalóki Szilvia Dr. Albert Réka Dr. Balláné Oros Melinda Bozóki Beáta Buchan Gyöngyi Czimmerer Zsolt Dániel Bence Elvan Elguren Gizem Ayna Ixchelt Cuaranta Monroy Keresztesi Edina Kiruphagaran Thangarajan Kiss Beáta Dr. Koller Júlia Dr. Kristóf Endre Lábiscsák Péter Makuta Mariann

22 Tanulmányi felelős Dr. Meskó Bertalan Dr. Mohamed Faisal Mahdi Nagy Gergely Nagy Katalin Német István Pallai Anna Sárvári Anitta Kinga Simándi Zoltán Takács Erika Tóth Boglárka Tóth Ferenc Tóth Mária Dr. Tőkés Szilvia (Tel: 64439; e- DE OEC MOLEKULÁRIS MEDICINA KUTATÓKÖZPONT 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Megbízott vezető, tudományos tanácsadó Apoptózis és Genomika Kutatócsoport (MTA-DE) Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport (MTA-DE) Dr. Jóna István Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Orvosi Vegytani Intézet Sejtélettani (DEOEC) Kutatócsoport ÉLETTANI INTÉZET 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Web: Tanszékvezető egyetemi tanár Fogorvosi Élettani és Gyógyszertani Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár Egyetemi tanár Egyetemi docens Dr. Csernoch László Dr. Nánási Péter Dr. Kovács László Dr. Szűcs Géza Dr. Bányász Tamás Dr. Bíró Tamás Dr. Magyar János

23 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Tudományos tanácsadó Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Külső előadó, főiskolai tanár Egyetemi gyakornok OTKA posztdoktori álláshely Ph.D. hallgató Tanulmányi felelős Dr. Rusznák Zoltán Dr. Pál Balázs Dr. Sárközi Sándor Dr. Szentandrássy Norbert Dr. Benkő Szilvia Dr. Horváth Balázs Tóth István Balázs Dr. Jóna István Dr. Szentesi Péter Dr. Czifra Gabriella Dr. Dienes Beatrix Dr. Cseri Julianna Dr. Jenes Ágnes Dr. Ruzsnavszky Olga Dr. Szöllősi Attila Dr. Fodor János Kőszeghy Áron Dr. Lukács Balázs Ambrus Lídia Dr. Bárándi László Bodnár Dóra Budai Marietta Geyer Nikolett Dr. Hegyi Bence Kistamás Kornál Nagy Dénes Nagy Zsuzsanna Oláh Tamás Dr. Oláh Attila Dr. Palicz Zoltán Dr. Ruzsnavszky Ferenc Dr. Szöllősi Attila Varga Aliz Dr. Magyar János

24 IMMUNOLÓGIAI INTÉZET 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: Fax: Web: Intézetvezető egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi tanársegéd Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs Egyetemi gyakornok Ph.D. hallgató Tanulmányi felelős Dr. Rajnavölgyi Éva Dr. Bácsi Attila Dr. Lányi Árpád Dobos Nikoletta Dr. Laczik Renáta Dr. Gogolák Péter Dr. Koncz Gábor Szabó Attila Csillag Anikó Dr. Agod Zsófia Bacskai Ildikó Bene Pál Krisztián Bokhobza Esther Fekete Tünde Dr. Horváth Krisztián Pázmándi Kitti Dr. Lányi Árpád KLINIKAI KUTATÓ KÖZPONT 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Igazgató, egyetemi docens Professor Emeritus Egyetemi docens Egyetemi tanársegéd Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs vezető laboratóriumi analitikus Ph.D. hallgató Dr. Habil Bereczky Zsuzsanna Dr. Muszbek László Dr. Habil Hársfalvi Jolán Pénzes-Daku Krisztina Dr. Katona Éva Dr. Bagoly Zsuzsa Dr. Fejesné Tóth Eszter Dr. Ujvárosi Kinga Haramura Gizella Fekete Attila Kállai Judit Dr. Kovács Kitti Bernadett Dr. Miklós Tünde Nagyváradi László

25 Tanulmányi felelős Dr. Pataki Lajos Shemirani Gazaleh Székely Edina Dr. Bagoly Zsuzsa MTA-DE VASZKULÁRIS BIOLÓGIA, THROMBÓZIS ÉS HEMOSZTÁZIS KUTATÓCSOPORT 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Kutató professzor Tudományos főmunkatárs Kutató orvos Prof. Dr. Muszbek László Dr. Komáromi István Dr. Amir Shemirani Houshang KLINIKÁK, TANSZÉKEK, INTÉZETEK BELGYÓGYÁSZATI INTÉZET 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Igazgató, egyetemi tanár Dr. Paragh György ANYAGCSERE BETEGSÉGEK TANSZÉK 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: Fax: Tanszékvezető egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Tudományos főmunkatárs Klinikai szakorvos Klinikai szakorvosjelölt Ph.D. hallgató Dr. Paragh György Dr. Balogh Zoltán Dr. Káplár Miklós Dr. Páll Dénes Dr. Fülöp Péter Dr. Harangi Mariann Dr. Jenei Zoltán Dr. Katona Éva Dr. Nagy Gergely Dr. Seres Ildikó Dr. Koncsos Péter Dr. Köbling Tamás Dr. Sira Lívia Dr. Gaál Krisztina Dr. Sztanek Ferenc Dr. Juhász Imre Lőrincz Hajnalka