több odafigyelés kellett volna A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "több odafigyelés kellett volna A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól"

Átírás

1 MESSING VERA MOLNÁR EMÍLIA több odafigyelés kellett volna A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól Az alábbi cikk megírásához az a felismerés vezetett, hogy több, egymással párhuzamosan, különbözõ célból készített kutatásunkból is ugyanaz a nagyon erõs összefüggés bontakozott ki a cigány gyerekek tanulmányi ambícióit meghatározó tényezõkrõl. Bár a kutatások nem reprezentatívak a magyarországi iskolásokra vonatkozóan, mégis olyan erõsen és egybehangzóan mutatják azt, hogy az osztály etnikai összetétele determinálja a gyerekek iskolai és továbbtanulási ambícióit (a gyerekek saját etnikai hovatartozásától függetlenül), hogy úgy véltük, érdemes megismertetni a szélesebb szakmai közösséget e kutatások eredményeivel. Az alábbi tanulmány mûfajilag némileg öszvér: két külön kutatás kvalitatív és kvantitatív eredményeit és az azokból levont következtetéseket tartalmazza. Következtetéseink egy részét statisztikailag igazoljuk, más részét csak a terepmunkák során szerzett tapasztalatokra építve fogalmazzuk meg. 1. A roma gyerekek összetett hátrányai A roma gyerekek zöme kettõs hátránnyal szembesül: egyrészt azokkal a hátrányokkal, amelyek a család szociális helyzetébõl erednek, másrészt azzal a megkülönböztetéssel, negatív megítéléssel, amely a többségi környezet által feltételezett etnikai hovatartozásból adódik. Mérvadó becslések szerint a roma gyerekek több mint 80 százaléka hátrányos helyzetû, kétharmada-háromnegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetû 1. Ezek az arányok a teljes hazai iskoláskorú népességre nézve 38 százalék, illetve százalék 2. Vagyis ötbõl négy roma gyerek küzd a rossz szociális körülményekbõl adódó hátrányokkal, kétharmaduk, háromnegyedük pedig szélsõséges anyagi és szellemi megfosztottság körülményei között él. Tudományos közhely, hogy a kirekesztettség- 1 Kertesi Gábor becslése a Kemény-Janky-Lengyel 2003-as cigányvizsgálata alapján. A számok becslések, tehát megfelelõ óvatossággal kezelendõek. Ezúttal is köszönjük Kertesi Gábornak, hogy e becsléseket rendelkezésünkre bocsátotta. 2 Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai. Esély 2008/4 77

2 nek milyen negatív következményei vannak a gyerekek mentális és kognitív fejlõdésére, szociális készségeinek kialakulására. Éppen ez az oka annak, hogy a modern demokráciák általános és kötelezõ oktatást biztosító iskolarendszerének nem pusztán a társadalmilag érvényes tudás átadása, de a szociális helyzetbõl adódó hátrányok, illetve esélyegyenlõtlenségek csökkentése is feladata. (Vagy ha a realitásoknál maradunk, feladata lenne.) A roma gyerekek zömét a szegénységgel párhuzamosan olyan hátrányok is érik, amelyek a többségi környezet elõítéletes, gyakran diszkriminatív reakcióiból következnek. Neményi Mária legutóbbi kutatásában elemezte, 3 hogyan hat a roma gyerekek önképére, önbecsülésére és ezen keresztül iskolai teljesítményére, továbbtanulási ambícióira a többségi iskolai környezet gyakran negatív, lekezelõ attitûdje, a tanárok és a környezet elvárásainak alacsony szintje. Kutatásából kiderül, hogy a roma gyerekek egy jelentõs része fenyegetettségként éli meg etnikai hovatartozását. Ezek a gyerekek serdülõkorukban már jól ismerik azokat a sztereotípiákat, amelyeket a többségi környezet a cigányokról alkot. A sztereotípiák óhatatlanul beépülnek a gyerekek identitásába, és a gyerekek személyiségének és közvetlen környezetének függvényében fejtik ki hatásukat. Pusztán logikai úton is belátható, hogy mindez önbeteljesítõ jóslatként mûködik: a környezet úgymond tudja, hogy a cigány gyerek buta, tehetségtelen, a szülõk sem támogatják, nem érdemes hát bajlódni vele. Ilyen közegben még a legtehetségesebb gyermek sem fog teljesíteni, sõt, ami még nagyobb baj, elhiszi magáról, hogy tehetségtelen és alkalmatlan az általános iskola elvégzésén túl bármilyen további ambíció beteljesítésére. Ez a tanulmány azt kíséreli meg bemutatni, hogy a roma gyerekek milyen iskolai körülmények között küzdenek a kettõs szociális és etnikai hátránnyal, és melyek azok a tényezõk, amelyek a leginkább korlátozzák e gyerekeket iskolai elõmenetelükben. Tisztában vagyunk vele, hogy az iskolai sikerességet nagymértékben befolyásolják az egyéni, családi és tágabb értelemben vett közösségi jellemzõk is, mindazonáltal jelen írásunkban elsõsorban azokra a tényezõkre fókuszálunk, amelyek az iskolához köthetõek, vagy másképpen fogalmazva, az iskola, az iskolarendszer és az oktatásirányítók felelõsségi körébe tartoznak. A felhasznált adatokról Az adatok, melyeket felhasználtunk, két forrásokból merítenek. Az egyik adatforrás olyan, nyolcadik osztályos gyerekek körében készült önkitöltõs kérdõív alapján készült, melyet az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) egy széles, ám nem reprezentatív (néhány iskolát magába 3 Neményi Mária (2007): Az iskolai esélyek társadalmi meghatározottsága. Kutatási zárótanulmány Esély 2008/4

3 Messing Molnár: több odafigyelés kellett volna foglaló) mintáján kérdeztünk le. 4 Ennek megfelelõen torzítanak is az adatok, méghozzá úgy, hogy az átlagosnál jobb képet tükröznek. Azok az iskolák, amelyek beléptek az integrációs hálózatba, az átlagosnál feltehetõen valamivel tudatosabbak, odafigyelõbbek és az ott tanítók valószínûleg pedagógiailag is képzettebbek, ha másért nem, hát az OOIH által biztosított továbbképzések miatt. A másik adatforrást a Magyar Cigányokért Közalapítvány Roma, illetve a Tempus Közalapítvány Útravaló ösztöndíjasainak 5 körében végzett kérdõíves felmérés, iskolai sikerességet magukénak tudó roma egyetemistákkal készült interjúk, valamint települések, mikro-régiók iskolarendszerét és azon belül a roma, illetve hátrányos helyzetû gyerekek iskoláztatását bemutató esettanulmányok szolgáltatják. 6 E kutatás a Roma és az Útravaló ösztöndíjas népesség jellemzõit reprezentálja, és mint ilyen, a magyar valóság egészéhez képest jobb képet nyújthat, mivel a Roma ösztöndíj feltétele bizonyos, bár nem túl magas tanulmányi átlageredmény elérése. A fentieken túl néhány interjúrészletet idézünk más iskolakutatások anyagaiból, ezek forrását mindig külön jelezzük. 2. Iskolai sikeresség: tanulmányi teljesítmény és továbbtanulás Az iskolai sikerességet, illetve sikertelenséget leginkább az egymással szorosan összefüggõ tanulmányi teljesítmény és a továbbtanulás tükrözi. A tanulmányunk alapját képezõ kutatások kvantitatív részében az elõbbit a tanulmányi átlaggal, az utóbbit a továbbtanulási szándék meglétével és milyenségével (a megcélzott középfokú oktatási intézmény típusával), valamint azzal mértük, hogy a gyerekek milyen jövõképet, foglalkozást 4 Általános iskolás gyerekek pályaesélyei. Jedlik Ányos Kutatási Program Kutatás vezetõ Neményi Mária, a kutatásban részt vevõ kutatók: Szalai Júlia, Messing Vera. A kutatás során közel 1500 nyolcadik osztályos gyerek körében önkitöltõs kérdõívvel készítettünk felmérést. Agyerekektõl egy, a jövõrõl szóló elképzeléseiket tartalmazó fogalmazást is kértünk. Mindezt kiegészítettük a tanároktól megkérdezett, az iskolára és az osztályra vonatkozó néhány adattal. 5 Aroma és hátrányos helyzetû diákoknak párhuzamos két ösztöndíj áll rendelkezésükre ma Magyarországon: a Roma ösztöndíjat magukat romának valló általános iskolás felsõ tagozatos és középiskolás gyerekek pályázhatják meg tanulmányi átlagtól függõen. (Akiíró korábban a MCKA, késõbb a MNEKH, jelenleg az SZMM közösen a MCKA-val.) Atanulmányi átlag emelkedésével a támogatás összege is növekszik. Az anyagi juttatáson kívül egyéb támogatás nem társul a Roma ösztöndíjhoz. Az Útravaló ösztöndíj -at hátrányos helyzetû általános iskolás 7., 8. osztályos illetve középiskolai tanulók vehetik igénybe. Az ösztöndíjra mentortanárral közösen lehet pályázni, vagyis az anyagi támogatáson kívül mentortanári támogatást is jelent ez az ösztöndíj. 6 Akutatás 4 elembõl állt össze. Egyrészt az ösztöndíjakat kezelõ közalapítványok erõsen hiányos és zavaros adatbázisainak elemzésébõl. Másrészt az ösztöndíjasok és szüleik körében végzett kérdõíves felmérésbõl. Harmadrészt egy kvalitatív terepkutatásból. Továbbá egy, a felsõoktatásba eljutó volt ösztöndíjasok körében végzett interjús kutatásból. Asurvey kutatás 400 Roma és 400 Útravaló ösztöndíjas megkérdezésén alapul. Akérdezettek mintáját az ösztöndíjakat kezelõ közalapítványok részünkre átadott ösztöndíjasnak elküldött felkérõ-levelünkre válaszolók közül választottuk ki. E mintaválasztásra az adatvédelmi, illetve az ösztöndíjakat kezelõ közalapítványok korlátozásai miatt kényszerültünk. Atöbblépcsõs és torzításokat is tartalmazó mintavételi folyamatból fakadó eltéréséket súlyozással korrigáltuk. Esély 2008/4 79

4 képzelnek el maguknak felnõtt korukra. Ezután megkerestük azokat a változókat, amelyek ezen ambíciókat leginkább befolyásolják. Az így kirajzolódó képet a kvalitatív kutatás eredményeivel árnyaltuk, illetve egészítettük ki Tanulmányi teljesítmény A tanulmányi átlag a gyerekek teljesítményének általánosan elfogadott és az oktatási rendszerben használt mérõszáma. Ugyanakkor tudjuk, hogy a tanulmányi átlageredmény nem abszolút és közel sem kizárólag a gyerek képességeinek függvénye. A tanulmányi osztályzatok (és átlagok) iskolánként változóan relatívak: különbözõ iskolákban eltérõ erõfeszítéssel és teljesítménnyel lehet ugyanolyan osztályzatot elérni. Ez pedig ugyancsak megnehezíti a gyerekek és az iskolák eredményeinek tényleges összehasonlítását. Ugyanakkor, a fent említett fenntartások figyelembevételével a tanulmányi átlagot el kell fogadnunk, mint olyan indexet, mely nem csupán a gyerek iskolán belüli helyzetét jelzi, de alapvetõen meghatározza jövõbeli lehetõségeit, továbbtanulási esélyeit. Melyek tehát azok a tényezõk, amelyek az iskolai sikerességnek e vitatott mutatóját meghatározzák? Nem meglepõ módon, a korábbi iskola-kutatások eredményeivel megegyezõen, a mi adataink szerint is meghatározóak az olyan társadalmi, gazdasági tényezõk, mint a szülõk iskolai végzettsége, munkaerõ-piaci helyzete, a település típusa, a gyermek neme. De ezeken túl, sõt, ezeket felülírva, két további tényezõ bizonyult meghatározónak: az etnikai hovatartozás 7 és a gyermek osztályában tapasztalt etnikai arány 8. ETNIKAI HOVATARTOZÁS Nagyon jelentõs különbséget tapasztaltunk a tanulmányi átlagot illetõen a gyerekek etnikai hovatartozása szerint: a roma gyerekek átlageredményei rosszabbak, mint nem roma társaiké. Csakhogy ez nem magyarázható teljes egészében a roma családok átlagosan rosszabb szociális helyzetével. A tanulmányi átlageredmény és a gyermek származása közötti összefüggés ugyanis akkor is erõs és szignifikáns marad 9, ha eredményeiket kontrolláljuk a szülõk iskolai végzettségére, illetve munkaerõpiaci helyzetére nézve. Az összefüggés azonban kicsit összetettebb: a nagyon alacsony iskolai végzettségû szülõk gyermekeinek etnikai hovatartozástól függetlenül gyenge a tanulmányi átlaguk, viszont ahogy nõ a szülõk iskolai végzettsége, úgy nyílik az etnikai olló: a cigány gyerekek körében kisebb a szülõk végzettségének hatása, mint a nem cigány gyerekeknél. Hasonló megfigyelést tehettünk a szülõk munkaerõ-piaci helyzetének és a gyermek tanulmányi eredményének összefüggése terén is: 7 Önbevallás alapján. 8 Nyolcadik osztályosok körében végzett felmérés alapján. Az ösztöndíjasok körében végzett felmérés nem ad értékelhetõ eredményt a tanulmányi átlagra vonatkozóan, hiszen a sokaság eleve a tanulmányi átlag alapján definiált. 9 P. corr: 0,233, sign: 0, Esély 2008/4

5 Messing Molnár: több odafigyelés kellett volna bár a szülõk munkaerõ-piaci helyzete erõsen befolyásolja a gyerekek iskolai eredményeit, a roma gyerekek szignifikánsan alacsonyabb tanulmányi átlagot produkálnak nem roma társaikhoz viszonyítva, ha kiszûrjük a szülõk gazdasági aktivitásának hatását 10. Az etnicitás még az iskolai teljesítmény és a nemek közötti közismert összefüggést is felülírja: a roma lányok rosszabb átlageredményt érnek el, mint a nem roma fiúk. A fenti eredmények alapján elmondható, hogy az etnicitás felülír minden olyan összefüggést, ami a tanulmányi eredmény és társadalmi-gazdasági változók között egyébként fennáll. Ez a hatás azonban egy másik változón, nevezetesen a gyermek osztályában tapasztalható etnikai arányokon keresztül érvényesül. ETNIKAI ARÁNYOK A GYERMEK OSZTÁLYÁBAN Mind a két felmérés egyértelmû következtetése az, hogy a tanulmányi eredmények legerõsebben a tanuló osztályában tapasztalható etnikai arányokkal függnek össze. Minél magasabb a roma gyerekek aránya egy osztályban, annál alacsonyabb a tanulók tanulmányi teljesítménye. Ez az összefüggés nagyon szignifikáns 11 és robusztus: azokban az osztályokban, ahol 10% alatti a cigány gyerekek aránya 3,67 a tanulmányi átlag, azokban, ahol a cigány gyerekek az osztály relatív többségét alkotják, már csak 3,19. Ráadásul a cigány és a többségi gyerekek tanulmányi átlaga egyaránt csökken az osztály etnikai arányának függvényében, a kettejük közötti különbség pedig konstansnak (0,7) mondható egészen addig, míg az osztályban relatív többségbe nem kerülnek a cigány gyerekek: az ilyen osztályokban már elkezd közelíteni a roma és a többségi gyerekek tanulmányi eredménye. Az adatok tehát azt mutatják, hogy nem a roma gyerekek rontják le a teljesítményt a többiek kárára, hanem a roma gyerekek arányának növekedésével párhuzamosan a cigány és többségi gyerekek tanulmányi átlaga azonosan csökken. E jelenség mögött tehát minden bizonnyal valamilyen más tényezõ is megbújik, olyan ami az összes gyerekre egyformán hat. 12 A TANÁR ÁLTAL TÉTELEZETT ETNIKAI ARÁNYOK AZ OSZTÁLYBAN Hasonlóan erõs hatással bír 13 a tanulmányi átlageredményre a tanári percepció az osztály etnikai összetételérõl, vagyis az, hogy az osztályfõnök milyennek becsüli meg az osztályban tapasztalható etnikai arányokat. Azokban az osztályokban, ahol a tanár jól, vagy esetleg alulbecsüli a roma gyerekek számát ahhoz képest, amit a gyerekek önmagukról mondanak, magasabb tanulmányi átlagot tapasztaltunk, mint azokban az osz- 10 Parciális P. corr: 0,279. sign: 0, F = 10,8; sign: 0, Az, hogy mindez a roma gyerekek mekkora arányát érinti más kutatásokból ismerhetõ. Havas Gábor, Kemény István és Liskó Ilona 1999-ben végzett kutatása alapján a roma gyerekek bõ egyharmada cigány többségû osztályokban végezte tanulmányait. ARoma ösztöndíjasok és a magukat romának valló Útravaló ösztöndíjasok 40 százaléka szegregálódó osztályokban végzi iskolai tanulmányait. 13 F = 7,7; sign: 0,000. Esély 2008/4 81

6 tályokban, ahol az osztályfõnök felülbecsüli a roma gyerekek számát. Tehát nem pusztán az etnikai összetétel, de legalább ennyire a tanár percepciója is befolyásolja a gyerekek tanulmányi eredményeit. Vagyis a cigányság nem önmagában etnikai hovatartozás, de olyan címke, ami csoportszinten is meghatározó erõvel bír a gyerekek iskola által értékelt teljesítményére. A fenti jelenség mögött megbúvó hatásmechanizmusra kvalitatív kutatásaink világítanak rá: az alacsonyra értékelt teljesítmény a tanár, illetve az iskola cigánynak vélt gyerekhez és szüleikhez való hozzáállásának, valamint a gyerek iskolai interakciói során kialakuló alacsony önértékelésének és gyenge önbizalmának együttes eredménye. A roma gyerekekkel készült interjúkban rendre azzal találkozhatunk, hogy az õket tanító pedagógusok nem is feltételezik, hogy a roma gyerekek jó eredményeket érhetnének el, és nem is különösebben motiválják õket a tanulásra, továbbtanulásukat sem ambicionálják. Az alábbi interjúrészlet egy nagyon gyakran megjelenõ tanári attitûdöt illusztrál: Szerintem az értékeik alacsony szinten vannak, a tudás iránti vágy hiányzik, a családban a tanulást nem követelik meg tõlük. Nem sikk az, hogy tudok, nem érdekli õket, nem érdekli õket sajnos az iskola. Az érdekli, hogy elmenjen este kártyázni, és legyen cigarettája. [ ] A cigány tanuló nem fog továbbtanulni, örül, hogy a nyolcat kijárta. Hogyha a nyolcosztályos bizonyítvány megvan, az már szuper. Õnekik elég. (Általános iskolai tanár) In: Educatio 2006/1, pp Bár nyíltan elõítéletes tanári hozzáállásra is van példa, a burkolt elõítéletesség sokkal gyakoribb. Az a ki nem mondott feltételezés, hogy egy roma gyerek úgysem viheti sokra, jelenik meg akkor, amikor a tanár rendszeresen nem szólítja fel a roma gyereket, amikor nem dicséri, nem bíztatja, amikor nem segít bepótolni az esetleges lemaradást, amikor nem igyekszik megnyugtatóan rendezni a gyerekek közötti konfliktusokat stb. Jól érzékeltetik az alábbi interjúrészletek azt, hogy mindez hogyan csapódik le a gyermek önképében és ambícióiban. Kudarcok is értek a tanulmányaim során. Tehát én az általános iskolát és a szakmunkásképzõt úgy végeztem el, hogy én soha nem voltam büszke, soha nem néztem fel egy tanárra sem. Nagyon sokszor éreztették velem, hogy én egy kis hülye cigánygyerek vagyok és húzzam meg magam itt az osztályban. (Jelenleg a felsõoktatásban tanuló roma diák) Ami meghatározó volt alsó tagozatban [ ], az a matek tanárnõm volt. Azt a szintû megaláztatást, amiben részem volt, illetve akár a napköziben, a napközis hölgytõl [ ], gyerekként nem igazán tudtam feldolgozni vagy megérteni, mert nem tudtam ésszel felfogni, hogy miért ér ez a megalázás. Példának okáért, akár a táblánál, hogy ha kihívott, hogy egyenletet oldjak meg, olyan szintû megszégyenítésben részesített, amiben másokat nem. Ez olyan szinten tudta elvenni a kedvemet mondjuk a matektól, hogy elég, ha annyit mondok, hogy a gimnáziumban volt olyan példa, amikor ki kellett menni a táblához, és izzadt a tenyerem, egyszerûen rosszul voltam! [ ] tehát ilyenekre gondolok, hogy fõképp azokra a dolgokra, amikor visszaél azzal a lehetõséggel a tanár, hogy jogtalanul megalázza az embert, azért, mert pusztán cigány. Nincs a dolog kimondva, mellõzi, nem szólítja fel, nem bíztatja, nem ösztönzi munkára, nem vonja be a csapatba, kiközösíti és mindezt észrevétlenül. (Jelenleg a felsõoktatásban tanuló roma diák) 82 Esély 2008/4

7 Messing Molnár: több odafigyelés kellett volna Látható, hogy a tanár alacsony elvárásai, a gyerekek alulértékelése, kevés kivételtõl eltekintve, a gyermek ambícióinak és ezáltal teljesítményének is objektív akadályává válnak. Badarság lenne azt gondolni, hogy az iskolából teljesen kiszoríthatóak lennének a romákról kialakított többségi sztereotípiák. Az azonban elvárható, hogy a pedagógusok mindent elkövessenek annak érdekében, hogy az elõítéletek (köztük saját elõítéleteik) csökkenjenek, és hogy minden gyerekben tudatosuljon: az egyéni cselekedetek köztük az iskolai teljesítmények megítélésekor indifferens a származás, az identitás, a bõrszín. Ha az iskola képtelen lelki biztonságot nyújtani a gyerekeknek, akkor azok elvesztik önbizalmukat, motiváltságukat. Az alábbi interjú-részlet is a fentieket támasztja alá. A gimnáziumban azért ismételtem egy egész évet, mert az osztálytársaim csúfoltak a cigányságom miatt, és bizony annyira elvette az embernek a kedvét az iskolától ez az egész helyzet, hogy nem igazán szerettem iskolába járni. Folyton azt mondtam, hogy beteg vagyok. Rögtön meg is betegedtem egyébként rá egy-két napra, és bizony elég sokat hiányoztam. Emiatt megbuktam. Nem igazán akartak velem barátkozni, bántottak az iskolában. [ ] Fizikálisan is, hülyeségnek tûnik, de böködtek a körzõvel, kihúzták alólam a széket. Sokszor úgy mentem az iskolába, hogy fájtak az ujjaim, mert csavargatták a kezemet. Volt, hogy az általános iskolában megütöttek, még az általános iskolában, úgy hogy vérzett az orrom. A testvéreimmel volt, hogy gyalog mentünk haza, [...] ami egyébként busszal is negyven-negyvenöt perc. Hát még gyalog! Hadd ne mondjam, egy tizenhárom évesnek, meg még a két testvérének! Akkor volt az egyik testvérem nyolc, a másik talán tíz. Szóval, gyalog ez a háromnegyed órás út ez kb. három-négy órára is húzódott, mert nem mertünk felszállni egyik buszmegállóban sem a buszra, mivel tudtuk, hogy várnak minket az iskolatársaink, hogy megverjenek minket. Szóval negatív élmény az van bõven. [ ] Tanári oldalról azt gondolom, mindenképpen, hogy bizonyos több odafigyelés kellett volna. A gimnáziumban ezt úgy értem, hogy amikor mondtam az osztályfõnökömnek, hogy engem ebben az osztályban állandóan piszkálnak, bántanak, és nem hagynak békén, akkor õ csak legyintette egyet, hogy én biztosan csak képzelõdöm, és ezt biztos nem azért csinálják, mert én cigány vagyok. (Jelenleg a felsõoktatásban tanuló roma diák) Amit a roma gyerekek egészen biztosan megtanulnak az iskolában, az a cigányokról alkotott többségi sztereotípia, az hogy a cigány lusta, buta, és nincs benne kitartás. A stigmatizált gyerekek különbözõ egyéni stratégiákat alakítanak ki ebben az identitásukat fenyegetõ helyzetben, 14 de többnyire internalizálják az alacsony elvárásokat. Motiválatlanságuk tovább erõsödik, ha nincs mögöttük támogató otthoni környezet, ha a szülõk saját kudarcokkal teli iskolaéveik okán maguk is bizalmatlanok az iskolával szemben, és nem tulajdonítanak jelentõséget az iskolában megszerezhetõ tudásnak. Így nem csoda, ha azok a gyerekek, akiknek induló hátrányait gyakran egyébként is figyelmen kívül hagyja, vagy nem megfelelõ módon kezeli az iskola, hozzák a papírformát és rosszul teljesítenek. 14 Neményi Mária (2007): Serdülõ roma gyerekek identitás-stratégiái. Educatio 2007/1 Esély 2008/4 83

8 2.2. Továbbtanulási tervek A gyerekek továbbtanulása nyilvánvalóan szoros összefüggést mutat a korábbi iskolai eredményeikkel és mindazok a fentiekben felsorolt tényezõk, amelyek befolyásolják a tanulmányi teljesítményt, hatással vannak a továbbtanulásra is. Eredményeink azt mutatják, hogy a továbbtanulási ambíciók tekintetében még erõsebbek e tényezõk az osztályban tapasztalt valós és a tanár által vélelmezett etnikai összetétel hatásai. A nyolcadikosok körében végzett kutatás eredményei szerint a 8. osztályos roma gyerekek harmada érettségit nem adó iskolában tervezi folytatni tanulmányait, és csak 13 százaléka gondolja, hogy gimnáziumba megy, míg a nem roma gyerekek 40 százaléka gimnáziumban és mindössze tizede érettségit nem adó intézményben tervezi a következõ tanévet megkezdeni. Ez a kapcsolat akkor is szignifikáns és erõs marad, ha adatainkat kontrolláljuk a szülõk iskolai végzettségére vonatkozóan. 15 Mindkét kutatásból egyértelmûen arra a következtetésre jutottunk, hogy a tanulmányi eredményhez hasonlóan, az osztályában tapasztalt etnikai arány még az etnikai hovatartozásnál is erõsebb összefüggést mutat a továbbtanulási szándékokkal. 16 A gyermek osztályát jellemzõ, illetve a tanár által vélelmezett etnikai arányok a gyerek származásától függetlenül is determinálják a gyermekek továbbtanulási ambícióit, vagyis etnikai hovatartozástól függetlenül hátrányosan érinti a gyerekeket az osztály elcigányosodása. Az ilyen környezetben a többségi gyerekeknek ugyanúgy csökkennek az ambícióik, mint a roma gyerekeknek. Ugyanakkor a nyolcadikosok körében végzett felmérés tanulsága szerint az osztály etnikai összetétele csak egy bizonyos szintet meghaladóan gyakorol erõteljes hatást a továbbtanulási ambíciókra. Ott, ahol a roma gyerekek aránya meghaladja a 40 százalékot, meredeken lezuhan a gimnáziumban továbbtanulni vágyók, és háromszorosára emelkedik az érettségit nem adó iskolákban továbbtanulni tervezõk aránya, a kiegyensúlyozottabb etnikai összetételû osztályok tanulóihoz képest. 17 Kutatási adataink visszaigazolják a középosztálybeli szülõk aggodalmait, és azt bizonyítják, hogy gyermekeik kimentése az ilyen iskolákból az egyének, családok szintjén racionális döntés. Az ösztöndíjasok körében végzett adatfelvétel alapján számszerûen is kimutatható az az összefüggés, amely a roma gyermekek kortárs kapcsolatainak etnikai összetétele és a továbbtanulási és életpálya ambíciói között fennáll. Mivel a heterogén baráti körnek etnikailag heterogén, azaz nem szegregált környezet az elõfeltétele, az adatok a szegregáció mértéke és a továbbtanulási szándék milyensége közötti összefüggésként is értelmezhetõk. Minél heterogénebb etnikailag a barátok köre, annál magasabb továbbtanulási ambíciókat fogalmaznak meg a roma gyerekek. Az érettségit nem adó iskolákban továbbtanulni tervezõ roma gyerekek jellem- 15 P. corr: 0,117, sign: 0, P. corr.: 0,19 sign: 0,00 (nyolcadikosok identitás stratégiái kutatás alapján); P. corr: 0,15 sign: 0,00 (ösztöndíjas kutatás alapján). 17 Eredményeink alátámasztják annak a modellszámításnak a következtetéseit, amelyet Kertesi Gábor és Kézdi Gábor végzett az etnikai és szociális szegregáció folyamatáról (Kertesi Kézdi 2005). 84 Esély 2008/4

9 Messing Molnár: több odafigyelés kellett volna zõen etnikailag zárt baráti körben élnek (átlagosan barátaik 77 százaléka ugyanúgy roma, mint õ), míg az érettségit adó középiskolákban továbbtanulni tervezõ roma gyerekeknek etnikailag nyitott a baráti köre. Az is nagyon látványos különbség, hogy milyen jövõt, foglalkozást képzelnek el maguknak a gyerekek: azok a roma gyerekek, akik etnikailag zárt kortárs környezetben nõnek fel (vagyis szegregált osztályokba járnak), vagy bizonytalanok a jövõjüket illetõen, vagy jellemzõen a kevéssé versenyképes, alacsony jövedelmet és megélhetési bizonytalanságot is jelentõ foglalkozásokat tradicionális fizikai, kétkezi munkát igénylõ pályát jelöltek meg. Az etnikailag heterogén kortárs csoportban élõ gyerekek jellemzõen a biztosabb megélhetést biztosító modern szolgáltatási, értelmiségi pályákat jelölték meg. 3. A szegregálódó iskolák közelrõl Az alacsonyabb színvonalnak azonban nem önmagában a roma gyerekek magas aránya az elsõrendû oka, hiszen láttuk, hogy a nem roma gyerekek teljesítménye és ambíciói ugyanúgy lezuhannak az elcigányosodó osztályokban, hanem azok a folyamatok idézik elõ, amelyek egy-egy iskola avagy osztály elcigányosodásához vezetnek. Az etnikai szegregáció kialakulásának folyamatát és következményeit jól ismerhetjük számos országos (Kertesi Kézdi 2005, Havas Kemény Liskó 1999) és települési kutatásból (Zolnay 2006). Egy adott településen, kistérségben szinte mindig van egy vagy több iskola, amelyikben magas a roma, illetve szélsõségesen deprivált családok gyerekeinek aránya. Nem véletlen azonban, hogy melyik iskola lesz cigányiskola. Az alacsonyabb pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó, rosszabb tárgyi feltételekkel mûködõ, kevésbé képzett tanárokat foglalkoztató, a helyi oktatási intézmények rendszerében gyenge érdekérvényesítési képességgel bíró iskolák válnak nagy valószínûséggel ilyen, a helyi középosztály által diszkvalifikált iskolákká. A középosztálybeli szülõk igyekeznek a jobb tárgyi, szakmai feltételekkel mûködõ iskolákba vinni a hátrányos helyzetû családok gyerekeihez képest egyébként is elõnyökkel induló gyerekeiket. Ha a jellemzõen hátrányos helyzetû cigány gyerekek aránya elkezd nõni egy iskolában, azt annak jeleként értelmezik, hogy ott hamarosan csökkenni fog a színvonal. Ez nem feltétlenül a romákkal szembeni elõítéletes beállítottságuk jele (bár tapasztalataink szerint ennek igen nagy szerepe van). Ha az egyéb tényezõk (osztálylétszám, pedagógiai felkészültség, pedagógusok szakmai és anyagi motiválása) változatlanok maradnak, megalapozottan feltételezhetik a szülõk, hogy a megnövekedett tanári feladatok miatt a gyerekekre kevesebb emberi, tanári odafigyelés jut. Aki teheti, elviszi az ilyen iskolából a gyermekét. Ezzel párhuzamosan az iskola tantestületébõl is elmennek, akik tudnak, és akik szakmailag a legfelkészültebbek, hiszen jelentõs szakmai, pszichés, fizikai többletterhelés vár rájuk az elcigányosodó iskolákban, anélkül, hogy anyagilag vagy szakmailag kompenzálnák õket. Az iskolában pedig elõbb-utóbb csak a hátrányos helyzetû cigány és többségi családok gyermekei maradnak. Ezeknek a gyerekeknek a hátrányai nagyon hasonlóak. (Láttuk, a leghátrányosabb Esély 2008/4 85

10 helyzetû roma és többségi gyerekek iskolai teljesítménye között kicsi a különbség.) Azonban a cigány gyerekeket ahogy azt a korábbiakban bemutattuk a rossz anyagi körülményeken, a szülõk alacsony iskolázottságából és érdekérvényesítõ képességébõl adódó hátrányokon túl a környezet, és ezen belül mindenekelõtt a tanárok burkolt vagy nyílt elõítéletessége is sújtja. A szegregáltan vagy kvázi szegregáltan tanított, deprivált (roma és többségi) gyerekek induló hátrányai csak fokozódnak, és támogató környezet, illetve más továbbtanulási minta hiányában még a jobban teljesítõk is többnyire szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Árulkodó adat, hogy a jelenleg a felsõoktatásban tanuló roma interjúalanyaink 18 iskolai pályafutásuk során jellemzõen nem szegregált osztályokban tanultak. A megkérdezett harminc roma egyetemista közül mindössze hat járt olyan általános iskolai osztályba, ahol a roma gyerekek aránya elérte, vagy meghaladta a 25 százalékot. Az alábbiakban számba vesszük, hogy melyek azok a közvetlen tényezõk, amelyek a szegregálódó osztályokban tanuló gyermekek tanulmányi és továbbtanulási ambícióinak csökkenéséhez vezetnek A kiegészítõ pedagógiai szolgáltatások korlátozottsága Az ösztöndíjasok körében végzett kutatásban részletesebben is rákérdezhettünk az elérhetõ és az igénybe vett oktatási szolgáltatásokra. Teljesen egyértelmû összefüggést találtunk a roma gyerekek aránya és az igénybe vehetõ oktatási szolgáltatások nyelvtanulás, tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálás és felzárkóztatás mennyisége és minõsége között. Közismert, hogy hazánkban kevésbé léteznek olyan indikátorok, melyek az iskola minõségét, a hozzáadott pedagógiai értéket mérni képesek. (A közelmúltban útjára indított kompetencia-mérés pontosan ezt a célt szolgálja, de felvételünk pillanatában ezen adatok még nem álltak rendelkezésre.) Rákérdeztünk viszont az iskola pedagógiai szolgáltatásainak egyik leggyakrabban alkalmazott, a szülõk által is könnyen észlelhetõ és számon tartott indikátorára, az iskolai nyelvoktatás mennyiségére és minõségére. Azt tapasztaltuk, hogy a nyelvoktatás mennyisége (vagyis az, hogy van-e egyáltalán nyelvoktatás az adott osztályban, és ha igen, hány nyelvet oktatnak és mekkora óraszámban) legerõsebben azzal mutat összefüggést, hogy mekkora a roma gyerekek aránya az osztályban. Semmilyen társadalmi-gazdasági helyzetet mérõ indikátor (a település típusa, a kistérség hátrányos helyzete, az iskolai szint) nem produkált akkora különbségeket az oktatott idegen nyelvek számában, illetve az óraszám tekintetében, mint a cigány gyerekek aránya az osztályban: az etnikailag szegregált osztályok csupán 40 százalékában volt angol nyelvoktatás, míg a teljesen integrált osztályokban 73 százalék volt ez az arány. Az iskolában elérhetõ, tanórán kívüli szolgáltatások kínálatát ugyan roma egyetemistával, illetve fõiskolással készítettünk félig-strukturált mélyinterjút eddigi életútjukról, iskolai pályafutásukról, családjukról, identitásukról és a jövõjükre vonatkozó terveikrõl. 86 Esély 2008/4

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Lannert Judit A magyar közoktatás aktuális kihívásai

Lannert Judit A magyar közoktatás aktuális kihívásai Lannert Judit A magyar közoktatás aktuális kihívásai MTA TK Kisebbségkutató Intézet 2015. március 24. SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: AZ INFORMÁLIS INTÉZMÉNYEK SZEREPE A ROMA GYEREKEK OKTATÁSÁBAN CÍMŰ

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakközépiskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6640 Csongrád,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Hogyan befolyásolják a családi veszekedések az iskolai teljesítményt? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy P. u. 17. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS

KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS JÖVŐTERVEI 1 A cigányság a magyar társadalom legnagyobb létszámú etnikai csoportjává vált az elmúlt évtizedekben. (VALUCH,

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Karinthy Frigyes Gimnázium

Karinthy Frigyes Gimnázium 27 Karinthy Frigyes Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés 1 Az Önök telephelyének átlageredménye szövegértésből a többi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli út 22. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012

A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012 Szepte mber A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012 IPR Első szülői értekezlet: szept.27. : 2011-2012-es tanév programjainak, feladatainak ismertetése. 7.-8. évfolyamon kiemelkedő

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005 FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben