2013 RÖVID ÁTTEKINTÉS

Átírás

1 QUAESTOR Befektetési Alapkezelı Zrt. Budapest 1132 Váci út 30. Tel.: RÖVID ÁTTEKINTÉS Készítette: Szabó Zsombor Nemzetközi áttekintés A tavalyi év is az észak-amerikai részvénypiacok szárnyalása jegyében telt el, ennek eredményeként természetesen komolyabb javulást mutattak a fejlett országok tızsdéi is. Az Egyesült Államokban tovább javult a vállalatok mőködése, a gyorsjelentési szezonokban rendre növekvı eredményekrıl számoltak be. Önmagában ez nem lett volna elegendı magyarázat a Wall Street újabb és újabb rekordjaira, a korlátlan likviditás azonban a részvénypiacokat támogatta. A Federal Reserve reálgazdaságot támogatni életre keltett eszköze, a pénznyomda továbbra is masszív új forrásokkal látta el a részvénypiacokat, feljebb és feljebb srófolva az árfolyamokat. A kiszámíthatóság Európa vezérállamából szolgált nyugtatóval, az ıszi parlamenti választás Merkel kancellár gyızelmével zárult, melyet nagykoalíció követett általános vélekedések szerint fordított végeredmény esetén sem fordult volna el az ország a szorosabban együttmőködı Európa összekovácsolásáról, mely most az Unió jövıjét határozza majd meg S&P és MSER indexek Nikkei % Nasdaq Dow Jones IA 26% 38% S&P Frankfurt DAX 25% MSER 800 Párizs CAC London FTSE 18% 14% Varsó WIG Hang Seng Budapest BUX Mexikó BOLSA -2% 3% 2% 8% A piacok így simán léptek át az amerikai adósságplafon és a költségvetés kiújult problémakörén, pedig szeptemberben még a közigazgatás is részleges leállásra kényszerült. 50 Top részvénysztorik 2013-ban Prága PX Moszkva RTS$ Rio Bovespa -15% -5% -6% BestBuy Tesla Netflix Nokia Míg az év elején a Fed jegyzıkönyveibıl az derült ki, hogy legkésıbb 2013 végéig befejezıdhet a jegybank kötvényvásárlási programja, mindössze az év utolsó ülésén kezdték kurtítani azt miután a gazdaságból kedvezı hírek érkeztek, a stabilan növekvı GDP adat és 7,9%-ról 6,7%-ra csökkenı munkanélküliségi ráta számított a legfontosabbnak. A szóbeli intervenció és a programok visszavágásának eltolása egész évben mőködött, és ehhez a fegyverhez folyamodott az Európai Központi Bank is. Ugyan az EKB nyáron 25 bázisponttal 0,5%-ra mérsékelte alapkamatát, továbbá szintén futtat egy eszközvásárlási programot, ám a legnagyobb hatást a negatív betéti kamat belengetésével érték el, újra és újra. És bár év közben meglehetısen sok oldalról érkeztek negatív hírek, a központi bankok által generált pénzhullámot nem lehetett megállítani. Pénzügyi mentıövet kellett Ciprusnak dobni, kormányválságok zajlottak Olaszországban és Portugáliában, mély recesszióba süllyedt Görögország és nemzetközi eszkalációval fenyegetett a szír polgárháború A Wall Street tehát fürdött a pénzben, a Dow Jones 26%-ot ugrott, az S&P átfogó 500-as indexe 1997 óta legjobb évét produkálta, közel 3-os erısödéssel, amely mintegy háromszorosa volt az átlagos elemzıi várakozásoknak. Az S&P 500 index tagjai közül három is 20 feletti emelkedéssel zárta a tavalyi évet. Az online videokölcsönzı Netflix 296%-ot, a Micron memóriagyártó és a Best Buy elektronikus eszközökkel foglalkozó kiskereskedelmi cég papírja 24-ot ugrott. Ugyan még csak kisebb indexek tagja, ám kiemelt figyelem övezte a Tesla 346%-os teljesítményét, az elektromos autó iránti hisztériát csak QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 1.

2 megtörni tudták az elemzık által rendre kiadott figyelmeztetések, illetve egy-két jármő tőzesete. kontinensen lefelé tartottak, ebben a javuló hangulat mellett szerepet játszott a fedezetlen CDS pozíciók uniós betiltása is. Európa magasan jegyzett tızsdei cégei közül a Nokia emelkedett ki, mely 98%-os emelkedést produkált - miután a Microsoft bejelentette, felvásárolja a jobb napokat látott mobilgyártót. Tızsdén kívül akadt durvább történet is, a Bitcoin árfolyama megötszázszorozta árfolyamát a dollárhoz képest egy év alatt, jól teljesítettek a hasonló típusú, de még kevésbé felkapott virtuális fizetıeszközök is. 3, 2,5% 2, 10 éves államkötvény hozamok Német 10 éves USA 10 éves Az év igazi nyertese azonban a japán részvénypiac volt, a Nikkei közel 6-ot vágtatott egy év alatt, ez még a jen ugyanezen idı alatt bekövetkezett 2-os dollárral szembeni gyengülését figyelembe véve is kiugró teljesítmény. Az ok egyszerő volt, a japán jegybank is beállt a sorba a központi bankok eszközvásárlásait tekintve. Sıt a Bank of Japan igen nagyot dobott, korlátlanul vásárolja a kötvényeket, ami igen drasztikus lépés az ország gazdasági méretét tekintve. Emellett úgy határoztak, hogy az 1%-os inflációs célt 2%-ra emelik, megtámogatva a kormány defláció elleni próbálkozásait. A lakossági fogyasztás és a gazdasági növekedés is beindult, ami a vállalati profitokban is jelentkezett. Az év második felében a fogyasztói árak is felfelé indultak, novemberben már 1,5%-os inflációt regisztráltak a szigetországban Facebook Apple Google Nasdaq Tech nagyágyúk 2013-ban Kínában lefelé csúsztak a részvényárak, a Sanghaj index (-7%) négy utolsó évében háromszor is negatív szaldóval zárta az évet. A továbbra is masszív, de már nem annyira dübörgı gazdasági teljesítmény kapcsán rendre azt emelték ki a kommentárok, hogy az eddigi exportboom után immár a belsı fogyasztásra építenek az országban, a buborékfújástól pedig idegesek szoktak lenni a piaci szereplık (kivéve, ha az a fejlett országokban zajlik). A biztos menedéknek tekintett amerikai és német állampapírpiacon az Eurózóna perifériális országaiból érkezı kedvezıtlen hírek idıszakát leszámítva hozamemelkedés zajlott, valamennyire már árazták a befektetık azt a szcenáriót, amikor a jegybanki kötvényvásárlási programok kifutása után erısen csökken majd a kereslet. A tıkebıség következményekkel bírt a spekulatívabb piacokra is. A negatív reál- és esetenként nominálhozam elıl a rizikósabb és ennek megfelelıen hozamfelárral forgó eszközök felé menetelı likviditás nyomán a magas államadósság és a költségvetési hiányok csapdájában lévı Eurózóna államok állampapírjai iránt is volt kereslet. Komoly hozamcsökkenés játszódott le az olasz, a spanyol és a görög kötvényeknél is, utóbbi piacon 2013 végére ismét viszonylag ismert formájú hozamgörbe rajzolódott ki. A PIGS meghatározás idejétmúltságáról (?) Írország is gondoskodott, három év után kilépve az Uniós mentıprogramból, visszatérve a piaci finanszírozáshoz. A csıdkockázati felárak idıközben az egész 1,5% 1, A nagynevő elemzıházak többsége egyetért abban, hogy 2014-ben sem döfik még le a részvénypiaci bikát. Az S&P 500 indextıl 8-1-os emelkedésre számítanak az idei évben. Vélhetıleg az állampapírok hozamemelkedése is folytatódik majd. Tızsdeindex Ország Teljesítmény 2013-ban ( ) Caracas SMI Venezuela 279,2% Dubai DFM Egyesült Arab Emírségek 98,8% Abu Dhabi ADX Egyesült Arab Emírségek 56,1% Lagos All Share Nigéria 37,5% Szófia Sofix Bulgária 42,3% Budapest BUX Magyarország 0,1% Isztambul Bist Törökország -31,2% Kingston JSE Jamaika -26,7% Ulánbátor MSE 20 Mongólia -25,9% Rio Bovespa Brazília -29,9% Lima GI Peru -33,3% A brent olaj kurzusa az elızı években tapasztalt igen jelentıs mozgékonyság után egy jóval szőkebb sávban ( $/hordó) ingadozott, a közel-keleti feszültségek ellenére sem emelkedett jelentısen, ebben nagy szerepe volt a palagáz fokozatos térnyerésének az Egyesült Államokban. Az inflációs félelmek tovaszállása után összeomlott az arany piaca. Az évekig töretlenül emelkedı trend 2012-ben tört meg, de 2013-ban jött a korrekció, az árfolyam a januári unciánként dollárról decemberig 28%-ot zuhant (1.205 $), az ezüst 35%-os mínuszban zárt. Olaj Olaj- és aranyár Brent olaj Arany (uncia) Arany QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 2.

3 Hazai események Idén hosszú évek után kikerült az ország az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól, mivel 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a referenciaszint alatt marad a költségvetés hiánya. Az évet stabilabb forintárfolyam, sosem látott mélységő infláció jellemezte. A gazdasági növekedés az év második felében beindulni látszott a katasztrofális elızı év után. Éves szinten 0,5%-os és 1,7%-os GDP bıvülést mértek a II. és III. negyedévben, a Mercedes gyár termelésbe kapcsolódásának, valamint a kiemelkedıen teljesítı mezıgazdaságnak köszönhetıen. Jelentısen csökkent a munkanélküliségi ráta, igaz ehhez egyrészt kreatívan módosított szabályok (példa: külföldön munkát vállalók) és a közfoglalkoztatottság felfuttatása kellett. A hosszú távú választási fegyverként bevetett rezsicsökkentési sorozat fogyasztói árakra gyakorolt hatása megsemmisítı volt. Az extra tételek, mint a dohánytermékek árrésének emelése, a banki költségek megugrása homályosították az amúgy sem tiszta képet, mindenesetre az év vége felé már 1% alatti éves inflációt mértek (a kevésbé torz maginflációs mutató 3% környékén ragadt) MAX MAX Composite és a jegybanki alapkamat MAX index MNB alapkamat MNB 500 2,5 A tavasszal teljes mértékben kicserélıdött jegybanki döntéshozók folytatták a 2012 augusztusában megkezdett kamatcsökkentési sorozatot, melyre az infláció csökkenése és a nemzetközi hangulat enyhesége teret is adott Szők másfél év alatt tizenhétszer vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, hogy az ütem ne legyen túl erıteljes, ezért a 25 bázispont helyett már kisebb lépésközben is beavatkozhat a Monetáris Tanács. Az alapkamat az év végére 3%-ra mérséklıdött, ez 275 bázisponttal volt alacsonyabb az év eleji nyitóértéknél. Az MNB növekedési programot is beindított, ebben jellemzıen devizahitel állományukat válthatták ki a bankszektoron keresztül a vállalkozások. Devizahitelek kapcsán több bírói döntést követıen a Kúria (a korábbi legfelsıbb bíróság) került nyomás alá azzal, hogy egységesítse a joggyakorlatot, azonban jelezték, hogy a legfontosabb részletkérdésekben megvárják az Európai Bíróság legkorábban februárban esedékes döntését. A devizahitelesek ügye évek múltán is megoldatlan maradt. A külkereskedelmi mérleg folyamatos szufficitet mutatott, valószínő, hogy az év végi többlet rekordot dönt majd és a folyó fizetési mérlegben is rendre kiugró többlet jelentkezett. A hitelminısítıknél érvényben lévı rating minden esetben befektetésre nem ajánlott kategória, a Fitch által adott stabil kilátás ellenében a Moody s és az Standard & Poor s leminısítést valószínősítı negatív címkével látta el a besorolást. Nyáron újabb megszorító csomag érkezett a pénzügyi tranzakciós illeték (készpénz felvét, tranzakciók), a megemelt távközlési adó (hívások, üzenetek után), az árfolyamnyereség 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 és a kamatadó mögé felsorakoztatott egészségügyi hozzájárulás formájában. Az érvényben lévı vállalati, illetve szektorális különadók kapcsán a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy akár tíz évig is érvényben maradhatnak. Az állam 2013-ban többek közt a takarékszövetkezetek irányítását vonta saját kézbe, a takarékbankot a tervek szerint azonban 2014-ben értékesítik. A költségvetést az E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása is részlegesen terhelte, ennek ellenére tartható volt az év során hétszer módosított államháztartás hiányterve, a költségvetés GDP arányos deficitje minden bizonnyal 3% alatt maradt. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul nyilatkozta az MNB elnöki székébe ugró Matolcsy György utódja, varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 1,40 1,37 1,34 1,32 1,29 1, A forint árfolyama a lengyel zlotyhoz hasonlóan 2%-kal gyengült az évben (a cseh korona 1-ot esett), az országgyőlési választások elıtt viszonylag nyugalomban állt be a 300 Ft/ szintre. Az állampapírpiacon nagymértékő hozamesés mutatkozott. A globális hozaméhség hatása itthon is hatott, a kockázatvállalásra hajlandó tıke oda vándorolt, ahol magas hozamot remélhetett. Az MNB kamatcsökkentéseivel párhuzamban az éven belüli állampapírhozamok 3% alá süllyedtek, bázisponttal csökkentek a távolabbi lejáratokon mért értékek is, a leghosszabb papírok kivételével. Az állampapírpiac átlagos teljesítményét rögzítı MAX index 2013-ban 1-kal emelkedett. 6,5% 6, 5,5% 5, 4,5% 4, 3,5% 3, 2,5% Keresztárfolyamok Magyar állampapírok hozamgörbéje EUR/USD EUR/HUF 3 hó 6 hó 12 hó 3 év 5 év 10 év 15 év Az idıszakonként beköszöntı negatív világpiaci hangulatban az ország viszonylagos sebezhetısége miatt többször is kiszáradtak a hazai állampapír aukciók, ám az ÁKK mégis sikeres évet zárhatott. A lakossági részarány meredeken nıtt, a tervezett mennyiség piacra került és két devizakötvény kibocsátást is végre lehetett hajtani, az IMF hitelek visszafizetése mellett. Februárban a hasonló amerikai QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 3.

4 papírhoz képest 345 bázispontos extrahozammal 3,25 Mrd dollárnyi, novemberben 325 bázispontos felárral 2 Mrd dollárért adott el az ország tízéves kötvényt. Sikeres volt a belföldön kibocsátott devizakötvény is (P MÁK), ebbıl több mint 2 Mrd eurónyit bocsátott ki tavaly az Államadósság Kezelı központ Magyarország csıdkockázati árazása az év elejéhez mérten lényegében nem változott, igazodott az európai trendbe, a legnagyobb kilengést a ciprusi mentıcsomag körüli bizonytalanság okozta. Részvénypiac A Budapesti Értéktızsde részvényszekciójában konzerválódtak a megelızı évben látott állapotok. A részvényforgalom napi átlagban nem érte el a 10 Mrd Ft-ot, a vállalati különadókkal, egyéb terhekkel küzdı társaságok részvényeinek árfolyama éves összevetésben alig változott, a BUX 2%-kal emelkedett Mrd Ft éves magyar CDS BUX január 2013.április 2013.augusztus 2013.december Az illikvid piacon minden sztori jelentıs hatással volt a legnagyobb társaságok részvényeire is. A Richter májusban ki-, majd novemberben visszakerült az MSCI Magyarország index tagjai közé, a Magyar Telekom a legutolsó felülvizsgálatnál hullott ki a kosárból. A távközlési részvény sosem látott mélységbe süllyedt, a nyáron profit figyelmeztetést kiadó cégnél bekövetkezett az, amitıl év elején még csak a legpesszimistábbak tartottak: az MTelekom 2013-as eredménye után várhatóan nem fog osztalékot fizetni. A bankszektorra kivetett újabb adók és illetékek hatása nem maradt hatás nélkül az OTP piacán sem. Míg az európai bankrészvények átlagosan 2-kal emelkedtek a tavalyi évben, addig Magyarország legnagyobb bankjának papírja gyakorlatilag ugyanott zárta az évet, mint ahol elkezdte. Mindenképp magyarázó és jelzés értékő, hogy a menedzsment az elnökvezérigazgatóval az élen fél év alatt több tízmilliárd forint értékben és folyamatosan adott el saját részvény állományából. A MOL és Horvátország közül ısszel fokozódtak odáig a véleménykülönbségek, hogy a magyar társaság közölte, hajlandó megválni leánycégétıl, tárgyalási alapként az INA orosz tulajdonba kerülését vetve fel. Az Európai Unióhoz idıközben csatlakozó horvát állam a MOL vezére ellen kért nemzetközi elfogatóparancsot, ami hamar a két ország közti feszültség növekedéséhez vezetett, egyre-másra érték a nyilatkozatok legfelsıbb kormányszinteken is. A BÉT indexének két szokásos évközi felülvizsgálatakor már vadászni kellett a megfelelı részvényeket, az ıszi kosármódosítás után pedig újabb papír hagyta el a parkettet. Az Egis-re meglepetésszerő nyilvános vételi ajánlatot tett francia nagytulajdonosa, az aktuális tızsdei árhoz képest több mint 3-os nyereséget kínáló felvásárlási árszint után nem volt kérdéses az ajánlat sikeressége és a kivezetés. A mélyrepülésbıl kikerülni nem tudó Est Media az év közben kopott ki az indexkosárból. Az indextagok közül az egyre jobb gazdálkodás számottevı javulást eredményezett a Danubius és a Rába árfolyamában, közéjük az FHB furakodott be elsısorban a Takarékbank megvételével kapcsolatos év végi spekulációk nyomán. A BUX tagok teljesítménye 2013-ban Danubius 69,9% FHB 52, Rába 40,5% ANY Nyomda 37,1% Richter 16,7% BUX 2,2% CIG 0,8% OTP -4,7% MOL -19,2% MTelekom -19,9% Synergon -36,1% Pannergy -40,8% Appeninn -43,6% A közelgı parlamenti választások elıtt lényegi elmozdulásra nem számítunk, a nagyobb befektetık által hanyagolt piacon azonban a kisebb forgalom mellett könnyebben változhatnak nagyobbat a részvényárak. Akár hasonlóan a 2012-es évhez, amikor az elsı két hónapban megfutotta éves csúcsát a tızsdeindex. A megmaradt négy likvid papír helyzete nem túl biztató, az MTelekom zéró osztalék által kijelölt térfélen játszik. Az OTP a kormányzat által a bankszektor ellen vívott háború levét issza, a MOL árfolyamát erıteljesen meghatározza az INArészesedés sorsa. Hosszú távú, a társaság gazdálkodásából adódó történetet a Richter bír felmutatni, ám egy részvény nem részvény. A kisbefektetık számára talán gyógyír az, hogy a BÉT kereskedési rendszerének átállása a Xetra rendszerre könnyebb elérhetıséget biztosíthat a külföldi piacok felé is. QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 4.

5 Infláció (éves) MNB alapkamat GDP (éves szint) Államháztartás egyenlege (Mrd Ft) * Folyó fizetési mérleg (M ) Külkermérleg (M ) * Ipari termelés (éves) Munkanélküliségi ráta Január 3,7% 5, ,8% 11,2% Február 2,8% 5,25% ,6% 11,6% Március 2,2% 5,0-0,8% ,4% 11,8% Április 1,7% 4,75% ,5% 11, Május 1,8% 4, , 10,5% Június 1,9% 4,25% 0,5% ,8% 10,3% Július 1,8% 4, ,2% 10,1% Augusztus 1,3% 3, ,8% 9,9% Szeptember 1,4% 3,6 1,8% ,1% 9,8% Október 0,9% 3, , 9,8% November 0,9% 3, ,8% 9,3% December 0,4%** 3,0 0,5% *** -929 n/a n/a n/a 9,3% * kumulált adat ** QUAESTOR Elemzés prognózis *** QUAESTOR Elemzés prognózis (éves szint) 3 Egyes tızsdeindexek relatív teljesítménye 2013-ban 25% 2 15% 1 5% -5% -1-15% S&P 500 DAX FTSE Shanghai Comp BUX január 2013.május 2013.augusztus 2013.december QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 5.

6 4 Hazai blue chipek relatív teljesítménye 2013-ban Mol OTP Mtelekom Richter január 2013.április 2013.augusztus 2013.december 3 Európai szektorok teljesítménye 2013-ban (Bloomberg szektorindexek) 25% 2 15% 1 5% -5% Telekom Pénzügyi Gyógyszer Energia Kereskedelem január 2013.május 2013.augusztus 2013.december QUAESTOR Heti jelentés évösszegzı 6.