A természettudományos tárgyak megalapozása 1

Átírás

1 Growing Interest in the Development of Teaching Science GRI D Net work Növekvő érdeklődés a természettudományos oktatás fejlesztése iránt A természettudományos tárgyak megalapozása 1 A gyerekek előzetes tudására és együttműködésére építő tematikus program a budapesti Deák Diák Általános Iskolában Budapest Országos Közoktatási Intézet 1 Ez a program alapozza meg a Fizikatanítás a gyakorlatban c. projektet, mely szintén az iskolában folyik. 1

2 1. Az iskola társadalmi környezete A Deák Diák Általános Iskola önkormányzati fenntartású intézmény, sorsa azonban az országban zajló társadalmi folyamatok hatására változatosan, olykor bizonytalanul alakult az elmúlt évek, évtizedek során. A liberális szellemiségű, értelmiségi közegben működő iskola fenntartója eredetileg a főváros V. kerületének önkormányzata volt, de amikor a rendszerváltás után az evangélikus egyház visszakapta az államtól az iskola épületét, a kerületben nem volt lehetőség az iskola elhelyezésére. Egy másik budapesti kerület, a VIII. befogadta az iskolát egy volt szlovák iskola üresen álló épületében. Ezen a környéken, a kerület úgynevezett határterületén a kertes, családi házas övezet találkozik a felújításra váró bérházas negyeddel, amelynek lakásaiban rossz anyagi és szociális körülményekkel küszködő családok, munkanélküli és roma szülők gyermekei élnek. Az eltelt 10 év alatt a korábban döntően jó családi hátterű belvárosi gyerekek aránya igen lecsökkent, a tanulók többsége az igen más társadalmi hátterű VIII. és az azzal szomszédos IX. kerületből érkezik. Mára már körzete is van az iskolának, kb. 400 gyerek jár ide. Az iskola tehát egy nagyon jó helyzetű, válogatott gyerekekből álló iskolából egy heterogén összetételű, befogadó szemléletű és filozófiájú intézménnyé vált. Az iskola filozófiájának lényege a szükségleteknek megfelelően az integráció lett; ez magában foglalja a szociálisan hátrányos helyzetben lévők és a sérültek integrációját egyaránt. Ez a helyzet és maga a változás is igen nagy szakmai és emberi kihívást jelentett és jelent a tantestületnek. Miközben az iskola vezetése és tantestülete nem adta fel liberális nevelési elveit, a magas színvonalú tanulmányi munka hagyományát, át kellett alakítani a tanítási módszereket, másfajta konfliktuskezelési eljárásokat kellett alkalmazni, sokkal nagyobb rugalmassággal és empátiával kellett kezelni a legkülönbözőbb tanulási és szocializációs nehézségekkel küszködő gyermekeket. Ebben az önfejlesztő folyamatban az iskola felvállalta a többségi iskolában együtt nevelhető fogyatékos tanulók teljes körű integrálását. Az integráció mellett az iskola másik sajátos vonása a schola cantorum típusú énekes iskolai művészeti képzés. Az énekes iskolai képzés megvalósításával az volt a cél, hogy olyan művészi érték, emberi magatartásforma és igényszint jelenjen meg az iskolában, amely orientáló erővel hathat mindenkire. Vannak olyan integrált tanulók az iskolában, akiknek a zene nyújt segítséget ahhoz, hogy megmutathassák kiemelkedő képességüket. 2. Az iskola alapelvei, értékrendje, céljai A Deák Diák Általános Iskola alapvető missziója az inklúzió, a különböző szocio-kulturális hátérrel, különböző képességekkel, esetleg részképesség-zavarokkal vagy testi 2

3 fogyatékossággal rendelkező, különböző tehetséggel és érdeklődéssel bíró gyermekek együttnevelése, integrációja. Továbbá azt vallja, hogy a tanulás alapja a kompetenciafejlesztés, a tevékenységeken alapuló ismeretszerzés, a felhasználható tudás elsajátítása kell, hogy legyen. Ez hatja át az iskolában zajló tevékenységeket, ez a szemlélet határozza meg az iskolai élet és a tanulás feltételrendszerét. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Igen nagy igény van a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrálására, amennyiben azt a közösség összetétele és állapota lehetővé teszi. Számukra is a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények az irányadók, de lehetőségük van a többiekétől eltérő ütemű teljesítésére. Az ő különleges gondozásukhoz felhasználja a tantestület a fejlesztő foglalkozásokat, az iskolán belüli szakmai team munkáját (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus végzettségű tanító), a nevelési tanácsadók és logopédiai szolgálatok szakembereit, a gyógypedagógiai főiskolával kialakított szakmai együttműködést, a sajátos nevelési igénynek megfelelő fejlesztést nyújtó külső szakemberek munkáját. Ennek érdekében az iskola együttműködik az Autizmus Alapítvány Iskolájával és a Nagyothallók Iskolájával, itt gyakorolnak az ELTE Gyógypedagógiai Karán tanuló hallgatók. A sajátos nevelési szükségletű tanulók esetében a tanító, az osztályfőnök, a szaktanár a fejlesztő team segítségével kialakított egyéni fejlesztési terv alapján végzi munkáját. Az iskola a gyerekek segítésére többféle munkaszervezési módot alkalmaz, amely az egyéni igényektől függ: Vannak tanulók, akik kiemelve az osztályból, órarend szerint, az osztálytanítóval egyeztetve egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésen vesznek részt valamely tanóra ideje alatt. A fejlesztést a logopédus illetve a gyógypedagógus végzi. A tanítási órák után is történik egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztés. Ezt a logopédus, illetve a gyógypedagógus, a tanító vagy a szaktanár végzi. Bizonyos esetekben a gyógypedagógus részt vesz az órán, differenciált foglalkozás keretében egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez, ekkor egyszerre segíti közvetlenül a gyereket, szakmai tanácsaival pedig a pedagógust. Rendszeres konzultációt tartanak a fejlesztő team tagjai az osztálytanítókkal a gyerekek egyéni fejlesztéséről, a team tagjai segítenek a tanítóknak az egyéni fejlesztési terv össze-állításában. A felső tagozaton az egy osztályban tanítók félévente kétszer tartanak az osztályfőnök vezetésével ülést, amikor minden egyes gyerek fejlődését megbeszélik. Ezeken az 3

4 üléseken részt vesznek a fejlesztő team tagjai is, és szakmai tanácsokkal segítik a tanárokat. A fejlesztő team tagjai rendszeresen konzultálnak az integrált tanulók szüleivel, tanácsokat adnak az esetleges otthoni fejlesztésre. Az integrációt segítő külső kapcsolatok A sajátos nevelési igényű gyermekek normál iskolában történő nevelése-oktatása csak egész széleskörű külső kapcsolatrendszerrel valósítható meg: minden szükséges szakmai kompetenciát, amellyel az iskola nem rendelkezik, vagy meg kell vásárolni, vagy a törvényes ellátó rendszeren belül a gyermek számára időlegesen be kell hozni az iskolába. A szakmai kapcsolatrendszert mind horizontálisan, mind vertikálisan széleskörűen kiépítette az iskola. Vertikális kapcsolat a speciális nevelési igényű gyerekek integrációjával foglalkozó óvodával a szakmai együttműködést, vagy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Karának nyújtott gyakorlási lehetőség, s rendszeres szakmai konzultáció zajlik a gyógypedagógus képzőkkel is. Horizontális kapcsolat a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel: a nevelési tanácsadóval, logopédiai ellátóval, rehabilitációs és áthelyező bizottságokkal történő együttműködés. A fogyatékosok speciális nevelését végző intézményekből rendszeresen utazó tanárok járnak az iskolába fejlesztő foglalkozást tartani a gyermekeknek. A nagyothallók iskolája, valamint az autisták intézete rendszeresen küld ide gyerekeket, akik néhány éves itt végzett fejlesztés után alkalmassá válnak az integrációra. 3. Pedagógiai tevékenységek Rendkívül fontos feladatának tekinti a Deák Diák Iskola a diákok között megjelenő szociális hátrányok leküzdését. A különböző speciális nevelési igényű gyerekek számára (beszéd, írás, olvasás, számolás tanulásának zavarai, pszichés és magatartási problémák, súlyos szociális hátrányos helyzetből adódó elmaradás) egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat tart a logopédus és a fejlesztőpedagógusok. Ehhez két fejlesztő terem áll rendelkezésre. A tanórákon a tanítók és tanárok akik közül többen különböző fejlesztőpedagógiai képzéseken vettek részt a tanulás szervezésével igyekeznek minden tanulót a képességeinek megfelelő feladattal segíteni a haladásban. A tanári korrepetálás a különböző okok miatti lemaradás behozását és a tehetséggondozást egyaránt szolgálja. Kiemelt cél az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása. Ennek érdekében egymástól tanuló, együttműködő pedagógusközösségek alakultak. Ezek a munkaközösségek képesek arra, hogy a gyerekekből önálló, motiváltan tanuló diákokat 4

5 neveljenek, és az ehhez megfelelő módszereket és eljárásokat kiválasszák, illetve kidolgozzák. Ez a pedagógusi aktivitás, jobbító szándék, megújulásra való képesség és törekvés jelenti az alapját a természettudományok tanításának megújulásához, ennek részeként a fizikatanítás megújításához is. 4. Az iskola szerkezete A Deák-Diák Általános Iskola jelenleg nyolcosztályos általános iskola, ezért alapfeladata az alapfokú általános oktatás. A képzés tartalmát a kerettanterveken alapuló helyi tantervek határozzák meg. A kezdő szakasz (1. 6. évfolyam) fő funkciója az, hogy önbizalomhoz segítsen minden gyereket, pozitív viszonyt alakítson ki bennük a tanuláshoz és az iskolához, minden tanulóban kifejlessze az önkifejezéshez és mások megértéséhez szükséges kommunikációs biztonságot (kommunikációs képesség megalapozása). A gyerekek iskolai (és későbbi) sikeressége döntően az alapozó, a kezdő szakaszon múlik. A siker záloga a nyugodt, hosszabb idejű alapozás, amely nem terheli fölösleges ismeretekkel a gyereket, kellő időt hagy a képességfejlesztésre, a lehetséges legnagyobb mértékben figyelembe veszi a gyereki személyiséget, az egyéni haladási tempót, preventív a nehézségekkel szemben, illetve azonnali kezelést, fejlesztést nyújt a probléma megjelenésekor. Az alsó tagozaton (1. 4. évfolyam) két tanító vezeti az osztályt, szaktanárok csak az idegen nyelv és a művészeti órákon tanítanak. Az idegen nyelvi órákon kettéválik az osztály angol és német nyelvi csoportra. 3. évfolyamtól kezdve kéthetente a magyar, illetve matematika csoportbontást differenciálásra, és a két tantárgyon belül a számítógép használat tanítására alkalmazzák. Az évfolyamon egyrészt az eddig tanult tantárgyak folytatódnak szaktanárok irányításával, másrészt új tantárgyak is belépnek: történelem, természetismeret, informatika, illetve egy önálló modul: a tánc és dráma. Állandó csoportbontásban tanulják az idegen nyelvet, technikát, táncot és drámát, a testnevelést a tornaterem hiánya miatt részben szintén bontják. Az orientációs szakasz (7. 8. évfolyam) funkciói a következők: Változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel fejleszteni a tanulók önismeretét, kitekintést nyújtani a munka világára, a lehetséges életpályákra, az oda vezető utakra, lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyerekek elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő területeken. Az osztályfőnöki, a szaktanári rendszer, a csoportbontások szerveződése megegyezik az 5-6. évfolyaméval. A tantárgyi struktúra megváltozik, több műveltségi terület tantárgyainak fontos szervező tényezőivé válnak a tudományos diszciplínák (biológia, fizika, kémia, földrajz). Két új tantárgyi modult kezdenek ekkor tanítani: hetedikben az Etika, nyolcadikban a Mozgókép és médiaismeret modulokat. Ebben a szakaszban hangsúlyos szerepet kap az egyéni 5

6 érdeklődés szerinti differenciálás, a tantárgyi tartalmakban megjelenik az egyes életpályákra felkészítő pályaorientációs téma. 5. Tárgyi feltételek Az iskola a pedagógiai program megvalósításához a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik. Az iskola épülete eredetileg nem iskolai célokra épült, ezt leginkább a termek változó mérete, valamint a tornaterem hiánya mutatja. Mindkettő gondot okoz, de az épület alapvetően megfelel iskola céljára. A tornaterem hiányon enyhít a sportudvar (kosárlabdapálya, távolugró gödör) és egy közpark, az Orczy-kert közelsége, ahol a szabadtéri sportokat lehet gyakorolni. Ez azonban csak jó idő esetén jelent megoldást, a tanév legnagyobb részében az iskola egy tornatermet bérel. Az iskolákban összesen 17 osztály működik. Az osztályok a tanítási idő legnagyobb részét saját tantermükben töltik. Az osztálytermek berendezése, felszereltsége megfelelő. Az iskola áttért a csoport és differenciált foglalkozásra alkalmas mobil bútorokra; az elhasználódott bútorok cseréje folyamatos. Az osztálytermeket a gyerekek saját munkájukkal díszítik. Ettől rendkívül hangulatos és barátságos az egész épület. A szakórák színvonalas lebonyolításához 7 db szaktanterem és 4 kiscsoportos foglalkozásra alkalmas terem áll rendelkezésre. Szakterme van a fizika, a kémia és biológia oktatásnak, van zeneterem, tanműhely és tankonyha, drámaterem, egy nagyobb és egy kisebb számítástechnika terem (14 illetve 8 gép befogadására alkalmas, ez utóbbi főleg a nyelvi és egyéb differenciált órákhoz), a német és angol nyelvi csoportok foglalkoztatására alkalmas termek, amelyek délután a hangszeres oktatás színhelyei is (zongora, furulya, gitár és hegedű). Van egy egyéni fejlesztéshez kialakított terem, a pszichológus szobája. A tanárok felkészülését hét szertár is segíti: az ének, a matematika, a rajz, a kémia-biológia, a fizika és a földrajz-tornaszertár. Az iskolának van étterme, amely egyszerre 60 gyerek befogadására alkalmas, de naponta gyerek étkezik itt, akik kiszolgálását melegítőkonyha biztosítja. Az étteremhez csatlakozik a büfé, amely egész nap a gyerekek rendelkezésére áll. Rendelkeznek díszteremmel is, amelynek berendezése mobil, egyidejűleg ha szűkösen is gyerek befogadására alkalmas. Így lehetővé teszi, hogy két-két évfolyamonként fórumot, megbeszélést, ünnepélyt tartsanak a diákok. Az iskola könyvtára 3 helyiségből áll: a kötet elhelyezését szolgáló "raktár", amely egyben a könyvtáros munkahelye is, valamint a kisebb és nagyobb olvasó helyiség. A 6

7 könyvtár állományát folyamatosan fejleszti az iskola annak érdekében, hogy egyidejűleg segítse a tanárok felkészülését és biztosítsa a tanulók önálló kutató munkáját. 6. Nemzetközi kapcsolatok Az iskola keresi a kapcsolatot más országok iskoláival, tanulóival. Csatlakozott az Európai Unió Science Across the World című programjának európai szekciójához (Science Across Europe), s 1997 óta folyamatosan részt vesz az Európai Unió Socrates projektjeiben. Az elmúlt évek jelentősebb nemzetközi együttműködései a következők: Lingua B: tanári továbbképzés nyelvtanároknak; Lingua E: cserekapcsolat egy angol iskolával; Comenius 1: 3 éves együttműködés 5 európai iskola:, a Deák-Diák iskola mellett finn, cseh, osztrák, izlandi iskola között; Comenius 2: európai együttműködés a tanártovábbképzésben (itt együtt dolgoznak a Tanítóképző Főiskolával; a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kara szervezésében az iskola bekapcsolódott egy holland-magyar integrációs projektbe; Comenius 1: együttműködés 4 európai iskola között; angol, dán, cseh partnerintézményekkel. 7. A tanulásszervezés formái Az iskola a magyar Nobel díjas biológus, Szent-Györgyi Albert sorait választotta mottóul:...már gyerekkorom óta a magam iskolai tapasztalataiból tudom, hogy az egész oktatásügyet az egész világon, mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát bepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani... (Szent-Györgyi Albert) A tanulásszervezés alapja az a felismerés, hogy csak az a tudás hatékony és tartós, amelyhez tevékenység által, aktív módon, egyéni és csoportos munkában jutott el a gyerek. Az iskola programja középpontjában a tevékenykedtetés áll, amely ugyan látszólag időigényesebb, de az eredmények valódiak és maradandóbbak. A tanórák szervezésének fő alapelve a differenciálás, mely figyelembe veszi a gyerekek eltérő fejlődési ütemét, különbözőségét. Egyénre szabott feladatokkal fejleszt, egyaránt szolgálja a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Feltételeit lehetőség szerint órarendi szervezéssel is biztosítják. (Pl.: egy órán két tanár jelenléte). A tanórai munkát a tevékenységközpontúság jellemzi, az együttműködési képességet fejlesztő csoportmunka és a differenciált egyéni munka megfelelő alkalmazásával. 7

8 Az alapelvekből, célokból következik, hogy nagy súlyt helyez az iskola az egyéni sajátosságoknak megfelelő foglalkoztatásra. Ez kis létszámú csoportok szervezésével hatékonyabban valósítható meg. A cselekvő részvétel és a kommunikáció középpontba állítása, valamint bizonyos tárgyak jellege (pl.: nyelvek) szintén indokolja a csoportbontást. Különböző mérések igazolják, hogy kisebb létszámú csoportokban végzett munka hatékonysága sokkal nagyobb. Kis csoport esetén közvetlenebb a kontaktus a gyerekekkel. A szaktantermek nagysága ill. hiánya (tornaterem) miatt is rákényszerülünk a tanulócsoportok bontására. A tanulásszervezés egyéb formái között kiemelésre érdemes az epochális tanítás, az erdei iskola, valamint a projektnap és hét más elnevezéssel témanap, illetve témahét). Az epocha keretében meghatározott időegység alatt (két-három hét) a tanár és a tanulók egymást követő napokon folyamatosan dolgoznak fel egy témakört. Ez a forma lehetőséget ad egy-egy témában való elmélyülésre, illetve az összefüggések felfedezésére. Alkalmazzák például a görög történelem, egyes kémiai változások tanításakor. Az epochák különösen a kis heti óraszámokkal (1 óra, 1,5 óra) rendelkező tárgyak esetében jelenthetnek nagy minőségi változást. Valamennyi osztály évente több (általában öt) napot erdei iskolában tölt, ahol a helyi természeti és társadalmi adottságokra építő természet- és társadalomismereti programban vesz részt. Az erdei iskola mint nevelési színtér igen alkalmas a szociális érzékenység és a társas intelligencia fejlesztésére. Az erdei iskola keretében találkozhat a gyerek az élő természeti környezettel, a valódi falusi élettel. A projekt-nap, projekt-hét (témanap, témahét) lényege az, hogy egy téma kibontása több műveltségi területet is érintve teljes tevékenységkörön keresztül történik. A fő hangsúly nem is mindig a produktumon van, ha-nem magán a folyamaton. A problémafelvetés, célkitűzés, tervezés, megvalósítás, értékelés folyamatának megélésén túl a tevékenységek sokszínűsége, összetettsége egyszerre nyújt lehetőséget az együttműködésre, és arra, hogy minden gyerek megtalálja a saját érdeklődésének, képességének megfelelő feladatot. A tanítás időkereteit részben az oktatási törvény szabályozza, amely meghatározza az évfolyamok maximális kötelező óraszámait. A kerettanterveket szabályozó rendelet a tantárgyak és modulok rendszerét adja meg. A fenntartónak pedig arra van lehetősége, hogy a törvényi keretek között meghatározza, hány tanítási többletórát finanszíroz az önkormányzati iskolákban. A Deák-Diák Iskolában a szülői, tanulói igények és a nevelőtestület véleménye alapján a törvényben előírt minimumnál magasabb óraszámban az idegen nyelveket oktatják mindenki számára. A másik emelt óraszámú tantárgy az ének-zene. Az énekes iskolai 8

9 osztályba felvettek számára kötelező az emelt óraszámú ének, valamint a képzéshez kötődő egyéb többletfeladatok. 8. A természettudományos tárgyak célja, felépítése, tartalma és módszerei A természettudományos tárgyak tanításának legfontosabb célja, hogy megfelelő alapokkal rendelkező, a környezeti problémákra érzékeny, azok megoldásában feladatot vállaló diákok kerüljenek ki az iskolából. Az iskola célja az, hogy a tanulók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek megteremtik az egészséges életvitel kialakításának lehetőségét és hozzásegítik a gyerekeket a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus együttéléshez. A 4.-től a 6. évfolyamig tanított természetismeret tárgy programjában alakítják és fejlesztik a gyerekeknek azon képességeit, amelyek a természet megfigyeléséhez, vizsgálatához szükségesek. E tárgy feladata a természettel kapcsolatos ismeretek feltárása, rendszerezése, kiegészítése. A hetedik évfolyamtól szaktárgyakra válik szét a két, a természet és a társadalom megismerésére szolgáló műveltségi terület. Minden évfolyamon van biológia, földrajz, fizika és kémia. Az egyes szaktárgyak közötti elkülönülés csökkentésére két-három tantárgy részvételével projekteket terveznek, illetve az alacsonyabb óraszámú tantárgyak tanításának hatékonyságát az epochális szervezés javítja. Ebben a szakaszban már jól érzékelhetők az egyéni érdeklődési irányok, amelyek miatt fontos a tanórai differenciálás és a tehetséggondozás különböző formái. A célok megvalósításához szükséges tantermek, valamint a tanulói tevékenység megszervezéséhez szükséges eszközpark lényegében rendelkezésre áll (különféle kísérleti eszközök és anyagok, könyvek, videó és számítógépes programok, a differenciáláshoz szükséges feladatlapok stb. A fizika tanítás célja az általános iskolában tanult, élettelen természetre vonatkozó ismeretek rendszerezése, és a további tanulmányokhoz szükséges alapok kialakítása. Az iskolai munka során a gyerekek megfogalmazzák a fizikai jelenségekkel kapcsolatos elképzeléseiket, kísérletek, megfigyelések segítségével ellenőrizik azokat. A biológia tanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a bioszféra változatosságáról, a benne kialakult kapcsolatok sokféleségéről. Értsék meg, hogy az élővilág megőrzése, a környezeti problémák kialakulásának megelőzése a mai világ egyik legfontosabb kérdése. Fontos szempont, hogy a gyerekek tekintsék értéknek az egészséget, és rendelkezzenek olyan tudással és magatartási mintákkal, amelyek lehetővé teszik számukra az egészséges életvitel kialakítását. Az egészségtan modulok tananyaga a természetismeret és a biológia tantárgy témáiba kapcsolódik. Fontos cél, hogy a gyerekekben kialakuljon és megerősödjék az önmagukkal szembeni felelősségérzet, legyenek képesek egyéni döntéseiket az egészséges életvitel követelményének megfelelően meghozni. A kémia tanítás célja, hogy rendszerezze és 9

10 kiegészítse az anyagok tulajdonságaival kapcsolatosan meglévő tanulói ismereteket, alapot teremtsen a továbbtanuláshoz. Fontos feladata az, hogy az anyagok sokféleségének megmutatásával egyidejűleg érzékeltesse a tanulókkal, hogy ez a sokféleség néhány egyszerű elv segítségével megérthető. A tárgy tanításának fontos módszere a kísérletezés, a jelenségek megfigyelése, amely a tanulók elgondolásainak ellenőrzését szolgálja. A földrajz (Földünk és környeztünk műveltségi terület) tanításnak célja, hogy megismertesse a tanulókat a szűkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. A tárgy tanítása hozzájárul a nemzeti értékek és hazánk világban elfoglalt helyének megismeréséhez. Célja a környezettudatos gondolkodás kialakítása is, de ehhez az iskola önálló környezeti nevelési programmal is rendelkezik. A környezettudatos magatartás és életvezetés megalapozása a fenntartható társadalmi fejlődést hivatott szolgálni. A program funkciója, hogy a gyerekek megismerjék azokat a természeti és társadalmi folyamatokat, amelyek napjaink környezeti problémáit okozzák. Ennek érdekében kiemelt szerepet játszanak az iskolában a táborok és a kirándulások amelyeknek közösségformáló szerepük mellett egyik fontos feladata, hogy a gyerekek közvetlenül is megismerjék környezeti értékeinket. Vegyék észre a környezet harmóniáját, és arról is szerezzenek tapasztalatot, hogy milyen hatása lehet az emberi tevékenységnek a környezetre. Szembesüljenek azokkal a veszélyekkel, és ismerjék meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a tudományos technikai fejlődés eredményezett. Ezekre alapozva ismerjék fel saját felelősségüket a környezet állapotának megőrzéséért. Ismerjenek meg olyan cselekvési lehetőségeket, amelyek mindenki számára biztosítják, hogy a maga lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a környezet állapotának megóvásához és a fenntartható fejlődéshez. A környezettudatos magatartás alapja a megfelelő természettudományos ismeretrendszer. Ez azért fontos, hogy a gyerekek felnőtt korukban képesek legyenek önállóan dönteni a környezet állapotát érintő kérdésekben, megértsék és megfelelőn értékeljék a használati tárgyaikhoz készült utasításokat. Megfelelően kezeljék a reklámokat. Ennek érdekében a megalapozott ismeretrendszeren túl kiemelten fontos az, hogy jól értsék az információkat közvetítő szövegeket. A szövegértés fejlesztése így kapcsolódik a fenntartható fejlődés kérdéséhez, és minden tantárgy kiemelt feladata. A környezeti nevelési program megvalósításának színterei a tanórák, szerveznek környezeti nevelési projekteket, valamint a tanórán kívüli programok: a kirándulások, erdei iskolák, nemzetközi programok, szabadidős foglalkozások színhelyei. A tanórán kívüli programoknak kiemelt jelentősége van a környezeti nevelésben. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a kulturált, tiszta környezet kialakítására. Diákok gondozzák a növényeket az osztálytermekben és a folyosókon. Több osztályban tartanak a gyerekek kisállatot, amelynek gondozása szintén erősíti az élőlényekhez való kötődésüket, és fejleszti 10

11 felelősségtudatukat. Minden évben van telefonkönyv-, és újságpapírgyűjtő akció. Rendszeresen gyűjtenek a gyerekek szárazelemeket is. A hasznos-anyag gyűjtési akciókhoz kapcsolódóan mindig megbeszélik a gyerekekkel, hogy miért fontosak ezek a tevékenységek a környezet állapotának szempontjából is. Több alkalommal vannak kirándulások a főváros különböző környezetvédelmi szempontból fontos részére, például a Gellérthegyi víztározóhoz. Kirándulások, utazások során gyűjtött víz és talajmintákat vizsgálnak a gyerekek. Az erdei iskolák egyik fontos feladata hazánk természeti értékeivel való ismerkedés. Ezeken az együttléteken a gyerekek megtanulják és gyakorolják a természeti környezetben való viselkedés szabályait. Az iskola életében fontos szerepet játszó mestermunka pályázat egyik kedvelt témája a természeti környezet. (Ez azt jelenti, hogy a diákok egy-egy saját maguk készítette munkával versenyeznek. Ez lehet tanulmány, tárgy, gyűjtőmunka, stb.) A szabadidőben számos természetfilm és CD áll a gyerekek rendelkezésére. Minden tanévben van iskolai projekt, s ezekben mindig van a természethez kapcsolódó részterület is. Tantárgyi projekt esetében a környezetvédelem mindig központi szerepet játszik a projektben. A természettudományos oktatásban számos nem hagyományos módszertani elemet alkalmaznak az iskolában. Ezek a következők: interjúk, felmérések készítése a környezet állapotáról; a témával kapcsolatos Mestermunka készítés; részvétel a Föld napi túrán, osztálykiránduláson, erdei iskola természetvédelemmel kapcsolatos programján; növény- és kisállat gondozási feladatok végzése; részvétel a hasznosanyag-gyűjtő versenyben (telefonkönyv, újságpapír, szárazelem); problémamegoldás kooperatív munkában; tantárgyi projektek; adatgyűjtés és/vagy megfigyelési napló készítése az időjárással, éghajlattal kapcsolatosan; adatok feldolgozása, következtetések levonása, cselekvési terv készítése és végrehajtása a környezettel kapcsolatos problémában (esettanulmány készítése). 9. A természettudományos tárgyak megalapozása az 5-6. évfolyamos program A program lényege a természettudományos tárgyak komplex szemléletű oktatása, mégpedig úgy, hogy a diákokat tevékenyen vonja be az ismeretszerzésbe. Épít a diákok hétköznapi tapasztalataira, felhasználja, beépíti azokat, hogy a tananyag ne legyen számukra idegen, ne váljon el a tudomány élesen a hétköznapi tapasztalatoktól, gyakorlattól. Azért lényeges ez, mert a mai rendszerben a diákok még az előtt válnak a reál tudományok iránt érdektelenné, mielőtt valójában megismernék, hogy miről is szól. A tudomány-centrikus megközelítés és a tananyag hatalmas mennyisége szinte minden tanulót eltántorít, azt pedig, hogy számukra mit 11

12 tud adni ez a tudományterület, meg sem értik. Motiválatlanok, kedvetlenek, nem szeretik ezeket a tárgyakat. Az iskolában Wágner Éva tanítja ezt a programot. Egész eddigi pályája e cél jegyében, ebben a szemléletben zajlott, korábban olyan iskolakísérletben vett részt, ahol szintén ez volt a meghatározó. 2 Ezeket a tapasztalatokat próbálja most felhasználni és továbbépíteni együttműködve Radnóti Katalinnal, az ELTE tanszékvezetőjével, az iskolai tantestület és a vezetés segítségével. A tanárnő 9 éve került az iskolába, fizikát tanítani. Az iskola mindig is nyitott volt az innovációra, de az iskola nem volt alkalmas komplex tárgyak bevezetésére. A tanárnő meggyőződése, hogy a természettudományos tárgyak rendkívül fontosak a diákok számára a világ megértésében, de a tudomány-centrikus oktatás a diákok többségét elriasztja. Az anyag túl nagy, túl nehéz, túlságosan távol esik a hétköznapi tapasztalataiktól. Ehhez a motiváció megteremtése rendkívül fontos, ezt pedig csak a diákok érintettségének megalapozásával lehetséges. Fel kell használni a diákok előzetes tudását, hétköznapi tapasztalataikat. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a diákokat a tevékenységen keresztül kell ismeretekhez juttatni. A Természettudományok tanítása a gyakorlatban c. projekt ezt kísérli meg, jelenleg 5-6. osztályban, de szeretné felmenő rendszerben folytatni. Ezeken az évfolyamokon a természettudományos alapozás folyik. Így ez az első szakasza a Fizikatanítás a gyakorlatban című későbbi projektnek. Nem könnyű a projektmódszert beilleszteni a hagyományos órakeretbe. Szerencse, hogy a pedagógus matematikát is tanít abban az osztályban, ahol az esettanulmány során készült filmfelvétel zajlott, illetve az is, hogy a természetismeret tanítására egymás utáni két órában kerül sor. Ez lehetőséget ad a hosszabb feladatok megoldására. Tehát év közben órakeretben zajlik a munka, az év végén pedig projekt keretében. Szükség van ehhez az iskolavezetés és a többi pedagógus támogatására is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a típusú munka ugyan sokkal eredményesebb, de nagyon sok előkészítő, nem órakeretben zajló tevékenységet igényel, követel meg a pedagógustól. A hagyományos tankönyvek nagyrészt használhatatlanok, és a feladatok kitalálása is nagyon sok munkát igényel, hogy lefedjenek minden tananyagot, mégis érdekesek és izgalmasak legyenek. A tanítás a szülők beleegyezésével és egyetértésével zajlik. Mindenről tudnak, kölcsönösen segítik egymást a tanárral. Megismerkednek az eredményekkel, követik a munkát és a gyerekek fejlődését. 2 A Gáspár László által jegyzett szentlőrinci iskolakísérlet a magyar alternatív pedagógiák egyik jelentős korai modellje volt a 80-as években 12

13 Az ötödik évfolyamon az alapozás zajlik. Olyan komplex feladatokat kapnak a tanulók, melyek a szövegértést, írás-olvasási készség fejlesztését egyaránt szolgálják, de megtanulják a modern információhordozók használatát is. Vagyis nem különülnek el egymástól a reál tudományok, szorosan kapcsolódnak a többi tudományterülethez is. Nem lehet éles szétválasztásokat tenni, hiszen a régi szövegek olvasása (pl. kenyérreceptek) megismertet korábbi nyelvállapotokkal, de kultúrtörténeti ismereteket is ad. Ez a teljesség azért jó dolog, mert azokat is bevonja, motiválja, érdeklődővé teszi, akik egyébként kevésbé érdeklődnek a reál tudományok iránt. Ez tipikusan egyfajta kereszttantervi rendszer. Az első projekt címe Élet a tanyán volt. Az ötödikes anyag a hazai növény- és állatvilág, e kerettörténeten belül tanultak meg mindent a diákok. Az osztályban családok alakultak, akik az ország különböző jellegzetes területein laknak. A tananyagot úgy dolgozták fel, mintha ott történne velük minden hétköznapi és kevésbé hét köznapi mozzanat, munkafázis, ünnep stb. Például az egyik feladat a befőzés volt. Ennek keretében ismerték meg a gyerekek a gyümölcsöket, zöldségeket, azok jellemzői, de megtanultak befőzni, közösen dolgozni stb. Így amit tanultak, nem elmélet maradt csupán, hanem közben tevékenykedtek is, végül pedig megették az eredményt. Minden gyerek nagyon élvezte, és mindent megtanultak a tananyagból, sőt annál többet is. Közösen kellett megtervezniük például a családok házát, ezt makettben el is kellett készíteni. Hasonló feladat volt az anyák napi ünnepség megszervezése, itt tanulták meg a gyerekek, hogy hogyan kell meghívót készíteni, de néhányan még azt is, hogy milyennek kell lenni egy szépen terített asztalnak. Ezek nagyon fontos dolgok az integrációban, mert vannak gyerekek, akiknek a hétköznapi élet gyakorlatához a család helyett az iskolának kell segítséget nyújtani. A közös munka, egymás értékeinek felismerése ebben nagyon hasznos. A teljes tanévnyi munkát egy mestermunkában kell feldolgozni minden diáknak. Ez egy komoly dokumentum (produktum), amelyet a diákok számítógépen készítenek, megtanulva így a szövegszerkesztést, internet-használatot is. Az anyagba például grafikonok is kellenek, különböző gyűjtőmunkákat végeznek, így nagyon sokféle ismeret birtokába jutnak a tanulók, közben pedig rákényszerülnek arra, hogy összefoglalják, összerendezzék a fejükben az egész évben tanultakat, s hogy újabb és újabb kérdéseket tegyenek fel. Ez nagyon komoly munka, nagyon fontos a diákok számára. Egy-egy jól megcsinált dolgozat jelentős értéket képvisel; ezeket egy közös kiállítás keretében be is mutatják az iskola nyilvánossága és a szülők számára. A motiválást nagyon segíti a diákok személyes részvétele és aktivitása a különböző feladatokban, és ez erősíti az ismeretek elsajátítását. Hiszen olyan ismereteknek jutnak birtokába, amelyet saját tevékenységük során saját maguk tártak fel, ez pedig nagyon értékes számukra. Ezt jól mutatja a diákok érdeklődése az erdei iskolai munka során, egészen 13

14 másként viselkednek, sokkal érdeklődőbbek, mint a más osztályokban tanulók, és az elhangzottak nagyon nagy részét meg is jegyzik. Ez a természetismeret tantárgy a fizika és a kémia felé töri az utat, hiszen olyan ismeretek sajátítanak el a diákok, amelyek a későbbiekben ehhez kellenek. Például a filmre is felvett kenyérsütési feladatnál ilyen az élesztő működésének megfigyelése, vagy a széndioxid megismerése. Míg a kenyér kel, a diákok különböző feladatokat oldanak meg a témával kapcsolatban. Minderre korábban már fel is készültek, hiszen mindenki abban a feladatban vesz részt, amelyet választott, ami érdekli őt. A végén mindenki ismerteti a saját feladatát, így mindenki birtokába jut az összes feladatban felhalmozott tudásnak. A projekt folytatódása, kifutása 7. és 8. osztályban csak a kémiát és biológiát tanító tanárral való szoros együttműködésben lehetséges. Az ötödik évfolyam projekt záró feladata a kenyérsütés. 3 A projekt feladat témája ismerkedés a gabonával, a kenyérsütés folyamatával, de a kenyér kultúrtörténeti jelentőségével is. Készül egy tabló a feladatokról, innen mindenki tájékozódhat, hogy éppen párhuzamosan milyen munkák zajlanak, milyen feladatokon dolgoznak a többiek. Vagyis úgy épül fel a nap, hogy van közös dagasztás, a kenyérsütés folyamatainak végigvitele, s amíg a kenyértészta pihen, csoportokban dolgoznak a gyerekek. Az ilyenkor végzett feladatok például a következők. Készül egy kenyértörténeti időszalag; ez a munka tartalmaz forráselemzést, de tartalmazza a különböző gabonafajták bemutatását is, kiemelve a korszakonkénti elterjedtségét, ismertségét. Van olyan feladat is, mely a Kenyér a művészetekben címet kapta, készül kenyeres receptkönyv, ősszel majd kipróbálják a különböző recepteket. Így szüli az egyik feladat a másikat, a gyerekek számára természetes, hogy minden folytatódik, s egy-egy felvetődő kérdés, probléma, feladat szüli a következő témát. A diákok már részt vettek egy megbeszélésen, ott tisztáztak mindent a mostani projekttel kapcsolatban, úgy jöttek, hogy már pontos terveik vannak, felkészülhettek a feladataikra. A munka egy közös kenyérlakomával fejeződik be, itt osztják meg egymással a diákok a külön feladatban tapasztaltakat. Különlegessége ennek a módszernek, hogy a gyerekek aktivitására és véleményére épít, tekintetbe veszi a gyerekek érdeklődését. Rendkívül széles skálán mozognak a különböző tevékenységek, minden gyerek kedve szerint orientálódhat. Komoly előkészítést igényel, több pedagógus dolgozik együtt benne, ugyanakkor szerepük segítő, koordináló. Nagyon sok tantárgy, tudományterület közösen szerepel benne, rendkívül sok készséget, képességet fejleszt egyszerre. 14

15 Nagy előnye még ennek a módszernek, hogy a diákok motiváltak, testközelben van a tananyag, és semmiképpen nem riasztja el a diákokat a tudományoktól, azokat sem, akik más érdeklődésűek, mert legalábbis nyitottak maradnak, és jól tudják használni más területeken szerzett tapasztalataikat, ismereteiket. Például a humán érdeklődésűek a receptkönyv létrehozásában, a különböző források megkeresésében, elemzésében tudnak jól közreműködni. A projektmódszer Magyarországon a közelmúltban kezdett elterjedni. Sokan tartanak tőle, mert felborítja a hagyományos kereteket, de ez a példa is jól mutatja, hogy beilleszthetők a normál iskolai rendszerbe is. Nagyon sok munkát követel, de nagyon komoly eredményt is hoz. 10. A filmen látott foglalkozásrészlet helye a programban A filmen az ötödik évfolyam éves munkájának záró projektje, a kenyérsütés látható. Olyan összetett feladat ez, ahol a gabonával, kenyérsütéssel kapcsolatban feltehető összes kérdés, megfogalmazható összes téma- és feladatkör előkerül. A projekt célja a kenyérsütés tevékenységének megismerése, megtapasztalása, a hozzá kapcsolódó ismeretek, szaktudományos kérdéskörök feltérképezése. A diákok közösen dagasztanak és sütnek kenyeret, és a gyakorlati munka szüneteiben az elméleti kérdésekkel foglalkoznak. Hosszú előkészítő munka előzte meg ezt a tevékenységet; már mindenki jelentkezett egy őt érdeklő feladatra, előzetesen receptkönyvet is kaptak. Több pedagógus működik együtt a projektben, mindenki az általa vezetett csoportmunkára készül fel. A csoportok munkájának célja, hogy sok érintett tudományterületet is bevonjanak, használják a könyvtárat, számítógépet, internetet, önállóan kutassanak és együttműködve eredményekre jussanak. A csoportok később megosztják egymással a megszerzett ismereteket. Ez rendkívül hatékony, ugyanakkor a gyakorlati tevékenység nagyon erős motiváló erővel bír. A csoportmunka területei: számítógépes, internetes kutatás, különböző témakörökben (különféle kenyérreceptek keresése; a gabonafajták elterjedtsége Magyarországon; gabonafajták a világban; gabona és kenyér a művészetben, az élesztő működése, stb.); kenyértörténeti időszalag készítése. Tehát sokféle képességet és készséget használnak és fejlesztenek a tanulók, nagyon sok dologban szereznek jártasságot, ismereteket. Az önállóan végzett munka alapvetően más élmény, mint a frontális tanítás során szerzett tapasztalat, az együttműködés izgalma pedig, a közös ismeretszerzés szintén rendkívül pozitív. 3 Ez látható a programot bemutató filmen is. 15

16 A kutatás és gyakorlat együttese további kérdéseket szül, megalapozza a továbblépés lehetőségét a következő tanévre. A diákok gondolkodnak, kérdeznek, saját tevékenységük váltja ki a megismerés vágyát. Vagyis az ismeret és a gyakorlati élet közel kerül egymáshoz, nem válik el, mint általában az iskolai tanulási folyamat során. Ez pedig nagy motiváló erő, a diákok nem távolodnak el eleve a szaktudományoktól, mire 7-8. osztályban megismerkednek részletesebben velük. Olyan alapokat szereznek e munkában, amelyre akkor nagyon jól lehet majd építeni. Rendkívül fontos ez, mert a diákok nagy része tart a fizika és kémia tantárgytól, nem szereti e tárgyakat. Ezért rendkívül fontos ez a program, hatása igazán hosszú távon érződik, a diákok hozzáállásában, motiváltságában, munkához való viszonyában. A film arra mutat jó példát, hogy egy jól megszervezett és előkészített projekt feladat mennyire hatékony és eredményes tud lenni a természettudományos tárgyak oktatásának előkészítéséhez. 16

17 Melléklet Pedagogical grid Azonosítás Intézmény neve, címe (település) Deák Diák Általános Iskola, Budapest, 1089 Orzcy tér 3-5. A tanár neve Wagner Éva Tantárgy, műveltségi terület Fizika, természetismeret Információk a foglalkozás kontextusának megértéséhez Az az évfolyam, illetve korcsoport, amelynek tanulói a foglalkozásban részt vesznek; A tanulók sajátosságai (ha van, pl. sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, tehetséges, kiemelkedő képességű, vegyes összetétel, stb.) A tanulók létszáma (kb.); kérjük jelezni, hogy egész osztály vagy bontott csoport, esetleg más Tervezett időpont (több javaslatot kérünk) A tervezett foglalkozás időtartama (kb.) A programon az ötödik évfolyam (10-11 évesek) vesznek részt. A tanulócsoportok minden tekintetben vegyes összetételüek, sok nagyon jóképességű, érdeklődő tanuló mellett több integrált gyerek is tanul. Az 5.a létszáma 24 fő, az 5.b 20 fő. A természettudoámyi tárgyat az osztályok nem bontott csoportban tanulják. Kb. 5 óra A tanítás és tanulás célja A természetismeret tantárgyat a természettudományok tanulásának alapozó szakaszában tanulják a gyerekek. Célja a természettel való átfogó megismerkedés mellett, azoknak a tanulási képességeknek a fejlesztés és kialakítása, amelyek majd a természetuudományok tanulásának diszciplínáris szakaszában lesznek feltétlenül szükségesek. Így fontos a szövegértés, a megfigyelőképesség fejléesztése, a megfigyelések pontos leírásához szükséges szakkifejezések megismerése és elsajátítása, az együttműködési képesség fejlesztése, a hosszabbtávú feladatok elvégzéséhez szükséges tervezési és kivitelési stratégia kialakítása. Az iskola pedagógiai programjában fontos szerepet kapnak ezek a részben kereszttantervi célok. Összefoglaló ismertetés (egy-két bekezdés) a tantárgyról és/vagy arról a projektről, amelybe a foglalkozás tartozik A természetismeret tantárgy tanulását úyg szervezzük meg, hogy a tanulás során a gyerekek érzelmileg is kötődjenek a műveltségi területhez. Ebben a tanévben éves projekt keretében dolgoztuk fel a tananyagot. (Ha szükséges csatolom a projekt részletesebb leírását.) A Élet a tanyán projekt keretében egy vidéki településen élő képzeletbeli család életéhez kapcsolódóan tanultuk meg a tananyagot. A gyerekekkel együtt készítettünk befőttet és savanyúságot (növények és növényi részek, termések, stb.) feldolgoztuk a terület időjárási adatait, éghajlatát, domborzati viszonyait, és bemutattuk a környék nevezeteségeit. Ezekről a csoportok mestermunkát készítettek. (A mestermunkák anyaga, fényképek, egyéb dokumentumok elektronikusan is rendelkezésre állnak). Ennek a projektnek a záróeseménye a kenyérsütés, amely önmagában is egy projektnek tekinthető. A megvalósításban több tantárgy együttműködésére töreedtünk, így a technika, az informatika, a rajz, a matematika tantárgyak is bekapcsolódtak a tevékenységbe. A projekt tevékenység lehetőséget ad arra, hogy differenciáltan fejleszthessük egy tanulócsoportban különböző képességű és érdeklődésű tanulókat. Fontosnak tarjuk azt, hogy a szülőket is tájékoztassuk, bevonjuk az iskolában folyó munkába, így több alkalommal szerveztünk 17

18 olyan programot, amelyen lehetőségük volt betekinteni gyerekeik iskolai életőbe. Mit akar elérni, mit tervez a tanár? A tevékenységek leírása (mi történik; mit csinál a tanár, mi a tanulók feladata, hogyan valósul meg a tervezett tevékenység) az óravázlat nagy vonalakban A foglalkozás-részlet leírása A tevékenységgel több célunk van, ezek a következők: együttműködés fejlesztése, munka megtervezése és kivitelezése adott időben, szövegértés fejlesztése, kísérletezéssel kapcsolatos tudásterületek fejlesztése, különböző műveltségterületek tudáselemeinek integrálása, önálló ismeretszerzési képesség fejlesztése, A tevékenységet úgy szervezzük, hogy a kenyérsütés pihenő szakaszaiban többféle feladat közül választhatnak a gyerekek. Két 1-1,5 órás munkaszakaszban dolgozzák fel a kenyérrel és a kenyérsütéssel kapcsolatos, választott feladataokat. ( Részletes projekttervet ld. külön.) A projektet az elkészült munkák bemutatása, megismerése, és a LAKOMA zárja. Az az eredmény, amit a gyerekek a foglalkozás során elsajátítanak, létrehoznak, megvalósítanak Különböző önálló alkotások a kenyérrel, gabonákkal, ezek történetével, művészeti ábrázolásával kapcsolatban. Receptkönyvek, illetve a következő évi projektindító nap feladatötleeinek összegyűjtése. Saját késíztésű kenyér és kenyérlángos. 18