Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban

Átírás

1 Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, Az anyajuhokat szelíden terelgeti. /Ézs. 40,1/ Készítette: Nagypál Rebeka, Bocskai István Református Oktatási Központ 12.a. 0

2 Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, Az anyajuhokat szelíden terelgeti. /Ézs. 40,1/ Készítette: Nagypál Rebeka Bocskai István Református Oktatási Központ 12.a. Felkészítő tanár: Schottné Márta Melinda Szakmai mentor: Bori Judit Református EGYMI 1

3 Tartalom 1. Bevezetés A kutatás célkitűzése Elméleti háttér Hipotézis és módszerek Hipotézis Vizsgálati személyek Berendezés, anyagok, eszközök Eljárás Eredmények A kutatásban résztvevők megoszlása Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás felmérése A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése kérdéskörben Diszkusszió Összegzés Szakirodalmi jegyzék: Mellékletek: sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet ppt sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

4 1. Bevezetés Az autizmus témakörében folytatott kutatásom során, a legszembetűnőbb az volt, hogy a szülők által megfogalmazott problémák szorosan összekapcsolódnak a pedagógusok felkészültségével. Az autizmus tüneteinek megjelenésekor (kb.3 évesen) a gyermekek éppen az óvodába való beilleszkedést kezdik meg. A tünetek megjelenésekor a pedagógusok felkészületlenségéből adódóan megnehezedik, esetleg ellehetetlenedik, a gyermek integrálása, illetve a szülők helyes elirányítása, hogy a tünetek mire utalhatnak, hova fordulhatnak. Mint azt már az eddigi kutatásaimban is hangsúlyoztam, az időnek nagyon nagy szerepe van az autizmus kezelésében. Egyrészt minél hamarabb megkapja a gyermek a diagnózist, annál hamarabb kezdődhet el számára a terápia, ami nem csak számára jelent fejlődést, hanem a szülők, családok életébe is könnyebbséget jelent, másrészt pedig nagyobb esélye van az autista személynek az integrált oktatásra. A legtöbb pedagógus, viszont vagy nem meri vállalni, hogy a problémát látja, és inkább elhárítja a felelősséget, esetleg nem meri vállalni észrevételét, vagy az információk hiányában nem tud segítséget nyújtani. 3

5 2. A kutatás célkitűzése Az autista gyermekek idegrendszere másképp fejlődik, mint egy ép gyermeké. Három nagy terület sérül: a kommunikáció, a szociális kapcsolattartás és a magatartás. Mindemellett több kísérő tünet is lehet: például az epilepszia, a különböző szervi betegségekre való hajlam, a mozgás koordinálatlansága és az értelmi elmaradás. Az előbb említett tényezők súlyossága alapján döntik el, hogy a gyermek járhat-e integrált oktatási rendszerbe, esetleg magántanulói státuszba avagy szegregált intézményben kaphat az állapotának legmegfelelőbb segítséget. Az autizmus témáját már több mint három éve kutatom. Elsőként mint klinikai kórképet, majd a szülők problémáit, most pedig a többségi pedagógusok helyzetét vizsgáltam meg. Rá kellett jönnöm, hogy a legnagyobb problémát a felkészületlenség és a tudatlanság okozza. A pedagógusok sok esetben nem kapnak elég felvilágosítást, hogy mi is maga az autizmus, és hogy mit is jelent ez a mindennapi gyakorlatban. Szerettem volna ezen változtatni és segítő kezet nyújtani. 3. Elméleti háttér Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia gyermekkori formájának tekintették. Önálló kórképként először 1943-ban Kanner írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi fogyatékossággal társult) állapotoktól az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés sztereotipizáltsága észlelhető. Ezen utóbbi forma Asperger-szindróma néven ismert. Az autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist. Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek! Autizmusról sokunknak eszébe juthat Dustin Hoffman kitűnő alakítása az Esőember című filmben, ezen film tette először világszerte közismertté ezt a gyermekkorban kezdődő, elhúzódó klinikai kórképet. Az autizmus széles körben elterjedt rendellenesség, az egyes esetek mind tüneteiket, mind súlyosságukat tekintve nagyon különbözőek. Közös azonban bennük az, hogy a társas interakciók, a kommunikáció sérül, és az érdeklődési kör, valamint a viselkedési minták beszűkülnek. Maga a szó görög eredetű, és az önmagába zártságot fejezi 4

6 ki. Az autista mintha egy üvegbúra alatt élne; nincs valódi kapcsolata az emberi külvilággal (nem képes átlátni a másik ember, a többi ember gondolkodásának és viselkedésének okát, célját, szerkezetét, nem tudja, hogy milyen helyzetben mi várható, ez szorongóvá, időnként izgatottá teszi). A tárgyak érdeklik, nem a személyek. Az őt körülvevő tárgyak, szokások állandósága fontos számára. A legtöbb gyermekkori zavar az élet során elmúlik vagy más rendellenességgé alakul át, de az autizmus egész életen át fennmarad. Szisztematikus, intenzív fejlesztéssel 100 autistából 5 lesz önálló. Az autizmust 1943-ban azonosította Leo Kanner, egy amerikai pszichiáter 11 olyan pszichotikus gyerek vizsgálatában, akik egyik pszichotikus rendellenesség tüneteit sem mutatták. Ezt a zavart "kora gyermekkori autizmusnak" nevezte el. A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek először, gyerekből 2-5-öt érintenek, köztük is 80%-ban fiúkat. Kanner óta sokan próbálták leírni a zavar pontos diagnosztikai kritériumait. A hatvanas években Rutter más pszichiátriai rendellenességekben szenvedőkkel hasonlította össze az autista gyerekeket. Három olyan tünetet talált, amelyik minden autistánál előfordult: szociális kapcsolatteremtés kudarca, nyelvi-kommunikációs zavarok, ritualisztikus viselkedés. Négy további kísérő tünet is megfigyelhető volt: sztereotip mozdulatok, öndestrukció, megkésett szobatisztaság, figyelem rövid terjedelme. 5

7 4. Hipotézis és módszerek 4.1. Hipotézis A kutatásom során az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak. A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak. A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz Vizsgálati személyek A vizsgálati személyeket olyan óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közül választottam ki, akik önként, a kiküldött tájékoztatás alapján szívesen vettek részt a kutatásban. A kutatásban részt vett személyek száma: 63 pedagógus Berendezés, anyagok, eszközök A kutatásban felvett kérdőíves vizsgálathoz személyenként két darab kérdőívre (2.sz. melléklet) és egy darab Disszeminációs kiadványra (4.sz. melléklet) volt szükség. Az előadásokon az autizmus témakörét összefoglaló prezentációt adtam elő ( 3.sz. melléklet). A tájékoztató előadás projektor, vetítővászon, valamint hangfal segítségével történt Eljárás A kutatásom első lépéseként a mentorom és a támogató Református EGYMI által javasolt köznevelési és közoktatási intézményekbe kiküldtem a kutatásról szóló tájékoztató levelet (1.sz. melléklet). A felhívásra jelentkező óvodák és iskolák vezetőivel időpontot egyeztettem előadásom megtartására. A fórumon megjelent pedagógusokkal először kitöltettem a kérdőívet (2.sz. melléklet), és ezek után megtartottam az előadásomat az autizmus témaköréből. Minden esetben kötetlen beszélgetésre került sor, ahol a pedagógusok feltehették saját gyakorlatukból hozott 6

8 kérdéseiket, illetve a kézhez kapott Disszeminációs kiadvány (4.sz. melléklet) tartalmát megismerve további információt kaptak egy autista tüneteket mutató gyermek megsegítésének folyamatáról. Zárásként a pedagógusok újra kitöltötték a kérdőívet. 5. Eredmények A kutatás során célom volt, hogy kimutassam, hogy a felvilágosító előadások előtt kitöltött elméleti és gyakorlati tudást felmérő kérdőív eredményei mennyiben változnak a zárást követő kitöltés során. 5.1 A kutatásban résztvevők megoszlása Férfi Neme Nő Összesen (5.sz. melléklet, 1.sz. diagram) A kutatásban résztvevők nemek szerinti megoszlása egyértelműen a nők túlsúlyát eredményezte, ami jellemzően mutatja a pedagóguspályán dolgozók nemi arányát is. Életkor Összesen től (6. sz. melléklet 2.sz. diagram) Szerencsésnek tartom, hogy a kutatásban résztvevők legnagyobb számban (22 fő) abból a korosztályból kerültek ki, akik még hosszú ideig a pedagóguspályán maradnak, és hasznosíthatják a jelenleg megszerzett tudásukat a gyakorlatban. Iskolai végzettség Összesen Óvodapedagógus Tanító Tanár (7. sz. melléklet, 3.sz. diagram) 7

9 Az autista gyermeket nevelő családok első közösségi neveléssel való találkozásának színtere az óvoda, ezért ahogy az az adatokból is látható, az elsődleges célcsoport az óvodapedagógusoké volt. Ők vettek részt legnagyobb számban (42fő) a fórumokon. Fontos volt az is számomra, hogy az iskolai közösségi integrációban érintett tanítók és tanárok is megtiszteltek részvételükkel. Ez érdekes helyzetet eredményezett, hiszen ők már nem a tünetek felismerésében voltak érdekeltek, sokkal inkább az autista gyermekek osztálytermi foglalkoztatásához kértek gyakorlati tanácsot. Emiatt a Disszeminációs kiadványom is kiegészítésre szorul. 5.2 Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás felmérése Az autizmus témaköréből adott válaszok Előadás előtt Előadás után Jó válaszok Rossz válaszok (8. sz. melléklet, 4. sz. diagram) A kutatás kiemelkedő része a kérdőívem azon pontjának kiértékelése, melynél az autizmussal élő gyermekek legjellemzőbb tüneteit kellett a pedagógusoknak felismerniük. Az előadás előtti kitöltés során már a pedagógusok szóbeli visszajelzése is az volt, hogy számukra ez nagyon nehéz feladat, mivel a többségüknél nem állt rendelkezésre előzetes tapasztalat ebben a témában. A válaszokat összesítve jól látszik, hogy az első kitöltéskor 22 fő tudott az autizmus tüneteit beazonosító jellemzőket megjelölni, de ebből 4 fő ezzel párhuzamosan hibás válaszokat is megjelölt. 41 olyan pedagógus volt, aki hibásan jelölte a tüneteket. Ezzel szemben, a fórumon elhangzott pontos és szakszerű bemutatásnak köszönhetően, illetve a Disszeminációs kiadvány adatait megismerve, a második kitöltés során megfordulta az arány. A teljes résztvevői kör, azaz 63 fő megjelölte a jó válaszokat, és csak 18 fő volt, aki helytelen válaszokat is jelölt. A kérdőív e pontjának kiértékelésekor is egyértelműen megmutatkozik, hogy nagyon nagy jelentősége van és rendkívül hasznos a pedagógusok körében végzett felvilágosítás, mivel a táblázatban szereplő adatok is és a szóbeli visszajelzések is egyértelműen mutatják, hogy már egy ilyen szakmai előadás és a 8

10 hozzákapcsolódó Disszeminációs kiadvány is olyan többlet információkat ad, melyeket szinte azonnal át tudnak ültetni a gyakorlati életbe. Erről az interaktív beszélgetések is meggyőzően árulkodtak. Az autista gyermeket segítő módszerek kiválasztása Előadás előtt Előadás után Helyes módszerek Nem megfelelő módszerek (9. sz. melléklet, 5. sz. diagram) Komoly hangsúlyt fektettem az előadás folyamán is a módszertani segítségnyújtásra az autista gyermekek nevelése, oktatása során. Jól látható az adatokból, hogy a pedagógusok többsége (55 fő) teljesen bizonytalanul kezelte ezt a témakört. Azok száma, akik az előadás előtt a módszerek kiválasztásánál helyesen jelöltek (18 fő), de közülük is 10 olyan válaszadó volt, aki helytelen választ is adott. Ez a témakör, azaz a megfelelő módszerek kiválasztása kiemelt szerepet kapott az előadást követő beszélgetések során. A legjobban az érdekelte a pedagógusokat, hogy hogyan és ki dönti el, hogy egy autista gyermek részt vehet-e a többségi oktatásban-nevelésben. Fontos kérdés volt még, hogy mire számíthatnak azoknál a gyermekeknél, akik ilyen jogosultságot kapnak és autistaként megjelennek az intézményekben. Itt került sor a magántanulói státusz gyakorlati megvalósításának és az ehhez kapcsolódó visszaintegráló folyamatnak a megbeszélésére. Diagnosztikai központok megnevezése Előadás előtt Előadás után Tud megnevezni 6 63 Nem tud megnevezni 57 0 (10. sz. melléklet, 6.sz. diagram) Az autizmushoz kapcsolódóan az egyik legérzékenyebb probléma, hogy ki és hogyan tudja a szülőt a megtapasztalt tünetek alapján a megfelelő helyre irányítani. Ebben nagy szerepet kapott a Disszeminációs kiadvány azon része, ahol összegyűjtöttem azokat a diagnosztikai központokat, amelyek az ország különböző területén az autista gyermekek diagnosztikai vizsgálatával foglalkoznak. Úgy érzem, hogy a kutatásban résztvevő pedagógusokat sikerült meggyőznöm, hogy rendkívül fontos feladatuk, hogy a szülőt a 9

11 megfelelő irányba elindítsák, abban az esetben, ha az autista triász tünetegyüttest egyértelműen észlelik. Ezek a diagnosztikai központok többsége egyrészt megállapítja a diagnózist, másrészt ezzel párhuzamosan a szülőknek is segítséget nyújtanak. Már az előző kutatásaimból is hangsúlyozottan kitűnt, hogy minél hamarabb megtörténik a diagnosztizálás, annál könnyebb a családok felkészülése a rájuk váró igen nehéz feladatokra, és ezzel párhuzamosan a gyermek intézményes nevelését is szakszerűen lehet szervezni. Ezért óriási a gyakorlati terepen tevékenykedő pedagógusok szerepe. 5.3 A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése kérdéskörben Megfelelő szakmai segítség esetén vállalná-e autista gyermek befogadását? Előadás előtt Előadás után igen 8 49 nem (11.sz. melléklet, 7.sz. diagram) Igen érzékeny kérdés ma a magyarországi köznevelési rendszerben, bármilyen mássággal élő gyermek befogadása. Ennek különlegesen sarkalatos pontja az autista gyermekek együttnevelése, mivel a pedagógiai köztudatban olyan félelmet keltő hangzása és tartalma van az autizmusnak, ami a pedagógusokat, már első hallásra távolságtartásra ösztönzi. Ezt támasztja alá az előadás előtti kérdőív ezen pontjának adata, amelyben a szakmai segítség felajánlása ellenére a pedagógusok nagy része (55 fő) nem vállalt volna be ilyen problémával küzdő gyermeket. Az előadás szakmai felvilágosítása és a beszélgetések során komoly sikernek tartom, hogy megváltozott ez az arány, és a felajánlott szakmai segítség mellett, már 49 pedagógus jelezte, hogy belevágna egy ilyen feladatba. A kutatásom eredményei egyértelműen meggyőztek arról, hogy az autista gyermekek érdekében igen fontos feladat, hogy azokat a szakembereket, pedagógusokat, akik az oktatási rendszerben segíthetik az ilyen problémával küzdő gyermekeket és családjukat, folyamatosan szakmailag segíteni kell annak érdekében, hogy megfelelő elméleti felkészültség mellett a gyakorlati munkájuk során is bátran lássák és vállalják a befogadó pedagógus feladatkört. Úgy gondolom, hogy ennek a nemes feladatnak a továbbiakban is fontos képviselője szeretnék lenni. 10

12 6. Diszkusszió A lefolytatott kutatásom során a legfontosabb következtetésem az volt, hogy nagyon fontos, hiányterületet lefedő feladat a pedagógusok felvilágosítása az autizmus témakörében. A kérdőívek kitöltése során az előadás előtt komoly nehézséget okozott a válaszok szakszerű kiválasztása, az önálló megfogalmazás lehetősége fel sem merült. Igen jelentős, pozitív elmozdulást mutatott a fórum utáni kitöltés, mely egyértelműen igazolta, hogy a pedagógusok, a meglévő tudásbázisukban jól el tudták helyezni az előadáson ismertetett elméleti tudást. Sokat jelentett számukra, hogy ez az előadás utáni beszélgetések és a Disszeminációs kiadvány segítségével még konkrét gyakorlati tanácsokkal is kiegészült. Saját beszámolóik alapján nagyon jó volt hallgatni, hogy ezek után sokkal bátrabban nyúlnak majd ehhez a témához, és ez a kérdőívben is megmutatkozott, hiszen a második kitöltésnél a befogadásról is a legtöbben pozitív választ adtak. Ez engem is arra ösztönöz, hogy tovább folytassam ezt a munkát, és minél több pedagógus számára elérhetővé tegyem az előadás anyagát és az elkészített kiadványt Összegzés A felállított hipotéziseim a következő eredményekkel zárultak: A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak: a kérdőívem első kitöltése során a válaszadó pedagógusok eredményei alátámasztották ezt a hipotézisemet, mivel a rossz válaszok aránya volt a nagyobb. A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak: a második kitöltés során az eredmények 100%-os javulást hoztak, így ez a hipotézisem is beigazolódott. A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz: ez a hipotézisem csak részben igazolódott be, mivel az első kitöltéskor a pedagógusok nagy része nem vállalta ezt a feladatot, és bár a második kitöltéskor pozitív irányú elmozdulás történt, itt sem minden pedagógus vállalná az autista gyermekek befogadásával járó feladatokat. 11

13 Az autizmus problémaköréhez kapcsolódó kutatásom harmadik fázisában tartok. Ebben a szakaszban elsősorban a pedagógusok felkészültségét és befogadó attitűdjét vizsgáltam, és az eddigi szakirodalmi ismereteim alapján olyan felvilágosító fórumot állítottam össze, melyben segíteni tudok az autizmus témakörében járatlan pedagógusoknak. Dolgozatomban bemutatott kutatási eredményeim a várakozásaimat is felülmúló, pozitív eredményeket hoztak. A fórumra jelentkezett pedagógusok nagyon motiváltak és kíváncsiak voltak, önként jelentkeztek az előadás meghallgatására. A fórum második részében történt kötetlen beszélgetések során kiderült hogy, szinte mindenkinek volt már olyan tapasztalata, amikor autisztikus gyermek került be a csoportba, de senkinek sem volt elegendő információja ahhoz, hogy mi történjen egy ilyen tüneteket mutató gyermekkel, kihez forduljanak, hová irányítsák a családokat. Nagy segítséget jelentett számukra az előadás és a Disszeminációs kiadvány is, mivel így már sokkal tisztábban látják saját lehetőségeiket és feladataikat egy ilyen helyzetben. Számomra a további fórumok megtartásának folytatására motiválóak az eredmények. Olyan támogató és pozitív légkörben zajlottak a rendezvények, mely engem is nagyon meggyőzött arról, hogy jó úton haladok, és az előzetes félelmeimet megcáfolva a pedagógusok igen is szívesen fogadtak és figyelmesen, érdeklődéssel hallgatták az előadást. Váratlanul ért, hogy a jelentkezők között tanítók és tanárok is megjelentek. Ez a fórum tematikájának továbbfejlesztését igényli, hiszen ők már nem csak a tünetekre, hanem az oktatásban használható tantermi módszerekre és eszközökre is kíváncsiak. Jelen dolgozatom eredményei még tovább bővülnek, mivel az adatokban szereplő létszám a további fórumok során növekedni fog, ami szintén nagy öröm számomra. A tanév hátralévő részében még 12 intézmény jelezte igényét a fórumra, ami nagy feladat lesz számomra. Köszönöm minden támogató és együttműködő intézménynek, hogy nyitottan fogadtak és lehetőséget biztosítottak a fórum megtartására. Úgy érzem, ha csak kis lépésekben is, de így tudok hozzájárulni az autista személyek esélyegyenlőségének biztosításához. Csakis a szervezett közösség válik alkotó erővé! Az ember egymagában elvész, míg a közösségben minden törekvés megtalálja a maga helyét, és együttesen hozzájárulnak minden egyén felemeléséhez, valamennyi közösség együttes tevékenysége pedig közelebb viszi az emberiséget Istenhez. (Albert Camus) 12

14 7. Szakirodalmi jegyzék: 1. Attwood, Tony: Különös gyerekek. Kalauz az Asperger-szindrómáról szülőknek és nevelőknek. Animus, Budapest, Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, Balázs Anna: Az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport rövid története és jelene. Fejlesztő Pedagógia, 2004/ Frith, Uta: Autizmus A rejtély nyomában. Budapest, Kapocs Könyvkiadó, Győri Miklós Gy. Stefanik Krisztina Kanizsai Nagy Ildikó Balázs Anna: Naiv tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performancia korlát vagy kompenzáció? 6. Hanuska Mariann: A gyógypedagógus szerepe az integrált gyógypedagógiai fejlesztésben. Gyógypedagógiai Szemle, 2001/ Howlin, Patricia: Autizmus Felkészülés a felnőttkorra. Autizmus Alapítvány Kapocs Könyvkiadó,Budapest, Peeters, Theo: Autizmus az elmélettől a gyakorlatig. Budapest, Autizmus Alapítvány Kapocs Könyvkiadó,1998. Internet:

15 8. Mellékletek: 1.sz. melléklet: Intézményvezetői tájékoztató levél 2. sz. melléklet: Kérdőív a pedagógusok számára 3. sz. melléklet: Felvilágosító előadás ppt 4. sz. melléklet: Disszeminációs kiadvány 5. sz. melléklet: 1. sz. diagram 6. sz. melléklet: 2. sz. diagram 7. sz. melléklet: 3. sz. diagram 8. sz. melléklet: 4. sz. diagram 9. sz. melléklet: 5. sz. diagram 10. sz. melléklet: 6. sz. diagram 11. sz. melléklet. 7. sz. diagram 14

16 1.sz. melléklet Tisztelt Intézmény Vezető! Nagypál Rebeka vagyok, a Bocskai István Református Oktatási Központ 12.a. osztályos tanulója. A tanulmányaim mellett több éve végzem saját kutatásomat az autizmus témakörében. Ennek keretében ebben az évben pedagógusok számára szeretnék felvilágosító előadásokat tartani, melynek címe: AZ autizmus tünetei, felismerése kezelése. Az előadás időtartama kb perc, melyet a résztvevőkkel folytatott kötetlen beszélgetés követ a témához kapcsolódóan. A résztvevők személyes disszeminációs kiadványt is kapnak, mely az elhangzottak összefoglalóját és segédanyagot tartalmaz. Szeretném felajánlani az Ön intézménye számára is ezt a lehetőséget. Szakmai felkészülésemet a Református EGYMI támogatja, szakmai mentorom Bori Judit, aki ajánlott Önöket. Amennyiben lehetőség van az előadás megtartására Önöknél, várom visszajelzését! Elérhetőségeim: tel.: nagypalrebi@fre .hu Szakmai mentor elérhetősége: Bori Judit tel.: borijuco@gmail.com 15

17 2.sz. melléklet Kérem, segítsen, TUDOK kutatásom elkészítésében az alábbi kérdőív kitöltésével! Köszönettel: Nagypál Rebeka KUT-diák BIROK 12.a. osztály Kérdőív a pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismereteinek felmérésére 1. Iskolai végzettsége (pl. tanító, gyógypedagógus, stb):.. 2. Az Ön kora:.. 3. Az Ön neme: férfi nő 4. Munkája során milyen korosztályú gyermekekkel találkozik (több válasz is adható): a) óvodáskorú b) általános iskola alsó tagozat c) általános iskola felső tagozat d) egyéb:.. 5. Mennyire ismeri az autizmus elméleti hátterét ( akár többet is jelölhet) a) elmélyültem a témában b) néhányszor olvastam erről c) volt már ilyen gyermek a csoportomban/osztályomban d) nem találkoztam még ilyen gyerekekkel e) keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztam a témával 6. Jelölje az alábbi pontok közül, hogy mely tünetek jelentkeznek elsődlegesen az autista gyermekeknél a legnagyobb valószínűséggel: (1-egyáltalán nem tünet, 10-elsődlegesen jelentkező tünet) Karikázza be az Ön által megfelelőnek tartott tünet számát! o mások szándékát nem érti o szívesen játszik társaival o egyedül játszik o sokat mosolyog o szeret szerepelni o egyoldalúan kommunikál o szereti a közösségi programokat o igényli a testi kontaktust o sokat beszél egy témáról

18 o szeret színházba, moziba járni o fantáziadús szerepjátékokat játszik o szereti a pörgő, forgó tárgyakat o jó a memóriája o váratlan dührohamai vannak o szereti a hangos zenét o minden ételt megeszik Melyik módszerrel tudja hatékonyan együttműködésre ösztönözni az autista gyermeket? ( több választ is jelölhet) a) PECS kártyák b) A kiadott utasítás következetes megkövetelése c) Megfelelő érzelmi állapot kivárása d) Észérvekkel történő meggyőzés e) az utasítás hosszasabb elmagyarázásával 8. Soroljon fel az Ön környezetében található autista diagnosztikai központot! ( ha nem tud ilyet hagyja üresen) 9. Tapasztalatai szerint a gyerekek és a szülők megfelelő tájékoztatás mellett toleránsan állnak egy autista gyermek befogadásához? a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy Amennyiben Ön megfelelő szakmai segítséget és tájékoztatást kapna egy autista gyermek befogadásához, akkor felvállalná azt? a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívemet! 17

19 3.sz. melléklet ppt 18

20 19

21 20

22 21

23 22

24 23

25 24

26 25

27 4.sz. melléklet A különleges világ, avagy autizmus spektrum zavar

28 Mi az autizmus? idegrendszeri rendellenesség, melynek oka egyenlőre ismeretlen az élet minden területét érinti sérül a kommunikáció illetve a nyelvi készség magatartás zavartsága lép fel sérül a szociális kapcsolat kialakítása fejleszthető de nem gyógyítható, de fontos, hogy időben felismerjük A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 típusosan autizmussal élő gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté, jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. Külföldi adatok alapján számolva ezer autisztikus személy él Magyarországon. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi, vagy egyéb fogyatékossággal. Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál. A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0,05-0,15%-ra, a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0,25%-ra becsülik. A diagnosztizált személyek száma ismereteink, diagnosztikus módszereink javulásával növekszik. 27

29 Az autizmus tünetei: 28

30 Autizmus diagnosztika Autizmus diagnózis kiadására gyermekpszichiáter jogosult. Autizmus Alapítvány 1089 Budapest, Delej u Tel./fax: (06 1) , Ambulancia: 1089 Budapest, Delej u. 21. (06 1) Református EGYMI Bethesda Korai Intervenciós Diagnosztikai és Fejlesztő Központ 1146 Budapest, Hungária körút 200. Tel: Budapesti Korai Fejlesztő Központ 1115 Budapest, Bártfai u. 34/a 1146 Budapest Csantavér köz Tel/Fax: (06-1) Nemzetközi Cseperedő Alapítvány 1138 Budapest, Váci út 28. félemelet 2. Tel: / ; / info.cseperedo@gmail.com Semmelweis Egyetem 1. sz. Gyermekklinika Gyermekpszichiátriai Osztály 1083 Budapest, Bókai u. 53. (06 1) /2763 Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. (06 1) Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 7626 Pécs, Egyetem u. 6. (06 72) Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ 5600 Békéscsaba, Luther u. 5/b. (06 66) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet, Tanulási Képességet Vizsgáló 29

31 Szakértői es Rehabilitációs Bizottság 3527 Miskolc, Selyemrét utca 1. (06 46) Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó es Továbbképzési Központ, Tanulási Képességet Vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5/a (06 92) Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézet Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály 4026 Debrecen, Bartok u (06 52) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai es Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 5000 Szolnok, Mária u. 19. (06 56) Szegedi Tudományegyetem, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály 6725 Szeged, Tisza L. krt (06 62)

32 Az SNI megállapításának menete Mi történik? Mi a feladat? Kinek a feladata? tünet megjelenése probléma beazonosítása pedagógus,szülő megfelelő diagnosztikai központba való irányítás megfelelő diagnosztikai központ kiválasztása szülő, pedagógus diagnosztikai vizsgálaton való részvétel területig illetékes szakértői bizottság megkeresése komplex szakértői vélemény elkészítése a problémáról SNI státusz megállapításának elindítása, komplex vélemény bemutatása diagnosztikai szakértők,szülő szülő, pedagógus Hasznos tanácsok, pedagógusoknak és szülőknek Az SNI státuszban lévő gyermek után járó kedvezmények: - étkezési kedvezmény - tankönyv támogatás - emelt szintű családi pótlék - önkormányzati és alapítványi támogatások 31

33 Ideális esetben így nézne ki az óvoda- vagy iskolakezdés: a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja a gyermeket, és eldönti, hogy az állapota alapján az egészséges gyerekekkel együtt, integrált oktatásban vehet-e részt, vagy speciális autista csoportban a szakértői bizottság keres a lakóhely környékén egy olyan intézményt, amely megfelelő a gyermeknek (csak olyan iskola fogadja őket, amelynek az alapító okiratában le van fektetve, hogy foglalkoznak autista gyerekekkel) előírja, hogy hetente hány speciális, gyógypedagógiai foglalkozásra jogosult a gyerek (maximum heti hét foglalkozásra) ha a szülő nem tudja megoldani a lakóhely és az oktatási intézmény közötti utaztatást, igénybe veheti az önkormányzat által finanszírozott támogató szolgálatot, akik fuvarozzák a gyereket. "Amikor kiderült a diagnózis, bármennyire is felkavaró volt számunkra, úgy éreztük, mintha egy térképet kaptunk volna, ha nem is az útvesztőből való kijutáshoz, de legalább ahhoz, hogy megértsük, hol is vagyunk benne. (Julia Moor szülő) 32