Tisztelt Képviselő Testület!

Átírás

1

2 Tisztelt Képviselő Testület! Tájékoztatómban nemcsak Pápa városának, hanem a Pápai kistérségnek is bemutatom a gazdaságföldrajzát, jellemző munkaerő-piaci folyamatait, a támogatásokra fordított jellemző eszközöket, a támogatások pénzügyi folyamatát. Ennek oka, hogy Pápa városa a kistérséggel szorosan összefonódik, az itt zajló munkaerő-piaci folyamatokat nem lehet egymástól elkülönítetten kezelni. Pápa a kistérségnek mind gazdasági, mind infrastrukturális, mind munkaerő-piaci, mind pedig kulturális szempontból a fővárosa. Az elemzés időszaka január július 20. Ennek oka a Munkaügyi Központ szervezeti változása január 01-től megszűntek a megyék és helyettük régiók lettek, megváltoztak a támogatási feltételek, a hatáskörök, a korábbi évekkel történő összehasonlítás hibás következtetésekhez vezethet Röviden szólok a munkaközvetítésről, a humánszolgáltatásról, és bemutatom a KdRMK Pápai Kirendeltségét is. 1. A kistérség bemutatása A kistérség területe: km 2. Területét tekintve a régióban a legnagyobb, az országban a második legnagyobb kistérség. A településszámot tekintve a régióban a legnagyobb kistérség, érdekessége, hogy a statisztikai kistérség 49 településből áll, míg munkaügyi szempontból a településszám 48, mivel Gic a zirci kistérséghez tartozik. A kistérség településszerkezetére jellemző, hogy apró falvak, elöregedő, sok esetben infrastrukturális gondokkal (közlekedési nehézségek stb.) küzdő települések alkotják a zömét. A kistérségben 20 település, tehát a térség településeinek kb. 40 %-a 500 fő alatti, ebből 11 település tartozik a 300 lelket sem számláló települések közé, ez az összes település 22 %- ának felel meg. Az fős lakónépességet számláló települések között 7 található. Ez az összes település 14 %-a. A 240/2006./XI.30./ Kormány. rendelet, mely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szól a pápai kistérségből 21 települést sorol fel, mely a térség összes településének több mint 40 %-át teszi ki. A térség népessége: fő, a statisztikai térség munkaképes korú (16-64 év) népessége: fő, a foglalkoztatási térség munkaképes korú (16-64 év) népessége: fő (a 1

3 lakosság 65%-a). A foglalkoztatottak száma fő. A népsűrűsége 60,7 fő/km 2, a 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya 53,3 %. A térségben a regisztrált gazdálkodó szervezetek száma db, ebből a társas vállalkozások száma db (26.6 %), az egyéni vállalkozások száma db (73,4 %). A vállalkozásokból 628 db a mezőgazdaságban, 907 db az iparban, építőiparban, míg db a szolgáltatás területén ténykedik. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 89 db, ami sajnos nagyon alacsony. Ezzel a megyében a kistérségek között csak az 5. helyet foglaljuk el, holtversenyben a Zirci kistérséggel. A megyei átlag 116 db. Pápa városában élők száma fő, ebből a munkaképes korú (16-64 év) lakosság fő. A regisztrált vállalkozások száma: db (66.8 %-a a térséginek). 2. A munkaerő-piaci folyamatok és az álláskeresés alakulása a kistérségben Az elmúlt évben 8 csoportos létszámcsökkentési bejelentés volt a Kirendeltségnél. Munkahelymegőrző támogatással azonban a kirendeltség három leépítést meg tudott akadályozni. A megmaradt 5 leépítés létszámvonzata 90 fő volt. A tavalyi év nyarán az angol tulajdonú mezőlaki Lander Carlisle Kft. ketté vált, azonban az egyik Kft-je (Lander Intech Kft.) az idei évben teljesen megszűnik. Ennek következtében közel 70 dolgozó munkaviszonya szűnt meg. Szerencsére az itt maradó vállalkozás (Johnson Control Kft.) több ízben vett fel munkaerőt. Legutoljára augusztus végén 35 főt, akiknek három hónapig munkát tudnak biztosítani évben 7 csoportos létszámleépítést jelentettek be a kirendeltségnél. Ebből kettőt munkahelymegőrzés támogatásával ismételten sikerült megmenteni. A csoportos létszámleépítések sorában a legnagyobb horderejű a Pápai Hús Zrt főt érintő bejelentése volt. A hír nemcsak a várost, hanem az egész kistérséget, sőt régiót megrázta. Térségünkben decemberétől megkezdődött a Pápai Hús Zrt. felszámolása, ahol elsődleges cél volt a vállalat talpra állítása. Nyáron a felszámoló a csoportos létszám leépítési szándék bejelentésével egyidejűleg meghirdette eladásra. Amíg a vevő személye nem ismert, addig nem tudni pontosan, hogy hány munkavállalótól válik meg a cég (a cég jelenlegi létszáma majd 100 fővel alacsonyabb, mivel a bizonytalan helyzet miatt több munkavállaló felmondott és elment máshova dolgozni). Az eladás az első körben sikertelen volt. Augusztus végén 2

4 második körben hirdették meg eladásra a vállalatot, melyre október végéig nyújthatják be az érdeklődök vételi szándékukat. A kupi Ferro Öntöde felszámolása sajnos már megtörtént. 124 fő munkavállaló munkaviszonya szűnt meg a tavasz és a nyár folyamán. Felszámolás alatt áll több mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás is (pl. mezőlaki mgtsz, nyárádi Pig-Coop Kft., stb.). Az év elején az Elekthermaxnál is felmerült egy csoportos leépítés, de várhatóan stabilizálódik a helyzet és nem kerül sor nagyobb arányú leépítésre. A Pápai Kirendeltség területén a következő fejlesztések várhatóak évben (utolsó információink alapján): logisztikai centrum, várhatóan 150 fős létszámmal üzemelne, Európa Divat Kft. beruházását várhatóan egy másik cég átveszi, az Aldi elkezdte az építkezést, várhatóan a jövő év elején nyílik meg az áruház, egy termelő cég új beruházása, mely várhatóan 50 fős létszámbővítést jelent. Az első két beruházáshoz sajnos már nem fűzünk nagy reményeket. Ha azonban megvalósulna a fenti munkaerő-igényeket ki tudja elégíteni a Kirendeltség, hiszen betanított munkakörű, illetve textilipari végzettségű álláskeresők vannak a nyilvántartásunkban. A térség legnagyobb munkáltatója az előző évekhez hasonlóan a Pápai Hús Zrt., melynek tavaly év végi létszáma fő volt. Az ismert felszámolási folyamat miatt a cég létszáma várhatóan csökkenni fog. A második legnagyobb munkáltató a Seton Hungary Kft., melynek létszáma 505 fő volt az elmúlt év végén, míg félév végén 461 főre csökkent. Remélhetőleg a közeljövőben a Seton új telephelyet nyit Ugod községben, ami a környék munkanélküliségén nagyban segít. Ha megvalósul a beruházás kb. 300 fő felvétele várható. További három munkáltató van a térségben, akik 400 főnél többet foglalkoztatnak (Agroprodukt Zrt., Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia, illetve a MH Repülőtér). A repülőtéri beruházás és a hozzátartozó kiszolgáló egységek pontos létszámigényéről nincs tudomásunk, várhatóan fő részére biztosít majd munkalehetőséget. Az idei évben több csoportos állástájékoztatót tartottak a Polgármesteri Hivatal B épületének nagytermében a fejvadász cégek (Multi Job, Trenkwalder, Adecco, Trummer, stb.). Elsősorban Komáromba (Nokia gyár), Sárvárra (Flextronics) és Kunszigetre (Federal Mogul) kerestek dolgozókat. A fenti helyekre akár embert is felvennének, de sajnos nem elég 3

5 rugalmasak az álláskeresők, mivel a nagy utazást nem vállalják a munkáért. Celldömölkre (Wewalka, Cellcomp) és Tétre (Sokoró) is több esetben volt munkaerő felvétel az idei évben. A kisebb távolság miatt több embernek ( fő) sikerült munkaviszonyt létesítenie. Becslések szerint a kistérségből fő jár dolgozni, ingázik a térségen kívülre. Nagyon fontos lenne új munkahelyek teremtése, vagy a meglévők létszámbővítése, mivel a vizsgált időszakban abszolút értelemben véve az álláskeresők száma meghaladta a megye többi kistérségének álláskeresői létszámát, a régióban pedig csak a Székesfehérvári kistérségben volt több álláskereső. Ha a relatív számokat tekintjük, akkor szerencsére nem ilyen rossz a helyzet ben a kistérség álláskeresési rátája ( az álláskeresők száma/gazdaságilag aktív népesség) átlagosan 9,3 volt. Ez 1,3 % ponttal meghaladta a megyei rátát ( 8,0 ), és 2,4 % ponttal a régióst (6,9), de 0,5 % ponttal kevesebb volt, mint az országos ráta (2007-ben 9,7%) Rosszabb volt a helyzet Veszprém megyében a Sümegi kistérségben (12,5), míg Fejér megyében az Enyingi (13,7) és a Sárbogárdi kistérségben (14,6) és ugyanilyen volt a Várpalotai kistérségben (9,3) július 20-i adatok szerint a kistérség rátája 9,3 volt, míg a megyei ráta 7,2, a régiós 6,6, és az országos ráta 9,5. Ez a magas ráta sajnos megmutatkozik a kirendeltség forgalmában is év végén a kirendeltség kummulált forgalma meghaladta a et. Most, júliusában már elértük a et (2007. júliusában ez a szám csak fő volt). Az álláskeresők száma átlagosan 2007-ben fő, július 20-án pedig fő volt. Ez sajnos egyértelmű növekedést mutat (2006-ban ez a szám fő), különösen, ha figyelembe vesszük a Pápai kistérségre jellemző mezőgazdasági és építőipari szezonalítás hatását, melyet a korábbi évek statisztikái is alátámasztanak. E szerint az álláskeresők száma decemberben hasonlóan magas mint januárban, majd ugrásszerűen megnő februármárciusban, azután csökken júniusig, amikor általában a legalacsonyabb, majd ismételt növekedést mutat szeptemberig, és kisebb csökkenés után növekszik decemberig. A tendencia 2007-ben megfelelt a várakozásoknak (lsd. ábra ), de 2008 nem hozta ezt a várakozást. 4

6 Fő Az álláskeresők számának alakulása a Pápai Kistérségben Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Már januárban elértük a februári csúcsot, meghaladtuk a főt. Ezt vélelmezhetően befolyásolta a januárban rosszra fordult időjárás, mely negatívan hatott a szabadban végezhető munkákra. Az előző évekhez képest korábban elindult márciusi csökkenést valószínűleg a február-márciusban feltárt 529 álláshelyre történt 269 fős sikeres közvetítés okozta. Az áprilistól májusig tartó csökkenés a közhasznú foglalkoztatási program és a szezonális tevékenység beindulásának köszönhető (májusban történt 2008-ban a legtöbb sikeres közvetítés 181 db.). A júniusi növekedést befolyásolta a programszerű közhasznú foglalkoztatás befejeződése, és a kupi öntöde több mint 100 fős létszámleépítése. Ez valószínűleg hatott a júliusi ugrásszerű növekedésre is, bár teljes egészében nem magyarázza azt meg, hiszen akkor indult be a parlagfüves közhasznú foglalkoztatás 107 fővel, és a sikeres közvetítések száma is magas volt, 172 darab. Utoljára 12 évvel ezelőtt, 1996-ban volt ilyen magas az álláskeresők száma júniusban (2761 fő) a Pápai kistérségben. Valószínűleg befolyásolta 2008-ban az álláskeresők számának növekedését a szociális ellátást biztosító jogszabályok változása is, mely a legtöbb ellátáshoz (pl január 01-től a rendszeres szociális járadékhoz is) alapfeltételként előírja az álláskereső részére a kirendeltségen történő regisztráltságot. Különösen észrevettük ezt januárjában, amikor ugrásszerűen megnőtt a nem résztvevő együttműködőként nyilvántartott álláskeresők száma. Mivel az álláskeresők összetételének aránya az éves átlagos létszámokat tekintve nagyjából állandónak tekinthető, és a rendelkezésre álló júliusi létszám (2670 fő) majdnem megegyezik a 2007 év átlag létszámával (2.636) ezért az álláskeresők összetételét a júliusi adatsoron mutatom be. A pályakezdő álláskeresők száma az összes álláskeresői létszámnak a 10 %-át teszi ki. Itt is megfigyelhető bizonyos ciklikusság. Év elején, egészen áprilissal bezárólag nagyjából 5

7 állandó, a legalacsonyabb május-júniusban, augusztusban elkezd növekedni, majd szeptemberben ugrásszerűen megnő, utána pedig év végéig csökken. A nemek arányát tekintve a férfiak száma valamivel magasabb, 51%, míg a hölgyek aránya 49%. Ez az arány jellemző volt 2007-ben is. A korábbi években inkább a nők aránya volt magasabb, ezt annak idején a nagyobb részben női munkaerőt alkalmazó textilipari cégek felszámolásával magyaráztuk. Hogy mára megfordult ez az arány köszönhető egyrészt az új támogatási rendszernek, ahol a legtöbb támogatási formánál a hölgyek pozitív diszkriminációt élveznek, míg a másik oka az, hogy nagyon megnőtt a kereslet a szalag melletti, betanított munka, operátori munkakör iránt (Sárvár Flextronics, Kunsziget, Győr Lighteon, Seton, varrodák stb), amit pedig a hölgyek a köztudottan jobb monotónia tűrésüknek köszönhetően jobban bírnak. Az állománycsoportok szerinti eloszlás különösebb magyarázatot nem igényel. A szellemi állomány részvétele az álláskeresők számából 16%, míg a fizikai állományé 84%. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást szemlélteti az ábra. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása július Egyetem; 35; 1% Szakközépiskola,technikum, gimn.; 602; 23% Főiskola; 102; 4% Áltisk ill. kevesebb; 1046; 39% szakmunkásképző; 885; 33% Az ábrán jól látható, hogy nagyon magas, közel 40% a 8 általános iskolai vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkezők száma. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők száma pedig meghaladja a 30%-ot. A felsőfokú végzettségűek 5 %-a elhanyagolható mellettük. Látszik hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők a legveszélyeztetettebb réteg. Különféle tanfolyamokkal, az elhelyezkedési esélyüket ugrásszerűen megnövelő aktív eszközös támogatásokkal próbáljuk versenyhelyzetbe hozni a őket munkaerőpiacon. Többkevesebb sikerrel, ugyanis az álláskeresést nagyon befolyásolja az egyén mentális hozzáállása is. 6

8 Az álláskeresők munkához való jutását sajnos nagyon befolyásolja az életkor is. A legnehezebben a két véglet, az idősebb generáció, jellemzően az 50 év felettiek ill. a fiatalok, a 25 év alattiak tudnak elhelyezkedni. Az álláskeresők életkor szerinti megoszlása július 50 év feletti; 557; 21% 25 évalatti; 527; 20% év; 1586; 59% Mint az ábrán is látható elég magas a számuk, az álláskeresők számának több mint 40%-át teszik ki. A fiatalok elhelyezkedési esélyét rontja a tapasztalat hiánya, nők esetében a munkáltató félelme a családalapítástól, meglévő család esetén a gyerekek betegeskedésétől. Idősebb korosztálynál a magasabb béradástól, az egészségügyi problémák gyakoribb jelentkezésétől, a munkabírás, terhelhetőség csökkenésétől félnek. Az ő elhelyezkedésüket egész sor, akár egymással párhuzamosan is adható foglalkoztatás politikai eszköz segíti. Pl. start, start extra kártyák, járulékkedvezmények, bértámogatás, munka gyakorlatszerzés támogatása. A nyilvántartásban töltött idő sajnos az a tényező, amelyet a kirendeltség a legnehezebben tud kezelni. A tartós 365 napnál régebben nyilvántartásban lévő álláskeresők elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak a munkaerőpiacon, és bizony nemcsak önhibájukon kívül. Gondolok itt különösen azokra, akik több éve nem dolgoztak már. Annyira elszoktak már a rendszerességtől, a munkahelyi kapcsolatoktól, az irányítástól, hogy szinte félnek emberek közé menni és bizony többnyire nem is akarnak már dolgozni. Egész sor problémával küzdenek, köztük a megrendült egészségi állapottal, a szenvedélybetegségekkel, a tönkrement családi élettel, az egzisztencia hiányával, a szegénységgel. Őket holmi támogatásokkal nem nagyon lehet már elhelyezni. Először vissza kell szocializálni őket. Ehhez szakember kell, pszichológiai, munka tanácsadás formájában, majd motivációs ill. reintegráló foglalkozásba kell bevonni őket. Ha ezen túl vannak jöhet a visszaszoktatás a munkához, ennek a legjobb helyszíne valamilyen rövidebb ideig tartó közfoglalkoztatás júliusban az álláskeresők jelentős része, 28%-a, 741 fő volt tartós álláskereső. 7

9 Gondoljuk el, ha ezek a fentiekben felsorolt, hátrányos helyzetet okozó tényezők együttesen jelentkeznek, szakzsargonnal élve halmozottan hátrányos helyzetű az illető, mennyi esélye van segítség nélkül a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Az álláskeresők ellátási forma szerinti összetételét szemlélteti a következő ábra. Az álláskeresők összetétele az ellátási formák szerint július RSZS; 700; 26% Nem résztvevő; 1117; 41% Kifutó tám; 3; 0% NYES; 4; 0% VJ; 16; 1% ÁS; 202; 8% ÁJ; 628; 24% Láthatjuk, hogy legnagyobb számban fővel, 41%-al képviselik magukat a nem résztvevő együttműködőként nyilvántartott álláskeresők. A járadékban ill. a rendszeres szociális segélyben részesülők (24% ill. 26%) nagyjából hasonló arányt képviselnek. Álláskeresési segélyben, nyugdíj előtti segélyben összesen 8%, 206 fő részesül, míg vállalkozói járadékot az álláskeresők kevesebb mint 1%-a, 16 fő kap. 3. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása Pápa városában Pápa város adatainak feldolgozása során év teljesen rendelkezésre állt, de évről sajnos csak májusig vannak hivatalos adatok. Pápa városában a munkavállalási korú népesség 2007-ben fő, 2008-ban pedig fő volt. A vizsgált 2 év során ez 68 fős csökkenést jelent. Az álláskeresők számát tekintve viszont pont ellenkező irányú folyamat figyelhető meg ben átlagosan fő volt álláskereső a regiszterben, míg 2008-ban ez a szám Ebből még negatív irányú tendenciát, ami a kistérséget jellemezte nem lehet levonni, ugyanis pont a döntő jelentőségű júniusi és júliusi adatok hiányoznak. 8

10 Fő Fő 1600 Az álláskeresők számának alakulása Pápán Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Álláskeresési rátát Pápa városára nem ismerünk, mivel nem tudjuk a gazdaságilag aktív népességet. E nélkül pedig a kistérség rátájával nem tudjuk összehasonlítani. Tudjuk viszont a munkaképes korú lakosság létszámát mind Pápa városában, mind pedig a kistérségben, ezért, hogy összetudjuk egymással hasonlítani ezzel képezzük a kistérségi és a városi relatív mutatószámot. Pápa városában ez a szám 2006-ban 6,51 %, míg a kistérségben 6,54 %, szinte teljesen azonos ben a kistérségben ez a szám 6,82 %, tükrözi az álláskeresők számának a növekedését, míg Pápa városában 6,64 %, az előző évihez képest minimális volt a növekedés. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kistérségben gyorsabban romlott a helyzet, bár ott a június, július hónapok is szerepelnek a statisztikában. Pápa városában is nagy gond a tartós álláskeresők számának növekedése. A tartós álláskeresők száma 2007-ben átlagosan 304 fő volt, ez a szám első öt hónapjában átlagosan 71 fős növekedést mutat, tehát 375 fő, de ha 2008-ban folytatódik a 2007-es év második felének növekvő tendenciája ( lsd. ábra) akkor bizony a számuk év végére elérheti a 450 főt is. A tartósan állást keresők számának alakulása Pápa városában Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 9

11 Fő Fő A járadék típusú ellátásban 2007-ben átlagosan 355 fő részesült, míg májusáig 325 fő. Ha ránézünk az ellátást bemutató ábrára látjuk, hogy 2008-ban az ellátottak száma jelentősen csökkent, sőt augusztusától tendenciaszerű csökkenést tapasztalhatunk. Összevetve azonban az előző ábrával rögtön látszik, hogy a csökkenést illetően nincs különösebb okunk örülni, ugyanis a csökkenés oka jelentős részben az, hogy letelt az ellátás és belépnek a tartós kategóriába. A járadék típusú ellátásban részesülők számának alakulása Pápán Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Segély típusú ellátásban Pápán 2007-ben átlagosan 120 fő részesült. A 2008-as átlag szám 124 fő. Ha az ábrára nézünk, és összevetjük a járadékos táblával, látszik, hogyha csökken a járadékosok száma, akkor emelkedik a segélyesek és a tartósak száma. A segély típusú ellátásban részesülők számának alakulása Pápán Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Ugyanez igaz a rendszeres szociális segélyben részesülőkre is, ahol az egyik feltétel éppen a 12 havi regisztráltság megléte. Ha nő a tartós álláskeresők ill. a segélyesek száma növekszik a 10

12 Fő rendszeres szociális segélyben részesülők száma is. A járadékosok számának változásával pedig fordítottan arányos tendenciát mutat. A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Pápán Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Az amúgy is romló tendenciát tovább ronthatja az Elekthermax problémája, az 1327 főt foglalkoztató és létszámleépítésre bejelentett Pápai Hús Zrt. esetleges teljes leépítése pedig katasztrofális lehet nemcsak Pápa városára nézve, hanem az egész kistérségre. 4. Az ellátásokra fordított pénzek alakulása 2007-ben az ellátásokra eft-ot fordítottunk, ez havi átlagban eft-ot jelent. Ezzel szemben július végéig a havi átlag eft, ami az előző évit havonta kb eft-al haladja meg ban július végéig eft-ot fizettünk ki. Ezek a számok is alátámasztják sajnos a létszámstatisztikákat, egyértelmű az álláskeresők számának a növekedése. 5. A decentralizált foglalkoztatási alaprészből nyújtott támogatások A Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészből leosztott éves keret a kirendeltség rendelkezésére álló, legrugalmasabban kezelhető pénzeszköz, melyből a kirendeltség megpróbálja a hátrányos helyzetű álláskeresői réteget versenyhelyzetbe hozni a munkaerőpiacon. A pápai kistérség a pénzügyi keret alapján a régión belül 2007-ben és 2008-ban a 3. 11

13 eft helyet foglalta el a székesfehérvári és a dunaújvárosi kistérség mögött. A megyén belül mindkét évben első volt a kistérségek rangsorában ben a támogatásokra fordítható keret eft volt ( eft-tal több, mint a Veszprémi kistérségé), 2008-ban pedig eft (a Veszprémi kistérség keretét ez már eft-tal haladja meg). A kirendeltség DEC FA kerete eszközönkénti bontásban Képzés Önfogl. Vállalk. vál. Bértám. Közhasznú Mhely. megő. Mobilitás PK. tám. Járulékátv A keret felhasználására mindegyik évben jellemző, hogy a képzésre (kb. 25%), a bértámogatásra (kb. 25%), a közhasznú foglalkoztatásra (kb. 45% ) fordítjuk a keret meghatározó részét ben a decentralizált keret segítségével 1059 főt vontunk be a támogatásokba, míg 2008 júliusáig főt Képzések támogatása 2007-ben összesen 39 tanfolyamot hirdetett meg a Munkaügyi Központ. Ezekre a tanfolyamokra (ajánlott), valamint az elfogadott képzésekre a kirendeltségen összesen 697 db kérelmet adtak be az ügyfeleink. Az előző évhez képest ( db kérelem) az érdeklődés nagymértékben nőtt. Ténylegesen 316 főt sikerült bevonnunk a képzésekbe. Mind az érdeklődés, mind pedig a tanfolyamra bekerültek száma Pápa város és a vidék vonatkozásában nagyjából azonos volt. Ebben az évben eft-ot költöttünk képzési költségre és eft volt az ajánlott képzések keresetpótló juttatása, míg az SZRKK-s képzéseknél ez a szám eft volt. 12

14 A jellemző képzések voltak az I. félévben a DEC FA-ból minősített hegesztő, könnyűgépkezelő+kisgépkezelő (ezt sikerült Pápán is elindítanunk), NC,CNC gépkezelő. A II. félévben pedig ABC eladó, gumiabroncs javító, logisztikai ügyintéző, középfokú angol, német, szobafestő mázoló tapétázó. Az SZRKK-s képzéseknél ABC eladó+pénztárgépkezelő, angol alapfokú, ECDL, Gyorsétkeztetési eladó, kereskedő vállalkozó, számítógép kezelő, nehézgépkezelő, vállalkozási ismeretek I. félévben összesen 22 tanfolyamot hirdetett a Munkaügyi Központ. A kirendeltségen összesen 426 db kérelmet ( ajánlott + elfogadott) adtak be az ügyfelek. Ténylegesen 278 főt vontunk be képzésbe. Az I. félévben : eft-ot költöttünk képzési költségre. A jellemző tanfolyamok ECDL, kereskedő boltvezető, élelmiszer és vegyi áru eladó, ruházati eladó, szakács, bérügyintéző, pénzügyi és számviteli ügyintéző, alapfokú angol II. félévre: 19 tanfolyamot hirdetett meg a KdRMK. Ezek a tanfolyamok részben igazodnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez. Jellemző és nagyon nagy a kereslet a nehéz+könnyűgépkezelő+raktáros képzésünk iránt, valamint az alapfokú angol is közkedvelt, amit az idén Pápán indítunk. Emellett indul még angol középfokú c típusú, ugyanez németből, ács állványozó, kőműves, ECDL, ECDL start. Az érdeklődők és a tanfolyamra bekerültek száma mindkét évben Pápa és a vidék vonatkozásában közel azonos volt Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatások gyűjtőkifejezést a közhasznú, a közmunka és a közcélú foglalkoztatásra használjuk. A pápai kistérségben különösen nagy jelentősége van ezen foglalkoztatásoknak, mivel magas a településszám, az aprófalvas, elöregedő, sok esetben tömegközlekedési gondokkal küszködő településeken nagyon gyakran szinte ez az egyetlen foglalkoztatási lehetőség. A másik dolog, amiért nagyon fontos ez a foglalkoztatási forma az a tartós, 365 napon túl is a nyilvántartásban lévő álláskeresők arányának tendenciaszerű növekedése. Részükre, különösen, ha már több éve nem dolgoztak a közfoglalkoztatáson kívül más lehetőség nem nagyon adódik, vagy ha sikerül is elhelyezni őket a foglalkoztatásuk hamar kudarcba fullad. Elszoktak a rendszeres tevékenységtől, a felkeléstől, az irányítástól, a folyamatos koncentrálástól. Újra vissza kell vezetni őket a munka világába, hozzá kell szoktatni őket a társas környezethez, szocializálni kell őket. Erre tökéletesen megfelel a közfoglalkoztatás. Kizökkennek a depresszióból. Részükre nagyon jók a programszerű közhasznú 13

15 eft foglalkoztatások reintegráló tréningjei ill. az egyéni és csoportos foglalkozások munka és pszichológiai tanácsadásai. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a településeink arculatának javításáról, a belvízelvezetés, parlagfű irtás, tavaszi lomtalanítás, és temetőink rendben tartásának hasznáról sem Közhasznú foglalkoztatás A fentiekben elmondottak alapján azt hiszem egyértelmű, hogy a kirendeltség támogatási formái között ez az eszköz nagyon jelentős szerepet tölt be. Ezt mutatja az is, hogy 2007-ben a teljes aktív eszköz támogatásra fordított összeg 45 %-át ( Ft), míg 2008-ban 43 %-át ( Ft július ) fordítottuk, fordítjuk a közhasznú foglalkoztatás támogatására. A 2008 évi induló közhasznú keretünk a 2007 évinél 21 millió Ft-tal volt kevesebb. Jelenleg pedig már meghaladtuk azt, különféle kirendeltségi pénzigényléseknek, pályázatoknak köszönhetően. A közhasznú foglalkoztatásra felhasznált pénzügyi keretünk 2007-ben a megyében a legtöbb volt, a régiót tekintve pedig a 3. helyen álltunk, csak Székesfehérvár és Dunaújváros előzött meg bennünket ban pedig mind a megyét, mind pedig a régiót tekintve a pápai kistérségnek volt a legtöbb a kerete. Összehasonlításként a megyében utánunk következő veszprémi kistérség keretét 2007-ben 6 millió Ft-tal, míg 2008-ban már 44,5 millió Ft-tal meghaladtuk. A közhasznú foglalkoztatásra fordított pénzeszközök Veszprém megye kistérségeiben Ajka Balatonfüred Balatonalmádi Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém A közhasznú foglalkoztatás támogatása keretében 2007-ben munkába helyeztünk 509 főt, míg 2008-ban a július havi statisztikánk alapján már 570 főt sikerült bevonni a foglalkoztatásba (2007. július 353 fő volt a bevontak száma). 14

16 Programszerű közhasznú foglalkoztatás A programszerű közhasznú foglalkoztatás támogatása nemcsak abban különbözik a hagyományos közhasznú foglalkoztatás támogatásától, hogy a támogatás magasabb összegű (90%-os), hanem a foglalkoztatott személy is valamilyen humán szolgáltatásban, vagy képzésben, vagy pedig mind a kettőben részesül óta a Pápai kistérségben az alábbi programszerű közhasznú foglalkoztatásokat bonyolítottuk le: Parlagfű-mentesítő közhasznú program 2007 A program régiós szintű volt. Kiemelt cél volt a közterületek minél nagyobb arányban történő parlagfű-mentesítése, virágzó gyomok, fű félék eltávolítása. A foglalkoztatás június augusztus 31-ig tartott. A foglalkoztatási időtartamon belül a vállalt foglalkoztatás kiemelt, 90 %-os közhasznú támogatással valósult meg. Az egy főre, egy hóra megítélhető maximális támogatás ,- Ft/ fő /hó volt, amely ,- Ft bruttó bér és az azt terhelő járulékok együttes összegének 90 %-a alapján került meghatározásra. Ezen felül dolgozónként Ft értékben munkaeszköz és munkaruha vásárlását támogattuk. A dolgozók 2 napos képzésen vettek részt, melynek során parkgondozói ismereteket szereztek. A programban 12 önkormányzat vett részt 35 fő foglalkoztatásával. Az irtásra vállalt terület m 2 volt, melyet a dolgozók teljesítettek. A bekerülési összeg eft volt Őszi programszerű közhasznú foglalkoztatás 2007 A program régiós szintű volt. A fő feladat az árvíz, belvíz károk csökkentése, megelőzése, a csapadék víz elvezetése, árkok karbantartása volt. A foglalkoztatás szeptember december 31-ig tartott. A foglalkoztatási időtartamon belül a vállalt foglalkoztatás kiemelt, 90 %-os közhasznú támogatással valósult meg. A támogatás mértéke megegyezett az előző programmal, azzal a különbséggel, hogy a munkaruhát a téli időjárásra való tekintettel magasabb összegben Ft/fő finanszíroztuk. A programban 33 önkormányzat vett részt 68 fő foglalkoztatásával. A dolgozók 1 napos motivációs tréningen vettek részt. 15

17 A bekerülési összeg eft volt Síkosság-mentesítési, hó eltakarítási közhasznú program 2008 A program régiós szintű volt. A feladat 2008 januárban a közterületeken a hó eltakarítás, a síkosság-mentesítés volt. A támogatás az általános feltételek szerint ment, a foglalkoztatás 1 hónapos volt. 8 község vett részt benne 11 fővel. A Pápai Kistérség településszépítési programja 2008 Ez a program külön figyelmet érdemel, mert korábban olyan még nem volt, sem a megyében, sem a régióban, hogy egy közhasznú program kistérségi szinten valósult volna meg. Az elhatározás a kirendeltség által tartott Polgármesteri Fórumon született meg. Kidolgoztuk a programot, felmértük az igényeket, elkülönítettük rá a pénzügyi keretet és megkértük rá a szükséges engedélyeket (szakmai, pénzügyi), melyeket meg is kaptunk. A vállalt feladat a tavaszi takarítás, lomtalanítás, utak, járdák, parkok, temetők rendbetétele volt. A programszerű közhasznú foglalkoztatás április 15.-tól, június 15.-ig tartott. A foglalkoztatási időtartamon belül a vállalt foglalkoztatás kiemelt, 90 %-os közhasznú támogatással valósult meg. A támogatás mértéke megegyezett a korábbiakéval. A közhasznú foglalkoztatás első három munkanapján képzésben vettek részt a foglalkoztattak, amelynek keretében motivációs tréning kerül lebonyolításra, valamint kisgépkezelő, és parkgondozó ismereteket kaptak fele-fele arányban. A programban 37 önkormányzat vett részt 90 fővel A bekerülési összeg eft volt Parlagfű-mentesítő közhasznú program 2008 A program régiós szintű, még jelenleg is tart. Kiemelt cél a közterületek minél nagyobb arányban történő parlagfű-mentesítése, virágzó gyomok, fű félék eltávolítása. A foglalkoztatás július szeptember 30-ig tart. A foglalkoztatási időtartamon belül a vállalt foglalkoztatás kiemelt, 90 %-os közhasznú támogatással valósul meg. Ezen felül dolgozónként Ft értékben munkaeszköz és munkaruha vásárlását támogattuk. 16

18 A dolgozók motivációs tréningen vettek részt és elsajátították a motoros fűkasza kezelői ismereteket. A programban 38 önkormányzat vesz részt 107 fő foglalkoztatásával. A bekerülési összeg várhatóan meghaladja a eft-ot Közmunkaprogramok A Közmunkaprogram célja tartós munkanélküliek, és a munkanélküli ellátásból már kiszorult aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek átmeneti foglalkoztatása, olyan munkában, ami települési, közösségi célokat valósít meg. A pápai kistérség 2003 óta folyamatosan nyújt be pályázatot Közmunkaprogram lebonyolítására. E programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy önkormányzati együttműködés keretében segítsék elő a települések foglalkoztatási gondjainak enyhítését, a halmozottan hátrányos helyzetű emberek életminőségének javulását, a települések arculatának szépítését. A kistérségben sikeresen működnek a Közmunkaprogramok, amit a programban résztvevő, együttműködő települések számának emelkedése is alátámaszt. Közmunkaprogramok a kistérségben Év Résztvevő települések száma Foglalkoztatottak létszáma Megítélt támogatás e Ft-ban fő fő fő fő fő fő

19 2007.-ben a Pápai Kistérség 2007/5 e. számú közmunkaprogramra pályázott a Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása a Pápai kistérségben című pályázatával, melyet sikeresen el is nyert. A Pápai Többcélú Kistérségi Társulás 35 település részvételével nyújtotta be a fenti közmunka pályázatát, melynek megvalósítására a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól Ft támogatást nyert. A pályázatban 90 fő 8 órás foglalkoztatása valósult meg. A foglalkoztatottak közül 71 fő munkaviszonya 6 hónapig, míg 19 fő akik képzésen vettek részt munkaviszonya (a pályázati felhívásnak megfelelően) 7 hónapig tartott. A projekt május 07-én indult, befejezésének napja december 06. A pályázatban parkgondozó képzés megtartását tervezte a Társulás 19 fő részére október hónapban. A képzést a pápai Batthyány Lajos Szakképző Iskola tartotta meg. Annak érdekében, hogy minél több munkavállaló alkalmazása legyen lehetséges, a kért támogatás 98%-át munkabérre és járulékaira fordította a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás, ezen kívül mindössze a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat és a szintén kötelező képzés költségére kért támogatást. A programban a települések 4 feladatot vállaltak, melyek a következők: - Kül- és belterületi csapadékvíz- és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállítása - Települések szépítése, virágosítása, parkosítása, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás - Önkormányzati intézmények felújítása, karbantartása - Temetkezési és kegyeleti helyek rendbe tétele A program befejezését követően 5 önkormányzat 1-1 fő 3 hónapig tartó továbbfoglalkoztatását vállalta. A közmunkaprogram közvetítési adatai az alábbiak szerint alakultak. Az igényelt létszám 90+1 fő (fluktuáció miatt) volt. A kirendeltség 98 főt közvetített ki. Felvételt nyert 91 fő, de később 1 fő kilépett. A munkáltató elutasított 5 főt, a felkínált munkalehetőséget nem vállalta 2 fő (státuszuk megszüntetése szankciós volt). A közvetített létszám státusz szerinti megoszlása: 18

20 Státusz Létszám (fő) Rendszeres szociális segélyben részesült 58 Együttműködő 15 Álláskeresési segély 6 Álláskeresési járadékos 11 Pályakezdő 8 Nyugdíj előtti segélyes 1 Foglalkoztatott létszám megoszlása: Életkor szerinti megoszlás 25 év alatt % év között % 45 év felett % Összesen 90 fő 100 % Nem szerinti megoszlás Nő % Férfi % Összesen 90 fő 100 % Iskolai végzettség szerinti megoszlás 8 általános alatt 8 9 % 8 általános % Középfokú % Felsőfokú 1 1 % Összesen 90 fő 100 % 19